* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 186.29 KB | |
| 2006-12-21 10:31:35 | |
 | |||||||
Nyilvános  235 | 773 | A közgyűlési jegyzőkönyvek és mellékleteik 1990 novemberétől kezdve papírformátumban elérhetőek a Halis István Városi Könyvtárban, a helyismereti részlegen. | J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006. szeptember 12-i (Kedd) 15.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Vasemberház, Díszterem (Nagykanizsa, Erzsébet tér 1-2.) Jelen vannak: Bicsák Miklós, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Csordásné Láng Éva, György Pál, Halász Gyula, Dr. Horváth György, Kereskai Péter, Dr. Kolonics Bálint, Litter Nándor, Papp Nándor, Papp Péter, Röst János, Sajni József, Stróber Gábor, Dr. Szabó Csaba, Szányiné Kovács Mária, Tóth László, Vargovics Józsefné, Zakó László képviselők Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Fehérvölgyi Szabolcs kabinetvezető, Dabi Gabriella osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Tóthné Krémer Mária mb. osztályvezető, Szmodics Józsefné irodavezető, Ring Balázs Közterület Felügyelet vezető, Szányi Gábor ügyvezető Litter Nándor: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. A soron kívüli közgyűlés összehívására azért került sor, mert az 1. számú napirendként megjelölt, „Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról” című anyagot szeptember 15-ig kell beterjeszteni a közgyűlés részére. Kérdezem, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatosan van-e észrevétel? Úgy látom, hogy nincsen. Akkor kérem Önöket, hogy szavazzuk meg a napirendi pontokat a meghívóban szereplő módon. A közgyűlés 20 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Tájékoztató a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról (írásban) Előterjesztő: Litter Nándor polgármester 2. Javaslat a 2006. évi intézményi elvonásokkal, pótigényekkel összefüggő előirányzat módosítására (írásban) Előterjesztő: Litter Nándor polgármester 1. Tájékoztató a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról (írásban) Előterjesztő: Litter Nándor polgármester Tóthné Krémer Mária: Az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának I. félévi helyzetéről szeptember 15-ig tájékoztassa a képviselőtestületet. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a költségvetési előirányzatokat és teljesülésének időarányos alakulását. Ennek a kötelemnek teszünk eleget a jelen előterjesztésben. Litter Nándor: Kérdezem a bizottságok vezetőit, van-e az előterjesztéstől eltérő vélemény, javaslat? Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság együttes ülésen tárgyalta a napirendet. Mind a két bizottság többségi szavazással a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Három, négy kérdésben vita merült fel, de ahogy itt, most gyorsan körbenéztem, képviselőtársaim ezeket el fogják mondani itt a vitában is, így megadom nekik a lehetőséget, hogy ők a saját szavaikkal mondják ezt el. Budai István: A Pénzügyi Bizottság is tárgyalta, és nincs ellentétes vélemény az előterjesztéssel, 4 igennel és 1 nemmel elfogadásra ajánljuk. De azért kértem szót, mert nekem lenne azért egy-két gondolatom hozzá. Többek között az, hogy többször is felvetettem már, hogy a gazdasági társaságok gazdálkodása nem nagyon kap szerepet a negyedéves vagy féléves beszámolókban. Jónak tartanám, ha pár mondattal megemlítenénk az ő gazdálkodásukat is, hiszen bizottságunk mindig tárgyalja a mérlegeket. Ilyenkor rendelkezésre állnak adatok, és talán nem érdektelen, ha erről is szót ejtenénk, és ezt ajánlom a következő testületnek is, hogy ezzel többet foglalkozzon. És talán kevesebbet a Kórházzal, mert öt oldalon keresztül tárgyaljuk a Kórházat. Jó dolog ez, de ez lehetne rövidebb is. Számszaki vonatkozásban felvetődött a Pénzügyi Bizottság ülésén is több kérdés, amire választ kaptunk. Nekem csak ami problémás, az az, hogy az egyes intézményeknél a dologi kiadások eléggé elszaladtak. Többek között a Hevesi Művelődési Háznál 73 %-kal, aztán valahol még olvastam egy 62 % körüli teljesítést. Ott azért vigyázni kell, mert a II. félév gázár- és közüzemi díj emelkedésre a forrást meg kell valahonnan majd teremteni. Ez az egyik észrevételem. A másik pedig az, hogy kellene talán egy ilyen kibontás a kiegyenlítő, függő tételekről, mert az mindig zavaró körülmény az egyensúly megteremtését illetően. Ezt is a jövőben talán figyelmébe ajánlom a Kontrolling Osztálynak, hogy annak a belső tartalmi részleteit jó lenne, ha ismertté tenné. Bicsák Miklós: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 5 fővel tárgyalta a napirendet, az 5 fő támogatásával elfogadta az előterjesztést, és a közgyűlés támogatását kéri. Cseresnyés Péter: Ha lehetséges, akkor először szeretnék egy kérdést feltenni, és ha a kérdésre megkapom a választ, akkor rögtön folytatnám is a véleményemmel. A kérdés pedig úgy szólna, az utolsó oldalra fordítva az előterjesztést, a hitelállományhoz – a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén egy kicsit hosszabban vezettem elő, de talán itt nem kell ennyire hosszan elővezetni, mint ott azt tettem – tudomásom szerint – annak idején nekem legalábbis így tanították - augusztus 31-es hónap. Itt a hitelállomány bemutatásakor a folyószámlahitel augusztus 30-ával került lezárásra. 554 millió Ft folyószámlahitel került feltüntetésre. Hogy miért augusztus 30. a záró nap, bennem két válasz fogalmazódott meg. Az egyik az, hogy az előterjesztő, akiről nem tudjuk, hogy ki, de gondolom, Ön, Polgármester Úr – bár nem szerepel ezen az anyagon – nem tudja, hogy augusztus egy 31-es hónap, tehát ezért augusztus 30. A másik lehetőség egy kicsit szomorúbb, hogy nem 554 millió Ft a folyószámlahitel augusztus 31-én. Szeretném megkérdezni, hogy akkor melyik variáció igaz? Ha a második variáció igaz, tehát, hogy augusztus 31-es hónap, és nem 554 millió Ft a folyószámlahitel, akkor mondanám tovább, ha lehet, a véleményemet, és talán egy kérdést is fogalmazok még majd meg. Tóthné Krémer Mária: Az igaz, hogy 31-es a hónap, viszont az anyag, az előterjesztés 31-ei dátummal ment ki a képviselő uraknak, és természetes, hogy csak az előtte napi adatokat tudtuk Önökkel közölni. A folyószámlahitel összege 31-én, tehát a következő napon 775 millió Ft volt, mert kiutalásra került az ünnepek miatt a munkabér. Cseresnyés Péter: Tehát úgy néz ki, ennek az anyagnak ennyire lehet hinni, és a számoknak ennyire lehet hinni, amit én nagyon szomorúnak tartok Polgármester Úr. Litter Nándor: Ha 31-én megy ki az anyag, akkor nem lehet a záró adatot beírni 31-ével. Cseresnyés Péter: Így van. Ezt nem véletlennek tartom, Polgármester Úr. Azért került ez feltüntetésre augusztus 30-ai dátummal, hogy 200 millióval kevesebbnek tűnjön a hitelállomány. Ezt nem tartom véletlennek Polgármester Úr. És akkor néhány megjegyzést szeretnék tenni a szöveges indokláshoz, és talán kérdést is majd a táblázatokhoz. Az anyag 5. oldalán: Péterfai utca – Szabadhegy kerékpárút, valamint a Csengery út – Miklósfa kerékpárút építésénél a kivitelezési munkák folyamatban vannak. Ez a mondat nagyon szépen megfogalmazásra került, csak hát azt kell tudni, hogy itt már nagyon