* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.07 MB | |
| 2007-05-15 15:47:17 | |
 | |||||||
Nyilvános  297 | 791 | A közgyűlési jegyzőkönyvek és mellékleteik 1990 novemberétől kezdve papírformátumban elérhetőek a Halis István Városi Könyvtárban, a helyismereti részlegen. | J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. március 29-én (Csütörtök) 14.00 órakor tartott soros nyílt üléséről. Az ülés helye: Medgyaszay Ház Nagykanizsa, Sugár u. 5. Jelen vannak: Balogh László, Bárdosi Gábor, Bene Csaba, Bicsák Miklós, Bizzer András, Bogár Ferenc, Böröcz Zoltán, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Gyalókai Zoltán Bálint, Halász Gyula, Horváth István, Jerausek István, Karádi Ferenc Gyula, Marton István, Dr. Károlyi Attila József, Dr. Kolonics Bálint, Papp Ferenc, Papp Nándor, Polai József, Röst János, Szőlősi Márta Piroska, Tóth László, Tóth Nándor képviselők Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Bakonyi Tamás osztályvezető, Dabi Gabriella osztályvezető, Horváth Eszter osztályvezető-helyettes, Domina Erzsébet helyettesítő osztályvezető, Maronicsné Borka Beáta osztályvezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Somogyi Ottó osztályvezető, Szamosi Gábor osztályvezető, Szmodics Józsefné osztályvezető, Deák-Varga Dénes városi főépítész, Beznicza Miklós irodavezető, Tárnok Ferenc irodavezető, Kámán László intézményvezető, Gáspár András ügyvezető, Gőcze Gyula osztályvezető, Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető Marton István: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Az ülést ezennel megnyitom. Ki nem hirdetett határozat kihirdetése következik. Javaslat a pártok által használt önkormányzati tulajdonú helyiségek (ingatlanok) piaci bérleti díjának megállapítására 74/2007.(III.1.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 360/2000.(IX.19.) számú határozatának 2. pontját visszavonja. 2. Felkéri az Ingatlankezelési Intézményt, hogy a piaci bérleti díjakkal, és öt év határozott idejű bérleti időtartam kikötésével új bérleti szerződéseket kössön a pártokkal. 3. Amennyiben a pártok az új szerződési feltételeknek megfelelően nem kötik meg a bérleti szerződést, utasítja a bérbeadót, hogy a 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) előírásai szerint azokat mondja fel. 4. A bérleti szerződés felmondása esetén az önkormányzat lehetőséget biztosít a pártok részére nem belvárosi, alacsonyabb bérleti díjú irodák bérlésére. Határidő: 2007. április 15. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Kámán László intézményvezető) A meghívóban nem szereplő alábbi előterjesztés levételét javaslom: 41. Javaslat a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat tagjainak megválasztására A meghívóban nem szereplő alábbi előterjesztés napirendre vételét javaslom: • Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 24/2007.(I.25.) számú határozatának módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester A meghívóban szereplő, alábbi előterjesztésekhez van kiegészítés: 1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester • egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra (ÜJKB határozat) 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló rendeletének megalkotása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester • egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra, eltérő színnel van szedve a változtatás az eredetihez képest 38. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester • egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra (Tájékoztató adatok.) 39. Interpellációk, kérdések (írásban) • Bizzer András írásban benyújtott interpellációja – Platán sor 8. V. lépcsőházának pincéjében elhelyezett elektromos transzformátorház és annak feltételezett hatása az ott élők egészségére - a közgyűlés előtt került kiosztásra A meghívóban szereplő alábbi előterjesztések a közgyűlés előtt kerültek kiosztásra: 1. Javaslat a Bajcsai Településrészi Önkormányzat létrehozására, tagjainak megválasztására (írásban) • Az előterjesztés nyílt ülésen történő tárgyalásához valamennyi tag, írásban hozzájárult. A részönkormányzat megalakulása utána tagok leteszik az esküt. 36. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban) (Bizottsági vélemények a közgyűlés előtt kerülnek kiosztásra.) 43. Javaslat „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím és „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakett adományozására (írásban) 44. Javaslat „Nagykanizsa Megyei Jogú Városért”, „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért”, „Paizs Ferenc Díj” és „Nagykanizsa Biztonságáért” kitüntető cím adományozására (írásban) 45. Javaslat „Nagykanizsa Oktatásáért”, „Nagykanizsa Kultúrájáért” és „Nagykanizsa Sportjáért” kitüntető cím adományozására (írásban) 46. Javaslat „Szekeres József Díj” kitüntető cím adományozására (írásban) 47. Javaslat „Nagykanizsa Környezetkultúrájáért” kitüntető cím adományozására (írásban) A meghívóban szereplő 50. napirendi pont - Nagykanizsa belterület 649/75 hrsz-ú „kivett közút” forgalomképtelen ingatlanának forgalomképessé minősítése – módosított előterjesztése (gyakorlatilag egy név lett kivéve belőle) a közgyűlés előtt került kiosztásra. Ezek után a javasolt napirendi pontok a meghívó szerint – 54 a fellebbezésekkel együtt – Önök előtt mind ismert. Polai József: Javaslatom lenne a napirendi pontokkal kapcsolatosan. Az intézményi beszámolókkal kapcsolatban kérném, hogy a 25., 26., 27. napirendi pontot vegyük előbbre, talán a 2. naprendi pont helyén következzenek ezek, hogy ne kelljen megvárni az intézményvezetőknek azt a hosszú közgyűlést addig, amíg sorra kerülhetnének. Marton István: Tehát Képviselő Úr azt mondja, hogy a 25., 26., 27.? Polai József: Igen, amennyiben más ötlet még nem merülne fel. Marton István: Akkor szerintem a 28-ast is oda kellene tenni, mert hasonló jellegű. És hová gondolja? Polai József: 2. számúval kezdődnének ezek, tehát az 1. után. Marton István: Hát én úgy gondolom, hogy inkább tegyük a 2. után, azért annyira ne vigyük előre, hiszen ez nem ért senkit sem váratlanul. Jó az Önnek, ha 3-sal kezdődne? Polai József: Igen köszönöm. Marton István: Kérem, akkor ezt elfogadom. Halász Gyula: Először is a napirendi pontokhoz szeretnék hozzászólni annyiban, hogy a munkatervünkben szerepel az, hogy a 2007. akadálymentesítési koncepciót a mostani közgyűlésen tárgyaljuk. Én nem tudom, hogy ez miért nincs az anyagban, és hát a dolog jelentőségét mutatja az, hogy az ÁSZ vizsgálat kiemelten foglalkozik azzal, hogy súlyos elmaradások vannak az önkormányzatnál az akadálymentesítési programban. A másik egy kérdés lenne Alpolgármester Úrhoz. A napirendi pontok 40 %-át nem írta alá Ön, azokat a napirendi pontokat, amit Önnel kellett volna egyeztetni. Az a kérdés, hogy miért nem írta Ön alá, tehát adminisztratív oka volt vagy nem volt ideje elolvasni? És ezek között azért megjegyezném, hogy olyan fajsúlyos témák vannak, mint az SZMSZ, a gazdasági program, a hivatali beszámoló és a kórházi SZMSZ. Tehát erre kérnék egy választ. Marton István: Halász úr, erre megkapja a választ. Nagyon egyszerű a válasz, ha kicsit hátrébb lapoz, akkor aláíróként szereplek és ilyen alapon. Nem hallottam, hogy alpolgármester. Az az igazság, hogy elég sokat vagyunk távol, úgyhogy egymást váltjuk, de egyébként Alpolgármester Úrnak megadom ebben az ügyben a szót. Cseresnyés Péter: Mondhatnám azt is, hogy adminisztratív oka van neki, de megmagyarázom. Azért, mert akik az előterjesztést írták a hivatalban, nem kerestek meg. Én nem futkozok az után, hogy a napirendeket aláírjam. Tehát az, aki szervezi a hivatalban ezeknek a napirendi pontoknak a megvalósulásának az útját, a létrejöttének az útját és a hozzáfűződő jogi kötelmeket elvégezteti, az nem gondoskodott arról, hogy engem időben megkeressenek és természetesen van közötte egy-kettő olyan, amelyiket azért nem sikerült aláírni, mert éppen akkor nem voltam bent a hivatalban és közben már a fénymásolása elkezdődött, de természetesen ismerek minden anyagot. Marton István: Első kérdésére meg az a válasz, hogy hosszabb előkészítést igényel. Forráshiányos világunkban azt hiszem, ezt nem kell érdemben magyarázni, de ha megnézi a meghívót, akkor több mint félszáz napirendi pont szerepel rajta. Örülök neki, hogy ennyi idekerült. Nem maradunk munka nélkül. Cseresnyés Péter: Elnézést, egy fontos gondolatot nem mondtam el Halász képviselőtársamnak a kérdésére. Az elmúlt hónapban az előző közgyűlés előtt mindenkinek szóltam, hogy csak abban az esetben vagyok hajlandó aláírni, hogyha le tudunk ülni, és meg tudjuk beszélni, abba az előterjesztésben nincs bent. Tehát lehet, hogy lekerült egyik-másik hozzám, csak nem volt kísérő, én meg azt mondtam, hogy automatikusan csak azért nem írom alá, mert éppen odatették elém, és nekem mondjuk illik aláírni. Nem illik, kötelező aláírni akkor, hogyha annak a tartalmával egyetértek vagy a tartalmát megismertem. Dr. Kolonics Bálint: A 39. napirendi pontnál, az interpellációk, kérdéseknél egy kérdést kívánok feltenni Polgármester Úrnak, amelyben érdeklődni szeretnék az Erzsébet téren épülő-készülő mélyparkoló állapota, készültségi foka, tervezett befejezése után, tekintettel arra, hogy január óta az őrzés-védésen kívül nem sok mozgás volt a területen és aggasztó, hogy mi lesz ezzel a munkaterülettel itt Nagykanizsán. Itt marad-e a város nyakában vagy valóban lesz-e ebből bármiféle befejezés? Dr. Csákai Iván: Egy kérdést szeretnék feltenni a kérdések között, hogy kapubejáróban szabad-e parkolni - különös tekintettel a nyugdíjasházat. A másik pedig, szeretném kérni, hogy a 23. napirendi pontból – tudom, hogy kaptam azt a választ, hogy a sorrendet az SZMSZ szerint állították össze - következik a 9. napirendi pont, tehát előbb a koncepciót kellene megismerni és utána az SZMSZ módosítást, és ezért kérem a 23. napirendi pontot a 9. napirendi pont elé előrehozni. Marton István: Köszönöm Elnök Úr. Jól mondta. Az előírt sorrendnek megfelelően lett összeállítva, de tartalmilag a dolgok összefüggenek és teljesen logikus, amit kért, úgyhogy ezt akceptálom. Balogh László: Egy szóbeli interpellációm lenne a Berzsenyi lakóteleppel kapcsolatosan és négy rövid kérdés a díszkivilágításokkal kapcsolatban, a mozival kapcsolatban, a Zala megyei Közoktatási Közalapítvánnyal kapcsolatban és egy szobor ötletelő és szobortisztító személlyel kapcsolatban. Papp Ferenc: Napirend után szeretnék kétszer egy percet kérni. A megszűnő mozi és a meteorológiai állomás bizonytalansága körüli ügyben szeretnék szólni. Papp Nándor: Az interpellációknál, a 39. napirendi ponton egy benyomásaimat, illetve fel szeretném hívni a figyelmet, megnéztem a múlt héten a tavaly elkészített orvosi rendelőknek, illetve kivitelezett orvosi rendelőknek az állapotát és okulásul meg szeretném osztani képviselőtársaimmal az ott tapasztaltakat, általam tapasztaltakat. Tóth László: A 39. napirendi pont keretében egy kérdést szeretnék feltenni Polgármester Úrhoz, hogy miért nem hívta össze a március 14-én délután a szocialista frakció és a Szabad Demokraták Szövetségének két tagja által kezdeményezett rendkívüli közgyűlést az SZMSZ-re való hivatkozással? Ez az egyik. Úgy gondolom az 54 napirendi pont akkora volumenű munka, hogy két egész napos közgyűlésnek a témájára is elég lenne. Én azt javasom Polgármester Úrnak, hogy vegyük le a 19. napirendi pontot, Nagykanizsa Város Önkormányzata gazdasági programja 2007-2010-es címmel, valamint a 23. napirendi pontot, Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórházának szakmai fejlesztési koncepciója elfogadására. Az indokom az, hogy ez a két témakör úgy gondolom, megér annyit, hogy ne 14,00 órakor kezdődő 54 napirendi pontot tartalmazó közgyűlés keretében kerüljön megtárgyalásra. Úgy gondolom, akkor járnánk el tisztességesen mind a két esetben és felelősségteljesen, hogyha ezt a két napirendi pontot a Polgármester Úr visszavonná. Marton István: Tóth úr, a fele igaz, mármint általam annak, amit javasolt, tehát hajlandó vagyok levenni, mert valóban az önkormányzat gazdasági programja, az több figyelmet is megérdemel, úgyhogy én ezt visszavonom, lévén, hogy beleférünk. Ezt azért mondom, mielőtt itt többen azt mondanák, hogy kicsúszunk a határidőből. Nem csúszunk ki, mert nem a választást követő hat hónap a határidő, hanem az eskütételt követő hat hónap, az pedig október 14-én volt, tehát az április 12-i soron kívüli közgyűlésbe még két nappal belefér. Tehát ezért én ezt tudom akceptálni. A másikat azért nem tudom akceptálni, mert tényleg itt három-négy pontban is kell foglalkozni a kórházzal, úgyhogy, és április 1-től megváltoznak a játékszabályok még nem teljesen ismert módon, de valóban ma már itt van a szerződéstervezet. Utólag majd beszámolok. Elnézést, ezt mindenkinek mondom, holnap megkíséreljük aláírni. Hát, majd meglátjuk, hogy sikerül-e. Holnap délután megyünk Zalaegerszegre a Főigazgató Úrral. Röst János: Először egy ajánlást fogalmaznék meg Balogh képviselőtársamnak és Papp képviselőtársamnak. Nem lehet szóban interpellálni, előtte kellő tartalommal le kell adni a Polgármester Úrnak írásban. Én azt javasolnám, hogy fogalmazzák át kérdéssé interpellációjukat, vagy pedig napirend utáni pontként mondják el, egyébként nem lesz szabályos. A másik javaslatom, ez pedig a 18. pontnak a levétele. Ez a Nagykanizsa városban lévő két - Kanizsa Újság és Kanizsa TV - két közszolgálati cégről van szó, annak az áttelepítése ebbe az épületbe, ahol vagyunk. Emlékeim szerint Balogh bizottsági elnök úr azt ígérte, hogy erre az épülete, ennek a működtetésére önálló programot fog letenni a kulturális bizottság. Ez nem történt meg. Szerepel egyébként a gazdasági programban is ennek a kialakítása. Az előtt eldönteni, hogy kik települnek be, mielőtt a működtetése ennek az épületnek eldőlne, én úgy gondolom, hogy nem szerencsés. Azt sem tudom, hogy szakmailag ez indokolt-e, illetve az sincs jelezve, hogy ennek a költségvetési oldala mit tartalmaz, a TV-nek az átköltöztetése milyen műszaki paraméterekkel, milyen műszaki megoldásokkal lehet ezt megalkotni. A másik egy köszönet Polgármester Úrnak. Én megköszönöm, hogy a mikrofonokat megtalálta és méltó módon tudunk közgyűlést lerendezni. Marton István: Röst úr, nem szeretem az ironikus, sőt a cinikus megjegyzéseket. Nagyon jól tudja, hogy ott olyanok voltak a kondíciók, itt meg ilyenek. Nem kell itt találgatni, meg keresgélni senkinek, semmit. Egyébként lehet, hogy meglepetés éri, én igazat adok Önnek. Én nagyvonalúan eltekintettem volna attól, hogy képviselőtársaim ezt megtegyék, de ha be akarjuk tartani a szabályokat, akkor tényleg adják be írásban, tehát ezek után én ragaszkodom ehhez. És még egy dologban is igazat adok. Visszavonom a 18. napirendi pontot ugye annak tükrében, hogy azért eléggé kemény témák lesznek 12-én is. Ugye a szárszámadás, pénzmaradvány, költségvetés módosítása, ami ebből automatikusan adódik, tehát azért arra kérem a Képviselő Urakat, hogy ne próbáljanak nagyon sok napirendi pontot levenni még akkor sem, ha ez soknak tűnik. Én tudok olyan közgyűlést, ahol 80-90 napirendet is megtárgyalnak, éppen a bizottságok véleménye alapján flottul. Horváth István: Polgármester úr, én a 39. napirendi pontnál kérdezni szeretnék. Rózsa út, Zemplén út összekötő járda megvilágítása kérdésében, valamint a KRESZ park helyzetéről. Szőlősi Márta Piroska: Az interpellációk, kérdések napirendi pontnál két kérdést szeretnék feltenni. Az egyik az Erzsébet téri mélygarázs építéssel kapcsolatos, a másik pedig a Rózsa út, Kazanlak út sarkáról a Rózsa út 18-20. tájékára áthelyezett új buszmegállóval kapcsolatos. Bogár Ferenc: A 39. napirendi pont keretén belül kérdést szeretnék feltenni Polgármester Úrnak a város napi rendezvényekkel kapcsolatban. Bicsák Miklós: Egy csomagra való kérdéseim lennének a 39. napirendi pontnál. A Magyar utcánál ugyancsak gyalogjárdának a felvetése, a GE--vel kapcsolatban hasonló a kérdésem. És először és utoljára nagyon nehéz Polgármester Urat, Alpolgármester Urat elérni. Én javasolnám, hogy „K” vonaluk legyen a telefonon, hogy az állampolgárok is és a képviselők elérjék Önöket. Nem a mobilon, hanem a másikon, mert nagyon foglaltak a vonalak. Marton István: Azt, hogy a vonalak mennyire foglaltak, arról mi kevésbé tehetünk. Pontosan azt jelenti, hogy az állampolgárok gyakran telefonálnak, és nagyon sokszor elérnek, ami nem azt jelenti, hogy nagyon sokan meg esetleg tényleg nem tudnak elérni. Jerausek István: A közvilágítással kapcsolatos problémát szeretnék napirend után felvetni annál is inkább, mivel először telefonon, majd írásban jeleztem a problémát és a mai napig ez nem került megoldásra. Papp Nándor: Polgármester úr, akkor kérdéssé fogom átfogalmazni a mondandómat. Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy a 42. napirendi pont, ami zárt ülési javaslatként szerepel – Javaslat a nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetőinek kinevezésére (írásban) című – napirend, azt kérem Tisztelt Polgármester Úrtól, hogy szavaztassa meg, nézzük meg, hogy itt van-e minden érdekelt, és ha igen, kérdezzük meg, hogy ki kér zárt ülést. Én magam nem javaslom. Én azt hiszem, hogy a saját intézményeink kinevezését, azt illő lenne nyílt ülésen megtennünk. Persze tudom, hogy ez a pályázóknak a döntése, szíve, joga egyenként, de a gyakorlat, az mindig az volt azért, hogy nyílt ülésen szoktunk ebben dönteni, és ha igen, ezt sikerülne elérni, akkor azt javaslom, figyelemmel arra, hogy lévén, itt vannak az érintettek, ne várakoztassuk Őket körülbelül éjjel 11 óráig, hanem akkor döntsünk erről most, essünk túl rajta, és akkor folytathassák a munkájukat az intézményvezetők. A másik javaslatom pedig az, hogy a 24. napirendi pont, ahol a város bűnügyi, közbiztonsági, közlekedési helyzetéről történik beszámoló, tegyük egy kicsit rugalmassá a napirendet és mondjuk azt, hogy szavazza meg úgy a közgyűlés, hogy amint ideér Molnár József alezredes úr és Dr. Nemes Zoltán dandártábornok úr, akkor vegyük azt a napirendet soron következőként és akkor tárgyaljuk, hogy Ők sem várakozzanak itt hiába. Marton István: A másodikkal kezdeném. Hozzám is eljutott ennek az igénye, és én azt mondtam Parancsnok Úrnak, hogy ha megjön Dandártábornok Úr, akkor ezt megpróbáljuk a következő vagy valamelyik nagyon közeli napirendi pontra. A 42-eshez - ugye azt Ön is tudja, hogy azért van a javaslat zárt ülés kategóriába helyezve, mert amíg nem nyilatkoznak róla az érintettek, addig ennek itt a helye. H azt mondják, hogy nem, akkor már más a helyzet. Azt hiszem, hogy mindjárt kezdhetjük is ezzel. Az érintett jelenlévő - azt hiszem három intézményről van szó – vezetői, illetve vezetőnek jelölt személyei közül kérdezem a Hevesi Sándor Általános Iskola pályázói közül Huszár Hajnalkát, kíván-e zárt ülést tartani? Nem. Köszönöm. Sósné Kutasi Margitot? Köszönöm. Takács Andrást? Köszönöm. Pipitér Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátására csak a jelenlegi vezető pályázott. Megkérdem Böjti Istvánnét, hogy kér-e zárt ülést? Köszönöm. A Rozgonyi Óvodánál ugyancsak a vezető pályázott, azért megkérdezem Borsos Péternét kér-e zárt ülést? Köszönöm szépen. Ezért a napirendi pont 2-es, 3-as része az átminősül nyílttá, az 1-es marad zárt. Ezt viszont akkor előbbre is kellene tenni. Tehát az eredetileg tervezett 3. elé, akkor ezt a két intézményt betesszük. Mivel több hozzászólót, kérdésfeltevőt nem látok, ezért megkérdezem, hogy az itt elhangzott változtatásokkal el fogadja-e a Tisztelt Testület a mai közgyűlés napirendjét? Elnézést, Ferincz úr, de Önnek nincs javaslattételi joga, senki nem kezdeményezte, nem volt mit akceptálnom, az marad a helyén. Tehát, aki a testületből el tudja fogadni az itt felállt napirendeket, kérem, szavazza meg. A közgyűlés 21 igen, 1 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Most ezután jön a zárt ülés, amiről külön kell dönteni. Tóth úr, dehogy, Tóth Nándor úr, igen, javasolta levenni a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat tagjainak megválasztásáról szóló napirendet. El tudom fogadni. Aki ezzel egyetért ….. xy: …. elfogadod, akkor nem kell …. Marton István: …. akkor meg Marcell …. a zárttal kapcsolatban, de igen, igen, igen. Ezt megmondtam Tóth úrnak, hogy ezt én nem tudom elfogadni. Akkor, aki egyetért azzal, hogy ott maradjon, bocsánat, akkor fordítva mondom, Tóth úr javaslatát kell megszavazni, én nem támogatom, hogy levegyük a 23-ast. Tehát én a nemet támogatom. A közgyűlés 11 igen, 15 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: A többi, azt hiszem mind olyan – bár tényleg sok –, amit én elfogadtam, tehát akkor nem kell róla szavaztatni. Aki egyetért azzal, most azokról nem is beszélek, amiket ugye gyakorlatilag oda kell tenni – de külön szavaztatni kell. Ferincz úr, ne csináljon itt szólóműsort! Aki el tudja fogadni, hogy a bankszámlaszerződés lemondása, a 48. napirendi pont maradjon a helyén, tehát zárt ülésen, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 20 igen, 3 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Ugyanez a biztosítási és alkuszi szerződés felmondására. Itt arról van szó, hogy 3 évenként az önkormányzat mindig újra szokta versenyeztetni az érintetteket. A közgyűlés 23 igen, 2 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Az 50. - aki egyetért a 649/75. hrsz-ú kivett közút forgalomképtelen ingatlanának forgalomképessé minősítésére, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 24 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Ugyancsak, de most már a 649/93. ingatlan forgalomképes beépítetlen terület értékesítésével, aki egyetért, hogy zárt ülésen maradjon, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Majd az 52-esnél szintén, 649/116-nál az Extra Leder Line Kft. részére az értékesítéssel, aki egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 24 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Utolsó ilyen, amiről szavaztatni kell, az a Tájékoztató az Ipari Parkban történő ingatlanértékesítésekről a 65/2007.(III.1.) számú határozat d.) pontja alapján. Aki egyetért vele, hogy itt maradjon, az, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 24 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Aki egyetért azzal, hogy a mai program az előbb elhangzottak alapján alakuljon, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 19 igen, 3 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Javaslat a Bajcsai Településrészi Önkormányzat létrehozására, tagjainak megválasztására (írásban) Előterjesztő: Dr. Kolonics Bálint bizottsági elnök 2. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Dr. Molnár József r. alezredes, kapitányságvezető, Dr. Nemes Zoltán r. dandártábornok, főkapitány 3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 4. Beszámoló a Hevesi Sándor Általános Iskola tevékenységéről (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Hevesi Sándor Általános Iskola igazgatója 5. Beszámoló a Pipitér Óvoda tevékenységéről (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Pipitér Óvoda vezetője 6. Beszámoló a Rozgonyi Óvoda tevékenységéről (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Rozgonyi Óvoda vezetője 7. Beszámoló az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2006. évi munkájáról (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető 8. Javaslat a nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetőinek kinevezésére (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: Pályázók 9. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló rendeletének megalkotása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben igénybevett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 9/2006. (III.1.)) számú rendeletének módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, Farkas Ferenc Zenes- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója 11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló 10/2005.(III.7.) sz. rendelete módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 12. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2007. (….) sz. rendelete a 44/2006. (X. 18.) számú, Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletének módosítása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 13. Javaslat a vállalkozások támogatásáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 14. Közbeszerzési Terv módosítás (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 15. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórházának szakmai fejlesztési koncepciója elfogadására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója 16. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza Szervezeti és Működési Szabályzata jóváhagyására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója 17. Javaslat a Kórház térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szóló intézményi szabályzata jóváhagyására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója 18. Javaslat a 267/16 hrsz-ú ingatlan közúti megközelítésének megoldására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: ATEIR Kereskedelmi és Befektetési Kft. Biskopics Márton ügyvezető Nk. Magyar 190. 19. A HSMK rekonstrukció többletköltségének forrás-kiegészítése pályázat benyújtásával (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 20. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház közművelődési érdekeltségnövelő pályázatának benyújtására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 21. Nagykanizsa belterület 986/2. hrsz-ú (Arany János u. 8.) ingatlanra bejegyzett elővásárlási jogról történő lemondás (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 22. Javaslat a kötelező óraszám-emelés miatt szükséges pedagógus álláshelyek megszüntetésére (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója 23. Javaslat az oktatási-nevelési intézmények alapító okiratának módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója 24. Javaslat kérelem benyújtására a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola minősítéséhez (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója 25. A Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele a víz-, és csatornadíjak megállapításával kapcsolatban (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: Kovács Antal elnök-vezérigazgató VÍZMŰ Zrt. 26. Helyi értékvédelmi pályázat kiírása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 27. Nyilatkozat a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának igényléséhez (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 28. Tájékoztató az Önkormányzat vagyonáról a vagyonkataszter alapján (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 29. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza jelenlegi állapotáról valamint a kórház jövőbeni feltételeinek biztosításáról Előterjesztő: Marton István polgármester 30. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának köztéri alkotások létesítésére kiírt ötletpályázatról (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 31. Tájékoztató a 2007-2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elkészült Operatív Programokról, kiemelten a Nyugat-dunántúli Operatív Programról (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Horváth Jácint stratégiai tervező 32. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2006. évi munkájáról (írásban) Előterjesztő: Dr. Kelemen Marcell jegyző 33. A Vásárcsarnok hatása a város életére és az önkormányzat gazdálkodására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Gáspár András ügyvezető Kámán László intézményvezető 34. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban) Előterjesztő: Papp Nándor képviselő Meghíott: Gáspár András ügyvezető 35. Röst János képviselő önálló indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház vezetőváltás jogszerűségi és a Kórház struktúra átalakítás önkormányzati felelősség vizsgálatára vonatkozóan (írásban) Előterjesztő: Röst János képviselő 36. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 37. Interpellációk, kérdések (írásban) 38. Napirend utáni felszólalások 52. Közbeszerzési Terv módosítás (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Zárt ülés: 8. Javaslat a nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetőinek kinevezésére (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: Pályázók 39. Javaslat „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím és „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakett adományozására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 40. Javaslat „Nagykanizsa Megyei Jogú Városért”, „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért”, „Paizs Ferenc Díj” és „Nagykanizsa Biztonságáért” kitüntető cím adományozására (írásban) Előterjesztő: Dr. Kolonics Bálint bizottsági elnök 41. Javaslat „Nagykanizsa Oktatásáért”, „Nagykanizsa Kultúrájáért” és „Nagykanizsa Sportjáért” kitüntető cím adományozására (írásban) Előterjesztő: Balogh László bizottsági elnök 42. Javaslat „Szekeres József Díj” kitüntető cím adományozására (írásban) Előterjesztő: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 43. Javaslat „Nagykanizsa Környezetkultúrájáért” kitüntető cím adományozására (írásban) Előterjesztő: Papp Nándor bizottsági elnök 44. Javaslat bankszámlaszerződés felmondására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 45. Javaslat biztosítási és alkuszi szerződések felmondására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 46. Nagykanizsa belterület 649/75 hrsz-ú „kivett közút” forgalomképtelen ingatlanának forgalomképessé minősítése (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 47. Nagykanizsa belterület 649/93 hrsz-ú – az Ipari Parkban levő ingatlan – forgalomképes beépítetlen terület értékesítése (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 48. Nagykanizsa belterület 649/116 hrsz-ú ingatlanból kialakuló 6.500 m2 nagyságú terület értékesítése az Extra Leder Line Kft részére (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Balázs Imre ügyvezető 49. Tájékoztató az Ipari Parkban történő ingatlanértékesítésekről a 65/2007.(III.1.) számú határozat d.) pontja alapján (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 50. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 24/2007.(I.25.) sz. határozatának módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 51. Fellebbezések (írásban) 1. Javaslat a Bajcsai Településrészi Önkormányzat létrehozására, tagjainak megválasztására (írásban) Előterjesztő: Dr. Kolonics Bálint bizottsági elnök Marton István: Az előterjesztés ki lett osztva a közgyűlés előtt az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javaslata alapján. Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztés alapjául szolgáló kezdeményezést megtárgyalta, amely szerint a Bajcsán helyben lakó választópolgárok aláírásgyűjtéssel kezdeményezték településrészi önkormányzat létrehozását. A jelenleg hatályos SZMSZ-ünk erre lehetőséget ad, ezért az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság határozatot hozott arról, hogy jelen előterjesztés a közgyűlés elé kerüljön, és az írásban megfogalmazott és kiosztott határozati javaslatokra teszünk a közgyűlés részére javaslatot, melyet kér a bizottság a közgyűlés által támogatni. A határozati javaslatban szereplő területhatárok meghatározásával, illetve az itt szereplő tagok megválasztásával, Babicsné Bertha Éva, Parély József, Pintér Bernadett és Vukics József szám alatti lakosok megválasztásával, illetve a településrészi önkormányzat önkormányzati képviselő tagjává Polai József képviselő urat válassza a közgyűlés, illetve tekintettel arra, hogy önkormányzati képviselő lehet a részönkormányzati testület elnöke, ezért javasoljuk Polai Józsefet a részönkormányzat elnökének megválasztani. Dr. Károlyi Attila: Elnök urat kérdezném, hogy az aláírásgyűjtő íveket tetszett-e látni, vagy tetszettek-e látni? Dr. Kolonics Bálint: A Polgármesteri Hivatalnak a jogi irodája ellenőrizte az aláírásgyűjtő íveket. Természetesen mi a szakmai háttérmunkára alapozva, a jogi irodának az álláspontját elfogadva az aláírásokat egyenként nem vizsgáltuk. Kérdésre azt a választ kaptuk, hogy az aláírások azonosításra kerültek, tehát természetesen ez a valóságnak megfelel, és mi ezt így elfogadtuk. Polai József: Tudva levő dolog, hogy a Bajcsai Településrészi Önkormányzat megválasztására kísérletet tettünk lakossági településrészi gyűlésen való létrehozással, ami két alkalommal is határozatképtelennek minősült, valósult, bizonyult, merthogy 29-en nem jelentek meg. Mindezek után az itt megjelent jelöltek vették a fáradtságot, és aláírásgyűjtéssel jogot szereztek arra, hogy jelöltek legyenek. Én azt kérem, hogy mind a négy jelöltet szavazzuk meg. Az aláírásgyűjtés jogszerűen zajlott, amennyire én figyelemmel kísértem, megtettem, odafigyeltem és tudom, és minden szabályszerűen zajlott. Ezt persze nem nekem jogom elmondani, de én ezt így láttam, azért teszem meg, és én kérem mind a négy jelöltre az igennel való szavazást. Dr. Károlyi Attila: Végül is elfogadom Elnök Úrnak a válaszát és Polai képviselőtársamnak az iménti válaszát, de azért, meg tekintettel arra is, hogy a hatályos SZMSZ-ünk lehetőséget biztosít arra, hogy aláírásgyűjtő íven történjen meg a jelölés, a magam részéről a közvetlen demokrácia híve vagyok, mint ahogy az meg is történt több alkalommal is Szabadhegyen, településrészi gyűlést tudtunk összehívni. Tisztelt Közgyűlés! Annyit szeretnék mondani, hogy esetleg ………….., tehát a meghozandó jogszabály szempontjából meg kellene fontolni a közvetlenség, csak a közvetlenség elvének a figyelembevételét. Nyilván én tisztelem és becsülöm képviselőtársaimnak a munkáját, de engedtessék meg azért, hogy kicsit szkeptikus legyek ebben a dologban. Itt a nyílt demokráciát hangsúlyozom ebben a körben. Én kérném arra képviselőtársaimat, hogy ha belefognak egy településrészi önkormányzat létrehozásában második sikertelen után talán próbálják meg a harmadikat, hátra az sikeres lesz. Marton István: Látom, formálódik a következő SZMSZ módosító javaslata Önnek. Aki az elhangzottak után egyetért azzal, hogy az elhangzott nevekkel alakuljon meg a Bajcsai Településrészi Önkormányzat, az kérem, hogy szavazza meg. De talán a működési területét mégis csak, illetve felolvasom a határozati javaslatot. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. április 1. napjától 5 fővel létrehozza a Bajcsai Településrészi Önkormányzatot. A részönkormányzat működési területét az alábbiak szerint állapítja meg: északról: közigazgatási területek határa Nagykanizsa és Bajcsa között a 033/9 hrsz-ú Öreg erdő északi telekhatára, a 016/2 hrsz-ú erdő északi telekhatára, és a013 hrsz-ú legelő északi telekhatára, délkeletről a Kanizsai patak, nyugatról a Szaplányosi sűrű nyugati telekhatára. Közigazgatási területek határa Bajcsa és Fityeház között a 023 és a 027 hrsz-ú árok nyugati telekhatára, és a Bajcsa és Szepetnek közötti közigazgatási területek határa a 029/3 hrsz-ú telek nyugati telekhatára, és a 033/9 hrsz-ú Öreg erdő nyugati telekhatára. A Bajcsai Településrészi Önkormányzat nem képviselő tagjainak – a közgyűlés működése időtartamára - megválasztja: Babicsné Bertha Éva Nagykanizsa, Vöröshegyi u. 38., Parély József Nagykanizsa, Törökvári u. 31., Pintér Bernadett Nagykanizsa, Vöröshegyi u. 28., Vukics József Nagykanizsa, Törökvári u. 64. szám alatti lakosokat. Megállapítja, hogy a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2003.(IV. 23.) számú rendelet 31.§ (6) bekezdése alapján a településrészi önkormányzat tagja Polai József önkormányzati képviselő, és részönkormányzati testület vezetőjének Polai József önkormányzati képviselőt választja meg. Felkéri a polgármestert, hogy a részönkormányzat nem képviselő tagjai eskütételével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Aki ezt el tudja fogadni, kérem, szavazza meg. A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 81/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) 2007. április 1. napjától 5 fővel létrehozza a Bajcsai Településrészi Önkormányzatot, b.) a részönkormányzat működési területét az alábbiak szerint állapítja meg: északról: közigazgatási területek határa Nagykanizsa és Bajcsa között (033/9 hrsz-ú Öreg erdő északi telekhatára, 016/2 hrsz-ú erdő északi telekhatára, 013 hrsz-ú legelő északi telekhatára) délkeletről: Kanizsai patak nyugatról: - Szaplányosi sűrű nyugati telekhatára, - közigazgatási területek határa Bajcsa és Fityeház között (023 és 027 hrsz-ú árok nyugati telekhatára), - Bajcsa és Szepetnek közötti közigazgatási területek határa (029/3 hrsz-ú telek nyugati telekhatára, 033/9 hrsz-ú Öreg erdő nyugati telekhatára) c.) a Bajcsai Településrészi Önkormányzat nem képviselő tagjainak – a közgyűlés működése időtartamára - megválasztja: Babicsné Bertha Éva Nagykanizsa, Vöröshegyi u. 38. Parély József Nagykanizsa, Törökvári u. 31. Pintér Bernadett Nagykanizsa, Vöröshegyi u. 28. Vukics József Nagykanizsa, Törökvári u. 64. szám alatti lakosokat, d.) megállapítja, hogy a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2003. (IV. 23.) számú rendelet 31.§ (6) bekezdése alapján a településrészi önkormányzat tagja Polai József önkormányzati képviselő. e.) a részönkormányzati testület vezetőjének Polai József önkormányzati képviselőt választja meg. f.) felkéri a polgármestert, hogy a részönkormányzat nem képviselő tagjai eskütételével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2007. április 30. Felelős : Marton István polgármester Marton István: Ezek után az lett a dolgom, hogy az eskü szövegét ismertessem. Kérem a testületi tagokat, illetve a jelenlévőket, hogy álljanak fel. (A Bajcsai Településrészi Önkormányzat tagjai leteszik az esküt.) 2. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Dr. Molnár József r. alezredes, kapitányságvezető, Dr. Nemes Zoltán r. dandártábornok, főkapitány Marton István: Köszöntöm Dr. Nemes Zoltán tábornok urat, a megyei rendőrfőkapitányt és Dr. Molnár József ezredes urat, a városunk rendőrkapitányát. Az Urak megelőztek, mert akartam kérni, hogy jöjjenek mikrofonközelbe. Egyúttal megkérdezem Dr. Nemes Zoltán rendőr dandártábornok urat, hogy kíván-e kiegészítést tenni, vagy egyáltalán általában véve csak szólni? Dr. Nemes Zoltán r. dandártábornok: ….. A Zala megyei Rendőrfőkapitányság, mint a ……… nevében szeretnék szólni, és néhány mondatban elmondani azt, hogy a mi szakmai megítélésünk a kanizsai rendőrkapitányság munkájáról pozitív, eredményeit jónak értékeljük, sikeresnek annak ellenére, hogy nem könnyű feltételek között tevékenykedik. Én szeretném ezúton megköszönni a városnak azt a támogatást, amit kapott a kapitányság a közbiztonság fenntartásában, megteremtésében, és a jövő útját is úgy tudjuk elképzelni, hogy a várossal, más önkormányzatokkal szoros együttműködésben, különféle társadalmi segítőinkkel munkáját kiegészítve tevékenykedik a városban élők biztonságáért. Azt tudom Önöknek ígérni, hogy a Megyei Rendőr-főkapitányság a feltételek biztosításával, megteremtésével az eddigi módon fogja támogatni, segíteni a rendőrkapitányság munkáját. Dr. Molnár József r. alezredes: Én csak néhány szót szeretnék szólni kiegészítésként ehhez a beszámolóhoz, hiszen úgy érzem, hogy azért elég terjedelmes beszámolót tettünk le az Önök asztalára. Amit mindenképpen ki szeretnék emelni, hogy a 2006. évben több mint 10 %-kal csökkent a városban elkövetett bűncselekmények száma, ami mindenképpen örvendetes. Örvendetes azért, mert ugye ezzel a lakosság biztonságérzete is mindenképpen javult, és örvendetes az is, hogy a kapitányság felderítési eredményessége most már több éven keresztül jónak mondható, a megyében az egyik legjobb felderítési eredményességgel dolgozik kapitányságunk. A beszámolóban rámutattunk és minden éven visszatérően rámutatunk arra, hogy városunk egyik legfontosabb problémája a rendőrség szempontjából a közlekedésbiztonság megteremtése, hiszen a városban megnövekedett autóforgalom olyan szintű növekedése állt most már be, hogy a város útjai ezt az autóforgalmat biztonságosan nem tudják elvezetni. A kapitányság illetékességi területén bekövetkezett közlekedési balesetek mintegy 45 %-a történik a városban, és ezért én kérném a közgyűlést, illetve az önkormányzatot, hogy tegyünk meg mindent közösen annak érdekében, hogy ez a közlekedési helyzet az elkerülő utak megépítésével valamilyen szinten normalizálódjon, hiszen ha a városból kitereljük a forgalmat, akkor a baleseti okok is csökkenni fognak. Még annyit szeretnék elmondani, hogy nagyon sokat teszünk min a bűn-, mind a baleset-megelőzés terén a városban. Erről főképpen azok tudnának véleményt alkotni, illetve azok tudnak véleményt alkotni, amely iskolákban, nyugdíjas klubokban, egyéb klubokban és egyéb más rendezvényeken megjelentünk. Én köszönöm szépen a város támogatását, amit a 2006. évhez nyújtott, külön köszönöm a Közbiztonsági, Közlekedésbiztonsági Alapítvány támogatását, amivel támogatta a kapitányság munkáját, és itt szeretném elmondani, hogy köszönöm annak a hat polgárőr szervezetnek a munkáját, akik a rendőrséggel közösen vigyáznak arra, hogy biztonságban tudjunk élni ebben a városban. Ezzel kapcsolatban köszönöm a közgyűlésnek azt is, hogy a polgárőr szervezetek támogatását ebben az évben is meghagyta, és kérem, hogy a jövőben is támogassák a polgárőr szervezeteket, hiszen nagyon jelentős munkát végeznek. Én azt kérném, hogy ha valakinek kérdése van, akkor az kérdezzen, és én megpróbálok válaszolni. Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság a Nagykanizsa Megyei Jogú Város bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről szóló beszámolót megtárgyalta, és a közgyűlés számára tárgyalásra alkalmasnak tartja. A bizottsági ülésen jelen volt Kapitány Úr is. Többek között beszéltünk arról is, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság a nevében is viseli a közrendi jelzőt, így e bizottság az a szakbizottság, aki többek között lehetőséget biztosít arra, hogy minél szorosabb kapcsolatot tartson fenn az önkormányzat a Városi Rendőrkapitánysággal. Én kértem ott is Rendőrkapitány Urat és kérem itt is, hogy az elmúlt négy évhez képest szorosabb és gyakoribb legyen ez a kapcsolat, tehát több tájékoztatást kapjunk mi is a kapitányság elképzeléseiről, jelenlegi munkájáról ahhoz, hogy mi is megadhassunk minden támogatást az önkormányzat részéről. Én a magam részéről megköszönöm a beszámolót és az éves munkájukat. Halász Gyula: A magam nevében is szeretném megköszönni a rendszeres tájékoztató anyagot, amit időről időre megkapunk, minden közgyűlésnél – az önkormányzati ciklusra gondolok. És az lenne a kérésem, hogy a közgyűlés fontolja meg az itt leírtakat, amit javasoltak a közlekedésbiztonság ügyében, és ez kerüljön beépítésre a gazdasági programunkba, illetve még egy dologgal egészíteném én ezt ki, itt a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban konkretizáljuk a kerékpárutak építésével kapcsolatos fejlesztéseket. Egy kérdésem lenne, hogy Alezredes Úr véleménye szerint indokolt lenne-e a szabadhegyi becsatlakozó úttól a Peugeot Szalonig a közvilágítás megvalósítása a közlekedés biztonsága szempontjából? Dr. Molnár József r. alezredes: A szakmai véleményem szerint mindenképpen, hiszen a beláthatóság miatt szükséges lenne ott a megvilágítás. Nem csak feltétlenül a gyalogosforgalom miatt, hanem a miatt, hogy ott érünk be a városba, és ugye az a kereszteződés, ha nincs rendesen megvilágítva, meg az előtte lévő rész, akkor az meglehetősen balesetveszélyes. Önmagában a megvilágítás felhívja már a figyelmet arra, hogy egy jelentősebb településre érkeztünk. Dr. Károlyi Attila: Köszönöm az elismerő szavakat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért Alapítványa nevében, és itt szeretném a Tisztelt Közgyűlésnek a figyelmét felhívni arra, hogy az előző önkormányzat által 5 millió Ft-ról 500 eFt-ra csökkentett támogatást a következő költségvetési évben ismét emeljék 500 eFt-ról 5 millióra. Marton István: Egy kicsit úgy tűnik így első hallásra, hogy sokat kér, de majd megfontoljuk. Bene Csaba: Tisztelt Kapitány Úr! Én szeretném megköszönni a beszámolóját. Nagyon alapos munka, és mint intézményben dolgozó, szeretném külön megköszönni azt a tevékenységet, amelyet az intézményeinkben fejtenek ki. A bűnmegelőzés, drogmegelőzés tekintetében nagyon sok program fut az intézményekben, és ezt külön köszönöm. Bizottsági szakaszban már említettem, és most is szeretném elmondani, hogy az anyagban egy szót nem láttam arról, hogy a Nagykanizsa területén megjelenő üzletszerű kéjelgést folytató hölgyeknek a szabályozása milyen módon, illetve a kordában tartása milyen módon valósul meg. Azért jelzem ezt a problémát, mert én a 2. számú választókörzetnek a képviselője vagyok, és a fogadónapomon nagyon sok ott élő lakó jelezte ezt a problémát, hogy nagyon zavaró, hogy időszakonként igaz, hogy eltűnnek a közterületekről a lányok, de aztán visszatérnek oda, és a lakókat zavarja, hogy az ablakuk alatt, illetve az előttük lévő járdán folytatják a tevékenységüket, és én szeretném kérni a rendőrséget, hogy a jogszabálynak megfelelően, amit a jogszabályok lehetővé tesznek, azt tegyék, és próbálják meg megfelelő keretek közé szorítani ezt a tevékenységet. Dr. Molnár József r. alezredes: Én akkor is megmondtam bizottsági ülésen, hogy ezt a problémát kezelni tudjuk, magát a problémát megszüntetni nem. Az, hogy kezeljük, az látszik, hogy időszakonként eltűnnek, és utána ugye visszakerülnek ezek a foglalkozást űző hölgyek az utcára, de amint tapasztaljuk, akkor ismételten elkezdünk velük foglalkozni. Nem hiszem, hogy sem Nagykanizsa városában, sem más városban, akár az országban, akár a világon a rendőrség meg tudná ezt a tevékenységet szüntetni. Fel tud ellene lépni, de megszüntetni nem fogja tudni. Én azt tudom ígérni, hogy továbbra is fel fogunk ezzel szemben lépni. Dr. Csákai Iván: Főkapitány úrhoz egy kérdésem van. A javaslatok között az utolsó előtti francia bekezdés, az nagyon jól hangzik. Időnként a Vásárcsarnok környékén razzia van, és akkor normálisan parkíroznak az emberek. Amikor a Közterület Felügyelet vagy a rendőrség elmegy, abban a pillanatban lehetetlen közlekedni. A másik kérdésként is el fog hangzani, az, hogy nem a Vásárcsarnok környékén, hanem a Nyugdíjasháznál például kapubejárót elfoglalja valaki, azzal mit lehet csinálni? Akadályozza oda a közlekedést, az ételszállítást. Múltkor a rohammentő nem tudott bemenni, mert ott egy gépkocsi – igen, rohammentő nem tudott bemenni – elállta a bejáratot, és nap, nap után ez problémát jelent. Valamit kellene csinálni, mert szép az, hogy el kellene szállítani, büntetni kellene, és valami megoldást kéne találni. Dr. Molnár József r. alezredes: Erre én azt tudom válaszolni, hogy a leghatékonyabb fellépés az lenne, hogy ha a városban a gépjármű elszállítás visszaállításra kerülne. Erre ugye most már a Közterület Felügyeletnek joga van. Tehát nem is igényel rendőri közreműködést. Ez részben bevétel a városnak, részben pedig egy rettenetesen jó visszatartó erő. Ugyanis mindaddig, amíg mi a tilosban parkoló járművet, hiszen azt nem tudom megkövetelni a kollegáktól, hogy egy, másfél órán keresztül álljon ott, és várja, hogy kijöjjön a gépjármű tulajdonosa, kicetlizzük, feljelentjük. Az állampolgárok sajnos élnek a jogszabályok adta lehetőséggel, és így nem tudunk kellőképpen fellépni velük szemben. Tettenérés esetén természetesen bírságolunk és feljelentünk, hiszen akkor egyértelmű a szabálysértésnek az elkövetője. Mindaddig, amíg a szabálysértési jog megváltoztatásra nem kerül, addig a legjobb fellépés ez ellen a gépjármű elszállítás, és én nem csak az idősotthont tudnám mondani, ugyanígy problémát jelent a Teleki úton a buszmegállóban történő parkolás, és nagyon sok helyen a tűzoltási területnél parkolás. Persze az más kérdés, hogy a városban mennyi a parkolóhely, de mindenképpen ez ellen föl kell lépni, de az önkormányzatnak kell meghozni azt a nem túl népszerű döntést, hogy visszaállítja a gépjármű elszállítást, ha visszaállítja. Mi tesszük, amit tudunk tenni. Ennyit tudunk tenni, kicetlizzük, feljelentjük. Visszatartó ereje sajnos nem sok van. Visszatérően ellenőrizzük egyébként ezeket a helyeket. Mondom, a legjobb megoldás az, ami adott esetben a fővárosban is működik, hogy az ilyen helyekről villámgyorsan elszállítják az autót, mert ugye kerékbilincselni nem lehet az ilyen autókat, mert ugye magát a jogszabálysértést nem lehet rögzíteni. Ilyenkor csak az elszállításra van lehetőség. Kerékbilincset akkor lehet alkalmazni, …. alkalmazunk kerékbilincset, az akkor lehet alkalmazni, hogy ha valaki szabályosan várakozási díjfizetésre kötelezett övezetben várakozási díj megfizetése nélkül várakozik. Akkor lehet kerékbilincselni, mert ez nem szabálytalan. De a szabálytalan parkolásra nem lehet rögzíteni a jogszabálysértést. Erről az önkormányzatnak kell dönteni, ez kívül esik a kapitányság hatókörén. Marton István: Gondolkodunk ezen az ügyön, és valószínű, hogy tényleg legvégső esetként vissza kell állítani, ha már a dolog annyira súlyos, hogy mondjuk, például életveszélyt okoz, mint az előbb itt az Elnök Úr által felvetett példa. Balogh László: Két apró kérdésem van, kihasználva a nyilvánosság lehetőségét, amely tényleg kis kérdés, de a körzetemben lakók felvetették többen is, ezért hadd kérdezzem itt is. Lehetőség van-e arra, hogy a Corvin lakótelepen az esti órákban gyakoribb legyen a járőrözés? A másik pedig az, hogy Sugár utca felső, északi végén az ott lakók kérnék, hogy ugyanúgy, mint ahogy az alsó felén van térfigyelő kamera, legyen a felső részén is. Erről a kettő dologról mi a véleménye? Dr. Molnár József r. alezredes: Az első, a Corvin lakótelep – valóban most ugye aktuálissá válik a probléma, hiszen kijön a jó idő, és akkor ezért az ott lakó öregeket, nyugdíjasokat, pihenni vágyó személyeket zavarják a fiatalok ugye ott a parkban. Természetesen sűríteni fogjuk a járőrszolgálatot. A kamera elhelyezése pedig pusztán financiális kérdés, ugyanis maga a kamerarendszer, az nem a rendőrségé, az önkormányzatnak a tulajdona, azt a rendőrség működteti, illetve használja, mert őneki van jogosultsága rá. Tehát amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy bővíti ezt a kamerarendszert – Polgármester Úrral beszéltünk is arról, hogy mihelyt találunk egy olyan pályázatot, ahol kamerákat lehet beszerezni, akkor támogatni fogja azt, hogy az önkormányzat ehhez az önrészt biztosítsa. Ez csak pénzkérdés. Jelen pillanatban még 28 kamerát lehetne fölrakni a városban úgy, hogy magához a rendszerhez nem kéne hozzányúlni. Marton István: Azt hiszem, ez egy járható irány, hiszen apró lépések történtek az elmúlt években, meg jelenleg is folyamatban van ugye. Papp Nándor: Én Molnár alezredes urat szeretném megkérni arra, hogy a választókörzetemben a fogadóóráimon visszatérő probléma az, hogy a Csengery út és Szemere utcától Erdész utcáig eső részén és környékén nem érzik valami túl nagy biztonságban magukat az emberek, tehát kisebb, nagyobb csetepaték állandóan vannak, hogy kérném szépen, hogy ha lehetne, akkor az ellenőrzéseket sűríteni. És ugyanezt mondanám, amikor a Kodály Művelődési Házban bálok vannak, akkor egy külső segítését a rendezvénynek, tehát a külső járőrözését, hogy meg tudnák oldani a Csengery utcában. Dr. Molnár József r. alezredes: Én annyit szeretnék kérni, ugye mindenki mondja, képviselők, hogy a képviselői fogadóórán jelezték ezt – most még nem nagyon kaptam képviselőktől ezzel kapcsolatos jelzést, az elmúlt ciklusban rendszeresen megkaptam ezeket a jelzéseket. Ezek azért jók, mert ugye rögtön, azonnal a probléma felmerülésekor bejön a jelzés a kapitányságra, annak nyoma van, azzal kell kezdeni valamit annak a szolgálatnak, amelyikre tartozik. És én azt kérném minden képviselőtől, hogy ha ilyen közbiztonsággal kapcsolatos probléma merül fel a képviselői fogadóórán, akkor szíveskedjenek erről engem tájékoztatni, a probléma lényegéről, nem is kell a bejelentő személyéről semmi, nem kell, hogyha nem kötődik személyhez. Csak a probléma lényegéről, és akkor mi megpróbálunk ebben természetesen lépni. Csak ugye az úgy nem megy, hogy a képviselő meghallgatja, és akkor utána nem jut el az információ hozzánk. Dr. Károlyi Attila: Kapitány urat arról kérdezném, hogy benn vagyunk a tavaszban, bár az idő nem ezt mutatja nagyon, és hamarosan a nyárelő következik, és nagyon sok gyermek tölti sajnos az utcán, a tereken a szabadidejét, a nyári szünidőt. A keleti városrészben különösen gondot okoz az, hogy az ajtófelfeszítés, vagy befeszítés módszerével dolgozó bűnözők jelennek meg ezekben az időszakokban, a gyerekek egy kicsit figyelmetlenek. Oda akarok kilukadni végül is, hogy létezik az úgynevezett kulcsos rendőr fogalma, Tisztelt Képviselőtársaimnak mondom, egy olyan körzetben tevékenykedő, vagy több rendőrt jelent, akinek a lépcsőházakhoz szabad bejárása van, hogy úgy mondjam, és szabadon igazoltathatja azokat a személyeket, akik illetéktelenül tartózkodnak egy-egy lépcsőházban. Tisztelt Kapitány Urat kérdezem, hogy van-e ilyen elképzelése a kanizsai kapitányságnak az elkövetkezendő nyárra például? Dr. Molnár József r. alezredes: A nyárral kapcsolatban ilyen elképzelésünk nincsen Képviselő Úr. Tehát ilyen kulcsos rendőrség létrehozására semmiképp sem. Ennek alapvető oka, hogy nem tudnám folyamatosan biztosítani ezt a szolgálatot. Viszont megelőzési szempontból van elképzelésünk, különösen a játszóterek, keleti városrész vonatkozásában tervezünk bűn- és baleset megelőzési programokat, amelyek nem feltétlenül lesznek szervezett, meghirdetett programok. Elég sok része lesz ad hoc jellegű program. Ilyen jellegű program már lefutott a megyében más városban. A tapasztalatok jók, és ezt próbáljuk meg átvenni. Természetesen ez egy pályázati úton ment, mi megpróbáljuk minél kevesebb költséggel megoldani, de oda fogunk figyelni a gyerekekre. Egyébként a statisztikai adatok nem teljes mértékben támasztják alá Képviselő Úr által elmondottakat, tehát a lakásbetöréseket, amit a keleti városrészben most az elmúlt háromnegyedévben elkövettek, nem túl sokat, azokat nem a lépcsőházból támadva követték el, hanem inkább az alsóbb lakásokat ablakon keresztül megtámadva követték el a bűncselekményeket. Ez ellen pedig a járőrözés sűrítése az egyetlen megoldás, illetve összehangolt szolgálat ellátása a keleti városrész polgárőr egyesülettel. Tehát mi így készülünk föl a nyárra. Marton István: Parancsok Úr! Itt a 7. oldalon nagyon érdekes kis táblázat van a közlekedési bűncselekmények számának alakulásáról. Ugyan olyan enyhén csökkenő tendenciát mutat, de ezen belül külön kiemelve az ittas vezetés miatti balesetszám csökkenése, az meg egészen jelentős, alig több mint a fele a 2006-os a 2002. évinek. Bár meg van itt említve, hogy ittas vezetés miatti nyomozások számát döntően a rendőri intézkedési aktivitás befolyásolja. Tehát annak visszaesése, majd újbóli emelkedése alapvetően nem az állampolgári jogkövető magatartás változásának eredménye. Ezt ugye úgy kell érteni, hogy ne örüljünk túl nagyon, mert az állampolgári fegyelmezetlenség, az nem nagyon változott pozitív irányba, ellenben csökkent a rendőrségnek a kapacitása az ilyen jellegű tevékenységek leleplezésére? Dr. Molnár József r. alezredes: Nem. Itt két dolgot kicsit keverünk. Az egyik az ittasan elkövetett balesetek száma, a másik meg az ittas feljelentések száma. Az tény, hogy a kapitányság 2002-es, 2003-as statisztikája a sérüléses balesetek vonatkozásában az ittasság, mint ok esetében 19-22 %-os arány volt tapasztalható. Ekkor 2004. évtől egy akciótervet dolgoztunk ki, és 2003. évhez képest azért jelentősen, majdnem háromszorosára emeltük az ittas vezetőkkel szembeni fellépésünket. Mind a szabálysértésit, mind a bűncselekményit. Tehát ezt a kettőt együtt kell értelmezni. Ennek ellenére tavaly ugye olyan 12 % környékén volt az ittasan okozott balesetek száma, ami egy nagyon jó arány a megyei átlaghoz képest is. Még idén is a megyei átlag alatt vagyunk annak ellenére, hogy 15 % az ittas sérüléses balesetet okozók aránya. Tehát itt ez két párhuzamról van szó. Az tény, hogy ha többet tudnánk kint lenni a területen, valószínűleg több ittas vezetőt fognánk, de én úgy érzem, hogy azért van visszatartó ereje, valamennyi, mert a bűncselekményi érték, az azért csökkent, míg a szabálysértési értékre elkövetett ittas vezetés, az nőtt, amit kiszűrtünk. Tehát innentől kezdve azt lehet mondani, hogy azért észrevették az emberek, és a másik az, hogy nem feltétlenül a fő közlekedési utakat célozzuk meg mindig az akcióinkkal, hanem akcióinkat olyan helyekre tervezzük, amiket az állampolgárok akár a városban, akár a falvakban úgynevezett surranó-sávnak tekintenek, hogy a kocsmából a legrövidebb úton úgy hazajutni. Na most ilyenkor van a döbbenet, amikor ott találkoznak rendőrrel, és továbbra is ezt fogjuk tenni. Hozzáteszem, szigorúbban fogunk fellépni a biztonsági övvel kapcsolatban is, mert mint ahogy az bent van a beszámolóban, 2005-re elértünk egy nagyon jó eredményt, és 2006. évben a főkapitányság által végzett felmérés alapján némi csökkenés következett be. Ezért ebben az évben ismételten fokozott figyelmet fogunk fordítani mind az ittasságra, mind a biztonsági övre, és én kérek mindenkit így a városi TV nyilvánossága előtt, hogy szíveskedjen a biztonsági övét használni, hiszen a biztonsági öv legjobban a városban óvja meg a sérüléstől a gépkocsivezetőt, hiszen 80-100 km-es sebességnél, ott már csak életet ment, de önmagában még a biztonsági öv is okoz sérülést, de ott csak életet ment. Míg benn a városban komoly sérülésektől tudja megóvni sérülés nélkül a közlekedőket. Röst János: A kanizsai kapitányság az ország egyik legjobb kapitánysága a munkáját illetően. Én elég közelről ismerem, az elmúlt négy évben nagyon korrekt, jó kapcsolatban voltunk velük. Én arra hívnám fel a figyelmet Polgármester Úrnak, hogy elfogadásra került a 2006-2008. évre a bűnmegelőzési programja a városnak, hogy képviselőtársaimnak küldjék meg ezt a programot, hogy ismerjék meg. Emellett kérném a palini és a kiskanizsai képviselőtársaimat, hogy segítsék elő, hogy a polgárőrség megalakulhasson abban a régióban is. Nagyon fontosnak tartom a személyes példamutatást, és arra kérném Őket, hogy példát mutatva, akár lépjenek is be egyébként a polgárőrségbe. Én ezt megtettem négy éve. Marton István: Arra azért emlékeztetném, hogy ez nem engedély kérdése, hanem hajlandóság kérdése. 