* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 139.16 KB | |
| 2006-07-04 14:24:02 | |
 | |||||||
Nyilvános  1299 | 2346 | A közgyűlési jegyzőkönyvek és mellékleteik 1990 novemberétől kezdve papírformátumban elérhetőek a Halis István Városi Könyvtárban, a helyismereti részlegen. | JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. május 17-én (Kedd) 9.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Vasemberház, Díszterem (Nagykanizsa, Erzsébet tér 1-2.) Jelen vannak: Bicsák Miklós, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Csordásné Láng Éva, Dr. Fodor Csaba, Gelencsér Gábor, György Pál, Halász Gyula, Dr. Horváth György, Kereskai Péter, Dr. Kolonics Bálint, Litter Nándor, Nagy József, Papp Nándor, Papp Péter, Polai József, Röst János, Sajni József, Scháb György, Stróber Gábor, Dr. Szabó Csaba, Szányiné Kovács Mária, Tóth László, Vargovics Józsefné, Zakó László képviselők Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dabi Gabriella osztályvezető, Dencsné Szabó Edit osztályvezető, Szamosi Gábor osztályvezető, Bodzai Tiborné dr. irodavezető, Palángi Krisztina irodavezető, Tárnok Ferenc irodavezető, egyszemélyes önkormányzati gazdasági és közhasznú társaságok ügyvezetői Litter Nándor: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. A napirendi pontokat megkapták. Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? Dr. Kolonics Bálint: Azt szeretném kérni, mint már sokszor kértem, hogy a soron kívüliség indokát adja meg a napirendekkel kapcsolatban – különösképpen a zárt ülésre tervezett napirendekre, a gazdasági társaságok esetében. Lesz soros ülésünk. Mi indokolja a soron kívüliséget? Litter Nándor: Május 31-én lesz a legközelebbi közgyűlésünk, és május 31-ig kell beadni a gazdasági társaságok beszámolóit, és a legutóbbi ülésünkön elhatároztuk, hogy lesz egy soron kívüli ülésünk. Másrészt a pályázatokkal függ össze, a pályázati határidők miatt szükséges az anyagok megtárgyalása, illetve a 2. napirendi pont a legnagyobb jelentőségű. Sürgősen kellene arról döntenünk, hogy létrejön ez a társulás, hiszen mint a legutóbbi közgyűlésünkön is bejelentettem, az Európai Unió brüsszeli képviselői elfogadták az UTB, a Vízmű és Nagykanizsa város előterjesztésében a csatornaprojektünket. Az volt a minisztérium kérése, hogy minél előbb döntsünk a társulási szerződésről, hogy azt a támogatást, ami 177 millió Ft-ra vonatkozik, és az előkészületek költségeit finanszírozná, az ezzel kapcsolatos szerződésünket meg tudjuk kötni – ehhez pedig szükséges a társulás létrehozása. További hozzászólások nincsenek. Kérem, szavazzunk a napirendi pontokról. A közgyűlés 17 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Inkey kápolna környékének szerkezeti tervi módosítása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 2. Csatornahálózat felújítása Kohéziós Alap Társulási Szerződés (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 3. Nagykanizsa Csengery út – Miklósfa közötti kerékpárút létesítéséhez kapcsolódó TRFC pályázat benyújtása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 4. Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központban utak felújításához, illetve új útszakaszok építéséhez kapcsolódó TRFC pályázat benyújtása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Javaslat zárt ülés tartására: 5. Beszámoló az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2004. évi tevékenységéről, a mérlegbeszámolók jóváhagyása. Előadó: Litter Nándor polgármester 6. Javaslat az egyszemélyes önkormányzati gazdasági és közhasznú társaságok ügyvezetőinek béremelésére (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 1. Inkey kápolna környékének szerkezeti tervi módosítása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Tárnok Ferenc: (Röviden ismerteti az előterjesztésben foglaltakat.) Cseresnyés Péter: Szeretném megkérni a hivatal illetékesét, hogy részletesebben mondja el azt, hogy mi is történt itt, mert ami számomra az előterjesztésből kiderült, az az, hogy az önkormányzat értékesített egy területet egy vállalkozónak úgy, hogy a terület ebben a formájában és ebben a nagyságában nem volt alkalmas beépítésre. Ha így történt, ha jól értelmezem az előterjesztésben foglaltakat, akkor ki hibázott? Hiszen nem először fordul már elő az, hogy hozunk egy döntést, vagy a hivatal hoz egy döntést az értékesítésről, és később derül ki az, hogy a városrendezési tervben vagy más területen módosítani kell a közgyűlés fennálló rendelkezéseit azért, mert nem megfelelő előkészítéssel történt meg az a bizonyos döntés – legyen eladás vagy bármi más. Tehát, ha úgy került eladásra ez a terület, hogy nem volt alkalmas beépítésre a kívánt formában, akkor ki hibázott, ki a felelős? Tárnok Ferenc: Az, hogy ki a felelős ebben a kérdésben, nagyon nehéz így megállapítani. Gondolom, ingatlanértékesítés előtt a vevő körbejárja azokat a lehetőségeket, hogy milyen feltételekkel vásárolja meg ezt az ingatlant. Vélhetően utánajárt ennek a kérdésnek. Nem tudom, hogy egyeztetett-e az érintett szakosztállyal a szerkezeti tervi vonatkozásában. Nem tudom megmondani, hogy ki a felelős. Litter Nándor: Ezt a területet egy út keresztülszeli, tehát teljesen ésszerűtlen és logikátlan, hogy az út bal oldalára is olyan szabályokat hoznánk, mint az Inkey kápolna környékén. Ezt a módosítást alapvetően ez teszi indokolttá. Cserti Tibor: Úgy gondolom, hogy Cseresnyés képviselőtársamat egy kérdés motiválja, még pedig a következő, és ezt szakbizottsági szinten magam is feszegettem. Őszintén szólva az aggályaim időközben eloszlottak, mert