régóta folynak ezek a kivitelezési munkák. Egy nagyon felelőtlen vezetői döntés született Polgármester Úr. Nekiálltunk úgy építkezni – közös felelősségünk, megszavaztuk mindannyian –, hogy nem voltunk birtokában minden területnek, olyan területnek, amelyet az építkezés érint. Tehát építettünk egy kerékpárutat, amelyiknek a közepe nincs meg, épült egy miklósfai kerékpárút, amelyiknek az építése jelenleg áll, és a bizottsági ülésen hallottam, én csak egyről tudtam, de úgy hallottam, ha jól emlékszem, két vagy három helyen nem vagyunk még birtokban. Hogyan lehet nekiállni így építkezni? És nem ez a fő probléma, nem csak ez a probléma, hanem van ennél egy nagyobb probléma is, hogy áll például a miklósfai kerékpárút építése, az alépítmény megvan, a kivitelező valami oknál fogva nem folytatja ezt a kivitelezői munkát – talán azért, mert nem fizetett a város neki –, az alépítmény megy tönkre. Ez azt jelenti, hogy előbb-utóbb többet kell majd ráköltenünk erre, sőt már most is biztos vagyok, többe fog kerülni, mint eddig amennyibe a költségvetés szerint került volna az építkezés, ha ezt a kerékpárutat be akarjuk fejezni. Tehát a költségvetésben itt majd valószínű, megint módosításokat kell tenni e munkák eredményeképpen, vagy rossz tervezés eredményeképpen. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen az Önök felelőssége, hogy ez idáig jutott, mert mi nem voltunk annak az információnak a birtokában, hogy ezek a területek nem állnak rendelkezésre az önkormányzatnak, tehát úgy szavaztunk, hogy az építkezés mehet, és lehet építeni, mert minden feltételt teljesített ahhoz, hogy a kerékpárutak építése elkezdődjön. Volt kísérlet arra a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén, hogy a hivatalra tolják át a felelősséget, de azt gondolom, itt a hivatal nem felelős ebben a dologban, nem szabad a politikai vezetésnek, a városvezetésnek, Önöknek ezt másra áthárítani. A következő megjegyzésem az általános iskolák – 6. oldal – részben van. Ilyen mondatok szerepelnek ebben a szövegben: a dologi előirányzatok túlnyomó része céllal adott, kötött felhasználású keret, amelyből az energia, főleg a gázdíj időarányost meghaladóan került elköltésre, sőt az iskolák többségénél meghaladja a 75 %-ot. Ha jól emlékszem, nagyon súlyos viták voltak a közgyűlésen annak idején, hogy az a bizonyos fűtéskorszerűsítés, amelyik néha-néha Prometheus ügyként is elhíresült – bár múltkor Alpolgármester Úrtól kioktatóan megkaptuk, hogy ilyen cég már nincs, hogy Prometheus, emlékeztetném Alpolgármester Úr, gondolom, olvasta az anyagot, a következő oldalon, 7. oldalon, alulról a harmadik bekezdés utolsó mondata úgy szól, főleg a Prometheus számlák okozzák a többletkiadásokat, majd legyen szíves másoknak is elmondani ezt az információt, jó? Tehát ez a fűtéskorszerűsítés ezek szerint nem sikerült úgy, ahogy Önök eltervezték, magyarul nincs megtakarítás. Elég szomorú, hogy Ön ezt most fejbólintással elintézi, mert két lehetőség van itt is. Vagy ez a helyzet állt elő, ez nagyon szomorú, mert mindenféle kétségünk elmondása után Önök mindent félre söpörve megszavazták ezt a szerintem pazarló beruházást. A másik lehetőség pedig az, hogy van megtakarítás, akkor viszont a másik lehetőség áll elő, hogy nem tudnak Önök tervezni. Mi lesz itt az év végén, ha túllépjük az előirányzatokat, és valahonnan pénzt kell például a működésre előteremteni? Honnan fogjuk? Hitelt veszünk fel rá? Fejlesztésektől fogjuk elvenni a pénzt? Litter Nándor: Cseresnyés Pétert szeretném arra kérni, hogy ez nem a költségvetési rendelet tárgyalása, tehát még egy percet tudok várni, és akkor be kell fejezni. Cseresnyés Péter: Rendben van Polgármester Úr, a demokráciának ennyit adjunk. Persze, ez mindenképpen fontos dolog, és teljesíteni is fogom a kérését. Közterület Felügyelet is egy önálló fejezet. Azt szeretném kérdezni Polgármester Úr – nem olyan régen volt egy revizori vizsgálat, mit tett annak érdekében, hogy a Közterület Felügyeletnél fellelhető, pazarló, törvénytelen dolgok megszűnjenek? Ugyanis itt az történt – most megint a 11. oldalon olvashatjuk –, hogy 1 db személygépkocsi, 1 db tehergépjármű megvásárlására és beszerzésre kapott ez az intézmény 6,3 millió Ft-os keretet, ezt 700 eFt-tal túllépték. Mi történik? Megint lenyeljük a békát, és megint rábólintunk arra, hogy nem azt csinálták, amit kértünk tőlük? Sőt, múltkor kértem egy olyan vizsgálatot Öntől, hogy nézze meg, hogy a jubileumi kifizetések hogyan történtek meg. Kiderült, hogy tényleg történt ennél az intézménynél olyan kifizetés, ami nem jogosult. Mit tett Polgármester Úr? Milyen következményei lesznek ennek? Mert a pénzügyi fegyelem megsértése, egyéb törvénysértések elsikkadtak, azok eltűntek a ködben, semmiféle következménye nem lett, tudomásom szerint. Ön nem tett semmit sem ebben az ügyben. Itt ebben az esetben történt-e valami, vagy történik-e valami? És akkor még egy kérdésem lenne, mert azt látom, hogy itt a költségvetés tervezésénél és a költségvetésnél tiszta matematika van, ugyanis 200 millió Ft bevétel valahol eltűnt, a 2006. I. félévi teljesítés utolsó sorában mindösszesen közel 10 millió Ft szerepel, 9.966.000, a másik oldalon, a kiadási oldalon pedig 10.175.000.000 Ft, tehát itt körülbelül egy 200 millió Ft-os különbözet van. Miből adódik az? És még egy kérdésem lenne, hogy a helyi adóknál, pontosabban az iparűzési adónál 2,3 milliárd bevétel került betervezésre, jelen pillanatban, bocsánat, I. félév teljesítése 920 millió Ft – lesz-e ebből 2,3 milliárd? Litter Nándor: Arra kérek mindenkit – két alkalommal lehet szólni maximum 2 x 2 perc időtartamban, szíveskedjenek ezt betartani. Röst János (ÜGYREND): Arra kérem a képviselőtestület tagjait, hogy a kampánybeszédeket legyenek kedvesek a szórólapokon közzétenni a város lakossága részére, és az SZMSZ betartásánál pedig legyenek kedvesek arra ügyelni, hogy minden olyan elem, amit az SZMSZ rögzít, az betartásra kerüljön. Amikor a képviselők számon kérnek, törvényességet, SZMSZ-t, akkor az a kérésem, saját magukkal kezdjék. Cseresnyés Péter (ÜGYREND): Azt szeretném kérdezni az Alpolgármester Úrtól, hogy hol van itt kampánybeszéd? Itt tények vannak. Litter Nándor: Melyik az ügyrendi ebben? Cseresnyés Péter: Ez, hogy ne lógjon a levegőben olyan állítás, amit az Alpolgármester Úr pontosan kampánycélzattal mondott. Mondja el, hogy mi volt itt kampánycélzattal olyan mondat, mi hangzott el kampánycélzattal, ami ebben nincs benn leírva, vagy számmal megjelölve? Zakó László: Én bele fogok férni a két percbe, mert azt röviden is el lehet mondani. Tehát kiderült, hogy a király meztelen. Itt a féléves számok alapján látszik, hogy nem véletlenül nincs fedésben a féléves kördiagramban feltüntetett sok számadat az utolsó oldalon lévő hitelállománnyal. Könnyű a Kanizsa fényesebbik oldalát bemutatni, feltüntetni úgy, hogy a hitelállományról nem beszélünk. Hitelből mindenki tud építeni, csak azt vissza kellene fizetni. Az eladósodásnak pedig senki, úgy látom, nem akar gátját venni – csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Tükörteremben megszámoltam, meg az előtérben, 126 hagyományos izzóval, ami minimum 75 W-os, de