2002-ben én személy szerint is élharcosa voltam a polgárőrmozgalom megalakításának, lévén, hogy költségvetés bizottság előkészítő elnökként akkor került először pénz számukra kiutalásra a költségvetésből. Azóta is én úgy gondolom, hogy úgy a kapitányság részéről, mint a város részéről voltak erőfeszítések, de nagyon csekély eredménnyel. Tehát, ahol a polgárok nem jönnek rá, hogy bizony nekik össze kell állni, hogy védjék értékeiket, ott nem engedély kérdése. Még biztatás kérdése sem. nem ismerik fel az érdekeiket, nem tesznek ennek érdekében. Ebből a hat helyből legalább négy helyen kifogástalanul jól működik. Itt hosszasan sorolhatnám a jó példákat, hogy hogyan zárták le a Látóhegyet, meg a fakosi részt, úgyhogy se tőled, se hozzád. Magyarul, ha egyik oldalon bemennek, elkapják a másik oldalon. De nem akarok én ebbe mélyebben belemenni. Amit még én mondanék Parancsnok Úrnak, hogy itt a téli báli szezonban volt alkalmam néha 1,30, 2,00 óra környékén hazabandukolni, és valami elképesztő sebességű motorokat, hát mondhatnám azt, hogy láttam, de inkább csak elsuhantak előttem hol a 7-es felé itt a városközpontból, hol pedig a Teleki utca felé, és bizony, bizony a frekventált szórakozóhelyek környékén télvíz idején, a legnagyobb télvíz idején is, hogy mondjam, nem mindig emberhez méltó viselkedést tapasztaltam fiatalkorúak részéről. A hiányos öltözködés a mínusz valahány fokban mondjuk, számomra meglehetősen feltűnő volt, és én akkor kértem is Parancsnok Urat, hogy valahogy ezen a területen lépjünk előbbre. De hát nyilvánvaló, hogy a vadmotorosok ugye kifigyelik azt, hogy a kapitányság mondjuk 1,30 órától erősít rá, akkor már éjjel 1,00-tól csinálják a randalírozást. Ha valahogy nem fix időponthoz kötnék ezt, hanem szúrópróba-szerűen, és valamennyire fokoznák, mert mondhatnám azt, hogy évente, hogy két ember hal meg közlekedési balesetben Kanizsán, az kicsi szám, de azért nem igaz, mert az egy is nagyon nagy szám ilyen esetben, és ugye itt szinte végig mindenütt megvan a két áldozat, és azok zömmel bizony, bizony vagy autóval, vagy motorral ilyen alkalmak során lesznek áldozattá. Dr. Károlyi Attila: Nem tisztem a Kapitány Úr helyett válaszolni, de a Tisztelt Közgyűlésnek és a városnak is a tudomására hozom azt, hogy az 1998. december 2-án megalakult H-Turul Motoros Klub alapokmányában van rögzítve az, és a rendőrséggel kialakított jó kapcsolat eredményeként, amennyiben a motoros klub valamelyik tagját gyorshajtáson fogják meg a városban, akkor azonnali kizárásra kerül a klubból, ez az egyik. A másik pedig az, hogy a motoros klub tagjai a minden évben megrendezett Nemzetközi Motorkerékpár Kiállítást a rendőrséggel karöltve készítik elő, illetőleg a rendőrség megelőző és bemutató munkát is kifejt a kiállítás alkalmával, tehát ezek fegyelmezett motorosok, és csak azért szólaltam meg, hogy nyilván nem a H-Turul Motoros Klubnak a tagjairól van szó. Marton István: Nyilván nem minden motoros tagjai a H-Turul Motoros Klubnak, mert hát ez elképzelhetetlen lenne, de úgy gondolom, hogy a klub tagjai is nem ártana, ha ebbe a tevékenységbe valamennyire jobban segítenék a rendőrség munkáját. Bárdosi Gábor Jenő: A szocialista frakció részéről engemet ért az a megtiszteltetés, hogy megköszönjük a munkáját, amit végzett az anyag összeállításával kapcsolatban. Mint képviselő, az anyagot áttanulmányozva, egy nagyon fontos és már régóta akut problémával találkoztam ismételten, hiszen azért mondom, hogy ismételten, mert az elmúlt négy évben, mint az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság tagjaként már ezzel a problémával már többször találkoztam. Ez jelesül a Hevesi út és a nagyon nagy számú forgalom, és az egyre jobban növekszik. Én valamikor még csak napközben próbálgattam ott autózgatni csak azért, hogy próbáljam, hogy hogyan lehet balra kikanyarodni. Ma már meg sem próbálom napközben sem, az is megszűnt, az a lehetőség, hogy ott is normálisan lehessen. Én azt gondolom, akkor, amikor Nagykanizsa városában több helyen is talán körforgalmakat kellene kialakítani, én arra biztatnám Kapitány Urat, hogy a kapitányság részéről, Önök részéről maximálisan, mint az első számú megvalósítandó útfelületet, a Hevesi utcát patronálják mindenféle ilyen körforgalmak kialakításával. Ugyanis azt gondolom én, hogy ezen az útszakaszon, a Hevesi utcán az se fog segíteni, hogy ha elkészülnek a közeljövő egy-két éven belül az elkerülő szakaszok, hiszen a város, keleti városrész embereinek közlekedése nagy száma miatt ott mindig is problémák lesznek. Addig is, ameddig ez nem oldódik meg, nem tudom, az állomány létszáma mennyire teszi lehetővé, gondolom, akkor, hogy ha a keleti városrészben végre megvalósul a teljes kiskapitányság, kisrendőrség, vagy bármi olyan, ami segíti ezt a munkát, majd gyakrabban lehet látni ott rendőröket. Most azt kérem, hogy amennyire tudják, tegyék meg, hogy ott minél nagyobb számban, és minél többször, ha kell, akár forgalomirányítással is segítsék az ott lakók, a városrész ott lakóinak a problémáját. Dr. Fodor Csaba: Köszönöm szépen én ezt az anyagot. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos. Én, számomra fontos a múlt is, de inkább azt gondolom, hogy a közgyűlés számára viszont nagyon fontos lenne a jövő. Ebben a tekintetben nagyon kiváló ötleteket, javaslatokat kaptunk ebben az anyagban, és én azt kérem, és ezért határozati javaslattal szeretnék élni – hát egyrészt az, hogy én megköszönöm ezt, és azt mondom, hogy ezt köszönjük szépen, és ez valóban fontos anyag, és örülünk, hogy ilyen eredményeket ér a rendőrkapitány, ez így önmagában nem sokat jelent, ezért én arra szeretném kérni a közgyűlést, hogy határozatban köszönje meg ezt az anyagot egyszer. Másodsorban pedig arra kérem a közgyűlést, hogy olyan határozatot hozzon, hogy ez ne egy pusztába kiáltott szó legyen, mert ebben az anyagban azért rendkívül fontos közlekedési területeket érintő javaslatok vannak. Ugye sokat kínlódunk a Dózsa György út, Hevesi utca, TESCO környéke, de sorolhatnám a kiskanizsai, valóban az iskolához vezető zebra kérdésével, általában a gyalogátkelőhelyek megvilágításával, felfestésével kapcsolatosan, ezért azt javaslom, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ezen listákat tanulmányozza át, állítson föl egy rangsort, figyelemmel arra, hogy a közbiztonság is bent van a bizottság nevében, de ezt tegye oly módon, hogy ebbe a munkába szíveskedjen bevonni a Via Kanizsa Kht. képviselőjét, mert az ő kezelésében lévő utakat, járdákat érinthet, vagy érint ez az előterjesztés is. Természetesen kérjék ki e tekintetben a kapitányság véleményét is a prioritások, a rangsorolások felállításánál, de ezt oly módon tegye meg az Ügyrendi Bizottság, hogy ezzel kapcsolatos javaslatát a zárszámadást elfogadó és ezzel mintegy automatikusan a 2007. évi költségvetést módosító közgyűlésre kerüljön már ide, hogy legyen már végre valamifajta elmozdulás, mert attól még nem segítjük a rendőrség bűnmegelőzési munkáját, és nem teszünk jót, hogy ezt megköszönjük, és jövőre megint elővesszük, és egy hasonlót kapunk, hanem akkor tényleg tegyük meg azt mi, ami ebből a feladatsorból ránk, az önkormányzatra háruló dolog, ez pedig az, hogy induljon el a munka, és valóban álljunk neki, aztán csináljunk valamit. A köszönet, az kevés. Marton István: Ha egy kicsit figyelmesebben olvasta volna el a határozati javaslatot, illetve annak jelenleg még csak tervezetét, akkor a 2. pont, az pont arról szól, amit Ön hiányol. Tóth László: Átolvasva az előterjesztést, messzemenőkig egyetértek azzal, hogy 15. és 16. oldalon felsorolt gondok, problémák megszüntetése nem lehet pénz kérdése, annál sem inkább, mert egyszer, azt hiszem, kétszer vagy háromszor már ebben a ciklusban szóvá tettem a Dózsa György utcától a TESCO-ig vezető járdának a hiányát, valamint most mondom harmadszor, a Balatoni úttól, ha megyünk a Hevesi úti körforgalomig a Lidl Áruházhoz való balra kanyarodás veszélyét. Ezt csak a jelenlévőknek mondom, hogy. Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért fel kell tennem szavazásra. Aki egyet tud érteni azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Nagykanizsa Megyei Jogú Város bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről szóló éves beszámolót elfogadja, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 22 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A 2. pont: megköszön9 a Nagykanizsai Rendőrkapitányságnak a bűnüldözésért, valamint a város közbiztonságáért és közlekedésbiztonságáért végzett hatékony szakmai munkáját. Aki egyet, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 23 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Fodor Csaba: …… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Marton István: Szövegszerűen szerkesztette volna Képviselő Úr, akkor tudnék róla szavaztatni. Dr. Fodor Csaba: Nem múlik azon sok minden. Én elmondom még egyszer Polgármester Úr. Tessék egy kicsit figyelni. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ügyrendi Bizottságot, hogy a most elfogadott beszámoló alapján készítsen rangsort. Ebbe a munkába vonja be a kapitányság illetékeseit, valamint a Via Kanizsa Kht. illetékeseit. Ezt a határidővel végezze el, hogy a 2006. évi zárszámadást elfogadó, és ezzel együtt a 2007. évi költségvetést módosító közgyűlés már a költségvetési rendeletében meg tudja határozni a majdan az Ügyrendi Bizottság által meghatározott, rangsorolt cselekvésekhez pénzeszközöket. Marton István: Ez fizikailag lehetetlen, lévén, hogy a zárszámadás, az gyakorlatilag készen van, és ezt a munkát nem lehet elvégezni mondjuk egy héten belül. Főleg úgy nem, hogy ünnep is van közben bőségesen. Tehát én e nélkül ezt el tudom fogadni, sőt kifejezettem támogatom, de az, hogy a …. Valami normális időpontot kellene rá szabni. Dr. Fodor Csaba: Mikor lesz a közgyűlés Polgármester Úr? Marton István: 12-én, két hét múlva. Dr. Fodor Csaba: Jó, akkor az április 30. Marton István: Április végi soros ülésre tudom …. Dr. Fodor Csaba: Április 30. határidő? Marton István: Az jó, az április végi soros ülés, az 26., ha jól emlékszem. Köszönöm. Támogatom. Aki el tudja fogadni, az nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 20 igen, 1 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 82/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Nagykanizsa Megyei Jogú Város bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről szóló éves beszámolóját elfogadja. 2. megköszöni a Nagykanizsai Rendőrkapitányságnak a bűnüldözésért, valamint a város közbiztonságáért és közlekedésbiztonságáért végzett hatékony szakmai munkáját. Határidő: 2007. március 29. Felelős : Marton István polgármester 3. felkéri az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot, az 1. pontban elfogadott beszámolóban szereplő, a közbiztonság és közlekedésbiztonság helyzetének javítását célzó javaslatok alapján – a Nagykanizsai Rendőrkapitányság, valamint a Via Kanizsa Városüzemeltető Kht. bevonásával – állítson fel rangsort annak érdekében, hogy annak alapján a közgyűlés a 2007. áprilisi soros ülésén a legfontosabb feladatok megoldására a 2007. évi költségvetési rendeletében pénzeszközt rendelhessen. Határidő: 2007. április 26. Felelős : Dr. Kolonics Bálint bizottsági elnök 3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Halász Gyula: Egy javaslatom lenne, hogy az SZMSZ tárgyalásánál azt a metodikát kövessük, hogy paragrafusonként menjünk végig, és akinek módosító javaslata van, akkor az annál a pontnál tudja megtenni. Énszerintem egyszerűbb és világosabb lesz utána ezekről a módosításokról szavazni. Marton István: Azt hiszem, hogy számomra teljesen mindegy, hogy milyen metodika szerint haladunk, de azért a bizottsági elnököknek mindenképpen először kell szót adnom. Tóth László: Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képviselőtestület! Marton István: Az a kérésem, hogy mindig mondja be az oldalszámot, illetve a paragrafusszámot. Tóth László: Jó. A bizottságunk 5 (egyhangú) szavazattal az előterjesztést közgyűlési megtárgyalásra alkalmasnak tartja az alábbi javaslatokkal. A 7. oldalon a 14. §-ban karhatalom helyett, rendőrség szerepeljen. A 12. oldalon a 24. §-nál az interpellációknál, a 13. oldalon a kérdésnél a 3 percet 2 percre módosítani. A polgármester, alpolgármester szabadsága a mindenkori szabályozás szerint szerepeljen, ahol ezt most, a jegyzőkönyvet idézem, tehát elnézést, valamint az anyagok kézbesítését 5 nap helyett a bizottsági ülések előtt 8 naptári napra kívánjuk módosítani. Marton István: Talán jobb lenne, ha tényleg mondaná az oldalszámokat és a pontokat. Tehát egyelőre 24. §, (5) bekezdésnél, hogy 2 perc legyen a 3-ból - el tudom fogadni. 25. § szintén, azt is el tudom fogadni. Tovább. Tóth László: 7. oldalon az (5) bekezdés, hogy ne 5 nappal az ülés megelőzően kapják meg a képviselők az anyagot, hanem legalább 8 nappal, mert most is megkaptunk pénteken, szombaton a 2,20 kg-os előterjesztést, több száz oldal. Úgy gondolom, hogy tisztességesen erre felkészülni nem igen lehet. Marton István: Tehát a meghívót, ez nem azt jelenti, hogy minden napirendi pontot. Tóth László: Dehogynem. Hát, hogyha csak a meghívót küldöm, nincs mögötte anyag, akkor… Marton István: Itt meghívóról van szó. Ez nekem szimpatikus, csak nem tudom, hogy mennyire teljesíthető. Jó, támogatom, nem kell erről külön szavazás. Tóth László: Akkor megkérdezem, hogy ha azt a tematikát fogadtuk el, amit Halász képviselőtársam javasolt? Marton István: A bizottsági elnököknél nem. Azok végigmondják a bizottsági véleményeket. Tóth László: Rendben van, azt végigmondtam. A mellékletek pedig legutoljára kerülnek sorra ugye? Marton István: Nyilván. Tóth László: Jó, köszönöm akkor. Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést részletesen megtárgyalta és a részletes megtárgyalását követően egyhangúlag javasolja a közgyűlés számára elfogadására azzal a kiegészítéssel, amit a határozatban a bizottság meghozott, és amely kiegészítés írásba foglalásra került és a közgyűlés előtt kiosztásra került. Mégpedig történt ez azért, mert rendeletalkotásról van szó és szövegszerűen kell a rendeletet megalkotni azok után, hogy minden képviselő ismeretében volt annak, hogy szervezeti és működési szabályzat megalkotására fog sor kerülni, mindenki megkapta, de akár Jegyző Úrtól is azzal a felhívással, hogy tegye meg a módosító javaslatait. Mi a bizottsági ülést kihasználtuk arra, hiszen azt gondolom, hogy a bizottsági ülés a helye annak, hogy az érdemi, szakmai munkát és a szövegszerű rendeletalkotást ott végezzük el, ezért tettük meg ezt írásban. Amennyiben a közgyűlés kívánja, én ismertetem ezt szóban is, de azt gondolom, hogy az írásban kiosztott anyag önmagáért beszél. Én kérem, hogy ezeket a módosításokat a képviselőtársaim fogadják el, és ezzel szavazzák meg az SZMSZ-t. És kérem Polgármester Urat, hogy úgy vezesse ennek az előterjesztésnek a vitáját, hogy rendeletalkotásról van szó, tehát most szóban különböző oldalakon, különböző paragrafusok pontjaiban előterjesztett indítványokkal óvatosan bánjon, mert nem biztos, hogy a jegyzőkönyv számára érthető lesz és lesz ebből SZMSZ. Amennyiben itt írásban beterjesztett módosító javaslatok vannak, arról szavaztasson a közgyűléssel. Amennyiben egyéb más módosító javaslatok vannak itt, annak ellenére, hogy már felhívás volt arra, hogy mindenki tegye meg, akkor kérem Polgármester Urat, arra most a felülvizsgálat egyszer így megtörténik a közgyűlés előtt, de utalja vissza bizottsági szakba. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság természetesen ismét időt szán arra, hogy egyéb, képviselők által benyújtott módosító javaslatokat is megtárgyal, akár azokkal a képviselőkkel is és így írásban fogjuk ismét a közgyűlés elé kerülni az anyag azért, hogy valóban jó munkát tudjuk végezni, mert semmi jót nem látok abban, hogy itt most elkezdjünk 2 órán keresztül oldalanként javasolgatni bizonyos dolgokat, hogy ebből valóban olyan rendelet fog születni, amely megfelelne annak, hogy szabályozza a mi működésünket. Tehát én kérem Polgármester Urat, hogy fogadja el az én javaslatomat. Marton István: Ezt ügyrendi javaslatnak tekintve, erről szavaztatnom kell. Röst János: Nem lehet azt megszavaztatni, hogy egy képviselő ne mondjon el most indítványt. Azt lehet kérni a Bizottsági Elnök Úrtól, hogy az összes elhangzott indítványt jegyezzék fel. Marton István: Bocsánat, hát én erről akarok szavaztatni. Röst János: Akkor ezt kellene közölni Polgármester Úr. Az indítványnak volt egy másik része is Kolonics képviselőtársamtól. Marton István: Jó, köszönöm. Kár volt megadnom a szót. Tehát én arról szavaztatok. Nem is szavaztatok, mert mind elfogadom, amit az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javasolt. Ugyanis a Pénzügyi Bizottság javaslatai egytől-egyig bent vannak, totális az átfedés, csak körülbelül háromszor-négyszer annyi van, és ezt nem is akarom felsorolni. Azért volt az az 1 perces szünet, hogy végigfutottam rajta, hogy számomra ezek elfogadhatóak-e. Ez mind elfogadható az összes, amit az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javasolt. Ez 17 javaslat, amiből körülbelül 6 van a Pénzügyi Bizottsággal fedésben. Ezeket tekintsük úgy, hogy így van. Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság javaslatainak nagy része bent van ebben az írásban felsoroltakban és ezzel a Városüzemeltetési Bizottság 6 igen, 2 tartózkodás szavazattal támogatta a tárgyalását. Két gondolat, ami eltért ettől. A bizottság kéri, hogy a mellékletekben a szakbizottságok külső tagjainak telefonszáma, lakcíme, e-mail címe, illetve valamilyen módon az elérhetősége bent legyen az SZMSZ mellékletében, ami nem közvetlenül az SZMSZ-hez tartozik, csak a melléklete, tehát különösebben nem gond. Marton István: Ez függelék Elnök Úr, de el is fogadom, ez nem kérdés. Gyalókai Zoltán Bálint: Jó. Jegyző úrral beszéltünk, hogy a képviselőknek, illetve külső bizottsági tagoknak legyen egy olyan lehetősége, hogy telefonon kapnak egy értesítést, amiről Tóth képviselőtársam is beszélt, hogy amilyen anyag készen van, tehát hogyha az anyag 80-90 %-ig már készen van, akkor legyen egy lehetősége átvenni a hivatalban különösebb postaköltség és egyéb nélkül az anyagoknak azt a részét, ami már elkészült, hogy ne tényleg az utolsó pillanatban kapjuk meg az anyagokat. Marton István: Természetesen akceptálom, sőt hát ez tényleg költségkímélő is. Dr. Csákai Iván: A bizottságunk a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak találta az anyagot. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság előterjesztésében gyakorlatilag minden benne van, amit mi is javasoltunk. Egyetlenegy, ami hiányzik, a 11. oldalon az előterjesztések sorrendjében a rendeletalkotásnál szeretnénk azt kérni, hogy a költségvetést érintő témákkal kezdjünk, utána a költségvetés módosítása és utána az egyéb rendeletek. Marton István: Elnök úr bent van a 10-esben, az ezt a kérdést rendezi. Amennyiben rendeletalkotás feltétele valami más napirend elfogadásának, úgy a napirendi pontot a rendeletet megelőzően kell tárgyalni. Ez nemcsak a költségvetésre, hanem mindenre igaz. Jó, tehát ez el van fogadva. Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag támogatta ezt a szövegszerű változatot. Ugyan fájlaltuk, hogy 2003. április 23-a óta már 17 alkalommal módosították az SZMSZ-t, jó lenne, ha egyszer majd lenne ciklusonként átívelő SZMSZ-ünk. Én is azt mondom, hogy ne ötletelés legyen most. Ha van szövegszerű javaslat, volt rá mód, akkor az legyen, az tisztességes. Egyébként én is tudnék ötletelni, de visszafogom magam. Papp Nándor: Bizottságunk támogatta a szervezeti és működési szabályzat megalkotását 6 igen és 2 tartózkodással. Kettő apró módosítást javasoltunk. A 10. § (5) bekezdésében a soros ülésre szóló meghívót legalább 5 nappal előbb, 8 napra változzon, valamint szintén a 10. § (8) bekezdésében a d.), f.) és az I.) pontok alatt szereplő Zala megyei Közgyűlés Elnökét, Zala megyei és Nagykanizsai Városi Rendőrkapitányt, a könyvvizsgálót, azt javasolja a bizottság, hogy ne minden esetben hívjuk meg, csak akkor, ha szükséges, ha kikérjük a véleményét, vagy valamilyen közös témánk van vele. Marton István: Köszönöm Elnök Úr, ez átfedésben van, úgyhogy ezt már akceptáltam. Röst János: Először is szeretném megdicsérni a hivatal kollegáit, egy nagyon jó anyagot készítettek. Elég alapos és emellett eléggé áttekinthető, tehát úgy gondolom, hogy a korábbi módosításokat elég korrekt módon vezették át, és rendszerbe tagolták. Azzal az elhangzottakkal, hogy itt ne legyen már javaslat, nem tudok egyetérteni. Minden képviselőnek joga van elmondani a véleményét. Azt viszont javasolnám, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az elhangzottakat újra nézze át, és a következő közgyűlésen szavazzunk erről, de akkor már csak azokról. Tekintettel arra, hogy az Ügyrendi Bizottságnak az anyaga, amit most kaptunk meg közgyűlés előtt, ez 17 pontból áll, ugye nem gondolják komolyan, hogy a közgyűlés előtt 5 perccel minden képviselő át tudta vezetni a saját anyagában. Ez egy reális kérés, én úgy gondolom, hogy megoldható. Akkor kezdeném a módosítási javaslataimmal. Ez az 5. oldal 8. § 10. pont: a két soros ülés között ugyanabban a témában rendkívüli ülést kezdeményezni egy alkalommal lehet. Ez egészüljön ki azzal a mondatrésszel, hogy amennyiben a rendkívüli ülés megtartásra került. Ennek az a lényege, hogyha mondjuk Polgármester Úr nem tűzi ki a rendkívüli közgyűlést vagy nem lesz megtartva, akkor gyakorlatilag soha nem lehet tartani rendkívüli ülést. Én ragaszkodnék hozzá, hogy ez a módosítás kerüljön bele. Marton István: Röst úr, én ennek a módosításnak az ég egy világon semmi értelmét nem látom, mert e nélkül is ugyanezt akarja ez a mondat. Röst János: Polgármester úr, ha Ön azt akarja, hogy ne legyen rendkívüli közgyűlés vagy soron kívüli, semmi akadálya neki, de akkor ezt kellene beleírni. Marton István: Én nem akarom, hogy ne legyen. Röst János: Akkor pedig fogadja el a javaslatomat. Marton István: Teljesen világos, hogy két soros ülés között ugyanabban a témában rendkívüli ülést kezdeményezni egy alkalommal lehet. Röst János: Eddig rendben van, ha meg van tartva, de ha Ön nem tűzi ki Polgármester Úr és nincs megtartva, akkor még egyszer fogjuk kezdeményezni. Marton István: De ki lesz tűzve, csak két napon belül kétszer ugyanabban a témában nem lesz kitűzve. Röst János: Hát, mert nem volt megtartva. Akkor továbbmennénk. Ez pedig a 6. oldal 3. pont. Marton István: Egy pillanat, akkor talán meg lehetne ezt úgy oldani, hogy két soros ülés között ugyanabban a témában rendkívüli ülést tartani egy alkalommal lehet, és akkor benne van, amit maga mondott. Röst János: Jó, köszönöm szépen, így elfogadom. Látom, meg tudunk mi egyezni, ha akarunk. A következő a 6. oldal 3. pont, ez egészüljön ki egy r.) ponttal. Ez a munkaterv összeállításához kitől kell kérni javaslatot. Én úgy gondolom, hogy ebbe a körbe be lehetne emelni a nagykanizsai illetékességű országgyűlési képviselőket is. Tehát ez a mondat kerüljön be. Jelenleg négy ilyen országgyűlési képviselő van, abból egy az Alpolgármester Úr, gondolom, külön Ő nem akar beadni, de elképzelhető, hogy a másik három országgyűlési képviselő ezzel élne. Marton István: Hát ez itt úgy szerepel, hogy a településen megválasztott vagy ott állandó lakhellyel rendelkező országgyűlési képviselőktől kell kérni. Röst János: Ez így jó. Marton István: Ez így jó, akkor nem értem, mert az a h.) pontban le van írva. Röst úr, figyelmesen kérem olvasni az anyagokat. Röst János. Jó, köszönöm, hogy figyelt. Marton István: Én is köszönöm. Vagy ez csak az éberségi próba volt? Röst János: Következő a 11. oldal 8. pont. A napirendet a közgyűlés határozza meg az alábbi sorrendiség megtartásával. Itt javasolnám bejavasolni a korábbi SZMSZ-nek a pontjait. Felolvassam mindegyiket, vagy pedig Jegyző Úr esetleg ezt átvezeti? A dolog arról szól, hogy a napirend előtti pontot visszaállítanánk, az előtti hozzászólást, illetve a.), b.), c.)-től egészen a j.) pontig. Marton István: Ezt a jegyzőkönyv számára fel kellene olvasni Képviselő Úr. Röst János: Semmi gond, én ráérek. A napirendet a közgyűlés határozza meg általában az alábbi sorrendiség megtartásával: a.) napirend előtti hozzászólás, b.) beszámolók, jelentések, elsőként a lejárt határidejű közgyűlési döntések végrehajtásáról szóló jelentés. c.) tájékoztatók, elsőként a polgármesteri tájékoztató, d.) interpellációk, kérdések, e.) előterjesztések, ezen belül a tárgyi sorrend f.) pont e.) a.) pont, helyi rendelet alkotására vonatkozólag g.) pont, e.) b.) minősített többséget igénylők, e.) c.) egyéb javaslatok, h.) pont indítványok, I.) pont bejelentések, j.) jellegüktől független az ülésen kiosztott anyagok. A következő ugyancsak 11. oldal 11., 12. pont. Itt lényegében átfedés van a kettő között. Itt vagy azt javasolnám, hogy a 12. pont maradjon el - ez arról szól, hogy kétfordulós tárgyalás tartható - ugyanis ugyanezt tartalmazza a 11. pont, vagy azt írjuk bele, hogy kétfordulós tárgyalást kell tartani, tehát kogensen vagy pedig töröljük el a 12. pontot, mert így nincs értelme neki, hogyha előtte lévő pontban viszontszabályozás történik, mert ott visszahatás van gyakorlatilag. Marton István: Röst úr, én azzal csak azért sem tudok egyetérteni, mert az első, az egy lehetőség. Röst János: Igen, meg a második is lehetőség. Döntsék el, nekem egyébként teljesen mindegy. A következő a 14. oldal 32. pont. A napirend előtti, a napirenden kívüli hozzászólásokat tartalmazza. Felolvassam ezeket is vagy átvesszük az előző SZMSZ-ből? Jó, akkor mondanám. Tehát napirenden kívüli felszólás, hozzászólás. 1. pont: Napirend előtti hozzászólásra az elnöktől a téma megjelölésével bármely képviselő kérhet engedélyt. 2. pont: Ha az elnök az engedélyt megtagadja a képviselő kérésére e tárgyban, a közgyűlés felszólalás és vita nélkül határoz. 3. pont: A napirend előtti hozzászólás legfeljebb két percig tarthat. 4. pont: Vitának és határozathozatalnak helye nincsen. 5. pont: Nem önkormányzati ügyben hozzászólásra, tájékoztatásra az ülés végén kerülhet sor. 6. pont: Ha a napirend előtti hozzászólás bármely képviselőt vagy képviselőcsoportot említi, az érintett vagy az érintett képviselőcsoport szóvivője kérésére legfeljebb 2 perc időtartam válaszra az elnök a felszólalást követően azonnal szót ad. Marton István: Van még Képviselő Úr? Mert 7 perc 15 másodpercet beszélt. Röst János: Természetesen. Jelzem, SZMSZ tárgyalásnál nincs ilyen korlát. Marton István: Csak figyelmeztetem, hogy azért, ha nincs is időkorlát, mert 2 perc után is szólhattam volna már, hogy nagyon elmegy. Röst János: Nem szólhatott volna egyébként ebben az ügyben. A 15. oldal 33. § személyes és azonnal megjegyzés. Itt szeretném kérni vagy javasolni Polgármester Úrnak, hogy hogyan jelezze a képviselő a személyes érintettséget. Én erre azt javasolnám – ez lenne a 3. pont -, hogy a jelzése legyen a szót kérő gomb és az ügyrendi gomb megnyomásának együttes használata, mert jelenleg, ha személyes megtámadtatás ér bárkit, akkor nem tudjuk jelezni gombbal, vagy ügyrendivel jelezzük, de az nem igazán jó, szókérési gomb szintén nem igazán jó. Én azt javasolnám, hogy kettős gomb megnyomásával fejeznénk ki a személyes érintettséget, ha ez elfogadható, vagy kell egy harmadik gomb egyébként a mikrofonhoz. Marton István: Ezt el tudom fogadni. Röst János: A következő ugyanaz az oldal, 34. §. A 3. ponthoz lenne egy mondat. Ez pedig a következőképpen hangzana. A levezető elnök a képviselői hozzászólásra 1 perc időtartamig válaszolhat. Ez a Polgármester Úrnak az időkorlátját jelentené. Ha nekünk van arra módunk, hogy 2 percig beszélhetünk, akkor Önnek sem legyen több 1 percnél több a viszontválasza. A következő ugyanaz az oldal 6. pont. Marton István: Röst úr, egy pillanatra. Egy évvel ezelőtt Önök ezt miért nem kezdeményezték? Röst János: Mert akkor nem volt ilyen. Marton István: Ez ezért közmosoly tárgya szerintem városi szinten is. Röst János: Elbeszélgethetünk, de én hozzászólnék, ha megengedné Polgármester Úr. Egyébként örülök, hogy sok képviselő ennek örül. A 6. pontnál, ha figyelne a képviselőtestület, e.) pontnál lenne egy módosítás. Ez arról szól, hogy a képviselőcsoport érintettsége esetén a képviselőcsoport vezetője hozzászólhat érintettség esetén, viszont nem rendelkezik azokról a képviselőkről, akik pártszínekben ugyan bekerültek vagy egyesület színeiben, viszont ily módon nincs nekik lehetőségük megszólalni, mondjuk a Városvédők képviselőjét a Városvédőként támadják meg. Tehát én azt javasolnám, hogy úgy fogalmazza meg ez a mondat ezt a megoldást, hogy képviselőcsoport vagy képviselő által képviselt párt vagy szervezet. Gyakorlatilag legyen már lehetősége már arra, mondjuk, ha a Szociáldemokrata Pártot megsértik, hogy akkor a képviselője ezt szóban majd megválaszolhassa. A következő a 17. oldal i.) pont. Itt nem szabályozza az SZMSZ, hogy a Jegyző Úrnak hány napon belül kell közzétenni gyakorlatilag a rendeletet. Én azt javasolnám, hogy ez úgy fogalmazódjék meg, hogy 7 napon belül ennek megtörténnie hirdetmény útján, de ha Jegyző Úr ad egy másik időpontot, akkor elfogadom, de legyen időkorláthoz kötve. Tehát ne az legyen, hogy bármennyi ideig ne legyen kihirdetve egy rendelet, tehát valami időkorát mindenképpen szükséges. Marton István: 3 munkanapon belül elfogadható szerintem. Röst János: Hát, köszönöm szépen jó. Marton István: Bár itt azt mondja Jegyző Úr, meg az Aljegyző Asszony, hogy nem. Röst János: Akkor legyen 7 nap, én azt javaslom. Szintén a 17. oldalnak lenne egy 6. pontja, ami azt szabályozná gyakorlatilag, hogy mi van akkor, hogyha kétség merül fel a szavazást illetően. Ez nincsen leszabályozva. Ez a régi SZMSZ-ben ennek megvolt a szövegszerkezete és ez így hangzik: Ha a szavazás körülménye felől kétség merül fel, a szavazást az elnök a közgyűlés döntése esetén megismételheti. A szavazás megismétlésére csak közvetlen a döntés kihirdetése után újabb napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt kerülhet sor. Ez lényegében nincsen bent a mostani SZMSZ-ben, nem találtam meg. Ez arra szolgál, hogyha egy rossz döntést hoz a testület bármi ok miatt, akkor a Polgármester Úr – egyébként Önnek segítek ám Polgármester Úr, mert egyébként vissza kellene hozni a következő közgyűlésre magát a napirendet. Ennyi segítséget mindenképpen szeretnék Önnek adni. Marton István: Én ezt el tudom fogadni, erről szavazni sem kell. Röst János: A következő, ez a 20. oldal 5. pont, hogy hol legyen elhelyezve gyakorlatilag a jegyzőkönyv. Itt a törvény szerint fel kell tenni egyébként a városi honlapra is, tehát egészüljön ki a városi honlap kifejezéssel a helyszín. Marton István: Elfogadom ezt természetesen. Röst János: Ugyanitt az 5. pontnál nincsen szabályozva a zárt és a nyílt üléseknek a jegyzőkönyvei. A korábbi SZMSZ-ben úgy volt megfogalmazva, hogy a zárt ülés jegyzőkönyveit az ebben szereplő határozatok kivételével a Polgármesteri Hivatalban elkülönítetten kell kezelni. Tehát külön kell kezelni a zárt ülési jegyzőkönyveket, illet a nyílt ülés jegyzőkönyveit. Ez legyen szintén szabályozva, mert a jelenlegi SZMSZ szerint egyben kezelné. Marton István: Ez is elfogadható. Röst János: A következő a 43. § ez a 22. oldalon van. Ebben a pontban a tanácsnoknak a szerepkörét taglalja az előterjesztés, és annyi szerepel bent, hogy a tanácsnok felügyeli a kiemelt beruházásokkal és projektekkel kapcsolatos feladatellátást. Ezt a mondatot én kivenném, mert nemcsak ilyen jellegű tanácsnok lehetséges, hanem egyéb tanácsnok megjelölése is lehet. Marton István: Igaza van Röst úr, ezt is elfogadom. Röst János: A következő a 23. oldalon a 7. pont. Ez azt taglalja, hogy mikor lehet kérni tanácskozási szünetet. Itt szintén azok a képviselők, akiknek nincsen frakciójuk, hátrányban vannak, és azt javasolnám, hogy a közgyűlésen a képviselőcsoport vezetője vagy legalább három képviselő kérheti gyakorlatilag a tanácskozási szünetet. Úgy gondolom, hogy méltányos. Marton István: Ezt én nem tartom méltányosnak. Akinek nincs frakciója, az legyen is hátrányban. Ez azt jelenti, hogy nem képez akkora erőt. Röst János: Ettől még a szünetkérési jogosultsága, úgy gondolom, hogy megvan. Abba a vitába én nem akarok belemenni Polgármester Úr, hogy melyik oldalt hányan támogatták Nagykanizsán. Ha megszámoljuk, akkor ezt az oldalt lényegesen többen támogatták, sőt, hogyha összeadjuk a szavazatokat, akkor még jobban kiderülne ez. A következő a 30. oldal 57. § - a polgármesteri feladatköröknél a korábbiban szerepelt, hogy rendszeres ügyfélfogadást tart a polgármester. Ezt kérném szintén beemelni. Nem jár semmifajta kockázattal, mert úgy is megtartja, gondolom. Marton István: Annak hányas pontja? Röst János: Ez lenne a 9., egy új pont lenne ez. Marton István: Hogy hangzik ez, még egyszer? Röst János: Rendszeres ügyfélfogadást tart. Ugyanezzel a szöveggel volt megfogalmazva a korábbiban is. Marton István: Minden hónap első szerdáján. Röst János: Az már a mellékletben van bent, de ez a feladatkörhöz tartozik. Marton István: El tudom fogadni. Szerepel a mellékletben, szerepeljen itt is. Röst János: Ugyanez az 59. § - alpolgármester, ugyanaz a megfogalmazás kerüljön bele. Ez lenne a 6. Marton István: Azt is. Röst János: Viszont van egy elgépelés. A 4. után 9. pont van, az csak formai, ki kellene javítani 5-re ugyanennél. Marton István: Nálam 5-ös jön. Röst János: Akkor javították. Marton István: Röst úr, nem a négy évvel ezelőttit nézi véletlenül? Röst János: Szeretném azt nézni, mert sokkal szimpatikusabb volt, mint a mostani. Marton István: Én azt elhiszem Önnek, azért kell rajta javítani. Röst János: Ugyanez a felvetés a 60. §-nál a jegyző ….j.) pontnál szintén kerüljön be, hogy 7 napon belül gondoskodik a kihirdetésről Marton István: Jó. Igen, elfogadom. Röst János: A következő a 34. oldal 64. §. Egy új 6. pontot javasolnék. Ez pedig a következőképpen hangzana, hogy a városrészi lakossági fórum összehívását az önkormányzati képviselő is összehívhat. Gyakorlatilag egyik része azt tartalmazza, hogy a lakossági fórumot nyilván a polgármester hívja össze, de van arra lehetőség, hogy akár Kiskanizsán, Bajcsán vagy bárhol lakossági fórumot tartson a helyi képviselő, tehát kapjon lehetőséget a helyi képviselő is az összehívásra. Marton István: Elfogadom. Ez egyébként természetes. Eddig is így zajlott 16 éven át. Röst János: Most már csak egy apróság van vissza, ez pedig, a mellékleteknél fel vannak sorolva a függelékben, hogy a képviselőknek elérhetősége, címe, telefonszáma. Arra kérném Polgármester Urat, hogy adja meg a saját elérhetőségét, mert ez nincsen bent, csak a lakástelefonszám van bent, ami, gondolom, nem biztos, hogy közhír. Marton István: Nem okoz gondot. Dr. Kelemen Marcell: Én azért nyomtam ügyrendi gombot, mert azt gondoltam, hogy ennek a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadására úgy fog sor kerülni, hogy a jóval időben kiküldött tervezetre kapunk írásbeli választ, és ahogy Kolonics képviselő úr, bizottsági elnök úr is elmondta, írásban itt vannak a képviselők által javasolt módosítások, illetve a bizottsági üléseken elhangzott módosításokat a kollegák le tudják gépelni, ezeket mi össze tudjuk szedni, és ebből kialakulhat egy olyan Szervezeti és Működési Szabályzat, amely nem lesz önmagával ellentétes, és egymással ellentmondó szabályok nem lesznek benne. Én most kezdem úgy érezni, hogy ennek a veszélye fennáll. Én úgy gondolom, hogy Röst képviselő úrnak is megvolt a lehetősége arra, hogy akár bizottsági ülésen, akár írásban ezt megtegye. Természetesen jogában áll ezt itt most több mondatban előadni, amit nem tudunk megfelelően rögzíteni, mert elég nehéz itt írásban leírni pontosan szövegszerűen, amit Ön elmondott. Próbáltam Polgármester Úrnak, később jutott eszembe, hogy egyszerűbb lett volna, ha mindenegyes Ön által feltett javaslatról azonnal dönt a közgyűlés, eldönti, hogy támogatja vagy elutasítja azt. Az meg, azt gondolom, hogy roppant cinikus hozzáállás, hogy ezek után bejavasolja Röst képviselő úr azt, hogy én két napon belül hirdessek ki egy rendeletet. Kérem szépen, nem lehet kihirdetni. Marton István: Hét. Dr. Kelemen Marcell: Hét napon belül sem lehet kihirdetni, mert van abban, mondjuk, két vagy három hétvége, másrészt egy rendeletet akkor lehet kihirdetni, hogyha elkészült a jegyzőkönyve a közgyűlésnek, mert amikor azt a polgármester és a jegyző aláírta, az akkortól hiteles, és annak a mellékletét képezik egyébként az elfogadott rendeletek. És ilyen bonyolult módosítási hercehurca után nem tudok még hét napon belül sem úgy kihirdetni egy rendeletet, ahogy az rendben van. Én azt kérném Önöktől, hogy ezen túl a módosítási javaslatukat kérem, hogy próbálják meg megszavazni egyből, és akkor az egyértelmű, beépült a rendeletbe vagy nem épült be. Marton István: Akkor Röst úr, végzett, kezdheti elölről. Én jó néhányat ebből elfogadtam. Szavaztatunk. Nem, személyenként sorba megyünk a szavazáson. Hát, lehet az időt húzni. Körülbelül a felét elfogadtam, úgyhogy nem lesz ez olyan hosszú. Röst János: Én úgy gondolom, hogy azzal, hogy itt kaptuk meg az anyagot Ügyrendi Bizottságnak az előterjesztésében, ez ugyanakkora problémát jelent a képviselőknek, mint amit Jegyző Úr elmondott. Tehát nem hiszem, hogy itt közülünk bárki azt a 17 módosítást, amit Kolonics Bálint ugyan nem olvasott, de megkaptuk írásban, amit bizottsági elnökök felolvastak, hogy azt bárki közülünk át tudta volna vezetni. Én se, pedig valamilyen szinten az SZMSZ-ben otthon vagyok. Mi ezért javasoltuk azt már a legelején, hogy vagy az legyen, hogy §-onként szavazzunk – ezt javasolta Halász képviselőtársam –, vagy amit én javasoltam, az pedig az, hogy ami elhangzott, jegyzőkönyvbe kerüljön, majd azt követően Ügyrendi Bizottság ezt tárgyalja meg. Ennek semmi akadálya nincsen. Egy SZMSZ-t egyébként soha nem fogadtunk el egy fordulóban, ilyen még nem volt, tekintettel arra, hogy nagyon sokrétű, nagy bonyolult maga az SZMSZ-nek a kialakítása. Visszaható hatásai vannak a pontoknak. A másik, Jegyző Úr, én azt kértem, akkor Ön mondjon időpontot, hogy mikor tudja kihirdetni a rendeleteket. Nekem jó a 10 nap is, 15 nap is jó. Akkor legyen kedves, most megkérem arra, hogy mondja meg, hogy mikor. De az nem működik, hogy nincsen rögzítve. Hát akkor lehet, hogy soha nem fogja kihirdetni? Hát, szabjon magának akkor egy időkorlátot. Én el fogom fogadni, ha azt mondja, hogy 15 nap, akkor annyit, ha 30 nap, akkor 30-at, csak Ön határozza meg. Ami a szakmai belátására Önnek megfelel. Én nem akarok ebből kabinetkérdést csinálni, hogy most ez 7 nap legyen vagy 9. Teljesen tök mindegy egyébként. Csak legyen valami időkorlát, mert azt követően én nem akarok levelezni a Közigazgatási Hivatallal, mint a múltkor is, amiben leírták, hogy az, hogy Ön nem hirdette ki, az jogszerű volt. Hát persze, hogy ha nincs időkorlát. Ezért kérném, mondjon egy időpontot. Lottószámot, bármit, én el fogom fogadni, megígérem. Tóth László: Én azt javaslom, hogy most szavazzunk arról, hogy leveszi Polgármester Úr az SZMSZ módosítási napirendet. Vegyük le, mert valóban nem lehet követni, és lenne egy olyan javaslatom, amire már a Röst képviselőtársam is célzott, hogy ne egy menetben, hanem kettő vagy három menetben kerüljön sor az SZMSZ módosítására. Én most a következőt találtam ki: bizottsági szakaszban el tudom fogadni, hogy ott szóbeli előterjesztések, vagy szóbeli észrevételek alapján hozzon a bizottság egy határozatot az SZMSZ kérdésében, utána, mikor ez megvan, írásban kerüljön oda az Ügyrendi Bizottság elé, fésülje össze a javaslatokat, és ez a javaslat kerüljön a közgyűlés elé. A közgyűlés elé, természetesen megtartva minden képviselőnek a jogát napirendek hozzászólására. A közgyűlésen, én úgy gondolom, akkor már csak írásbeli előterjesztés alapján lehetne módosítani az SZMSZ-t, és nagyon egyszerűen lehetne követni az SZMSZ módosítási folyamatokat. Mert így valóban nehéz, valóban nehéz. Követhetetlen az egész. Marton István: Elnézést Tóth úr, Önnek igaza van, de mi ezt vártuk mai alkalommal, lévén, hogy a képviselők írásban megkapták, hogy adják le írásban a javaslataikat. Ez elmaradt. Ez elmaradt, de mivel ez az én szememben is egy rendkívül fontos kérdés, ezért úgy gondolom, hogy ezt akceptálni kell, lévén, hogy a napirendi pontok száma rettentően magas. De azt hiszem, hogy a javaslatok, amik most itt elhangzottak, vagy elhangzanak, azoknak döntő része olyan volt, hogy automatikusan beemeljük. Itt a Röst Úrnál vannak némi kételyek. Tehát akkor azt mondom, hogy halasszuk el a 12-ére a végszavazását ennek, de az már akkor csak az legyen, hogy szavazunk azokról, amiket beadtak, és újabbak ne vetődjenek fel, mert ez is – bocsánat, de a saját puhaságomat mutatja, hogy hajlandó vagyok még egy menettel tovább tárgyalni, annál is inkább, mert nem jól emlékszik Röst úr, többször volt olyan, hogy egy olvasatban átment a 16 év alatt az SZMSZ, illetve a módosítása. Akkor Röst úr, én azt kérem, hogy Ön, amiket mondott, írásban ismételje meg, mondjuk legkésőbb hétfőig, és ugye egy kicsit elmulasztotta a határidőt, de fátylat rá, és akkor azt még bedolgozzuk, illetve aki még most tesz olyan javaslatot, ami nem hangzott el, azt is bedolgozza a Jegyző Úr és csapata. Dr. Kolonics Bálint: Ügyrendi javaslatom a határidőre vonatkozik. Ne április 12. legyen. Azt meg is kell kapnia a bizottsági tagoknak is, a bizottságnak ezt át kell nézni, össze kell dolgozni, kell erről határozatot hozni. Tehát most itt vagyunk két héten belül, mire az írásbeli javaslatok beérkeznek, a hivatalon is ugye ezek átfutnak, megkapjuk. Én nem gondolom azt, rajtam ne múljon a dolog, de azt gondolom, hogy célszerű lenne április végi határidővel … 12-e közel van szerintem. … Marton István: Kolonics Úr! Nem véletlenül mondtam, hogy hétfőig még …. Dr. Kolonics Bálint: … Tehát ahogy itt a ….. nem tették meg az írásbeli javaslatot, most mi a garancia arra, hogy hétfőn ugye ez meg is lesz? Marton István: Hétfőig még befogadunk írásban leadott, most elhangzó vagy elhangzott javaslatokat. Tehát ez már egy ilyen hiánypótlás jellegű, nem tudom másként mondani. Akkor 2-a van, 10 napja van a bizottságnak, hogy megtárgyalja, és ne húzzuk, ne húzzuk, mert feladat rengeteg van, és jobb azért valamivel nem kétszer, háromszor, meg nem sokáig foglalkozni, hanem a felmerülés időpontja környékén tudjuk le. Cserti Tibor: Azt hittem, az öreg képviselőnek már nem okozhatnak meglepetést képviselőtársaim. Úgy látom, hogy sikerült. Meggyőződésem egyébként, én is azt az előkészítés tárgyalási metodikára számítottam, amit egyébként Jegyző Úr fölvázolt. Nem szoktam szembe dicsérni, de általában a józan és is azt diktálná. Képviselőtársaim meg vehetnék a fáradtságot, hogy előkészítés stádiumában, ha akarnak érdemben közbefolyni, akkor befolynak, és a bizottsági munkában összegződik. Megítélésem szerint az anyag összefogott és jó, életszerű, életszerűen kezelhető. Az anyaggal lehet élni, lehet rugalmasan élni, lehet az anyaggal visszaélni is, és mint láttuk is, lehet az anyaggal obstruálni. Én örülök, hogy egyébként kisebbségekért is aggódnak képviselőtársaim, Röst úr. Meggyőződésem egyébként János, hogy ha tényleg és komolyabban álltál volna a dologhoz, és nem vonom kétségbe jobbító szándékaidat, de gyakorlatilag például a szünettel kapcsolatos dolog, meg amit javasoltál, ráadásul minősítések is elhangzottak mindjárt, hogy nem képviselünk olyan erőt – én egymagamban biztos nem képviselek olyan erőt, de el tudom dönteni tanácskozás nélkül önmagammal, mikor kérek szünetet, meg mikor döntök bizonyos dolgokról. Nem kell SZMSZ-be foglalni ezeket a dolgokat. Egyébként megdöbbenek Gyalókai képviselő úrnak itt a reakcióján – bocs, nem Zoli, tényleg nem akarlak megbántani, akkor 80 %-os készültségnél bemehess az anyagok előkészítésénél. Ott van ebben az SZMSZ-ben az is, hogy képviselőt polgármester, alpolgármester, jegyző soron kívül kell, hogy fogadjon. Most, hogyha én is obstruálni akarnék, akkor azt mondom, szabályozzuk le, és igen, kérdéseire érdemben adjon választ. Folytathatnám? Akkor én is mondok egyet, azért szóltam hozzá, érdemi javaslatom van, ne azt mond a 7. oldal, ott van, hogy a közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni, és annak a legutolsó pontja a j) pont azt mondja, akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges. Nos, ezt ki dönti el? Most ez vita tárgya lehet … Marton István: Például, ha kamarát érintő kérdés van, akkor a kamarák. Cserti Tibor: …. én azt mondom, szabályozzuk le, és a polgármester döntése alapján, aki. Döntse el, legyen érte …… Köszönöm szépen. Tehát én összességében az SZMSZ-t akár a mai napon is ebben a stádiumban elfogadásra el tudnám képzelni, támogatnám is. Egyébként képviselőtársaimnak további jó munkát kívánok az előttünk álló, nem tudom 60 hány napirendi ponthoz. Gyalókai Zoltán Bálint: Úgy érzem, Cserti úr félreértette, amit mondtam. Az anyagok mennyiségének 80 %-áról, nem az anyag készültségének a 80 %-nál szeretném ….. Hogyha megnézi képviselőtársam, ebből az 54 napirendi pontból körülbelül az anyagoknak a 80 %-a, tehát körülbelül egy 30 körülbelül már egy hete készen van, viszont mi csak akkor kaptuk meg, én speciel szombaton este 7,00 óra környékén, amikor a teljes anyagot hozták ki. Gyakorlatilag a többi anyag kedd, szerdától már olvasható lett volna abban a formájában, ami előttünk van, és akkor lehet, hogy szombat, vasárnapra csak 10 napirendnek megfelelő anyag lett volna. Tóth László: Nagyon rövid leszek. Amikor áttanulmányoztam az SZMSZ-t, a 24. oldal 47. §-a az ideiglenes bizottságokkal foglalkozik. A (2) bekezdés azt mondja, hogy az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Pénzügyi Bizottság ülésén is elmondtam, hogy valamilyen megkülönböztetést kell tenni azon képviselőtársak vonatkozásában, akik nem csak egy bizottságban vannak, hanem vannak olyan képviselőtársaink, akik két bizottságban is vannak. Azon kívül vagyunk páran, akik ad hoc bizottságban is vagyunk. Én úgy gondolom, hogy azok a képviselőtársak, akik egyszerre több bizottságnak a tagjai, több bizottság munkájában vesznek részt, nagyon méltánytalan ugyanazokat az 1. számú mellékletben, 1. számú melléklet 4. pontjában a javadalmazásról szóló részében ugyanezeket a feltételeket vonatkoztatni. Én úgy gondolom, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság a legközelebbi ülésén próbálja meg ezt a kérdést körüljárni, és egy ennél sokkal alaposabb és egyszerűbb és tisztességesebb szabályozást letenni, mert ugye, aki - nem tudom, tisztában vagytok-e, vagy tisztában vannak-e, hogy miről szól a történet? Tehát aki ugye egy bizottságnak a tagja, az akkor kap tiszteletdíjat, hogyha … itt le van írva. Ha van, aki két bizottságnak a tagja …. de ugyanannyi pénz kap, mint aki egy bizottság tagja, csak még ráadásul egy ad hoc bizottság tagjai is, az már harmadik bizottságban van bent, akkor? Jó, tehát azt hiszem, értjük. Dr. Kelemen Marcell: Tóth képviselő úr által felvetett, az probléma, az valós, ugyanis az 1. számú melléklet, ez ugyanaz, mint a korábbi SZMSZ 1. számú melléklete a képviselő, illetve a bizottsági tiszteletdíjakra vonatkozóan, és nem tesz különbséget a tekintetben, hogy ideiglenes vagy állandó bizottság ülésének, vagy annak a döntéshozatalának hány %-án nem vett részt. Tehát én azt tudom javasolni, hogy az 1. számú melléklet 4. pontjába a bizottság megfogalmazások elé az állandó bizottság tagság kerüljön oda, mert hát a képviselők tiszteletdíjáról szóló jogszabály, az nem tesz lehetőséget arra, hogy bizottsági halmozás esetén többszörözni lehessen az ezért járó tiszteletdíjat. Tehát Önök a maximumot kapják, tehát ha még két ad hoc bizottságnak a tagjai lesznek, e szabály szerint az ad hoc bizottságon való részvétel is beleszámít a tiszteletdíj számításánál, tehát ha nem vesznek rajta részt, akkor esetleg e miatt kevesebbet fognak kapni, miközben ezért a plusz feladatért plusz díjazás nem jár. Tehát indokolt lehet, hogy itt csak az állandó bizottságokért járjon tiszteletdíj. Arról meg nem beszélve, hogy nem köteles a képviselő elfogadni azt, hogy ideiglenes bizottságnak tagja legyen, tehát akkor így nem lesz majd ….. Marton István: Én elfogadom, hogy egészítsük ki azzal, hogy állandó bizottságokról legyen szó, tehát ne hozzuk méltánytalan helyzetbe azt, aki sokat dolgozik, mert az akkor ugye igen rosszul jár. Ha többet dolgozok, kevesebbet kapok. Ez a fából vaskarika esete. Szőlősi Márta Piroska: A 44. oldalon – ez már a 2. melléklet egyébként – a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntési hatáskörével kapcsolatban van az egyik ponthoz egy apró kis módosítási javaslatom. Tulajdonképpen azt kellene beszúrni valahova, és a mondat egyébként is elég bonyolult, talán célszerű lenne, hogyha – igen, az l) pontról van szó. Az én javaslatom az lenne, hogy ez az apró módosítás a tartozás kiegyenlítését követően, ez kerüljön be. Szerintem a bérleti szerződés bérbeadóval szemben fennálló tartozás miatti megszűnése esetén, és ide kerülne be ez a módosítás. Lehet, hogy vannak olyan képviselőtársaim, akik most igazából nem értik ezt, de a Szociális és Egészségügyi Bizottság munkája szempontjából úgy gondolom, hogy fontos, hogy ez a néhány szó bekerüljön. Aztán innen tovább folytatódhat a mondat … Marton István: Tehát a megszűnése esetén, oda mi legyen beszúrva? Szőlősi Márta Piroska: A tartozás kiegyenlítését követően. Marton István: Így van. Szőlősi Márta Piroska: Ugyanis ebben a pontban ugye arról van szó, hogy ha valakinek azért szűnt meg a bérleti szerződése, mert hogy tartozása volt. És ebben a pontban azt mondjuk, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság arról dönt, hogy ezt követően ő újra lakást kaphasson. …. rendben van, csak ezt az apró kis kiegészítést tegyük bele. Marton István: Ez fontos pontosítás, igen. Horváth István: Hát azt gondolom, hogy tökéletes SZMSZ, az nincs. Ez egy jól előkészített munka, ahogyan Röst képviselőtársam is a beszéde elején mondta. Na most ahhoz képest engem nagyon meglepett, hogy legalább 20 dolgot bejavasolt még az SZMSZ-be. Szerintem ezzel az SZMSZ-szel lehet dolgozni, nem kellene toldozni, foldozni. Vannak dolgok, amiket illene kőbe vésni, azt gondolom, és ciklusokon át lehetne használni. Marton István: Hát, pontosan, amit Ön mondott, annak a szellemében vagyok hajlandó Röst úrnak az időn túl hétfőig leadandó írásos anyagaival érdemben foglalkozni, mert szeretném, ha ez néhány ciklust túlélne ez az SZMSZ. Bene Csaba: Engem egy kicsit megdöbbentett ez a mostani vita, és mélyen egyetértek Cserti képviselőtársam által elmondottakkal. Március 19-ig szóló felszólítás ment ki minden képviselőtársamnak, hogy adják le írásban a javaslataikat az SZMSZ módosításához. Információim szerint, de talán Jegyző Úr meg tudja erősíteni, nem nagyon érkeztek ilyen módosító indítványok. Marton István: Elnézést Frakcióvezető Úr! Egy se, hogy pontosak legyünk. Bene Csaba: Jó, én nem akartam ezt kimondani, ….., majd Jegyző Úr jelzi. Egy sem érkezett. Ezek után mindenkinek lehetősége volt a saját bizottságában elmondani, illetve fölhozni ezeket a változtatási lehetőségeket. Jómagam végigültem második bizottságomat az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságban, ahol körülbelül – képviselőtársaim talán meg tudják mondani – három órát biztos eltöltöttünk azzal, hogy oldalanként, §-onként végigmentünk minden §-on, megnéztük, és betettük a módosító indítványokat. Ehhez képest Röst úr, aki mindig azzal próbál jópofáskodni, hogy akkor hogyan szervezzük a közgyűlési munkát, és mit csinálunk, ehhez képest idejön, és a közgyűlésen próbál több órát foglalkozni ezzel a dologgal – ez számomra egy kicsit elképesztőnek tűnik. Én kérném képviselőtársaimat, hogy próbáljuk meg úgy szervezni a tevékenységünket, hogy itt a közgyűlésen már a döntési folyamatot tudjuk lejátszani, és mindenféle módosításokat és ötleteket a bizottsági szakaszban meg lehet beszélni. Marton István: Én úgy gondolom, hogy miután Röst úr nem adta le írásban a megadott határidőre a javaslatait, köszönjük meg Neki, hogy legalább egy félórába került a testület életében. Dr. Károlyi Attila: Sem Cserti képviselőtársam, se Bene frakcióvezető úrnak a megjegyzéseivel a magam részéről nem értek egyet. Nem tisztem nekem a Röst urat megvédeni különösen, nem az, de azért ne felejtsük el, itt a város közgyűlése ül, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése, a Röst úr pedig Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a tagja, akinek nem lehet házi feladatot kiosztani Tisztelt Képviselő Úr. Ez nem iskola kérem, Ő itt akarta megtenni szóban, azt tehet, amit akar, a közvetlenség és a demokrácia, és megint a demokrácia és a közvetlenség. Még hogyha 8 órát beszélget itt, akkor is. Halász Gyula: Úgy gondolom, hogy Röst János önmérsékletet tanúsított, hiszen én nem szóltam hozzá, de hogyha ezt akarjuk folytatni ezt a játékot, akkor csinálhatjuk, mert minden napirendi pontnál mind a 4 perc időt kihasználjuk. De nem ez a cél – hozzáteszem. Tehát a képviselők próbálják meg jó szándékúan értelmezni azt a felvetést, amit Röst János képviselőtársam tett, mert különben hajnalban fogunk hazamenni. Számolják ki, hogy egy képviselő hány percet szólhat hozzá. Megjegyzem Bene frakcióvezető úrnak, hogy a FIDESZ-es képviselők is most adták elő a módosító indítványaikat. Úgyhogy én azt gondolom, hogy eddig az ülés békés menetét ne tegyük tönkre. Marton István: Én ezzel tökéletesen egyetértek, de Ön nem figyelt. Nem FIDESZ-es képviselők, meg MSZP-s képviselők beszéltek, hanem bizottsági elnökök adták le a bizottsági javaslatokat, és igenis, ahogy a vita eddigi menetét nézem, egyetlenegy ember most bő félórán át fönntartott bennünket, de nagyon humánusak vagyunk, nagyon szeretjük a demokrácia legfinomabb játékszabályait is betartani, és ezért, és itt Károlyi képviselő úrnak is szólok, nem házi feladatot kap a Röst úr, hanem két héttel a határidő lejárta után ennyi embernek félóráját még ráadásul el is véve, hajlandóak vagyunk befogadni és beépíteni javaslatainak a jelentős részét. Úgy gondolom, hogy ez nagyon humánus eljárás volt részünkről és most megadom Röst úrnak a szót, harmadszor. Röst János: Polgármester Úr megint tévedésben van, ebben a napirendi pont keretén belül Ön nem szabja meg, hányszor adja meg a szót. Bárhányszor kérhet bármely képviselő. Az SZMSZ. Marton István: Bocsánat Röst Úr! Megszabtam? Röst János: Akkor nem kell emlegetni. Marton István: Nem szabtam meg, csak megemlítettem, hogy harmadszor. Röst János: … bárhányszor kérhetek szót, jogom van hozzá. Ha nem, akkor éljen azzal a felvetéssel, amit Ön az elmúlt közgyűlésen mondott, hogy vezettesse ki a közgyűlés tagjait, aki nem tetszik Önnek. Ezt Ön mondta ezelőtt két hete. Visszatérve magamra. Én úgy gondolom, hogy ezeknek a beszámolóknak, amik itt elhangzottak, ezeknek az anyagoknak jelentőségük van. Én úgy gondolom, hogy amiket javasoltam, annak egy részét Ön elfogadta. Marton István: Így igaz. Röst János: Így igaz. A másik részét valószínű nem fogja elfogadni. De ezt a jogomat ne vonja Ön kétségbe, hogy nem tehetem meg. Megtehetem. A másik, az Ügyrendi Bizottság elnöke miért nem küldte meg az Ő anyagát előtte 5 nappal? Itt nézegetem, 17 pont van. Ha valaki nekem ezt be tudja azonosítani, az tegye fel a kezét. Marton István: Röst Úr! Kedden volt a bizottsági ülés, azt még le is kellett írni. De én nem akarok vitatkozni, mert valóban ez a napirend egészen jó hangulatúnak indult, ilyen sok javaslatát nem is tudom, mikor fogadtunk el, vagy hajlandók vagyunk akceptálni, tehát tényleg az alkotó szellemben, mert ez az öröklétnek szeretnénk ezt az SZMSZ-t megalkotni, vagy legalábbis majdnem annak, és éppen ezért voltunk nagyon, nagyon humánusak minden elhangzottal. De azon azért el kéne gondolkodni, hogy igaza van a Cserti úrnak, meg másoknak is, akik szóltak, hogy Ön volt az egyetlen, aki rendkívül hosszan, és azt kell, hogy mondjam, hogy itt, ott hasznosan is szólt hozzá az én megítélésem alapján is, de nem tette le idejében a javaslatát, mint ahogy itt hallható volt, senki nem tette le idejében. A bizottságokon viszont nagyon szépen keresztülment, és nagyon konstruktív, jó javaslatokat kaptunk. Dr. Fodor Csaba: Hát általában, én azt gondolom, a Jegyző Úr, amit mondott, az egy, valóban egy tisztességes hivatalnoki, köztisztviselői álláspont, csak hát az SZMSZ valóban egy rendeleti formát alkotott jogszabály, de mégiscsak, mégiscsak azért igen csak politikai támadások, politikai nézetkülönbségek viharában edződött rendelet. Ugye ez a rendelet, én azt csak Horváth úrnak megjegyzem, az ezt megelőző SZMSZ-szel is nagyon kiválóan lehetett dolgozni mindaddig, amíg Önök nem vették ki a napirend előtti felszólalásokat, mindaddig, amíg Önök nem tették hátra a kérdéseket, interpellációkat és a polgármesteri beszámolókat. Bár azt megjegyzem, most már a többedik polgármesteri beszámolót olvasom, már megértem, miért van hátul, addig csak aludjon a kanizsai ember, én is azt gondolom, hogy valóban nem kellene azt elől tárgyalni, jól van az ott ilyen formában hátul is, mert borzasztó egyik-másika. Tehát ebben megvan a logika és ez érhető is. De azért azt fontosnak tartanám elmondani, azt számon kérni ellenzéki képviselőktől, hogy nem mondják el a véleményüket bizottságokon, hanem itt mondják el, hát ez egy kicsit farizeus álláspont. Önök azt a gyakorlatot követték mindeddig, hogy bizottsági üléseken, ami elhangzott ellenzéki hozzászólások nagy része, azt Önök leverték, mint vak a poharat – már bocsánat –, ide sem került a közgyűlésre, hát akkor persze, hogy a képviselő egyik, másik ilyen bizottsági ülést követően nem mondja el a javaslatát bizottsági ülésen, majd elmondja itt a közgyűlésen, mert hát itt azért talán nyilvánosságot kap, és hátha bízik abban, hogy nem működik a szavazógépezet, hanem a józan észre apellálva, talán meg is lenne szavazható egyik, másik javaslat. De volt már rá példa, nem egy, nem kettő, ahol a bizottság javaslatát szavazták le itt Önök, tehát mi a fészkes fenének – már bocsánat – tépje a száját a képviselő a bizottságokon, amikor itt a bizottsági ülések többségi döntéseit leszavazzák, és másként dönt a testület. Tehát én azt gondolom, hogy először talán általánosságban arról kellene beszélni, hogy mit is akarunk mi ezzel az SZMSZ-szel. Akarunk-e valóban olyan SZMSZ-t, ami mindenkinek, minden frakciónak, minden képviselőnek megfelel, és valóban úgy érzi a többség, hogy megfelelő jogot és teret biztosított a kisebbségnek, és a kisebbség is úgy gondolja, hogy valóban a demokrácia alapvető játékszabályait biztosító jogintézmények megjelennek ebben a majdani SZMSZ-ben, és valóban élhet azokkal a jogokkal, amelyeket az ő számára a többség biztosított. Ma ilyen jogokat azért nem igen látunk itt. Arról nem is beszélve, hogy valóban az Ügyrendi Bizottság számos javaslata között, mondjuk, ha arra gondolok, és amit itt a 8. § (9) bekezdésben 8 nap helyett 15 napra kívánja módosítani a FIDESZ ezt a soron kívüli közgyűlést, ez arról szól megint csak – hát beszéljünk őszintén –, arról szól, hogy soron kívüli közgyűlést ne tudjon összehívatni az önkormányzati rendeletben meghatározott ¼-nyi képviselő, mert hiszen nagyjából-egészéből majd szépen fedik ezek egymást, és akkor azt tudja mondani a Polgármester Úr, hogy de hát jó, majd felvesszük a következő soros ülésre. Meg aztán egyébként én azt gondolom, nem kéne ettől félni Polgármester Úr, hogy 8 nap van ideírva, az eddigi SZMSZ-ben is 8 nap volt írva, de Magát ez úgy nem érdekelte, ahogy van, mert mi kezdeményeztünk egy rendkívüli, vagy soron kívüli közgyűlés összehívását, már nem 8 nap, már több napja, aztán mégse történt meg az összehívás. Tehát én nem tudom, miért kell ezt még itt intézményesíteni is, hogy véletlenül se lehessen összehívni soron kívüli közgyűlést. És én azt gondolom, hogy ez mondjuk nem szerencsés álláspont. Ha Önök valóban azt gondolják, hogy hosszú évekre meghatározó SZMSZ-t kellene készíteni, akkor azt gondolom, mérjék föl, és tegyük meg azt a javaslatot, hogy ki az az egyetlen ember mondjuk a FIDESZ frakcióban, ki, aki a szocialista frakcióban, és ki mondjuk az SZDSZ-ből, aki összeül, és összeállítanak valóban valami konszenzusos alapon valamifajta olyan SZMSZ-t, ami megfelel nagyjából, egészéből a kisebbségnek, megfelel a többségnek, és hovatovább biztosítja is, ami a célja kell, hogy legyen, a közgyűlés munkáját. De Önök erre nem nagyon hajlandóak. Hát akkor hogyan várják el az ellenzéktől, hogy az ellenzék szépen, csendben végigüljön egy ilyen politikai vitát, ahol Önök a szavazógépükkel mindent átvernek úgy, ahogy Önök akarják. Hát persze, hogy elmondja, és teljesen igaza van Röst képviselő úrnak. És az pedig, Ön most szabhat itt határidőket, hogy hétfőig, meg keddig, meg nem tudom, meddig mit írjunk le, meg ki írjon le. Nem biztos, hogy én is fogok írni javaslatot, de az sem biztos, hogy a következő SZMSZ tárgyaló közgyűlésen nem fogok félórát beszélni, és nem fogom elmondani, ha kell, minden oldalhoz, hogy mi a módosítási indítványom, mert megteheti a képviselő, és ebben a Károlyi képviselő úrnak teljesen igaza van. Talán azt kellene, hogy az előkészítést kellene komolyabban venni, az előkészítésben kellene a kisebbségnek lehetőséget adni a demokrácia jegyében, és akkor lehetséges, hogy egy ilyen SZMSZ elfogadása itt a közgyűlésen 10 perc alatt végbemenne. Csak ehhez hajlandóság kellene. A gesztust pedig mindig a többség tudja gyakorolni, és nem a kisebbség. Marton István: Azt kell, hogy mondjam, hogy rendkívül igaztalan vádakkal illet bennünket, hiszen senki nem mondott olyat, ami itt érdemi változtatást igényelt volna a Röst úr kivételével. A Röst úr, mint említettem volt Önnek, határidőt mulasztott, de mivel fontos dolgokat is mondott, aminek jó részét én el is fogadtam, talán fél tucat javaslattal nem tudok egyetérteni, ezért mondtam, hogy hétfőre adja le, és utána lesz még 10 nap annak elbírálására, hogy a 12-ei közgyűlésre hogyan hozzuk be. Viszont azért egy kicsit a memóriáját nem ártana felfrissíteni Önnek Képviselő Úr, mert a bizottsági döntések leszavazása, az nem ennek a közgyűlésnek a szokása, itt néhány bizottsági döntés, ha le lett szavazva a fél év alatt. Az előző közgyűlés viszont valóban sportot űzött belőle. Erről csak ennyit kívántam elmondani. Dr. Kolonics Bálint: Végighallgattam mindenkinek az érveit, többség, kisebbség, FIDESZ, MSZP. Én azért megkérdezném úgy óvatosan, hogy most mennyire is jutottunk akkor előrébb, hogy megalkossunk egy rendeletet? Én, amit javasoltam, az szakmai javaslat volt. Természetesen lehet élni a szólás jogával, de azt gondolom, hogy ilyen előterjesztéseknél az ugye a vélemény kifejezés, de a szövegszerű módosító javaslat, az szövegszerű módosító javaslat, és meg is kérdezném egyben, hogy kinek sikerült jegyezni a szövegszerű módosító javaslatokat, ki vállalja fel ennek a felelősségét, hogy ez szövegszerűen úgy kerül be a rendelet-tervezetbe? Egyébként elmondom akkor most, hogy hogyan zajlott nálunk a bizottsági ülés, csak azért, mert mindenki nem volt jelen. A mi bizottságunk egyhangú határozatot hozott, és azért tárgyaltunk olyan hosszas időn át az SZMSZ-ről, mert tulajdonképpen konszenzusra jutottak a bizottsági tagok, és pártállástól függetlenül megegyeztünk minden olyan kérdésben, ami praktikus és használható, és működtethető itt a közgyűlésen. Lehet, hogy volt olyan talán, amiben nem egyeztünk meg, de ha jól emlékszem így, akkor talán minden kérdésben megegyeztünk. Tehát nem volt az, hogy erőből bárki bárkit lenyomott volna. Minden kérdésben megegyeztünk, és így alakítottuk ki ezt az álláspontot és ezt a bizottsági határozatot. Tehát lehetőség volt, és lehetőség van is, a jövőben is a bizottsági ülésen megtárgyalni, megbeszélni. Lehet, hogy Röst képviselő úrnak is a javaslatainak a nagy részét elfogadta volna a bizottság, hiszen három más javaslattal együtt lehet, hogy a Képviselő Urat is meg tudtuk volna győzni arról, hogy változtasson az álláspontján. El is jutottunk oda, hogy lett egy konszenzusos álláspont, és itt van a közgyűlés előtt. Na most azért nem került előbb a közgyűlés elé, mert tegnapelőtt ….. az ülése, arra Röst János képviselő úr is megkapta a meghívót, tehát ne kérje számon, hogy miért nem kapta meg előbb. Megkapta a meghívót, tudta, hogy akkor van az ülés. A napirendi pontok is kiosztásra kerültek a meghívón. Ott volt, hogy az SZMSZ-t is tárgyalja az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ülése Képviselő Úr. Ha gondolta volna, eljöhetett volna, bekapcsolódhatott volna a munkába, és nem itt kellene most már második órája ezen a közgyűlésen erről tárgyalni, és majd hajnali kettőkor arról beszélgetni, hogy mi az, amit még nem tárgyaltunk meg, és fontos dolgot nem végeztünk el. Na már most, a mai napon tessék számot vetni azzal, hogy mit végeztünk el. Hát, nem sokat. Ennél a napirendi pontnál meg semmit. Marton István: Én figyeltem, és most is csak azt tudom mondani, hogy Röst úr néhány javaslatának kivételével minden akceptálható ebben. Ezért kértem, hogy hétfőig adja le írásban. Böröcz Zoltán: Én Elnök Úr hozzáállásával, gondolatmenetével egyetértve, azt gondolom egyébként, tényleg szakmai kérdés, jogszakmai elsősorban, és nem vagyok a jog ismerője, de az Ügyrendi Bizottság tagjaként részt vettem az ülésen. Nem ússzuk meg azt, hogy az Ügyrendi Bizottság még egyszer foglalkozzon vele. Én elfogadom azt a javaslatot, hogy hétfőig, vagy akár jövő hétig, 12-ei ülésig, vagy akár az április végéig – leginkább az utóbbit – még egyszer az Ügyrendi Bizottság foglalkozzon vele, sokkal nagyobb konszenzusra törekedhetünk. Én azt gondolom, ezt az utat kell járni. Ne szavazzuk végig egyenként, ráadásul azért a §-ok között összefüggések is lehetnek, amit egészen biztosan nem lehet ebben a légkörben ma átvezetni. Egy dolgot szeretnék pontosítani azért az Elnök Úrnak, Kolonics elnök úrnak, hogy nem volt egyhangú ez a döntés, az Ügyrendi Bizottságban én nem fogadtam el ezt a módosító javaslatot, ami Önök elé került. Ennek részben az volt az oka, hogy egyszerre két ülésen vettem részt, ugye említettem is, hogy nem tudtam teljes egészében az ülésen részt venni, másrészt két sarkalatos pontban egyrészt kiszavaztam, mikor ott voltam – abban a kérdésben, hogy a rendkívüli ülés, soron kívüli ülés összehívása valóban nem lehet 15 napos, hanem maradjunk a 8 napnál. Ez volt az, amit nem tudok elfogadni, mert sarkalatosnak tartom. A másik sarkalatos, ami ott nem került szóba, vagy az én távollétemben szóba került, ami miatt nem fogadtam el, az pedig az a gyakorlat, hogy a napirend előtti felszólalás intézménye megszűnt. Ennyit szerettem volna kiegészítésképpen elmondani. Egyébként …. tekintetében Elnök Úrral egyetértek, Ügyrendi Bizottság elé kell visszavinni a dolgot. Marton István: Erről már volt szó, de ismét elmondom. Napirend előtti felszólás, az ugye a jelenleg hatályos SZMSZ szerint élt 16 évet. Zalaegerszegen soha nem volt, és nem is hiányolták. Bárdosi Gábor Jenő: Először is azzal kezdeném, hogy a Gyalókai képviselőtársammal, egyúttal a Bizottsági Elnök Úrral – bár most nem tudtam ott lenni azon a bizottsági ülésen – abszolút egyetértek azzal, hogy onnéttól fogva, hogy szombat délután 6,00 óra vagy 7,00 óra felé megkap az ember egy ilyen 54 napirendet tartalmazó, több száz oldalas anyagot, akkor onnéttól fogva felkészülni akár bizottsági ülésekre és akár a közgyűlés munkájára is, az már eleve munka mellett, ha még valakinek foglalkozása is van, ahol reggel 8,00-tól mondjuk 4,00 óráig ott kell lennie, akkor egy kicsikét ugye elég nehéz dolog. Tehát itt visszatérve arra, nem tudom, hogy a javaslat egyébként beemelődött-e, azt, amit Gyalókai képviselőtársam mondott az imént, tehát ez beemelődik-e valahol a javaslatba, hogy azok az anyagok, hiszen egy hónappal ezelőtt volt rendes soros ülésünk, az egy hónap alatt a szakosztályok dolgoztak, voltak és vannak is ebben az anyagban olyanok, amelyik a szakosztályok már három héttel ezelőtt elkészültek vele, mind a rendelet megalkotásával, egyébbel. Ezt én, különös tekintettel arra, hogy visszatérnék oda, amit Károlyi képviselőtársam az első közgyűlésen, azt hiszem, de hogyha tévednék, akkor nézzék el nekem, most már azért 6 hónap után nem biztos, hogy pontosan emlékszik az ember, hogy mikor volt javasolva, hogy el legyünk látva note book-okkal, laptoppal, Internetes hozzáféréssel, legalább minimum azon már tudnánk dolgozni, és már régen túl lennénk bizonyos dolgokon, mert ugye valóban én most már azt bánom, hogy a barátaimmal nem kötöttem sokkal nagyobb mennyiségű fogadást, ugyanis azt mondtam a barátaimnak, hogy körülbelül este, ők majd olyan 9,00 óra magasságában, ugye 6-kor kezdődik az adás, most 2,00 órakor kezdődött, most 5,00 óra lesz 6 perc múlva, akkor még a 2. napirendi pontnál fogunk tartani. Azt mondták, hogy ilyent ne mondjak még akkor is, hogy ha én elég jó jósnak bizonyulok. Hát, úgy látszik, hogy megnyertem mindent, és most azért húzom az időt, hogy ez be is következzen, mondhatná bárki ebben a teremben, azonban nem. Közben megbetegedhet ugyanis – miért mondom? –, megbetegedhet egy képviselő, és mondjuk, nem tud ott lenni a bizottsági ülésen, mint ahogy az megtörténik biztos, képviselőkkel, és nem tudja elmondani bizottsági ülésen nem csak ezzel a témával, amivel most foglalkozunk, az SZMSZ, hanem másban is a dolgát, akkor már ugye megint csak baj van. De visszatérve az SZMSZ-re. Képviselőtársaim, köztük a mellettem ülő képviselőtársaim, Böröcz képviselő úr, Fodor képviselő úr, Dr. Károlyi képviselőtársam elmondta már, demokráciában azért azok a dolgok, amelyek itt egy picikét megnyirbálására kerültek, vagy kerülni fognak ebben az SZMSZ-ben, azért az egy kicsit súlyosan érint bennünket, tehát azokat a dolgokat legalább, amelyekre azt lehet mondani, hogy adják a lehetőséget a képviselőket a munkára, arra, amit Gyalókai képviselőtársam mondott, vagy arra, amit a bizottsági anyagában benn van, hogy 8 napra emeljük az ülést megelőzően a képviselők elé 8 munkanappal – bocsánat, nem 8 nappal, mert az Egészségügyi Bizottságban ezt mi pontosan így határoztuk meg, hogy 8 munkanappal, mert azzal nem érünk semmit se, hogy ha közben van, mondjuk 4 ünnepnap, és adott szituációban úgy, ahogy megint nem kerül elénk, tehát 8 munkanappal kerüljön elénk az anyag, különös tekintettel olyankor, amikor erre még idő is van, mert egy hónappal egy másik soros közgyűlés után ennek, azt hiszem, mindenki részéről betartható lehetősége van. Nem biztos, hogy kell 54 napirendi pontot hozzárendelni … a következő soros üléshez. Marton István: Azt akceptáltuk, hogy 8 nappal, de hogy 8 munkanap, azt képtelenség megcsinálni. Én a 8 nappal is kételyekben vagyok, annál is inkább, mert ezt a korábbi testületek is gyakorlatként megpróbálták, aztán maradtak az elméleti szinten, mert megbukott, de bízunk benne, hogy most fegyelmezettebb lesz a munkavégzés, és nem bukik meg. Gyalókai úrnak a javaslatát pedig, amit a bizottság kifejtett, azt akceptáltuk. Röst János: Megpróbálok rövid lenni Marton úr. Az első az, hogy le fogom adni hétfőig egyébként az anyagot, semmi gond ezzel nincsen. Viszont, hogyha elvárás van az egyik oldalon, akkor én elvárnám a másik oldalról, hogy egy bizottság által megszavazott SZMSZ módosítás, ami 17 pontban érinti az SZMSZ-t, ha nekem azt most dugják az orrom elé közgyűlés előtt, akkor én mit várjak el ettől. Én elvártam volna azt, hogy akkor az Ügyrendi Bizottság tárgyalta volna meg ezt az elmúlt héten, és küldték volna ki nekem az anyaggal együtt, hogy fel tudjak arra készülni, az ő módosításaik, illetve a többi bizottsági módosítás mit takar. Hát nem gondolja senki se komolyan, hogy ezek után ezt meg lehetett volna így szavazni azért, mert az Ügyrendi Bizottság dönt valamiben? Hát könyörgöm, be akarom helyettesíteni azt, hogy az ő javaslataik mit tartalmaznak, mire vonatkoznak, milyen viszonthatású. Erre lehetősége ebben a testületben most senkinek nem volt. És mi javasoltuk azt, hogy ne egy ütemben szavazzuk meg ezt az SZMSZ-t. Hát ezt el kellene fogadni, Polgármester Úr ebben hajlik, egyetértek vele, semmi gond nincsen, és a másik részéről pedig, ha a közgyűlés tagjai nem velem foglalkoznának, a nevemmel, hanem az anyaggal, már rég befejeztük volna. Marton István: Úgy gondolom, hogy pontosan a demokrácia kicsúcsosodása felé haladva fogadtuk el azt, hogy kétfordulós legyen ennek a tárgyalása, és azért kap meg mindenki, ha kell, akár ötödször is szót, de hát azért én az önmérsékletre igyekszek mindenkit felszólítani. Dr. Kelemen Marcell: Az SZMSZ 30. § (1) bekezdésében a felszólalások típusai között szerepel az, hogy napirenden kívüli, ez tévedés, ez napirend utáni kell, hogy legyen, valamint ennek megfelelően a 32. § napirend utáni felszólás címszó alatt a (2) bekezdés napirenden kívüli szintén napirend utáni. Csak szerettem volna jelezni, hogy egy elírás történt a tervezetben. Annyiban szeretnék még reagálni Röst úr korábbi javaslatára, amelyben számomra meg kívánta szabni, hogy mennyi időn belül hirdessem ki az önkormányzat, a közgyűlés által elfogadott rendeletet, hogy erre jogszabály nem ad lehetőséget az önkormányzat vagy a közgyűlés számára. Mind az önkormányzati törvény, mind a jogalkotásról szóló törvény csak annyit mond, hogy a közgyűlés meghatározhatja a Szervezeti és Működési Szabályzatban a rendelet kihirdetésének a módját, hogy hol hirdessük ki. Honlapon, hirdetőtáblán, helyi sajtóban. De azt, hogy hány napon belül, ezt nem, ez a jegyzőnek az önálló hatásköre, és ezt Önök nem tehetik meg. Természetesen, hogy megnyugtassam Önt, minden rendeletet annak megfelelően fogunk kihirdetni, hogy például hány módosítás történt hozzá. Ha Önök most ma elfogadnak egy rendeletet, amiben semmilyen módosítás nem történt, azt akár már holnap is ki lehet hirdetni. Mindenesetre egy ilyen SZMSZ-t, amiben van nagyon sok módosítás, ehhez idő kell. Sok esetben bizonytalanok vagyunk az Önök által elfogadott szövegszerű rendelet rendelkezéseinek a pontos tartalmával, és nem egyszer elemezzük kollegákkal, hogy vajon mire is irányult a közgyűlésnek a szándéka. Természetesen ekkor nagyon fontos, hogy Polgármester Úr aláírja a szó szerinti közgyűlési jegyzőkönyvet, mert az által teremtődik meg annak a lehetősége, hogy mi azt mondhassuk, hogy biztos, hogy az hangzott el, és ennek megfelelően alkossuk meg a rendeletet, vagy hirdessem ki. És én igyekezni fogok, hogy minél hamarabb kihirdetésre kerüljenek ezek a rendeletek. Marton István: Több hozzászóló nem lévén, a vitát lezárom. 12-én, a soron kívüli ülésen visszakerül. Remélem, csak érdemi szavazásra, és nem kezdenek újból időhúzó vitát, mert azt hiszem, ebben az órában, másfél órában mindenki bőségesen kifejthette az álláspontját. Mellesleg Röst úrnak én nem nagyon hiszem azt el, hogy ha én át tudtam tekinteni egypár perc alatt ezt a 17 pontot, hogy a hatalmas rutinjával Ő ezt ne tudta volna megcsinálni. Szerintem meg is csinálta. Köszönöm, és itt végeztünk. Ferincz úr, Ön nem kapott szót, úgyhogy ….. jó, tehát Ön nem kapott szót Ferincz úr! 4. Beszámoló a Hevesi Sándor Általános Iskola tevékenységéről (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Hevesi Sándor Általános Iskola igazgatója Balogh László: Komoly szakmai végigjárás után az Oktatási Bizottság egyhangúlag elfogadta a beszámolót. Egy konkrét megjegyzést azért teszek, bár a bizottsági, és nem a közgyűlési feladat a részletes elemzés. Egy konkrét észrevétel: szeretnénk mi is, ha tovább folytatódna az intézmény felújítása, a konyhát és a II. emeletet illetően. Papp Ferenc: A bizottsági ülésen ugyan részletesen értékeltük és beszéltünk az iskola munkájáról, de úgy gondolom, hogy most itt a közgyűlésen is kell egy kicsit részletesen szólni, és ígérem, hogy fegyelmezettek leszek itt a vissza lévő sok napirend miatt. Mert mégis azért a város egy olyan meghatározó közoktatási intézményéről van szó, amely nagyon fontos szerepet tölt be, és hangsúlyozom, nem csak a közoktatásban, nem csak annál az alapfeladatánál fogva, amit a társadalmi munkamegosztásból adódóan magára vállalt, illetve a mindenkori fenntartótól kapott. Egy intézmény munkájának az értékelésénél nagyon fontos szempont, hogy megnézzük, melyek azok az erősségek, melyek azok a gyengeségek, melyek azok a fejlesztési pontok, kitörési lehetőségek, amelyek nem csak rövid távon, hanem hosszú távon is meghatározzák, hogy az adott intézmény, jelen esetben a Hevesi Sándor Általános Iskola a közoktatási törvénynek megfelelően, a fenntartó elvárásaihoz igazodva saját lehetőségeihez, felszereltségéhez, személyi adottságaihoz, tárgyi eszközeihez képest milyen minőséget produkál, illetve mit végzett. Én úgy gondolom, hogy ennél az oktatási intézménynél az erősségeket nagyon röviden, öt pontban lehetne megfogalmazni. Az egyik az alapfeladatból adódóan az általános iskolai alapképzés, annak a színvonala, annak a milyensége. Itt zárójelben jegyzem meg, hogy nem véletlen, hogy népszerű a szülők, a gyermekek körében, nagyon jó beiskolázási adatok vannak, és a szülők szívesen viszik az iskolába a gyerekeket és küldik. A második a számítástechnika magas fokú képzése, hozzátéve zárójelben, még ha nem mindig olyan számítástechnikai eszközök és berendezések is …., amelyek esetleg kívánatosak, vagy mondjuk, egy budapesti elit iskolában megtalálhatók. A harmadik pedig az idegen nyelvi képzés, csoportbontásos tanítás. Én úgy gondolom, ez is egy nagyon fontos dolog. Az iskola nagyon jól élt és él jelenleg is azzal a lehetőséggel, ami közvetlen környezetében van, az a park, az az udvar, az a kis, nyugodtan nevezhetjük, arborétum, és erre építve, és a környezettudatos ……. évek óta nagyon hasznosan kihasználó pedagógusokra és iskolavezetőre is építve a környezetvédelemre történő nevelés, a természetvédelem. Ötödiknek hagyom azt a tevékenységet, amit az oktatás mellett talán leginkább ismernek, és talán legjobban hangsúlyoznak, és a város életében is a kulturális, művészeti életében is erőteljesen megjelenik, az a képzőművészeti, vizuális nevelőmunka, amely ….., hanem több mint 10 éve nagyon rendszerezetten, hatékonyan, tervszerűen folyik, és nem csak Lengyák Istvánhoz kapcsolódóan, hanem a többi rajztanárhoz, a többi pedagógushoz kapcsolódóan, hisz az elmúlt években ebből az iskolából több olyan jelentős alkotó került ki, akik nem csak a városban állítottak már ki, mutatkoztak be, hanem a megyében, vagy a régióban is. Én úgy gondolom, hogy mindezek alapján mindenképpen elismerésünket és köszönetünket kell kifejezni az iskola jelenlegi igazgatójának, az iskola kollektív vezetésének, valamint a tantestületnek, és hát, amiről néha meg szoktunk feledkezni, a technikai dolgozóknak, hisz a jó értelemben vett technikai kiszolgálás nélkül egy pedagógiai program vagy akár egy egész intézménynek a működése nem valósulhatna meg. Marton István: Más hozzászólót nem látok. Megadom az intézményvezetőjének a szót, hogy ha ki óhajtja egészíteni itt az elhangzottak függvényében esetleg a beszámolóját. Sósné Kutasi Margit intézményvezető: …………. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) …. megfelelően a város kulturális életébe is bekapcsolódni, városi rendezvényeken vettünk részt, és amit a Papp Ferenc úr mondott, hogy a beiskolázási adatok, hogy a város legkeresettebb iskolája, úgy gondolom, önmagáért beszél. És én köszönöm a bizottságnak is azt az egyhangú döntését, hogy ezt a munkát egyhangúlag elfogadta. A tanári kar és az intézmény minden dolgozója nevében köszönöm. Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom, és ismertetem a határozati javaslatot: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Általános Iskola tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Köszönetét fejezi ki az iskola dolgozóinak, pedagógusainak és az intézményvezetőnek eredményes pedagógiai munkájáért. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg. A közgyűlés 22 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 83/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Általános Iskola tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Köszönetét fejezi ki az iskola dolgozóinak, pedagógusainak és az intézményvezetőnek eredményes pedagógiai munkájáért. Határidő: 2007. április 30. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 5. Beszámoló a Pipitér Óvoda tevékenységéről (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Pipitér Óvoda vezetője Balogh László: A bizottság ezt a beszámolót is részletesen megtárgyalta, és egyhangúlag elfogadta. Itt és most legfeljebb egy konkrétumot emelnék ki. Üdvözöltük, illetve azért még bővebben szorgalmazzuk is a bővebb kapcsolatot a Kiskanizsai Általános Iskolával bizonyos esetleges jövőben létszámgondok elkerülése végett, és sajnos Bajcsán kevés lett most a beiratkozó, de ezzel majd legközelebb törődünk, de hogy mondjak egy pozitívot is, az az, hogy a hagyományőrzés ebben az óvodában kiváló módon történik. Ez, azt hiszem, Kiskanizsán természetes is. A Pintyőke Fesztiválnak hadd csináljunk akkor itt is egy kis reklámot, országosan is egyedülálló ez a fesztivál. Papp Ferenc: Az önkormányzat és a szakbizottság megbízásából én vehettem részt azon a testületi összejövetelen, ahol az óvodának részben a szakmai közössége, részben pedig a közalkalmazotti közössége, tehát az össz. dolgozók véleményt mondtak az intézmény munkájáról, tevékenységéről is, megismerhettem az ő véleményüket is, és az írásos anyagban szerepel. Én, amit szeretnék kiemelni, az túl azon, amit Bizottsági Elnök Úr mondott, az két dolog. A hagyományos óvodai nevelő tevékenység mellett, aminek a színvonaláról azt hiszem, az anyag alapján meggyőződhettünk, azt a nagyon széles körű kapcsolatrendszert, amit az óvónő személyiségéből adódóan is kialakított Kiskanizsán. Tehát túl azon, hogy a megszokott intézményekkel, tehát például az ottani művelődési házzal, iskolával, túl azon még valamennyi olyan szervezettel az óvónőtől, a védőnőtől kezdve egészen a helyi orvosig bezárólag, amit kialakított és ápol, én úgy gondolom, hogy példamutató ez az együttműködés, és hát mindenképpen én is ott is meggyőződtem személyes látogatásomnál, hogy ezt az előterjesztést, ezt a beszámolót ezzel a határozati javaslattal el kell fogadnunk Marton István: Több hozzászóló nem lévén, megkérdem az óvoda igazgatóját, Böjti Istvánné asszonyt, hogy ha van az elhangzottakkal együtt valami kiegészítenivalója, azt tegye meg. Böjti Istvánné intézményvezető: Szeretnék élni ezzel a lehetőséggel, hiszen úgy gondolom, hogy ennek az előző öt évnek a beszámolója, ez elsősorban nem az én személyemnek szól, hanem ez egy csapatnak szól. Ez egy csapatmunka volt, és egy nagyon, nagyon jó csapatmunka. Nagyon büszke vagyok a nevelőtestületemre, és a mellettünk álló technikai személyzetre, mert nélkülük, nem tudtam volna, és nem tudtunk volna produkálni. Szeretném elmondani, hogy nagyon sajátos helyzetben vagyunk, hiszen Kiskanizsa nagyon sok olyan gonddal működik, küszködik, ami csak a kiskanizsai és a bajcsai városrészre jellemző. Tehát vannak olyan objektív okok, amelyek miatt nekünk rengeteg figyelmet kell arra fordítani, hogy a kiskanizsai és a bajcsai gyereket megtartsuk a saját intézményeinkben. Tehát az, hogy kevés a fiatal, és nincs kinn munkalehetőség, ennek következtében a városnak mindig volt és van is egy elszippantó ereje. És rengeteg olyan, tehát a szakmaiság megtartása mellett rengeteg olyan programot kell kitalálnunk, amivel vonzóvá tesszük ezeket az intézményeket, és én úgy gondolom, hogy ez az öt év erre rengeteg példát mutatott, rengeteg olyan programot szerveztünk, amivel becsábítottuk a potenciális szülőket és a potenciális gyerekeket. Tehát úgy gondolom, hogy a jelenlegi beiratkozások mögött is az húzódik meg, hogy szinte valamennyi kiskanizsai és bajcsai gyerek megmaradt ezen a városrészen, az, hogy Bajcsán annyi gyerek születik, ez tőlem és tőlünk teljesen különálló és objektív dolog. És amire Papp Ferenc képviselő úr utalt, hogy valóban rengeteg lehetőség volt arra, hogy a szűkebb hazámban keressem azokat a kapcsolatokat a különböző intézményekkel, és szakmai kapcsolatokon keresztül is próbáltam meghatározni olyan programokat, megkötni olyan programokat, amin szintén az volt a célom és a feladatom, hogy a gyerekeket ott tartsam és megtartsam. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani. Marton István: Több hozzászóló nem lévén, a határozati javaslatot ismertetem, ami úgy hangzik, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pipitér Óvoda tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Köszönetét fejezi ki az óvoda dolgozóinak, óvodapedagógusainak és az intézményvezetőnek eredményes pedagógiai munkájáért. Aki ezt el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 84/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pipitér Óvoda tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Köszönetét fejezi ki az óvoda dolgozóinak, óvodapedagógusainak és az intézményvezetőnek eredményes pedagógiai munkájáért. Határidő: 2007. április 30. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 6. Beszámoló a Rozgonyi Óvoda tevékenységéről (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Rozgonyi Óvoda vezetője Balogh László: A beszámolót szintén – ez azért nem természetes feltétlenül, de szintén egyhangúlag elfogadta a szakbizottság. Az ott felmerült szakmai kérdések, javaslatok közül én legfeljebb egyet emlegetnék most fel. Valószínűleg így a jövőben 5 csoportos óvodaként működik a Rozgonyi Óvoda, és így mód és lehetőség van, lesz a tornaszoba kialakítására, aminek örülünk. Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért megkérdezem az óvodavezetőjét, hogy az elhangzott véleménnyel együtt esetleg, ha van kiegészítenivalója, akkor tegye meg, és megadom a szót Borsos Péternének. Borsos Péterné intézményvezető: Szeretném annyival a bizottság elnökének a szavait kiegészíteni, hogy a tornaszoba megvalósult az elmúlt nyár során, és én úgy gondolom, hogy a beszámoló, az szinte teljes körben az elmúlt időszak munkájáról ad egy kis képet. Az előttem szólóakhoz hasonlóan elmondhatom, hogy ez nem csak az én munkám, én csak egy része vagyok a közösségnek, és köszönöm is ennek a közösségnek, akikkel együtt dolgozom, hogy segítik a munkámat. Tisztelettel hívnám Önöket is óvodánkba, nagyon sokan már ismerik az intézményünket és munkánkat. Kérem, jöjjenek el hozzánk ne csak a jeles napokon, hanem a hétköznapok során is bármikor szeretném Önöket tisztelettel fogadni az intézményünkben. Tapasztalják meg az ottani dolgozók munkáját, a tárgyi feltételeinket, és egy kis képet kapni arról a munkáról, szakmai munkáról, amit ott végzünk. Marton István: A szakbizottság, illetve a közgyűlés nevében is, hogy egy kis többletinformációt is kaptunk, már, ami a tornaszobát illeti. Miután több hozzászólót nem látok, ezért a határozati javaslatot kell ismertetnem. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Rozgonyi Óvoda tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Köszönetét fejezi ki az óvoda dolgozóinak, óvodapedagógusainak és az intézményvezetőnek eddig végzett szakmai tevékenységéért. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 85/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Rozgonyi Óvoda tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Köszönetét fejezi ki az óvoda dolgozóinak, óvodapedagógusainak és az intézményvezetőnek eddig végzett szakmai tevékenységéért. Határidő: 2007. április 30. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 7. Beszámoló az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2006. évi munkájáról (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta, 8 igen, egyhangú szavazattal a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak találta. Marton István: Egyéb hozzászólót nem látok, így az Alapellátási Intézményvezetőt kérdem, ki óhajtja-e egészíteni, vagy az elhangzottakhoz van-e valami hozzáfűznivalója? Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető: Szeretném megköszönni Önöknek a támogatását az alapellátás nevében. A tavalyi évben is, úgy gondolom, hogy nagyon sokat dolgoztak a munkatársaink. Nagyon szépen helytálltak a változó jogszabályok függvényében elénk állított feladatok teljesítésében. Úgy gondolom, a számok önmagukért beszélnek. Nagyon köszönöm az Egészségvédelmi Alap által nyújtott támogatást, ami plusz feladatok megvalósítását tette lehetővé a lakosság magasabb szintű ellátásában, és köszönöm szépen az eddigi támogatást, és kérem, hogy a beszámolót fogadják el. Marton István: Határozati javaslat nagyon rövid: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2006. évi munkájáról készült beszámolót. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 86/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2006. évi munkájáról készült beszámolót. 8. Javaslat a nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetőinek kinevezésére (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: Pályázók Marton István: Először nézzük a Pipitér Óvodát. Balogh László: Az eddigi óvodavezető és egyetlen pályázó pályázatát részletesebben is megbeszélve a bizottság egyhangúlag támogatja a további 5 évre vonatkozóan is az óvodavezetői pályázat elnyerését. Egyetlenegy mondattal hadd járuljak hozzá a vélemény szakmaiságához: Böjti Istvánnét vezetőtársai – Nagykanizsán a többi óvodavezetőről van szó – bízván tudásában, agilitásában 2006/2007-es tanévtől megválasztották munkaközösségük vezetőjének. Elég legyen most ennyi állás. Dr. Kolonics Bálint: A bizottságunk az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja a közgyűlés számára. Marton István: Más hozzászólót nem látok, ezért megkérdem Böjtinét, hogy kíván-e szólni? Amennyiben nem, akkor a határozati javaslatot ismertetem, ami úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított XXXIII. törvény, valamint a 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet alapján 2007. augusztus 1. napjától 2012. július 31. napjáig, vagyis öt nevelési évre a Pipitér Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátásával Böjti Istvánnét bízza meg. Járandósága összesen 243.580 Ft. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A következő ugyanezen a napirenden belül a Rozgonyi Óvodának a vezetői megbízása, ahol a jelenlegi vezető volt az egyetlen pályázó, Borsos Péternéről van szó. Tehát ezt az ügyet tárgyaljuk, és ezért megkérem a bizottság elnökét, hogy mondja el a szakbizottság álláspontját. Balogh László: Borsos Péterné pályázatát egyhangúlag támogattuk. Szakmaiságában most annyit tennék hozzá, hogy egyben reméljük, hogy az óvoda létrehozza azt az alapítványt, ami még jelenleg nem létezik, de a jövőben ez is bizonyára megtörténik, és akkor egy mondat erejéig hadd térjek vissza erre a tornaszobára. A pályázat tartalmazza, és a beszámoló is utalt rá, hogy megvalósítható tervet dolgozott ki az óvodavezető a felszabaduló Nevelési Tanácsadó épületének hasznosítására, és benne az óvoda részére tornaterem kialakítására. Ugye az én ötletem, az az volt, hogy a hatodik csoportszobában legyen ez a tornaszoba. Ez volt az előző napirendnél még az utalás. Marton István: Több hozzászóló nem lévén megkérdezem Borsos Péternét, hogy kíván-e kiegészíteni valamit esetleg a pályázatában. Köszönöm. Mivel nem kíván hozzászólni, ezért az a feladatom, hogy ismertessem a határozat-tervezetet, amelyik így szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított XXXIII. törvény, valamint a 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet alapján 2007. augusztus 1. napjától 2012. július 31. napjáig, azaz öt nevelési évre a Rozgonyi Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátásával Borsos Péternét bízza meg. Járandósága összesen 237.280 Ft. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Ezek után az a feladatom, miután elfogadtam, hogy menjünk végig, viszont itt zárt ülés következik, hogy akinek nincs itt dolga, és a törvény értelmében nem tartózkodhat benn, az kérem, hogy hagyja el a helyiséget … (E napirend keretében a Hevesi Sándor Általános Iskola intézményvezetőjének választása zárt ülés keretében történik.) Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. Marton István: Tisztelettel köszöntöm a visszatért érdeklődőket, akik ezt a hosszú zárt szakaszát a mai közgyűlésünknek kiböjtölték, hogy megtudják az eredményt. Az eredmény az, hogy a Hevesi Sándor Általános Iskola igazgatójává Takács Andrást választotta meg a közgyűlés az elkövetkezendő öt évre. Járandóságát 205.480 Ft-ban állapította meg. A győztesnek a közgyűlés nevében gratulálok, és a pályázóknak az értékes pályamunkákat. 87/2007.(III.29.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított XXXIII. törvény, valamint a 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet alapján 2007. augusztus 1. napjától 2012. július 31. napjáig - öt nevelési évre - a Pipitér Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátásával Böjti Istvánnét bízza meg. Fizetési fokozat: G 13 Kjt. 1. sz. melléklete szerinti garantált illetmény: 189.028 Ft További szakképesítés, szakképzettség elismerésével 198.500 Ft összefüggő illetménynövekedés: Kjt. 66. § alapján 5 % 9.451 Ft Garantált illetmény összesen: 198.479 Ft Összesen kerekítve: 198.500 Ft Vezetői pótlék, pótlékalap 230%-a 45.080 Ft Járandóságok összesen: 243.580 Ft Határidő: 2007. szeptember 1. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése A közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított XXXIII. törvény, valamint a 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet alapján 2007. augusztus 1. napjától 2012. július 31. napjáig - öt nevelési évre – a Rozgonyi Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátásával Borsos Péternét bízza meg. Fizetési fokozat: G 12 Kjt. 1. sz. melléklete szerinti garantált illetmény: 183.008 Ft További szakképesítés, szakképzettség elismerésével összefüggő illetménynövekedés: Kjt. 66. § alapján 5 % 9.150 Ft Garantált illetmény összesen: 192.158 Ft Összesen kerekítve: 192.200 Ft Vezetői pótlék, pótlékalap 230%-a 45.080 Ft Járandóságok összesen: 237.280 Ft Határidő: 2007. szeptember 1. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított XXXIII. törvény, valamint a 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet alapján 2007. augusztus 1. napjától 2012. július 31. napjáig – öt tanévre – a Hevesi Sándor Általános Iskola intézményvezetői feladatainak ellátásával Takács Andrást bízza meg Fizetési fokozat: H 5 Kjt. 1. sz. melléklete szerinti garantált illetmény: 152.768 Ft További szakképesítés, szakképzettség elismerésével összefüggő illetménynövekedés: Kjt. 66. § alapján 5 % 7.638 Ft Garantált illetmény összesen: 160.406 Ft Összesen kerekítve: 160.400 Ft Vezetői pótlék, pótlékalap 230%-a 45.080 Ft Járandóságok összesen: 205.480 Ft Határidő: 2007. szeptember 1. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) Szünet 9. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló rendeletének megalkotása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Erről, mint a bevezetőben szóltam, egy kiegészítés készült, amely kiegészítő anyag szemléletesen tartalmazza az eltéréseket, ugye, ahol pirossal van szedve, ott van némi eltérés. Ebben a témában járatos szakjogásznak kértük ki a véleményét, és itt ilyen fogalompontosítások szerepelnek. A napirend fölött a vitát megnyitom. Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta a napirendi pont témáját, és 6 igen, 2 tartózkodás mellett támogatja az Elektronikus hírközlési építménye elhelyezéséről szóló 2004.(XII.15.) számú közgyűlési rendelet hatályon kívül helyezését. És a bizottság ezen kívül azt is támogatja, hogy az építtetők részére legyen türelmi idő, e szerint a felszerelt engedély nélküli antennákat szereljék le vagy kérjék meg az építéshatóságtól az építési engedélyt. Ez nem biztos, hogy az építéshatóság szempontjából járható út, de próbáltuk jelezni azt, hogy igazából, ha már elszúródtak ezek a dolgok, …. azért hát, próbáljunk meg kesztyűskézzel bánni ezekkel a problémákkal is. Próbáljuk meg minél könnyebben megoldani, minél kisebb veszteséggel. Szőlősi Márta Piroska: Ez az anyag, mint mindannyian látták, a 45/2004. számú rendelet módosítása tulajdonképpen. Na most, amikor én két hónappal ezt a témát itt a közgyűlésen felvetettem, akkor tulajdonképpen azért tettem ezt, mert a keleti városrészben mindkét oldalról többen megkerestek engem. Egyrészt olyanok is, akiknek szúrja a szemét a sok kihelyezett parabolaantenna, másrészt olyanok is, akik pedig hát csak nem voltak tisztában azzal, hogy milyen törvényi, jogszabályi kötelezettségeknek kell eleget tenniük ahhoz, hogy ezt kihelyezhessék. Én úgy gondolom, és ezért nyomtam ügyrendi gombot, hogy ezt a rendeletmódosítást most nem kellene elfogadnunk, de azért nem vetettem le, mert ugyanakkor viszont szeretnék, ha tetszik, határozati javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy ebben az ügyben mit kellene tennünk. Egyrészt ez a rendelet, tudom, hogy a lakosságot semmilyen szempontból nem mentesíti, hogy nem ismerik esetleg, és ezért nem tettek a jogszabályban foglaltaknak eleget, de ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a hivatal sem tett semmit annak érdekében, hogy érvényt szerezzen az ebben foglaltaknak, ezért is alakulhatott ki az a kaotikus állapot. És akkor itt most valamennyire szeretnék a Papp Nándor képviselőtársamhoz, illetve hát az Ő általa vezetett bizottsághoz csatlakozni, én is úgy gondolom, hogy igenis egyrészt itt időt kellene adni arra, hogy azok az emberek, akik …, hogy ez a helyzet, ez tulajdonképpen rendeződjön, amiben most vagyunk. Tehát nem látom megoldásnak az, hogy most egy kicsit módosítjuk az előbbi rendeletet. Hogy moratóriumnak hívjuk, vagy milyen időnek, mennyi időnek, mennyi időt adunk arra, hogy itt a már meglevő problémák kezelésre kerüljenek, ezt persze döntse el a közgyűlés, de nekem az lenne a javaslatom, hogy az Építéshatósági Osztály, az IKI, a szolgáltató a közös képviselőkkel egyeztetve, ha úgy tetszik, egy közös álláspontot alakítsanak ki arra vonatkozóan, hogy mi történjen ezekkel a bizonyos antennákkal, amik már fel vannak helyezve. Hiszen, ha eddig a hatóság a rendeletben foglaltaknak nem próbált érvényt szerezni, akkor úgy gondolom, hogy most egyik pillanatról a másikra azokat az embereket, akiket ez érint igazából, igen méltánytalanul érintené, hogy ha most elkezdenénk Őket büntetni. Tehát azt szeretném kérni, hogy az Építéshatósági Osztály, az IKI, a szolgáltató a közös képviselőkkel, a lakóközösségekkel közösen tegyenek javaslatot arra, vagy ha úgy tetszik, beszéljék meg, hogy mi az, amit időben is, meg egyáltalán lehetőségben is fel tudnak vállalni. És egészen addig az eddig hatályban levő rendelet persze maradjon életben, de azért én bízom abban, hogy tekintettel arra, hogy ezzel eddig sem foglalkozott olyan komolyan a hatóság, ezt most ebben az átmeneti időszakban ezután sem fogja megtenni. És még egy apró kis észrevétel, a Bartók u. 1. szám alatti házzal kapcsolatban viszont arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy valamiféle módon, hogy ez a rendelet ….. vagy mivel tudjuk szabályozni, nem tudom, de arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy tekintettel arra, hogy annak a háznak a sorsa ugye erősen megkérdőjelezhető, az ott élőket eleve valamilyen módon mentesíteni kellene ez alól a rendelet betartási kötelezettség alól. Marton István: Köszönöm, de ebben nem nagyon tudom, hogy mi volt az ügyrendi. Én a mondanivalónak a lényegével nagyjából egyetértek, viszont, ha nem fogadjuk el, akkor marad a szigorúbb, és az helytelen lenne, mert én azt mondom, hogy ha elfogadjuk, akkor még fél év múlva lehet rajta valamit módosítani, ha az élet ezt kikényszeríti, de nem támogatom. Ebben a pillanatban ettől lényegesen jobbat nem lehet csinálni, hiszen ez már a múlt közgyűlésen is téma volt, és akkor le lett véve, de egyébként én felkérném a rendelet készítőjét, gyakorlatilag a Főépítész Urat, hogy ezzel kapcsolatban fejtse ki a véleményét, bár nem kért szót. Deák-Varga Dénes: Annyit szeretnék ehhez az előterjesztéshez kiegészítésként elmondani, hogy a jelenleg hatályos e tárgyú rendelet rendkívül szigorú. Annyira szigorú, hogy tulajdonképpen mondhatnám azt is, hogy értelmetlen, mert mindenféle ilyen berendezés, legyen az akár 10 cm méretű, ha épületre felszerelik ezt az antennát, akkor már építési engedély köteles lenne. Nyilván, amikor azt a rendelet megalkották, akkor ezt igazából nem gondolták végig, de jelenleg így szól a szabályozás. A másik célja a rendeletnek pedig az, hogy valamiféle elfogadható rend szülessen ebben a kérdésben. Ugyanakkor egyáltalán nem cél az, amit itt egyes vélemények megfogalmaztak, nem a most elhangzottakról beszélek, hogy itt valamiféleképpen az önkormányzat a tévézést a számára el akarnák lehetetleníteni. Tehát ilyen cél nincs, és hogyha a rendelet-tervezetet figyelmesen megnézik, akkor ez ebből kiderül. Ugyanakkor rendeletalkotási jogszabályok azt nem teszik lehetővé, hogy valaminek visszamenőleges hatálya legyen. Értem ez alatt azt, hogy még a mai napig is ugyebár építési engedély köteles egy antenna kihelyezése, azt nem lehet megtenni, hogy azt mondjuk, hogy visszamenőleg, aki már kihelyezte, hogy az nem minősült annak. Ilyen rendeletet nem lehet hozni, ezt a jogalkotás nem teszi lehetővé. Ezt nem, mint építész mondom, ezt azoktól tudom, akik ehhez jobban értenek. A rendelet módosításában pedig, ami most Önök elé került kiegészítve, erre azért volt szükség, hogy ez a módosítás megtörténjen, mert két nappal ezelőtt kaptunk egy olyan jogász által összeállított véleményt, amelyik felhívta a figyelmünket bizonyos jogszabályi helyeknek a nem megfelelő alkalmazására, és ezeket korrigáltuk ebben. Legfőképpen és a leglényegesebb ebből a szempontból az, hogy a rendelet megalkotására az eredetileg meghivatkozott Elektronikus hírközlésről szóló törvény az önkormányzatnak nem ad lehetőséget, és ezért kellett az önkormányzati törvényre hivatkozni a rendelet megalkotásánál. Dr. Kelemen Marcell: Nem először fekszik Önök előtt ez a rendelet-tervezet, az elmúlt közgyűlésen Önök levették napirendről. Most ismét Polgármester Úr ideterjesztette. Jelen pillanatban van egy olyan hatályos rendelete az önkormányzatnak, amelyet a közgyűlés alkotott, miszerint mindenegyes épületen építési engedély köteles az ilyen típusú berendezésnek az elhelyezése. Ez kiderült, hogy ez a szabályozás olyan terhet ró a lakosságra, ami nem fenntartható, és ezért ezt módosítani szükséges. Önök három lehetőség közül választanak. Fenntartják ezt a ma hatályos rendeletet, akkor mindenhol kötelező teszik az építési engedély kérelem benyújtását. Vagy azt mondják, hogy hatályon kívül helyezik ezt a rendeletet, és sehol sem kell ilyen típusú antenna elhelyezésére engedélyt kérni, és mindenki ott helyez el ilyet és annyit, ahol akar. Mi úgy gondoltuk, természetesen Polgármester Úr az előterjesztő, tehát a mibe Ő is beletartozik, hogy egy köztes megoldást kell megtalálni. Azokon az épületeken, ahol nem indokolt építészetileg vagy az önkormányzati érdekek szempontjából ezt engedélykötelessé tenni, ott az önkormányzat törölje el ezt a kötelezettséget a lakosság számára, és csak azokon az épületeken legyen engedélyköteles, ahol ez indokolt. Ez a rendelet-tervezet ezt tartalmazza. Én negyedik variációt nem tudok elképzelni. Logikailag sem, meg szabályozás szempontjából sem. Ha Önök ezt most nem fogadják el, továbbra is fennmarad az, hogy mindenegyes elhelyezett, nem nevezem meg a szolgáltatót, antennája építési engedély köteles, és mindenegyes ilyen esetben az építéshatóságnak el kellene járni, és minden alkalommal fel kéne szólítanunk arra az építtetőt, legyen az az ingatlan tulajdonosa, vagy a lakóközösség, vagy akár a szolgáltató, hogy bontsa el az engedély nélkül felépített építményt, legyen ez egy ilyen műsorszóró berendezés, vagy kérjen fennmaradási engedélyt, de abban az esetben kötelező nekünk építésügyi bírságot kiszabni. Mi nem szeretnénk ennek a városnak a polgárait jelentős számban megbüntetni. Még akkor sem, ha egyébként törvényi kötelezettsége az építéshatósági jogkör gyakorlójának, hogy ellenőrizzen, és ha szabálytalanságot talál, akkor szankcionáljon. Nem szeretnénk a várost végigbüntetni. Ezért itt van egy kompromisszumos javaslat Önök előtt, fontolják meg, hogy ez megfelel-e, de amennyiben úgy gondolják, hogy ez ne legyen építési engedély köteles, akkor töröljék el a hatályban lévő rendeletet, és akkor sehol nem kell ilyen antennára engedélyt kérni. Természetesen ennek is lesznek hátrányai. Mi próbáltunk a szolgáltatóval egyeztetni, főépítész szakember kollegák, építéshatósági osztályvezető kollega bevonásával egy olyan megoldást találni, ami ezeket az érdekeket valamilyen módon összhangba hozza. Mi ennél jobb megoldást nem tudtunk kitalálni. De amennyiben valakinek erre javaslata van, akkor azt mi szívesen látjuk, és ki fogjuk dolgozni. Bogár Ferenc: Nekem is olyan gondom volt, amit Jegyző Úr említett. Ugyanis, hogyha elfogadjuk az építésrendészeti hatóságnak feladataként azt, hogy megoldja ezt az ellentmondásos dolgot, és leszereltesse a már felszereltetett parabolaantennát, akkor két probléma vetődik fel bennem. Egyrészt az építésrendészeti hatóságnak a tárgyi, technikai és személyi feltételeit tudja-e biztosítani, ugyani hogyha belegondolunk, ezt több ezer parabolaantennát jelent, ezt végig kéne járni. Ezt milyen ütemezésben gondolják el, hol kezdik, mennyi idő alatt tudják végrehajtani? Akit nem büntetnek meg, … csak fél év múlva, egy év múlva, azt miért nem büntetik? Tehát itt gyakorlatilag olyan jogi herce-hurca keletkezhetne, aminek az ódiumát a városnak részben fel kéne vállalni, és ennek a feltételrendszerét nem látom teljesen tisztán. Másrészt pedig, amit a Jegyző Úr szintén említett, megegyezésre kéne törekedni a szolgáltatóval, mert végül is a helyzetet ő állította elő azzal, hogy nagyon kedvezményes áron, félig-meddig törvénytelen helyzet kialakítására ösztönözte az ügyfeleit. Tehát, hogyha ezt meg akarjuk oldani, akkor a lakosság igényeit is figyelembe kell venni, hogy olcsón jó minőségű szolgáltatást akar vásárolni, tehát gyakorlatilag nem lehet joghátrányba hozni őket, hogy velük ….. fel ezt a dolgot, hanem meg kéne egyezni valami úton-módon a szolgáltatóval, és ezt a dolgot kéne feloldani valamiképpen. Ezért én végül egy összegzésként azt tudom javasolni, hogy támogassunk egy közbenső megoldást. Amennyiben nem, akkor pedig ettől a rendelet-tervezettől tekintsünk el. Röst János: Én csatlakoznék Szőlősi Márta képviselő asszony véleményéhez. Én úgy gondolom, hogy ez a megoldás gyakorlatilag nem jelent semmi pluszt. Ugyanis a probléma felvetése, az nem a családi házas övezetben merült fel, hiszen ott általában ezek az antennák nem utcafronton vannak elhelyezve, és igazából senkit nem zavarnak építészeti szempontból. Ezek a lakótelepi és a belvárosi részt érintik. Tehát gyakorlatilag a város lakásállományának az 1/3-át szabályozza, a 2/3-a körülbelül ugyanúgy szabályozatlan marad, és ott csak a büntetés lehetősége áll fenn. Tehát én is azt javasolnám, mint Szőlősi Márta, hogy fontoljuk meg ezt a jogszabálynak ily módon való megalkotását, mert ezzel gyakorlatilag a keleti lakóteleptől lefelé egészen a belvárosig mindenegyes épületnél le kell bontatni gyakorlatilag az antennát. Halász Gyula: Több észrevételem lenne a napirenddel kapcsolatban. Az első az, hogy a végleges döntés kialakításánál mindenképpen mérlegeljük a városképi szempontokat, hiszen nem mindegy, hogy milyen környezetben élünk. A másik észrevételemre nagyjából Bogár képviselőtársam már utalt, hogy jelenleg is több száz, egyesek szerint több ezer ilyen antenna van kinn, és ha az építéshatóságra ezt a terhet rá akarjuk ruházni, akkor ellehetetlenül az osztálynak a napi munkája. A módosítással kapcsolatban szeretném megjegyezni és felhívni a figyelmet, hogy két, kettő darab 4. § van – ezen mindenképpen valahogy kicsit változtatni kell, legalább az egyikből legyen 5. És még egy olyan javaslatom lenne, hogy meg kellene nézni, hogy a többi városban milyen gyakorlat van, mert nyilvánvalóan ez nem csak nagykanizsai probléma. És hogy ha már elfogadtuk valamilyen szinten az SZMSZ-nek a módosítását, akkor az SZMSZ, a régi és az új is tartalmaz egy olyan területet, amit úgy hívnak, hogy lakossági fórum. Én javasolnám, hogy hívjunk össze lakossági fórumot közös képviselők bevonásával. Ez egy olyan téma, ami főleg a keleti városrészben jelentkezik, és én arra próbálnám meg a közös képviselőket ösztökélni, hogy próbáljanak meg a tetőn kialakítani olyan közösségi antennarendszereket, ami nem csúfítja el az épület homlokzati részét, és lehet, hogy olcsóbb megoldást tudnának kialakítani, mint hogyha egyenként parabolaantennákat szerelnek, és ez a javaslatom Polgármester Úr felé is szól, hogy kérem, majd erről szavazzunk. Cserti Tibor: Tagja voltam a korábbi képviselőtestületnek, aki meghozta országos szinten is az elsők között a szabályozását. Kénytelen volt vele foglalkozni a korábbi testület, kényszerpályán volt, mert elég széleskörű lakossági tiltakozás volt bizonyos szolgáltatók ellen, és egy lakókörnyezetbe történő szabályozás csak helyi rendeletalkotással lehetett többé-kevésbé kezelni. Legalábbis azt hittük, hogy kezeli az a rendelet. Az tény és való, hogy a gyors munka ugye az erős szabályozással párosult, és egy ilyen munkának a végeredménye csak a gyakorlatban kristályosodik, azt alkalmazni is kell. Bizonyos kérdéseket megoldott, bizonyos dolgokat nem, amit a jelenlegi szabályozás mellett lehetne orvosolni. Ott folytatom, ahol Jegyző Úr abbahagyta, kristálytiszta logika. Háromféle megoldás közül kell választanunk. Én nem szeretnék, és talán fogalmazhatunk így, általában a Városvédő Egyesület nevében is, hogy nem szeretnénk egy mexikói, brazil típusú városképet látni, tehát ahol mindenki azt csinál, amit akar, tehát szabályozni célszerű, szabályozni kell, azt javasoljuk. Ha igen, a szabályozás jelen esetben mit jelent? Nyilvánvaló, korlátozást. A jogszabályalkotás korlátozást jelent ebben az esetben. A korlátozást be nem tartókat meg szankcionálni kell. Rendkívül hálátlan dologról van szó, és megértem a Jegyző Úr ódzkodását, meg nem irigylem az építéshatóságot e tekintetben, mert bizony a korlátozás itt nagyon kemény lakossági ellenállást fog kiváltani. Tehát én emlékszem még olyan típusú szabályozásra is, amikor a területi elvet alkalmaztuk városon belül, mikor azt mondtuk régen a régi típusú szabályozásnál, hogy például a Városközpont RRT akkori területén, ami körülbelül felölelte a Rozgonyi utca, Zrínyi utca, stb., tehát jól meghatározott területi belső egységet, amit fokozottan védeni kell egy várostestben. Valószínűnek tartom, a szakemberek ezt is körbejárták ilyen téren, tehát a belváros műemléki környezetének a védelme elsőrendű fontosságú. Na most a másik dolog, hogy én úgy gondolom, hogy valamifajta méltányosságot