utánajártam a bizottsági ülést követően a kérdésnek. Nevezetesen az, hogy van egy adott terület, adott szabályozási feltételek mellett – annak van egy forgalmi értéke, s ezen a forgalmi értéken korábban megvásárolta valaki, és ezt követően itt van előttünk egy olyan kérdés, ami a szabályozási terv módosítását veti fel. A kérdés az, hogy gyakorlatilag forgalmi érték gyarapodás következik-e be? Feltételezhetően egyébként igen, mert a beépítés jellege ez által változik. De úgy gondolom, hogy egyébként az adott vásárlási feltételeket ismerve, gyakorlatilag a nagykanizsai vállalkozási környezetet is alapul véve, és az ottani korábbi adásvételi szerződéseket, az önkormányzatot ebből a szempontból joghátrány és anyagi hátrány nem éri, ugyanakkor határozottan a vállalkozási és beruházási kedvet ezzel serkenti. A magam részéről elfogadásra javaslom azzal a kitétellel egyébként, amit Cseresnyés Péter képviselőtársam jó okkal vetett fel, hogy még értékesítés előtt alaposabban a vagyongazdálkodásnak és a Polgármesteri Hivatalon belüli rendezési tervi oldalnak egyeztetni kell, és ennek ismeretében egy menetben kellene megoldani az ilyen jellegű értékesítéseket. Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslat mindkét pontjának elfogadását javasolta. Azt gondoljuk, hogy egy nagyon szép, korrekt épület fog ide megvalósulni, és talán nem lenne célszerű megakadályozni a beépítést. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a határozati javaslatokról. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 135/2005.(V.17.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. hatályon kívül helyezi a 4375/2 hrsz-ú (közlekedési út) – 4377/1 hrsz-ú (ipari vasút) – 4001/4 hrsz-ú (ipari vasút) – 4001/9 hrsz-ú (Magyar utca) által határolt tömbre vonatkozó Településszerkezet tervi előírásokat. 2. egyben dönt arról, hogy a terület új felhasználási besorolása a készülő szabályozási terv keretében kerüljön megállapításra. Felelős: Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető) 2. Csatornahálózat felújítása Kohéziós Alap Társulási Szerződés (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: A bevezetőben már említettem, hogy ez a projekt nagyon jó úton halad, hiszen az első zöld zászlót megkapta. Azon kell lennünk, hogy 2007 tavaszára az egész program olyan állapotba kerüljön, hogy csak a végső döntést kelljen a források, a finanszírozások oldaláról kimondania a jóváhagyóknak. Kérem, hogy a programot támogassák, és segítsék, hogy ez a térség a csatornázás szempontjából egy jelentős fejlesztésen mehessen keresztül. Polai József: Azt gondolom, hogy Nagykanizsa részeként a bajcsai városrész is része ennek a munkának. Csakhogy nincs megemlítve az anyagban. Litter Nándor: Bajcsa Nagykanizsa része, tehát Nagykanizsa címszó alatt egyrészt a szennyvíztisztító telep bővítése, rekonstrukciója – ott megvalósul egy szennyvíziszap-kezelő program, azon kívül a jelenleg csatornával el nem látott városrészek – Korpavár, Bajcsa –, a bagolai program már most folyik, Szabadhegy, azon kívül olyan átkötések történnek, amelyek későbbi fejlesztések alapjait szolgálhatják. Nettó értéken 8,5 milliárdos programról van szó. Gyakorlatilag lezárná Nagykanizsa térségében a csatornázottságot. Budai István: A Pénzügyi Bizottság egyhangú határozattal elfogadásra javasolja az előterjesztést azzal, hogy felvetődött az a kérdés, hogy van-e annak akadálya, hogy ezeket az adatokat ne forintban, hanem a mai világban már bevett szokás szerint eFt-ban állapítsuk meg. Furcsának tartottuk a határozati javaslatban a 343.624.016 Ft-os pontossággal megszabni egy saját erőt. Ezt lehetne eFt-ban. De az összes többit. Úgy gondolom, hogy ennek jogi akadálya nem lehet. Magam véleménye, hogy a VI. cikkely 6.1. pontja Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalára jelentős feladatot ró. A szerződésben nem találtam arra utalást, hogy ennek a dologi, személyi feltételeit a hivatalon belül hogyan kívánják megoldani, vagy egyáltalán ez igényel-e többlet pénzeszközt, többlet személyzetet. Jó lenne, ha ezt megfogalmaznák. Ellentmondást vélek felfedezni a 8.03. szakasz negyedik bekezdésében, ahol a beruházás költségeiről és a szavazati arányokról van szó az 1. számú mellékletre hivatkozva. Az 1. számú melléklet szerintem szavazati arányt és működési hozzájárulást tartalmaz, nem pedig beruházási költségeket. Talán ezt is helyesbíteni kellene, módosítani az 1. számú mellékletet. Cseresnyés Péter: Polai képviselőtársam felvetésével kapcsolatban, hogy azokat a területeket érinti-e ez a beruházás, ahol jelenleg nincs csatorna, az volt a válasz, hogy igen. Azt szeretném javasolni, hogy a Vízmű illetékesei, a hivatalban ezzel foglalkozó illetékesek nézzék meg, hogy a város területén van-e olyan terület, ahol bár a városrészben megvan a csatornázottság, de egyes házak, egy-egy utcarész kimaradt ebből. Egyet tudok mondani, ami már sokszor szerepelt az elmúlt évben, hogy mikor tudja megoldani a város vagy a Vízmű annak a néhány háznak a becsatornázását. Ez a Rozgonyi utca az Eötvös téri oldalától kezdve a kanyarban 4-5, vagy 6 ház van, amelyik nem rendelkezik csatornával. Jelenleg is szennyvízgyűjtővel rendelkeznek, és időszakonként járnak oda a szennyvizet elszállítani. A kérdés az, hogy a városban van-e még ilyen terület, tehát ebben a beruházásban mindenképpen meg kellene vizsgálni, hogy ezeket a területeket hogyan lehet ellátni csatornával. Tehát javaslom azt, hogy mindenképpen nézzék ezt át a Vízmű és a hivatal arra illetékes emberei – esetleg a lakosság bevonásával. Litter Nándor: Természetesen ez már több menetben megtörtént. Anélkül ez a pályázat nem adható be. De arra kérném Zajzon Imrét, hogy részletesebben szíveskedjen a programról beszélni, hogy mely területeket érint, merre húzódnak a fővezetékek, és egyéb információkat szíveskedjen megosztani velünk. Zajzon Imre (a Vízmű Rt. képviselője): Természetesen benne van a Nagykanizsán még nem csatornázott összes településrész és a városban egyébként a Rozgonyi utca az, ami érdekes módon kimaradt. 