inkább 10 W-os, tehát 10 kW-tal világítunk be néhány embernek egy szeptemberi napsütéses napon egy kis helyiséget. Na ez jellemző az egész városra, hogy a kirakatban nagyon szépek vagyunk, de a valóságban meg nem. Nem tudom, ha Polgármester Úr írta ezt az anyagot, akkor legyen szíves aláírni, mert … Litter Nándor: Én szoktam az összes anyagot írni személyesen, saját kezűleg. Zakó László: Azért mondom ezt, mert nagyon sok a szubjektív minősítés benne, pedig itt a számokról kellene, hogy szóljon az anyag, és nem arról, hogy ki hogyan dolgozott, és az Ön megítélése szerint. Ezt kerülni kellene. Litter Nándor: Egy betűt nem tettem hozzá – a konkrét kérdésre válaszolva –, és nem vettem el belőle, ebből az anyagból. Zakó László: De nem derül ki, hogy ki írta, és közben pedig különböző szervezetek munkáját különböző módon dicséri az előterjesztő. Litter Nándor: Az első oldalon szerepel, hogy készítette Kontrolling Osztály, és ott van Tóthné Krémer Mária szignója. Zakó László: Rendben van, de van olyan kisebbségi önkormányzat, hogy leírják, hogy szakmai munkájuk kiemelkedő. Ez … része, ez egy szubjektív megállapítás volt. Ez csak az anyaggal kapcsolatos. Tehát szeretném jelezni, hogy nem fogom támogatni az előterjesztést, és ez legyen intő jel mindenkinek, aki ebben az egész hadjáratban eddig részt vett. A Polgármester törvényi kötelezettsége az önkormányzat vagyonának jó gazdaként való kezelése, és vétójoga is van törvényben lefektetett módon, hogy adott esetben megvétózzon olyan, esetleg képviselők többsége által hozott határozatot, ami neki megítélése szerint nem megfelelő, illetve a város érdeke ellen hat. Dr. Csákai Iván: Az elmúlt években, amikor a közgyűlésre a költségvetéssel kapcsolatban bármi bekerült, akkor a polgármester volt a felelős a beterjesztésért. Ezek után annyit, csatlakozva Cseresnyés Péterhez, hogy a 6. oldalon, 5., 6. oldalon szerepel a kerékpárút. Az előkészítetlenség látszik, csak kérdésem lenne, hogy építési engedély nélkül építette a város? Mert tudtommal nincs építési engedély. Vagy nem volt az elindításkor. Főleg gázdíj van 75 %-os túllépés, ez azt mutatja, hogy az eredeti költségvetésnél tudatosan alulterveztünk, és akkor még nem is tudtuk, hogy lesz gázár-emelés, mert akkor még úgy volt, hogy nem lesz. Ehhez még jött a Prometheus, ez nagyon klassz. Litter Nándor: Még mielőtt belemegy ebbe a fejtegetésbe. Tehát 75 %-on áll a teljesítés, tehát nem a túllépés. Dr. Csákai Iván: 75 %-nál áll a túllépés. Litter Nándor: Nem. A teljesítés. Dr. Csákai Iván: A teljesítés, elnézést. Marad 25 % fél évre. Nagyon jó. Van kérdés még. A Közterület Felügyelet 1 db tehergépkocsit vásárolt közgyűlés hozzájárulásával, és a tehergépkocsit mire használja? A hitelállománnyal kapcsolatban csak annyi megjegyzés, hogy az elmúlt ciklusban, én emlékszem, hogy amikor 650 millió hitele volt az önkormányzatnak, többen sikította, hogy milyen magas. Most milyen magas. 2,9 milliárd a tervezett plusz a folyószámlahitel. Dr. Kolonics Bálint: Annyit elöljáróban, hogy először a kérdéseimet szeretném feltenni, és utána megfogalmazom a véleményemet, aminek pedig nem gondolom, hogy van időkerete. Két kérdésem lesz. Egyik sem rövid. Az első kérdésem az általános iskoláknál és a középiskoláknál a dologi kiadásoknál szereplő kérdéses energia, illetve gázdíj, ami már elhangzott. Meghaladja ugye a 75 %-ot – ez elhangzott – az I. félévben, és önkormányzati finanszírozásból kell majd kipótolni, illetve takarékosabb felhasználásra lesz majd szükség az előterjesztő szerint. A kérdésem az, hogy hogyan lesz takarékos felhasználás? Nem fűtünk az iskolákban, gyerekeket hazaküldjük? Illetve a kérdésem az, hogy mi az oka ennek a 75 %-os teljesítésnek? Csupán csak az, hogy rosszul tervezte az önkormányzat a költségvetésében az energiaszámlát akkor, amikor a költségvetési rendeletet elfogadtuk, akkor amikor a gáz ára még állandó volt, akkor még nem történt meg a gázáremelés, illetve az ÁFA-emelés, tehát tudtuk, hogy milyen gázáron számoljunk? Nyilvánvaló, hogy ebbe a 75 %-os teljesítésben nincs benn még a gázáremelés és az ÁFA-emelés. A másik lehetőség pedig az, hogy nem az önkormányzat számolta el most magát, hanem akkor, amikor a sikertörténetnek kikiáltott fűtésrekonstrukciós szerződést a Prometheus Rt-vel megkötöttük, akkor azok a szakmai adatok, ami alapján a szakmai számítások történtek, nem voltak helyénvalóak, mert azokat az elvárásokat ez az intézményi fűtésfelújítás nem hozta, és nem hozza, aminek a reményében ezt a szerződést az önkormányzat megkötötte. És ez komoly, lényeges kérdésem, hogy erre tud-e nekem most valaki válaszolni, mert akkor itt óriási gondok vannak, akkor az önkormányzat úgy kötött meg egy szerződést valami információ hibás volt, esetleg tévedésben volt az önkormányzat. Azt, hogy ez most milyen okból kifolyólag, a másik fél okából vagy az önkormányzat saját hibájából, azt nem tudom, de erre a kérdésemre várok választ, hogy mi ennek az oka, mert ez így kevés, ami az előterjesztésben van. A másik kérdésem pedig az a Közterület Felügyeletnél, és egyszerű a kérdés, 700 eFt többletből történt a két gépkocsi beszerzése – a szöveges anyag ugye azt tartalmazza, hogy 700 eFt finanszírozásként, ugye ezt már megkapta az intézmény, tehát ez milyen finanszírozás volt? Kifizetés előtt történt-e meg ennek a finanszírozásnak a folyósítása? Vagy ez most pótfinanszírozás lesz? Tehát mikori döntés alapján adjuk ezt a Közterület Felügyeletnek? Cserti Tibor: Jelentem, hogy értem a költségvetés szerkezetét, körülbelüli elképzeléseim vannak róla, hogy hogyan készül, és azt is, hogy ki készítette. Ilyen értelemben én úgy gondolom, tényleg fókuszálni kellene arra, hogy hogyan teljesült az önkormányzat közgyűlése által jóváhagyott I. félévi költségvetés. Azt tudnám mondani, hogy nagyon nagy gondokat én nem látok, mert az alapvető szerkezeti arányok nem borultak fel a végrehajtásnál. Az is érzékelhető, hogy ha megnézzük a szerkezeti arányokon belül a működési célú bevételeket, mintegy durván 250 millió Ft-tal, pontosabban 300 millió Ft közeli összeggel haladják meg a működési célú kiadásokat, tehát ilyen értelemben azt is mondhatjuk, hogy egy takarékos működési gazdálkodási feltételek mellett a fejlesztési felújítási célok fedezete is ezen előirányzatok terhére történt, vagy évközi források terhére, mert likviditás kezelésről van szó. Most összességében azért a költségvetés olvasása nem egyszerű. Zavart okoz sok minden, már ugye ez egy pénzforgalmi szemléletű valami, és aki meg akarja ítélni, az rögtön érzékeli, hogy a likviditás kezeléssel kapcsolatos átmeneti pénzeszközök, amik megtakarításként jelentkeznek, azok hasznosulása befektetésként mintegy bruttósítja a költségvetést, és el kezdi keresni a tételeket, annak a bevételi és kiadási oldalán, hogy hol történik halmozódás. Ez igen, ez tükröződik ebben a költségvetésben is. Éppen ezért nagyon nehéz az olvasata, isten igazából össze akarnánk hasonlítani a társaságokkal, akkor ez egy ilyen eredmény-kimutatáshoz közeli valami, amiről kellene most tárgyalnunk, és egyébként, ha valaki megütközik azon – még azt vártam, hogy elő is hozzák, hogy hogyan lehet az, hogy többet