kell gyakorolni. Nagyon nehéz e téren méltányosságot gyakorolni. A méltányosságot csak egyféleképpen tudnám a gyakorlatban még inkább elképzelni, azt mondjuk, hogy igen, nekünk többet megér a városkép védelme, mint ….., és ez mellé rendelünk olyan anyagi forrásokat, ami lehetővé teszi azt, hogy ha egyéneknek ugye kárt okozunk, a károkozás kártalanítással, akkor kérem szépen, kártalanítani kell, mellé kell rendelni a forrást …. Magyarul, …. szereld le a parabolaantennádat, mert a jelenlegi szabály…. szerint jogtalan, és a leszerelésnek bizonyos költségátvállalásához akkor forrást kell rendelni. Én ebben is partner lennék. Én ezt szívesen megszavaznám. Tudom, hogy …. dolog. Ha már a vagyonjogi kérdésnél tartunk, azért ez vagyonjogi kérdés is. A városban az építményjellegű beruházásoknak egy nagy részének a telepítése, az azért volt lehetséges, és bizonyos lakóegységek számára kívánatos, mert Uraim, pénzről van szó, és az okosabb városok egyébként a szabályozást egyúttal olyan irányba terelik, hogy lehetőleg a lakókörnyezet érintése nélkül önkormányzati tulajdonú bérleményhez vezessen, és a bérlemény pedig gyakorlatilag folyamatos bérbevételt jelentsen az önkormányzatnak, tehát a közösségre táplál vissza. Egyik oldalról kárt okoz, a másik oldalon tartós bevételi forrást jelent. Summa summarum, én a magam részéről ezt a fajta kompromisszumos rendeleti tervezetet ezekkel a kiegészítésekkel minden további nélkül járhatónak tartom, de göröngyös út, de még egyszer mondom, szabályozni kell. Dr. Károlyi Attila: Egy rendkívül, hogy úgy mondjam, húsbavágó és pénztárcába vágó rendeletalkotás előtt állunk. Mint a keleti városrész egyik képviselője mégis többféle gondolat merül fel bennem, szeretném megosztani a Tisztelt Közgyűléssel. A probléma ott kezdődött, amikor 2004-2005-ben, és főleg 2005-ben megjelent egy új szolgáltató a piacon, aki kedvezőbb díjtételekkel vállalta a műholdas televíziózás feltételeinek a biztosítását, és mindezt a bizottsági üléseken is, amelyeken részt vettem, több képviselőtársam is említette azt és magam is osztom ezt az álláspontot, hogy a szolgáltatónak a felelőssége is fennáll ebben a kérdésben, mert hiszen nem hívta fel a figyelmét azoknak az üzemeltetőknek, vagy leendő üzemeltetőknek, akik ezen új szolgáltató szolgáltatását szerették volna igénybe venni, hogy ezt bizony hatóság fogja megakadályozni, vagy megakadályoztatni, ha engedély nélkül elhelyezik ezeket az objektumokat. Ez az egyik gondolat, ami bennem felmerült. A másik az az, hogy nem kell nekünk Mexikóba menni elrettentő példákért, a közelmúltban többször is jártam Erdélyben, és bizonyára azok a képviselőtársaim is emlékeznek azokra a belvárosokra, például konkrétan Nagyváradot említeném meg, ahol ennek a bizonyos műholdas szolgáltatónak az objektumai, hogy úgy mondjam sündisznóként beborítják az épületeket. Ezt én úgy gondolom, hogy maguk azok az üzemeltetők se szeretnék, akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik. Most eljutottunk már odáig, hogy ezeket az épületeket állami és önkormányzati támogatással olyanná tesszük, hőszigetelés panelprogram keretében, ami esztétikus megjelenést biztosít egy városrésznek, jelen esetben a keleti városrésznek, és jó ránézni, jó, örül az ember szíve, hogy ha egy ilyen épületet lát – hát, ha ezt most telerakják, vagy telerakjuk ilyen objektumokkal, akkor megint csak ott vagyunk, hogy a városkép torzul. Az én álláspontom ebben a kérdésben az, és kérem azt, hogy a közgyűlés ezt fogadja el, hogy szavazzuk meg ezt a rendeletet, ez egy szigorú rendelet ugyan, de a hatályba lépés időpontját 2009. április 15-ében határozzuk meg. Így lehetőség nyílna arra is, hogy például, mint a jogszabály is mondja, egy épületen több antenna elhelyezésének szándéka esetén előzetesen kell vizsgálni az egyesített kialakítás közös antennával több felhasználó kiszolgálását, és egynél több hírközlési építmény csak akkor helyezhető el – mondja a jogszabálytervezet –, ha az egyesített megoldás költségvetéssel igazoltan aránytalan többletköltséget jelentene. Ez a 2009. április 15-ei hatályba lépés lehetőséget biztosítana mindenkinek arra, hogy egy-egy lépcsőházban, egy-egy épületben megbeszélnék ezt a kérdést, a szolgáltatóval együtt kialakítanának és reményeim szerint a szolgáltató költségén egy-egy ilyen építményt az épület tetején, és így megoldódna ez a probléma. Dr. Kelemen Marcell: Csak azért, hogy a TV-nézők is értsék, központi jogszabály nem teszi kötelezővé ezeknek az építményeknek az engedélyeztetését. Ezt az önkormányzat közgyűlése, a korábbi közgyűlés tette azzá. Ha Önök most nem döntenek, marad az abszolút tiltás, illetve az engedélykötelem a továbbiakban is. Károlyi képviselő úr javasolta, hogy 2009-ben lépjen hatályba. Ez kétféleképpen lehetséges: 2009-ig hatályban lesz ez a teljes engedélykötelem mindenegyes épületre vonatkozóan, vagy azt hatályon kívül helyezi a közgyűlés és 2009-ig nem lesz semmiféle szabály. Tehát 2009-ig bárhol, bármilyen épületen, műemlékvédelmi épületen, városképet jelentősen befolyásoló környezetben el lehet helyezni ezeket az építményeket. Ez akkor valószínű, megint egy teljesen szabályozatlan helyzetet fog teremteni. Ha ezt a rendeletet Önök elfogadják, ez, ismétlem, egy köztes megoldás. Azokon a nyolcnál több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületeken kell engedélyt kérni, tehát nyolcnál több rendeltetési egységet tartalmazó épületeken kell engedélyt kérni ezen túl, illetve a műemlékvédelmi, műemléki védettségű, vagy műemléki környezetben álló épület külső részén kell az elhelyezéshez engedélyt kérni. Ez a legfontosabb része ennek. Családi házas övezetben nem. Most ott is. Palinban, Kiskanizsán, Szabadhegyen, és így tovább. Bizonyára nem gondolják, hogy menjünk ki egyet Szabadhegyre, csináljunk egy akciót, nézzük meg, hogy hol raktak föl ilyet, vagy Palinba, és büntessük végig a fél várost. Nem fogjuk ezt tenni. Ha Önök ezt a rendeletet elfogadják, ezek a területek az engedélykötelem alól kikerülnek. Én úgy gondolom, hogy ezzel a részével akkor már nem kellene foglalkozni. A társasházakkal pedig fel lehetne venni a kapcsolatot annak érdekében, hogy a szolgáltató megígérte, hogy a minden nyolc lakásnál több, tehát nyolcnál több lakást tartalmazó épületeken egy közös antennát helyez el, és csillagpontos rendszert épít ki, és a szolgáltató felelőssége is bizony fennáll, mert nem tájékoztatta a lakosságot arról, hogy itt mi a helyzet, és hogy engedélyköteles-e vagy sem. Mi nem tudunk ennél jobb megoldást Önök elé tárni ebben a pillanatban. Hatósági eszközökkel meg nem fogjuk tudni ezt megszüntetni, mert az embereknek igénye van erre az antennára. Bárdosi Gábor Jenő: Akkor, amikor ez legelőször elmondásra került Szőlősi Márta képviselő asszony részéről, az antennák dolga, akkor én vettem a fáradtságot, és egy picikét utánajártam a dolgoknak. Jegyző Úr az előbb már elmondta azt, ami nagyon fontos, központi rendelet nem volt akkor, amikor Nagykanizsa város meghozta ezt a döntését. … nagyon kemény rendelet, főleg, hogy ha visszamenőleg akarjuk alkalmazni. Én akkor végigjárva a keleti lakótelepet, még a százat sem találtam igazából, tehát nem lehet azt mondani, hogy ezerszámra vannak ilyen antennák. Aztán el voltam a szolgáltatóhoz is, és akkor tárgyaltam két-három szolgáltatóval, aki ezzel foglalkozik, képviselő hogyan tudja megoldani a magas társasházak tetejére, tízemeletes, egyéb négyemeletesnek tetejére fölhelyezni a központi antenna dolgot. Ez azért fontos csak, mert akkor a Kanizsa Rádióban is ezeket a dolgokat lenyilatkoztam, rá körülbelül a képviselő asszony által elmondottakra körülbelül három héttel, mert addigra ezeket nagyjából már ismertem. Most, amikor rendeletet kell alkotni, tehát én azt szeretném a képviselőtársaimnak a figyelmébe ajánlani, hozhatunk egy olyan rendeletet, ami a Jegyző Úr által elmondottaknak a valamilyen szintű egyvelege, hogy a műemléki és, valamint egyéb képviselőtársaim megjegyzésinek egyvelege. A műemléki épületek és az olyan, számunkra fontosnak ítélt épületeken a tiltást továbbra is természetszerűleg tartsunk fenn. Kicsit Európához igazodva, mert aki járt Európában, és nem feltétlenül Romániáról, mint képviselőtársam beszél, hanem az európai országokra, amerre megyünk, ott a klímaberendezések és az antennák teljesen természetesen dolgok. Lassan már nálunk is a klímaberendezés, főleg ilyen telek, ahogyan elmúlnak, lassan már a klímákkal leszünk ugyanott, mint ma a parabolaantennákkal vagyunk, hiszen, hogyha ilyen meleg lesz, akkor azért lassan azokkal kell majd foglalkoznunk. Bocsánat, ezt nem akartam előrevetíteni, ….. körülbelül most majd az következik. Azért hagyjunk egy határidőt arra, itt Károlyi képviselőtársamnak a dátumával lehet egyetérteni, meg lehet nem, én azt mondom most, hozzunk egy ésszerű határidőt arra, hogy igenis a lakóközösségekkel legyen ideje a szolgáltatónak, akiket ugyan nem büntetnénk visszamenőleg, de legyen ideje, hogy a jövőben mindenhol ilyen házakon elkészült, a már meglévőkön is ezt meg lehessen tenni. Tehát ezt valahogy egy határidőben hagyjuk meg, mert ma valóban az lesz, hogy ha ma bármilyen rendeletet hozunk, amelyik a meglévőknél szankcionál visszamenőleg is akár, és a jövőben nagyon kemény rendelkezést hoz, akkor nem igazából nyertük el a lakosság tetszését, persze, a döntésünkkel. Egyik képviselőtársam időnként szokja mondani, hogy a felelősséget felvállaljuk azzal, hogy ha döntünk. Ez így igaz, ez szívünk joga, hogy döntsünk. Tehát ezt a két dolgot, ezt a két javaslatot valahogy tegyük bele az össz. egész határozatba, ezt a dátumot, még ha nem is 2009-et, de tegyünk be egy ésszerű dátumot, és hagyjuk meg a lehetőséget. Cseresnyés Péter: Azt hiszem, több hete gondolkozunk sokan, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát, és ha nem figyeltem volna, valaki elmondta volna azt, amit én el fogok mondani, akkor elnézést kérek előre, de mintha nem hallottam volna azt, hogy mi a célunk, milyen célból fogalmazzuk meg ezt a bizonyos rendeletet, hozzuk meg ezt a rendeletet. Az a célunk, és a legfontosabb célunk az, hogy Nagykanizsa ne úgy nézzen ki, hogy egy idő után mindenhol ezeket a lavórokat lehessen látni. Én azt hiszem, akkor abba az irányba kell elmennünk, hogy arra próbáljuk ösztönözni az ilyen parabolaantennát felszerelni kívánó családokat, embereket, hogy úgy helyezze ezt el, hogy az utcai és a városképet ne rontsa. Abban az esetben, hogy ha ezt azzal próbáljuk elérni, hogy építési engedélyt kelljen nekik kérni, és ezért súlyos 10.000 Ft-okat fizessen, akkor azt hiszem, hogy elérhetjük a célunkat, de lehet, hogy néhány embernek megkeserítjük a szájízét. Én most, ahogy még egyszer elolvastam, és sajnálom, hogy nem tegnap este jutott az eszembe, látok egy köztes megoldást. Mindjárt nézzük a 3. §-t, ahol arról ír a rendelet, arról szól a rendelet, hogy az elektronikus hírközlő építmények és antennák közül csak építési engedéllyel helyezhetők el az alábbiak, és itt felsorolja azokat az antennatípusokat, vagy felsoroljuk azokat az antennatípusokat, amelyhez engedély kell. A c) pontot nézzük: minden nyolcnál több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületen elhelyezendő elektronikus hírközlési építmény és antenna, mérettől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy bárhol helyezzük el azt a bizonyos antennát, akkor is építési engedély köteles, hogy ha ez 8 lakásnál nagyobb társasházat jelent. Ebbe kéne nekünk beletennünk egy olyan kitételt, hogy abban az esetben, hogy ha ezt mondjuk, tetőre úgy, hogy az utcaképet, a városképet nem rontja, helyezi el, és ezzel oldja meg a televízióadásnak a szolgáltatását, akkor ugyanúgy, ahogy a családi házaknál azt mondjuk, hogy ha tetőre szereli föl, és ez nem építési engedély köteles, ebben az esetben azt gondolom, hogy megoldjuk a problémát, mert ha jól tudom, és ha jól emlékszem, a Főépítész Urat kérdezem, ugye volt egy tárgyalás ezzel a bizonyos szolgáltatóval, amelyik azt mondta, hogy ha nyolcnál több lakás csatlakozna erre a bizonyos egy parabolaantennára, abban az esetben Ő tulajdonképpen megoldaná azt, hogy az egyes lakásokba elvezesse a kábelt. Azt nem tudom, hogy ebben az esetben mondjuk az építési engedélyt beszerezné-e. De tényleg, hogy ha azt mondjuk, hogy homlokzatra, tehát azt mondja, hogy nézzük, minden nyolcnál több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületen a homlokzaton elhelyezendő elektronikust, stb. stb. Tehát, ha kikötjük azt, hogy a homlokzaton, vagy, hogy az utcáról látható helyen helyezzük el ezt a bizonyos parabolaantennát el, abban az esetben építési engedély köteles, ha nem, kvázi, ha tetőre tesszük föl, akkor nem építési engedély köteles. Marton István: Azt hiszem, hogy ez tényleg egy nagyon jó megoldás. Dr. Kolonics Bálint: Röviden egyrészt ismertetném az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság álláspontját az előterjesztéssel kapcsolatban. A bizottságunk az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak találta azzal, ami már itt a kiosztott rendeletben korrigálásra is került, hogy a hatályba lépés napja, az helyesen április 15. legyen. Nem akartam szót kérni, azért kértem szót Tisztelt Polgármester Úr, nehogy olyan dolgok hangozzanak el, amik esetleg nem fedik a valóságot. Valóban az előző ciklusban került megalkotásra egy rendelet. Ezt magasabb szintű jogszabály nem tette kötelezővé. Két táborra oszlik a lakosság, egyrészt ugye az, aki ellenzi ezeknek a hírközlési berendezéseknek a kihelyezését, a másik része viszont az, aki ugye érdekelt ebben, mert maga is a szolgáltatást igénybe veszi. Azért került az a rendelet megalkotásra, mert egy multinacionális cég egy adótornyot kívánt Nagykanizsán elhelyezni, éles lakossági tiltakozást váltott ki, és ennek eredményeként lépett fel az önkormányzat, és tulajdonképpen vette védelmébe az ott lakó embereket azzal, hogy engedélyhez kötötte ennek a hírközlési berendezésnek a kihelyezését. Innentől korlátok közé szorította ezt a fajta tevékenységet, ezeknek a hírközlési berendezéseknek az elhelyezését, hiszen ezt engedélyhez kötötte. Ezt a követően ugye a probléma akkor volt, amikor az első ilyen parabolaantennát kihelyezték. Én nem abban látom a hibát, hogy a szolgáltató erről nem tájékoztatta a lakosságot, hanem abban, hogy a hatóság, akinek dolga, nem ment oda, és nem bírságolta meg az első parabolaantennát kihelyező tulajdonost. Ezt lehozta volna akár a Kanizsa Újság, akár bármi más, akkor a lakosságot kellőképpen tájékoztatták volna arról, hogy bizony engedély nélkül ilyen antennákat nem lehet kihelyezni. És elnézést kérek, hogy ha ez bárkinek sértő, de én ebben a hatóságnak látom a kezét és a gyengekezűségét. Van a mai napig is hatályban jogszabály, engedélyköteles, tehát ne beszüljünk ugye most olyanról, hogy mi szeretnénk ezt korlátok közé szorítani. Korlátok között van ez a fajta tevékenység, és minden esetben, ami most is kinn van, engedélyköteles, tehát bármelyik tányér után bírságot von ez most is maga után. Az egy más dolog, hogy a hatóság ugye ennek nem tudott utánamenni, és ezt nem tudta ellenőrizni. Az viszont a megoldás felé vinné a dolgot, amiről bizottsági ülésen is beszéltünk. A hatóságnak nem csak az a dolga, hogy kimenjen és bírságoljon. Van egyfajta köztisztviselői fogalomból fakadó szolgálat, és ez igaz a hatóság részére is. A hatóságnak is dolga az, hogy a lakosságot kellőképpen tájékoztassa, és szolgálja a lakosságot, a Kanizsán élő embereket, mégpedig azzal, javasoltam én is ezt bizottsági ülésen, Jegyző Úr és az építéshatóság vezetője vegye fel a kapcsolatot a társasházak közös képviselőivel. Az IKI-nek a vezetője ebben egyébként a segítségét fel is ajánlotta, hogy az elérhetőségeket megadja, és próbáljanak meg normális módon megállapodni bizonyos kérdésekben, azaz tájékoztassák a közös képviselőkön keresztül a lakóközösséget arról, hogy mi a jelenlegi jogi helyzet. Hiszen azok az emberek, akik ezeket az antennákat kihelyezték, nem tudják, hogy mi a helyzet, nagy részük nem hallgatja most is ennek a közgyűlésnek a közvetítését, hiszen ez egyébként, amikor adásba lemegy, akkor már mindenki alszik, mert már most is késő este van, tehát a tájékoztatásnak most sem teszünk eleget, és most sem fogják tudni a kanizsai emberek, hogy mi milyen jogszabályt alkotunk, függetlenül annak a kihirdetésétől. Egy órát igénylő dologról van szó. Jegyző Úr és az építéshatóság vezetője karöltve az IKI vezetőjével üljön le velük tárgyalni, tájékoztassa Őket arról, hogy bizony ezt idáig is bírságolni kellett volna, és most az önkormányzatnak az a célja, hogy enyhítsen ezen a szabályozáson, bizonyos helyeken megengedje, de azt viszont nem engedheti meg az önkormányzat, hogy a tányérok nőjenek ki mindenhol a falból. És van a másik réteg viszonyt, az, akit védeni kell az önkormányzatnak. Tehát felelőtlenül mindenféle hírközlési adótornyokat és tányérokat ne lehessen kihelyezni, hiszen bizonyos egészségügyi megfontolásokból is az embereknek a nagy többsége tiltakozott, akiknek a gyerekei azokban a zöldövezetekben mentek le játszani és ott töltötték a szabadidejüket, ahova egyébként a multinacionális cég ezt az adótornyot tervezte. Azért nem jó megoldás az, hogy ha hagyunk egy hetet, és hatályon kívül helyezzük a rendeletet, és nem lesz szabályozás, egy hét alatt millió adótornyot lehet egyébként felépíteni. A hatályba lépést azért nem tudjuk kitolni, mert hatályban van az előző rendelet, és …. azt hatályon kívül helyezni, tehát nem lesz köztes időszak, nem lesz köztes időszak. Amit Alpolgármester Úr elmondott, az lehetne egy olyan követendő helyes megoldás, amivel a homlokzatokat tudnánk védeni, és valóban olyan helyre szorítanánk ezeket a tányérokat, ami mindenki számára jó megoldás lenne. Marton István: Ennek kapcsán megkérdezem a Főépítész Urat, hogy ahogy az Alpolgármester Úr jelezte, tehát az a fogalom így építészetileg egzakt, hogy homlokzat, illetve tető? Deák-Varga Dénes: Szeretném elmondani, hogy a fogalom egzakt lenne, de ebben az esetben én azt javasolnám, hogy inkább ugyanazt a célt szolgálná, hogy a c) pontot hagyjuk el az építési engedély kötelmekből, hiszen a rendelet egyébként kimondja azt, hogy ilyen létesítményeket, konkrétan antennák csak párkány fölött lehet elhelyezni, tehát homlokzatra eleve nem lehet új ilyen létesítményt felszerelni. Ha pedig elhelyezi, akkor szabálysértés követ el, ez is benn van a rendeletben. Marton István: Akkor két jó megoldás közül választhatunk. Vagy kiegészítjük, ahogy az Alpolgármester Úr, vagy még egyszerűbb, hogy ha töröljük ezt a pontot, ahogy a Főépítész Úr mondta. Köszönöm. Több hozzászóló nem lévén, én javaslatot teszek arra, hogy töröljük el a c) pontot, illetve hát természetesen nincs két 4. §, mert a második 4., az 5. Ez ilyen éberségi próba volt, van még benne vagy kettő. Nem ebben, a többiekben. Köszönöm. Az összeset nem árulom el, nehogy feltűnő legyen. Szavaztatnom kell ezek után. Az időpontot nem csempésszük be, mert itt a dolognak az a lényege, ez teljesen világosan kiderül, csak azt sajnálom, hogy már elment megint háromnegyed óra, hogy a Cserti úr mondta, ott volt egy adott konkrét helyzet, viszont azt nem tarthatjuk fenn, hogy gúzsba kötve tanuljon az önkormányzat táncolni, mert úgy a nélkül sem megy, hát úgy meg pláne nem menne. Tehát a város meg ne nézzen úgy ki, mint a csáki szénája. Ezen túlmenően és mindentől függetlenül a Képviselő Úrnak azt a javaslatát, hogy tájékoztatni kell az érintett lakóközösségeket, az azt jelenti, hogy én, szerintem ezt nem kell megszavazni, de lakossági fórumok szervezésére felkérjük a hivatalt, azon belül a jegyzőt, illetve az IKI-vel, ahogy említette a Képviselő Úr, szervezzék meg a fórumokat. Tehát a rendeleti javaslat úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló ilyen és ilyen számú rendeletét, és egyúttal hatályon kívül helyezi az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló 45/2004.(XII. 15.) számú rendeletét. És határidő pedig az április 15. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg. Én támogatom a hosszú vajúdás után alakulgató rendeletet. A közgyűlés 23 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 12/2007.(IV.04.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2007.(IV.04.) számú rendelete az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben igénybevett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 9/2006. (III.1.)) számú rendeletének módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, Farkas Ferenc Zenes- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója Balogh László: Ezt a térítési díj és tandíj rendeletet mindig aktualizálni kell a meglévő módosító jogszabályoknak megfelelően, így most is szükségesek a tanulmányi eredmények és a szociális kedvezmény függvényében rögzíteni az új szabályokat. Nem részletezném, mert központilag is meghatározottak, illetve igyekeztünk úgy megállapítani, hogy hát pro és kontra menjenek jól a dolgok. Persze ez pénzkiadással jár, de talán még így is kevesebb, mint sok helyen máshol. Konkrétumokkal nem állnék elő. A szakmai bizottság egyhangúlag támogatta. Marton István: Több hozzászóló nem lévén, kérem a testületet, hogy szavazzunk. Aki el tudja fogadni, az nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 23 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 13/2007.(IV.10.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 13/2007.(IV.10.) számú rendelete az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben igénybevett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló 10/2005.(III.7.) sz. rendelete módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Dr. Csákai Iván: Minden évben kötelező feladat, március 31-ig meg kell alkotni. A Szociális és Egészségügyi Bizottság 8 igen javaslattal elfogadásra javasolja. Marton István: Hozzászóló nincs, ezért szavaztatást kérek, de a 8. § a 12. oldalon, ott a határidő április 1., az nem 1., hanem 15. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg. A közgyűlés 22 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 14/2007.(IV.04.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2007.(IV.04.) számú rendelete a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló 10/2005.(III.7.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 12. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2007. (….) sz. rendelete a 44/2006. (X. 18.) számú, Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletének módosítása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Papp Nándor: Bizottságunk 7 igen, 1 tartózkodó szavazattal támogatta a rendelet hatályon kívül helyezését mind a három esetben. Marton István: Több hozzászóló nem lévén, a meg sem nyitott vitát lezárom, és aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 15/2007.(III.30.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2007.(III.30.) számú rendelete a 44/2006.(X.18.) számú, Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendelete egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 13. Javaslat a vállalkozások támogatásáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Ezzel kapcsolatban azt kívánom elmondani, hogy tartalmilag én a javaslattal egyet tudnék érteni, de az adórendeletek év közi változtatása, az nagyon szerencsétlen dolog, én ezért azt javaslom, hogy maradjunk az eredetinél, és esetleg a jövő esztendőben foglalkozzunk újból ezzel az emelt javaslattal, ami kétségtelen, hogy bizonyos védelmet jelent azoknak, akik komolyabban ruháznak be. Tóth László: A Pénzügyi Bizottság a 45/2007. számú határozatával, amely 5 igen, 2 nem szavazattal született, az előterjesztést támogatja, és a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi Bizottság tárgyalásra alkalmasnak tartja az anyagot. Amiért én szót kértem Tisztelt Polgármester Úr, az az, és Tisztelt Közgyűlés, hogy Polgármester Úr véleménye mellett foglalnék én is állást, mégpedig azért, mert nem állnak adatok a rendelkezésre, hogy ezzel a jogi szabályozással most tulajdonképpen milyen célt tudtunk elérni. Egy év, amikor látjuk azt, hogy mi az eredmény, és ez milyen réteget érint, akkor tudunk ezzel a kérdéssel ismét foglalkozni, hogy tágítani vagy szűkíteni kell. Tehát nem látom értelmét változtatni ezen a kategórián, most az árkategórián. Marton István: Ez kétségtelen, hogy mivel vadonatúj a dolog, ezért próbaévnek kell lenni, hogy a hatását pontosabban be tudjuk lőni. Ez egy szokvány bázisév lenne, és akkor ennek függvényében, ahogy az előbb is említettem, jövő évben szigoríthatunk rajta. Cserti Tibor: Nem megtámadtattam, hanem megnevesedtem az előterjesztés kapcsán, és én azt hiszem, hogy a józan szakmai érvek sora hangzott el a Pénzügyi Bizottság ülésén, amikor ezt tárgyaltuk akkor. Elég sok időt töltöttünk el. Én úgy gondolom, hogy ha van szakmai előterjesztés és pártoktól függetlenül, akkor Isten igazából a helyi adóigazgatási rendeletalkotás, az az. A módosítást, emlékszem én a magam részéről, hogy döntő súllyal fogadtuk el vagy egyhangúlag, a kérdés szempontjából indifferens. Én azt hiszem egyébként, a rendeletalkotás betartását elősegíti. Isten igazából nekem a fő kérdésem az egyébként, hogy az alaprendelet a helyi adó vonatkozósában az eredeti változat szerint nagymértékben kijátszható is lenne. Isten igazából a rendeletalkotó szándékát a gyakorlatban a legjobb szándék mellett sem igazolná vissza, akkor meg maradjunk pragmatikusak, és arra kérem a Tisztelt Képviselőtársaimat is, hogy szavazzák meg ezt a módosítást, mert van értelme. Tóth László: Hát el tudnám fogadni a Polgármester Úr álláspontját, hogy ha nem Ő lett volna az előterjesztője, tehát én úgy gondolom, hogy a közgyűlés előtt akkor a FIDESZ frakció és a Polgármester Úr helyezkedjen közös álláspontra, mielőtt beterjeszt a közgyűlés elé rendeletmódosító javaslatokat, és akkor nem húznánk egymás idejét, vagy pedig akkor vissza kellett volna vonni a közgyűlés előtt ezt a napirendi pontot, hogy ha olyan javaslatot tesz a FIDESZ frakció felé, hogy ne támogassuk az előterjesztést. Marton István: Bocsánat Tóth Úr, én értékelem a humorát, de itt nem erről van szó. Itt arról van szó, hogy én nyílt és demokratikus vita lefolytatásába mentem bele, elmondtam világosan, hogy én hosszabb távon ezt így teljes mértékig el tudom fogadni, de tényleg várjuk meg a dolognak a hatását. Márpedig én ezt az egészet azért tettem ide, mert ugyan erről beszélgettünk magunk között már akkor is, amikor az előző módosítás történt, de én tisztelem annyira a képviselőtársaimat, hogy ha van egy ilyen javaslatuk, akkor az legalább jusson el a közgyűlésig. Csupán erről volt szó Kedves Tóth Úr, és ezért mondom, hogy köszönöm a humorát. Cserti Tibor: Elnézést kérek, nem okvetetlenkedni akarok. Azért ennél bonyolultabb a helyzet. A közgyűlés hozott egy rendeletet. Ugye annak alapján hozott egy feladatot a Pénzügyi Bizottságra, hogy határozza meg a kiírás feltételrendszerét. A Pénzügyi Bizottság figyelembe véve ugye, a feladatot végre akarta hajtani, és az előterjesztés tanúsítja, hogy hozott egy szigorú feltételrendszert a kiírást illetően. A bizottságnak van egy álláspontja, a közgyűlés egyet tehet, vagy akceptálja, vagy elutasítja. Ebben kérünk döntést a magunk részéről. Hát kíváncsi leszek, a józan szakmai érveket a közgyűlés most hogyan kezeli pártállástól függetlenül. Marton István: Két út áll előttem. Az egyik az, hogy visszavonom, és akkor nincs szavazás. A másik meg az, hogy leszavaztatom, és én úgy gondolom, hogy le kell szavaztatnom. Kérem, hogy aki el tudja fogadni, az nyomja meg az igen gombot. Én az általam elmondott érvek alapján az idei évre ettől tartózkodok, jövőre biztos, hogy megszavazom. Biztos. Hát, ha még élek. Tehát azt javaslom, hogy maradjon a régi, vagyis én tartózkodni fogok most. A közgyűlés 9 igen, 12 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 88/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a vállalkozások támogatásáról szóló 20/2005.(V.9.) számú rendelet módosítására vonatkozó javaslattal nem ért egyet. Marton István: Nem ment át. Cserti Tibor: ………. eredeti határozati javaslat ….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Marton István: Köszönöm Képviselő Úr. Úgy látom, nagy örömömre szolgál, úgy látom, hogy a többség intenzíven figyel. Cserti Tibor: Akkor ügyrendi kérdésem van …. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni.) Marton István: Vége van, lezártuk. Cserti Tibor: …….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni.) Marton István: Most nem. Nincs rendeletmódosítás, majd jövőre lesz. Cserti Tibor: …….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni.) 14. Közbeszerzési Terv módosítás (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Itt az 1. számú mellékletben látszik ez a 9 pont, ahol lépnünk kell a 129/2003. évi törvény értelmében. Röst János: Javasolnám, hogy ez a napirendi pontot ne tárgyalja most a közgyűlés. Ennek az az oka, hogy összefügg a 48. és 49. napirendi ponttal, ami a bankszámlaszerződést, illetve az alkuszi biztosítási szerződést érinti. Tehát először vissza kell vonni ezt a kettő pontot, akkor lehet ezt megszavazni. Én azt javasolnám, hogy a következő közgyűlésen egy egymondatos szavazással ezt ejtsük meg. Marton István: Van igazság abban, amit mond, viszont azok zárt ülésre vannak tervezve. Ne hozzunk vissza annyi napirendet akkor, mikor április 12-én annyi komoly téma lesz. Röst János: Akkor nem lehet szavaztatni, mert nem lehet arról szavazni, amit nem vontunk vissza. Marton István: Akkor a zárt ülés után fogjuk ezt megszavazni utolsó nyitott napirendként. Köszönöm a figyelmeztetést. 15. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórházának szakmai fejlesztési koncepciója elfogadására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója Dr. Csákai Iván: A bizottságunk az anyagot megtárgyalta, Főigazgató Urat meghallgatta, és 6 igen, 2 nem szavazattal az anyagot a közgyűlés elé terjeszthetőnek tartotta. Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 4 igen, 1 tartózkodással támogatta az előterjesztést. Marton István: Mivel hozzászólót nem látok, a vitát lezárom. Kérem a testületet, hogy a határozati javaslatot – külön szavaztatok a pontokról. Hát, miután nem volt itt most vita, jó megadom a Főigazgató Úrnak a szót, bár úgy gondoltam, hogy a következő napirend lett volna az izgalmas e téren, de mindegy, akkor a Főigazgató Úré a szó. Dr. Kovács József: Ezeket úgy készítettük elő, hogy a kórház új ágyszám kapacitásának megfelelően megkeressük azokat a kitörési pontokat, amellyel kezelhetővé válik esetleg ez a nagyfokú ágyszám leépítés, és az összes olyan területet megpróbáltuk feltüntetni, illetve szeretnék kibontani, amelyek a kórháznak a hosszú távú működését, a betegek ellátását garantálja. Cserti Tibor: Egyetlenegy kérdést szeretnék feltenni. Ugye a szakmai program elfogadásáról van szó, úgy tudom, egy napunk van a szerződés megkötésére az OEP-pel. Marton István: Már nincs egy napunk. Cserti Tibor: Jó, majdnem egy napunk. A kettő, az szinkronban van-e egymással, vagy ott van egy tagadó szándék, vagy fenntartásunk, ódzkodásunk, vagy egyáltalán most köszönő viszonyban van-e a két dolog egymással? Ha igen, akkor ….. Dr. Kovács József: Ezek nem ellentétes dolgok, ezek párhuzamos dolgok, tehát nyilvánvaló, egy olyan helyzet elé állította a miniszteri határozat a kórházakat, beleértve a kanizsai kórházat is, hogy készülnünk kell arra, hogy hogyan látjuk el 360 ágyon az a korábbi 22-25.000 éves fekvőbeteget. A szerződés ettől függetlenül, azt kell, hogy mondjam, egy keretszerződés, és igazából ebben a kórháznak különböző tárgyalási pozíciói nincsenek, hiszen jogszabály által előírt szerződésről van szó, az OEP és a kórház közötti szerződés, keretszerződés. Ennek a finanszírozási és szakmai tartalmát a jogszabályok határozzák meg, elsősorban a 43-as finanszírozási kormányrendelet, a másik pedig a 9/93-as miniszteri rendeletnek a részletes szabályai határozzák meg adott hónapban, adott évben, negyedévben, milyen ciklusban és milyen formában kapjuk meg a betegekért az ellátmányunkat. Röst János: Kérdezném Főigazgató Urat, hogy készült-e átvilágítás a kórház működtetését illetően, illetve kap…. olyan szakmai anyagot a következő közgyűlésre, mikor már a konkrét számokat fogja meghatározni, ami taglalja a felszabaduló kapacitásokat, a humán-politika, épület, technikai megoldások, ebből származó ellátási és finanszírozási változásokat, változatokat? Egyébként én a koncepció helyett inkább irányelveket mondanék, mert a koncepció esetében ezeknek, amiket én most mondtam, nagyjából kellett volna tartalmazni, de én elfogadom azt, hogy most erre volt lehetőség, erre volt idő, és én úgy gondolom, hogy amikor a komplex tervet megkapjuk financiális oldalról, akkor ezeket be fogja mutatni a Főigazgató Úr. Marton István: Köszönöm Röst úr értékes kérdéseit, de ilyen jellegű kérdéseket a korábbi ciklusokban Ön sose tett föl. Ez nekem volt szokásom az első háromban, ha jól emlékszem. De nagyon ritkán lettem kielégítve, ezt is hozzá kell tennem. Az ügy kapcsán. Dr. Károlyi Attila: Főigazgató Úrtól kérdezném, tudom, hogy itt egy szakmai fejlesztési koncepcióról …. ilyen rébuszokat látok, ha nem sértődik meg érte. Azt mondja, fejlesztési elképzelések lényegi elemei 2. pont, a már meglévő osztályok, egységek szakmai megerősítése. Kérdezném, mit jelent ez? Kérdezném másodsorban azt, hogy mit jelent a 7. pontban az új kórházstruktúra kialakítása során felszabaduló kapacitás hasznosítása - üzleti alapon történő finanszírozás? Ezt a kettőt kérdezném Főigazgató Úrtól. Marton István: Mielőtt Főigazgató Főorvos Úrnak átadnám a szót, úgy látom, képviselőtársam nem kísérte kellő figyelemmel a kórházigazgató kinevezése körüli vitát, amelyben én megfogalmaztam olyan elvárást is, hogy a psd-s doktorok számát a nulláról illő lenne, mondjuk a ciklus végére 4-5-re fölvinni, és ez nyilván, hogy ezt jelenti. Én csak emlékeztetem a közelmúlt eseményeire. A 7-est is meg tudnám válaszolni, mert most már lassan szakember leszek kórházszervezési ügyekben, de azért annyira nem bízok még magamban, hogy ne a Főigazgató Urat kérném fel a válasz megadására. Dr. Kovács József: Koncepcióról beszélünk, nem pedig átalakítási tervről. Tehát alapvetően a koncepció kidolgozásánál és a benyújtásánál az motivált bennünket, hogy amennyiben nincsen az az egészségügyi szerkezetváltás, a kórház nyugodtan, ebben a korábbi szakmai vonalon szép lassan lépegethetett volna előre, és a városi kórház egyszerű életét élhette volna tovább. Ezt alapvetően felborította az új egészségügyi elképzelés, és mindenképpen felül kell vizsgálni azt az elmúlt 15-20 éves gyakorlatot, hogy a kórház kizárólag azokra a területre és feladatokra koncentrál, amelyeket korábban végzett, és azzal a technológiával végzi, amit korábban alkalmazott. Gyakorlatilag az egészségügyi ellátásban elszállt az idő a fölött, hogy eltekintsünk olyan új ellátási formák, amelyek más kórháznál már a napi élet gyakorlatában alkalmaznak. Itt olyanra gondolok, mint például sürgősségi betegellátó osztály. Ez most a nagykanizsai kórháznak egy olyan feladata, amelyet a minisztériumi egészségügyi koncepció tűzött ki, hogy amennyiben súlyponti kórházi feladatokat kell ellátni, akkor eleget kell tennie a sürgősségi betegellátási feladatoknak. Tehát például ezt mindenképpen meg kell jeleníteni, és ki kell építeni, hiszen ez már nem egy egyszerű városi kórházi feladat, hanem ténylegesen az egészségügyi gerincéhez csatolták azzal a …, bevonták abba a 39 kórházba, amelyik az egészségügynek a tömeges bázisellátását, és amire az egészségügyi ellátást alapozni kívánja az egészségpolitika. Olyan új ellátási technológiákat, egynapos sebészet, kúraszerű ellátások, járóbeteg szakellátásban az új technológiáknak a meghonosítása szükséges, amelyekben azt hiszem, hogy komoly és régi lemaradása van a kórháznak. Ezt annál is inkább említeném, hiszen a tárgyi és egyéb lehetőségei adottak lettek volna a kórháznak például, hogy már 10 évvel korábban rálépjen erre az útra, és most nem kellene elég nagy sürgősséggel, sebességgel ezeknek a feltételeknek eleget tenni. A fejlesztési elemből ezeket, amit a Képviselő Úr említett, hogy üzleti alapon történő finanszírozás – ezt tulajdonképpen nyugodton lefordíthatom privát finanszírozásra, amire azért van szükség, mert a kórháztörvény, illetve a miniszteri határozat alapján a kórház 638 ágyából 502 ágyat hajlandó finanszírozni az Egészségbiztosítási Pénztár. A felszabaduló 156 aktív fekvőbeteg kapacitásnak, miután azért ott rendelkezünk mind az elhelyezési, mind a tárgyi, mind a személyi feltételekkel, ezeknek a hasznosításával, ezek rendelkezésünkre állnak ezek a feltételek, mint Önök is jól ismerik, nagyon szép és kulturált a kórház, mindenképpen ennek a hasznosítása, szükségesnek tartom. Vannak hozzá betegek, és én nagyon sajnálnám, hogy ha ezeket úgy kellene bezárni, hogy gyakorlatilag ezek az eszközök, műszerek, ezek az ingatlanrészek pocsékba menjenek. Én azt hiszem, ezzel minden képviselő és a városnak az alapvető érdeke. Ezeket, miután az Egészségbiztosítás Pénztár nem finanszíroz, ezeket kizárólag úgy tudjuk működtetni, üzemeltetni, ha nem OEP finanszírozott szolgáltatásokat, kiegészítő egészségbiztosítási pénztárt, olyan esetleg magasabb ápolási szintű szolgáltató egységeket, külföldről vagy máshonnan idehozott ….. tervezett műtétek végzésére alkalmas egységeket alakítunk ki, amellyel igenis a meglévő kapacitásunk ahelyett, hogy az enyészet martalékává tegyük, hasznosítjuk. Tehát ezt jelenti, így lehet dekódolni ezt a bizonyos 7. pontot. Halász Gyula: Azért, mivel nem szakemberek ülnek itt a testületben, azért szeretném, ha a Főigazgató Úr kifejtené, hogy mégis csak mit jelent ez az üzleti alapon történő finanszírozás, mert itt az előző közgyűlésen elég heves indulatokat kavart a működtetés vállalkozásba adása, hogy ezt jelenti-e? Tehát konkrétan ezt jelenti-e? Egyébként ez ellen nincs kifogásom. Majd a másik oldalon ülőknek esetleg lehet. És szeretném azért azt világossá tenni, hogy a súlyponti kórházak plusz forrásokat is kapnak, és a pályázati lehetőségek is megnyílnak azoknak a kórházaknak a számára, akik az OEP-pel a szerződést megkötötték. Tehát a szerkezet-átalakításra pályázati pénzek is rendelkezésre állnak. Tehát én azt szeretném, ha a Főigazgató Úr tisztán, egyenesen és világosan elmondaná, válaszolna arra, hogy elképzelhetőnek tartja-e azt, hogy a kórház egyes területein a működtetés vállalkozásba adásra kerüljön üzleti alapon? Erről lenne szó. Marton István: Lehet, hogy 30,2 %-kal kevesebb ágyon, egy ágyra jutó finanszírozás nőni fog, de ez még okozhat sok száz milliós veszteséget éves szinten. Ez ugye azért kiderül mindenkinek. Itt magánosításról se ilyen, se olyan, se amolyan formában szó sem lehet. Ezt én mondom, ezt a Főigazgató Úr pontosan tudja. Dr. Kovács József: Az előterjesztéshez egy olyan táblázatot mellékeltem ugye, ami koncepcionális, tehát nem részletes terv szintjén lett kidolgozva, aminek az a fejléce, miniszteri döntésen alapuló feladat, szerkezet változás és szakfeladatok címét viseli. Ebben két oldalon, a., és b., oldalon foglalom össze, hogy gyakorlatilag a határozat alapján milyen szakfeladatok szűnnek meg, illetve pontosabban nem szűnnek meg, mert a kórház megtartja az eredeti szakmai struktúráját, viszont a szakfeladatok mértéke csökken. Ez a belgyógyászat esetében 27 ágyat jelent a korábbi 109 ágyról. Ez azt jelenti, hogy egy ápolási egység. A sebészet esetében 32 ágy, ez is egy ápolási egység. Itt most ápolási egységet a kórháznak kubatúrájába és az anatómiai adottságai alatt értem, hogy ez általában egy fél folyosó, egy fél szárnynak a részét jelenti. Ugyanígy a szülészet esetében is a 32 ágy a szülészet egy ápolási egység. Gyermekgyógyászatnál is jelentős, csaknem egy fél szintnek a megszűnését. A pszichiátria esetében pedig 20 ágy csökkenés szintén egy ápolási egységnek a megszűnését jelenti. Az újabb szakfeladatok, tehát amikkel a megszűnő egységeket szeretnénk megtölteni, ez nappali ellátás, kúraszerű ellátás, VIP-ápolás, ami egy emelt szintű ápolási formát jelent, egynapos sebészetet, amint említettem a sürgősségi betegellátó osztályt, gyermekosztályon is kúraszerű ellátást, anyaszálló kialakítást tervezünk, rehabilitációs, esetleg fizetős reumatológiai részek kialakítását, életmód-táborok, járóbeteg szakellátás, illetve például akár egészségügyi központokat, fittness-központokat, ilyet értelmezünk. Ezeknek a gyakorlati megvalósítása kétféleképpen lehetséges. Az egyik, hogy a kórház felvállalja azoknak a termékeknek, szolgáltatásoknak a kialakítását, amelyet ezekkel az eszközökkel, kapacitásokkal tudjuk végezni, és megfelelő módon a különböző PR-marketing eszközökkel ezeket megkeressük a piacát, és értékesítjük. Ez az egyik út. A másik pedig, keresünk olyan egészségügyi vállalkozókat, akik végzik ezt, és ezeket a területeket a rendelkezésükre bocsátjuk, adott esetben bérbe adjuk. Például ilyen képzelhető el mondjuk, hogyha egy plasztikai sebésznek bérbe adunk néhány ilyen felszabaduló kapacitást, és ő a saját beteganyagát, a műtő műtőfelszerelésével, a mi ápolási személyzetünkkel elvégzi azokat a műtéteket, és a kórháznak bevételt hoz. Ami azt jelent…., hogy egy privát egészségügyi szolgáltató a kórház eszközeivel nyújtja a privát szolgáltatást, a kórház pedig bevételhez jut azzal, hogy bérleti díjat kap adott esetben a használt kórteremért, illetve azok a dolgozók, akiket ő alkalmaz, akik közreműködnek neki a tevékenység végzéséhez, jövedelemhez jutnak. Bárdosi Gábor Jenő: A Egészségügyi bizottsági ülésen már találkoztunk és váltottunk is észrevételt, és eszmecserét Főigazgató Úrral. Azóta eltelt időszakban először rögtön a Polgármester Úrnak a mondatára kicsit felháborodtam, vagy keményen szóló mondatára mondanám, hogy ez olyan jól hangzott Polgármester Úr, mintha akár én mondtam volna így, hogy Isten ments, hogy privatizáció legyen a kórházban. De azért Főigazgató Úr is most arról beszélt, amit én ott kérdeztem ugye az Egészségügyi bizottsági ülésen is, és azt tetszett akkor válaszolni, hogy van ennél hosszabb munkaanyag, mint amit kaptunk ehhez az egy oldal történetéhez, és ezen tetszettek dolgozni. Azért minket a mazochista vagy akár érdeklődésre számot tartó nézők még éjszaka 1,00 órakor nézni fognak, körülbelül akkor kerülünk adásba ezzel a dologgal, azoknak azért nem lenne baj, ha a munkaanyagból minél többet megtudnának. Köszönöm, amiket el tetszett mondani, mert azért ez abból az anyagból, amit akkor ott beszéltünk róla, hogy mi akkor nem láttuk, de azért Önök ezzel foglalkoztak. Azonban ez valójában számomra, miközben Polgármester Úr kicsit felháborodottan mondta ezt, hogy nem ……. privatizálni, azért egyre jobban tetszenek megerősíteni azt, amit én azt gondolok, amit mondtam is a bizottsági ülésen, hogy amikor a kórház… mondjuk 70 %-os ágykihasználással ment az elmúlt években, akkor azért olyan igen nagy baj nincsen, csak meg kell találnunk, hogy mi legyen azzal 156 aktív ággyal, amire pályázni lehet majd, ki lehet találni ilyen különböző megoldásokat a működtetésre, akár a magánorvos-praxisok bevonására, vagy nem magánorvos-praxisok bevonására, akár a műtők kiadására, bérbe adás, egyéb, amiről beszélt Főigazgató Úr. Azonban olyan nagyon messze nincs ám ez a privatizációtól, ahogy igazából nézem, mert én visszatérnék arra a rendkívüli gyűlésre, amikor ott ugyan nem kaptam választ Főigazgató Úrtól, de hát azért valójában egyre jobban kiderül, és ez így természetes, hogy kiderül, hogy ugye ezeket az ágyakat jól és ésszerűen hasznosítani kell. Ebben benne van a működtetése hasznosítása is, meg benne van az értékesítése annak, amit értékesíteni kell. Hát ugye ez ellen ágált az elmúlt ciklus közepén …. Marton István: Képviselő Úr! Fél perccel túllépte az időt, és … Bárdosi Gábor Jenő: Köszönöm szépen Polgármester Úr! Tudom, hogy túlléptem, mert hallom a hangot, még nem vagyok süket, bár fáradok, de köszönöm, hogy tetszik erre is figyelni ezen a késői órán. Azonban befejezve a mondandómat, befejezném. Szóval azért valamit úgy beállítani, hogy nekünk ezt nem kell kiadnunk, nem kell bérbe adnunk, nem kell esetleg értékesítenünk, miközben tudjuk, hogy ezzel akár csökkenteni lehet Polgármester Úr által mondott pénzügyi finanszírozás hiányát pénzügyileg, azért ez nem éppen szerencsés mondat, én azt gondolom. Marton István: Nem kell eladni, nem kell értékesíteni, ahogy Főigazgató Főorvos Úrnak az előadásából kitetszett, olyan tevékenységet kell rajta folytatni, ami a 156 ágy finanszírozásának az eltűntét valamennyire kompenzálja. A hangsúly itt a valamennyire van. Tehát mondjuk, egy várható több száz milliós veszteségből valamit vissza kell hozni, és ennek semmi köze az ég egy világon a privatizációhoz, ami ugye itt már mellesleg nem tudom, milyen alapon, de időről időre előbukkan. Röst János: Én kérdeztem Főigazgató Urat, hogy arról nyilatkozzon, hogy készült-e átvilágítási anyag. Erre nem kaptam választ. Hát illetve én ott folytatnám, hogy ha bérbe adunk működtetést, az lényegében ugyanazt takarja, amiről beszélt az előttem szóló képviselőtársam, az valamilyen szintű privatizációt jelent. Nyilván az épületet nem lehet privatizálni, ezt a törvény tiltja, de a működtetés bérbe adása, az lényegében lefedi, legalábbis egy részét neki. Én bízok abban, hogy nem kimazsolázott működtetésről van szó. Hogyha ezt bérbe adnák, egyébként én támogatnám, hogy ha az egész működtetést megejtenék, de azt nem tudnám támogatni, hogy azok a részek, amelyek hasznot hoznak, azok kerüljenek valamilyen szinten bérbe adásra. És továbbra is kérném azt, hogy a következő közgyűlésen, amikor a komplex anyag bejön, azért kapjunk tájékoztatást a felszabaduló kapacitásokról, hogy konkrétan mi szabadult fel, és annak a kiváltására konkrétan milyen tervek vannak, és ezeknek a költségvonzatait, bevétel-kiadási oldal, remélem, hogy ez elkészül addigra. Marton István: Képviselő úr ne aggódjon, nem lesz bérbe adás. Dr. Kolonics Bálint: Azért kértem szót, mert nem szeretném, hogy ha olyasvalamiről kezdenénk el beszélni, amiről csak a szemben lévő oldalon ülő képviselőktől hallok, és hallottam idáig is az elmúlt négy évben. Én Főigazgató Urat hallgatva, és az anyagot olvasva, tisztán és világosan értem, hogy miről beszél. Szó nincs itt arról, hogy a tulajdonjog átruházása történne meg, vagy a működtetés vállalkozásba adása történne meg egy bizonyos részlegnek, vagy egy bizonyos osztálynak. Mert erről volt szó, és ez a fogalom, ami jelentené a privatizálását egy bizonyos részlegnek vagy osztálynak. Aztán lehet a fejeket csóválni. Amiről Főigazgató Úr beszél, az idáig is működött Tisztelt Képviselőtársaim. Voltak olyan betegek a kanizsai kórházban, akiket a társadalombiztosítás nem finanszírozott, külföldi betegek, akik a pénztárba becsengették a pénz, és utána a saját biztosítójuknál benyújtották a számlát és kifizette nekik. Főigazgató Úr erről az üzleti alapról beszélt többek között, hogy preferálni kell esetlegesen külföldi betegállománynak a kórházban való kezelését, és ehhez a koncepció alapján olyan részlegeknek a kialakítását, amiken ez megoldható és bővíthető. A bérbeadás – idáig is volt bérbeadás a kanizsai kórházban, hiszen az ott dolgozó orvosok a szakrendelőkben rendelőket bérelnek azért, mert a közalkalmazotti vagy vállalkozóként ott ledolgozott rendes napi munkaidő után a megadott időkben magánrendelést folytatnak ezekben a szakrendelőkben, rendelési helyiségekben, amikért ők bérleti díjat fizetnek a kórháznak. Mindkét eset üzleti alapon működik, és működött idáig is. Én azt gondolom, amit Főigazgató Úr elmondott, amennyiben ugye kevesebb a finanszírozás és ott van a meglévő kapacitás, ezen a vonalon továbbgondolva ….. fejleszteni, és azon gondolkodni, hogy hogyan lehet pénzzé tenni ezt a fajta kapacitást. Ez nem azt jelenti, hogy Főigazgató Úr egy bizonyos osztályrészt, kórtermeket vállalkozásba kíván adni, amit én itt hallottam, vagy műtőket vállalkozásba kívánna adni, hanem a kórház megmondaná, hogy annak a kórteremnek mennyi a napi ára, illetve a műtőnek mennyi az óradíja, és ezt az ott dolgozó orvos azokat a betegeket, amiket egyébként ma Magyarországon máshol operálnak, nem Nagykanizsán, itt fogják megoperálni Nagykanizsán, befizetik utána a műtőhasználatért a díjat, kifizetik a kórteremnek a díját, és nem más kórház pénztárába fizetik be. Az a vállalkozó orvos, aki itt dolgozik Nagykanizsán. És nem egyéb más vállalkozás, aki ezt működtetné. A kórház működteti, csak megmondja, hogy minek mennyi az ára, amiért fizetni kell. Dr. Csákai Iván: Azért azt nem kell elfelejteni Uraim, hogy a súlyponti kórházzal nagyon jól járt Kanizsa, mert súlyponti lett, de az ágyszám csökkentéssel nem. Ha Önök fölvetik azt, hogy ez privatizáció, akkor mondják meg, hogy melyik fölújított épületet használjunk másra, költöztessük be a tűzoltóságot, vagy akármi. És az, hogy lesz egy olyan rész, ahol fizető betegek lesznek, tessék megkérdezni a főigazgatótól, hogy melyik plasztikai műtéteket finanszírozza az OEP. Melyiket finanszírozza? Nagyon sok plasztikai műtétet nem finanszíroz. Jelenleg is teljesen áron be kell fizetni a kórházba, hogy ha valaki – nem sorolom föl, mert nem ide tartozik –, be kell fizetni. Az maszek úton megy, és ott csinálja. Akkor miért ne lehetne ezeknek egy elkülönített rész, ahol ők ott vannak, és nem egy súlyos beteg mellett fekszik a sebészeti osztályon? Az nem privatizáció. Bizonyos olyan feladatokat, amit egyébként is úgy látunk el, hogy fizetnek érte, azokat szeretnénk itt ellátni. Marton István: Igen, hát itt kezdem azt hinni, hogy egyesek vagy félreértik, vagy félremagyarázzák. Tehát az, hogy egy szolgáltatásnak megkérik az árát, annak semmi köze a privatizáció. Karádi Ferenc Gyula: Főigazgató Úr előadásából számomra kristálytisztán kitűnt a szándék. A szándék pedig az, hogy jó gazda gondosságával, okos gazdálkodással a meglévő javakat próbálja hasznosítani. Ha ezt Önök privatizációnak érzik, akkor szerintem nagyot tévednek. Böröcz Zoltán: Szerintem mindannyian ugyanarról beszélünk, csak valamivel nagyon nehéz egy-két képviselőnek, vagy képviselőcsoportnak szembenéznie. Én nem gondolom, hogy a kórházi Főigazgató Úr eljárhatna olyan gondatlanul, hogy a felszabaduló ágyszámot, a hozzá tartozó infrastruktúrát, és nem csak ágyakról, rendezésekről és egyebekről van szó, az enyészetnek átadja, mert akkor azt gondolom, hogy Nagykanizsáról Őt el kéne küldenünk. Ezt hasznosítani kell. Az, hogy bérbeadás, vagy eladom valakinek, és arra a célra használja, hogy az egészügyben gyógyítást végezzen, az, bocsánat, nekem mindegy. Polgármester Úr, ha azt mondja, hogy nem kerül értékesítésre, és ezt úgy mondja, mintha az eladás és az értékesítés fogalma egy lenne. Értékesítésre kerül, remélem. Bérelni fogják, remélem. Remélem, hogy a bérleti díjak mindig olyan magasak lesznek, hogy az befolyik a kanizsai kórházba és gazdagítja, ha úgy tetszik, az eszközei lehetőségeit növeli. Én azt gondolom, Önöknek azzal kell szembenézni, hogy ezt hívják úgy, hogy privatizáció. Természetesen nem az OEP által finanszírozott rész tekintetében, hanem egyéb tekintetben. De még egyszer mondom, Önök ezzel szembe fognak kerülni, ha nem a mai napon, akkor egy fél év múlva, hiszen ennek az aránya is egy idő után el fog tolódni értelemszerűen, és kialakul az a struktúra, egészségügyi struktúra, ami egyébként tőlünk nyugatabbra természetszerűen és jól működik. Tudják, ez egy kicsit olyan most, mint amikor hallom Önöktől, hallottam egyébként korábban is, hallottam a legutóbb a kórházról lévő ülésen is, és ömlik a TV-n és az utcán sajnos ma már, hogy az egészségügyi kormányzat nem csinál mást, mint eladja a kórházakat, mert kiüríti azért, hogy az épületet eladja vagy értékesítse. Milyen lenne az a kormányzat, amelyik kiüríti az egészségügyi épületet, aztán ilyen szovjet laktanya mintájára nézegetnénk ott 20 évig? Természetszerűen valami módon értékesíti. Azt gondolom, Főigazgató Úrnak ezekben az irányelveiben, ami szerepel, az részemről, kanizsai ember részéről, ha úgy tetszik, képviselőként támogatható. Nyilván ennek a részleteit szakemberként Ő és az egészségügyi szakemberek kidolgozzák, csak könyörgöm, vegyük már tudomásul, hogy ezen az úton elindulunk. Óriási szerencsénk van. Nagyon fejlett épületállaggal, viszonylag fejlett infrastruktúrával, gondolom, egy kicsit kevésbé fejlett technikával rendelkezünk, talán orvosi karral, remélem – nem értek hozzá –, hogy jóval, vagy lehet, hogy azzal sem jóval. Főigazgató Úr felméri. De azon az úton indulunk el, amit így hívnak. A privatizáció nem eladást jelent, az lehet szolgáltatás-privatizáció, tehát átengedek szolgáltatást. De lehet olyan is, hogy bérbe adok területet …., ahol magánvállalkozóként dolgozik, és így tovább. És ezt intézményi vállalkozási tevékenységnek hívják. Így van pontosan ebben az esetben. Ez is egy nagyon pontos és szakszerű elnevezés. Csak könyörgöm, ne dugjuk homokba a fejünket, hanem nézzünk szembe vele, mert Kanizsának az lesz a jó, ha ezzel szembenézünk. Marton István: Gyakorlatilag két hozzászólásnyi időt merített ki. Viszont először és egyben ehhez a napirendhez ezek szerint utoljára. Cseresnyés Péter: Nem akartam hozzászólni, de azt hiszem, most már szinte mindenkinek világos az, hogy néhány képviselőtársunk azon az oldalon azt akarja elhitetni sokakkal, hogy valamiféle privatizációról van szó. Kedves Böröcz képviselőtársam, bármennyire próbálgatja, ez nem privatizáció. Ha egy szolgáltatást kiajánljanak, és ezt a szolgáltatást valaki igénybe veszi azért, mert egy olyan szolgáltatást akar magának, ami amúgy különben a biztosítás miatt őneki nem jár, az nem privatizáció, hanem egy plusz szolgáltatást vásárol magának. Ne tessék megpróbálni elhitetni az emberekkel azt, hogy Nagykanizsán valaki privatizálni akar. Ne ijesztgessék az embereket! Ne ijesztgessék az embereket! Az a helyzet állt elő sajnos az Egészségügyi Minisztérium és miniszter, és a kormánynak az intézkedései kapcsán, hogy ilyenről kell beszélni. Ha nem lett volna ez az ágyszám leépítés Nagykanizsán és az országban, nem kéne ilyenről beszélni. És akkor még Önök ijesztgetnek? Nincs privatizáció. Nincs privatizáció, jegyezzék meg. Nem akar senki privatizálni. Dr. Károlyi Attila: Ezeket az ingerült szavakat a másik oldalról én megértem, végül is itt kioktatott bennünket Kolonics képviselőtársam, hogy ez mit jelent. Hát én ezt a magam részéről visszautasítom. Engem nem kell kioktatni arról, hogy mit jelent ez a bérbe adás és a felszabaduló ágyaknak a hasznosítása. Ha elmondja még 58-szor Alpolgármester Úr, hogy nincs privatizáció, akkor is a Böröcz képviselőtársam álláspontját tudom megerősíteni - de Főigazgató Úr felé egy halk megjegyzéssel. Főigazgató Úr mondja meg nekem: a gyógyító munka színvonalára ennek kihatása lesz-e? A gyógyító munka színvonalának a disztinkciója bekövetkezik-e? Én egy szegény ember vagyok és bekerülök oda, és kifizetem a vizitdíjat és hasonlókat, vagy én gazdag ember vagyok, és megfizetem a VIP-szolgáltatást – a szolgáltató részéről, a gyógyító orvos részéről bekövetkezik-e valamiféle megkülönböztetés óhatatlanul? Cseresnyés Péter: Nagyon rövid leszek. Károlyi képviselőtársamnak a gondolataira reagálok. Ez nem következhet be. Nem szabad, hogy bekövetkezzen, amit elmondott. Jogos a félelem, de nem szabad, hogy bekövetkezzék. De pont erről beszéltem az előbb képviselőtársam, amikor azt mondtam, hogy sajnos egy meggondolatlan, át nem gondolt intézkedés eredménye az, hogy a kórházaknak ebben kell gondolkozni, mert ha ez a kormányintézkedés nem történt volna, ez a jelentős aktív ágyszám leépítés és finanszírozási probléma nem adódott volna elő, akkor nem kéne a kórházaknak és a kórházvezetőknek ezen gondolkozni. Egy adatot hadd mondjak: közel 150 milliárd Ft-ot vonnak ki a következő évben az egészségügyből. Mondom, 150-et, a 100 milliárd, az a gyógyszerkasszából megy ki. Az egészségügyből összességében igen, de az egyik rész, ami közvetlenül az egészség…., a gyógyításból vonnak ki, az 150 milliárd Ft. Hát, ezért kell ezeket a dolgokat a kórházvezetésnek megtennie, vagy a kórházak vezetéseinek megtenni. Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, néha az az érzésem, hogy talán nem is nagyon tudják itt, hogy miről beszélnek. Az egyikük azt mondja, hogy a kórház ajánlja ki és a kórház valóban nagyon helyes, ha így lesz, és a kórház szedi be azokat a pénzeket, amiket nem az OEP finanszíroz, hanem a szabadpiac, mit tudom én hogyan, külföldi betegektől, vagy VIP-betegektől, vagy olyan beavatkozásokból szedi be, amit az OEP nem finanszíroz. Nagyon helyes. Ez egy követendő magatartás. Ez igen. De nem erről szól a történet. A másik azt mondja – ugye ezt mondja Alpolgármester Úr –, azt mondja az Ügyrendi Bizottság elnöke, hogy vállalkozó orvosok fognak itt dolgozni úgy a kórházban adott osztályon, hogy műtenek, ezért meg fizetnek, nem tudom, bérleti díjat ezért, azért, amazért. Hát döntsék el, miről van szó. Ha ez az utóbbi, akkor ez igenis privatizáció, és ez helytelen, és ez nem megengedhető már csak azért sem, mert a felelősségi viszonyokat keveri össze, és az Isten se bogozza ki utána, hogy mondjuk egy műhiba kapcsán ki a fészkes fene lesz felelős adott esetben. A kórház, a vállalkozó orvos, vagy az alkalmazott, vagy hogyan épül fel az …..-ból a felelősség? Én nem kívánok most ebbe belemenni, de ezért ez bonyolult helyzeteket eredményez. Én azt javaslom, és azt tanácsolom, hogy azt kell támogatni, igen, azokat az elképzeléseket, amit Főigazgató Úr ide nagy slágvortokban fölvázolt. Azok valóban, azt hiszem, hogy így elfogadhatóak, követhetőek, de azzal az egy megjegyzéssel, hogy itt a kórház léphet, és a kórház lehet az, aki kiajánlja a saját szolgáltatását, és a kórház szedi be érte a pénzt, és nem különböző vállalkozó orvosok. Én akkor kezdtem elbizonytalanodni egy kicsit a fejlesztési elképzelések lényegei között, amikor Polgármester Úr is azt mondta, hogy most már Ő is szakember, és Ő is így gondolja. Én egy kicsit elbizonytalanodtam, de hát majd csak a Főigazgató Úr helyrebillenti a bizodalmamat. Marton István: Képviselő Úr! Ne torzítson! Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, igenis fennáll a veszélye annak, hogy itt privatizációra törekednek Önök Polgármester Úr és a FIDESZ frakció. Én azt gondolom, hogy nekünk mindent meg kell tenni, már azoknak, akik maradtunk azon az állásponton, az elmúlt ciklusbeli álláspontot is fenntartva, hogy nem akarjuk a mai tudásunk, eszünk szerint a privatizáció semmilyen formáját. Ha tetszik, akkor nekünk kell majd aláírásokat gyűjteni, követve az Önök politikai példáit – meg is fogjuk tenni, azt gondolom. Önök ellen begyűjtjük … az aláírásokat, hogy lehetőség szerint ne következzen be semmiféle privatizáció a kórházban a mai állapot szerint. Azt megjegyzem halkan, hogy az, hogy a kórházágy csökkentés, az szükséges volt mindenképpen. Hogy 30 %-ban vagy 15 %-ban, ez szakmai kérdés, nyilvánvalóan én ebben nem tudok állást foglalni, de azért elhangzott egy fél mondat, itt valaki mondta, lehet, hogy a Bárdosi képviselő úr, bizottsági ülésen mintha olyasmi hangzott volna el, hogy 60-70 % közötti volt az ágyszám kihasználás a nagykanizsai kórházban, és ha ez igaz, nem olyan vészes ez a mínusz 30 % a 100-ból, … most tartunk a kihasználtság szintjén. Nem voltam bizottsági ülésen, csak valaki erre hivatkozott az előbb. Marton István: Ez a napirend folyik 38 perce. Körülbelül jó félórája mondtam a leghatározottabban, hogy semminemű privatizáció nem képzelhető el. Hogy a felszabaduló kapacitásoknak a hasznosítása hogyan történik, az egy egészen más ügy, úgyhogy, amit Ön az előbb mondott, én azt, ha nem akarom, hogy sértődjek, akkor a vicc kategóriájába kell, hogy soroljam. Nem fogom elmondani 5 percenként még az Ön kedvéért se, hogy itt szó nem lehet a klasszikus értelemben vett privatizációról. Bizzer András: Én szeretném, ha lehet, így egyszerűbben megfogalmazni, hogy ez miért nem privatizáció. Tehát a privatizáció az, amikor eladnak egy szolgáltatást, és utána a beteg, amikor fizet ugye a szolgáltatásért, mert mint hallottuk, az egészségügyben is vannak fizetős szolgáltatások, az OEP nem finanszíroz mindent, akkor ez a pénz nem a kórházhoz fog befolyni, hanem ahhoz a céghez, akinek el lett adva az a szolgáltatás x összegért. És itt erről nincs szó, mert a szolgáltatásért fizetendő összeg a kórházhoz fog befolyni. Tehát nincs szó privatizációról. Önök félrevezetik az embereket, és ezt vissza kell utasítanom. Dr. Kolonics Bálint: Csak egy rövid gondolat, mert úgy érzem, hogy félreérték és félremagyarázzák azt, amit én elmondtam. Idáig is és a mai napig is úgy működik ez a kórházban, hogy van közalkalmazott és van vállalkozó orvos. Tehát, ha úgy tetszik, akkor erről beszélgetünk. Főigazgató úr arról beszélt, hogy a felszabaduló kapacitást hasznosítani szeretné a kórház, és nem egy bekapcsolódó egészségügyi szolgáltató. A vállalkozó orvosok ebben dolgoznak most is, és dolgoznának ezt követően is, és nyilvánvaló, hogy befizettetnék a kórháznak, mint szolgáltatónak azokat a térítési díjakat, bérleti díjakat a beteg által a kórháznak a kasszájába. Én erről beszéltem. Nem arról, hogy a hiéna vállalkozások lefölözik ennek a hasznát. Nem erről beszéltem. És az lenne a privatizáció. Röst János: Ügyrendi lesz, igen. Arra kérném Polgármester Urat, hogy adja meg a szót Főigazgató Úrnak. Egyébként, hogyha bevallják, hogy működési privatizáció van, én támogatom. Marton István: Nincs mit bevallani, úgyhogy nincs mit támogatnia. Dr. Kovács József: Nagyon érdekes hallgatni ezeket a polémiákat. Tulajdonképpen azért arról nem szabad elfeledkeznünk, hogy mi a cél a kórház működtetése során. Az, hogy a fekvőbeteg kapacitást 30 %-kal beszűkítették, ez azt jelenti, hogy korábban az 516 aktív fekvőbeteg ágyon 180.000 ápolási napot teljesíthettünk. A 365-tel kell megszorozni és kijön, hogy hány nap a kórház által teljesíthető ápolási napok száma. A 360 ágyon – most nézzék el, hogy egypárral tévedek – 130.000 ápolási napot lehet teljesíteni. Ez azt jelenti, lényegesen kevesebb beteget tudunk. Az, hogy azt gondolják, hogy ez egy ipari üzem, vagy valamilyen mechanikus gyár a kórház, akkor nagyon tévednek akkor, amikor a 100 %-os kihasználtságra törekszenek. Mindenkinek a saját környezetében ismert az, hogy karácsonykor senki nem szeret befeküdni, akkor kerül be kórházba karácsonykor, meg szilveszter és az ünnepek alatt, ha rosszul lesz, és a mentő behozza. Egyebekben mindenki kerüli, és a betegek is ilyenkor kérik a hazabocsátásukat, de ugyanez vonatkozik a nyári időszakra is, amikor bizonyos tervezhető műtéteket a betegek nem fekszenek be, és a nyári, július, augusztusi hónapokban igenis visszaesnek a kórházak betegforgalmai. Más alkalommal, amikor nekünk úgymond csúcsszezon van, ez a március, április, május, június vagy a szeptember, október, november. Egy nagyon erős szezonális ingadozás van. Ugyanilyen ingadozások tapasztalhatók mondjuk a hétvégén és a hét közben. Általában a betegek hétfőn kerülnek felvételre, és hétvégén hazabocsátás azoknál, akik egy négy-öt napos ápolási időt igényelnek. Tehát a vasárnapot, azt kell, hogy mondjam, ne tekintsék azt, hogy az is a 100 %-os kihasználtság része. Egy osztálynak vagy kórháznak az optimális ágykihasználtsága nagyon függ magától az adott szakmától. Egyik osztálynak, olyan osztály, szakmailag nincsen, amelyiknek az optimális ágykihasználtsága 100 % lenne, ugyanis a betegeknél, ha más …..nem gondolnak …., az időjárási viszontagságok befolyásolják a traumatológiai osztály kihasználtságát, akkor, amikor esetleg pótágyat kell betenni mondjuk, egy ónos eső esetében januári vagy téli időszakban, máskor pedig esetleg az osztály csak 30 ággyal megy a 40 ágyból. Tehát ilyen értelemben teljesen szakszerűtlen 100 %-os kihasználtságot követelni bármelyik osztálytól. Az optimális, az olyan, hogy mindig bizonyos ággyal rendelkezni valamennyi osztálynak, amivel az épp akutan felmerülő esetleges baleseteket vagy nagyobb rohamokat is tudjuk kezelni, és nem kell a kórház folyosóin vagy máshova átutalni a betegeket. Ez mondjuk, egy olyan 75-80-85 %-os ahhoz, hogy kulturáltan, normálisan és harmóniában lehessen a betegeket ellátni. Ez az alacsonyabb ágyszám, ez egyes osztályainknak a kihasználtságát nem 100-ra, 200 %-ra emelte fel, ami, azt kell, hogy mondjam, rendkívül szakszerűtlen, és az alapcél, hogy ezeket a hatásokat, ezeket a szakmai hatásokat tudjuk kezelni. Cserti Tibor: Miután átmutogattak arról az oldalról ide, és én is itt ülők, egy dolgot hadd fogalmazzak meg. Én úgy gondolom, most ebből a politikai csapdából a másik oldal az istennek nem fog tudni kikeveredni. Miért? Mert úgy tárgyalunk anyagról kérem, szépen, mint hogyha feltaláltuk volna – most vulgáris lesz – mint csövön a lukat. Költségvetési intézményről van szó, és a költségvetési intézményeknél, így a kórháznál is, de minden más intézménynél, hogy az alapfeladatot, a szakfeladatokat megkülönböztettük a vállalkozási tevékenységtől. Nyilvánvaló, az önkormányzat tulajdonosi pozícióban rendelkezik az épületállomány, az ingatlanokkal, átengedi gyakorlatilag …… hasznosításra, és mellé arra ösztönzi egyébként normális módon, józanész alapján is az intézményvezetőket, hogy az alaptevékenység becsületes ellátása mellett saját bevételt is termeljen, ezt fordítsa vissza nyilvánvalóan a szakfeladat ellátási színvonalának javítására. Emlékeztetnék, a mi kórházunk korábbi időszakban is, és remélem, a későbbiek során is ezt fogja tenni, ezt a tevékenységet jól látta el. Gyakorlatilag olyan önerőt biztosított a pályázatokhoz, ami gyakorlatilag a kórházi vagyon gyarapodását, az önkormányzati tulajdon gyarapodását eredményezte. Mindjárt befejezem. Tehát gyakorlatilag most kétféle módon tud gazdálkodni az önkormányzat által rábízott vagyonnal, ha az alaptevékenységet …. finanszírozásból ellátja, vagy kérem szépen, vagy maga vállalkozik és nyújtja a szolgáltatásokat a kórházi szervezet intézményrendszer igénybevételével vagy célszerű mozgatásával, vagy pedig azt mondja, a szabad eszközöket és szabad ingatlanokat vállalkozásba adja, magyarul bérleti úton hasznosítja. Emlékeztetnék, hogy erre vonatkozóan van egy vagyonrendeletünk, vagy amit a kórházigazgató saját maga, nyilván…. kötelező, figyelembe vesz, és úgy is ide vissza fog kerülni, vagy bizottsági szintre vissza fog kerülni, és ne féljünk ettől a dologtól, mert egyébként a két álláspont, a privatizáció, meg az önkormányzati intézmények vállalkozási tevékenysége, az édes testvérek ebből a szempontból. Nekem tök mindegy egyébként, hogy minek hívjuk, csak az alaptevékenység ellátására tisztességesen fordítódjon ez vissza, és jól gazdálkodjon a kórház. Ehhez kívánok a Főigazgató Úrnak és a dolgozóknak is jó munkát, erőt, egészséget. Tehát a koncepció ezt nem zárja ki. A politikai tevékenységben nem kívánok részt venni, mert úgy félnek Önök, mint az ördög a tömjénfüsttől, tehát ebben a dologból, még úgy gondolom, a másik oldal ki fogja használni ezt a sanszát, hogy bármikor visszafordítsa Önöknek ezt a kórházi privatizáció témakörét, mert nagyon jól lehet riogatni az embereket. ….. a szakmai tevékenység mögé nézünk, akkor azért egészen másról van szó, és nekem nyugodt a lelkiismeretem. Marton István: Ön egyébként azt mondta el, amit Kolonics úr, meg jó néhányan, többek közt jómagam is, kicsit részletesebben kifejtve. De nem nagyon értettem, ahogy kezdte a hozzászólását, mert úgy kezdte, minthogyha rossz helyen ülne. Csak nem a túloldalra igyekszik? Ott középen csak térdelni szoktak. Lezárom a napirend vitáját, mert több jelentkezőt nem látok. Határozati javaslatnak két pontja van. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház szakmai fejlesztési koncepcióját az előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja. Aki egyetért vele, megnyomja az igen gombot. Én ezt támogatom. A közgyűlés 19 igen, 2 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A b.) pont: felkéri a Kórház főigazgatóját, hogy a finanszírozási tervet terjessze az áprilisi soros közgyűlés elé. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 89/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Kórház szakmai fejlesztési koncepcióját az előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja. b.) felkéri a Kórház főigazgatóját, hogy a finanszírozási tervet terjessze az áprilisi soros közgyűlés elé. Határidő: 2007. áprilisi soros közgyűlés Felelős : Dr. Kovács József főigazgató 16. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza Szervezeti és Működési Szabályzata jóváhagyására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója Dr. Csákai Iván: Bizottságunk az anyagot megtárgyalta, 7 igen, 1 nem szavazattal a közgyűlés elé terjeszthetőnek tartja. Röst János: Egy kérdéssel kezdeném Polgármester Úrhoz, hogy magyarázza el nekünk, képviselőknek, hogy 2006. október 26-án miért kellett visszavonni a három igazgatónak a munkáltatói jogkörét. Volt-e arra indok? A másik, hogy Főigazgató Úr januártól már főigazgató, hogy ennek visszaállítását ebben a három hónapban miért nem kezdeményezte? Folytatnám a következőkkel: átnézve az SZMSZ-nek a módosítását, kérdezném, hogy az orvosigazgató-helyettes, mint funkcióra miért van szükség, hiszen egy csökkenő feladatellátás mellett jelentősen megnőttek a vezetői struktúrák? Én nem gondolom azt, hogy ebben a csökkenő struktúrában még egy igazgatóhelyettesre is szükség lehet, de ezt, gondolom, hogy megindokolja. A következő kérdés, hogy jelenleg a jogi képviselet hogyan zajlik a jogtanácsosi funkció mellett? Jelenleg van-e külső megbízás akár vállalkozói, akár pedig jogi iroda megbízásra, illetve hogyha ilyen van, akkor a jogtanácsos mellett fenn kívánja-e tartani a Főigazgató Úr ezeket a jogköröket? Szintén kérdés, ez a minőségbiztosítási jogviszony, hogy ezt a vállalkozásban látják, akkor milyen technikával oldja meg a Főigazgató Úr azt, hogy az Ő általa javasolt feladatköröket, mind közalkalmazottakra, hogyan tudja rátestálni, hiszen a vállalkozási jogkörben erre nincsen lehetősége? Akkor az fog történni vélhetőleg, hogy a főigazgató utasításokban fogja ezt szabályozni. Lenne módosítási javaslatom is, ez pedig …. oldalnál van. Az a következőképpen hangzana a feladatok megfogalmazásánál, itt nem látom a nem biztosított betegeknek az ellátására történő utalást. Én úgy gondolom, hogy a kórháznak az is a feladata, hogy aki nem rendelkezik biztosítással, ellássa azt a feladatot is. Tehát én javasolnám azt, hogy azt, hogy az első …. úgy hangozzék, hogy minden olyan biztosított és nem biztosított állampolgárnak a stb., stb. gyógyítása is célja a kórháznak. Következő kérdés, ez pedig a munkáltatói jogkörök delegálása a helyetteseknek. Itt gyakorlatilag úgy fogalmaz az előterjesztés, hogy gyakorolják a számára delegált munkáltatói jogokat. Hogyha ezt meghatározzák pontosan, hogy ez pontosan mit tartalmaz, én ennek örülnék, mert így a Főigazgató Úr dönti azt el, hogy melyik helyettesére milyen munkáltatói jogkört bíz. Eddig ez konkrétan volt szabályozva, … taxatíve …. sorolva az, hogy melyik igazgató-helyettes, főigazgató-helyettesnek milyen lehetőségei voltak a munkáltatói jogviszonyra. Marton István: A munkáltatói jogokat egyébként a mindenkori főigazgató gyakorolja. Azt ruház át, amit akar, azt von vissza, amit akar érdemben. A szokásos kérdését, ami úgy egyébként minden kórházzal kapcsolatos napirendnél előjön, azzal én nem óhajtok foglalkozni, viszont kérném a Főigazgató Urat a Röst úr által a 2. oldalon felvetett, tehát a minden olyan biztosított, illetve javasolja Röst úr, és nem biztosított állampolgár stb., stb. Bár meg kell, hogy jegyezzem, hogy ez az egészségügyi kormányzat éppen az ellenkező irányba mozog. De itt kérem Főigazgató Urat, hogy fejtse ki a véleményét ezzel kapcsolatban. Dr. Kovács József: Köszönöm a kérdéseket. Ezekről már beszélgettünk a bizottsági üléseken is, hogy miért kívánom ilyen formában módosítani a korábbi szervezeti, működési szabályzatot. Általánosságban annyit hadd mondjak el, hogy nagyon sok jogszabály határozza meg a kórházak, egészségügyi intézményeknek a szervezeti, működési szabályzatát. Amikor ezt átnéztem, számtalan hiányosságot tapasztaltam, nagyon sok törvényességi feltételnek nem tett eleget a kórház korábbi vezetése, és nem alkotta meg azokat a struktúrákat, amelyeket jogszabály előírt. Ez mindenképpen indokolta, hogy egyfajta módosítást végezzek. A másik pedig az, hogy az aktuális feltételekhez, itt szintén utalok arra, hogy a kórház jelentős szakmai változások előtt áll, és ezeknek a megoldásához olyan szervezet-irányítási csapat kell, aki ezt alkalmas és képes annak az elvégzésére. A kérdésben volt az elején a Képviselő Úrnak olyan kérdése, hogy a három igazgatót miért nem állítottam vissza vagy? Nem értettem pontosan, bocsánatot kérek. Röst János: Akkor segítek. A munkáltatói jogkör el lett vonva szeptember 26-án a közgyűlés által, és miért nem kezdeményezte ennek a jogkörnek a visszaállítását? Akkor elnézést, október, október 26-án, az első közgyűlés volt egyébként, de nem a dátum a lényeg, hanem az, hogy ez a jogkör megszűnt a helyetteseknek, és az elmúlt három hónapban, úgy gondolom, hogy ez azért problémát is, és Önnek volt egyébként többletfeladat ezáltal. Dr. Kovács József: Értem most már, köszönöm szépen. Marton István: Röst úr tévedett, mert ha szeptemberről lenne szó a valóságban, akkor az elődömet kellett volna megkérdezni. De gondolom, októberre …. Röst János: És korrigáltam, október volt …. Marton István: Gyanítottuk, hogy ez a helyzet. Dr. Kovács József: Tehát igazából egyrészt én örülök neki, hogy a kórházat úgy vettem át, hogy valamennyi munkáltatói jogkör, itt elsősorban a felmentés, kinevezés az, ami kardinális, tehát a kórháznak a költségvetésének közel 60 %-át a bér, dologi jellegű kiadások teszik ki, tehát igazából ezeknek az áttekintése és a gazdálkodás szempontjából miután ezek meghatározóak, nekem nagyon jó volt az, hogy ez gyakorlatilag az én kezemben volt. Nyilvánvaló, a későbbiekben nem szükséges, illetve számomra megterhelő 900 ember fölötti munkáltatói jogot, tehát a kinevezés, felmentés vonatkozásában gyakorolni. Ezt jelenleg a kórház előtt álló változások ennek a megtartását indokolják, tehát egyelőre nem is kívánom ezeket kiadni pont azért, hogy amíg a szerkezet-átalakítás során nem tudjuk, hogy pontosan a kórház költségvetés, az új finanszírozási paraméterek a feladatok egyensúlyában hogyan alakulnak ki, addig ezt kimondottan centralizáltan kívánom végezni. Abban az esetben, hogyha a kórház visszatér az egészségügyi szerkezet-váltás után egy normális, azt kell, hogy mondjam, egy normális mederben, akkor értelemszerűen mind az ápolási, gazdasági, mind az orvos-igazgató megkapja, visszakapja azokat a munkáltatói jogokat. Ez jelenleg nem jelent a kórházban semmiféle működést, nekem pedig az átvétel és a betanulás időszakában nagyon nagy rátekintést engedett a kórház személyi állományára, nagyon sok dolgozóval ismerkedtem meg, és ez, azt kell, hogy mondjam, kimondottan hasznos volt az átvétel időszakában. A későbbiekben valószínűleg visszaállunk abba az eredeti állapotba, hogyha ezeket a szakmai és a gazdasági lehetőségek megengedik. Az orvos-igazgató helyettesnek a beépítése a kórházban, azért ez nem egy olyan kis kórház. Tehát ugye városi kórház nagyságrendű a kanizsai kórház. Az új feladatoknak megfelelően azért egy nagyon komoly, a kórház első 40 kórházába emelte azzal, hogy súlyponti feladat. Ha megnézem, hogy az egyes vezetők milyen terhelésnek vannak kitéve, akkor nem csak itt, hanem általában a kórházaknál a legtöbb operatív feladat az orvos-igazgatóra hárul. Itt egy nagyon lapos struktúrával állunk szemben, ami azt jelenti, hogy az orvos-igazgatónak a közvetlen szakmai irányítása alatt, hogyha megnézik, legalább 20-25 szervezeti egység, főorvos található. Az ő eredményes irányításuk ilyen lapos struktúra mellett nem nagyon képzelhető el, illetve a hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. Mindenképpen szükséges egy olyan szakembernek a mellérendelése, aki a struktúrát egy kicsit magasabbá teszi, és ez által hatékonyabban tudja irányítani, ellenőrizni azokat a feladatokat, amelyek a körébe tartozik. Jogtanácsossal kapcsolatban, illetve az egyéb betegekkel kapcsolatban – természetesen a kórház minden beteget ellát, ez az alapfeladatunk, ez teljesen természetes. Itt a nem OEP finanszírozott betegek esetében, hát nyilvánvaló, a finanszírozást is meg kell kerestünk, mert általában ez, hogyha a kórházon ráragad, akkor az nekünk veszteség. Tehát ilyen értelemben azt kell, hogy mondjam, mi egy humán szférát, humán szolgáltatást nyújtunk, de nem vagyunk karitatív intézmény, tehát a kapcsolódó költségeinket valamilyen formában nyilván be fogjuk hajtani, de mi beteget azért nem utasítunk el, mert nincsen egészségbiztosítási finanszírozása. A jogi vonatkozásban a kórháznak, el kell, hogy mondjam, 395 élő szerződése van, amelyek különböző munkajogi, szolgáltatói, bérleti és egyéb szerződések. Például ugye beszélgettünk az előző napirendi pontnál, 34 közreműködői vállalkozó orvos van, aki a legnagyobb harmóniában szervesen, teljes egészében beépülve látják el a feladatukat, és semmilyen működési, egyéb problémát nem jelent, hogy 34 közreműködői szerződő orvos látja el az osztályos, egyéb, ügyeleti, stb. szakfeladatokat. Ezeknek az ellenjegyzések készítése, felügyelete, a kapcsolódó jogi ügyek, a kórháznak a különböző külső peres képviselete, amelyek óhatatlanul egyre nagyobb számban jelentkeznek az egészségügyben, ez mindenképpen megkívánja egy önálló, tehát ilyen volumenű kórháznál egy önálló jogtanácsosi irodának, a jogtanácsosnak a meglétét a kórházban. Belépésemkor nem volt ilyen jellegű munkatárs. Akkor egy ügyvédi irodát bíztam meg, akik egy nagyon interaktív kapcsolatban folyamatosan segítették részben az átadáshoz kapcsolódó, részben a szerződéseknek a rendszerezésében nagyon komoly …. segítettek. ….. nyilvánvaló csak akkor fogom megszüntetni, hogyha a kórházi jogtanácsosi terület, az végleg beválik, és akkor nyilvánvaló, nincs értelme egy párhuzamos ellátásnak a fenntartása. Bárdosi Gábor Jenő: Szintén egészségügyi bizottsági ülésen már véleményt is váltottunk Igazgató Úrral. Tehát először is az óta eltelt időben, abban a két napban azért elgondolkoztató volt számomra, mert akkor megegyeztünk Igazgató Úrral, hogy bizottságok számát még Ön is kicsikét soknak tartotta, mikor először összeírtam. … még mindig aggályos nekem az a dolog, hogy ha ebbe nagyon sok orvos, ugyanazon orvosok megjelennek különböző bizottságokban, akkor ez a bizottsági munka vajon nem veszi-e el a gyógyítástól az idejüket? Aztán van azért ennél egy sokkal aggasztóbb dolog is a számomra, de lehet, hogy csak félreértettem, de most biztos, meg tetszik nyugtatni. Van a műszerügyi bizottság. Azt tetszett mondani az egészségügyi bizottsági ülésen, hogy a műszaki bizottság bele fog szólni még abba is, hogy az alapítványok által, vagy ne adj Isten Bárdosi Gábor magánszemély által megfinanszírozott gépbeszerzést is azért esetlegesen a műszaki bizottság nem fogja támogatni, mert utána ennek a gépnek, berendezésnek a fenntartása, egyéb. Természetszerűleg ezután már a kórházra hárul. Nem szívesen neveznék meg Szabó Imre barátomtól elkezdve több embert, aki a kórházat elég tisztességes támogatásban részesítette, vagy az alapítványok elég tisztességes támogatást igyekeznek beszerezni azért, legutoljára, ha rosszul mondanám, ez a szakmai hiányosságomat takarja csak, hogy legutoljára az egészségügyben egy alapítványi bálban éppen kisgyerekek légzését elősegítő készülék beszerzéséről volt szó. Na most, hogy ha ilyenbe is bele engedünk szólni a bizottságoknak, akkor azért az valahol, én azt gondolom, jogilag is aggályos egy alapítvány működésére nézve. Tessenek engemet megnyugtatni Polgármester Úrral együtt, hogy a Polgármester Úr azért, mint a fenntartó részéről az SZMSZ-nek a főgazdája, a Főigazgató Úr pedig azért, hogy ilyen nem fog megtörténni, hogy akár magánszemély, akár egy alapítvány dolgába ilyetén mélységig … nyúlunk bele. Bene Csaba: Én örülök neki, hogy a szemben lévő Urak közül szinte mindenki kórházi szakember, és kíváncsi lennék rá, bár én nem ültem itt az elmúlt ciklusban a képviselőtestületben, hogy az elmúlt öt év alatt hányszor szóltak bele a kórház dolgaiba ilyen mélységben? Én a magam részéről inkább a szakmára támaszkodnék. Úgy gondolom, hogy a Főigazgató Főorvos Úr nem egy személyben hozta ide, vagy terjesztette ide. Vannak munkatársai, akikkel együtt dolgozva alakították ki ezt az SZMSZ-t, és működtet egy vezetőtestületet is a kórházban, amelyet az előző főigazgató nem működtetett, és én inkább bízok a szakembereknek a munkájában, a Főigazgatónak és a körülötte lévő segítőinek a munkájában, akik idehozták, és mi a magunk részéről támogatjuk az elénk terjesztett anyagnak az elfogadását. Marton István: Látom, Röst úr jelentkezett szólásra, harmadszor nem adhatom meg Neki a szót. Hát, nem, az kettő volt, ez a harmadik. Dr. Csákai Iván: Bárdosi képviselőtársamnak csupán annyit, hogy utána kell nézni, hogy az eddig az alapítványok által megvett műszerek befogadó nyilatkozattal kerültek a kórházba. Tehát nem lehetett úgy a műszert behozni az elmúlt 10 évben, hogy befogadó nyilatkozat nem volt. Volt olyan műszer, például fénymásoló, amit a kórház nem fogadott be, mert olyan magas volt a karbantartása, fenntartása. Marton István: Röst úr ügyrendit nyomott, így megadom a szót. De ügyrendi legyen, az a kérésem. Röst János: Köszönöm szépen, így rendben is vagyunk. Ügyrendi. Énnekem volt több felvetésem, kérdésem Főigazgató Úrhoz, amire nem adott választ. Én bízok abban, hogy megadja. Ilyen volt például a minőségbiztosítási ügy. Egyébként meg Bene képviselőtársamnak válaszolom azt, hogy a képviselőknek az a dolga, hogy az SZMSZ-t véleményezzék, függetlenül attól is, hogy ha Ő esetleg mondjuk, nem folyt ebbe bele, és mondjuk, nem olvasta el az anyagot. Én úgy gondolom, hogy én felkészültem, megpróbáltam áttekinteni, és én remélem, hogy segítő szándéknak érzi Főigazgató Úr is a kérdéseimet. Nyilván tisztában akarunk lenni a kórház működtetésével, működésével. És akkor lenne még egy kérdésem Hozzá, hogy a sürgősségi betegellátási osztálynál hogyan alakul ki a struktúra, tehát, hogy mindegyes szakmakörnek meglesz-e a maga orvosa, vagy pedig csak funkciót kap kisegítő személyzettel, és azt követően ugyanúgy a több osztály látja el a sürgősséget? Dr. Kovács József: Röst képviselő úrnak a sürgősségi osztály működésére hadd mondjam, ez egy szakmai kérdés. 10 évvel ezelőtt alakult meg ez a szakma. Ez az orvostudománynak egy aránylag új diszciplínája, amelyiknek a szakmai elvei az …..-ból, a mentőbeteg-ellátásból alakultak ki, és elsősorban az hívta életre, hogy a kórházba bekerülő betegek, azok szakszerű, gyors és szakszerű ellátást kapjanak. A korábbi gyakorlat, ami jelenleg ilyen a nagykanizsai kórházban is, az magára a betegre bízza, hogy melyik osztályt keresi fel. Emiatt gyakran téves diagnózis van. Szakmából ismert olyan eset, hogy valaki alkoholos befolyásoltsággal a pszichiátriára került, közben infarktusban elhunyt, és ennek a fordítottja is előfordult, tehát nem olyan megbízhatók azok az esetek, amikor a beteg saját maga dönti el. A sürgősségi betegellátás valamennyi szakmának a sürgősségi betegségét felölő, önálló szakvizsgával rendelkezik, és ki vannak alakítva azok a szakmai feltételek szakvizsgákkal és azokkal a tárgyi, elhelyezési feltételekkel, amelyekkel ma már egy ilyen osztályt működtetni kell. A minőségbiztosítás, tehát gyakorlatilag erre azt hiszem, megadtam a választ. Itt a kórházban nagyon fontos és a betegek számára, lakosság számára azt hiszem, hogy a legkorszerűbb ellátási forma, ugye a nap 24 órájában beutaló nélkül vagy beutalóval, háziorvosi beutalóval mentő, a helikopter ezen az osztályon teszi le a beteget, ahol komplett diagnosztikai környezetben a panaszait akár belgyógyászati, sebészeti, bármilyen jellegű panasza van, ki lehet vizsgálni, és meg lehet adni neki a szakszerű terápiát. Amennyiben nem szükséges kórházba felvenni, akkor mintegy járóbeteg szakrendelő tanáccsal, gyógyszerrel elbocsátják otthonába. Ha nem tudják diagnosztizálni a betegségét, akkor ez rendelkezik fekvőbeteg ággyal, és egy 24 órás megfigyelésre felveszik, amikor végül is kialakulnak a tünetek, és másnap, 24 óra múlva el lehet dönteni a beteg sorsát, hogy sebészeti, belgyógyászati vagy más eset, és akkor kivizsgálva felkerül az adott osztályra. Az adott osztály pedig már egy kivizsgált beteget kapott, tehermentesült mondjuk a kivizsgálás költsége alól, gyorsabban, hatékonyabban tudja megkezdeni a terápiát és emittálni a beteget. Minőségbiztosítással kapcsolatban hadd mondjam, hogy egyik kellemes tapasztalatom volt a kórházban, egy nagyon jól működő minőségbiztosítási rendszer megy, függetlenül attól, hogy vállalkozásban lévő orvos, illetve felsőfokú diplomás kollega végzi. Semmilyen összeférhetetlenséget nem látok. Abban az esetben nyilván, hogyha olyan utasításokat kell kiadni, amit egy vállalkozó nem adhat ki, azokat természetesen én, vagy orvos-igazgatói szinten a kórház vezető közalkalmazottai adják ki azokat az utasításokat. A Bárdosi képviselő úr említette, én azt hiszem, hogy értjük mi egymást, csak esetleg félreérthető voltam a bizottsági ülésen. A műszer bizottságnak a létrehozatalát az indokolta az én számomra, hogy nem láttam ilyen egységes koncepciót, ami a beszerzés során a kórházi műszerbeszerzések során érezhető lett volna. Az egyéni alapítványok, illetve az osztályvezető főorvosok egyéni ambíciói határozták meg, hogy ki mennyire nyomul, ki mennyi forrást tud összegyűjteni. A kórházba való befogadásnál, például konkrét gyermek lélegeztető készülék esetében is az alapítványoknak nem minden esetben van meg valamennyi forrása, például a lélegeztető készülék esetében is azt hiszem, 2 millió Ft-tal támogatta az alapítvány, a készülék 3,5 millió Ft-ba került, a kórháznak kellett mellétenni 1,5 millió Ft-ot. Nyilván olyan készülék beszerzését tudjuk támogatni, amire a szakmának szüksége van, tehát a kórháznak szüksége van, és a kórház működési költségeibe be tudjuk tervezni, vagy be kell terveznünk a fenntartási, karbantartási, üzemeltetési költségeit. Hogyha ezeknek a feltételeknek nem tesz eleget, akkor nem tudjuk igazából elfogadni, mert akkor olyan műszert vesz az alapítvány, amire nem a kórháznak van szüksége, vagy esetleg olyan működési költséggel jár, amit nem tud a kórház vállalni. Hát nyilván ezek ritka esetek, de mindenképpen ezeket az elveket a műszer bizottságban, és én nagyon hálás vagyok annak a 17 alapítványnak, amelyek gyakorlatilag nagyon szépen és jól, és ezért a kórházzal összhangban fejleszti ki. A műszer bizottság vonatkozásában még szintén fontos az, hogy a kórháznak a műszerügyi felelősei is részt vesznek, és szakmai segítséget tudnak adni az alapítványoknak, vagy a beszerzéshez olyan instrukciókat, amelyek az egységes szerviz, egységes gépparknak a kialakítására adnak ajánlásokat, hiszen ez is olyan szempont, ami a működtetést segíti. A bizottságok sok számával kapcsolatban azt kell, hogy mondjam, azért tűnik soknak, mert nagyon sok bizottságot szintén jogszabályi kötelezettség írt elő, ami korábban nem működött a kórházban. Ezeket mindenképpen úgy éreztem, hogy pótolni kell. Ezek közé tartozik a várólista bizottság, a halálmegállapító bizottság, a kórházi felügyelő tanács, amely olyan társadalmi szervezet, amely minden közintézményt, így a kórházat is társadalmi szinten felügyeli és ellenőrzi, segíti a munkáját. Ugyanilyen jogszabály által kötelezően előírt bizottság az etikai bizottság és a transzfúziós bizottság. Marton István: Úgy gondolom, hogy a szóba került műszerügyi bizottságnak van egy olyan fontos feladata, hogy az elmúlt években kialakított bizonyos fokú beszerzési aránytalanságokat is korrigálni kell, és ezt egy testület jobban meg teheti, mint mondjuk, ha egy emberre van netán vagy kettőre bízva. A másik pedig, talán még a sürgősségi betegellátó osztály, ami szóba került – információim szerint ez közel egy évtizeddel ezelőtt megvolt, majd nem sokkal később eltűnt, de ennek a részleteiről nem óhajtok most szót említeni. Bárdosi Gábor Jenő: Rögtön mindjárt bizottsági elnökömnek, Főorvos úrnak válaszolnám, hogy nagyon köszönöm, és hogyha ez az egy mondott elhangzott volna ott, a bizottsági ülésen, hogy befogadó nyilatkozat, akkor rögtön azt mondtam volna, akkor már nekem semmi gondom. Csak ugye remélem, a befogadó nyilatkozat előtt már a műszer bizottság meghozta döntését, mert hiszen utána jön a befogadó nyilatkozat, aztán az által már a kórháznak kell finanszírozni a további fenntartást, egyéb, stb., stb. Először a bizottság működjön akkor magyarul, és utána működjön a befogadó nyilatkozat. Azt is köszönöm, amit Polgármester Úr mondott erre persze, és ez ugye nem hangzott el, hogy ha ez egy visszafelé vizsgálatot is csináló bizottság történeteként működik, akkor ez teljesen rendben lévő dolog. A Bene képviselőtársamnak és frakcióvezetőnek azért hadd mondjak annyit, hogy azt nem venném magamra, hogy egy szakmát ismerő ember vagyok. Erre még az se jogosít fel, hogy az elmúlt időszakban sűrűn voltam a kórháznak betege. De az igenis feljogosít engemet, mint fenntartó, hogy feltegyek kérdéseket egy közgyűlésen, úgyhogy ezt ne tessék tőlem megvonni senkinek. Dr. Károlyi Attila: A Bárdosi képviselőtársam hozzászólásához egy-két mondatot hozzátennék, és szeretném azt, hogy ha a jövőben még Frakcióvezető Úr szájából sem, aki egy nagyon konstruktív alakja ennek a közgyűlésnek, sem hangozna el erőfölényt fitogtató megjegyzés, mert hiszen ugye az nem érv egy előterjesztés vitájában, hogy ki ült itt, meg ki nem ült. Hát ugye én sem ültem itt. Ugyancsak furcsának tartom azt a megjegyzést, hogy itt hirtelen mindenki kórházi szakember lett. Én úgy érzem, hogy Nagykanizsa város polgárainak a mindennapjaira, a közérzetére nagy kihatással van egy kórház működése, egy kórház szervezeti és működési szabályzata, és az én frakcióm tagjai, ha ezzel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket, és én úgy gondolom, hogy értelmes kérdéseket, akkor tessék hagyni Őket. Bene Csaba: Én nem is kívántam senkibe belefojtani a szót, én csak fölhívtam a figyelmet arra, hogy talán mértékkel kellene ebben a kérdésben, mértéket kellene tanúsítani képviselőtársaimnak. Én úgy gondolom, hogy tényleg nagyon fontos kérdés a kanizsai emberek számára a kórház, de elsősorban a kórházban dolgozó orvosoknak, főorvosoknak, osztályvezető orvosoknak, Főigazgató Úrnak a munkája az, ami nagyon fontos, és én csak azt a nézetemet fejeztem ki, hogy én az ő munkájukban maximálisan megbízok. Bárdosi Gábor Jenő: Nagyon köszönöm, hogy még hozzászólt Frakcióvezető Úr, és elfelejtettem egy nagyon fontos dolgot megkérdezni, amit az egészségügyi bizottsági ülésen megkérdeztem. A kórház szakszervezeti és közalkalmazotti bizottsága tárgyalta-e az óta már? Hiszen akkor azt mondta Főigazgató Úr, hogy az ügyet még akkor nem tárgyalta ez a két fontos szerve a kórháznak. Dr. Kovács József: Igen, akkor jeleztem, hogy a közalkalmazotti tanács tárgyalja, és igazából a bevezetőben kellett volna azokat az apró módosításokat jelezni, hiszen ezekkel a módosításokkal én egyetértek, és szeretném, hogyha a véglegesnél a jóváhagyás esetén ezt is figyelembe vennék. Itt van egy a 10. oldalon egy idegsebészeti szakrendelés megjelölés. Gyakorlatilag ez egy lapszus, mert a kórházban nincsen idegsebészeti szakrendelés, tehát ennek a törlését kérem szépen. Javasolta a közalkalmazotti tanács, hogy a NESZK képviselője is legyen a főnővéri értekezletnek a tagja, ami szintén egy olyan jogos és szükséges kiegészítés, amelyik a szakdolgozói kamarának a képviseletét elfogadja, úgyhogy ezt is, mint módosítást kérem, hogy vegyék figyelembe, illetve a 25. oldalon van egy módosítás, amit az érdekképviseletek kértek, hogy itt a térítési díj szabályzat tartalmazza a társadalombiztosítás keretében el nem látható betegeket, tehát amikről amúgy is előbbiekben szó volt. Azt a térítési díj szabályzatban rögzítettük. Marton István: A Főigazgató Főorvos Úr által javasolt módosításokkal javaslom a szervezeti és működési szabályzat elfogadását. Zárómondatként talán annyit, hogy én nagyon hálás vagyok a közgyűlés minden napirendhez hozzászóló tagjának, mert az a misztikum, ami körüllengte a város kórházát, most már mondhatom azt, hogy bő évtizeden keresztül, az mindenegyes ilyen kérdéssel oldódott. Miért volt ez a misztikum? Azért volt ez kérem elmisztifikálva, mert szinte senkinek semminemű ismeretanyaga nem volt. A testület soha nem kapott érdemben tisztességes tájékoztatást. Miután több hozzászóló nincs, a napirend vitáját lezárom. Kérem a testületet, hogy a határozati javaslatot fogadja el. melynek a.) pontja – ezt elmondtam, hogy azzal a módosítással Jegyző Úr. Aki figyelt, halhatta. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát az előterjesztéshez mellékelt egységes szerkezetben jóváhagyja. Aki elfogadja, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 19 igen és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: B.) pont: felkéri a Kórház főigazgatóját, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek megfelelő, szükséges intézkedéseket tegye meg. A közgyűlés 18 igen és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 90/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát az előterjesztéshez mellékelt egységes szerkezetben, valamint az elhangzott módosítást figyelembe véve jóváhagyja, b.) felkéri a Kórház főigazgatóját, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek megfelelő, szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2007. december 31. Felelős : Dr. Kovács József főigazgató 17. Javaslat a Kórház térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szóló intézményi szabályzata jóváhagyására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház főigazgatója Dr. Csákai Iván: Ez minden éven visszatérő kötelező feladatként kell meghatározni az árakat. Bizottságunk 8 igen, egyhangú szavazattal a közgyűlésnek elfogadásra javasolja azzal a kiegészítéssel, hogy a mellékleteket azért nem lehet találni, mert egy-egy melléklet 60 oldal. Ha valaki kíváncsi, a főigazgató megmutatja. Röst János: Lenne módosító javaslatom. Ez pedig a nem biztosított betegek részérő történő kifizetés összege. Az előterjesztés kétszerest javasol, én úgy gondolom, hogy akinek nincsen biztosítása, az szegény ember vélhetőleg, és annak ez a kétszeres kifizetése, az nem hiszem, hogy kellő összeg. Én azt javasolnám, hogy ez 120 vagy 130 % körül álljon be. Nem lehet olyan helyzetbe hozni embereket, hogy kétszeresét kérjük el annak, amit egyébként be kellene fizetni. A másik megfontolandó javaslatom, ez pedig … Marton István: Ez hanyadik oldal hanyadik pontja Röst úr? Röst János: Mondanám, ez a 9. és a 10. oldal áthúzódó részét érinti. A másik a 10. oldalon szintén, ez pedig a felár az egy- és kétágyas kórtermekre. Nem tudom, de erre lehet, hogy választ adni Főigazgató Úr, hogy 10.000 Ft-ért van-e erre kereslet? Marton István: Kérem Főigazgató Urat, hogy a két felvetett kérdésre adja meg a választ. Dr. Kovács József: Köszönöm szépen a kérdést. A nem biztosítottnak az osztrák állampolgárt is tekintem, tehát …. az nem biztosított, tehát az nem magyar biztosított beteg, az osztrák állampolgár, és itt egyértelműen erről van szó. A másik, hogy ha valakinek, tehát mondjuk, ha a szegény ember esetét vesszük, hogy ha nincsen semmiféle olyan jogviszonya, aki fizetne biztosítást utána, bemegy az egészségbiztosítási pénztárba, minimális összeg….., néhány ezer Ft-ért teljesen full extra egészségügyi ellátást vehet igénybe a háziorvosi ellátásától kezdve a szív-transzplantációig bezárólag. A kórház, mint említettem, nem egy karitatív intézmény, tehát elmondtam, mi a bevételekből élünk és tartjuk fent magunkat. Amennyiben úgy gondolják, és valaki felvállalja ennek a nem biztosított betegnek a térítési költségeit, én azt örömmel veszem, de a saját dolgozóimnak nekünk ez pénzbe kerül, a dolgozóknak bért kell fizetni. Én csak térítéses szolgáltatatás.…., tehát valakinek meg kell fizetni azokat a költségeket, amelyben a beteg gyógyítása van. A kétszerest azért vettük, mert a piaci ár jelenleg négyszeres díjakkal találhatók, hogyha megnézik a privát ellátást akár a telki magánklinikát, vagy az összes többi privát szolgáltatót, akik között szintén van OEP finanszírozott, tehát felhívnám a figyelmet a ……. kaposvári klinikának OEP finanszírozott ellátást is nyújt, ugyancsak a telki magánklinika, és még sok más magánklinika. Sőt, beleértem a 6.700 háziorvost és magánvállalkozóként OEP finanszírozott ellátást nyújtanak. A nem fizető betegek esetében sokkal magasabb, tehát az OEP tarifák, azt kell mondjam, egy globális általános tarifák, nem fedezik gyakran a beteggel kapcsolatos gyógyítási költségeinket. Ez összességében esetleg intézményi szinten lehet nullszaldós, de van amelyik beteg esetében a vizsgálat, mondjuk vér- és egyéb szerológiai vizsgálatoknál minimális bevételt kapunk az OEP-től, három-négyszeresét fizetjük ki. Ezt a kétszerest egyáltalán a piaci viszonyok ismeretében nem tartom soknak, és direkt visszafogottnak tekintettem. Ugyanez vonatkozik a hotelszobáknak az ellátására is, tehát a napi ápolási díj, amit az egészségbiztosítási pénztár fizet, az 5.300 Ft. Ez különböző szakmai szorzókkal akár felmehet mondjuk, egy 3,5-es szorzóra olyan beteg esetében, amelyik súlyosabb ápolást igényel. A 3,5 szorzó 5.300-zal szorozva – gyenge vagyok így este fejszámolásból, de 18.000 Ft körül van. Ehhez képest 5.000 Ft-ot kérünk azokért az ágyakért, ahol külön emelt szintű ápolást nyújtunk, és ketten vannak. Ez gyakorlatilag 10.000 Ft-ot jelent …. szobánként, 40 Euro – nem tudom, mit lehet 40 Euroért kapni, mondjuk, egy olyan hotelellátást, amilyet a kórház egész magas színvonalon tud nyújtani, beleértve a gyógyítást, étkeztetést, ápolás, gyógyszerezési, egyéb költségeket, felügyeletet. Ilyen szállodában még a szobát sem kapják meg. A 10.000 Ft, az pedig, hogyha valaki egyedül kíván, és a televíziós, Internetes, TV-s, klímás, stb. szállodai szobát, azt hiszem, egyáltalán nem drága 10.000 Ft-ért, vagy 20 Euroért kiajánlani. Halász Gyula: Egy kérésem lenne, hogy amikor ezt a napirendet elfogadtuk, akkor döntsünk arról is, hogy a helyi hetilapban, illetve a városi TV-ben, akár sorozat szintjén is erről a lakosságot tájékoztatjuk, mert az egészségügyi reform kapcsán is nagyon nagyfokú tájékozatlanság van a lakosság körében, és úgy gondolom, kötelességünk abban segíteni a lakosságot, hogy megfelelő módon tájékoztassuk őket a változásokról, úgyhogy én kérném Polgármester Urat és Főigazgató Urat, hogy ebben segítsék a média képviselőit, hogy minél frappánsabb, rövid tájékoztatást kapjanak az itt élők. Marton István: Úgy gondolom, hogy még van ugyan néhány nap a szerződéskötésre, pontosabban egy munkanap, meg kettő naptári nap, tehát valamikor a húsvéti ünnepek után valamifajta összegzés, amit tényleg a felvilágosítás célját szolgálja, de ennek semmi akadálya nincs, mert a városi televízióban Főigazgató Főorvos Úr szívesen fellép és a feltett kérdésekre majd válaszolni fog. Több kérdezőt nem látok, lezárom a napirend vitáját, és meg kell, hogy kérdezzem, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház módosított intézményi szabályzatát a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról az előterjesztéshez mellékelt egységes szerkezetben jóváhagyja-e. Dr. Kelemen Marcell: …. módosító javaslat … (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Marton István: Mire gondolsz? Hogy a Röst úrnak volt a kérdése? Dr. Kelemen Marcell: … módosító javaslata ….. Marton István: Én a magam részéről azt nem támogatom, de akkor előtte arról szavazzunk, mert amit Főigazgató Főorvos Úr mondott, az engem meggyőzött arról, hogy ezt így kell helyben hagyni. Röst János: Marton úr! Nem kértem szavazást, érdeklődtem. Marton István: Jó, köszönöm. Akkor én értettem jól, akkor Jegyző Úr próbált engem félrevezetni. Jó, tehát akkor marad, amit mondtam, hogy a határozati javaslatról kérek szavazást. Aki egyetért vele, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 23 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 91/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház módosított intézményi szabályzatát a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról az előterjesztéshez mellékelt egységes szerkezetben jóváhagyja. Határidő: 2007. március 30. Felelős : Dr. Kovács József főigazgató Marton István: Most pedig, miután látom, hogy egy kicsit később sorra kerülő napirendi pontnak itt vannak az érintettjei már néhány órája, ezért javaslom, hogy a kórház után az eredeti 13. napirendi pontot tárgyaljuk. 18. Javaslat a 267/16 hrsz-ú ingatlan közúti megközelítésének megoldására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: ATEIR Kereskedelmi és Befektetési Kft. Biskopics Márton ügyvezető Nk. Magyar 190. Marton István: Aki megnézte, nem túl hosszú, az ábrán tökéletesen látni, hogy mi a helyzet. Én nem kívánom fölolvasni az értelmezését. Gyakorlatilag itt talán annyit érdemes elmondani róla, hogy sikeresen elrontották a Magyar utcáról a csatlakozást eleink. Pillanatnyilag sem tudjuk, hogy az A jelű út hogyan lesz kikötve, de ezt a fajta útkorrekciót javasolták ahhoz, hogy a Színvonal Bútoráruház egyáltalán megközelíthető legyen, és én azt hiszem ….. megadom a Bizottsági Elnök Uraknak a szót. Papp Nándor: Bizottságunk 8 igen egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztés szerinti útkiváltást, illetve megközelítési lehetőséget a Színvonal Áruházhoz. Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 4 igen, 2 tartózkodással támogatta ezt a megoldást. Reméli, ez egy tartós és normális megoldása lesz a dolognak. Marton István: Igen, úgy tűnik. Cserti Tibor: Normális megegyezésnek tartom. Üzleti világban kell tudni kompromisszumot kötni. De én alapvetően kíváncsi természetű ember vagyok, tehát nyilvánvaló, itt a feladatoldalról forrás mellé van rendelve, meg van jelölve, hogy honnét. Feladat önkormányzati alapberuházás, azért arról is kell dönteni, hogy az út tulajdonjoga ugye a fenntartási kötelemmel együtt, mert az is költség, az kié lesz, kit fog terhelni, tehát én szeretnék komplexen dönteni egy dologban, nehogy Biskopics úr holnap visszajöjjön, mert Ő nem így gondolta. Erről is döntenünk kell ugye? Karádi Ferenc Gyula: Az előterjesztéssel egyetértek – elöljáróban azt szeretném elmondani, de viszont lenne egy kérdésem, hogy ezeknek a nagyon elrontott helyzeteknek nincs felelőssége ennél a testületnél, illetve az elmúlt időszakban? Megtalálható az, aki ezeket a helyzeteket okozta az önkormányzat számára? Ez súlyos milliókat jelent most. Marton István: Igen, teljesen jogos az Ön felvetése. Hát a testületnél nem tudom, hogy van-e felelős, nem zárom ki, hogy van, de aki érdemben felelős lenne, az ugyan megtalálható, csak már nem valószínű, hogy felelősségre vonható, lévén, hogy testületi döntés ismeretében hozták meg azokat a rossz lépéseket, amik előfordultak. Több hozzászólót nem látok, ezért Önök közül, aki el tudja fogadni a határozati javaslatot, amely a következőképpen szól: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy önkormányzati beruházásban megvalósuljon a 267/27 hrsz-ú ingatlanon a Profi-Copy ’99 Kft. által 180/II-U/2006 munkaszámon megtervezett útszakasz építése. Becsült bekerülési költség: 8 millió Ft. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a beruházás indításáról és lebonyolításáról. A forrás biztosításának érdekében felkéri továbbá a polgármestert, hogy gondoskodjon a 2007. évi költségvetés 14. mellékletének Induló beruházásai között a 4. soron szereplő „Ipari Parkhoz területszerzés” előirányzatból 8 millió Ft átcsoportosításáról, a költségvetési rendelet módosításának előterjesztéséről. Aki egyetért vele, az ….. hát de most Cserti úr közben, miután már lezártuk vitát, ügyrendit nyom. Cserti Tibor: ………. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Marton István: Hát, elnézést, én fölolvastam a határozatot. Kérem, aki el tudja fogadni, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 92/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy önkormányzati beruházásban megvalósuljon a 267/27 hrsz-ú ingatlanon a Profi-Copy ’99 Kft. által 180/II-U/2006 munkaszámon megtervezett útszakasz építése. Becsült bekerülési költség: 8 millió Ft. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a beruházás indításáról és lebonyolításáról. A forrás biztosításának érdekében felkéri továbbá a polgármestert, hogy gondoskodjon a 2007. évi költségvetés 14. mellékletének Induló beruházásai között a 4. soron szereplő „Ipari Parkhoz területszerzés” előirányzatból 8 millió Ft átcsoportosításáról, a költségvetési rendelet módosításának előterjesztéséről. Határidő: 2007. június 30. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc irodavezető) 19. A HSMK rekonstrukció többletköltségének forrás-kiegészítése pályázat benyújtásával (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Balogh László: Jelzem, hogy az előttem lévő nagyobb stóc a hátralévő anyag, a mellettem lévő kisebb stóc az az anyag, amin már túl vagyunk. Ezzel együtt pár mondatot mondok. A HSMK teljes körű rekonstrukciója körülbelül 750 millió Ft-ba kerülne. Ehhez képest a Parlament 590 millió Ft-ot adott meg címzett támogatásban a város számára, így a hiányzó részt értelemszerűen a városnak kell állni, de vannak további pályázati lehetőségek, így ez a HÖF CÉDE támogatási program, amely 25 millió Ft-ot jelenthet jó esetben. Ha nem szavaznánk meg, ellenségei lennénk önmagunknak, ezért a kulturális bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot. Marton István: Tehát a dolog lényege, hogy ehhez már külön önrészt nem szükséges biztosítani a korábban biztosított 70 millió Ft okán. Cserti úr, nem tudom, miért kér ügyrendit. Cserti Tibor: Azért mert lényeges …………… nem döntöttünk …….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Marton István: Bocsánat, gyorsabban kellett volna gombot nyomni. Cserti Tibor: …. nyomtam gombot …… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Marton István: Az akkor elég nagy baj. Gyalókai Zoltán Bálint: Javaslom, hogy haladjunk. A bizottságunk 8 egyhangú igen szavazattal támogatta. Papp Nándor: A mi bizottságunk is egyhangúlag támogatta. Marton István: Fel kell olvasnom a határozati javaslatot. Aki egyetért azzal, hogy az önkormányzat 25 millió Ft-os támogatási kérelmet nyújtson be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a 12/2007.(II.6.) Korm. rendelet alapján „A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása” címen kiírt pályázati felhívás HÖF CÉDE támogatási programjára, aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: És az alpontja a határozati javaslatnak, hogy a közgyűlés felhatalmazza Marton István polgármestert a pályázathoz kapcsolódó dokumentáció aláírására, valamint kedvező döntés esetén a támogatási szerződés megkötésére. Aki ezzel is egyetért, kérem, nyomja meg ismét az igen gombot. A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 93/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése: - egyetért azzal, hogy az Önkormányzat 25 millió Ft-os támogatási kérelmet nyújtson be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a 12/2007.(II.6.) Korm. rendelet alapján „A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása” címen kiírt pályázati felhívás HÖF CÉDE támogatási programjára. - felhatalmazza Marton István polgármestert a pályázathoz kapcsolódó dokumentáció aláírására, valamint kedvező döntés esetén a támogatási szerződés megkötésére Határidő: 2007. június 30. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Domina Erzsébet, helyettesítő Pályázati Osztályvezető) 20. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház közművelődési érdekeltségnövelő pályázatának benyújtására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Ezek a pályázatok azt mutatják, hogy az összes érintett, akinek az a dolga, hogy pénzt próbáljon szerezni, az serényen tevékenykedik. Balogh László: A HSMK és Móricz Zsigmond Művelődési Ház 0,5-0,5 millió Ft-hoz juthat közelítőleg, ugyanennyi önrésszel. Természetesen a kulturális bizottság egyhangúlag támogatta. Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért a határozati javaslat két pontját olvasom fel. Külön kell róla szavazni. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 4/2004.(II.20.) számú NKÖM rendelete a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatására benyújtott - pályázatát támogatja. A pályázati önrészként a Polgármesteri Hivatal a támogatás arányában, de maximum 450.000 Ft összegű önkormányzati támogatást biztosít. Forrása a költségvetésről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendelet 16. számú mellékletében feltüntetett fejlesztési cél 3. sor 30 millió forintos pályázati önrésze. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: 2. pont gyakorlatilag ugyanez, hogy a közgyűlés a Móricz Zsigmond Művelődési Ház - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 4/2004.(II.20.) NKÖM rendelete a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatására benyújtott - pályázatát támogatja. A pályázati önrészként a Polgármesteri Hivatal a támogatás arányában, de maximum 437.500 Ft összegű önkormányzati támogatást biztosít. Forrása a költségvetésről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendelet 16. számú mellékletében feltüntetett fejlesztési cél 3. sor 30 millió forintos pályázati önrésze. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 94/2007.(III.29.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 4/2004.(II.20.) NKÖM rendelete a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatására benyújtott - pályázatát támogatja. A pályázati önrészként a Polgármesteri Hivatal a támogatás arányában, de maximum 450.000 Ft összegű önkormányzati támogatást biztosít. Forrása a költségvetésről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendelet 16. számú mellékletében feltüntetett fejlesztési cél 3. sor 30 millió forintos pályázati önrésze. Határidő: 2007. április 30. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Móricz Zsigmond Művelődési Ház - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 4/2004.(II.20.) NKÖM rendelete a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatására benyújtott - pályázatát támogatja. A pályázati önrészként a Polgármesteri Hivatal a támogatás arányában, de maximum 437.500 Ft összegű önkormányzati támogatást biztosít. Forrása a költségvetésről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendelet 16. számú mellékletében feltüntetett fejlesztési cél 3. sor 30 millió forintos pályázati önrésze. Határidő: 2007. április 30. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 21. Nagykanizsa belterület 986/2. hrsz-ú (Arany János u. 8.) ingatlanra bejegyzett elővásárlási jogról történő lemondás (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Kiemelten felhívom a figyelmet a testületi tagoknak, az elővásárlási jogról lemondás csak a fent említetett felek között létrejött jelen adásvételre vonatkozik, vagyis az elővásárlási jogot továbbra is fenntartjuk, ha ne adj Isten most lemondunk róla, akkor sem tudja nélkülünk esetleg továbbértékesíteni az érintett fél. Magam részéről támogatom. Papp Nándor: A bizottságunk megtárgyalta a napirendi pontot, és el kell mondjam, hogy történelmi szavazás történt, ugyanis véleményemmel egyedül maradtam, miszerint nem kellene megvennünk ezt a telket. Tehát 7 igen és 1 nem szavazattal a bizottság azt döntötte, hogy igenis, hogy éljen az elővásárlási jogával. Na most ilyenkor nagyon örültem neki, hogy nem a XIX. században és Japánban élek, mert akkor harakirit kellett volna elkövetnem, ez az igazság, úgyhogy én a magam részéről ugye legelső sorban is azt gondolom, hogy nem tudom, hogy honnét a fenéből van erre pénzünk. A második az, hogyha ez két évig eladásra kerül, két évig volt eladásra kínálva ez a telek, senki meg nem vette, most végre van egy jelentkező, aki ezt megpróbálja vásárolni, és próbál valamit ott csinálni, és most eszünkbe jutott, hogy meg kéne ezt gátolni. Véleményem szerint nem tudjuk, nem vagyunk abban a helyzetben, nem csak azért, mert nincs pénz. Nincs is olyan szervezetünk, amelyik ezt bonyolítani tudná, amelyik kezelni tudná, amelyik terveket tudna, elképzeléseket tudná rá készíteni. De mondjuk, tételezzük fel, hogy tudunk és vannak elképzeléseink, akkor is van mintegy fél hektáros, azaz 5.000 m2-es területünk a Magyar utca és az Erzsébet térnek a sarkától, vagy a fontjától indulva, ott, ha 1,4-1,5-ös ……. mutatóval számolok, akkor is 7.000 m2-es épület építhető oda. Nagyon alaphangon mondom, csak azért, hogy egyszerűen lehessen számolni 200.000 Ft-os m2 árral, az 1,4 milliárdos beruházás. Hát nem tudom. Lehet, hogy meg tudjuk holnap csinálni, de ma, úgy gondolom, hogy nem. Cserti Tibor: Volt időm egy rövid eszmecserére a szünetben Papp Nándor elnök úrral, főépítész úrra is, építéshatósággal is egyébként. Meggyőződésem egyébként, az előterjesztés ugye hogyan fogalmaz, hogy ezen terület része az Erzsébet tér északi tömbrehabilitációjának, és ha valami aktuális, akkor pont most aktuális. Na most az előterjesztés további része megfogalmazza az érintett helyrajzi számokat is, hogy hol kíván annak az igénybevételével egységes tömbrehabilitációt végezni. Na most ez egy üdvös dolog. Sokféleképpen meg lehet oldani, önkormányzati alapberuházásban, önkormányzati támogatással, vállalkozók alapberuházásában, de önkormányzati hátfallal, csak az a problémám nekem ezzel az egésszel, hogy ez a fajta koncepció az egészben nem alakult ki, az önkormányzat az Eötvös tér északi térfalánál elkezdte picit szakmailag idétlen módon azt kell, hogy mondjam, de kialakult már valami, a Kiskastélyt belülről, mellette ott van egy Plakát Múzeum. Gyakorlatilag a térfalnak a látszó részének most van egy beadott pályázata, ami egyébként csak a külső dologra vonatkozik. Az egész tömb rehabilitációjának az igazi része még együttesen a kiteljesedés előtti szakaszban van. Most egy vállalkozó, akinek és szurkolok a magam részéről, mert tisztességes, becsületes vállalkozónak tartom, egy versenytárgyaláson elnyert egy érdemi tulajdonjogot. Egyébként, aki ezt az ingatlant tulajdonolja, az tulajdonolja az egész tömb rehabilitációjának a fő tulajdonosi kérdését. Lehet őt segíteni a későbbiek során, de hogyha most megszavazzák, akkor segíteni kell, mert nélküle nem jön létre a mutatvány, de bizonyos értelemben egyébként az önkormányzat alá is rendelődik akkor a kezdeményező szerepkörnek. Az előterjesztés azt is leírja egyébként, hogy már a Kiskastély mögötti területből is kell arányos rész az ő programjának megvalósításához, akkor szerettem volna komplexen arról is dönteni. Tehát egymáshoz kapcsolódó sorozatok láncolatáról van szó, aminek én most úgy látom, egyszer megengedünk, máshol meg befékezünk majd, akkor annak nem lesz se teteje, se ….. Ha most viszont egyébként a tulajdon, vagy az elővásárlási joggal való élésről döntenénk, ami egyébként összegszerűen nem egy nagy összeg, akkor az önkormányzat tulajdonolná a tömbbelsőnek az egészét, és komplex módon később is vállalkozásba adhatná. Mind a két út járható. Csak még egyszer mondom, mert nekem aggályaim, én az önkormányzati tulajdonon indultam volna ebből a szempontból …. Elnök úr…., befejezem, én ennél a dolognál biztos, hogy tartózkodni fogok. Marton István: Ami ebből nem derül ki, itt még jó néhány ingatlantulajdonossal kell tárgyalni ahhoz, hogy ő ott elkezdődjön, ha ne adj Isten, elkezd építkezni az Arany János utca felől, körülbelül három, négy helyrajzi számnak mondjuk, tíz tulajdonosával kell még tárgyalni. Erre nekünk nincs kapacitásunk, de egyéb gondok is vannak. Dr. Kolonics Bálint: Én hallom itt most a közgyűlésen a szakbizottságnak a véleményét, amely tulajdonképpen az előterjesztésnek a határozati javaslatát ilyen formában nem támogatja, hanem épp az ellenkező szándékot kívánná kiváltani. Megmondom őszintén, én egy kicsit bizonytalan vagyok, és igazándiból kérdezném talán Polgármester Urat is, mint előterjesztőt, hogy mi a véleménye ezt követően, hogy a szakbizottság ilyen határozatot hozott, vagy esetleg Alpolgármester Úrnak van-e ezzel kapcsolatban véleménye, mielőtt itt döntésre vinnénk a kérdést és szavaznánk? Bicsák Miklós: Nagyon röviden, most már késő éjszakában, úgy gondolom Tisztelt Képviselőtársaim, hogy nyugodtan és tiszta lelkiismerettel a határozati javaslatot megszavazhatjuk. Végre az a városrész, Ti Fiúk fiatalok vagytok hála Isten, nem emlékeztek, hogy az éveken, évtizedeken keresztül az az Arany János utca a Plakát Múzeum oldal, udvarába, nyomda, ott bemegyünk, végig milyen állapotokban voltak. Ez a vállalkozás, aki ezt elnyerte, ő tisztességes szándékkal kívánja ott úgy kialakítani azt az Arany János utca és azt a belső tömböt, hogy bizony biztos, hogy felelősséggel mondhatom, hogy nem lesz lelkiismeret furdalásunk, hogyha megszavazzuk és támogatjuk. Szükség van rá, hogy az a rész is, igen a kötöttségről – köszönöm, itt a Tibor súgott –, hogy én sem úgy gondolom, hogy a városnak van arra pénze, hogy mi rendbe tegyük. Van elég más a Tisztelt Önkormányzatnak, hogy a büdzséből hova költsük el a pénzt. Ez a lehetőség van, elkötelezte magát a vállalkozás. Mindannyian ismerjük. Én kérem, hogy támogassátok azzal, hogy ez, amit elmondott a Papp elnök úr is, valóban a jelzálog, a tulajdonjog, az felesleges, mert ő ott rendbe akarja tenni, és majd a tervek úgy is bizonyítani fogják. Én kérem tisztelettel, a jelzálog bejegyzés nélkül támogassák, vagy elővásárlási, már belegabalyodok a késő éjszakában, támogatni szíveskedjetek. Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 4 igen és 2 nem szavazattal támogatja az előterjesztést. Marton István: Úgy gondolom, hogy a Pénzügyi Bizottság felmérte, mondjuk talán már a gazdasági program ismeretében, amit ma sikerült levenni a napirendről, hogy például az előző évben közel 1 milliárdos értékesítés történt, akkor most is inkább talán, ami a város szempontjából felesleg, eladni kellene, és nem vétellel kéne kezdenünk, hanem néhány eladás után esetleg a gazdálkodás másik faktorát, a vételt is gyakorolni. Ez nem az az eset. Nem véletlenül írtam alá ezt a határozati javaslat-tervezetet. Dr. Károlyi Attila: Nem akadékoskodni akarok, de a Jegyző Urat kérdezném, hogy végül is a város településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokat érintő elővásárlási jogról szóló többször módosított rendeletének mellékletében belvárosi intézményi funkciójú terület kialakításához fejlesztési cél megjelölésével van bejegyezve elővásárlási jog, tehát in konkreto, ha nem élünk az elővásárlási jogunkkal, akkor milyen alapon tartjuk fenn a jövőben a belvárosi intézményi funkciójú terület kialakításához fejlesztési cél megjelölésével megint az elővásárlási jogot? Ezt most valahogy nem nagyon értem, ezt a dolgot. Hogyha építenek oda egy bazi nagy objektumot, akkor nekünk mi célunk van azzal az elővásárlási joggal? Egyáltalán be lehet-e ezek után, mikor megvalósult a cél, jegyeztetni az elővásárlási jogunkat, és miből fogjuk azt kifizetni? Szóval, elnézést, de ezek az aggályaim. Dr. Kelemen Marcell: A jogszabály arra ad lehetőséget, hogy az önkormányzat számára stratégiailag fontos ingatlanokra elővásárlási jogot jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba. Ez arra biztosíték, hogy olyan ingatlanokat, amelyeket a későbbiek folyamán valaki el kíván adni, értékesíteni akar, az önkormányzat, nyilvánvaló, a kialkudott vételáron, meg a szerződéses feltételek szerint megvásárolhassa, ha erre neki szüksége van. Nyilvánvaló, ez az ingatlan is ezért került be. Korábban az önkormányzat az észak-keleti tömbre egy tömbrehabilitációs programot készített el, és ez az épület, vagy ez a terület is ennek a része. Tehát egy tömbrehabilitációs elképzelésnek a része, ezért történt ez. Polgármester úr azért tette ezt a javaslatot, hogy maradjon fönn az elővásárlási jog, hogy ne ingatlanspekuláció történjen, tehát ha valaki ezt megvásárolja, az csak arra használhassa, hogy a tömbrehabilitáció keretében ezt beépíti, ellenkező esetben ugye ott más tevékenység nem folytatható. Egyébként a Főépítész Úr el tudja mondani, hogy milyen szabályozási tervi rendelkezések élnek ezen a területen. Marton István: Hát talán most erre nincs szükség. Cseresnyés Péter: Megszólíttattam Kolonics képviselőtársam által, néhány gondolatot hadd mondjak, csatlakozva Cserti képviselőtársamhoz és Károlyi képviselőtársamhoz. Ugyanis én azt hiszem és vallom, hogy ebben az esetben nekünk ezzel az elővásárlási joggal élni kellene. Méghozzá azért, mert hogyha komolyan gondoljuk azt, hogy az történjen egy tömbrehabilitáció keretében, amit mi szeretnénk, akkor nekünk annak a feltételeit meg kell teremteni, hogy legalább az indításnál ott legyünk a tárgyalóasztalnál partnerként, nem csak különböző szabályozókkal, hanem partnerként legyünk ott. Nagyon nehezen mondom ezeket a szavakat, mert tudom azt, hogy milyen helyzetben van a város. Mindannyian tudjuk, hogy nem könnyű költségvetési helyzetben van a város, és többek között azért mondom nehezen, mert az előterjesztésben benn van az ugye, hogy itt egy konkrét ajánlat született meg, fogalmazódott meg nem csak erre a területre, hanem az egész területnek a beépítésére, és most a szavaim akár úgy is hangozhatnának, hogy ez ellen a szándék ellen megyek. Nem erről van szó. Örülök neki, hogy van egy jelentkező, de lehet valami másik jelentkező is, és azt a lehetőséget énszerintem nem szabad kiadnunk a kezünkből, hogy az esetlegesen más jelentkezővel is lefolytassunk tárgyalásokat, és mi az irányításban, mi annak a bizonyos tömbnek a rehabilitációban tevékenyen részt vegyünk. Tudnunk kell azt, hogy tömbrehabilitációra például pályázati pénzek is vannak. Abban az esetben, hogyha például a norvég pályázat keretén belül pályázati pénzt nyerünk el – tudom, hogy ez hosszú idő, egy-másfél év esetleg, míg egy ilyet le lehet futtatni –, ha pályázati pénzt nyerünk el, akkor lényegesen nagyobb szerepet tudunk saját magunknak ebben a tömbrehabilitációban eredeztetni, mint most azzal, hogy ha eleve lemondunk az elővásárlási jogról. Tehát azzal, ha most mi élünk ezzel az elővásárlási joggal, nem az történik, hogy bárkit is kizárunk ennek, vállalkozókat, vállalkozó ….., bárkit is kizárunk a tömbrehabilitációból, hanem az, hogy tulajdonképpen nyerünk egy kis időt, egy hónapot, másfél hónapot, míg eldöntjük azt, hogy tudunk-e ebbe az irányba menni, amit most én fölvázoltam, vagy nem. És abban az esetben, ha nem tudunk menni, akkor itt van biztosítékként, hisz ő szinte semmit nem fog veszíteni, ugyanezért a pénzért, amiért most föl tudjuk ajánlani ezt a területet, meg tudjuk ezt a területet, föl tudjuk kínálni ezt a területet őneki, és meg tudjuk ezt a területet ővele vetetni. Ennyit szerettem volna. Marton István: No, hát mindezekre nekem az a reakcióm, hogy a város nehéz anyagi helyzetét nem elég átérezni Tisztelt Jelenlévő Uraim. Cselekedni is kell azért, hogy kijöjjön belőle. Többszöri hirdetés után, mint itt elhangzott, nem kelt el. Most végre elkelne. Én nem vagyok annak híve, hogy az önkormányzat árfelhajtó hatást, szerepet gyakoroljon, mert ha mi ezt megvesszük, leilletékelünk, akkor nyilván már csak többért jut hozzá az érintett, és a városban mindenki rosszul jár, viszont kétségtelen, hogy az állam gazdagszik rajt. Felhívom a szíves figyelmét mindenkinek, hogy ezen az ügyön már egy közgyűlésnyi időt vesztettünk, és hát végül is, de nem utolsó sorban az itt ülők jó néhány képviselő tagja nyilván tudja már, hogy a norvég alapot hónapokkal ezelőtt felfüggesztették, és hogy ezt mikor indítják újra, arra én nem várnék, mert lehet, hogy egy-két évvel később. Bicsák Miklós: Most a vállalkozó beszél belőlem. Gondoljátok át, ez a vállalkozás, aki ezt a területet, azért is mondom, mert én 15 évet a nyomdában fiatalkoromban, ott a környékén, és ismerem a kerteket, a bokrokat, átugráltam, de szükség van arra, hogy ez a terület az a vállalkozásban, aki Nagykanizsa városban – nem akarom ecsetelni, gyertek ki Palinba, nézzetek körbe, embereknek kenyeret ad, vállalkoznak, teszi a dolgát. Nem egy olyan spekulációval gondolkodik, hogy abból – én ezt merem mondani –, hanem az a terület, hogy ismételjem szavamat, rendbe fogják tenni. Én úgy gondolom, hogy ezt nem szabad, ahogy Polgármester Úr is elmondta, a város valóban, bár úgy állnánk, és mi gazdálkodnánk a jó gazda módjával azzal a területtel, de az, aki ezt a pályázatot, a Molnár elnyerte, biztos, hogy megfelelően fogja rendbe tenni. Én kérem, hogy támogassátok, hogy a bejegyzés ne szerepeljen, mert szüksége van a városnak, és én úgy tudom, Polgármester Úrral tárgyalt is, hogy a szándékát a továbbiakban is ott a területek mellett, meg az elég bonyolult, amikor több tulajdonos van, aztán ott hónapokig, évekig tárgyalni kell, hogy az ő tulajdonába kerüljön. Karádi Ferenc Gyula: Én csak azt szeretném jelezni, hogy mindkét megoldás alkalmas arra, hogy az a vállalkozás ezt a tevékenységét megvalósítsa. Tehát egyik megoldással sincs kizárva a lehetőségből. Marton István: Azért még annyit el kell, hogy mondjak, hogy éppen most buktunk egy pert az előző önkormányzat részéről, ott mintegy 60 millió Ft-ot kell kifizetni egy nagyon pici telekért, úgyhogy most ezt tegyük még hozzá, és akkor megnézhetjük, hogy milyen irányba ballagunk. Mellesleg én azt mondom, hogy a mellette lévő önkormányzati területekkel mi megkerülhetetlen partnerként ott vagyunk. Nem is értem a vitát. Nem látok több hozzászólót, elrendelem a szavazást. Aki egyetért vele ….. Cserti Tibor: Módosításom lényege az volt, hogy vagy mindent, vagy semmit, mert vázoltuk a szakmai alapokon, hogy ha nem élünk az elővásárlási joggal, akkor viszont abszolút célszerűtlen és oka fogyottá válik az elővásárlási jog fenntartása. Nem értek egyet Jegyző Úrral, mert egyébként akkor önmagában véve a beruházót fogjuk korlátozni az elővásárlási jog alapján a banki finanszírozást, a maga beruházói tevékenysége fog korlátozódni. Marton István: Én ezzel nem értek egyet Képviselő Úr, mert ezt fenn kell tartani, hogy amint az előbb mondtam, megkerülhetetlen partnerek legyünk, de én megszavaztatom az Ön javaslatát. Aki ezzel egyetért, az nyomja meg az igen gombot. Én nem értek egyet vele, én nemet nyomok. A közgyűlés 6 igen, 9 nem és 11 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Az eredeti határozati javaslatról szavaztatok, amely úgy hangzik: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kinyilvánítja, hogy a Nagykanizsa belterület 986/2 hrsz-ú „kivett üzem” megjelölésű, természetben Nagykanizsa, Arany János u. 8. szám alatt található ingatlanra Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata javára bejegyzett elővásárlási joggal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyílt RT, cím megjelölve, valamint az EXPLANT Gáz- és Olajipari Karbantartó és Szolgáltató Kft., cím megjelölve tulajdonosok, mint eladók és a DRASKOVICS Kft. cím megjelölve, mint vevő között a fenti ingatlan adásvételére létrejött szerződésben foglalt feltételekkel élni nem kíván. Az elővásárlási jogról lemondás csak a fent említett felek között létrejött jelen adásvételre vonatkozik. Az ingatlanra elővásárlási jog bejegyzését Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata javára vevő tulajdonjogának bejegyzése után is fenntartja. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 7 igen, 12 nem és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Dr. Fodor Csaba: …. akkor élünk ….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Marton István: Akkor ez ezt jelenti, csak hát nem tudom, ki biztosít rá pénzt. Dr. Kelemen Marcell: ….. is meg kell szavaztatni. Hát azt, hogy éljen az …… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Marton István: Hát ezek után, mivel ez nincs kimondva, valóban a kontráját is meg kell csinálni, hogy aki élni akar az elővásárlási joggal, az nyomja meg az igen gombot. Én a nem gombot fogom megnyomni. Dr. Fodor Csaba: ………. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Marton István: Akkor majd kinézünk, de meg kell nézni. Tehát az, hogy élünk-e. Aki meg akarja venni, az nyomja meg az igen gombot. Én a nem gombot vagyok hajlandó megnyomni. Nem, nem azt jelenti. Aki venni akar, az mond igent, igen. Én mondom a nemet, igen. Hát, a vitát lezártuk, bocsánat, már szavazás folyik. Nincs se ügyrendi, se normál szólás. Tehát, aki meg akarja venni, élni akar az elővásárlási joggal, az nyom igen gombot, aki nem akarja megvenni, az pedig nemet nyom, vagy tartózkodik. Kérem a szavazást. A közgyűlés 12 igen, 7 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 95/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése - a Nagykanizsa belterület 986/2. hrsz-ú „kivett üzem” megjelölésű, természetben Nagykanizsa, Arany János u. 8. szám alatt található ingatlanra a MOL Magyar Olaj- és Gázipari NYRT (1117 Budapest, Október 23.-a u. 18.), valamint az EXPLANT Gáz- és Olajipari Karbantartó és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Szolnoki hegy 232.) tulajdonosok, mint eladók és a DRASKOVICS Kft (8800 Nagykanizsa, Récsei u. 7.), mint vevő között a fenti ingatlan adásvételére létrejött szerződésben foglalt feltételekkel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata javára bejegyzett elővásárlási jogról történő lemondással nem ért egyet. - a Nagykanizsa belterület 986/2. hrsz-ú „kivett üzem” megjelölésű, természetben Nagykanizsa, Arany János u. 8. szám alatt található ingatlanra a MOL Magyar Olaj- és Gázipari NYRT (1117 Budapest, Október 23.-a u. 18.) valamint az EXPLANT Gáz- és Olajipari Karbantartó és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Szolnoki hegy 232.) tulajdonosok, mint eladók és a DRASKOVICS Kft (8800 Nagykanizsa, Récsei u. 7.) mint vevő között a fenti ingatlan adásvételére létrejött szerződésben foglalt feltételekkel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata javára bejegyzett elővásárlási jog gyakorlásával nem ért egyet. Határidő: 2007. április 15. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Beznicza Miklós irodavezető) Marton István: Nem élünk az elővásárlási joggal – ez ezt jelenti Urak. De ez ezt jelenti. Kérhet bárki jogászt a jogértelmezés….. Ez ezt jelenti. 22. Javaslat a kötelező óraszám-emelés miatt szükséges pedagógus álláshelyek megszüntetésére (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, 5 középiskola igazgatója, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója Marton István: Aki elolvasta a napirendet, az megállapíthatja, hogy a helyzet rossz, de sokkal kevésbé rossz, mint kinézett ezelőtt jó néhány hónappal. Az előterjesztésből kiderül, és ezt azoknak mondom, akik esetleg néznek bennünket, hogy mindössze szűk 30 pedagógus álláshely szűnik meg az általános és középiskoláknál összesen. A napirend vitáját megnyitom. Balogh László: Elhiszem, hogy az előző szavazás még érezteti utózöngéit, hatását, de én szeretném megadni a méltóságát ennek a napirendnek is. Én azt gondolom, hogy ez is van olyan fontos előterjesztés, mint az előző, nem fiskális alapon, hanem oktatási és kulturális alapon. És mondok is néhány mondatot néhányaknak és a jegyzőkönyvnek, illetve a nyilvánosságnak. Központi kormányzati intézkedések hatására ugye sokak számára világos, hogy 2007. szeptember 1-jétől a pedagógusok kötelező óraszáma több munkakörben 20-ról 22-re növekszik, és ez ugye álláshely-csökkenéssel jár. De nem jelent feltétlenül létszámleépítést ez a dolog. Igen, itt van egy modellezés, amely szerint kanizsai városi szinten 30 álláshely-csökkenés lenne az eredmény. Jelzem, hogy ugye ősszel még egy kezdeti modellezéskor a sajtó is 80-100 álláshely-csökkenést mondott és beszélt róla. El kell ismerni azonban azt is, hogy közben 10 fő álláshely-csökkenés bekövetkezett azért, mert csoportmegszűnés is van a gyermeklétszám csökkenés miatt, és itt jön az érdekesebb adat, hogy ez a 30 fős álláshely-csökkenés valójában végül is úgy néz ki, hogy ténylegesen körülbelül 5 fő tényleges elbocsátását jelenti, mert a belső mozgások, túlóra igénybevétel, a szakosztály egyeztető munkája révén ez ily módon lecsökkenthető. Még egy adatot hadd mondjak, amely szemléletes, hogy mindezekkel az intézkedésekkel 2008-ban a 2008-as költségvetésben körülbelül 40 millió Ft-ot lehet majd megtakarítani. Ez bizony nem túl nagy összeg, de a központi intézkedések hatására rákényszerülünk. Tehát szomorú az előterjesztés, központi, nem pedagóguspárt okokból, de a helyi megoldáskeresés révén jobban járunk, mint sok más megyei jogú városban, például Pécsen több száz pedagógus veszíti el a munkahelyét az elbocsátási hullám révén. Mert miért járunk jobban mégis? Mert nem túlméretezett a város intézményhálózata, a közalkalmazotti létszám alig nagyobb, mint ami a feladatellátáshoz szükséges még ebben az országos megszorításos időkben is. Ezért az Oktatási Bizottság tudomásul vette az előterjesztést, nem örömmel. Papp Ferenc: Mélységesen egyetértek Balogh László képviselőtársammal, hogy ez a téma, ez a napirend is van legalább olyan fontos, mint a korábbi gazdasági jellegű vitánk, napirendünk, és mélységesen fájlalom, hogy ilyen kevesen ülünk most itt a teremben. Valóban a költségvetési vitánál annak idején még én is kimondtam számokat, tehát nem annyira a sajtó, hanem mi, döntéshozók mondtunk ilyen 80-90 fő körüli létszámokat, és valóban ez lecsökkent. Annál is örvendetesebb ez az 5 fő, mert feltehetően, hogy még ebből az 5 főből is nem mindenkinek jelent gondot, meg problémát az elhelyezkedés, még a következő hetek, hónapokban esetleg egy-két fő részére is valami megoldást majd sikerül találni. És végül befejezésül e mögött a munka miatt az elmúlt hetekben, hónapokban úgy gondolom, hogy nagy szerepe volt ebben a munkában a Művelődési és Sportosztálynak, az oktatási intézmények vezetőinek, igazgatóinak, én a közgyűlés részéről is mindkét szervezetnek, illetve hát az osztálynak, valamint az iskolák igazgatóinak köszönetet mondok, hogy ilyen empátiával, előrelátással, megértéssel ezt a folyamatot megkísérelték levezényelni, mert még egy befejezett dologról van szó, csak pillanatnyilag a helyzet ilyen. Köszönjük nekik ezt az erőfeszítést. Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért a határozati javaslatot szavazásra kell feltennem. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a pedagógus kötelező óraszám-emelés miatt szükséges álláshelyek megszűntetését engedélyezi az alábbiak szerint – nem sorolom föl az intézményeket, általános iskoláknál összesen 14, középiskoláknál 15, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskolánál 1, ez összesen 30. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 17 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 96/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a pedagógus kötelező óraszám-emelés miatt szükséges álláshelyek megszűntetését engedélyezi az alábbiak szerint: Intézmény Csökkenés (csak a kötelező óraszám emeléséből adódóan) Szakmai álláshely összesen 2007/2008 1. Általános Iskola és Óvoda Miklósfa 0,68 19,02 2. Általános Iskola és Óvoda Palin 0,48 17,39 3. Általános Iskola Kiskanizsa 1,47 29,58 4. Bolyai János Általános Iskola 1,4 48,59 5. Hevesi Sándor Általános Iskola 4 48,42 6. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 1,5 39,55 7. Péterfy Sándor Általános Iskola 2,12 41,52 8. Rozgonyi Úti Általános Iskola 0,54 35,36 9. Zrínyi Miklós Általános Iskola 1,81 43,71 Általános iskola összesen 14 323,14 10. Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 10,86 70,54 11. Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola 7,74 115,06 12. Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 0,26 60,94 13. Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium -2,63 75,53 14. Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola -0,97 77,97 Középiskola összesen 15,26 400,04 Iskolák összesen 29,26 723,18 15. Farkas Ferenc Zene-és Aranymetszés Művészeti Iskola 0,65 41,03 Összesen 29,91 764,21 Határidő: 2007. szeptember 1. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 23. Javaslat az oktatási-nevelési intézmények alapító okiratának módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: 9 óvoda, 10 általános iskola, Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója Balogh László: Az Oktatási Bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatta, mert automatizmus. Marton István: Én a határozati javaslatot nem olvasom föl, bár illő lenne, de ez olyan hosszú, és tényleg automatizmus. Ha így elfogadja a testület, akkor kérem, nyomják meg az igen gombot. A közgyűlés 19 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 97/2007.(III.29.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a felsorolt intézmények alapító okirata 7.2. pontjából törli: Intézmény megnevezése Az intézmény állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük): Kertvárosi Óvoda 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Vackor Óvoda 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Pipitér Óvoda 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Rozgonyi Óvoda 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Hétszínvirág Óvoda 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Micimackó Óvoda 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Rózsa Óvoda 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Hevesi Óvoda 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Attila Óvoda 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Bolyai János Általános Iskola 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Hevesi Sándor Általános Iskola 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Általános Iskola Kiskanizsa 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Péterfy Sándor Általános Iskola 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Rozgonyi Úti Általános Iskola 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Zsimondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium 75176-8 Intézményi vagyon működtetése 80521-4 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása 80513-5 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása (szorgalmi időben) Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Határidő: 2007. április 1. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a felsorolt intézmények alapító okirata 7.3. pontjából törli: Intézmény megnevezése Az intézmény állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük): Zrínyi Miklós Általános Iskola 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Szivárvány Fejlesztő Központ 75176-8 Intézményi vagyon működtetése Határidő: 2007. április 1. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium alapító okirata 7.2. pontját az alábbiakkal egészíti ki: Intézmény megnevezése Az intézmény állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük): Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium 55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek számára Határidő: 2007. április 1. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 24. Javaslat kérelem benyújtására a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola minősítéséhez (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti iskola igazgatója Marton István: Azt hiszem, hogy az előterjesztés önmagáért beszél. Balogh László: Valóban, de pár mondat engedtessék meg. Az alapfokú művészetoktatás központi költségvetési finanszírozása nagyon megváltozik sajnos, holott az alapfokú művészetoktatás, azt gondolom, sokak számára nagyon fontos. Lehetne itt méltatni a jelentőségét. Szintén központi megszorítások vannak. A csökkenő normatív hozzájárulásról lehetne konkrétumokat mondani. Én most ettől eltekintek. Viszont lehet ellentételezni a csökkenést bizonyos minősítési eljárás segítségével, illetve muszáj minősíttetni magát az alapfokú művészetoktatási intézménynek, ezért az előterjesztés végül is tényleg automatizmus. Az Oktatási Bizottság egyhangúlag támogatta. Marton István: Nincs több hozzászóló, ezért feladatom az, hogy felolvassam a határozati javaslatot. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt és a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola igazgatóját a minősítési eljáráshoz szükséges dokumentumok összeállítására. Határidő: 2007. március 31., Felelős: Dr. Kelemen Marcell jegyző. 2. pontja: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert a minősítési eljáráshoz szükséges nyilatkozatok aláírására. Míg a 3. pont: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt, hogy gondoskodjék a minősítési díj határidőben történő utalásáról. Aki egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 20 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 98/2007.(III.29.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt és a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola igazgatóját a minősítési eljáráshoz szükséges dokumentumok összeállítására. Határidő: 2007. március 31. Felelős : Dr. Kelemen Marcell jegyző (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető Baráth Zoltán igazgató) 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert a minősítési eljáráshoz szükséges nyilatkozatok aláírására. Határidő: 2007. március 31. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt, gondoskodjék a minősítési díj határidőben történő utalásáról. Határidő: 2007. március 31. Felelős : Dr. Kelemen Marcell jegyző (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető Dabi Gabriella osztályvezető) 25. A Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele a víz-, és csatornadíjak megállapításával kapcsolatban (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívottak: Kovács Antal elnök-vezérigazgató VÍZMŰ Zrt. Tóth Nándor: A napirendi pontban megfogalmazott határozati javaslatot támogatni tudom, azonban van egy észrevételem, lévén, hogy vállalkozó magánszemélyek megkerestek, hogy a VÍZMŰ a tűzivíz vezetékeken lévő vízórákra is rendelkezésre állási díjat számlázott ki, mégpedig igen jelentős összeget. Az volt a határozatban, hogy a vízvezeték keresztmetszetétől függően számlázzák ki ezeket a díjakat és itt ilyen havonta vízóránként 10 eFt-os tételek kerültek kiszámlázásra. Az volna a kérésem Polgármester Úr irányában, hogy szíveskedjék intézkedni, hogy ezeket vonják vissza és a tűzivízvezetéknél, csak akkor kerüljön kiszámlázásra a rendelkezésre állási díj, amennyiben tényleges vízfelhasználás történik azon az adott vezetéken. Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlés számára tárgyalásra alkalmasnak tartja. Bárdosi Gábor Jenő: Valamikor én indítottam el ezt a „lavinát”, amire a magánember, Ferincz úr kezdeményezésére meghozta a Közigazgatási Hivatal ezt a döntést. Köszönöm szépen Tóth Nándor képviselőtársamnak, amit elmondott, hiszen ez a probléma független attól az alkotmánybírósági döntéstől, amelyet, bár már azóta tájékozódtam a VÍZMŰ vezérigazgatójától, azt az információt kaptam, hogy ők erre a szándékuk is megvan arra, hogy ezt a tűzivíz csapoknak a jogát kivegyék ebből a történetből, azonban azt nem tudom még, mert arra még nem kaptam igazából választ a VÍZMŰ-nél sem, hogy ez viszont más módon nem-e jön vissza, mint nem rendelkezésre állás, hanem egyébként, mert valóban van bent annyi igazság, hogy ezeket a tűzivíz csapokat is karbantartani kell, rendszeresen ellenőrizni, egyéb és valójában pénzbe kerül, még ha használatban nincs is. Tehát nem úgy használják, mint az általános vízórákat vagy egyéb jellegű csapokat. Én függetlenül attól, természetszerűleg nem fogom tudni támogatni a határozati javaslatot, hiszen az az alkotmánybírósági döntés, amely így aztán a Közigazgatási Hivatal által a mi figyelmünk is fel lett hívva és ezért december 31-ig minket erre fel is szólított, hogy szüntessük meg, azonban azt gondolom, hogy azokkal a módosításokkal vagy apróbb módosításokkal a társasházaknak, a vállalkozásoknak ne kelljen tűzivíz csapért fizetni, ami nagy-nagy kiadásokat jelentett, még is csak elérte a célját az indítványom, akkori kezdeti indítványom, amelyik kérte a Jegyző Urat, hogy nézzen utána ennek a dolognak. Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért Tóth Nándor és Bárdosi uraknak azt válaszolom, hogy nyitott kapukat döngetnek, hiszen a közelmúltban elküldtük az ezzel kapcsolatos levelünket és a VÍZMŰ úgy tűnik, hogy intézkedik és hangsúlyoznom kell azok számára, akik esetleg még néznek bennünket, hogy a rendelkezésre állási alapdíj mértéke a vízóra méretétől függ, tehát az az alkotmánybírósági döntés ide nem vonatkozhat. Tehát ez az ingatlannak a várható fogyasztási mértékével arányos. Nyilvánvaló, hogy itt több szervezet meg fogja támadni az Alkotmánybíróságnál, és valamikor november-december táján a dolog eldől, meggyőződésem, hogy a javunkra. Dr. Károlyi Attila: Nem tudom támogatni az előterjesztést, mert az én véleményem szerint a Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele arról szól, hogy a kifogásolt rendelkezései az önkormányzati rendeletnek a fogyasztott víz mennyisége alapján számított díjon felül a fogyasztástól független díjtétel megfizetésének előírásáról szól, és a mi álláspontunk, ugye az előterjesztés szerinti álláspont pedig azt mondja, hogy a várható fogyasztás mértékével arányos és mértéke a vízmérő óra méretétől függ. Nekem az a véleményem, hogy a várható fogyasztás mértéke nem ugyanaz, mint a tényleges fogyasztás és e miatt ez a két álláspont szerintem ellentétben van egymással. Tehát én nem tudom támogatni az előterjesztést. Marton István: Több hozzászóló nem lévén szavazást kell elrendelnem. A határozati javaslat így szól: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a felhívásnak eleget téve megvizsgálta a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltsége víz-, és csatornadíjak megállapításával kapcsolatos törvényességi észrevételét, és úgy határoz, hogy azzal nem ért egyet. Az önkormányzat korábbi döntését fenntartva, nem kívánja módosítani a víz- és csatornadíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről szóló 62/2006.(XII.22.) számú rendeletét. Felkéri a polgármestert, hogy a határozatról a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltsége vezetőjét tájékoztassa. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 12 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 99/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a felhívásnak eleget téve megvizsgálta a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltsége víz-, és csatornadíjak megállapításával kapcsolatos törvényességi észrevételét, és úgy határoz, hogy azzal nem ért egyet. Az önkormányzat korábbi döntését fenntartva, nem kívánja módosítani a víz- és csatornadíjak megállapításáról, a számlázás és a díjfizetés feltételeiről szóló 62/2006. (XII.22.) számú rendeletét. Felkéri a polgármestert, hogy a határozatról a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltsége vezetőjét tájékoztassa. Határidő: 2007. április 15. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc irodavezető, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Beruházási Iroda) 26. Helyi értékvédelmi pályázat kiírása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 8 igen (egyhangú) szavazattal támogatta az előterjesztést, mint minden évben. Marton István: Több hozzászóló nem lévén, a vitát lezárom. Határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az építészeti örökség helyi védelméről szóló 52/2003.(X.1.) számú önkormányzati rendelet alapján kiírja a mellékletnek megfelelően a 2007. évre szóló helyi értékvédelmi pályázatát. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 21 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 100/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az építészeti örökség helyi védelméről szóló 52/2003. (X. 1.) számú önkormányzati rendelet alapján kiírja a mellékletnek megfelelően a 2007. évre szóló helyi értékvédelmi pályázatát. 27. Nyilatkozat a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának igényléséhez (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Hozzászólót nem látok. A vitát így meg sem kezdem. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a helyi közlekedés működtetéséhez (folyamatos üzemeltetéséhez és eszközfenntartási ráfordításaihoz) és/vagy fejlesztéséhez (beruházásaihoz) 2007. évben 39.000 eFt vissza nem térítendő önkormányzati támogatással járul hozzá, amely a város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendeletébe beépítésre került, továbbá a helyi közlekedést 2007. január 1-jétől december 31-éig folyamatosan fenntartja. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 23 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza: 101/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a) a helyi közlekedés működtetéséhez (folyamatos üzemeltetéséhez és eszközfenntartási ráfordításaihoz) és/vagy fejlesztéséhez (beruházásaihoz) 2007. évben 39.000 eFt vissza nem térítendő önkormányzati támogatással járul hozzá, amely a város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007. (II.21.) számú rendeletébe beépítésre került, továbbá b) a helyi közlekedést 2007. január 1-jétől december 31-éig folyamatosan fenntartja. Határidő: 2007. december 31. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc irodavezető, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Beruházási Iroda) 28. Tájékoztató az Önkormányzat vagyonáról a vagyonkataszter alapján (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság egyhangúlag támogatta. Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság is egyöntetűen támogatta. Marton István: Kérem, ebben az anyagban van jó is, meg rossz hír is. Az elmúlt évhez viszonyítva becsült érték mintegy kétharmad milliárd forinttal, 50 db ingatlannal csökkent. Forgalomképes ingatlanok értékének aránya 2006-ban lépte át a 10 %-os küszöböt, évég végére 8,7 %-on állt meg. Az adott időpontban 1469 önkormányzati lakás volt. Ez érdekes, mert ugye még mindig sok a komfort nélküli, meg hát szükséglakás is van több, mint félszáz, de azért ezeknek a száma és aránya eléggé lecsökkent. Félkomfortosból 84 db van, hát, ami a többség, az ugye egyértelműen a komfortos, illetve körülbelül a fele, annyi összkomfortos. Ezek talán az érdekesebb számok ebből. Hozzászólót nem látok, ezért a határozati javaslat, az úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról a vagyonkataszter alapján készült tájékoztatót elfogadja. Aki el tudja fogadni, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 20 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja, és következő határozatot hozza: 102/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról a vagyonkataszter alapján készült tájékoztatót elfogadja. Felelős: Marton István polgármester (Operatív felelős: Beznicza Miklós irodavezető) 29. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza jelenlegi állapotáról valamint a kórház jövőbeni feltételeinek biztosításáról Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Gyakorlatilag Tóth úrnak a soron kívüli napirendje. Úgy gondolom, hogy azért került fel, hogy ne mondhassák azt, hogy a soron kívülin felvetett nem került a napirendek közé, de szerintem ezt a napirendet vastagon megtárgyaltuk, bőségesen vastagon, körülbelül másfél órát, ha mind a hármat egybe nézem, de Tóth úrnak adom meg a szót, mint az egykori soron kívüli ülés egykori kezdeményezője. Tóth László: Csak ki szeretném igazítani Polgármester Urat. Nem Tóth László képviselő kezdeményezte, hanem a szocialista frakció, kiegészülve két SZDSZ-es képviselőtársammal, és azt hiszem elég egyértelműen lett leírva az előterjesztésben. Marton István: Tóth úr, én azt hiszem, hogy abban a jó másfél órába, az Ön által remélttől, illetve a szocialista frakció, meg a kiegészített két SZDSZ-es képviselőtárs által remélttől messze-messze alaposabb tájékoztatást kaptak. Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy Polgármester Úr nagyot hibázott akkor, amikor SZMSZ-ellenesen nem hívta össze a soron kívüli közgyűlést ebben a napirendi pontban. Persze el lehet ezt bagatellizálni, és ugye azért erről lehet beszélgetni, meg lehet viccelődni, és lehet azt mondani, hogy ezt a kérdést megtárgyalta már a közgyűlés a mai napon, de hát tudjuk, hogy ez nem így van. E kérdéskörben tárgyalt olyanokat, amik idesorolhatók és nem tárgyalt olyanokat, ami nem idesorolható. Nyilvánvalóan ennek a kezdeményezésnek az egyik célja az kellett, hogy legyen, hogy szerettünk volna tiszta képet látni abban, hogy valóban mi a helyzet a kórházzal, valóban mi az a tényleges állapot, amiben most a kórház leledzik, és ehhez képest mik az elképzelések a jövőről. A jövőről valóban váltottunk egy-két szót, arra valóban a Főigazgató Úr két oldalas jövőbeni elképzelését egy napirend keretében megpróbáltuk kivesézni, és megkapni azokat a válaszokat, amelyeket reméltünk, illetőleg hát azt gondoltuk, hogy egy kicsit részletesebb és pontosabb lesz, de hát mindegy. Ugye azért volt fontos, mert korábban szóba került már több alkalommal is, ma is többször, hogy a kórházzal összefüggésben bizony-bizony a privatizáció szelleme kezdi belengeni ezt az intézményt, és mi ezt nem igen nézzük jó szemmel. Ezzel kapcsolatosan itt történtek utalások ugye a városvezetői elképzelések körében, amit itt ez a hét emberke aláírt. Ugyanis ott hivatkozik a Polgármester Úrra, a FIDESZ más vezetőire, hogy miket mondanak, hogy miket tesznek a kórházzal összefüggésben. Erről szerettünk volna hallani valóban. Arról szerettünk volna hallani valóban, hogy milyen volt az eddigi működés a kórházban, milyen volt az eddigi ágykihasználás a kórházban, milyen volt az eddigi finanszírozás. Valóban igaz-e az, hogy ehhez képest, az eddigi működéshez képest drasztikus, embertelen és gonosz ez az egészségügyi reform. Meg hát ilyenekről akartunk volna beszélgetni, és gondolom, hogy erre célzott ez a hét ember, amikor ezt aláírta, és azért tartottuk volna fontosnak, hogy ezt Polgármester Úr betartsa a saját magunk jogszabályait, és összehívja a soron kívüli közgyűlést. De hát nem tette meg bizonyos okok miatt, és hát ma valóban egy részére választ kaptunk, meg egy részére nem kaptunk választ. Röst János: Én is azzal kezdem, hogy számomra nem elfogadható az a tény, hogy ha hét képviselő kezdeményez egy soron kívüli közgyűlés összehívását, akkor a polgármester ezt elszabotálja. Nem megengedhető, mert akkor hogyan lehet Önnek számon kérni tőlünk egy 10 másodperces időkeret túllépést, amikor Ön egy ilyen komoly dologban nem így viselkedik. Én vártam volna azt, hogy a kórházi Főigazgató Úr válaszol arra a kérdésemre, hogy készült-e átvilágítás a kórházról. Én úgy tudom, hogy igen. Ha készült, akkor örömmel vettem volna ezt, ha bemutatja, hogyha Polgármester Úr ezen napirendi pont keretén belül ezt számunkra átadja. Ugyanúgy kíváncsi lettem volna arra, hogy milyenek a pénzügyi konstrukciói a kórháznak, például milyen volt a pénzügyi helyzete, mondjuk az I-IX. hónapban a váltás előtt, illetve hogyan alakult a december 31-i záráskor, illetve hogyan alakult jelenleg, most ebben az I-III. hónapban. Én úgy gondolom ezek olyan keretszámok, amely minden képviselő számára egyfajta képet felrajzolhatna arról, hogy a váltást követően milyen pénzügyi kondíció alakult ki, és egy pontosabb képet kaptunk volna arról, hogy a kórház-átalakítás után mik a teendők. Ugyanúgy nem kaptunk adatokat arról, hogy a változás során milyen kapacitások szabadultak fel. Ez vonatkozik mind a technikai, mind a humánpolitikai épületállománnyal kapcsolatban. Cseresnyés Péter: Két számot szeretnék mondani Röst úrnak a hozzászólásához. A tavaly október 31-i állapotot mondanám: 262 millió és a márciusi, talán mai vagy tegnapi állapotot, az 260 millió. Tehát szinte egy és ugyanaz a kettő szám, a két összeg. Marton István: Amennyiben érdekesek a részletek, akkor elmondhatom a december 31-i, a január 31-i vagy akár a február 28-i is, a március 31-i, az majd olyan Húsvét környékén lesz meg. 250 és 200 egy-két millió között mozognak ezek a számok. Úgy gondolom, hogy itt néhány felvetésre, mielőtt Böröcz úrnak megadnám a szót, válaszolnom kell. Fodor úr! Én úgy gondolom, hogy ezekben a vérzivataros időkben soha nem látott részletességű tájékoztatót kaptunk a kórház helyzetéről. Nagyon örülök az érdeklődésüknek, meg is köszöntem. Korábban nem láttam ekkora vehemenciát, hiszen ezért egy misztikus ködfátyol lengte körbe a kórházat. Arról meg, hogy ezt reformnak nevezném, hát én nem nevezném annak, ezt mondjuk, szipolyozásnak lehet nevezni. Mint említettük ugye, 250 milliárd forintot vonnak ki a majdani egészségügyből három év alatt és abból 150 milliárdot a gyógyításból és 100 milliárdot a gyógyszerkasszából. Fodor úrnak is mondom, Röst úrnak is mondom. Kérem, ha van egy soron kívüli közgyűlés, amit kezdeményez egy párt, mondjuk hétfőn délután, a másik párt kiegészülve két egyéb pártba tartozóval másnap reggel 8 órakor kezdeményezi gyakorlatilag ugyanabban a témakörben, meg egy olyan témakörben, aminek ugye a mai nap során tisztázásra került, hogy április 14. a végső határideje és ezt minden közgyűlésen meg még soron kívüli közgyűlésen is feltenni és hiányolni ezt nem tartom etikus dolognak. Én a munka szétverésére irányuló lépésnek fogtam fel eleve, de amikor 2,5 óra vita után ugyanezt a két napirendet benyújtják még egy soron kívüli közgyűlés kezdeményezésére, ez már úgy gondolom, hogy alulmúlhatatlan. Igen, megsértettem az SZMSZ-t, szándékosan és tudatosan és ezt a munka érdekében tettem. Röst úr, én nem 10 másodperces túllépésekért szoktam szólni, hanem négy-öt vagy esetleg 10 percekért. Többször mondtam már, hogy szigorú leszek és a 2 perchez ragaszkodni fogok. Az esetek zömében sajnos gyengének bizonyulok, mert ellágyul a szívem akkor, amikor okos dolgokat hallok és nem szívesen hagynám, hogy veszendőbe menjenek. Meg akkor is, ha mondjuk mosolyfakasztót hallok, mert azt meg élvezem. Mellesleg a pénzügyi helyzetről szóltunk, az átvilágításról meg annyit, hogy igen, ez kezdeményezve lett és a jövő hónapban meg lesz a kész végeredmény. Természetesen és értelemszerűen erről be fogunk számolni Önöknek. Böröcz Zoltán: Hogy mennyi minden múlik a szavakon, azon gondolkodtam az előbb. Ön olyan fogalmakat használ, hogy azt mondja, tényleg irodalmi és tényleg olyan elismeréssel mondom, bár nem jó helyen használta. Ködfátyol lengte körül egy évtizeden keresztül, mondta Ön az Igazgató Úr jelenlétében. Amikor én képviselő voltam, ez 2002-ig történt szerencsére csak és utána hála istennek volt egy kis …, én arra emlékszem, hogy minden évben, minden félévben és végén természetesen, egészében egy nagyon vastag, nagyon részletes tájékoztatást kaptunk a pénzügyi helyzet tekintetében, a foglalkoztatottak tekintetében, a betegápolás tekintetében, a lehető legrészletesebb tájékoztatást adta az akkori kórház főigazgatója. Arra is emlékszem egyébként, hogy Polgármester Úr ezt rendszeresen nem tudta elfogadni képviselőként, bár akkor sem értettem meg, hogy miért, hiszen minden feltett kérdésére is természetesen választ adott. Aztán a szavak játéka az is, hogy Polgármester Úr azt mondja, hogy nem reform, hanem pénzkivonás az egészségügyből 250 milliárd forintban - Alpolgármester Úr is használta. Ez ugye csak szójáték kérdése, vagy azt mondjuk, hogy reform annak érdekében, hogy további 250 milliárd forintot Önöknek, nekünk, kanizsaiaknak, magyaroknak ne kelljen befizetni, mert biztosítási alapon működő egészségügy van, vagy befizetünk plusz 250-et és megy tovább reform nélkül, vagy nem akarunk befizetni, hanem megpróbáljuk racionalizálni. Tehát ez mind játék a számokkal és csak politikai vehemencia vagy párthovatartozás kérdése, hogy hogyan fejezzük ki. Polgármester Úr, kérem, azt értse meg és nagyon fontos, hogy Képviselő Urak megértik a FIDESZ frakcióban is. Nem viselhető el számomra például, de vélhetően itt a többi képviselő számára sem az az állapot, hogy Nagykanizsa legnagyobb intézménye, amelyik felelős, pontosabban mi felelősek vagyunk ugye száz egy néhány ezer ember egészségügyi ellátásáért, állítólag bajban van és erről Polgármester Úr, Alpolgármester Úr, Képviselő Asszony, Frakcióvezető Úr, isten tudja kicsoda, mindenütt nyilatkozik és közben az egyetlen, az ezért az ellátásért felelős testület, Nagykanizsa Önkormányzata nem is tűzte napirendre a múltkori rendkívüli közgyűlést a témát. Volt valóban már utcai megmozdulás, itt már szerveztek mindenféle kórházi nagygyűlést és egyebet, miközben mi, akik felelősek vagyunk érte, nem tájékozódhattunk, nem ismerhettük meg a helyzetet, és nem ismerhettük meg, hogy milyen irányba indul el ez a kórház. Egyébként mától egy kicsit nyugodtabb vagyok Polgármester Úr, mondom Önnek, mert a Főigazgató Úr, amit elmondott, az egy nagyon felelős és koncepciózus gondolkodás körvonalai olvashatók ki számomra, miszerint ezzel a csökkentett ágyszámmal is vélhetően kihasználva azokat a gazdasági lehetőségeket, amik ugye bent vannak ebbe rendszerve a csökkentett ágyszám miatt. Azt még hozzáteszem, a felszabaduló kapacitások piaci értékesítése tekintetében én abban reménykedem, hogy a reform végén ez a kanizsai kórház, beleszámítva, hogy kiemelt kórház és élvezve annak előnyeit, egy sokkal magasabb szintű ellátást fog nyújtani a Kanizsa és környéke lakosoknak. Tehát még egyszer megismétlem, a rendkívüli ülés fontosságát az adta akkor, és az adta volna egyébként később is, hogy nem képzelhető el és képviselőtől elviselhetetlen, Polgármester Úrtól is egyébként, hogy miközben mindenütt nyilatkozik, az egyetlen felelős testület ezért a területért, ami mi vagyunk, tetszik, vagy nem, mi vagyunk, igazából nem is vette napirendre ezt a témát. Egyébként Polgármester Úr elismerte, hogy tévedett, amikor nem hívta össze. Ebben viszont tökéletesen egyetértünk. Nem mérlegelés kérdése, hogy a soron kívüli ülést össze kell-e hívni, hanem ez szabályozás kérdése. Marton István: Úgy gondolom, hogy a retorikai finomságokért Önnek sem kell a szomszédba menni, ha csak ezt a beszédét hallgattuk. Ez erre ékes bizonyíték, de egy kis feledékenységére azért csak ráirányítom Önnek a figyelmét, amely 2002-ben következett be akkor, és maga ott volt és emlékszik rá, hogy Önnek sem volt jó, meg a testületnek sem volt jó, mert szinte egyhangúlag dobta vissza az akkori Főigazgató Úrnak a beszámolóját a közgyűlés azzal, hogy az általam megfogalmazott 6 vagy 8 pontra adja meg a választ és a következő testületi ülés elé jöjjön oda. Az Önök soraiban ülnek olyanok, akik ezt átélték és tanúsíthatják, de egyébként a jegyzőkönyvek ezt rögzítették, mert szép vastag anyag volt, csak nem volt benne semmi. Ilyen egyszerű a történet. Dr. Károlyi Attila: Én csak azon tűnődtem, hogy mi a szankciója annak, hogyha a polgármester törvénysértő magatartást tanúsít. Van-e ennek szankciója? Marton István: Van. Dr. Károlyi Attila: Mi ennek a szankciója? Marton István: A Közigazgatási Hivatal el fog feltehetően marasztalni az Önök kezdeményezéséért. Dr. Károlyi Attila: Az önkormányzatokról szóló jogszabály 33. C. szakasza azt mondja, hogy a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége esetén minősített határozatával a közgyűlés vagy képviselőtestület keresetet nyújt be tisztségének megszüntetése végett az illetékes bírósághoz. Csak úgy tájékoztatásképpen. Marton István: Köszönjük, látszik, hogy Önből kiszól a jogász, ugyanis sorozatos törvénysértésekről van szó és itt törvénysértés nem történt. Az SZMSZ egy rendelkezését átmeneti időre megszegtem való egy igaz, ezt el kell ismernem - teljes tudatossággal, mert mint említettem, Önök gúnyt űztek a munkából. Azért csodálkozom, hogy pont Ön mondja, mert Ön volt az egyetlen, aki ezt nem írta alá Képviselő Úr, de hát végül is nem szabad csodálkozni semmin. Erről ennyit. Igen, a szolidaritás működik. Cseresnyés Péter: Böröcz képviselőtársam hozzászólásához szeretnék mondani néhány mondatot. Mindig csodáltam Böröcz képviselőtársam lojális nyugalmát és ez ebben a csodálkozásomban és csodálatomba most is meg kellett nyilvánulnom, mert azzal a nyugalommal, amivel közölte azt, hogy ez a kórházcsonkítás egy reform, 250 milliárd forint kivonása az egészségügyből, reform, ezt, azt hiszem, hogy ilyen érzelemmentesen kevesen tudnánk megtenni, mint ahogy Ő ezt megtette. Képviselőtársam ez nem reform, ez pénzkivonás. Ezt nem mi mondjuk, ez nem politikai szólam, hanem szakemberek mondják, orvosok, kórházi szakemberek mondják ezt, hogy sajnos betegek fognak ellátás nélkül maradni, betegek fognak sorba állni és valószínű, hogy nem időben fognak gyógykezeléshez jutni abban az esetben, hogyha ez az állapot megmarad. Kritikát fogalmazott meg Ön arról vagy azzal kapcsolatban, hogy miért nem kapott a közgyűlés tájékoztatást, miért nem tájékoztatta a testületet senki sem, miért csak március közepén történt egy soron kívüli közgyűlés összehívása, ahol aztán a szakember, jelesül Nagykanizsa Kórházának az igazgatója mondta el azokat a törekvéseket, és azt a helyzetet megvilágította, ami a nagykanizsai kórház körül kialakult. Képviselőtársam azért nem történt ez, mert nem volt információ, mert sötét szobákban bujkálva politikusok döntöttek arról hogy bizonyos kórházak hány aktív ágy leépítését fogják elszenvedni. Timur és csapataként viselkedtek, így van, jól mondja Fodor képviselőtársam, csak negatív előjellel, nem azzal az előjellel, mint Timur és csapata annak idején végezte a tevékenységét. Hírek voltak, de ténylegesen március elején kapta meg mindenki azt, hogy hány aktív ágy marad meg az egyes kórházakban. Ekkor volt miről tájékoztatni a testületeket, ekkor dőlt el minden, addig nem volt olyan információ, amivel a testületek elé lehetett volna jönni. Egyébként, hogyha információhoz akartak jutni, pártársukhoz, Göndör képviselő úrhoz vagy éppen az Egészségügyi Miniszterhez lehetett volna fordulni, mert Ők tudtak mindent, más senki sem tudott biztosat, csak elképzeléseket és a RET-en is olyan számok jelentek meg, amivel nem lehetett mit kezdeni. Ezért volt ez a márciusi tájékoztatás. Addig, míg a végleges döntés meg nem született, amíg a miniszter nem határozott róla, addig nem volt miről tájékoztatni a képviselőtestületet. Marton István: Annyi kiegészítéssel élek, hogy a RET, az a Regionális Egészségügyi Tanácsot jelenti - azoknak, akik néznek minket és hát ugye nem beavatottak. Böröcz Zoltán: Alpolgármester úr, Ön a Parlamentben ül, alpolgármester - az itteni beosztásánál fogva is kell, hogy tájékozódjon. Én csak az újságból tájékozódtam, de az újságból pontosan tudtam, hogy decemberben születik egy törvény, tudtam, amit Önök a Parlamentben megbeszéltek, mert meghallgattam. Tudtam, hogy 30 %-nyi mintegy az ágyszám csökkentésre kerül, tudtam, hogy mikor lehet lobbizni, ha úgy tetszik befolyást gyakorolni a törvényhozóra, nyilván a törvény meghozatala előtt december hónapban. Mindannyian tudtuk és tudta a magyar állampolgár, hogy január 31-től február végéig van lehetőség a RET-ben és a régión belül részben tárgyalni az ágyakról. Ön is tudta és mindannyian tudtuk, hogy a szomszéd régióval, mivel onnét nagyon sok község lakóit, polgárait látja el a kanizsai kórház, lehetett tárgyalni arról, hogy az ágyszámot átcsoportosítsák. Mindent végig tudtunk, nem sötét szobákban dőlt el szerintem, mert én ezekről a sötét szobákról mindig az újságból olvastam. Önnek biztosan több információja volt. Csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy ne történjen a következő időkben akár reform vagy bármilyen ügyekben, hogy előbb nyilvánítunk véleményt súlyos, a város polgárait érintő kérdésekről mindenféle politikai nagygyűlésen és politikai alapon, miközben a legfőbb testület, aki ezért felelősséget vállal, itt nem tárgyal róla én ezt tartottam elviselhetetlennek. Röst János: Hát én ott folytatnám, ahol abbahagyta Böröcz képviselőtársam. A város vezetése gyakorlatilag az elmúlt rendkívüli közgyűlésig semminemű információt nem adott - ezt nyugodtan leszögezhetjük. A döntési sorozat végigment gyakorlatilag októbertől gyakorlatilag decemberig, majd a következő időpontokig. Én elvárom azt Polgármester Úrtól, Alpolgármester Úrtól, hogy legalább olyan szintű tájékoztatást kapott volna a testület, ami eligazodási pontot ad, illetve azt, hogy egyáltalán mit tettek az ügy érdekében, és nekem a javaslatom, ami később kerül sorra, pont ezt akarja feltárni és bízok benne, hogy Önök ezt támogatják, hogy lássunk tiszta képet. A másik pedig, a döntések nem Balatonban, nem egy búvárharangban születtek meg egyébként, hanem a Parlamentbe, ahol Ön is jelen van egyébként. Horváth István: Ez nagyon szép, hogy ennyire aggódnak a kanizsai kórház sorsáért a túloldalon ülő képviselőtársaim, csak én valamit nem értek. Hogyha decemberben összehívtuk volna a rendkívüli közgyűlést, akkor mire tudtuk volna lobbizni? Ezt mondják el nekem, mert én ezt nem értem, ugyanis én úgy tudom, hogy a RET-re már ultimátumszerűen leosztották az ágyszámokat - akkor a szakma miről tudott volna vitatkozni, megkérdezem? Dr. Fodor Csaba: Az egyik közgyűlésen, amikor ez szóba került korábban, akkor én hivatkoztam, illetve kérdeztem is és választ nem nagyon kaptam, de a válasz még is az lett volna, hogy