13 ingatlanról van szó. Még mindig lehet pontosítanunk a műszaki tartalmat, ha ilyen még előkerül – de egyébként végignéztük, más ilyen rész nem maradt benne. Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság a határozati javaslatokat elfogadásra javasolta azokkal a kiegészítésekkel, amelyek menet közben be lettek emelve a szövegbe. Akkor még ez a szöveg nem volt készen, de úgy látom, hogy minden benne van. A szavazati arány és a költségarány reményeim szerint, illetve a nagyjából elvégzett számításaim szerint fedi egymást. Litter Nándor: Jelen pillanatban fedi egymást, de mivel a program alakulóban van, változhatnak a beruházási összegek egyes települések vonatkozásában. Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyhangú szavazással az előterjesztést elfogadásra javasolja a közgyűlésnek azzal, hogy a társulási megállapodást teljes egészében, a határozati javaslatot pedig szeretnénk kiegészíteni, mivel ez az alapító okiratba nem kerülhet be. Ez a kiegészítés a következő lenne: a beruházást követően a társaság megszűnése, illetve a létrejött vagyon önkormányzati tulajdonba kerülését követően 90 napon belül kezdeményezze Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az üzemeltető Rt. vagyoni tulajdoni szavazati arányának újbóli megállapítását, mert ez a vagyoni szerkezetet eléggé átalakítja, és úgy gondoljuk, hogy ez alkalmas lenne arra, hogy újragondoljuk Nagykanizsa vagyoni, illetve szavazati arányát. Litter Nándor: Zajzon Imre nekem bólintott, hogy igen, de mivel itt egy társulás keretei között valósul meg egy beruházás, és ez a társulás tulajdona, ott pedig meghatározott szavazati arányokkal lehet dönteni a vagyon sorsáról. Kezdeményezni lehet. Mi nem tudjuk egyedül eldönteni, hogy megszűnjön. Feltételes móddal támogatni tudom – ha megszűnik és kezdeményezzük. Cserti Tibor: Az anyag már több szakmai előkészítés-stádiumban ismert volt előttünk. Úgy gondolom, hogy regionális szempontból is nagy fontosságú anyagról van szó, hiszen nem véletlen, hogy az uniós környezetvédelmi normák támogatási iránya is ezen kérdések köré csoportosul elsősorban. A regionalizmus vonatkozásában azért fontos, mert egyébként a környékbeli települések önmagukban e nagy volumenű feladat megoldására biztos, hogy alkalmatlanok lettek volna a legjobb szándék mellett is. Ezért nagyon nagy fontosságú dolognak tartottuk azt a fajta alapos előkészítő munkát, amit egyébként a Vízmű szakemberei, az érintett települési önkormányzatok, illetve az önkormányzatok dolgozói e munkával végrehajtottak. A befejezés stádiumába érkeztünk, lassan beadható stádiumban lesz a pontosítást követően, és nagyon időben vagyunk ahhoz, hogy ehhez az önkormányzati források alkalmasak legyenek a támogatás elnyeréséhez. De nagyon oda kell figyelni pontosan a szervezeti jog és a működtetési feltételek megszervezésére. Az előttünk fekvő anyag 2. pontja tartalmazza egyébként, hogy az önkormányzatok, így Nagykanizsa város önkormányzata részéről is delegáltat kell juttatnunk ebbe a tanácsba. Tudjuk egyébként a szabályozási feltételek alapján, hogy ez a személy nem lehet a tanács elnöke, a polgármester vagy alpolgármester, ezért nekünk olyan személyt kell megjelölni a képviselőtestületből, aki szakmailag egyébként főleg és döntőrészt pénzügytechnikai feladatok között kiigazodik, és jó szívvel szolgálja Nagykanizsa város és a környékbeli települések érdekeit. Ezért kérem és javaslom, hogy Kereskai Péter képviselőtársamat jelölje a közgyűlés e feladatok ellátására, amennyiben képviselőtársam ezt vállalja. Úgy gondolom, hogy az anyag alapos és apró pontosítás átvezetését követően, amit egyébként Budai képviselőtársam is javasolt, a magam részéről egy apró pontosítást javaslok megejteni a társulási megállapodásban, ami igazából nem lényeges, csak ráfókuszál arra, ez pedig a VIII. cikkely 8.02. szakaszánál: a társulás pénzügyi szerve – itt a székhely önkormányzat Polgármesteri Hivatalát jelöli meg, ugyanakkor mindig pontosan kimondjuk például a VI/1. szakaszban is, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala – a székhely ugyan megegyezik a Nagykanizsa, Erzsébet tér 7-tel, de azért úgy gondolom, hogy ezt a fajta székhelyet oldjuk fel és pontosan fogalmazzuk meg, hogy ki a pénzügyi szerv. Kereskai Péter: A Pénzügyi Bizottság ülésén felmerültek az V. szakasszal kapcsolatban a feladat- és hatáskörök. Jegyző úrtól szeretném kérdezni, hogy konkrétan tudjuk, hogy melyek azok, amelyekben a társulás dönthet, és nem kell ezekhez közgyűlési döntés, hogy ezek esetleg beépülnek-e ebbe, vagy így marad ebben a formában a szerződés, és nem lesznek konkrétan felsorolva ezek a feladat- és hatáskörök? Dr. Kelemen Marcell: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke, Papp Péter úr által elmondott határozati javaslattal kapcsolatban – miszerint a társulás megszűnését követően, amikor elszámolnak az önkormányzatok egymással a társulás vagyonával, akkor minden önkormányzat a hozzájárulás arányában fogja megkapni ennek a társulásnak a vagyonát, és hogy ezzel kapcsolatban az önkormányzat kezdeményezze a Vízmű Rt-ben