költöttünk, mint amit bevettünk. Ugye valójában az pedig a vagyoni típusú mérleg szerkezetének bemutatásához kellene közelítenünk. Éppen ezért jól indít a szerkesztő azzal, mindjárt fókuszál, hogy miből történt a finanszírozás, mindjárt az 1. oldalon. Ezt a gondolatkört azzal szeretném befejezni, hogy igazán, ha tartalmiakban meg szeretnénk ítélni valamit, akkor arra hívnám fel a figyelmet, hogy vajon a működés tekintetében a működési költségvetés minden tételt jól tartalmaz-e, vagy nem. Arra hívnám fel a figyelmet a jövőt illetően, hogy már a tervezés stádiumában és a végrehajtás során lehetőleg a társaságoknál keletkezett vagy az ő feladatkörükben és gazdálkodásukba tartozó tételek lehetőleg ne keveredjenek a központi költségvetésbe. Miért? Mert ha megnézik a tisztelt képviselők a városüzemeltetés kiadási részét, akkor érzékelik, hogy a vagyongazdálkodással összefüggésben, vagy például az Ipari Park Kft. gazdálkodásával összefüggően olyan tételek jelennek meg kiadásként, természetesen megtalálják az ellenlábát a másik oldalon bevételként is, ami azt jelenti kapásból, hogy közel 100 %-hoz igazodó kiadásként jelenik meg. Tehát feltehetjük a kérdést, hogy vajon, – Csákai képviselőtársam is ezt forszírozta – 75 %-os mértékű mondjuk egy városüzemeltetésnek a kiadása, holott teljesen másról van szó, ha tartalmiakban beletekintünk. Kérdés az, hogy tervszerű volt-e a gazdálkodás? Erre a válasz az, hogy igen. Én utána néztem ennek a dolognak, a közgyűlési döntésekhez igazodó módon történt a végrehajtás. Arra szeretném még felhívni a figyelmet, hogy ugyanakkor a működési oldalon vannak a támogatási előirányzatok, ami nagyon szoros összefüggésben van a sokszínű társadalmi, gazdasági szervezetekkel, a városban elsősorban azokkal a szervezeteknek a működésével, akiknek önálló bevételei korlátozottak, csak pályázatból tartják fenn magukat, vagy ilyenek mondjuk a sportegyesületek, nem mindegy, hogy mikor kapják meg év közben a bevételeiket, a támogatási szerződések mikor köttetnek, és nagyon sok esetben gondot okozhat a gazdálkodásuk. Én úgy tapasztaltam, hogy az általános szabályozásnak megfelelt az I. félévi gazdálkodás, és az egyedi, kirívó eseteket pedig tudta kezelni a hivatal. Úgy gondolom, ezért pedig köszönet illeti meg őket, mert a finanszírozás keretein belül a takarékos gazdálkodásnál ezt kezelték. Egy javaslatom van. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy a hitel esetében – nagyon sokan foglalkoznak a hitellel, hogy azt érzékeljük, hogy a beruházásoknak egy része, a fejlesztések egy része nem valósul meg, legalábbis pénzügyileg nem került megvalósításra, nem került kifizetésre, nem került aktiválásra, ragozhatjuk sokféleképpen, erről vitát nyithatnánk. Úgy gondolom, hogy ilyen téren az előkészítési gondok, problémák, amik általában jellemzőek, idén is fennállnak, de igazán az zavar, hogy a költségvetés egy éves szemléletű, igazán egy testületnek, a következőnek pedig ez megint csak egy jó tanács, ajánlom, hogy programszerűen gondolkodjon, és programszerűen próbálja a költségvetést is kezelni. Ilyen értelemben van értelme a hitel megítélésének. A hitel ilyen értelemben, nagy része, meggyőződésem, hogy a fejlesztési, felújítási célok áthúzódása miatt idén igazán nem kerül igénybevételre. Felhívnám a szíves figyelmet, ott, ahol viszont deviza hitelről van szó, látjuk, két esetben is a hiteltáblán, ott jó lenne informatív jelleggel a folyósításkori árfolyamot rögzíteni, mert az árfolyam rögzítése összefüggésben van a törlesztéssel. Nem tudom személy szerint sem megítélni, hogy árfolyam veszteség, vagy árfolyam nyereség van a mai napon. Sajni József: Három dologgal szeretnék foglalkozni. Az első kettő az intézményeket érinti, a harmadik a beruházást. Mint amikor a költségvetés ebben az évben elfogadásra került, akkor jómagam bizonyosan szólaltam az ügyben, hogy intézmények költségvetésénél – és most itt engedjék meg, hogy intézményhálózaton belül csak leginkább az oktatási intézményekkel foglalkozzam – világos volt, hogy amennyiben nincs dologi automatizmus, abban az esetben a nem céllal adott és úgynevezett szabadot felhasználható előirányzat nagy valószínűséggel nem lesz elég az intézmények számára. Most nem kellett ehhez olyan túlságosan okosnak se lenni, hogy ez a jóslat beváljon, mert most ott tartunk, hogy bizony itt állunk előtte. Sőt most mondjam azt, hogy akkor még itt van az a bizonyos ÁFA-emelés, ami ezután fogja éreztetni hatását. Azt kérném, hogy az önkormányzat, vagy a következő önkormányzat, ha lehet, akkor túlságosan nagyon ne szigorítson az intézményeknek, mert nincs mit szigorítani. Inkább azt kérném, hogy meg kell vizsgálni azt, hogy mik azok a kiadások, amelyeket feltétlenül biztosítani kell, tehát annak a forrását. Úgy gondolom, hogy az intézmények, amit vállaltak, betartották. Ezt lehet látni abból is, hogy a 2 %-os kötelező bérmegtakarítás tekintetében időarányosan teljesítve lett. De amit nem tudnak, azt sajnos nem tudják vállalni. Szeretném elmondani, hogy itt előkerült ez az energia, illetve ezen belül a gáz, ami az anyagban is szerepel, hogy túllépés van. Csak javasolni tudnám, hogy ez az év tulajdonképpen egy tanulóév. Itt nagyon sok olyan tapasztalat gyűlik össze, amit érdemes lenne hasznosítani, és az üzemeltetőnek is, az intézményeknek is, és az kellene talán, hogy a következő év tervezésénél ezeket az intézményi tapasztalatokat mind begyűjteni, és azokat a lehetőségeket felmérni, hogy mi az, amiben racionalizálni lehet, ezt az energiakérdést, és valószínű, hogy akkor nem fordul elő egy rossz tervezés esetleg, illetve magának a felhasználásban is van racionalizálási lehetőség. Én is néhányat el tudnék most mondani. A harmadik, amit említettem, a beruházások. Itt előkerült már, képviselőtársaim említették a kerékpárút építését. Úgy gondolom, és én konkrétan ezt a Csengery u. – Miklósfa utat mondom, ebbe nagyon belemélyedtem, tehát ezt már részleteiben ismerem. Egy biztos, egyrészt – és örüljünk, hogy a város egyáltalán felvállalt ilyen volumenű beruházást. Azért erről senki nem beszél, mindenki azt mondja, hogy a város eladósodott, tönkrement, stb., de hát valahol mégiscsak azt is figyelembe kell venni, hogy azért az, ami fejlesztésben itt megvalósul, azt azért mégiscsak oda lehet tenni, meg azt mégis csak ezek a városlakók, és azok élvezik, akik itt élnek. Úgyhogy nem kell ezt szégyellni. Az más kérdés, hogy ilyen volumenben nagy valószínűséggel – és én nem a hivatalt, mert egyszerűen képtelen, tehát ilyen létszámban és ilyen készültségben nem tudja ezeket szerintem úgy összefogni, hogy minden flottul, precízen menjen. Én úgy hiszem, hogy a beruházások tekintetében érdemes lenne az önkormányzatnak majd végiggondolni, hogy mit lehet ezen módosítani, változtatni. Ezen túl pedig kérném Polgármester Urat, mivel itt a legnagyobb probléma jelen pillanatban – a miklósfai kerékpárútnál – az Erdőfelügyelet terén van, kérném, hogy személyesen járjon közbe, hogy most már legyen meg ennek az engedélye, mert tudom, hogy ezek a 30 napos határidők, amik az ügyintézést illetik, ezek akár fél évig is eltartanak, és most jelen pillanatban ez is az oka annak, hogy áll az út. Röst János: Azzal kezdeném, hogy a napirendi pont lényegében az I. félévnek az értékelése, elfogadása a költségvetésnek, tehát nem a költségvetés újratárgyalását jelenti a napirendi pont. A másik, hogy a hitelállományról kimutatás, az két hónappal későbbi határnapot feltételez, tehát augusztus végét, ami azt jelenti, hogy nem a június 30-ai állapotot, az attól lényegesen távolabbi időpontot jelenít meg. Amit FIDESZ-es képviselőtársaim felvetettek, ezeket körülbelül 9-10 hónapja, vagy még korábban, ugyanezeket halljuk, tehát nekem ez újdonságot nem jelent. Ugyanazt a … ügyet mondják el gyakorlatilag permanensen. A fűtésrekonstrukcióra visszatérve, az IKI elkészítette a kimutatását – a fűtési ciklust nézve, tehát nem lehet csak fél évet nézni, egész évet kell nézni, ez pedig fűtési szezontól fűtési szezonig tart, 60 millió Ft körüli megtakarítást eredményezett. Ezt a kimutatást, aki kérte tőlem, Fodor Csaba képviselőtársamnak elküldtem, és ha jól tudom, akkor Marton István, a FIDESZ polgármesterjelöltje szintén elkérte az IKI-től, tehát elvileg Ő rendelkezik vele. De ha Cseresnyés Péter vagy bármely képviselőtársam kéri, nagyon szívesen, akár holnap is személyesen kiküldöm a számára. Tehát úgy gondolom, hogy ezek nem titkok, meg lehet tekinteni őket. Ami a sikert, vagy kudarcot illeti, én úgy gondolom, hogy ez egy sikertörténet, hiszen 30 intézménynél tokkal-vonóval felújításra került a kazánházi oldal, a primerkör. Ez 10 ezer gyereket jelent és 1000 pedagógust, akiknek az életkörülményei gyakorlatilag ezáltal jobbá váltak, és egy biztonságos üzemeltetést eredményez. Ezt ugyan meg lehet kérdőjelezni, de akkor a következő kérdésem az lett volna, ha ezt nem csináljuk meg, a következő felújításokra mikor vennénk fel hiteleket? Ami a hiteleket illeti, arra sem kaptam választ, hogy képviselőtársaim melyiket nem vették volna fel. A panelprogramot? Nem vették volna fel hitelként? Viziközművet? Az egyéb projekteket? Hát akkor erre kellene választ adni. Papp Péter Pál: Három kérdéshez szeretnék így a vitában hozzászólni. Az egyik a szabadhegyi kerékpárút, vagy Polgármester úr politikai felelőssége, mert így fogalmazódott meg. Én azt mondom, hogy ebben a kérdésben, ha ez egy rossz döntés volt a kérdésre adott válasz, akkor a politikai felelősség 1/28-át én felvállalom, csak akkor azt is tegyük mellé, hogy ha legközelebb itt egy beruházási engedélyokiratot kell elfogadni, vagy egy költségvetésnek egy beruházási sorát kell megszavaznunk, akkor én akkor tudom ezt megszavazni, őszintén, jó szívvel, ha melléteszik az összes szomszéd nyilatkozatát, hogy nincs kifogása a beruházás ellen, ha idehozzák nekem a bankból a pénzt, és táskában megmutatják, és idehozzák az építési és műszaki terveket, és arra kiadott engedélyeket, és idehozzák a telekkönyvi kivonatokat, hogy az a terület, ahol ez a beruházás megvalósul, az mind önkormányzati tulajdonban van, illetve minden tulajdonos a hozzájárulását megadta. Ez azt jelenti, hogy ha eddig 28 napirendet, meg 43-at tárgyaltunk egy napon, akkor most majd 143-at fogunk tárgyalni, és eddig, ha egy napirendnek 10 oldal volt az előterjesztése, akkor most 6210 oldal lesz. Szóval én azt mondom, hogy ennyit a politikai felelősségről. Én inkább odáig nyúlnék vissza, hogy azt tényleg meg kellene nézni, és nem így, hogy egy polgármester politikai felelősségébe burkolva azt mondjuk, hogy hát a polgármester tehet róla. Mi is tehetünk róla, a polgármester is tehet róla, de én azt hiszem, elsősorban azok tehetnek róla, akik elénk tették azt az engedélyokiratot, amit mi jó szívvel, önkormányzati többség és ellenzéki oldal, jobb és baloldal egyaránt megszavaztunk, mert azt hiszem, a jobboldal is megszavazta ezt. Kicsit mi meg voltunk vezetve, be voltunk csapva, vagy nem is tudok olyan finom szavakat mondani, mert megbántani viszont senkit nem szeretnék indokolatlanul. De hogy valami felelőse van, és ezt a felelőst ne egy ilyen politikai felelősségbe kenjük bele, ezt szerettem volna Szabadheggyel, a kerékpárúttal kapcsolatosan elmondani. A gázdíjjal kapcsolatosan azért két dolgot: ha valaki ezt emlegeti, akkor vegye a fáradtságot, és nézze meg az önkormányzat költségvetési gazdálkodását, hogy az hogyan működik, milyen elven működik, és mit hova könyvelnek. Mert a Prometheus most szolgáltatási díjat számláz, amit egyértelműen energiaszámlaként könyvel le az önkormányzat. Két évvel ezelőtt, még nem volt a Prometheus felújítása, addig ugyanezeket a költségeket több soron könyvelték le. Egyszer a gázdíjat a gázszolgáltatótól, és egyszer külön azokat a munkabéreket, és külön azokat a karbantartásokat, amit ennek a rendszernek a működésére fordították. Most ebből a Prometheus díjból tessék levonni ezeket a díjakat, és akkor ez a díj mérhető össze a gázdíjjal. Az, hogy június 30-ig kifizetett díj, ami sajnos az önkormányzat – így mondom, hogy pénzforgalmi szempontból könyvel, azaz azt könyveli le január 1. és június 30. között, amit effektív kifizetett, és nem a gazdasági társaságoknál megszokott és elvárt üzemgazdasági módszer szerint könyvel. Ez azt a pontatlanságot hozza be, vagy értelmezési nehézséget, hogy miért fordulhat elő, hogy az évnek az 50 %-ában 75 %-át fizettük ki. Itt nincs energiatúllépés. Itt semmi csalafintaság nincs a dologban. Arról van szó, hogy a Prometheus számlájában 45 napos fizetési határidő van. Azaz mi az I. félévben kifizettük a november, december, január, február, március, áprilisi számlákat. Azaz az egész fűtési szezont. Nekünk ebben a naptári évben már kemény téli hónapi számlánk már egyetlenegy lesz, az október, ha az kemény tél lesz. De reméljük, most a szeptember ilyen jó idő, nem kell fűteni, hogy októberben esetleg majd az utolsó 15 napban lesz valamilyen fűtés. Tehát ez azt jelenti, hogy az energiaszámlánk az évnek a második felére lényegesen kisebb lesz, és kevesebb összeg lesz. Ha ezeket megnézzük, és figyelembe vesszük, akkor azt mondom, hogy az a 75 % már olyan életveszélyes. Én azt kérném azoktól, akik most a hitel 700 millióját emlegetik, és így hangosan – igazuk van, most ennyi. Csak ugyanekkora hangerővel mondják el majd öt nap múlva, 10 nap múlva, 15 nap múlva, amikorra beérkeznek a szeptember 15-ei adóbefizetések, hogy köszönjük Polgármester Úr, mert nulla az önkormányzat folyószámlahitele. Vagy köszönjük, mert plusz 100 vagy plusz 150 millió Ft-on áll az önkormányzat folyószámla egyenlege. Dr. Kolonics Bálint: Választ várnék a kérdéseimre. Litter Nándor: Én a következő stílust alkalmazom itt, hogy meghallgatunk mindenkit, kérdéseket, egyéb észrevételeket, és próbálunk akkor utána választ adni. Ez így jó lesz? Dr. Kolonics Bálint: Ha megkaptam a választ, utána folytatom. Litter Nándor: Jó, akkor megszakítjuk ezt a rendszert. Itt voltak kérdések. Közterület jubileumi jutalmával kapcsolatosan én néhány nappal ezelőtt – pontos dátumot nem tudom – szembesültem azzal a helyzettel, ami a Közterület Felügyeletnél történt. Tehát az ellenőrzés szerint jogtalanul került kifizetésre ez a jubileumi jutalom. Még nem tudtam a Jegyző Úrral ebben a kérdésben egyeztetni. Ott volt az Intézményvezető Úrnak is egy felvetése. Ezt értékelni