a szavazati arányok megváltoztatását – azt az aggályomat szeretném kifejezni, hogy a Vízmű Rt-ben való szavazati arányok a részvények tulajdonjogán alapulnak, és az hogy az önkormányzatok kialakítanak egy új csatornahálózatot, ez ezeket a részvényeket nem fogja érinteni, ezt a Vízmű működtetőként fogja átvenni. Tehát nem a Vízmű Rt-ben lesz nagyobb tulajdona az önkormányzatnak, hanem egyszerűen több viziközmű tulajdona lesz. Szerintem ez nem fogja érinteni. A feladat- és hatáskörökre vonatkozó felvetéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az elmúlt héten több napon át egyeztettünk a Budai Ügyvédi Irodával, illetve a kollégákkal, hogy milyen feladat- és hatáskört lehet itt felsorolni olyan egzakt módon, ami pontosan kijelöli ennek a társulásnak a működését. Ezért nem tudtunk más kompromisszumos megoldást javasolni, mint azt, hogy utalunk a 4.17. szakaszban meghatározottakra, amely felsorolja azt, hogy mely településeken milyen szennyvízcsatorna-hálózat kialakítását kell elvégezni, tehát nyilvánvalóan az ezzel kapcsolatos feladat- és hatásköröket ruházzák át az önkormányzatok a társulásra, valamint a beruházás költségforrásának biztosítására benyújtandó Kohéziós Alap és BM Önerő Alap pályázat előkészítése, dokumentálása és lebonyolítása. Tehát az ehhez szükséges egyéb ilyen pályázati tevékenység, ami a társulás hatásköre. Ezt kértem telefonon is a Budai Ügyvédi Irodától – nem tudtak ennél egzaktabb meghatározást. Kérem, ezt szíveskedjenek elfogadni. Litter Nándor: A Vízmű Rt. tulajdoni részarányai a Vízmű működtető vagyonában való tulajdonosi osztozkodásnak megfelelően alakultak ki, és valóban, ahogy jegyző úr mondja, teljesen függetlenek attól, hogy kinek mekkora csatornamű és viziközmű vagyona van. Ilyen szempontból kezdeményezni lehet, de szerintem teljesen céltalan. Egyébként én is egyetértenék vele, ha ezt tudnánk módosítani, magasabb lenne a tulajdoni részarányunk, de így nem függ össze a kettő. Bicsák Miklós: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése részéről a Társulási Tanácsba Tóth Lászlót kívánom javasolni. Ez a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén is felvetődött. Tóth László már korábban is javasolva volt, én javaslom továbbra is. Cserti Tibor: Ha szakmai alapja lenne is a felvetésnek, most nem politikus. Kicsit megzavarja a barátságos társulási együttműködést az érintett önkormányzatokkal. A társulás, amikor végrehajtotta a feladatát, rendelkezik egy vagyonnal, feloszlatja magát, ez a vagyon egyenkénti önkormányzati vagyontárgy, tulajdon lesz. Mindenki eldöntheti egyébként, hogy ezt be akarja-e vinni a részvénytársaságba, és a részvénytársaság dönt majd erről, vagy pedig azt mondja, hogy üzemeltetésre átadja a szokásos jogszabályi feltételeknek megfelelően. Mindenféleképpen most döntenünk kell egyébként arról, és az anyag kapcsán elviekben és gyakorlatban is döntöttünk arról, hogy majd az üzemeltetési feladatokat a Vízmű Rt. fogja elvégezni. Az, hogy apportként vagy valamilyen formában magába a társaságba is bekerüljön ez a vagyon, ez szerintem olyan eldöntendő kérdés, amire a magam részéről határozott választ tudok adni, de ma nem tárgya a napirendi pontnak. Litter Nándor: De nincs benn egyik önkormányzatnak a viziközmű és csatorna vagyona a Vízmű Rt-ben, mint vagyon. Cserti Tibor: Nem is célszerű, mert az változtatná meg a szavazati arányokat a tulajdoni hányadokkal együtt. Dr. Kolonics Bálint: A ma reggeli Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottsági ülésen több kérdés is felmerült a napirenddel kapcsolatban. Ezek közül talán a két lényeges az volt, és nem kaptunk rá választ, hogy a társulás miként tudja kikényszeríteni a települések által befizetendő önerőt, tehát amennyiben nem teljesít a település? Illetve ha a hálózat kiépítése során az egymást követő településeknél egy közbenső település nem teljesít, akkor ez milyen következményekkel fog járni, tehát milyen szankciókat lehet alkalmazni? Litter Nándor: Ez valóban komoly gond. Most mindenkiben egységes az akarat, alá akarják írni, kötelezettséget vállalnak a fizetésre. Valóban, amikor fizetni kell, akkor szokott gond lenni általában ezekkel az ügyekkel. Dr. Kelemen Marcell: Úgy gondolom, hogy a polgári jog szabályai szerint lehet eljárni, ha a társulás bármelyik tagjával szemben fennáll egy követelése – ezt adók módjára nem lehet behajtani. De ha egy önkormányzat ezzel akadályozza egy 8 milliárdos beruházás megvalósítását, úgy gondolom, hogy akkor a kártérítés szabályai szerint is felel, tehát azért komoly felelősség minden egyes önkormányzatra nézve, hogy teljesíti-e a társulási megállapodásban vállalt kötelezettségeit. De a kikényszerítés csak jogi úton lehetséges. Papp Péter Pál: Amit polgármester úr említett, hogy aggályos lenne, ha most a társuló önkormányzatokkal már eleve elkezdenénk osztozkodni – ezt a kényelmetlen helyzetet átlátva mondjuk, hogy nem a társulási megállapodás végén a megszűnés esetei közé kellene felvenni azt, hanem a saját határozati javaslatunk egészülne ki egy 7. ponttal, amivel mi a társulás megszűnésekor …… önkormányzatot kvázi köteleznénk arra, hogy kezdeményezze a Vízmű Rt. tulajdonosai közül egykénként, hogy mivel megváltoznak azok a tulajdoni arányok, amivel az önkormányzat-tagok Vízmű-tulajdonos önkormányzatai rendelkeznek, tehát tudjuk azt, hogy a tulajdon az önkormányzatok kezében van, de mégis akkor már el fog múlni egy 5-6 éves gyakorlat – az Rt. létrejöttétől számítom – amíg ez beindul, addigra üzemeltetési tapasztalat, felújításra befizetett pénzek felhasználásával