fogjuk, és ezt követően fogok arról dönteni, hogy milyen megoldásokat javaslok. Szeretném kérdezni Karmazin urat, hogy az építési engedélyek rendelkezésre álltak-e a két kerékpárútnál? Tudunk erre válaszolni? Karmazin József: A beruházási folyamatban a közgyűlés általában meghatározza a költségvetésben a feladatot és a hozzárendelt pénzt. Tekintettel arra, hogy az előkészítő munkák többsége az eddigi gyakorlat szerint ekkor indul, ezért a képviselő urak által említett módszer, amely szerint a beruházási engedélyokirat jóváhagyásakor már minden folyamatnak el kell zajlani, és teljes zöld utat kell kapni a beruházásnak, ez nem tartható. Valóban át kell gondolni azt, hogy a döntési folyamatot úgy kell meghatározni, hogy a beruházások ilyen szempontból szakaszolva legyenek, és az anyagi hozzárendelést akár több költségvetési évre elosztva szervezni. A konkrét kérdés, hogy melyik beruházásnak mikor volt építési engedélye, ezt itt most nem tudom elmondani, de erre a kérdésre írásban fogunk válaszolni. Litter Nándor: Csákai úr kereste az én szignómat. Javaslom, hogy a 17. oldalt fel kellene lapozni, és akkor ott megtalálja, tehát ki vállalja a felelősséget ezért az anyagért. Közterület Felügyelet részére további források biztosítása itt a gépjárművel. Tudunk erre most itt válaszolni? Tóthné Krémer Mária: A 6,3 eFt az eredeti költségvetésben rendelkezésre állt, a 700 eFt-ot viszont az önkormányzat tulajdonában lévő, Közterület által használt gépkocsi eladásából finanszíroztuk, ami hiányzott. Felvetették, hogy a költségvetésben a két oldal, a bevétel és a kiadási oldal kapcsolatosan – látszólagos ez az egyensúly, azért szeretném mondani. Tehát a pénzmaradvány, ami pénzforgalom nélküli bevételként szerepel a költségvetésben, annak az igénybevétele csak a Kórház részéről történt meg. Az intézmények és az önkormányzat közötti, a múltkori közgyűlésen már az előirányzatot rendeztük. A beutalása és az egymás közötti elszámolása a II. félévben történik, és az igénybevétel lekönyvelési is a II. félévben történik. Az előirányzat itt 537 millió Ft, és 297 csak az igénybevétel, tehát a Kórházé. Az egyensúlyt itt a két oldal között megvan, sőt, pozitív jelű. Litter Nándor: Kérdezem Kolonics Bálintot, hogy volt-e minden kérdésre válasz – Papp Péter hozzászólását is figyelembevéve? Van-e esetleg olyan kérdés, amire nem válaszoltunk, vagy próbálkoztunk? Cseresnyés Péter: Azt kérdeztem, hogy az iparűzési adó, amely 2,3 milliárd Ft-ra került betervezésre, az jelen pillanatban 920 millió Ft-nál tart, az év végéig be fog folyni? Polgármester Úr! Lenne egy kérésem. A Közterület Felügyelettel kapcsolatban néhány dolgot szeretnék kérni, hogy ugyanúgy írásban kapjak rá választ, méghozzá azt, hogy kik és mennyi jutalmat vettek fel 2004. január 1-től a Közterület Felügyeletnél. Ezen kívül a túlórákat is kérném. Azon kívül a telefonvásárlást, gépkocsi eladások, gépkocsi vásárlások kimutatását. Mikor történtek, mennyiért, és hány darab? Litter Nándor: De volt egy vizsgálat, ami nem tudom, hogy mikor zárult le. Az összes adásvételtől elkezdve minden benne volt. Cseresnyés Péter: Akkor ezt én kérném még egyszer. Litter Nándor: Jó. Kérem Jegyző Urat, hogy jegyezzük ezeket. És volt ez az adóval kapcsolatos kérdés. Fél éves adat, amiről itt beszélünk. Szeptember 15-ig kell fizetni. Tóthné Krémer Mária: Az iparűzési adó jellegéből adódik, hogy a tényleges a tavalyi bevallások alapján az iparűzési adónak 1,2 milliárd Ft-ot terveztünk a szeptemberi befizetésre, és ez várhatóan be is érkezik. Tehát kisebb része adódik az I. félévben … Litter Nándor: Volt-e olyan kérdés, amit feltett, azokat jegyzeteltük. Volt-e még olyan kérdés? Nem. Kereskai Péter: Röviden én is csak a működési hitellel kapcsolatban szeretnék hozzászólni, illetve kiegészíteni azt, amit Osztályvezető Asszony mondott, illetve Papp Péter, azon továbbmenve. Azt azért el kell mondani, hogy márciusban volt ennek az első befizetése, és az iparűzési adóból így 920 millió Ft folyt be. Ezt azonban a 2004-es számok alapján fizették be a vállalkozók, és májusban vallották be a valós 2005-ös adatokat. Tehát nyilvánvaló, hogy a nagyobb része fog beérkezni az adónak szeptember hónapban. Én még annyit hozzátennék, hogy most augusztus 30-cal 554 vagy 775 egy nappal később. Mindannyian tudjuk, hogy pénzforgalmi szemléletben nézni mondjuk a féléves működési hiányt, nem feltétlenül szerencsés és nem mond ítéletet. Úgy gondolom, hogy volt itt olyan bevétel, ami június helyett júliusban folyt be, illetve elő is fordulhatnak ilyenek bármilyen cégnél, így az önkormányzatnál is, hogy később jönnek a bevételek. Úgy gondolom, hogy a III. negyedéves számok alapján ezt már jobban meg lehet ítélni, illetve végső soron az lesz majd a gazdálkodás minőségének a megítélése, hogy év végén mennyi lesz a tényleges felhasználása. Tehát amikor itt mondjuk, hogy 500 vagy 700 millió, akkor vegyük figyelembe azokat a tényezőket, amik ezt befolyásolják, és ezt egyáltalán nem tartom tragédiának, hogy egy olyan hónapban, ami augusztus, és majd csak szeptemberben jönnek a bevételek, ennyi a folyószámlahitel. Halász Gyula: Egy megjegyzés és egy rövid kérdésem lenne. Megjegyzés az, hogy elég sok képviselőtársam érintette azt a kérdést, hogy milyen szerkezetben milyen problémák adódtak a költségvetéssel kapcsolatban, és említették többen a dologi kiadásokat is. Az egész költségvetéssel kapcsolatban pedig az lenne a kérdésem, hogy született-e valami intézkedési terv arra vonatkozóan, hogy a fennálló problémákat, például a dologi kiadások túllépését milyen módon kívánja kezelni a hivatal? A másik kiegészítő megjegyzésem az, hogy képviselőtársaim figyelmét felhívnám arra, hogy a különböző hatásköri megosztások a hivatalban is jelentkeznek, tehát ne próbáljanak meg mindent a Polgármester Úrra lapátolni. Litter Nándor: De lehet egyébként, ezzel nincs gond, mert a polgármester felelősségéből ez adódik. Halász Gyula: Tehát az önkormányzati törvény szerint az önkormányzat hivatalának irányítója a jegyző. Tehát ezt kérem figyelembe venni, hogy amikor sommás értékítéletet mondunk arról, hogy városvezetés, akkor a vezetés nem egy személyből áll. Alpolgármester, polgármester, jegyző, stb., és nyilvánvalóan az önkormányzati képviselőtestületnek a munkáját is figyelembe kell venni. Tehát ere szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét. Dr. Csákai Iván: Papp Péter képviselőtársam jókat mondott, de a 7. oldalon a költségvetés hivatkozik arra, hogy főleg a Prometheus számlák okozzák a többletkiadást. Ha ez a mondat úgy szerepel, hogy a téli hónapok fűtési összege okozza, akkor lehet, hogy az ember még meggondolja, hogy felszólal. De itt a költségvetésben szerepel a Prometheus. Litter Nándor: De Papp Péter nem csak erről beszélt. Beszélt arról is, hogy most egy szolgáltatást vásárolunk sima gáz helyett. Tehát nem csak a téli hónapokról beszélt. Dr. Kolonics Bálint: Kéréseket követően akkor a rövid vélemény a válaszok ismeretében. Én azt gondolom, hogy az első kérdésemmel kapcsolatban, ami a gázdíjra vonatkozott, és az intézményi fűtésfelújításra, én nem kaptam meg az elfogadható választ. Bár én értettem, amit Papp Péter képviselőtársam elmondott, de akkor nem igazán értem. Tehát aki az előterjesztést elkészíti, illetve képviselőtársamnak a véleménye egészen más tartalmilag. Tehát valami tervezési probléma csak volt, mert a költségvetés összeállításánál ezek már ismert számok voltak. Tehát akkor ott történt a hiba ezek szerint, hogy a költségvetésnél nem megfelelő számok alapján történt a tervezés, és ezért tartunk itt a 75 %-nál. Mert én nem hiszem azt, hogy a fennmaradó 25 % elég lesz, hiszen ha elég lenne, akkor nem szerepelne az előterjesztésben az, hogy takarékosabb felhasználásra lesz szükség, illetve nem jelölné meg az előterjesztés azt, hogy a Prometheus számlák okozzák a többletkiadást. Tehát számomra ez nyugtalanító. Azt gondolom, hogy valahol itt hiba történt. Ha nem a szerződéskötéskor, akkor a költségvetés megtervezésekor, mert ezek a számok ismertek voltak. A másik kérdésre adott válasz pedig a 700 eFt finanszírozás biztosítása. Ha akarom értem, ha akarom nem. Az intézmény saját tulajdonába megvásárolt két személygépkocsit ezek szerint, és az önkormányzat úgy biztosította a 700 eFt finanszírozást, hogy az önkormányzat tulajdonában, de az intézmény használatában lévő gépkocsit értékesítette, és ezt a pénzeszközt adta át. A kérdésem csak az, hogy milyen jogcímen történt ennek a pénzeszköznek az átadása? Hiszen nem intézményi személygépkocsi értékesítésről volt szó, hanem önkormányzati, ami az önkormányzat számláján kellett volna, hogy elszámolásra kerüljön. Tehát ez milyen finanszírozásként került átadásra vagy pótfinanszírozás volt? Tehát erre a kérdésemre megnyugtató választ nem kaptam. Hiszen ez akkor lett volna járható út, ha mi finanszíroztuk volna a 6,3 eFt-ot, és a saját tulajdona lett volna a személygépkocsi, értékesíti, és ezzel egészíti ki a vételárat. Így érteném a dolgot. Polgármester Úr, a véleményem pedig önmagához a vitához kapcsolódik. Én azt gondolom, hogy itt az I. féléves költségvetés végrehajtásának a beszámolóját tárgyaljuk, ez igenis, hogy egy vaskos anyag, és minden képviselőnek joga van itt feltenni a kérdéseit. Én személy szerint most mondom el első körben csak a véleményemet. Még mindig van egy hozzászólásom még akkor is, ha Halász Gyula képviselőtársam itt húzza a strigulákat, illetve közgyűlések úgy telnek el, hogy Röst Jánosnak az az aktív munkája, hogy az SZMSZ-t próbálja betartatni a képviselőtársakkal. Azt gondolom, hogy a ciklus végén és a negyedik évben már mindenki tisztában van az SZMSZ-szel, én legalábbis igen, tehát nem kérek én a kioktatásból, és talán ezzel a kifejezéssel is, de többször elmondtam már itt a négy év alatt, hogy én marhára unom ezt, hogy szórakozunk itt egymással. Az pedig a véleményem magáról a vitáról, amikor a kényes kérdések és vélemények hangzanak el például az eltitkolt folyószámlahitelről vagy a Prometheus ügyről, és így tovább, akkor a szó megvonása történik, amikor pedig a fényezése megy a költségvetésnek, akkor az ötödik perc van a táblán, és senki nem vonja meg a vitát. Hát, Polgármester Úr, ez a demokrácia, és ehhez gratulálok akkor mindenkinek. Litter Nándor: Cseresnyés Péter 7,5 percig beszélt, kedves Kolonics Bálint, míg Cserti Tibor 5 percig. Tehát tessék pontosan idézni akkor az eseményeket, ha ilyen sommás megjegyzést tesz. Cseresnyés Péter (ÜGYREND): Ha már SZMSZ-re hivatkozunk, és szómegvonásra kerül sor, akkor én körülbelül két percig kérdést tettem fel, és kérdésre választ kaptam. Tehát ne tessék itt 7 percről beszélni. Az SZMSZ-t el kell olvasni. Kérdésfeltevésről szó sincs a 2 x 2 percben. Egyébként egy költségvetési vita szerintem, ha van SZMSZ, ha nincs, bármiféle, tehát nem csak költségvetés elfogadása, hanem a költségvetéssel kapcsolatos bármiféle vita, én azt gondolom, hogy időkorlát nélküli …. Litter Nándor: Megkérdezzük Jegyző Urat, mert én megtettem, mielőtt … Ebben mi volt az ügyrendi? Cseresnyés Péter: Mert különben nem adott volna szót Polgármester Úr. Litter Nándor: SZMSZ-szerűen …. Megkérem Jegyző Urat, hogy szíveskedjen az SZMSZ részét ismertetni. Dr. Kelemen Marcell: Azért nagyon jó, hogy nekem kell mindig SZMSZ értelmezésben Önök közt valahogy a vitát megoldanom. Az SZMSZ az alábbiak szerint rendelkezik, és azt gondolom, hogy félreérthetetlen. A következő napirendi pontok tárgyalásánál a (2) és (6) bekezdések nem alkalmazható: a (2), (6) bekezdés azt taglalja, hogy hány percben szólhat hozzá egy képviselő. Ezt nem olvasnám fel. Tehát az a kérdés, hogy van-e időkorlátja. Mely esetekben nincs időkorlátja: a felsorolás, a., az éves költségvetési rendelet tárgyalása. Szó szerint értelmezve ez nem a költségvetési rendeletnek a tárgyalása, ez most a félévi gazdálkodásról szóló beszámoló. Nyilvánvaló, majd indokolt lesz esetleg a következő ciklusban ebbe ezt is belefoglalni, hogy a féléves, III. negyedéves, és egyéb ilyen gazdálkodással kapcsolatos beszámolónál nagyobb időkeretet kapjanak a képviselők, mert 2-2 perc nem elegendő ahhoz, hogy valaki a véleményét kifejtse egy ilyen részletes és nagy anyagról. Litter Nándor: Hát igen, van, amikor ilyen kérdésekben is meg kell szólalni, tehát nem lehet csak …. Zakó László: Én csak Halász Gyula képviselőtársamnak szeretném a ciklus végén elmondani, hogy tanulja meg, a várost a választott képviselők alkotta képviselőtestület, amit megyei jogú városban közgyűlésnek hívnak, vezeti. És ez a közgyűlés ruház át a polgármesterre olyan feladatokat, amit Ő a napi munkája során elvégez. A jegyző pedig a hivatalt vezeti, és a törvényesség felett őrködik. Tehát Ön és a többségben lévők vezették a várost, mert az Ő akaratuk érvényesült minden döntéskör, akinek több szavazata van, mint a másik oldalnak. Tehát magáról ne hárítsa el a felelősséget, Halász Gyula képviselő úr, mert Ön vezette ezt a várost többedmagával, és senki más. Papp Péter Pál: Én csak a költségvetési beszámolónak az értékelésénél, amikor az hangzik el, hogy rossz volt vajon a tervezés azért, mert nem 50 %-ra sikerült az I. félévet teljesíteni, én azt mondom, hogy nem. Én azt szeretném megismételni, vagy arra hívnám fel képviselőtársaim figyelmét, hogy több olyan költségvetési sor létezik, ahol az I. félévben nem az 50 %-ot fizetjük ki. A közalkalmazottaknál például az I. félévben 7 havi fizetés van, mert januárban fizetjük ki a 13. havi bért. Ha megnézzük ezt, amelyik intézmény így tesz. Vagy előfordulhat egy olyan, hogy megvan az, hogy a munkabért mikor kell kifizetni – ha egy munkabér-fizetés mondjuk átcsúszik a július 3-án esedékes fizetés éppen az ünnepek miatt úgy jön ki, hogy azt június 30-án ki kell fizetni, akkor elképzelhető szélsőértékben, hogy 8 havi fizetést fizetünk az I. félévben, és csak 5-öt a II-ban, így jön ki a 13. havi bér. Tehát ilyen aránytalanságok, például a személyi kifizetéseknél is előfordulhatnak, de ismétlem, hogy azért, mert az első 6 hónapban mi a novembertől április 30-ig terjedő időszak fűtésszámláját fizettük ki, a II. félévben pedig a májustól az októberig, így az I. félév energiaszámlája, amíg mi pénzforgalmi szempontból könyvelünk az önkormányzatnál, mindig magasabb lesz az 50 %-nál az I. félév. Dr. Szabó Csaba: Nem tudom magamban tartani, hogy ne ejtsek