kapcsolatos tapasztalat rendelkezésre fog állni, illetve kikristályosodik az, hogy a jelentős tulajdoni hányaddal a nagykanizsai önkormányzat bír, és a nagykanizsai önkormányzat az, amelyik meghatározó akár szennyvíztisztítás, akár vízellátás területén. Tehát a súlyunknak megfelelő szavazati arányunk legyen. Ebbe az irányba elmozdítani. Tűzzük napirendre. Hogy le fognak bennünket szavazni, az előfordulhat. Litter Nándor: Értem a javaslatot. Jelen pillanatban a Vízmű Rt-ben a döntések jelentős része 80 %-kal dől el. Tehát a nagykanizsai önkormányzat akkor tudna a jelenleginél is nagyobb hatással lenni a Vízmű működésére, ha 80 %-ot elérné a szavazati részaránya. De ott a működtető vagyonnak megfelelően kerültek meghatározásra a tulajdonrészek, tehát nincs köze a viziközmű vagyonhoz az ottani tulajdoni részarányunknak. De elméletileg el tudom fogadni a bizottság javaslatát, hogy kezdeményezzük. Röst János: Hasonlóképpen gondolkodok én is, mint polgármester úr, hiszen 2007 után, ha ez a közmű megvalósul, az akkori közgyűlésnek szerintem lesz arra lehetősége, hogy ezeket a tárgyalásokat ismét lefolytassa, de valójában én sem látok arra esélyt, hogy részarány változása megkövetkezhet a Vízmű Rt. tulajdonhányadában. Azt hiszem, hogy egy országos jellegű projektről van szó, és országosan példaértékű, hiszen ha megnézzük azt, hogy országosan hányan nyújtottak be hasonló jellegű pályázatot és hány nyert támogatást, akkor Nagykanizsa város erre büszke lehet, és szeretném megköszönni a közreműködők munkáját, elsősorban a Vízmű Rt. szakembereinek, nyilván a tervezőknek, de meg szeretném köszönni a hivatal kollégáinak is, hiszen példaértékű projektet tudtunk benyújtani, és kiemelkedő szakvéleménnyel látták el a zsűri tagjai magát a pályázatot. Arra kérném a közgyűlés tagjai, hogy támogassák a beterjesztést. Dr. Fodor Csaba: Ez a javaslat halva született ötlet. Egyetlenegy problémája van – nincs jogalapja a városnak ilyen határozatot elfogadni, nincs jogalap arra, hogy egy ilyen beruházás megvalósulása után egy működtető részvénytársaságban a tulajdoni arányokat eltérítse. Ha már pedig jogalap híján vagyunk, akkor azt gondolom, hogy felesleges erről határozatot hozni. Továbbá azt gondolom, hogy ez olyan helyzeteket teremthet, hogy más önkormányzatok, ahol már megvalósultak szennyvízberuházások, illetőleg ahol még meg fognak valósulni a Vízmű területén, a hatvanvalahány önkormányzat területén, akkor újból és újból ezek a kérdések felvetődhetnének vagy felvetődhettek volna korábban, de mindezek nem történtek meg. Azt gondolom, hogy ma nekünk erre nincs jogalapunk, én nem támogatom egy jogalap nélküli határozat meghozatalát. Litter Nándor: Felvetődtek problémák, illetőleg kérdések – az egyik a finanszírozással kapcsolatos ügy volt, amit Budai úr vetett fel. Az alapító okiratban van egy utalás arra, hogy Nagykanizsa eddigi – mert gyakorlatilag eddig csak Nagykanizsa fizetett a projekt előkészületi költségekhez – tehát az ezzel kapcsolatos elszámolást meg kell tenni, és figyelembe kell venni majd a különböző források befizetésénél is – erre utal a 6.04. szakasz v. pontja, amely szerint majd egy egyezség után a településekkel megállapodnánk abban, hogy Nagykanizsa mikor kezdi meg a hozzájárulás fizetését az előkészületi költségekhez. Elfogadható-e így a válasz? Bennünket ebben az évben feltehetően nem terhel egy fillér sem, hiszen megkapjuk a 177 millió Ft-os támogatást, és abból az előkészületek folyhatnak. A személyzettel kapcsolat felvetés: a program szerint egy munkaszervezet jönne létre, amely gyakorlatilag a Társulási Tanács felügyelete mellett végezné a munkát – természetesen a Vízmű és a hivatal munkatársainak támogatásával –, a munka indítását, amelynek a célja az, hogy 2007-re már a kivitelező is meglegyen és indulhasson az egész program. Ettől függetlenül azt javasolnám, hogy legyen egy újabb határozati javaslat, amelyben engem felhatalmaz a közgyűlés, hogy ezt az elszámolást tegyük meg a társtelepülésekkel – azt az elszámolást, hogy gyakorlatilag Nagykanizsa városa fizette az eddigi előkészületek, a tervezés költségeit, a 14 társtelepülés pillanatnyilag még nem tett hozzá semmi, tehát ennek legyen meg egy elszámolása az 1. számú mellékletben meghatározott tulajdoni, szavazati arányokat figyelembevéve. Javaslom, hogy egy ilyen jellegű 8. határozati javaslat kerüljön rögzítésre. Azon kívül jegyző úrral konzultáltunk az 5. határozati javaslatról – itt egyértelműen az szerepel, hogy Nagykanizsa nyújtson be az EU Önerő Alap pályázatot a Belügyminisztériumhoz –, ebben bizonytalanság van, mert Zajzon Imre úr az előbb azt mondta még a jegyző úrnak, hogy lehet, hogy erre a társulásnak kell benyújtania. Kérnék egy olyan módosítását ennek az 5. határozati javaslatnak, amely arról szólna, hogy nyújtsunk be, és vagy Nagykanizsa, vagy a társulás nyújtsa be a pályázatát. Ezt a módosítást kérem, hogy vezessük át az anyagon. Röst János: Tekintettel arra, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményében jogi aggály van, 5 perc szünetet kérnék ennek megvitatására. Litter Nándor: A javaslatot elfogadom. Kérem a testület jogász tagjait, Dr. Fodor Csabát, Dr. Kolonics Bálintot, hogy szíveskedjenek közreműködni ennek megvitatásában. Szünet Litter Nándor: Budai úrnak volt egy kérdése a szavazati arányok, illetve a beruházás ….. Most pillanatnyilag a mostani számított beruházási költségeknek megfelelően alakulnak a szavazati arányok és a működési költségekhez való hozzájárulás azzal a kitétellel, hogy el kell számolni Nagykanizsa városának az eddig befizetett összegekről, és azt figyelembe kell venni a későbbiekben a mi szerepvállalásunknál, kötelezettségeinknél, és amennyiben később módosul, és erre lehetőség van, hogy a beruházási program módosuljon, akkor a szavazati arányok elválnak a beruházási részaránytól. Budai István: Az 1. számú melléklet működési hozzájárulást ír, a szöveg pedig beruházási ……. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Zajzon Imre: A szerződésben lévő táblázat, tehát a szerződés 1. számú mellékletében lévő, a beruházás arányos szavazati arányokat képviseli, és nyilvánvalóan ennek megfelelően a hozzájárulási költségeket is. Az előterjesztésben lévő pedig – ha jól tudom – forintosan a várható teljes beruházási költségeket. Budai István: Nekem csak az volt a kifogásom, hogy a 8.03. szakasz iv. bekezdése azt mondja, hogy a beruházási összeg és az ahhoz igazodó szavazati arányokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Nekem csak az a kifogásom, hogy a beruházási összeg nem azonos a működési hozzájárulás összegével - mert a táblázat működési hozzájárulást tartalmaz. Tehát a szöveg és a táblázat így ellentmond egymásnak. Nekem más kifogásom ezzel nincs. Gárdos Attila (a Buda Ügyvédi Iroda képviseletében): Ehhez kapcsolódóan azt szeretném megjegyezni, hogy képviselő úr javaslatára úgy módosítanánk ezt a bizonyos szakaszt, hogy az egyes önkormányzatokra jutó szavazati jog mértékét a megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza, és javasoljuk kivenni a beruházási összeg és az ahhoz igazodó szavakat. Budai István: Igen, és a táblázatból a második oszlopot is (mikrofon nélkül beszél, nehezen érthető). Litter Nándor: Akkor nem hiányzik, hogy a beruházáshoz való hozzájárulás? Gárdos Attila: Nem. A táblázat a szavazati jogot tartalmazza … Litter Nándor: Értem, de egyéb pontokból nem hiányzik valahonnét? Tehát utalni kell arra is, hogy a beruházáshoz való hozzájárulás valamilyen metodika szerint számítandó. A beruházáshoz való hozzájárulás – hol szól ez a társulási megállapodás arról, hogy milyen arányban és hogyan kell? Keressük ezt meg, nehogy véletlenül ez kimaradjon magából a társulási megállapodásból. Mert az világos, hogy pillanatnyilag a szavazati arányok és a hozzájárulás egyforma módon számítandó, de később, ha megváltozik a beruházás tartalma, akkor ezzel eltérhet egymástól. Gárdos Attila: Felolvasnám akkor a 6.04. szakasz második bekezdését: a Kohéziós alap pályázat kötelezettségeiből eredő Társulásra eső önrész a Kohéziós Alap pályázata alapján megvalósuló beruházás összértékének 10 %-a. Tagok a társulás Kohéziós Alap pályázatához szükséges önrészt a tervezett beruházásoknak az egyes tagokra eső beruházási értékének arányában viselik, amelyek jelenleg az 1. számú mellékletben meghatározott arányok szerint alakulnak. Litter Nándor: Jó, köszönöm, akkor ez rendezett. Cserti Tibor: Továbbra is Budai képviselőtársam véleményét osztom. Ennek a műszaki tartalomnak a beruházási főösszege a társulási megállapodásban hol van szabályozva? Nincs. Hibáztak Uraim! Ezt helyre kell hozni rugalmasan. Gyakorlatilag úgy lehet helyrehozni, hogy az előterjesztés 1. számú oldalán lévő ezt a fajta táblázatot betesszük oda. Azért is be kell egyébként tenni, rugalmasan pontosítani, mert egyébként, ha megnézik, például a szavazati arányoknál itt az előterjesztésben 45,79 van, ott pedig 45,8 %. Tehát nem is akarok ilyen értelemben kötözködni ezzel a dologgal, de ki kell mondani, hogy mennyi a beruházási főösszeg, mert nyilvánvalóan adott műszaki tartalmon alapul, és gyakorlatilag az arány pedig, a 10 %-os teherviselési arány akkor is igaz kell, hogy legyen, ha elmozdul ez a műszaki tartalom, mert rugalmasan az előterjesztés erre is utal. Tehát akkor nem kell semmi mást csinálni, mint ki kell cserélni az 1. számú mellékletet, mert rögzíti a szavazati arányokat, de semmi mást nem rögzít ezen kívül, mint a 2005-ös működési költségvetés ebből adódó teherviselés mértékét. Azt betehetjük pluszban még az oszlopba egyébként, ha ezt szabályozni akarjuk, mert célszerű is egyébként, és akkor ezzel az együttes tartalommal gyakorlatilag helyre tettük a dolgot. Litter Nándor: Ez a módosítás elfogadható? Zajzon Imre: Úgy gondolom, hogy figyelemreméltó a módosító javaslat. Azért nem került be a pontos beruházási végösszeg, mivel ez a szavazati arány, illetve a várható bekerülési költség a jelenleg rendelkezésre álló tervek alapján készült. Nyilván ennek a véglegesítése akkor történhet meg, amikor közbeszerzési eljáráson meglesz a végleges műszaki terv és meglesz a végleges ár. Akkor lehet egy pontos beruházási összeget megjelölni. Ezen sokat vitáztunk mi is, és az volt az EU-szakértő kérése, hogy jelenleg csak szavazati arányokat rögzítsünk. Ennek megfelelően a társulás működési költségei legyenek biztosítva, és akkor legyen pontosítva majd a valós önrész nagysága, illetve a végleges beruházási összeg, amikor ez a tenderen kihirdetésre kerül. Ezért nincs benn forintosan pontosan. Litter Nándor: A magam részéről támogatom ezt. Részt is vettem ezeken a tárgyalásokon, csak már nem emlékeztem erre a kérésre. Ez nagyon sok fordulón keresztül az EU szakértőjével egyeztetett társulási megállapodás, természetesen, ez az egyik legfontosabb eleme, mivel ez még változhat, mert egyeztetések alatt van a terv, arról nem is beszélve, hogy Szepetneknél 300 millióval csökkentésre fog kerülni, mert egy bizonyos területet nem kívánnak csatornázni, tehát állandó mozgásban van, és az volt a kérés, hogy a társulási megállapodásban, ami egy alapdokumentum, ne rögzítsük pillatnyilag. Kérem Önöket, hogy ezt így fogadják el. Akkor ennek megfelelően egyetlen módosítás van a társulási megállapodásban, amikor Nagykanizsát megemlítjük Cserti Tibor javaslatára, a gesztor önkormányzatnál, illetve az, amit Budai úr kért, hogy húzzuk ki a 8.04. negyedik szakaszából az önkormányzatra jutó beruházási összeg és ahhoz igazodó szövegrészt. Tehát ez a két módosítás van befogadva. Zajzon Imre: Az előbb, amit Cserti képviselő úr javasolt, egyébként benne van, a 6.04. ii. az utolsó mondata. Litter Nándor: Köszönöm. Ez a két módosítás van magában a társulási megállapodásban. Kérem Önöket, hogy a határozati javaslatokról döntsünk. Mivel voltak itt kiegészítő javaslatok, személyi javaslatokról is szó van, ezért határozati javaslatonként szavazzunk. Kérem, szavazzunk az 1. pontról. A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 2. pontról. Kereskai Péter volt az 1. számú javaslat, Tóth László úr volt a 2. számú javaslat. A két jelölt elfogadja a jelölést? Kereskai Péter: Igen. Tóth László: Igen. Litter Nándor: Kereskai Péter delegálásáról szavazunk első menetben. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk Tóth László delegálásáról. Mindenkinek egy igen szavazata van a sokszor ismertetett módon. A közgyűlés 8 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 14 tartózkodással a a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 3. határozati javaslatról. A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 4. pontról. A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 5. határozati javaslatról. Itt lenne az a „vagy”-os megoldás. Tehát vagy a társulás nyújtsa be később egyeztetett módon, vagy Nagykanizsa önkormányzata. Kérem, hogy így szavazzuk meg az 5. határozati javaslatot. A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 6. határozati javaslatról. A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Litter Nándor: A 7. határozati javaslat következik, amely vitát váltott ki. A következő szerint módosulna, hogy legkésőbb a beruházás elkészülte után 90 nappal Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tekintse át a Vízművel kapcsolatos működési ügyeit. Papp Péterrel egyeztetett ez a módosítás. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazatal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Volt egy 8. javaslatom, hogy Nagykanizsa Önkormányzata hatalmazza meg a polgármestert, hogy a város által eddig biztosított, az előkészületekhez adott hozzájárulásokról készüljön egy elszámolás, ezeket egyeztesse a társönkormányzatokkal és ennek megfelelően kerüljön sor a város által a működési költségekhez való hozzájárulásának megfizetésére. Kérem, szavazzunk erről. Határidő július 31. A határidőt kérem kiegészítésként. A közgyűlés 27 szavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 136/2005.(V.17.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. kinyilvánítja csatlakozási szándékát a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a alapján az „Önkormányzati Társulás Nagykanizsa és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére” létrehozandó önkormányzati társuláshoz, és az előterjesztés mellékletét képező társulási megállapodást – az elfogadott módosításokat figyelembevéve – és alapító okiratot jóváhagyja, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert a társulási szerződés és az alapító okirat aláírására. Határidő: 2005. június 30. Felelős : Litter Nándor polgármester 2. az önkormányzat képviselőjeként a Társulási Tanácsba delegálja Kereskai Péter képviselőt. Határidő: 2005. június 30. Felelős : Litter Nándor polgármester 3. egyetért azzal, hogy a létrehozandó önkormányzati társulás Kohéziós Alap pályázatot nyújtson be Nagykanizsa és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Társulási Tanács elnökét a pályázati dokumentáció és a projekt megvalósításához szükséges egyéb dokumentumok aláírására, és felkéri, hogy a Kohéziós Alap pályázatának benyújtásáról határidőben gondoskodjon. Határidő: 2007. március 31. Felelős : felkérésre: a Társulási Tanács Elnöke 4. a társulás beruházásában megvalósuló projekthez a bruttó beruházási összköltség 10 %-ának Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatára eső részét, 343.624.016 Ft-ot 2007-től a projekt zárásáig, a pénzügyi ütemtervben meghatározott ütemezéssel saját forrásként biztosítja. Egyben elfogadja, hogy a projekt Technikai Segítségnyújtás folyamata során felmerülő esetleges műszaki tervmódosítások miatt a fent meghatározott összeg változhat. Határidő: éves költségvetések jóváhagyása Felelős : Litter Nándor polgármester 5. egyetért azzal, hogy a társult önkormányzatok kijelölése alapján, azok nevében vagy a létrehozandó önkormányzati társulás, vagy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata – a Kohéziós Alap pályázat benyújtásával egyidejűleg – a tagok Kohéziós Alap pályázatához szükséges önkormányzati saját forrás egy részének kiváltása érdekében EU Önerő Alap pályázatot nyújtson be a Belügyminisztériumhoz. Kötelezettséget vállal arra, hogy az EU Önerő Alap pályázatát az uniós pályázattal azonos pénzügyi-műszaki tartalommal nyújtja be. Felkéri a polgármestert, vagy a Társulási Tanács elnökét, hogy a pályázat benyújtásához szükséges adatszolgáltatásokat a társult önkormányzatoktól szerezze be, majd a pályázat benyújtásáról gondoskodjon. Határidő: pályázati határidők és a Kohéziós Pályázat előrehaladásának ütemében Felelős : Litter Nándor polgármester 6. a társulás működéséhez szükséges pénzügyi hozzájárulást a társulási határozatnak megfelelőn biztosítja saját forrásként