szót, mint sok bírálatot kapott intézményvezető, aki nem tud se tervezni, se mást, arról a tényről, hogy minden évben december 27-e táján az Egészségbiztosító Pénztár megküldi a január havi esedékes bérfizetés fedezetét, mert január elején bért szoktunk fizetni. Ennek következtében éveken keresztül kaptuk azt a kritikát, hogy se tervezni nem tudunk, se pénzt elkölteni, mert mindig pénzmaradványunk szokott lenni december 31-én. És ezek után tisztelettel ajánlom a jelen nem lévő költségvetési szakértő képviselőtársaknak egy régi magyar mondást: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Litter Nándor: További hozzászólások nincsenek. Volt kérdés. Tudunk erre válaszolni. Azt hiszem, a Közterület Felügyelet gépjármű vásárlásával kapcsolatos kérdés volt. Tóthné Krémer Mária: A 700 eFt-os gépjárművásárlásra közgyűlési döntés alapján előirányzat módosításként finanszírozásként kapta meg az intézmény. Igen, a 700 eFt-ot. Litter Nándor: Maradt-e kérdés lezáratlanul? Nem adok szót, lezártam a vitát. Én fogok egy mondatot még elmondani, és elnézést kérek Halász Gyulától. Halász Gyula: Volt egy kérdésem. Litter Nándor: Arra készülünk. Ez a válaszom rá, tehát, hogy van-e olyan ügy, hogy be kell avatkozni a költségvetésbe. Tudom, ez volt a kérdés. Bocsánat, hogy nem válaszoltam rá. Én azt szeretném mondani így zárásképpen, hogy igaz, hogy mi többségben voltunk és vagyunk is még a közgyűlésben, és világos, hogy ennek megfelelően mi döntöttünk a lényeges kérdésekről, ez így igaz, én erre büszke vagyok a magam részéről is, de ettől függetlenül társamul fogadok mindenkit, tehát akik nem szavazták meg a költségvetést, nem szavazták meg a különböző programokat, mert úgy gondolom, hogy ez így van rendjén. Volt itt egy közgyűlés, és legyünk büszkék valamennyien azokra a sikerekre, amelyek voltak, és amik pedig nem sikeres ügyek voltak, azokat pedig majd a jövőben meg kell próbálni kiköszörülni, és ehhez kívánok mindenkinek sok sikert. A vitát lezárom. Kérem azt, hogy szavazzunk arról, hogy elfogadják-e a költségvetés I. félévi teljesítéséről a tájékoztatót. A közgyűlés 16 igen és 5 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 241/2006(IX.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról szóló tájékoztatót elfogadja. 2. Javaslat a 2006. évi intézményi elvonásokkal, pótigényekkel összefüggő előirányzat módosítására (írásban) Előterjesztő: Litter Nándor polgármester Tóthné Krémer Mária: A közgyűlés január hónapban döntött a Közterület Felügyeletnél 1 álláshely megszüntetéséről, március hónapban a Szivárvány iskola július 1-jei megalapításáról, májusban az óvodai és általános iskolai beiratkozások után az indítható csoportok, osztályok számáról, ennek megfelelően a közalkalmazotti álláshelyek számáról is, júniusban az Egyesített Szociális Intézmény átszervezéséről, az iskolaotthon, napközi-otthon és tanulószobai csoportok számáról. Ezek számszerűsítését végeztük el ezen előterjesztésben annak érdekében, hogy a hó végi rendeletmódosításba beépítésre kerülhessen. Ez a feltétele annak, hogy szeptember 15-ig benyújthassa az önkormányzat a létszámcsökkentéses pályázatát, és azon sikeresen szerepelhessen. Litter Nándor: A bizottságok részéről van-e a leírtakhoz képest eltérő vélemény, javaslat? Nem látok. Egyéb más? Úgy látom, hogy nincsen, akkor a vitát lezárom. Kérem Önöket, hogy szavazzanak a határozati javaslatokról, így egyben. A közgyűlés 17 igen, 2 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 242/2006.(IX.12.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 117/2006. )V. 2.) számú határozatának 11. pontját az alábbiak szerint módosítja: Intézmény 2006. évi előirányzat 2006. évi változás 2006. évi módosított előirányzat Szakmai Nem szakmai Összesen Szakmai Nem szakmai Összesen Szakmai Nem szakmai Összesen Attila Óvoda 13 9 22 13 9 22 Hétszínvirág Óvoda 11 7,5 18,5 11 7,5 18,5 Hevesi Óvoda 13 11 24 13 11 24 Kertvárosi Óvoda 13 9,5 22,5 13 9,5 22,5 Micimackó Óvoda 6 5 11 6 5 11 Pipitér Óvoda 13 10 23 13 10 23 Rozgonyi Óvoda 13 28 41 - 2 - 1,5 - 3,5 11 26,5 37,5 Rózsa Óvoda 13 14 27 13 14 27 Vackor Óvoda 15 12,5 27,5 15 12,5 27,5 Összesen: 110 106,5 216,5 - 2 - 1,5 - 3,5 108 105 213 Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa 27,92 17 44,92 -0,22 -0,22 27,7 17 44,7 Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin 22,28 12 34,28 -0,41 -0,41 21,87 12 33,87 Általános Iskola Kiskanizsa 33,86 14,75 48,61 -1,91 -1,91 31,95 14,75 46,7 Bolyai János Általános Iskola 54,5 21,5 76 -2,33 -2,33 52,17 21,5 73,67 Hevesi Sándor Általános Iskola 52,9 21 73,9 -0,48 -0,48 52,42 21 73,42 Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 42,69 15 57,69 -1,64 -1,64 41,05 15 56,05 Péterfy Sándor Általános Iskola 52,16 24 76,16 -4,81 -3 -7,81 47,35 21 68,35 Rozgonyi Úti Általános Iskola 36,56 8 44,56 -0,66 -0,66 35,9 8 43,9 Zrínyi Miklós Általános Iskola 55,09 13,5 68,59 -4,96 -1 -5,96 50,13 12,5 62,63 Összesen: 377,96 146,75 524,71 -17,42 -4 -21,42 360,54 142,75 503,29 Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola 127 40,5 167,5 -1 -1 126 40,5 166,5 Összesen: 127 40,5 167,5 -1 -1 126 40,5 166,5 Mindösszesen 614,96 293,75 908,71 -20,42 -5,5 -25,92 594,54 288,25 882,79 Határidő: 2006. szeptember 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária osztályvezető) 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények létszámkeretét (álláshely-számát) az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá. Határidő: 2006. szeptember 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária osztályvezető) 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2006/2007. nevelési évre/tanévre jóváhagyott csoportmegszűnések, összevonások, átszervezések és a feladatellátás racionálisabb megszervezése miatt a 2006. évben felszabaduló 15.955 E Ft kiadás intézményenkénti elvonását a 2/a. számú melléklet szerint hagyja jóvá. A pótigényeket 18.990 E Ft összeggel a 2/b. melléklet szerint engedélyezi. A hiányzó 3.035 E Ft forrása a céltartalékban tervezett normatív állami támogatás visszafizetésére tervezett összeg. Határidő: 2006. szeptember 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária osztályvezető) 4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2006. évi létszám-csökkentéssel kapcsolatos döntéseivel részt vesz az egyszeri hozzájárulás igénylésére kiírt pályázaton. Határidő: 2006. október 15. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária osztályvezető) Litter Nándor: Tűzoltóságunk 135 éves ebben az évben. 15-én 10,00 órai kezdettel egy ünnepség kerül lebonyolításra, amely a Báthory utcában kezdődik. Úgy tudom, hogy mindenki kapott meghívót, de Egri Gyula kérésére minden nagykanizsait és a képviselőtestület, a hivatal munkatársait is hívom, hogy a Báthory utcában 10,00 órakor szíveskedjenek megjelenni, mert ott kezdődik ez az ünnepség. A másik, hogy mai napon 17,00 órakor közmeghallgatás lesz, és kérem minden képviselőtársamat, hogy szíveskedjen ezen részt venni. Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 16.20 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.) K. m. f. Dr. Kelemen Marcell Litter Nándor jegyző polgármester |