az éves költségvetésekben. Határidő: éves költségvetések jóváhagyásakor Felelős : Litter Nándor polgármester 7. felkéri a polgármestert hogy legkésőbb a beruházás elkészülte után 90 nappal tekintse át Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Vízmű Rt-vel kapcsolatos működési ügyeit. Határidő: 2007. december 31. Felelős : Litter Nándor polgármester 8. felhatalmazza a polgármestert, hogy a város által eddig biztosított, az előkészületekhez adott hozzájárulásokról készítsen elszámolást, ezt egyeztesse a társönkormányzatokkal és ennek megfelelően kerüljön sor a társönkormányzatok részéről a működési költségekhez való hozzájárulások megfizetésére. Határidő: 2005. július 31. Felelős : Litter Nándor polgármester 3. Nagykanizsa Csengery út – Miklósfa közötti kerékpárút létesítéséhez kapcsolódó TRFC pályázat benyújtása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Mint mindenki előtt ismert, 95 millió Ft-os programként Nagykanizsa belső városrészei és Miklósfa között kerékpárút épülne. Ennek a megvalósítását tudnánk segíteni, amennyiben sikeres ez a pályázat, több mint 30 millió Ft-tal. Papp Nándor: Azt gondolom, hogy ezt az előterjesztést a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottságnak is tárgyalnia kellett volna, és a terveket pedig illett volna megismernünk. Természetesen a ügy pozitív, tehát előremutató. Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. A vitában is csak az indoklásrészben fűztünk egy olyan kiegészítést, hogy ez egy nagyon szép pályázat, de az ott lakók érdekeit legalább annyira szolgálja, mint az idegenforgalmat – de támogatjuk. Litter Nándor: Sőt, az ott dolgozókat is, mert tudjuk, hogy az EYBL és környékén nincs járda, tehát ez egyben a közlekedésüket is segítené az ottani dolgozóknak. Sajni József: Itt már elhangzott egy-két olyan érv, ami azon túlmutat a turisztikai szempontot. Úgy hiszem, hogy sok szempont figyelembevételével kérném azt, hogy támogassa a közgyűlés ezt a pályázatot, illetve ennek a megvalósulását, hiszen ez egy régóta vajúdó probléma. Úgy hiszem, hogy a turisztikai probléma megoldásán túl ez valóban az ott lakók közlekedését - ami rendkívül balesetveszélyes jelen pillanatban – részben megoldaná, és ennek a kivitelezésénél természetes az már részletkérdés, hogy honnan indul. Most egyelőre a pályázatról van szó, és én kérném a támogatást, mert ez sok embernek sok szempont szerint nagyon előnyös. Budai István: A Pénzügyi Bizottság egyhangúlag támogatja a javaslatot. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk együtt a négy határozati javaslatról. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 137/2005.(V.17.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a Nagykanizsa Csengery út - Miklósfa városrészt összekötő kerékpárút 36.264 ezer Ft értékű beruházásával. 2. ezen fejlesztés megvalósításához pályázatot nyújt be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat Decentralizált területfejlesztési program 2005 programjára. 3. felhatalmazza a polgármestert a pályázathoz szükséges – a pályázati anyag kötelező mellékletét képező – nyilatkozatok megadására, a pályázati dokumentáció aláírására, ezen kívül 4. 2005-ben a 2005. évi költségvetés 14. számú mellékletének F/3 sorában a Polgármesteri Hivatal pályázati önrész terhére 516 eFt, illetve 2006-ban 10.364 eFt saját forrást biztosít. Határidő: 2005. május 26. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Palángi Krisztina Pályázati Iroda irodavezető) 4. Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központban utak felújításához, illetve új útszakaszok építéséhez kapcsolódó TRFC pályázat benyújtása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Papp Nándor: Ezt az előterjesztést sem látta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság, és annyiban súlyosabb a helyzet, hogy ezt a tervet még egyáltalán nem ismerjük. Kérem erre odafigyelni a jövőben. Litter Nándor: Kérem, hogy a jövőben ez ne forduljon elő többet. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottságnak látnia kell ezeket az anyagokat. Kérem, hogy utólag pótoljuk, a terveket vigyük be a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság elé – úgy a kerékpárúttal, mint ezzel a pályázattal kapcsolatosan. Kérem, szavazzunk együtt a négy határozati javaslatról. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 138/2005.(V.17.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központ területén megvalósuló maximum 55 millió Ft értékű útfelújításokkal és útépítésekkel. 2. ezen fejlesztés megvalósításához pályázatot nyújt be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat Decentralizált területfejlesztési program 2005 programjára. 3. felhatalmazza a polgármestert a pályázathoz szükséges – a pályázati anyag kötelező mellékletét képező – nyilatkozatok megadására, a pályázati dokumentáció aláírására. 4. 2005. évben a 2005. évi költségvetés 14. számú mellékletének F/3 sorában Polgármesteri Hivatal pályázati önrész terhére maximum 5.000 eFt saját forrást, valamint regisztrációs díjnak további 192.500 Ft-ot biztosít, illetve 2006-ban maximum 15.000 eFt saját forrást biztosít. Határidő: 2005. május 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Palángi Krisztina Pályázati Iroda irodavezető) Zárt ülés: A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 139/2005.(V.17.) számú határozata később kerül kihirdetésre. Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 10.25 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.) K. m. f. Dr. Kelemen Marcell Litter Nándor jegyző polgármester |