bizonyos anyagok elkészültek, Horváth képviselő úr. Azok az anyagok valami úton, módon lekerültek a polgármesterhez, és azok az anyagok nem kerültek tovább. Azok az anyagok a minisztériumba nem jutottak el, tetszik tudni. Azokkal az anyagokkal, azokkal a szakmai anyagokkal a hátunk mögött tudtunk volna lobbizni, hogy Nagykanizsát ne sújtsa 30 %-os kórházi ágyszám csökkentés, csak ezt nem tette meg senki. Azért nem tette meg senki, mert Önök nagy bölcsen személyes bosszútól vezéreltetve azonnal lecserélték a kórház vezetését, még meg sem várva azt az időt és azt a lehetőséget nem biztosították, hogy legalább ezeket a már kidolgozott anyagokat, amelyek között többek között bent volt a sürgősségi betegellátó rendszer és sorolhatnám még, hogy mik voltak bent, hogy végig vigyék. Ez óriási mulasztás volt, de nem is mulasztás, hiba, hiba volt, és ezért juthatott a nagykanizsai kórház olyan helyzetbe, amilyenben jutott. Ez az Önök felelőssége szerintem, de nem csak szerintem. Szőlősi Márta Piroska: Én úgy gondolom, hogy épp eleget beszéltünk már erről az ügyről. Két héttel ezelőtt a soron kívüli ülésen is, és azt hiszem, hogy ma is éppen elég időnk elment és tekintettel arra, hogy egyre kevésbé a kórházról és sokkal inkább a politikáról van szó, úgy gondolom, hogy ezt a vitát érdemes lenne lezárni, arról nem is beszélve, hogy olyan Képviselő Urak teszik a túloldalról fel sorozatosan a kérdésekeiekt, illetve próbálnak meg bennünket vagy a városvezetést, a kórházvetést felelősségre vonni, akik valószínűleg sokkal többet tehettek volna azért, hogy egyáltalán ne jusson idáig sem a kanizsai kórház, sem az országban egyetlenegy kórház sem. Én arra kérem Polgármester Urat, hogy zárjuk le ezt a vitát, mert ennek az ég egy adta világon semmi értelme nincsen. Marton István: A vitát akkor lezárjuk. Azért még annyit mondanék Fodor úrnak, ha figyelt volna, akkor ma már tőlem elhangzott az, hogy a sürgősségi betegellátó rendszer közel tíz éve meg volt a kórházban. Nem kívánom elmesélni a részelteket, hogy miért szűnt meg rá nem sokkal. Ügyrendit kért képviselő asszony, kérek szavazást arról, hogy lezárjuk-e a vitát. Én támogatom a javaslatot, hogy lezárjuk. A közgyűlés 17 igen, 6 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Most meg kell adnom a szót azoknak az Uraknak, akik még egyszer sem szóltak. Szót kell adnom az SZMSZ szerint a napirend után is azoknak, akik egyszer sem szóltak hozzá. Fodor úr Ön jogász, Ön ezt tudja. Halász Gyula: Tehát azért ez az ügy egy nagyon fontos dolog. A város egyik legnagyobb intézményéről van szó. Úgy gondolom, hogy kellő fontossága van, hogy ezt a témát kibeszéljük, és még annyit szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban egészen röviden, hogy Önök stratégiai és taktikai hibát követtek el akkor, amikor Dr. Szabó Csabát leváltották. És miért mondom ez? Azért mondom ezt, mert Dr. Szabó Csaba által elkészített fejlesztési stratégiát a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács elfogadta. Önök az egészségügyi reform vagy Önök bárhogy nevezhetik, ezt lehet sarcnak is vagy bárminek nevezni, Önök ennek a folyamatnak a közepén olyan pozícióból váltották le Dr. Szabó Csabát, amikor Ő előnyös feltételeket már kiharcolt a Regionális Egészségügyi Tanácsban. Súlyos taktikai és stratégiai hiba volt, amiért a felelősséget Önöknek kell viselni. Marton István: Ezzel nagyon más véleményem vagyunk, de nem térek ki a részletekre. Bizzer András: Itt a szocialista képviselőtársak elmondták, hogy már mindent tudtunk decemberben a kórházak kapcsán, akkor én megkérdezném, hogy a tegnapi nap folyamán még fennállt az, azaz négy nappal a végső határidő lejárta előtt, hogy a szocialista kormány még mindig nem küldte meg a finanszírozási szerződéseket a kórházaknak és fenntartóknak. Kérdezem én, hogy akkor hogyan beszéljünk a jövőről, amikor még a jelenről sem tudunk semmit, hisz a kormány ezt a finanszírozási szerződést nem küldte meg sem a kórháznak, sem pedig a fenntartóinak, akkor miről tudunk beszélni, kérdem én? A másik az, hogy ez ugyan már egy előző közgyűlés alkalmával, a mai napon megküldte, de a tegnapi nap folyamán még ez állt fent, tehát ez is azért három nappal a határidő lejárta előtt kapnak meg a kórházak és a fenntartók egy finanszírozási szerződést. Ezt elég durva dolognak tartom. A másik az, hogy erről már beszéltünk előző közgyűlésen, de megint el kell mondanom, mert a szocialista képviselőtársaim ismét felhozták, hogy mi nem lobbiztunk. Igenis, hogy lobbiztunk, ugyanis Göndör István országgyűlési képviselő úrral tartottunk egy megbeszélést frakció szinten, ahol kértük azt, hogy lobbizzon Nagykanizsáért, hogy minél több kórházi ágyat meg lehessen tartani. Ez sajnos nem valósult meg és mivel kiderült, hogy Göndör István szocialista országgyűlési képviselő nem tud nekünk segíteni, úgy gondoltuk, hogy talán a helyi szocialista önkormányzati képviselők tudnak nekünk segíteni, ezért az előző közgyűlés alkalmával kértük a segítségüket a lobbizásban, de Önök ezt visszautasították, és a kanizsai embereknek nem szeretnének Önök segíteni, és nem szeretnének összefogni azért, hogy minél több kórházi ágyat megtarthassunk Kanizsán. Még azt szeretném elmondani Dr. Szabó Csabával kapcsolatban, hogy ezek alapján Önök akkor azt mondják, hogy Dr. Szabó Csaba miatt büntet minket a szabaddemokrata miniszter. Tehát azért lesz Nagykanizsán kevesebb ágy, mert mi leváltottuk a kórház igazgatóját? Tehát ez milyen dolog, hogy az embereket büntetik azért, mert mi, mint közgyűlés hoztunk egy döntést és leváltottuk a kórház igazgatóját, amihez jogunk volt. Sértettségből akkor miért az embereket kell büntetni, a kanizsai embereket? Mert a kanizsai embereknek lesz majd problémájuk, amikor a kórházba be szeretnének menni, hogy kevesebb lesz az ágyszám. Bárdosi Gábor Jenő: Ahogy a rendkívüli közgyűlés végén majdnem hogy Frakcióvezető Úr előtti utolsó hozzászóló voltunk, akkor is jeleztem, hogy igyekszünk dolgozni jönni a közgyűlésbe és nem annyira politizálni. Most is csak azt tudom mondani innen a túl oldalon ülő képviselőtársamnak, valamint Alpolgármester Úrnak is, mellesleg országgyűlési képviselőnek is, hogy én azt gondolom, hogy akkor, amikor mi azért kezdeményeztünk rendkívüli közgyűlést, hogy elsősorban a jelenlegi helyzetet ismerjük meg, mert akkor már a Főigazgató Úr három hónapja ki volt nevezve és nem gondolnám azt, hogy a nagykanizsai kórház az eltelt három hónapban rosszul működött. Azt sem gondolnám, hogy egy egészségügyi reform, egy kormányzati döntések, egy Egészségügyi Miniszter döntései miközben folyamatában jönnek elő, akkor elsősorban Alpolgármester Úrnak mondanám azt, hogy aki ott ül a Parlamentben, nem mondaná egyébként kezét szívére téve azt, hogy az egészségügyi reformra szüksége van ennek az országnak, legfeljebb azt lehet mondani, hogy nem ilyen gyorsan és nem ilyen egyszerre és nem ilyen adott nagy csomagban kell meghozni a döntést, de hogy az egészségügyi reformot el kellett volna indítani talán már a rendszerváltáskor, arról mondjuk, itt hosszasan el lehetne vitatkoznunk, és szerintem semmi szükség nincs rá, mert azt mindenki tudja, legfőbbképp a benne dolgozók, akik benne dolgoznak, hogy ennek a reformnak már régen neki kellett volna állni. No, most jött egyből csőstől, de egy dolog nem változott, az a része nem változott, hogy igenis mindenki tudta Nagykanizsán, az új kinevezett kórházigazgató, aki itt ül a közgyűlésben, hogy ebben a helyzetben kell továbbdolgozunk és ezért, amikor kérdéseket tettünk volna fel, vagy Tóth képviselőtársam feltett kérdései benne foglaltatnak ebben a Polgármester Úrhoz címzett levélben, akkor azért arról, amiről itt Alpolgármester Úr is perceken belül ….. akár egy pénzügyi helyzetről, akár egy egyéb. Azért erről nem lett volna baj, hogyha a közgyűlés tájékoztatva van, én azt gondolom és ezt is hiányoljuk, vagy ezt hiányoltuk, és ezért kértük a soron kívüli közgyűlést, hogy a soron kívüli közgyűlésen aztán visszavontuk a két beterjesztett napirendünket, az pedig azért volt, mert hiszen előtte egy olyan soron kívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte az önkormányzati többségi oldal, amelyikre már többször, több ízben kaptuk választ, hiszen akik elmentünk, akik ott voltunk, nem sokan voltunk ott egyébként, különösen a többségen lévő oldalról nagyon kevés képviselőtársamat láttam én azon a kórházi gyűlésen, amelyiken jómagam is ott voltam. Aztán ott voltak többen persze más rendezvényen, de ugyanaz történt csak megint azon a soron kívüli közgyűlésen, ami történt már egyszer korábban egy értekezletnek nevezett gyűlésen, és mi csak egyáltalán arra voltunk kíváncsiak heten, akkori heten beadók, hogy mi van jelenleg és hogyan képzeli, hogyan gondolja a kinevezett kórházigazgatónk a munkáját, hiszen jószerivel, ha most itt lenne, azért kérdezném meg Tőle, hogy Igazgató Úr nagyon nehéz feladatot vállalt január 8-án, tudja-e vállalni ebben a helyzetben, mert hát Ön vállalt egy feladatot? De hát, most nincs itt. Bene Csaba: Jól látható a túloldalról a szándék, hogy a kórházreform vagy kórház átalakításának a dolgát rákenjék a FIDESZ-re. Ez is talán a FIDESZ-nek az egyik óriási hibája, miközben a szocialista, SZDSZ-es kormány indította el ezt a kórház reformot és talán a korábbi alkalommal Bárdosi képviselőtársammal is megegyeztünk abban egy közgyűlésen, hogy én is azt mondtam, hogy valamit kellett kezdeni a kórház kérdéssel, az egészségüggyel, de abban is biztos vagyok, hogy nem ilyen formában és már ezt talán kormányzati szinten is mondják, hogy talán óvatosabban kellett volna, más lépésekkel, és most itt a tisztelt Fodor képviselőtársamtól, meg a többi képviselőtől azt hallani, hogy hát itt a FIDESZ oldal juttatta ide a nagykanizsai kórházat. Ez egy nagyon érdekes szemlélet. Én azért úgy gondolom, hogy a választópolgárok is tisztában vannak azzal, hogy egészségügyi reformot ki és hogyan indította el. A tisztánlátás kedvéért azért hadd mondjam el, hogy most nem tudom megmondani pontosan, hogy mi mikor tárgyaltunk Göndör István országgyűlési képviselővel, mindjárt azután, hogy megjelentek a pontos ágyszámok és kértük a közbenjárását, hogy ezen valamilyen módosítás történjen. Az Országgyűlési Képviselő Úr tisztán, kereken megmondta, hogy abban a stádiumban nem lehet lépni, mert akkor már csak a RET-en lehet egyezségre jutni, és Ő majd akkor fog tudni fog segíteni a kórházi ágyszámokban esetleg, hogyha a RET-en nem történik egyezség és visszakerül az Egészségügyi Miniszterhez. Utána eljutott egészen az odáig Göndör István országgyűlési képviselő, hogy újságban is azt nyilatkozta, hogy Ő a keszthelyi kórház érdekében tud lobbi-tevékenységet folytatni, a kanizsai kórház érdekében már nem tud lobbi-tevékenységet folytatni. Úgyhogy a tisztánlátás kedvéért azért kérem ezt is elmondani a választópolgároknak, illetve az Önök részéről elismerni, hogy történtek itt kezdeményezések és lépések, de bizony nem sikerült eredményt elérni. Marton István: Én annyit mondanék erről, hogy senki, de senki sem gondolhatta komolyan, hogy 30,2 %-os ágyszám csökkentést fognak végrehajtani, hogy ilyen károkozás érheti a város kórházát, miközben országosan nem érte el a 15 %-ot. Tehát ebben valakiknek benne van a kezük. Igenis is mi fordultunk minden létező és lehetséges fórumhoz. A korábbi napirendek alatt lehetett látni. Miniszterhez fordultunk, anyagot küldtünk, nem is válaszolt, időpontot sem adott. Nincs mit részletezni, de azon kívül nem akarok nagyon elébe szaladni a múltkori soron kívüli ülésen éppen, ha jól emlékszem Bogár képviselő úr javaslatára fogadtuk el, hogy a Nyugat-somogyi települések irányában lépjünk. Annyira léptünk, hogy a kedvünkért az ügy súlyára, fontosságára való tekintettel összehívták a csurgói kistérségi testületi tanácsülést és ott a mi meglepetésünkre – Főigazgató Főorvos Úrral voltam együtt – nemcsak a korábbi 12, hanem az egész kistérség mind a 18 települése szeretné, ha Kanizsához tartozhatna, de nem akarok belemenni a részletekbe, hisz a polgármesteri tájékoztató egyik pontjaként, amibe ugye Önök szerint általában nincs semmi, hát igen, csak ilyen semmi, lényegtelen dolgok fordulnak elő benne, ott majd lehet róla hosszasabban beszélni. Én Halász Gyulának se ügyrendi, se egyéb, de Fodor úrnak sem tudom megadni a szót, mert a napirendet lezártuk és egyszer már szóltak. Jó. Napirendet lezártam. Szavaztatni nem kell, mert előterjesztés nem volt az eredeti anyaghoz. A 31. napirendet pedig javaslom, hogy most ne tárgyaljuk, lévén, hogy én akceptáltam Önöknek azt a kérését, hogy a gazdasági programot vegyük le a napirendről, és hát ezzel a fejlesztéssel kapcsolatos elképzelések annak egy részét képezik, úgyhogy ez a 12-i soron kívüli közgyűlésen kerülhet újból napirendre. Jó, akkor kérek szavazást a 31. napirendről. Miután én akceptáltam az Önök kérését, én úgy gondoltam, hogy Önök vannak olyan toleránsak, mint amilyen toleranciát én tanúsítottam, de ismét tévedtem az Ön toleranciáját illetően, ezért kérem a testületet, hogy aki egyért azzal, hogy a 31. napirendet levegyük, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 16 igen, 4 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja 30. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának köztéri alkotások létesítésére kiírt ötletpályázatról (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Bárdosi Gábor Jenő: Én csak egy dologra szeretnék felhívni figyelmet és nem időszaporítás miatt. Írhatunk ki bármennyi pályázatot, amikor nincs pénzünk, akkor én azt gondolom, hogy erre akkor térjünk vissza, ha már egyszer most sem tudtunk mit dönteni, legalábbis az anyagot átolvasva jelenlegi formájában a Művészeti Tanács egyetlenegy pályaművet sem tudott olyannak értékelni, hogy elhelyezhető legyen. Aztán látok én itt, ugyanúgy visszatértek a körforgalomba elhelyezett jelképek egyéb, gondolom, nem az én 424-es mozdonyomat kellene valamelyik körforgalomba betenni. Előbb-utóbb megjelenek vele megint persze, a gőzmozdony csak pihen, meg nem áll sose. Azt meg aztán különösképpen nem gondolnám, hogy 5 mFt-ot most azért kellene félre tenni most is március táján, amikor az az ismeretem lett a mai nap folyamán, hogy több millió forint hiányzik a kasszából még akkor is, ha az adók befolytak a város kasszájába, hát akkor most éppen az 5 mFt-os dolog ugyan nem nagy pénz, amikor milliók hiányoznak vagy esetleg milliárd. Marton István: 100 milliók Képviselő Úr. Bárdosi Gábor Jenő: Akkor ilyen 5 milliókat se lássak én mostanában ilyen elkülönítésre meg egyéb tartalékokra. Marton István: Egyet tudok érteni. Balogh László: Én nem érzem magam szószátyárnak, ezért szólok néhány mondatot, mert nekem fontos ez az előterjesztés ilyenkor éjfél után is. Való igaz, ilyen ötletpályázatot, ilyen díjazás nélküli ötletpályázatot nem érdemes kiírni, ilyen típusú ne legyen több, ha csekély díjazás is, de legyen a jövőben, ha még is lesz hasonló pályázat, mert egyébként így komolytalan, de figyelmeztetni szeretném képviselőtársamat, hogy ez a koncepciótlan pályázati kiírás, ez még az előző ciklus hozománya. Ezzel együtt tiszteljük a szoborötlet pályázaton résztvevőket azzal feltétlenül, hogy köszönetünket fejezzük ki. Igen, én szeretném, ha a jövőben majd erre legalább 5 mFt lenne. Világos, az idei évet látom, hogy nem valószínű, hogy kedvez ennek. Azt is szeretném, hogyha felhívnánk rá a figyelmet, hogy a körforgalmainkra egy ötletpályázat igenis helyén való lenne, és fogok még konkrétumokat emlegetni a díszkivilágítások kapcsán a kérdéseknél, fel fogom hívni a figyelmet ott majd jó pár itt is elhangozhatott dologra. Annyit azonban itt is hadd mondjak, hogy az Erzsébet térre ezen szoborötlet pályázaton jó páran javasoltak Erzsébet királynő szobrot és valóban a Szentháromság szobor sem elvetendő ötlet még jelen pillanatban, de most nincs arra idő, hogy részletekbe menjünk. Remélem, hogy a jövőben jobban meg tudjuk becsülni az ilyen típusú pályázatokat. Marton István: A szobrokra visszatérve. Tegnap volt szerencsém megnyitni a herendi manufaktúra 10 művésze által itt tartott kiállítást, ahol a Kádár Tibor festőművész külön gratulált ahhoz, hogy egy városvezetési séta során milyen szobrokat látott. Tehát azért vannak nálunk értékeket, amiket szaporítani kell, de ez a pillanat nem az a pillanat, amikor sok milliót tudunk rákölteni. Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és idegenforgalmi Bizottság 8 igen (egyhangú) szavazattal a tájékoztatót tudomásul vette. Emlékeim szerint ez a pályázati kiírás Halász Gyula képviselőtársam igazán jó szándékú ötletére került kiírásra, és én azt gondolom, hogy volt valamiféle tanulsága. Való igaz, hogy így nem szabad kiírni, de azt semmiképpen sem gondolom, hogy most ez bármilyen rossz szándékkal vezérelve történt volna. Én ezt pozitívan mondtam a magam részéről. Marton István: Lezárom a napirendet. Több hozzászólót nem láttam. Határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztésben szereplő szobor ötlet-pályázatról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a pályázatra ötletet benyújtó személyek, továbbá a Művészeti Tanács tagjai és a Plakátház dolgozói felé munkájuk elismeréseként a város nevében köszönetét fejezze ki. Itt nem egészen úgy van írva, ahogy mondtam, mert emberek felé elismerést nehéz kifejezni, mert az lehet, hogy megáll félúton a levegőbe, tehát csak embereknek lehet kifejezést és elnézést ezért a kevéssé irodalmi megfogalmazásért. Aki egyetért vele, kérem, szavazza meg. A közgyűlés 24 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 103/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztésben szereplő szobor ötlet-pályázatról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a pályázatra ötletet benyújtó személyeknek, továbbá a Művészeti Tanács tagjainak és a Plakátház dolgozóinak munkájuk elismeréseként a város nevében köszönetét fejezze ki. Határidő: 2007. április 10. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Deák-Varga Dénes városi főépítész) 31. Tájékoztató a 2007-2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elkészült Operatív Programokról, kiemelten a Nyugat-dunántúli Operatív Programról (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Horváth Jácint stratégiai tervező Marton István: Ehhez én úgy bevezetőben annyit mondanék, hogy aki elolvasta az előterjesztést az legalább 8 mozaik szóval találkozott úgy, mint GOP - ennek a magyar megfelelője Gazdaságfejlesztési Operatív Program – el kell mondani, mert a politika iránt érdeklődők lassan majd megbarátkoznak ezzel is – a KÖZOP, az a Közlekedési Operatív Program. TÁMOP, az a Társadalmi Megújulás Operatív Programja, a TIOP a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja, a KEOP, a Környezet és Energia Operatív Programja, az ÁROK az Államreform Operatív Program. az EKOP az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program és a VOP, az a Végrehajtás Operatív Program. Azt hiszem, hogy ennyi általános ismertető elég. Én megköszönöm Domina Erzsébetnek ezt a rendkívül alapos, de alapvetően ismeretterjesztő anyagot, mert az érdeklődő képviselők azt hiszem, hogy olyan mély ismeretekre tehettek szert. Ezek a legfrissebb adatok, amiket a kolleganő összesített. Ezt azért mondom, mert korábban két állomás is volt már és a pénzügyi keretek valamicskét nőttek, tehát 7 évre az összes EU + hazai forrás milliárd forintban, az megközelíti a 148 milliárdot, tehát évente jut mintegy 21 milliárd forint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak. Hát ez ugye nagy pénz, de ha szétosztjuk három megyére, öt megyei jogú városra, mintegy negyven egynéhány városra, meg 650 egyéb településre, akkor viszont észre sem vesszük. Halász Gyula: Én is azt gondolom, hogy egy nagyon fontos dokumentumról tárgyalunk most és én egy olyan kérést fogalmaznék meg Polgármester Úr felé, hogy az itt felsorolt pályázati programokkal kapcsolatban aktualizálja a város gazdasági programját és próbáljon meg egy kicsit elmozdulni afelé, hogy a közgyűlésben ezekben a stratégiai kérdésekben egyetértés bontakozzon ki. Annyit még azért elmondanék, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek két fő prioritása van, az egyik a foglalkoztatás bővítése és a másik a tartós gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtése, ami a mi esetünket lefordítva azt jelenti például, hogy az Ipari Parkban, logisztikai központban a fejlesztéseket növelni kell. Még annyi fontos információ van, hogy a régiók közül a mi régiónk, tehát a Nyugat-dunántúli Régió juthat a legkevesebb forráshoz, tehát alapos lobbi tevékenységre van szükség, azt pedig nem lehet úgy megtenni, hogy a közgyűlésben széthúzás és egymásra mutogatás van. Még annyit szeretnék mondani, hogy nagyon tanulságos és iránymutató nemcsak az ágazati programokban megjelölt pontok és prioritások, hanem a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program célkitűzései és ennek alapján a már megismert gazdasági programnak az átdolgozására van szükség és ez alapján, már lehet olyan konkrét célokat megfogalmazni, amivel ebben a ciklusban is el lehet indítani a pályázatokat. Úgyhogy én azt kérném képviselőtársaimtól és Polgármester Úrtól különösen, hogy a gazdasági programba építse ezeket a prioritásokat be, és történjen ennek egy társadalmi vitája, ennek a gazdasági programnak és készüljön ugyanúgy, mint ezeknél az operatív programoknál egy akcióterv, hogy erre a ciklusra tudjuk ütemezni azokat a pályázati célokat és azokat a forrásokat, amire ezeknek a városfejlesztési céloknak a megvalósításához szükség van. Marton István: Én úgy gondolom, hogy ez az anyag tökéletes összhangban van, vagy majdnem tökéletesben, mert össze lett fésülve a gazdasági programmal. Ezen kívül annyit azért még kívánok mondani, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács, mármint a Nyugat-dunántúli Tanácsnak az ülésein általában jó a hangulat. A mi pozícióink ahhoz képest, hogy mekkora megye vagyunk, szerintem kifejezetten erősnek mondható, és ez párt semleges, legalábbis eddig ezt tapasztaltam. Jó az együttműködés a Zala megyei tagok között. Azt hiszem, hogy az is csak erősíti a pozíciónkat, hogy a körünkben tartózkodó ügyvezető-igazgató, az éppen Kanizsán székel, az egyik, aki az elmúlt ülésen kapta meg ezt a beosztását. Ha esetleg mondana pár mondatot Horváth úr, esetleg megerősítene vagy cáfolna. Mellesleg, amíg Horváth úr kiér, addig elmondom Képviselő Úrnak, hogy az éppen az előbb említettem, hogy valaki felé mondani valamit, az nem biztos, hogy eljut, de azért örülök annak, hogy amit Ön mondott felém, az nem esett rá a Kanizsa címerre. Horváth Jácint: Igazán nem részletezném, az előterjesztés tényleg elég részletes és a jelenlegi tudásunk alapján ez egy elég fontos előterjesztés. Annyiban egészíteném ki, hogy tényleg arra mindenképpen a városnak oda kell figyelni a következő időszakban, hogy egy dolog, hogy a Nyugat-dunántúli ROP-ból, ami néhány öt-hat területet tartalmaz, 148 milliárd, az ágazati programokból számolunk mi azzal, hogy még egy olyan 600-700 milliárd a régióba fog érkezni a következő hét év alatt, tehát ez már azért elég jelentős összeg. Szét lehet nézni különböző területeken. Mindenképpen arra van szükség, hogy továbbra is egységesen fellépni, ahogy Polgármester Úr elmondta, tényleg a tanácsülésen a Zala megyének és szerintem Nagykanizsának is elég jó a helyzete, de ezt folytatni kell, és ezt tovább kell vinni az ágazati programok esetében is tovább kell vinni, hogy azok a közlekedési nagy szakképzési fejlesztések tovább gyűrűzzenek ebben az időszakban. Az ütemezésről még annyit lehet elmondani, hogy jelenleg folynak az európai bizottsági egyeztetések, jelenleg tavasz végére, nyár elejére várható az, hogy elfogadja az Európai Bizottság az operatív programokat és így nyár közepén lehet a pályázatok nagy dömpingjére számítani, tehát akkor nyílnak meg ezek a lehetőségek. Addig az előkészítés fázisa, addig a tervezés fázisa kell, hogy legyen, hogy addigra előkészített projektekkel lehessen már nekimenni ezeknek a pályázatoknak. Várhatóan az lesz, aki előbb fog jó előkészített projekteket beadni, az előbb fog támogatást kapni, és az az első … éves kereteket rögtön le fogja tudni hívni. Marton István: Megköszönöm Horváth Jácint úrnak, aki stratégiai ügyvezető a munkaszervezetnél, a kiegészítését és elnézést kérem, hogy az anyagban még, amikor készült, akkor csak tervező volt, és azóta lépett elő ügyvezetővé. Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 8 (egyhangú) szavazattal támogatta és megköszöni a jól összeszedett normális programot. Papp Nándor: Szó szerint ugyanazt kell mondanom, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és idegenforgalmi Bizottság is egyhangú igennel ugyanezt a határozatot hozta. Balogh László: Az ágazati operatív programok és a Nyugat-dunántúli operatív program a jövőben valóban a fejlesztések fontos eszköze lehet, ha pályázatíró és lobbizó tevékenységünket fejlesztjük, megerősítjük, ezért az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Egy megjegyzésem azonban hadd legyen. Nagykanizsa tervezett fejlesztéseinek jelenleg ismert EU-s pályázati lehetőségei között itt nem volt felsorolva, nincs benne, mondom a nevét, az Európai Unió Kulturális Keretprogramja 2007-2013-as lehetőség. Ez Nagykanizsa művészeti életének egy reménye lehet. Részletesebb anyag megtalálható egy www.kultur.hu honlapon, tudjunk róla, ez is létezik, a bizottsági ülés óta jött elő. Felhívom rá a szakosztály és Pályázati Osztály figyelmét. Marton István: Az Ön szekciójához tartozó ügy, hogy mint közismert, a minisztérium tavaly a Bolyai Iskola teljes rekonstrukciós programját kilökte. Ezt a legutolsó tanácsülésen, ha már itt megemlítette az ügyvezető igazgató úr, akkor tényleg nem titkolom el, nem leszek álszerény, sikerül a Regionális Fejlesztési Tanács által támogatott programok közé visszatenni. Úgy gondolom, ha csak ez az egy így befut, akkor más is nagy nyertesek leszünk. Cserti Tibor: Így éjfél után, negyed egy környékén látásom élesedik. Tehát az éleslátás ellenére nem vélem felfedezni őszintén az anyag közgyűlési szintű tárgyalásának az indokoltságát. Engedjenek meg három kitételt. Egy tipikus olyan anyagról van szó, amit bele tehetnek borítékba és tájékoztatásképpen kiküldenek nekünk, mert arra tökéletesen alkalmas, hasznos, dicséret az előterjesztőnek. Szakbizottsági szintű tárgyalásra is hasonlóan tökéletesen alkalmas, bár egyenként támogathatják a szakágak és kialakítják elképzeléseiket. Ez az anyag kiegészül és azért kerül ide elénk, mert ebben meg ebben fantáziát látnak és további információkat ad, akkor még azt látom indokoltnak. Elmondták, gazdasági programmal együtt tárgyalva meg még inkább indokolt lett volna és akkor egy komplex csomagot alkot. Ez forrás kiegészítőképpen funkcionál hosszabb távon az önkormányzatok életében. Egyébként gratulálok Horváth Jácint stratégiai ügyvezető igazgatónak, üde szint volt így éjfél után egyébként megismerkedni e minőségében is vele, amúgy meg jó néven vettem, hogy tárgyalták és támogatták, és ennek hangot is adtak a bizottságok, de megkérdezem halkan, zárójelben, mi van, ha nem támogatják? Abszolút, de semmi. Úgyhogy nem tudom, miről szavazunk. Én a magam részéről elfogadom, és további jó munkát kívánok mindenkinek. Marton István: Tetszett a bizottságnak, ez azt jelentette, hogy egyhangúlag támogatták. Röst János: Azzal kezdeném, hogy egy nagyon korrekt anyag van előttünk. Én úgy gondolom, hogy a lobbi-lehetőség az előző ciklusban jelentős volt, hiszen Nagykanizsa város a legtöbb pályázatot nyerte meg egyébként ebben a régióban. Irigykedve nézték Győrtől egyébként Szombathelyig a megyei jogú városok a lobbi-tevékenységünket. Egyébként ezt vissza lehet keresni, ha valaki esetleg kétkedik bent, az anyagokban. Ennek nyilvánvaló lehetőségét adta meg az, hogy egyrészt nagyon jó pályázatokat írtunk és köszönet az irodának a munkájáért, másrészt pedig a tanácsban szerepet foglaló kollegák jelentős segítséget adtak ebben. Az is nagy segítség, hogy az ügynökség Kanizsán már több fővel működik. Ez korábban nulla volt, majd később egy, majd később fejlődött fel magasabb létszámra, ami szintén nagy segítséget ad a városnak. Én arra kérném Polgármester Urat, ha eredményesen kíván pályázni, akkor egy résznek meg van a költségvetési vonzata, ami jelenleg a költségvetésben eléggé csekély. Erre nagyon nehéz ezzel az önrésszel pályázni, másrészt pedig a lobbi-lehetőségére, én arra kérném Polgármester Urat, hogy próbáljon meg békét kötni a kormányban szereplőkkel, magával a kormánnyal megbékélni, mert ezzel a stílussal, amit Ön képvisel, a kormánytagokkal, parlamenti képviselőkkel, pártok vezetőivel baromi nehéz lesz Önnek. Marton István: Köszönöm Röst úr az Ön által elmondottakat, de én éppen azt említettem meg és azt hiszem, erre Horváth úr élő tanú, hogy nincs pártok közti szembenállás a Regionális Fejlesztési Tanács ülésein és a Zala megyei képviselők száma elég jelentős és kifejezetten jó mindenkivel szerintem a személyes kapcsolatom nekem is és hát nekik is velem értelemszerűen, de hát esetleg meg lehet cáfolni, ha Ön ezt másképp látja. Ön sok mindent másképp lát, mint én vagy mi. Ebben nincsen semmi rendkívüli, ez az élet rendje. Sőt, mondhatnám, ez az Ön dolga. Miután nem látok hozzászólót, a vitát lezárom. Kérem Önöket, hogy a határozati javaslat szerint: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése: a 2007-2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elkészült Operatív Programokról, kiemelten a Nyugat-dunántúli Operatív Programról szóló tájékoztatót elfogadja. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza. 104/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2007-2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elkészült Operatív Programokról, kiemelten a Nyugat-dunántúli Operatív Programról szóló tájékoztatót elfogadja. Határidő: 2007. március 29. Felelős : Marton István polgármester 32. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2006. évi munkájáról (írásban) Előterjesztő: Dr. Kelemen Marcell jegyző Marton István: Ez egy jó másfélszáz oldal. Én úgy gondolom, hogy ez az anyag inkább tanulságos, mint hosszú vitát érdemlő. Balogh László: Tartalmas, bő anyag. Nem szerencsés azonban ilyen bő lére ereszteni - ez volt a vélemény. Egyetlenegy konkrét megjegyzés, azt gondolom, hogy ez jó gyakorlat, tehát én magam ismerem, mert használom a városüzemeltetési bejelentőlapot a VIA-hoz. Hat hónapos képviselői gyakorlatomban körülbelül 60-at juttattam el. Én kérdeztem azt Jegyző Úrtól bizottsági ülésen, hogy hasonló, a problémák kezelésére, tehát írásbeli bejelentésre létezik-e más osztályoknál, illetve másoknál? Közben találtam és üdvözlöm, és én magam fogom is használni. Létezik bejelentőlap közérdekű kérelmekről, panaszokról, bejelentésekről. Én ennek csinálok most egy reklámot, mert hatékonyabbá teszi a munkát, úgy érzem, legalábbis a VIA keretében és talán máshol is lehet akkor hasonlót használni. Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság a beszámolót tudomásul veszi, a közgyűlés számára tárgyalásra alkalmasnak tartja azzal a kiegészítéssel, hogy úgy lenne igazából komplett az anyag, hogyha a VIA Kanizsa Kht. készítene egy komplex értékelést 2005., 2006. évekről, és ez a szép anyag mellékletébe kerülne még igazából, tehát úgy lenne komplett ez a beszámoló a 2006-os évről. Marton István: Mondata második felét nem nagyon értettem, mert az nem a hivatalhoz tartozik. Az egy külön beszámoló tárgyát kell, hogy képezze. Én a magam részéről felhívom a figyelmet, tulajdonképpen a legelső mellékelt a mellékletek sorában a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása. Ha megnézik a 2006. január 1-től érvényeset, hát finoman fogalmazva is mondhatom, hogy bonyolult, és ha megnézik a harmadikat, vagyis az utolsót, ami ez év január 1-től él, akkor azt hiszem, hogy mindenki láthatja, hogy mennyivel egyszerűbb, világosabb felépítés és hát talán ez eredményezi azt is, hogy így a munka nem nagyon tudja elkerülni egymást ilyen-olyan kabineteken keresztül, hanem célirányosan történik. Nem térnék ki én sem a részletekre addig, amíg nem kérnek meg rá. Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 8 igen (egyhangú) szavazattal tárgyalásra alkalmasnak találta a közgyűlés számára a beszámolót és nemcsak Cserti képviselőtársamnak, de énnekem is élesedik az elmém éjfél után, mert most rájöttem, hogy tulajdonképpen, amit az orvosi rendelőknek az építésével kapcsolatban kérdésként akartam volna megfogalmazni, azt most tulajdonképpen el fogom tudni mondani okolásul, hogy mit nem szabad ennek a közgyűlésnek, meg a következőknek sem követni. Itt, hogyha a Városfejlesztési Osztálynak a beszámolóját megnézik, akkor lehet látni, hogy mind a kettő, ami óriási nagy örömömre szolgál és szerintem mindegyikünknek, hogy ez a két orvosi rendelő, nevezetesen a palini és a sánci, teljes megújulással el tud készülni, de ha most megnézzük itt az időpontokat, hogy mikor lettek a szerződések kötve, október végén, tehát magyarul november közepén, november végén kezdődhettek a kivitelezések, mind a kettőnél ugyanabban az időpontban, gyakorlatilag ezek az épületek végigszenvedték azt a lehetetlen telet akkor, amikor három vagy négy hónapon keresztül órán, száján ázott-fázott, minden baja volt az épületeknek. Hát itt még szerintem tetőzve lett azzal a sánci orvosi rendelő esetében, hogy elég szerencsétlenül sikerült a tájolása az orvosi rendelő résznek, hiszen minden használható rész észak felé nézett. Ennek a következménye, hogy nyilvánvalóan, hogy vízzáró, illetve mosható falfelületeket kellett biztosítani és gyakorlatilag rendesen azt gondolom, hogy garanciális karbantartásban minimum egy hetes munka van mind a kettő épületen. Én azt okolásul azt szeretném elmondani, hogy ne történjenek ilyenek, és penészes falak maradnak vissza és minden lehetetlenség. Van, ahol még a terepbe van beépítve az épület. Ezen túl figyeljünk arra, hogy legalább júliusban el tudjanak kezdődni az ilyen jellegű felújítások, ahol komplex felújítások vannak és idejében, normális időben, október végére már zárt épületben tudjanak dolgozni és akkor véleményem szerint, ne történjenek ilyenek meg. Bárdosi Gábor Jenő: Köszönöm a szót így éjfél után. Ha azt mondom, hogy megjött az én kedvem is, hogy hozzászóljak, akkor nem mondanék igazat, mert igyekeztem eddig is talpon maradni. A Szociális és Egészségügyi Bizottság is egyhangúlag támogatta, és elismerését fejezte ki az összeállított anyaghoz. A magam részéről csak megemlíteném, mivel jobban foglalkoztam, az Egészségügyi Bizottság ülésén is tettem. A bölcsődék elhelyezése itt is le van írva, itt is megjelenik, hogy 180 férőhelyen 264 gyermek van elhelyezve jelen pillanatban. Tudom azt, Polgármester Úr javaslatára, illetve a közgyűlés döntése alapján ma ezzel foglalkozik a közgyűlés, csak most márciust írunk, a beiratkozások megtörténnek a bölcsődékbe. Nagyon közeleg az a szeptember, amikor ott a óvodába elmennek a gyermekek, a bölcsődések meg jönnek és erről a dologról ne szálljunk le, ezen a dolgon tegyünk meg mindent, hogy a jövőben ne azt kelljen írni, hogy a gyerekek életmódja kialakulása, egészségéhez hozzájárulás, személyiség fejlesztése, hogy azt kelljen odaírni, hogy ez azért jó, mert délután az alvás időszakban minden alvó gyerek mellett egy álló kisgyerek vigyáz az álmára. Cserti Tibor: Még ezen késői órákban is engedjétek meg, hogy megfogalmazzak egy-két dolgot. Közel 20 éves köztisztviselői múlttal rendelkezve talán nem áll távol tőlem, hogyha egy másik oldaláról is felvillantom a közigazgatási munkát. Tudom, hogy egyre bonyolultabb, egyre nehezebb lett és gyakorlatilag az apparátusban dolgozók munkájának a beszámolójáról van szó. Az összeállítás során én azt hiszem, hogy képviselőként kötelességem Önökkel együtt megköszönni azt a munkát, amit a közgyűlés érdekében a Polgármesteri Hivatal dolgozói – kérem a jelenlévő szakigazgatási szervek vezetői, hogy tolmácsolják a dolgozók részére - én magam is, mint magán ember több alkalommal voltam az apparátusban meggyőződésem, hogy minden egyes helyen szakszerűen álltak a dolgokhoz. Nem azt mondom, hogy mindenhol állandó színvonalon vagy ugyanolyan színvonalon, de kellő akarattal. A beszámoló olvasatakor én megszoktam azt, hogy egy keresztmetszet áttekintés mellett a legfontosabb dolgokra koncentrálok. Ebből a szempontból voltak olyan kritikai megjegyzések, hogy a kevesebb jóval több lett volna, tehát én azt várom mindig egy fajta beszámolótól, hogy világítson rá a legfontosabb eredményekre, összefüggésekre és a gondokra is, és a gondok alapján fogalmazza meg, hogy mit kívánok tenni, tehát ebből a szempontból szervezeti oldalról, személyi oldalról, átalakítás szempontjából akár és ehhez kérjen segítséget a közgyűléstől. Ebből a szempontból ez az anyag ilyen érelemben hiányosságokat hordoz, és ennek én hangot is adok a magam részéről, mert ilyenkor lehet segíteni, ha úgy tetszik. Én segíteni akartam. Szeretném megfogalmazni azt a dolgot is, hogy munkát elvárni, irányítani sokféleképpen lehet, de ne legyünk farizeusok, mert anyagi elvű a világ, tehát ösztönözésre is, ösztönözni kell Tisztelt Jegyző Urat, mint hivatalvezetőt, hogy kellőképpen ösztönözze a munkatársakat, ha kell prémiumrendszerrel, céljutalom rendszerrel. Tudom, hogy kötöttek a lehetőségek, de bizony meg lehet találni még ennek ellenére ezt a dolgot is. Mindezek mellett további jó munkát kívánok mindenkinek. Dr. Fodor Csaba: Jegyző úrhoz. Nem tudom pontosan, és ezért kérdésként fogalmazom meg: a köztisztviselői törvény miként foglalkozik a túlóra elrendeléssel, és mennyi időnek kell eltelnie a köztisztviselőnek a két munkába állás közötti időszakról, mert ha így van, akkor fél egy van, és haza kellene engedni az emberkéket és menjünk haza mi is békében, aztán majd legközelebb Polgármester Úr elgondolkodik, hogy normális időben tűz ki közgyűlést, nem ilyen eszementen, kettő órakor hoz ide nekünk 80 kg anyagot, hanem majd legközelebb 9 órára tűzi ki. Én azt mondom, hogy most meg kell nézni, mert ha itt is vannak szabályok, hogy legalább 8 órától el kell telni a munkába állás között, pihenőidővel el kell tölteni, akkor nagyon szépen köszönjük meg, hogy itt bennünket hallgattak jobb híján, aztán menjünk haza. Marton István: Köszönöm Fodor úr az aggódását. Dr. Kelemen Marcell: Ilyen irányú aggodalom még eddig soha nem vetődött fel a hivatal dolgozóival kapcsolatban, úgyhogy meg is lepett ez a kérdés, úgyhogy elég fáradt vagyok én is már ezen a kései órán. Én úgy gondolom, hogy a kollegák, akik itt vannak, azok a vezetői a hivatalnak, ily módon Ők magasabb bérezésben és juttatásban részesülnek, tehát ezért ez a túlmunkavégzés számukra természetes. Azt, hogy mennyi időnek kell eltelni, ezt nem tudom, de ha az a néhány hozzászóló a hozzászólásán túl lesz, addigra megnézem a jogszabályt, és pontosan válaszolok erre, de az a kérdés, hogy holnap reggel be kell-e mennünk dolgozni, akkor az a válaszom, hogy szerintem igen. Marton István: De, ha ne adja Isten, egy kicsit később mennek be, felmentést kapnak. Röst János: Egyébként én látok nem vezető kollégát is a hivatal részéről, tehát őrájuk ez nem vonatkozik Jegyző Úr, csak úgy megjegyzem - így srégen velem szemben. Gyalókai képviselőtársam nincs bent a teremben, de akkor az a kérésem, hogy valaki tolmácsolja neki a következőt. Készült egyébként anyag 2002-2006-ig, egy összefoglaló anyag, ezt az előző testület elvégezte. Én többször kértem már, hogy a képviselők ezt kapják meg, ismerkedjenek meg vele. Átöleli az egész ciklust, és teljes részletességgel beszámol mindennemű tevékenységről. Én ott folytatnám, hogy én megköszöntem a hivatali dolgozók munkáját személy-szerint mindenkinek tavaly októberben, és most is megteszem. Nagyon nagy munkát végeztek szerintem ebben az előző négy évben, a legtöbbet dolgozó hivatal volt egyébként, ahogy figyelemmel kísértem 1990-től a munkájukat. Nagyon nagy munkát végeztek és gratulálok nekik még egyszer. Karádi Ferenc Gyula: Az anyag áttanulmányozása során a Közterület Felügyelet munkáját taglaló szakaszban találtam egy olyan megjegyzést, miszerint a 3,5 tonnát meghaladó tehergépjárművek éjszakai telephelyezésének ellenőrzését 14 alkalommal ejtették meg a Közterület Felügyelet munkatársai. Egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Ezek a járművek ugye nem telephelyezhetnek és nem is tárolhatók közterületen, és ennek ellenére a város tele van velük. Igaz, hogy nem magyar rendszámúakkal, és arra szeretném kérni Jegyző Urat, hogy tájékoztassa a Közterület Felügyelet munkatársait arról, hogy ne 14 alkalommal végezzenek egy év alatt ilyen vizsgálatot, hanem lényegesen többször és ezek a járművek tűnjenek el azokról a helyekről, ahol most is megtalálhatóak. Hogyha kimegyünk a Csengery utcán, ott is találhatók, a kerékpárúton is találhatóak ilyenek. Van-e rá valamilyen hatékony módszer, hogy ezeket az áldatlan állapotokat megszüntessük? Marton István: Annyit kívánok én kiegészítésként elmondani, hogy korábban nem volt ez a jegyzőnek kompetenciája, de most amióta a Közterület Felügyelet újból a hivatalhoz tartozik, értelemszerűen ráhárul, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokat elvégezze. Dr. Kelemen Marcell: A Közterület Felügyeletnek a beszámolója azért furcsa, hiszen november 1-jétől került a hivatalba, tehát Bakonyi Tamás osztályvezető úr készítette el a Közterület Felügyelet 2006. évi munkájáról a tájékoztatót, valójában 2007. január 1-től osztályvezető és csak két hónapon keresztül volt csak a hivatal része a Közterület Felügyelet. Ez egyébként évről-évre visszatérő probléma, amit Ön említett, ezeknek a nagy gépjárműveknek a telephelyezése, az éjszakai telephelyezése közterületeken. Palinban, ahol lakom, ott is gyakori és rendszeresen előfordul és jórészt külföldi rendszámú teherautókról van szó. Elég nehéz velük szemben eljárni. Én ígértet teszek rá, hogy ebben az évben ezt többször akciószerűen, esti órákban is a Közterület Felügyelet ellenőrizni fogja, és igyekszünk a jogszabályi keretek között megtenni mindent, hogy ezt elkerüljük, vagy valamilyen más helyekre tereljük őket, ahol a kamionok parkolhatnak. Marton István: Több képviselőt nem láttam szólásra jelentkezni, ezért lezárom a vitát, és a határozati javaslatot szavaztatom. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2006. évi munkájáról szóló tájékozatót elfogadja. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 16 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Második pont. Felkéri a Jegyzőt, hogy a beszámoló Szociális Osztályra és Gyámhivatalra vonatkozó részeit az 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően terjessze fel a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Zala Megyei Területi Osztályára. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 13 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 105/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2006. évi munkájáról szóló tájékozatót elfogadja. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Kelemen Marcell jegyző 2. Felkéri a Jegyzőt, hogy a beszámoló Szociális Osztályra és Gyámhivatalra vonatkozó részeit az 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően terjessze fel a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Zala Megyei Területi Osztályára. Határidő: 2007. május 31. Felelős : Dr. Kelemen Marcell jegyző (Operatív felelő: Maronicsné Borka Beáta, Szociális Osztály vezetője Dr. Nemesné dr. Nagy Gabriella, Gyámhivatal vezetője Marton István: Harmadik pontként akár ide is írhattuk volna, de ennek hiányában is megköszönöm a Polgármesteri Hivatalnak az elmúlt évben végzett munkáját. Akkor itt befejeztem, hogy a jegyző tudjon még válaszolni Fodor képviselőtársunknak. A napirendet egyébként lezártam. Dr. Kelemen Marcell: A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint a köztisztviselő napi, illetve heti munkaideje a 12, illetve 48 órát nem haladhatja meg. Tehát itt arról van szó, hogy a napi 12 órát lehetne dolgozni, de ezt a magam részéről önként vállalom. 33. A Vásárcsarnok hatása a város életére és az önkormányzat gazdálkodására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Gáspár András ügyvezető Kámán László intézményvezető Marton István: Képviselőt hozzászólásra nem látok jelentkezni, ezért a határozati javaslatot olvasom fel. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Csarnok Üzletház működéséről és gazdálkodásáról szóló tájékoztatót elfogadja. Aki egyetért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 20 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 106/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Csarnok Üzletház működéséről és gazdálkodásáról szóló tájékoztatót elfogadja. 34. Papp Nándor képviselő önálló indítványa városi kertész, valamint városgondnok foglalkoztatására vonatkozóan (írásban) Előterjesztő: Papp Nándor képviselő Meghíott: Gáspár András ügyvezető Bogár Ferenc: Alpolgármester úr előbbi gondolatmenetéhez csatlakoznék és itt vetném fel az a kérdést, hogy mi a cél a városi főkertész beállításával, ha maradunk az „A” variációnál, amikor a Polgármesteri Hivatal állományába soroljuk és nem rendelünk mellé anyagi eszközöket, akkor végül is egy köztisztviselővel több lesz a hivatalban, aki anyagi eszközök hiányában valószínűleg aktagyártással fog foglalkozni, vagy hogyha nem rendelünk hozzá anyagi eszközöket és a VIA Kanizsa Kht-nak az állományába rakjuk, akkor olyan munkát végez el, amit eddig emberek elvégeztek és mindezt körülbelül 3-3,5 millió forintért. Gyakorlatilag a kérdésem azért így hangzott el, mert hogyha beállítunk egy városi főkertészt, akkor gyakorlatilag a cél az lehet vele, hogy az Ő irányításával megújítsuk városunknak a zöldterületét, hiszen anyagi eszközök hiányában ez nem lehetséges. Gyakorlatilag, amikor ez a kérdés így felvetődik, akkor a Tisztelt Közgyűlésnek abban kell állást foglalni, hogy a Tisztelt Főkertész vagy teljesen mindegy milyen jogcímen beállított ember mellé rendelni kell évente minimum 10 millió forint nagyságrendű költségvetési keretet, amit Ő felhasználhat és gyakorlatilag ennek az éves keretnek a felhasználásával négy éven belül látható jelei lesznek a munkájának vagy, ha ezt a 10 mFt-ot ez egy összeg, ami, remélem, hogy csak több lehet, nem hajlandó a Tisztelt Közgyűlés mellérendelni, akkor felesleges beállítani városi főkertészt, mert akkor évente marad 3,5 millió forint, amelyet a jelenlegi struktúrába felhasználva nem négy vagy öt év alatt, hanem esetleg 10 év alatt ezt a célt elérjük. Én azt javaslom ebben a késői vagy hajnali órában, hogy gondoljuk át ezt a feladatot és a döntést így hozzuk meg. Marton István: Én úgy gondolom, hogy a határozati napirend előtt lévő öt francia bekezdés eléggé fregnánsan tárgyalja, hogy mi vár arra, aki főkertész a városban. Én ezt nem kívánom részletesen ismertetni, hiszen bent van az anyagban. Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság javasolja főkertész státusz létrehozását. Helyét a VIA Kanizsa Kht-nál tudja elképzelni. Ez volt a bizottsági döntés. Saját véleményem szerint én a hivatalban is el tudom képzelni. Dr. Károlyi Attila: Személy szerint is megköszönöm Papp Nándor képviselő úrnak az indítványát is és az előterjesztést is. Ez egy akut dolog, amire felhívta a figyelmünket, és amit én lelkesen tudok támogatni. A magam részéről az „A” változatot tudnám támogatni a határozati javaslatban. Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és idegenforgalmi Bizottság az „A’” változatot támogatta 6 igen és 2 tartózkodás mellett. Magam részéről azt is gondolom megerősíteni, hogy biztos, hogy pénzeszközöket is kell ahhoz, hogy ez korrekten tudjon működni, ehhez az egész álláshoz rendelni. Röst János: Én is az „A” változat mellett próbálnék érvelni. Én úgy gondolom, hogy egy irányító szerv esetén ennek a helye a hivatal, hiszen, ha ez a VIA Kanizsa Kht-hoz kerülne, akkor ott egy más típusú munkakör elvégzésére lenne lehetősége. Ettől én még megkérdezném a VIA Kanizsa Kht. vezetőjét, hogy Őneki erről mi a véleménye. Marton István: Egyetértek Önnel egyébként. Valószínű, hogy nem a VIA Kanizsa Kht-hoz kellene tenni, és ha megnézzük, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság valamint a Pénzügyi Bizottság is az „A” javaslatot támogatta, és csak az üzemeltetési bizottság támogatta a „B” változatot, akkor prognosztizálhatjuk. Gáspár András: Hadd vonjak párhuzamot, mert Bogár úr elkezdte, hogy miért ne nálunk lenne. Az útfelújítás nem nálunk van, az útberuházások nem nálunk vannak, az útüzemeltetés van nálunk. Tehát a VIA Kanizsa Kht. működteti a város közterületi vagyonát, míg a fejlesztések, beruházások, ezeknek a terv készítése, ez mind a Polgármesteri Hivatalban vannak, tehát ennek a mintájára ugyanúgy úgy gondolom, hogy a főkertésznek is a Polgármesteri Hivatalban, nem tudom a főépítészi irodában, nem ismerem a rendszert, tehát valahol ott lenne a helye, ahol a zöldterület rekonstrukciókkal foglalkozna, terveket véleményezne, terveket gyártatna, illetve konkrét munka, ami hozzánk kötődne a fakivágási engedélyeket véleményezné, amiért most mi fizetünk szakértőnek. Tehát az én vélemény is az, hogy a hivatalban lenne a helye. Marton István: Egyetértek Önnel az elhangzott nyomós érvek és a bizottsági állásfoglalások alapján. Cserti Tibor: A szakmai előterjesztéssel alapvetően egyetértek én is. Szükség van rá. Hasznosan, okosan kell. Az eszközöket, feltételeket biztosítani kell. Azért szóltam, mert az „A” változat esetében azért pontosítást illik tenni. A szabályozást, azt úgy kell megoldani, hogy a Polgármesteri Hivatal keretén belül van, akkor a szabályozásnak azt ki kell mondani, hogy létszámoldalról egy fő többletet engedélyezek vagy nem. Ez erről nem szól. Kérem Polgármester Úr indítványát, Elnök Úr létszámtöbbletet kér-e hozzá, a másik, előirányzatot pedig a személyi jellegű kiadások …….. ennyivel meg ennyivel kérem megemelni járulékaival együtt. Nem lehet végrehajtani jelen esetben a határozatot. Marton István: Köszönöm képviselő úr az aggódását Önnek, de azt kell, hogy mondjam, hogy felesleges. Felesleges azért, mert a hivatalból távoztak annyian, hogy ez bele kell, hogy férjen a létszámba, és mivel a testület nem dönt arról, hogy hány órába végzendő ez a feladat, még az sem biztos, hogy 8 órás embert kell alkalmazni. Mielőtt még Fodor úrnak megadnám a szót, azért eszembe jutott az előző kemény aggódása, aminek eredményeként a hivatal alacsonyabb beosztású dolgozói eltávoztak körünkből, de nem emlékszem rá, hogy október 1-jén, a választás éjszakáján, amikor reggelig dolgoztak, valaki nagyon aggódott volna a hivatal munkatársaiért. Ezért köszöntem meg az előző napirendnél a hivatalnak a végzett munkáját. Dr. Fodor Csaba: Én akkor is aggódtam, és amikor megtudtam a választási eredményeket, sajnáltam is Őket. Marton István: Fodor úr, nem Őket kellett sajnálni. Önöket kellett sajnálni. Dr. Fodor Csaba: A várost is sajnáltam és sajnálom is. Marton István: A várost ne sajnálja. Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy mégis csak jobb lenne, hogyha a VIA Kanizsa Kht-hoz kerülne a főkertész. Nem igazából látom, hogy ha köztisztviselőnek felveszünk napi 8 órába egy főkertészt, akkor lesz-e annyi dolga, hogy ne végezzen el, mondjuk kétévnyi munkát fél év alatt. És hogyha pedig a VIA Kanizsa Kht-hoz tennénk a főkertészt, akkor őt el lehetne-e látni valóban olyan feladatokkal is, amik a működtetéssel összefüggésben vannak, és nemcsak a tervezés tartozna oda. Én nem vagyok abban biztos, hogy az is helyes a jelenlegi gyakorlatban, hogy nem a VIA Kanizsa Kht-nál van az útfelújítás, a parkfelújítás és egyéb más ilyen kérdés. Inkább ezt kellene megvizsgálni, és ezt kellene visszatelepíteni oda és ehhez kellene oda létszámot tenni, és nem egy általam rossznak ítélt gyakorlatra felépítenie ezt a rendszert. És ezért azt mondani, hogy újabban most az a helyzet, hogy a felújítások nem oda tartoznak, csak a „működtetés”, a „karbantartás” és ezért legyen egy főkertész akár a főépítésznél vagy nem tudom, hogy hol, csak köztisztviselőként, és mondom, az az aggályom, hogy én nem látom, hogy csak a zöldterületek tervezésével kapcsolatosan annyi borzasztó sok munka lenne, hogy ez hosszú távon napi 8 órát köztisztviselőnél mondjuk kitöltene. Marton István: Mint említettem, én Gáspár úr szándéka és akarata ellenére nem óhajtom …. ezt a funkciót. Dr. Kelemen Marcell: Én bizottsági ülésen ellenkező véleményen voltam, mint ahogy itt látom a főáramlatot. Én Gáspár urat tisztelném meg ezzel a nemes feladattal, hogy főkertészt találjon magának, tekintettel arra, hogy Ő rendelkezik azon pénzeszközök felett, amely a város közterületeinek, zöldterületeinek a fejlesztésére fordítható és úgy gondolom, hogy ez a személy, aki vélhetően valami kertészeti szakember kell, hogy legyen, annak az embernek kell, hogy tanácsokat adjon a pénz elköltésére, aki a pénzek felett rendelkezik. Egy gazdasági társaság, mint a Kht. és egy hivatali beosztott között nem tudom, hogy milyen, akár formális vagy informális viszony lesz a tekintetben, hogy majd a VIA Kanizsa Kht. úgy hajtsa végre a pénzek elköltését, ahogy azt a hivatali dolgozó ezt elképzeli. Ez az egyik. A másik. Nem tudom, hogy ez mitől fő ez a kertész. Nem történhet a főépítészi analógiára, hiszen az a főépítész jogszabályban meghatározott munkakör, míg itt csupán arról van szó, hogy lenne egy olyan szakember, aki akár a polgármester, akár a közgyűlés vagy más szervek döntéseihez tanácsot tudna adni a tekintetben, hogy milyen intézkedésekre van szükség. Én látom azt egyébként, hogy ez 8 órában indokolt lenne foglalkoztatni, ha Önök így döntenek, akkor a következő közgyűlésre elő kell, hogy terjesszük a hivatal SZMSZ-nek módosítását. Kell teremtenünk egy ilyen munkakört. Valahogy ki kellene találnunk ennek a személynek a feladat- és hatáskörét, és természetesen ezt még át kell gondolnom, hogy a hivatali szervezeti rendszerbe hova fog kerülni, vélhetőleg a Városfejlesztési Osztályra. Létszámigény. Polgármester úr nagyvonalúan lemondott arról, hogy ez nem igényel létszámot, mert hogy annyi embert elküldünk. Nem küldtünk el, ez így nem pontos. Van, aki nyugdíjba ment, vagy van, aki elment magától és esetleg még nem töltöttük be a helyét. Viszont majdnem mindenütt szükséges ugyanazt a munkakört betölteni. Én azt is el tudnám egyébként képzelni, hogy ezt nem köztisztviselői jogviszonyban, hanem megbízási szerződés alapján, akár vállalkozási szerződés alapján látná el valaki. Marton István: Ezt az utolsó mondatát Jegyző Úrnak én is el tudom fogadni, én is el tudom képzelni. Itt figyeltem közben Gáspár úrnak az intenzív fejcsóválását. Nem kell itt kitalálni semmit, hát öt francia bekezdésben megvan a feladat, és senki nem mondta, hogy ezt 8 órában akarjuk. Ez egy technikai részletkérdés. A közgyűlésnek elvi döntést kell hozni. Jegyző úr, én úgy gondolom, hogy lehet, hogy a hajnali óra kezd Önnek megártani, de bizony küldtünk el embereket a hivatalból és nem biztos, hogy ez a folyamat véget ért, azért összhangban a kormány törekvéseivel egy kicsit szolidabbra hangszerelve, ugye mert nincs két hete, hogy a Népszabadságban azt olvastam, hogy áprilistól 30 %-át kell elküldeni a köztisztviselőknek az önkormányzatoknál, hát valamennyit el kell küldeni, feladatok mérsék…. Hát ne mondja már Jegyző Úr, két jogász ment el pillanatok alatt, egy kabinetvezető, meg egy személyi titkár, de nem sorolom, és nem nyitok vitát ebben a késői órában. Több hozzászólót nem látok. Javaslom, hogy a határozati javaslatról szavazzunk. Én támogatom az „A” változatot, mert a látható többség azt támogatja, és az tűnik logikusabbnak. Aki egyet ért vele, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 18 igen, 5 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 107/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Polgármesteri Hivatalban városi főkertészi munkakör kialakításával, 2007. május 1-i munkakezdéssel. Felkéri a jegyzőt a pályáztatás és a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb intézkedések megtételére. A főkertészi munkakör betöltéséhez szükséges bér és járulékok forrásaként az Önkormányzat működési többletbevételét jelöli meg. Határidő: 2007. május 31. Felelős : Dr. Kelemen Marcell jegyző 35. Röst János képviselő önálló indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház vezetőváltás jogszerűségi és a Kórház struktúra átalakítás önkormányzati felelősség vizsgálatára vonatkozóan (írásban) Előterjesztő: Röst János képviselő Marton István: Önök megkapták az előterjesztést. A határozati javaslat úgy szól, Röst úr javasolja, hogy: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata felkéri a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hogy folytasson le vizsgálatot a nagykanizsai Kórház 2006. október 26-i vezetőváltás körülményeiről, jogszerűségéről, valamint a kórházi struktúra átalakításnál a polgármester, alpolgármester szerepvállalásáról az Ügyrendi, Jogi és közrendi Bizottság bevonásával, és azt követően tájékoztassa a közgyűlést. Én elképesztőnek tartom az egészet, de megadom az előterjesztőnek a szót. Röst János: Hát én gondoltam, hogy Önnek ez elképesztő, végül is Önt vizsgálnánk. Én arra kérném képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot. Legyen kellő politikai bátorságuk, kellő jogérzékenységük. Én úgy gondolom, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba, és ne legyen az, hogy ezt az ügyet még évekig citáljuk egymással szemben. Le kellene zárni. Meg kellene nézni azt, hogy az elbocsátás körülményei hol sértették meg az SZMSZ-t, milyen törvénysértés történt, mert ezt a Közigazgatási Hivatal megállapította. Én úgy gondolom, hogyha ezt lezárjuk, azt követően megvizsgáljuk azokat az okiratokat, hogy Polgármester Úr milyen intézkedést tett gyakorlatilag ebben az időszakban, akkor kiderülne az, hogy levelezések vannak-e vagy nincsenek, de Ön bevallotta már, hogy nincsenek. Ez egy nagyon egyszerű vizsgálat és ez megalapozhatja szerintem egy fegyelmi vizsgálatnak az alapjait. Marton István: Én nem vagyok híve a rögeszmés szerepeknek, amikor egy ügyben görcsösen kapaszkodik valaki. Önök elé lett tárva az, hogy erről mit mondott az akkor még Zala megyei Közigazgatási Hivatal, illetve annak a vezetője. Apró, de nagyon apró szabálytalanságokat állapított meg, én nem kívánom citálni ezt még egyszer. Teljesen életszerűtlen dolog, hogy valamit közel fél év távlatából újból és újból állandóan melengetünk, de ha Röst úrnak ez a hobbija, hát tegye meg, legfeljebb lopja a testület idejét. Dr. Károlyi Attila: Én úgy gondolom, hogy 2006. október 26-án, talán akkor volt a közgyűlés, a közgyűlés felelősséggel döntött ebben a kérdésben. Én kérem azt, hogy ne támogassák az indítványt. Marton István: A vitát lezárom, mert több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. A határozati javaslatot nem támogatom, elutasításra javaslom. A közgyűlés 9 igen és 14 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 108//2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Röst János képviselőnek a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház vezetőváltás jogszerűségi és a Kórház struktúra átalakítás önkormányzati felelősség vizsgálatára vonatkozó önálló indítványával nem ért egyet. 36. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Úgy tűnik, hogy meglehetősen sok napirendnek járt le a határideje. Ezekkel kapcsolatos reagálásokat a 9. oldalig olvashatják a képviselők és hát utána az elmúlt közgyűléstől a napjainkig tartó fontosabb intézkedésekről szóló tájékoztató, illetve az eseményekről szólót találják meg. Halász Gyula: Örülök neki, hogy megjavultak és az előző közgyűlésen szóvá tettem, hogy a polgármesteri tájékoztatókhoz kiegészítő adatok kerültek kibocsátásra az előző önkormányzati ciklusnál. Önök mind a ketten az én szavahihetőségemet megkérdőjelezték. Itt van előttem a szó szerinti jegyzőkönyv, ha kívánják, felolvasom szó szerint. Marton István: Kívánjuk képviselő úr. Halász Gyula: Kívánják? Akkor hadd szóljon. No tehát. Marton István polgármester a következőt mondta, idézem szó szerint: „Meg az, hogy a munkanélküliségről is rendszeresen tájékoztatást kaptak, ez sem igaz, mert mondjuk negyedévente, félévente történt.” Most jön a lényeg Polgármester Úr: „Halász úr, én a legközelebbi közgyűlésre kigyűjtettem, hogy az elmúlt évben mikor kaptam úgy a munkanélküliségről, mint a pénzügyi helyzetről tájékoztatót és én most erről nem is vagyok hajlandó vitázni Önnel, mert ez az igazság”. Cseresnyés Péter azt mondja: „Csak a megerősítés miatt, bár Polgármester Úr elmondta, amit szerettem volna elmondani. Az igazat mondják kedves képviselőtársam, Röst úr és Halász úr. Nem igaz, amit mondanak. Nem tájékoztattak Önök rendszeresen azokról a helyzetekről, amit mondanak, sem a munkanélküliségről, sem a pénzügyi helyzetről.” Ha kívánják, itt van nálam a 2006., 2005., 2004-es tájékoztató kiegészítő anyag, be tudom mutatni Önöknek. Volt rendszeres tájékoztatás és azzal, hogy Önök most ezt a kiegészítést csatolták, elismerték, hogy tévedtek. Nem kérem, hogy kérjenek tőlem bocsánatot. Nekem ez az igazolás ahhoz, hogy Önök tévedtek és belátták a hibájukat. Marton István: Képviselő úr, köszönöm, amit elmondott, de láthatja, hogy nálunk a demokrácia olyan magas szinten működik, hogy szinte már dühöng, mert mondhattam volna azt is, hogy nem vagyunk kíváncsiak arra, amit Ön mondott, de azért mondtam, mert kíváncsi voltam, hogy a felfogásunk között mi a különbség. Mi rendszeresség alatt egészen mást értünk, mint amit Ön ért. Egyébként a helyzetnek az a lényege, hogy ebben a pillanatban nekem a Jegyző Urat el kell marasztalnom, mert amikor én ezt a kijelentést tettem, akkor úgy gondoltam, hogy Jegyző Úr ezt rögzíti, és részletesen és tételesen kigyűjteti, de most ezt a hiányosságot a következő közgyűlésen pótolni fogjuk. Nem úgy Képviselő Úr, hogy 20 kg papírt, hanem tételesen mikor, miről tájékoztatták a népet és akkor ki fog derülni, hogy jött össze négy év alatt az a mínusz 400 fő az ígért 2000-rel. Csak a vonatkozó számokat fogjuk a következő közgyűlésre kigyűjtetni, és nem szeretném, ha Jegyző Úr erről még egyszer megfeledkezne. Balogh László: Szeretnék három lényeges információt mondani a bizottság nevében. Megtörtént a sporttámogatás, pontosabban a verseny- és élsport kiosztása 51 sportszervezet számára közel 85 millió forint értékben. A kulturális alap szétosztásában is volt döntés, ahol 145 pályázó volt, 34,5 millió forintos igénnyel és 10 mFt-os alapból támogathattuk a pályázókat. Ezen kívül jelzem, hogy április közepén lesz döntés a civil alap dolgában, ahol 35 pályázó 5 mFt összegben pályázott és majd 1 mFt-ot oszthatunk szét. Az áprilisi közgyűlésre remélhetőleg ezek az anyagok bent lesznek a tájékoztatóban. Röst János: A dolog kezd alakulni. Előbb-utóbb rá fogom Önt szoktatni arra, hogy egy rendes tájékoztatót kapjunk. Ez már öt pontból áll. Ez még mindig nem elégíti az én igényeimet. Marton István: De, fejlődünk Röst úr? Röst János: Valamicskét igen. Marton István: Köszönöm az elismerést. Röst János: De, ez még nem mérhető számomra Marton úr. Marton István Nem baj, de az irány a lényeg. Röst János: Igen, tartsuk a jó irányt. Tovább haladva az Ön gondolatmenetén, én viszont elvárnám azt, hogy bocsánatot kérjen Halász Gyulától és tőlem is, mert Ön és Cseresnyés Péter minket hazugsággal vádolt az előző közgyűlésen. A bizonyíték egyértelmű. Minden egyes soros közgyűlésen ezeket az adatokat a közgyűlés elé tártuk. Itt van egyébként nálunk. Önön nem csodálkozok, mert nem volt abban az időszakban képviselő, viszont Cseresnyés Péter tagja volt a testületnek. Ha Ő nem olvasta, akkor ki? – kérdezném. Marton István: Az előbb elmondtam, most megismétlem. Jegyző úr 2002. december 31-től kezdődően kigyűjt minden ilyen tájékoztatót. Önök is megkapják, minden képviselőtársunk megkapja, és ha Önök esetleg pontosítani akarnak rajta, akkor a közgyűlésen módjuk lesz rá, de meglepne engem, ha a hivatalban nem lennének meg ezek az adatok ugyanilyen pontosan, mint ahogy Önöknek megvannak. Dr. Fodor Csaba: Több helyen említi a Többcélú Társulást ez az anyag. Én azt szeretném kérdezni Polgármester Úrtól, hogyan áll ez az ügy, hogy a Többcélú Társulás oszlófélben van, ha jól emlékszem Zalakaros és a környező települések akarnak kiválni ebből a Többcélú Társulásból, hogy áll ez, mit tud Ő most erről, erről mondjon valamit nekünk. Azt, amit pedig Balogh elnök úr említett, hogy a …bizottsága szétosztott valami pénzeket, sportpénzeket, arról igen rossz híreket hallok, egyre többen keresnek meg engem, és azt mondják, hogy ilyen botrányosan szétosztott pénzek, hát régen voltak a közgyűlés helyett és nevében. Egy kisbizottság valamifajta, azt mondták nekem, hogy valamifajta kis bizottság osztott fel pénzeket és hát bizony-bizony tetten érhetők állítólag sajátos érdekkörök. Úgyhogy én arra most nem hivatkoznék. Én azt vártam volna el az Elnök Úrtól, hogy arra térne vissza és megmagyarázná majd a közgyűlésen, de lehet a polgármesteri tájékoztatóhoz csatolva is, hogy milyen elvek alapján, miként, hogyan történt meg felosztásra azok a pénzek, hogy egy kicsit le lehessen csitítani azokat a hangokat, akik mondjuk ezeknek a pénzeknek a felosztását nem tartják, hát úgy mondjam tisztességesnek. Marton István: Fodor képviselő úrnak azért az meg kívánom jegyezni, én is hallottam bizonyos hangokat, de én azt hiszem, hogy az irreális vágyakat a realitással nem szabad összetéveszteni. Mondok egy hasonlatot. Nálunk a megyei bajnokság második vonalában szereplő futballcsapatok mindegyike kap 2,2 millió forint támogatást egy évben. Mit gondol Ön, hogy Keszthely város önkormányzata az NB III-as futballcsapatot egy év alatt hány forinttal támogatja? Én Önt kérdeztem Fodor úr, egy, hasra ütve egy összehasonlító számot, ha tudna mondani. Dr. Fodor Csaba: Beszélgethetünk Polgármester Úr, marhára nem érdekel, hogy Keszthely város mit csinál, mert mit gondol Ön, hogy Zalaegerszeg városa mennyi pénzzel támogatja az NB I-es focicsapatát? Beszélgessünk ilyen stílusban, mert beszélgethetünk, én ráérek, most már egy óra elmúlott. Marton István: Beszélgethetünk, csak én a megyei másodosztályról beszéltem, nem az NB I. dobogós helyén lévő csapatról, de azért elmondom Önnek, bármennyire nem érdekli, mert ha nem Önt, akkor másokat érdekelhet. Dr. Fodor Csaba: Polgármester úr miért nem magunkhoz mért várost hasonlítjuk össze magunkkal, ne Keszthelyt, egy kisvárost, hanem egy megyei jogú várost szíveskedjék idecitálni, és azt hasonlítsuk össze egyrészt. Másrészt én nem Öntől kérdeztem, de ha Ön most mindenki helyett maga akar válaszolni, beleértve a kórház főigazgatóját, a bizottsági elnökig, meg bárkitől, teheti, aztán beszélgessünk erről a kérdésről. Én Őt kérdeztem és azt vártam volna el, hogy azt mondja, hogy igen. Azt vártam volna el, hogy beleszólt ebbe az ügybe. Marton István: Fodor úr Ő is fog válaszolni, csak én a látókört óhajtom szélesíteni. Dr. Fodor Csaba: A látókörömet ne szélesítse Polgármester Úr, mert még a végén eltévedek. Én azt gondolom, hogy Ön is pontosan tudja, miről beszélek, mert Önt is többen megkeresték. Így van? És Önnek is tettek hasonló megjegyzéseket, gondolom, mint nekem, meg még jó párunknak, tehát erről szólt a történtet. Én csak ezt megjegyeztem. Nem része a polgármesteri beszámolónak, de felhozta Elnök Úr, ezért úgy gondoltam, hogy erre reagálni kell. De amire Önnek válaszolni kell, az pedig a Többcélú Társulás, mert ezt megkérdeztem, és még a kórházzal nem is foglalkoztam, mert azt is hozzá tetszett csatolni, úgyhogy még valószínű, hogy még azzal kapcsolatosan szót fogok kérni, csak a kérdésekre várom a választ. Marton István: Meg is kapja a szót Tisztelt Képviselő Úr. Tehát Keszthely város, és itt nem arról van szó, hogy mekkora egy település, hanem hogy milyen a csapat. A megyei másodosztály, meg az NB III. között azért van két osztálykülönbség. Keszthely városa 1,5 millió forinttal támogatja a NB III-as csapatát. Ebből csak azt akarom kihozni, hogy a mi másodosztályú csapataink nagyon jól el vannak látva anyagiakkal, még akkor is, ha sírnak. Visszatérve az Ön alapkérdésére. Dr. Fodor Csaba: Én nem mondtam focit, Ön hozta elő a focit. A focit szóba sem hoztam. Marton István: Ahogy Önnek, úgy nekem is ebben az ügyben reklamáltak legtöbben, de hozhatnék fel más példát is. Dr. Fodor Csaba: Mondhattam volna a kézilabdát is. Marton István: Igen, azt is lehetne mondani. Tehát visszatérve az Ön alapkérdésére, a Kistérségi társuláshoz. Igen, van mozgás. A pacsai kistérség megalakulását a Megyei Területfejlesztési Tanácstól kezdve a regionálisig mindenki támogatta. Teljesen egyértelmű, megye közepén elterülő lényegesen nagy vonzáskörzettel rendelkező település. Életképesnek tűnik ez a kistérségi társulás. A zalalövőit például nem támogatta, bár támogatásra érdemes lenne, csak a megyék nem tudnak egymással megegyezni, mert ott van a megyehatáron, és egy nagyot kellene hasítani neki Vas megyéből és az idő majd ezt is megérleli. Zalakaros már nagyon régóta készül elválni, és ahogy én informálva vagyok, a döntő lökést az adta meg neki, hogy július 1-jétől elveszik tőlük az építéshatósági jogkört. Én meg is értem Őket. Menni akarnak. Hogy hogyan akarnak menni, az nem teljes mértékig tetszik nekem, mert aki nem akar velük menni, azt földrajzilag a törvény értelmében nem vághatják el tőlünk, ebből adódóan Zalasárszeg, Pat, Miháld, Sand ezek a részek az én megítélésem szerint nem tudnak elmenni. El tud menni körülbelül 8000 ember 83.000-ből, ezen kívül ugye a pacsai kistérséghez elmegy kettő kistelepülés északról, hozzánk meg bejön a letenyeiből a Rigyác. Ennyi a dolog lényege. Az országban a legnagyobb kistérség, az a zalaegerszegi 79 településsel. A többi, az meg sem közelíti. Mi is a legnagyobbak között voltunk 48-cal. Én nem fogok könnyezni, hogyha mondjuk 35-en maradunk, mert úgy gondolom, hogy az a két-három tucat közötti létszám az, ami az érdekek racionálisabb összehangolását biztosítja. Tehát nem kell aggódni, és ez önkéntes, tehát aki nem kér a másikból, az minden további nélkül elválhat. Ez egyszerűbb, mint mondjuk egy válóperes ügy, hogy a szakmához kapcsolódjak Önnek. Balogh László: Mivel Fodor képviselőtársam megtámadott és a tisztesség mezében tetszeleg, hadd mondjam el, hogy az érvényes sportkoncepciónknak és sporttámogatási rendeletünknek megfelelően döntött a kisbizottság és a sportbizottság. Állunk elébe bármiféle kérdőre vonásnak. Ha több száz millió forintot osztottunk volna el, az is kevés lett volna, ez bizonyosan így van és természetesen igen, szubjektív elemek is bizonyára vannak a szétosztásban, de énhozzám annyi kritika úgy látszik még sem érkezett, mint Önhöz Fodor úr. Ezzel együtt tudom, hogy bizonyára vannak anomáliák a támogatás rendszerében, de azt hiszem, hogy a feladatunkat tisztességgel elvégeztük, tehát visszautasítom azt, amit Fodor úr mondott a tisztességről, illetve tisztességtelenségről. Bicsák Miklós: Balogh Elnök Úr nem utasíthat vissza semmit, aki a sportot szereti, meg az egyéb. Azért engedjétek meg és beszéljünk korrektül és nevezzük nevén a gyereket. Legnagyobb sérelmet Palin városrész kapta meg tőletek, a Tisztelt Bizottságtól, Bene úrtól és személyedtől, Kedves Elnök Úr. El kell mondanom, én tiszteletben tartom a kategóriákat, megyei II. megyei I. osztályban, természetes az ott szereplő csapatok, de egy ilyen fejlődő városrész, mint Palin városrész és büszkén vállalva harmadik éve két osztályt, illetve egy osztályt, mert a városkörnyéki kettőben, most egyben játszunk, és esélyünk van a felkerülésre. Épp tegnap az elnökkel egyeztettem, 60 ember mozog ebben, beleértve az 5 évestől a 30 évesig, és bizony sérelmezik azt az 500 eFt-ot. Ilyen még nem fordult elő. Fogjuk is a pótköltségvetéstől, mert nem pazarlásra történik, hanem arra, hogy abban a városrészben kialakítsunk, Zalaegerszegtől bejövő emberek, azt a pályát úgy hozzuk rendbe lakossági segítséggel, önerőből a megvilágítását. Ez az 1,2 mFt, ami kérve lett, ezt arra a felhasználásra gondolta a palini sport egyesület és tagjai, hogy a város részéről arányosan, mondom, hogy tiszteletben tartva a megyei II-et, meg a megyei I. osztályú csapatoknak az elosztott összegeteket, de ez nagyon sérülten érintett bennünket, mert hirtelen ezt a szponzoroktól vagy egyéb, mert azoknak megvan Elnök Úr kérem a maga feladata, hogy mire költsük, milyen kézilabda-pályát, milyen beruházást, ez mind támogatásokból. Azért kérem, gondoljátok át, hogy még ebben a félévben a lehetőséghez képest Palin városrész megkapja, mert elvárják, hogy ez nem pazarlás, hanem fejlődésre van szükség. Én bízok benne és kérem is a támogatást, hogy ez az 500 eFt. Mi bizonyítani akarunk. Ezt a sportolók is megígérték és gondolom, hogy ti is átgondoljátok, hogy jogos a kérésünk. Cserti Tibor: Bicsák képviselőtársam felkért, hogy érdeklődjem, mert nem akart hosszan beszélni. A 7-es oldal 24-es pont alatt lévő 20/2007. számú határozattal kapcsolatos. Elmentek a levelek a zajvédő fallal kapcsolatosan 2007. január 25-én és most datálva vagyunk március 30-án. Kérdésem az, hogy ezen idő alatt jöttek-e levelek, és ha igen, milyen tartamúak, és mit kíván intézkedni továbbiakban a Polgármester Úr? Marton István: Képviselő úr leírtuk két mondatban, az M7 autópálya Palini szakasza mellett zajvédő fel építésével kapcsolatban az önkormányzat levélben megkereste a beruházót és az ügyben illetékes vezetőket. A válaszok függvényében a Polgármesteri Hivatal megteszi a további szükséges intézkedéseket. Nem jöttek meg érdemben a válaszok, ez a borzasztó az egészben. Sürgettük is, de még mindig nincs válasz. Bicsák Miklós: Épp tegnap zajvédelmi vagy mérés történt az Antalics úr részéről és külön – majd a városnak benyújtsák a számlát, úgy tudom, de szükséges - egy osztrák személyes kapcsolatomra várom a válaszukat, Antalics úrral közösen egy osztrák környezetvédő társaság, csak nagyon nehéz, mert más a munkagépek zaja, meg más az autópályán elhaladó kamionok és bizony bonyolult. Egy olyan helyzetet ajánlott Antalics úr, hogy az úgynevezett baloldalt a 7-es autópályán a körfogalom után az úgynevezett Garay utca páratlan oldalánál a GE-től lefelé haladva a kamionoknak a zaját veszi figyelembe, mert maga Lazsnaknál nem tudják kimutatni gyakorlatilag, és ezt nem fogadja el az Autópálya Rt. Kaptam ígéreteket országgyűlési képviselőktől is, a kormánypártiaktól, de nagyon nehéz. Azzal kecsegtettek, hogy fenyőtujákkal, meg egyéb kívánják megoldani, de mondtam, az, kevés. Karádi Ferenc Gyula: Először is én szeretném megdicsérni az OKISB kisbizottságát az elosztás ürügyén. Először történik meg hosszú idő óta, hogy azonos osztályban szereplő csapatok azonos támogatásban részesülnek. Méltányolták azt a kérést még az elosztás során, hogy ez így történjen. Ennek kapcsán mi a Miklósfa részéről – én a Miklósfa Egyesület sportvezetője vagyok – köszönjük ezt a pénzt, ellentétben azokkal, aki ezt nem köszönik meg, és a jó célra fogjuk használni. Költségvetésünk, Miklósfa SE költségvetésének közel felét az önkormányzat biztosítja így számunkra és ezzel létünket, és tömegsportunkat támogatják. Még egyszer köszönöm a Polgármesteri Hivatalnak ezt az elosztást. Dr. Fodor Csaba: A sportpénzek elosztásánál nem én kezdtem el a focit, azt Önök hozakodták elő. Nem a focival volt gond itt, másokkal van gond, de mondhatom akkor a jegyzőkönyv számára, hogy a kézilabdával is jelentős gond van, és még mondhatnék több ágazatot, de nem mondok. Hanem azért azt mondja a Polgármester Úr, hogy tájékoztat a pedagógus sztrájkról és azt mondja, hogy egyébként meg a pedagógus sztrájk elmaradt, akkor milyen tájékoztatás ez. Marton István: Az előkészületekről Fodor úr. Dr. Fodor Csaba: Nem, tájékoztató a pedagógus sztrájkról. A 2007. február 21-re tervezett egységes közszolgálati sztrájk elmaradt. Ezt a tájékoztató? Marton István: Volt egy határozat február 15-ig. Kénytelen voltam rá valamit reagálni. Ennyit lehetett. Dr. Fodor Csaba: Polgármester úr, mint mondottam, hogy jeleztem, hogy hozzászólok, mert a kórház ügye ide is belekeveredett megint véletlenül. Ebben a levélben, amit Önök aláírattak a polgármesterekkel, élükön Szászfalvi László országgyűlési képviselő, polgármester úrral, nem találtam azt a sort, hogy mikként kívánnak Ők a Nyugat-dunántúli Régióhoz csatlakozni. Erre volt-e ott valami fajta elképzelés, szóba került-e, mert a régiós határok sajnos itt húzódnak Kanizsa mellett? Én örülnék neki, ha Csurgóig lenyúlna a régiós határunk, de hogy erre volt-e valami elképzelésük? Marton István: A mikéntről értelemszerűen nem lehetett szó, mert majd ez után kellene elindulni olyan tárgyalásoknak, amik az egy régión belüli RET-nél sem vezettek eredményre. Nevezetesen arról szól a történet, hogy bizony ágyakat kellene átadni a kaposvári kórháznak, kimondva-kimondatlanul, hát ez ki tudja mikor, negyedév, félév múlva valamire jutunk, igen. Egyébként ez nagyon kellemes meglepetés volt számunkra, mert mi azért kértük Őket, hogy üljenek össze, hogy legalább azt a 12 települést megtarthassuk, aki korábban is ugye itt részesült alapvetően ellátásban, most egész extra dolgokról nem beszélve, mert az amúgy is, eddig is Kaposvárhoz, illetve Pécshez tartozott, és az egész kistérség összes vezetője annyira fellelkesült, hogy hát azt mondták, hogy a 12-t felbővítik a maradék 6-Tal és az egész társulás idejönne nagy örömünkre. Hát ez egy hosszú munka bevezető lépéseként értékelhető csak, másképp sehogy. Több képviselőt nem látok hozzászólásra, ezért a vitát lezárom. A határozati javaslatot kell felolvasnom, ami elég hosszú és bonyolult. Ha mindenki egyetért vele, akkor az 1-es pontnál kérem, hogy szavazzák anélkül, hogy felsorolnám részletesen. Igen szabályos, ha mindenki ezt igényli, de ha nem, akkor szavazhatunk külön-külön. A közgyűlés 21 igen, 1 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: 2. pont: a 315/2005.(XI.10.) számú – Nagykanizsa és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére induló projektre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2007. augusztus 31-ig kérjük meghosszabbítani. A közgyűlés 23 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: És végül a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót a testület tudomásul veszi. A közgyűlés 22 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 109/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 10/2/2004.(I.29.), a 11/1-5/2005.(I.25.), a 349/2/2005.(XII.13.), a 84/2/2006.(III.28.), a 87/2006.(III.28.), a 208/2/2006.(VIII.29.), a 257/b/2006.(IX.26.), a 326/2/2006.(XI.23.), a 338/1,2/2006.(XI.29.), a 340/1,2/2006.(XI.23.), a 351/4/2006.(XII.14.), a 380/2006.(XII.28.), a 381/2006.(XII.28.), a 3/2007.(I.25.), az 5/1,2/2007.(I.25.), a 7/1-10/2007.(I.25.), a 9/2007.(I.25.), a 11/2007.(I.25.), a 12/2007.(I.25.), a 14/1/c,2/2007.(I.25.), a 15/2007.(I.25.), a 16/a,b,c/2007.(I.25.), a 20/2007.(I.25.), a 22/2007.(I.25.), a 25/2007.(I.25.), a 28/2007.(I.25.), a 29/2007.(I.25.), a 30/1-8/2007.(I.25.), a 31/2007.(I.25.), a 40/1-3/2007.(II.15.) és a 44/1/2007.(II.15.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. a 315/2005.(XI.10.) számú – Nagykanizsa és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére induló projektre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2007. augusztus 31-ig meghosszabbítja. 3. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős : Marton István polgármester 37. Interpellációk, kérdések (írásban) Dr. Kelemen Marcell: Bizzer képviselő úrnak az interpellációja, az véleményem szerint nem interpelláció, mert az SZMSZ szerint önkormányzati feladatkörbe tartozó ügyben lehet interpellálni. Ez egy magánépületnek a magán transzformátorháza. Én azt gondolom, hogy ezt úgy kellene kezelni, hogy valamilyen hatósági kérdésként vagy másként. Az interpelláció, az egy olyan intézmény, hogy arra válaszol a polgármester, utána akkor, ha a választ nem fogadja el a testület, akkor bizottsági szakba kerül, miközben itt egy magánépületnek, a magánproblémájáról van szó. Marton István: Jó, hát akkor Bizzer úrnak megadom a szót, kérdés formájában. Bizzer András: Én azért gondoltam arra, hogy interpelláció, mert szerintem a hivatalnak ki kellene vizsgálni azt, hogy például tűzveszélyesség kérdése fennáll-e és, hogy milyen szabályok vonatkoznak erre az ügyre, tehát ezért gondoltam, hogy interpelláció és akkor belekezdenék az interpellációba, ami szerintem elég fontos ügy az ott élők esetében. Bár hihetetlenül hangzik, de sajnos igaz, hogy a Platán sor 8. V. lépcsőházának pincéjében közvetlenül a földszinti lakások alatt egy elektromos transzformátorház üzemel, már évek óta. Minderről nemrégiben értesültem a legutóbbi fogadóórámon. A ház lakói azt is elmondták, hogy az átlagnál nagyobb a rákos megbetegedések aránya a transzformátorház közvetlen közelében élők között. Az összefüggés nem bizonyított, csupán valószínűsíthető, de mivel emberéletek esetleges veszélyeztetéséről van szó, ennyi már épp elég. Tehát cselekedni kell. A jelenlegi helyzet nem tartható tovább. A lakók kérése az, hogy a transzformátorházat vigyék el a pincéjükből és helyezzék el egy olyan területre, ahol senkit nem zavar. Ez azért is indokolt lenne, mert felvethető a tűzveszélyesség kérdése is. Történt már olyan eset, hogy pukkant és robbant egyet a ház pincéjében lévő transzformátor, ami nem kis riadalmat keltett az ott lakók körében. Tisztelt Polgármester úr! Mindezek alapján a kérésem az, hogy a hivatal vizsgálja ki az ügyet, valamint kezdeményezzünk tárgyalásokat az áramszolgáltatónál annak érdekében, hogy az elektromos transzformátor végre elkerüljön a ház pincéjéből, és az ügy megnyugtatóan rendeződhessen. Marton István: Akkor nem engem kellene interpellálni ebben az ügyben, ehhez tartalmilag semmi közünk, esetleg ha a háznak a felelős képviselője nem tud zöld ágra vergődni az áramszolgáltatóval és van benne valami kimutatható önkormányzati érdek vagy hatósági jellegű ügy, akkor erre visszatérhetünk, de ez nem meríti ki az interpelláció fogalmát. Dr. Fodor Csaba: ……. (Nem mikrofonba beszél.) Marton István: Bocsánat, ne legyünk ennyire tiszteletlenek képviselőtársam, de a kérdés valóban az, hogy ez nem a mi ügyünk. Bizzer András: Ezt azért szeretném visszautasítani, mert ez tényleg fontos ügy, és azért önkormányzati ügy, mert igenis az önkormányzatnak ki kell vizsgálnia, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak, hogy ez jogos-e, hogy egy háznak a pincéjében ott van egy transzformátorház és ez jogilag lehetséges-e, hogy milyen szabályozások vannak. Marton István: A városban több tucat ilyen van. A törvényi előírásoknak megfelelően létesültek Képviselő Úr. Nem a mi ügyünk. Ezt tudom javasolni, hogy forduljon az áramszolgáltatóhoz. Nem tudok vele foglalkozni. Nem a mi ügyünk, nincs miről szavazni. Balogh László: Igyekszem öt érdekeset kérdezni azzal együtt, hogy én meg szoktam hallgatni képviselőtársaimat. Hasonlót kérek tisztelettel Önöktől is. A Berzsenyi lakótelepet illetően azzal érvelnék, hogy ez egy 1000 fős falu. Többen, többször megkerestek már és nehezményezték az a két problémát, amiben én már próbáltam előbbre lépni. Remélhető, hogy a jövőben talán sikerül is, de hadd erősítsek rá ilyen kérdéssel is, hogy lehetséges-e, hogy a Berzsenyi lakótelepen a játszótér valamennyire megújuljon? Világos, nem kívánhatunk oda EU-s játszóteret, mert pénzünk most nincs rá, de talán odafigyelést kaphatunk. És kérik az ott lakók szintén általam, hogy parkolóhelyek híján vannak, ezért lehetséges-e újabb parkolóhelyeket kialakítani a Berzsenyi lakótelepen? Szerettem volna feltétlenül a szószólójuk lenni ebben az ügyben ily módon is. Hadd mondjak egy pozitív történetet. Az előző, az kérdés volt, most mondom a másikat. A kérdést megelőzheti az előfeltevés és körbejárás ugyebár? Mondok egy pozitívat. Az idei költségvetésben bent van 2 mFt-al a Nagymagyarország emlékmű díszkivilágítása. Ennek kapcsán jutott el hozzám egy felajánlás, amelyben egy vállalkozó vállalja, hogy a Nagymagyarország emlékművet, a Turul madarat, a Deák téri Petőfi szobrot, a Kossuth téri Szent Háromság szobrot és a Táncosnők szobrot a Sétakertben, tehát ezt az öt szobrot, ennek a díszkivilágítását összesen ÁFA-val együtt 1.170.000 forintért vállalja. Én ezt tisztelettel kérdezem, hogy egy ilyen vállalkozói felajánlást elfogadhatunk-e? Megcsinálja ennyiért, és ennek van forrása. Ötöt csinál meg ennyiért. Ehhez képest a költségvetésben jóval nagyobb összeg volt. Marton István: Képviselő úr, mi itt a kérdés? Balogh László: Lehet-e ebből megvalósítás? Tehát hogyha én ezt most átadom. Benne van a költségvetésben 2 mFt a Nagymagyarország emlékmű díszkivilágítására. Mondok egy másik érdekességet. Szabad-e azt csinálni, amit egy szoborötletelő – Horváth Imre úrról van szó egyébként – és szobortisztító tesz. Itt van egy szobor a Brémai muzsikusok szobor eredeti állapotában, és Ő kitisztította, megtisztította, így néz ki új állapotában, de ugyanezt megtette ezzel a főiskolai udvaron lévő másik szoborral, régi állapotban, új állapotban. Kért engedélyt egyébként az óvodától és a főiskolától. Ezzel együtt kérdés, hogy szabad-e ezt tenni? Költői kérdésként is tehetném. Én azt gondolom, hogy igen. Ezzel együtt én felhívnám rá a figyelmet. Még két apró kérdés. Szeretnék választ kapni Polgármester Úrtól arra, hogy hogyan áll jelen pillanatban a kanizsai mozi ügye, mert a városlakók szerintem félreértve a dolgokat, mintegy az önkormányzat nyakába gondolják sózni. Még egy utolsó. Jegyző úrhoz intézem. A Zala Megyei Közoktatási Közalapítványba delegált a közgyűlés bennünket, Bene Csaba urat és jómagamat. Ehhez képest ez a hír a Zala megyei Közoktatási Közalapítványhoz tudomásom szerint még nem jutott el. Kérdezem tisztelettel, hogy mi ennek az oka? Egyféle tájékoztatást kérek szépen, mert állnánk a munka elébe. Marton István: Jegyző úr 15 napon belül, írásban válaszol. A nekem címzett kérdését Bizottsági Elnök Úr én átadnám Alpolgármester Úrnak, lévén, hogy a humán szférának Ő a felőle és mozi ügyben Ő tárgyalt. Én ennek nem ismerem a részleteit. Cseresnyés Péter: Március 14-én, ha jól emlékszem, akkor zárt be a mozi. Előtte már tárgyaltunk arról, hogy az önkormányzat felvállalná-e a nagykanizsai mozi üzemeltetését. Én azt hiszem, az országban nincs vagy nagyon kevés helyen van, ahol egy önkormányzat üzemeltet mozit. Ettől függetlenül elkezdtük a tárgyalásokat, mert szerintem is fontos lenne egy 52.000 fős városban a mozi lehetőségének nyújtása. Jelen pillanatban úgy áll ez a tárgyalás a Plaza-val és a Pallas Mozival is folytattunk tárgyalásokat, ugyanis egy mozinak az üzemeltetése nagyon nagy befektetést igényel, itt több tíz millió forintos befektetésről kell beszélni és abban az esetben, hogyha ez a beruházás megtörtént, ha a mozi el kezd üzemelni, akkor is óriási kockázata van egy mozi üzemeltetésének, hisz a mozi látogatási szokások jelentősen megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Sajnos nem azért ment ki ez a mozit üzemeltető vállalat a Plaza-ból, mert nem szereti a vidéket, hanem azért, mert veszteséges volt a vállalkozás, nagyon kevés volt ahhoz, hogy rentábilisan tudják működtetni a mozit. A látogatók száma Zalaegerszeghez mérten tudomásom szerint körülbelül két és félszer kevesebben látogatták évente a mozit, tehát ezért mentek ki. Ezeket figyelembe véve számításokat végeztünk, ajánlatot tettünk a Plaza-nak, hogy amennyiben az önkormányzat üzemeltetné, milyen feltételekkel tudná ezt elvállalni. Megnéztük azt, hogy egy mozi üzemeltetése milyen bérköltségekkel járna és beszéltünk arról a mozit üzemeltető céggel, hogy abban az esetben, hogyha a város valami módon a mozit üzemeltetni akarná, akkor hogyan tudnák segíteni ennek a mozinak az elindítását bizonyos tárgyi feltételek biztosításával és bizonyos eszközök, gépeknek a bérbeadásával. Jövő héten csütörtök, pénteken jön a Plaza-ból egy olyan vezető, aki döntést adhat abban az ügyben, hogy mi az a minimális bérleti díj, amivel a Plaza jelenlegi termében lévő mozi helyiséget lehetne működtetni - kettőben gondolkodunk, tehát nem négy mozi helyiség, kettőben gondolkodunk, ennek a rezsijét, ennek a bérleti díját megadták, és amikor ez meg fog történni, tehát megmondják azt, hogy mennyiért adnák ki bérbe ezt a négy helyiségnyi területet, utána tudjuk megmondani, ismerve a körülbelüli látogatottsági számokat, hogy az önkormányzat valamiképpen be tud-e szállni ebben a dologba vagy sem. Úgy akarunk, hogy mivel a költségvetésben erre nincs pénz - Fodor képviselőtársam, hogyha nem komolytalankodott volna az elején, akkor hallhatta volna, az önkormányzat nem akar, hanem olyan emberrel vagyunk kapcsolatban, aki üzemeltetné abban az esetben, hogyha az önkormányzat tárgyalások során egy megfelelő pozíciót tudna elérni a mozi üzemeltetésének számára. Horváth István: Először a decemberi közgyűlésen jeleztem ennek az útszakasznak a kivilágítását. Két szempontból fontos. Egyik az, hogy több esetben történt már az, hogy a sötétben megtámadtak embereket és kifosztottak. Ez az egyik. A másik, az átvezető járda állapota sem olyan, hogy sötétben ott bukdácsolhassanak az emberek. Tehát én azt gondolom, hogy két világítótest kihelyezésével ez a dolog megoldható. Ennek az anyagi vonzata jelentéktelen, úgy érzem. A mellette lévő KRESZ-park nem tölti be a funkcióját évek óta. Az a kérdésem, hogy tudunk-e valamit tenni annak érdekében, hogy újra KRESZ-parkként működjön? Ha nem akarunk tenni, akkor pedig helyezzünk ki pihenőpadokat, az ott élő nyugdíjasok szívesen kiülnének oda beszélgetni. Marton István: Felkérem Tárnok urat, hogy vizsgálja meg a helyzet megoldásának lehetőségét, és akkor 30 napon belül adjuk meg a választ. Bogár Ferenc: A tegnapi nap részt vettem két képviselőtársammal a Régi Jó Egyesület rendezvényén és meglepődve tapasztaltuk az Elnök Úr előadásában, hogy a város nem kötött szerződést a városnapi rendezvények szervezésére a Régi Jó Egyesülettel, helyette egy budapesti társaságot bízott meg ezzel a feladattal. Szeretném megkérdezni, hogy mi indokolta ennek a kapcsolatnak a negligálását gyakorlatilag, és ki a budapesti társulat, aki ezt a rendezvényt elnyerte? Volt-e pályáztatás? Egyáltalán mi indokolta, hogy egy kanizsai vállalkozást háttérbe szorítsunk egy budapesti társaságnak a javára, amikor a kanizsai vállalkozásokat helyzetbe akarjuk hozni? Ha történt szerződéskötés, az milyen kondíciókkal történt és a továbbiakban számítunk-e a Régi Jó Egyesület munkájára? Marton István: Nagyon jó érdekes kérdés. Válaszom igen is, meg nem is. Nem tudom, hogy a Régi Jó Egyesület mennyire tisztán helyi, amikor a vezetője, pillanatnyi vezetője, az ugye évek óta Pesten tevékenykedik. Hát körülbelül annyira pesti, mint akikkel egyébként szerződést kötöttünk. Válaszom arra, hogy természetesen ajánlatok közül lett kiválasztva a legjobb ajánlattevő. A város napi rendezvények krónikájához hozzátartozik, hogy ha jól emlékszem, az elmúlt év tavaszán tárgyalta még az előző testület, hogy szerződést akar velük kötni. Nem kötött. Minket ez semmire nem kötelez. Én nekem személy szerint a Régi Jó Egyesület vezetője nem bírja a bizalmamat. Nem akarok én mélyre visszamenni, de talán még Cserti úr emlékszik arra az időre, amikor a néhai Városgazdálkodási Vállalatot a szóban forgó úr gyakorlatilag megvásárolta, és amikor megváltozott az ÁFA törvény, akkor a következő évben kifizethettünk minden olyan eladott, 10 év részletre eladott árúnak az ÁFA-ját, amit hát Ők 10 év alatt törlesztettek vagy talán a 8. évben, azt hiszem, hogy lenullázták, kifizettek mindent. Tehát a város számára előnytelen üzletek köttettek ezzel az úrral az én 15-16 éves praxisom alapján, és én nem óhajtottam vele semmi nemű ügyletbe bonyolódni. Ilyen egyszerű számomra a történtet. Nem is kell perre menni, de talán emlékszik rá Cserti úr, hogy egy tömegben fizettük az ÁFA-t - én az Ön memóriáját többre értékelem –, és akkor ezt Ön fizette ki. Azért bátorkodom. Nem szerelemből fizette ki, hanem ki kellett fizetnie. Tehát én úgy gondolom, hogy sokat vesztettünk ezen az ügyleten, mint ahogy Önök közül többeknek emlékezni kell arra is, én azért emlékszem rá, mert én voltam a közgyűlési előterjesztője annak, hogy a Ryno telepet három hektárban kell maximálni úgy, hogy a Mindenki Sportpálya felé több 10 métert elveszünk tőlük, majd csoda történt, mert a földhivatali bejegyzésnél a 3 hektár úgy maradt meg, hogy a kerítés változatlan helyen maradt és a dzsindzsát a vasútparttól levették belőle, amivel az önkormányzat nem tud semmit kezdeni. Tehát ha valaki ilyen ügyeletek élén állt azzal én nem vagyok hajlandó szerződést kötni. Ez nagyon egyszerű történet Képviselő Úr. Tehát nem bírja a bizalmamat, de azt hiszem, hogy egy kicsit részletesebben ki is fejtettem, hogy miért nem. Bicsák Miklós: Én már értesítettem a paliniakat, hogy majd én következek 1 óra után, figyeljenek ebben a hajnali órákban. Én már notóriusan ezekkel a gyalogátkelőkkel olyan probléma van és azért most könnyebb helyzetben vagyok, itt van Horváth képviselőtársam. A Magyar utca, Lámpás utcánál keresztül, az úgynevezett GE munkahelyi közlekedő autóbuszról leszálló reggel 6 órakor, délután a 2-es műszakra jövő vidéki dolgozóknak, bizony megint, mondhatom évek óta küzdök és ez a Kht. Útfelügyelet, Magyar utca és a Lámpás utca között nem járul hozzá, hogy felvessék a gyalogjárdát. Hasonlóan a Lámpás utca vége és a 2-es GE porta között kellene az Űrhajós utcában egy 5-6 m szélességben felfesteni. Nagyon veszélyes műszakváltáskor ez a két utcának a dolgozók közlekedése és semmi eredményt nem tudok elérni. Én ebben kérném tisztelettel Polgármester Urat, hogy megint a gyalogjárdákkal, mert a GE-nél az a több ezer ember közlekedik és gyalogjárda nincsen és bizony ott nagyon veszélyes, és össze-vissza szaladnak műszak végén főleg és ez az állapot, ez már tűrhetetlen. A másik kérdésem Polgármester Úr, amint említettem. Én nagy tisztelettel, türelemmel hozzá vagyok már szokva a telefonásokhoz, de még próbáltam ma, kikísérleteztem Alpolgármester Urat is, Önt is a MATÁV telefonon, hogy felhívjam, Kimegy a hívás, vagy nem megy ki, foglaltat jelez. Hát máshol is vannak, én úgy tudom, hogy Szekszárd, Pécs városában is lehet hívni az alpolgármester urakat, a polgármestert egy külön úgynevezett „K” vonalon. Az idő pénz, nincs 10 percünk, hogy telefonra várjunk, hogy csak kérdezzünk, vagy időt kérjünk, vagy hasonló ilyen hivatalos közérdekű dolgokban, hogy ebbe van-e mód, lehetőség. Marton István: Az utolsóban nem nagyon tudom biztatni lévén, hogy három fővonal van. A titkárnőnek van három fővonala, egyéb „apró” teendői, néha nála van a mobiltelefonom is, mert tárgyalásokon nem szeretem, ha zavar. Tehát tényleg előfordult az, hogy bár mindenki elér bennünket előbb-utóbb, de többen panaszkodtak már nekem is, hogy nehezen érnek el bennünket. Momentán nem látom a megoldást. A Magyar utcai járda ügyében pedig, mint az előbb, ismét felkérem Tárnok urat, nézze meg, mi a lehetőség és 30 napon belül kérem, válaszoljunk. Cseresnyés Péter: Bicsák úr, egy esetben lehet engem nehezen elérni, ha mobiltelefonon hívnak, ugyanis nem mindig tudom felvenni. Ha mobiltelefonon hívnak, akkor nehezebb elérni, mert nem mindig tudom felvenni. A vonalas telefon végén ott egy titkárnő, vagy Ő, vagy én mindig felveszi, tehát nem fordulhat elő, hogy nem ér el. Bicsák úr, olyan még nem volt, hogy aki beszélni szeretett volna, nem tudott volna velem beszélni. Jerausek István: A fogadóórákon tett bejelentéseket annak rendje és módja szerint, már amint a közvilágítást illeti, a problémákat felvetik a hozzám érkezők. Annak rendje, módja szerint telefonon bejelentem az E-ON-nak, és ha a megadott határidőn belül nem történik intézkedés, volt rá eset, hogy levélben írtam a pécsi igazgatóságra és egy problémát, megoldandót vetettem fel vagy kértem szót tulajdonképpen napirend után, az pedig a Mindenki Sportpályáján lévő parkoló megvilágítása, amit a mai napig nem oldottak meg, hiába írtam levelet az igazgatóságra, ugyanis többen bejelentették, hogy a Sportpálya parkolója abszolút sötétben van és olyan oda nem illő csoportok vették birtokba azt a területet, hogy olyan zajongások és olyan dolgok történnek ott, hogy az ott lakók nyugalmát zavarják, és ebben szeretném kérni Polgármester Úr segítségét, hogy hasson oda, hogy igenis világítsák ki azt a parkolót. Mert igaz, hogy nem viszontválasz formájában szereztem tudomást arról, hogy valamikor világítás volt ezen a sportpályán, csak kikötötték arra hivatkozva, hogy elég nagy a fogyasztása ennek a reflektornak. Úgyhogy ebben szeretném kérni Polgármester Úr segítségét, hogy ezeket a reflektorokat újra bekapcsolják, és újra legyen ez a parkoló. Marton István: Tárnok úrnak szaporodnak a feladatai. A törvényi határidőn, 15 napon belül kérjük, hogy írásban adja meg a választ. Egyébként igaza van, tehát ebben el kell járnunk. Dr. Kolonics Bálint: Jómagamat is érdekli ez a kérdéskör, illetve azt gondolom, hogy a Kanizsán élő emberek nagy többségét, illetve azt gondolom Polgármester Úr, hogy nap, mint nap a hivatal irodájának ablakán kinéz, akkor látja a főtéren a jelen helyzetet. Emlékszem, hogy szeptemberre, amikor lezárásra került a főtér, megkötötte az önkormányzat a szerződést, és kétségeim vannak, hiszen a szerződésmódosításra is sor került azok után a problémák után, amikor utána kellett járni annak, hogy mi az igaz abból, amit a cég a saját képviseleti jogosultsága kapcsán itt elődadott az önkormányzatnál. Megtörténtek a régészeti feltárások, nagy dirrel-dúrral a bejárás, utána valami sajtótájékoztató féle dolog, és azóta semmi. Azóta azt látom Polgármester Úr, hogy az őrzés-védése biztosított annak a két gödörnek. Nem tudom, hogy ott ki mit akarna elvinni, vagy tudna elvinni, maximum a palánkot lehetne onnét lebontani. Nem tudom, hogy mi történik a területen. A kérdésem az, hogy van-e reális esélye arra, hogy a vállalkozó szerződés szerint teljesíti? Ez a bérleti szerződés, amit kötöttünk, én nem emlékszem erre tartalom szerint, de mikor áll be a bérleti díj fizetési kötelezettsége ennek a cégnek? Magyarul valaki a főteret lekerítette, azt előlünk elzárta, a kanizsai emberek azt használni nem tudják, reggelente a bankokba járnak, és nem tudnak parkolni. Egyszerűen az az állapot, ami a főtéren van és azok a parkolási gondok és ne mondja senki, hogy keressen helyet, azért megy oda mert ott vannak a kereskedelmi bankok, illetve a másik oldala pedig a dolognak az, hogy ott a város által üzemeltetett fizetőparkolók nem üzemelnek, onnét is kiesése van a városnak, tehát legrosszabb esetben ha ez itt marad a nyakunkon, ez a két félkész gödör, mennyi kára származik ebből a városnak, mit tudunk ebbe a kérdésben tenni? Javaslom Polgármester Úrnak, hogy a cég képviseletét hívja le Nagykanizsára, egyeztessen a közgyűlés tagjaival időpontot, ott a helyszínen történjen meg egy olyan bejárás, ahol nem a PR-szöveget hallgatjuk, hanem a kérdéseinkre kapjuk választ, és nagyon úgy tűnik nekem, hogy a reális lehetősége egyre inkább a minimálisra csökken annak, hogy itt bármilyen érdemi beruházás történjen. Sőt mi több, javasolnám, hogy még biztosítékot kérjük az előtt, mielőtt még egy kapavágás történik, úgymond nyilatkozzanak nekünk azok után, hogy bemutatták a fényes technikát, nem hoztak semmit, itt van két biztonsági őr. Marton István: A helyzet szerintem is aggasztó, bár egy valóban örökölt öröm. 15 napon belül írásban megkapja a választ. Például a mai napon is többször megpróbáltuk elérni őket, nem sikerült elérni. Az igazság az, hogy az országban sehol nem csináltak még ilyet, tehát még olyan sincs, ahová fordulhatnánk, hogy mi a tapasztalatuk, de 15 napon belül írásban megkapja a választ Tárnok úr lépni fog az ügyben. Én személyesen is szeretnék velük minél rövidebb időn belül találkozni, és esetleg a testületet is meghívjuk, vagy esetleg pár bizottságot, akit ez érdekel. Tóth László: Kérdést is feltettem, meg interpelláltam is ebben a kérdésben, de azt hiszem, hogy megválaszolta Ön, hogy miért nem hívta össze a rendkívüli közgyűlést a kezdeményezésünkre. Azt is elmondtam, hogy vállalja majd a következményeit. Akkor visszavonom. Szőlősi Márta Piroska: Az Erzsébet téri mélygarázs építéssel kapcsolatban egyrészt jelzés is érkezett hozzám, másrészt pedig nap, mint nap tapasztalom, hogy a Rozgonyi utca felőli részen, ahol a palánk a teljes járdát elzárja tulajdonképpen a járókelők elől, ott jó párszor elfordult már, hogy komoly közlekedési baleset közeli állapotban kerültek ott a járókelők és ezek jelentős része a tetejében délután négy óra magasságában a kisiskolásokat érint, akik csak valószínűsítem, hogy mondjuk Kiskanizsa felé igyekezve igyekeznek lerövidíteni az utat és így az úttesten mennek a Vasemberház felé, hogy aztán az Erzsébet téren keresztül-kasul átkelve tovább tudjanak haladni. A kérdésem tehát az, hogy van-e arra lehetőség, és ha igen, akkor milyen gyorsan tudunk intézkedni annak érdekében, hogy ott nem is az egész eredeti járda szélessége, kérdésem az, hogy tudunk-e tenni valamit az ügy érdekében, és ha igen, akkor milyen gyorsan, hogyha nem is az egész járda szélessége, de legalább mondjuk annak a fele visszaállítható legyen, magyarul a palánkot beljebb lehetne-e vitetni? Úgy gondolom, hogy ezt addig kellene megtenni, amíg ott esetleg súlyos baleset nem történik. Ez lett volna az egyik kérdésem. A másik a Rózsa utca 18-20. szám közötti buszmegállóra vonatkozik. Több jelzés érkezett felém ezzel kapcsolatban. Azt persze köszönik a nap, mint nap utazóként ott a helyi járatokra várakozók. A buszmegállóban van pad, a probléma csak az, hogy ezek olyan kültéri padok, amik tulajdonképpen a fedett buszmegállónak a 80 %-át elfoglalják, következtetésképpen, amikor jó idő van, persze nincsen gond, de amikor szakad az eső és ennek én saját magamnak is szemtanúja voltam az elmúlt napokban, akkor gyakorlatilag 3 embernél több nem fér be a buszmegálló fedett része alá, következésképpen mindenki ázik. A tetejében tudomásom szerint ezekhez a buszmegállókhoz eredetileg jóval szűkebb padsor tartozott. Ez, nem tudom, hogy eredetileg egyáltalán ott betervezésre került-e vagy beépítésre kerül-e és aztán csak később lett eltávolítva, de mindenesetre az ott lakók kérése az lenne, hogy amennyiben lehetséges, a padokra szükség is lehet, csak nem a fedett buszmegállón belül, hanem azon kívül, hiszen ott sokan, 20-an, 30-an, 40-en is várakoznak buszra, de a fedett részt azt nem kellene, hogy ezek a kültéri padok foglalják el. Tehát a kérdésem az arra vonatkozik, hogy ebben az ügyben tudunk-lépni? Marton István: Ez a második kérdés nagyon reálisnak tűnik. Tárnok úr újabb 15 napos feladat. Amit a mélygarázzsal kapcsolatban mondott képviselő asszony, ott nincs jó hírem, mert tulajdonképpen addig, amíg az igazi mélyépítés nem kezdődik el, addig lehetett volna beljebb a kerítés, de ha elkezdődik az érdemi munka, akkor már nem lehet beljebb tenni. Hát ez szinonima a másik kérdéssel, Kolonics úr kérdésével. Tárnok úr majd ezt megválaszolja szintén 15 napon belül. Kérdés az, hogy a március 1-jei közgyűlésen elhangzott kérdésekre a Tisztelt Képviselő Urak a válaszokat hogyan fogadják el, vagy hogyan nem fogadják el. Halász Gyula képviselő úr az első. Halász Gyula: Igazán toleráns vagyok, mert a szervezeti és működési szabályzat szerint először a régi kérdésekre adandó válaszokról, illetve az interpellációkról kellett volna megkérdezni a képviselőket, nem pedig az új kérdésekről, de ez most már teljesen mindegy így hajnal felé. Két kérdést tettem fel. Az első a Polgármesteri Hivatalba telepített kamararendszerekkel kapcsolatos volt. Ezt a választ azért nem tudom elfogadni, mert itt van a március 1-jei közgyűlés jegyzőkönyve, amiben kifejezetten kértem Jegyző Urat arra, hogy a jogszabályi környezetet is jelölje meg, azokat a jogszabályokat, úgy az adatvédelem területen, az adatkezelés és a személyiségi jog vonatkozásában, ami alapján ez a kamera rendszere telepítésre kerül. Ez ebben a válaszban nem jött vissza és így természetszerűleg, mivel nem kaptam a kérdésemre kimerítő választ, így nem tudom elfogadni. Marton István: Ezt tudomásul vesszük. Egyébként az a jogalapja, mint a másik oldalon, a Bíróságon, aki évek óta be van kamerázva. Halász Gyula: Polgármester úr, teljesen mindegy. Én kértem valamit, erre nem kaptam választ, és arra kérem képviselőtársaimat is, ha nem akarnak úgy járni, mint én, akkor Ők is erősítsék meg azt, hogy ne fogadják el ezt a választ, mert hasonló esetben járnak. A következő téma volt az elektronikus információs szabadsággal kapcsolatos törvény, illetve ennek a megvalósulása. Jegyző úr egy nagyon frappáns választ írt, aminek a lényege viszont az, hogy nem működik ez a rendszer, tehát a közérdekű adatokhoz továbbra sem lehet hozzáférni, sem az állampolgároknak, sem pedig a képviselőknek. Érdekes módon a Halis István Könyvtárban elektronikus módon elérhetők a közgyűlési jegyzőkönyvek, csak valahogy a hivatalban nem sikerül ezt megoldani, és Jegyző Úr válasza nem tér ki arra, hogy ez a hibaelhárítás, illetve ez a tevékenység, amikor a törvényi kötelezettséget teljesíteni tudja a hivatal, hogy ennek milyen határidőt szab a Jegyző Úr. Tehát ezt a választ sem tudom elfogadni éppen azért, mert nincs határidő, és tulajdonképpen nem működik ez a rendszer, nem tökéletes, a közérdekű adatokhoz továbbra sem férnek hozzá az állampolgárok. Marton István: Erről nem kell szavaztatni, mert ez kérdés, illetve kérdésre adott válasz. Szavaztatni csak az interpellációról kell. Balogh László: A Gábor Áron laktanya legénységi épületén vannak azok a bizonyos faliképek és sgrafitto-k, amire szerettem volna felhívni a figyelmet azért, mert ez az épület hamarosan eladásra kerül. Én drukkolnék ezeknek a képeknek, hogy megmaradjanak. A választ elfogadom, de remélem, nem úgy történik, ahogy sejthető. A másik kérdésem az volt, hogy a Város Napján az Erzsébet tér keleti oldala miért nem lesz lezárva az idén? Ez előző években érdekes módon mindig le lehetett zárni, most az idén forgalomtechnikai okokra hivatkozva állítólag nem történhet meg a lezárása az Erzsébet tér keleti oldalának. Ez által a Város Napja főeseménye, főattrakciója a főtéren, azt gondolom, hogy sérül. Tehát én ezt a választ ily módon épp ezért nem fogadom el. A Romlott vár és MÁV menetrend szomorúságos állapotát én is csak konstatálni tudom. Köszönöm a kérdéseimre adott válaszokat. Én ezt egy hathatós módszernek tartom, ezért is élek vele és fogok a jövőben is. Marton István: Egyébként ez nem eldöntött dolog, hogy hogyan lesz a Város Napján az útelzárás. Ez, mint az anyagból is kiderül, tárgyalás alatt van. Bárdosi Gábor Jenő: Elnézést érte, én biztos az előbb az ügyrendi gombot nem azért nyomtam meg, mert már késő van, és hogy nyomjak valami gombot. Először is a kérdésre, amit kaptam választ, azt azóta már az osztály vezetőjével, Tárnok úrral megbeszéltem, és én nem vagyok egy pénzköltő ember akkor, amikor nincsen a zsebemben, és ezért a hivatalt is óvnám attól, hogy különböző terveket és érveket készítsünk, mert azóta Tárnok úrral megbeszélve egy egyszerű, sima betonozást kértem, ami gond nélkül, nagyon kis minimális költségből megoldható és azt úgy gondolom a mai nap folyamán lerendeztük, amikor a helyszínen találkozva ezt megbeszéltük. Tehát a választ köszönöm. Polgármester úr nézze el nekem, hogy első bálos képviselőként én nyomtam egy ügyrendi gombot akkor, amikor kérdések hangzanak el. Csak elhangzott itt két olyan dolog, ami nagyon fontos, azt gondolom, és ha nem kapunk rá választ akár Polgármester Úrtól, akár mástól, akkor az számomra bajt jelent. Az, hogy a szobrokat Balogh képviselőtársam bemutatja, hogy hogyan tisztították le, az egy nagyon szép dolog, de hogyha nem tudjuk, hogy milyen szerrel, akkor lehet, hogy egy év múlva az a szobor az enyészeté lesz. Én semmit nem kétlek, és nagyon szépen köszönöm annak, aki ezt megcsinálta, csak azért jó lenne tudni, hogy mivel tisztította, mert lehet, hogy egy év múlva nekünk nagyobb bajunk lesz belőle. Ez csak vélelmezés és nem tudom, hogy mivel történt. A másik, amire nem kaptunk választ, hogy a városnapi rendezvények kapcsán ki írt pályázatot és ki döntötte el azt, hogy kivel csináljuk ezeket a dolgokat, miközben akceptálom Polgármester Úr azon dolgát, vezetőként én is voltam úgy, hogy akivel a bizalmamat már továbbiakban nem tudtam tartani, azokkal utána nem dolgozhattam vagy nem tettem meg, de azért arra, hogy ki csinált pályázatot és ki döntötte el, arra szerettem volna, akkor tudom, hogy lehet vagy nem lehet kérdések közben nekem semmit nyomnom és kérdeznem. Nézzék el nekem és köszönöm szépen még egyszer, a választ elfogadom. Marton István: Ajánlatot kértünk be, mivel az összeghatár nem igényelt pályáztatást és ebből lett kiválasztva a legjobb ajánlat. Nincs erről szó, hogy nem kell tudni. A következő polgármesteri tájékoztatóba bemegy. Bicsák képviselő úrnak volt kettő, Korpavár, illetve gyalogátkelőhely. Bicsák Miklós: Köszönöm Polgármester Úr, én elfogadom, mert Bíró néni is megerősített, hogy beszélt Polgármester Úrral, és a jó Istent kéri, hogy Polgármester Úr, meg a Bicsák Miklós megoldja, hogy a busz bemegy Korpavárra. Mondtam, természetes, mi nagy hatalommal rendelkezünk. A viccet félre téve, én köszönöm, és bízok benne, hogy ha Zalatnai úrral tetszik beszélni, a Volán vezetőjével, szükség volna azért ott a kis nyugdíjasainknak, hogy busz, még egy járat legalább reggel és délután közlekedjen. A másikban meg hát, mit lehet tenni, optimistán, ugyancsak bízok, hogy ez a Közútkezelő megoldja ezt a nagyon forgalmas, a Gesztenyés utca, a játszótértől kezdve a 74-en keresztül át kell jönni a buszmegállóba, főleg reggel befelé. Bízok benne, én elfogadom. Marton István: Polai József képviselő úrnak volt egy. Polai József: Én a Bicsák kollégához csatlakozva azt mondhatom, hogy elfogadom a választ. Ilyen jó választ már régen kaptam, nem az elmúlt négy évben, hanem igazából ilyet nem is kaptam, azt lehet mondani. De ki kell egészítenem azzal, gyalogátkelőhelyet kértünk Bicsák kollegával együtt és én emlékszem, hogy 2004. december 9-én kaptam egy olyan választ az ügyintéző Zámbó úrtól a 682/2004. szám alatt, árajánlat kérést tettünk meg, illetve tettek meg a Profi Kopi Bt-hez, illetve a Szerkezetek Kft-hez, illetve a Linakron Mérnöki Kft-hez. Tehát három céghez is. Úgy emlékszem, hogy amikor megjöttek az árajánlatok, azután pedig meg is rendelték a terveket a kiviteli engedély elkészítésére. Tehát megrendelést kértek. Azt kérem, hogy ezt vegyük elő, ne kelljen külön pénzt kidobni arra, amit Polgármester Úr helyesen a válaszában számomra megír, hogy a tervezéssel járó költségeket és a kiviteli költségeket bevállalja az önkormányzat, tehát ne kelljen még egyszer pénzt kiadni a tervezési munkákra. Szerintem, van terv. Marton István: Tárnok úrral megvizsgáltatjuk az ügyet. 38. Napirend utáni felszólalások Papp Ferenc: Itt már a mozi szóba került egy kérdésként feltett hozzászólás kapcsán, és Alpolgármester Úr is erre a kérdésre reagált, de én úgy gondolom, hogy kettős minőségben is szólhatok azért erről. Egyrészt, mint kulturális szakember, másrészt pedig olyan mozi barát, meg érdeklődő, aki ebből a testületből talán a legtöbbször járt abba moziba. Néha találkoztam egy-egy képviselőtársammal, tehát nekem, úgy gondolom, hogy duplán is fáj, ha megszűnik vagy megszűnne a mozi. Én azt szeretném kérni, hogy első lépésként mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy legalább két, vagy ha nem, akkor egy vetítőhely ott, abban az épületben maradjon meg és gondolkodjunk, hogy hogyan lehetne. Nagyon fontos egy mozinál - és nem akarok a részletekbe belemenni - a komfortérzés, a hang minősége, még ha a lenti hang néha még az én fülemet is bántotta, a hangerőssége, hát a képnek természetesen a minősége. Ha ez nem sikerül, akkor még mindig lehet abban gondolkodni, hogy akár itt, ebben a teremben, csak mindig arra ügyeljünk és arra gondoljunk, hogy akkor azon a napon vagy azokban az órákban természetesen azok az épületek vagy azok a termek kiesnek az eredeti funkciójukból, tehát azt nehezen tudom elképzelni a jelenlegi kulturális intézmények bármelyikében, hogy folyamatos, tehát hétfőtől-vasárnapig, ne talán tán egy nap még több vetítés is, de abban mindenképpen lehetne gondolkodni, hogy akár itt heti néhány nap vagy például a HSMK színháztermében felújítás után, ha sikerül, gépeket, meg berendezéseket kölcsönözni, meg hát ez tényleg egy hosszas tárgyalás után azt el tudom képzelni, hogy mondjuk a HSMK színháztermében egy héten két nap, két este lenne ott vetítés, mert ezt járható út lenne. Na most közben ugye nem csak kint világosodik, hanem itt bent a teremben is az elmúlt órákban azért megvilágosodtunk, a Kanizsa Újság jóvoltából gyorsan a mozis cikket elolvastam, és hát örömmel olvastam, illetve Alpolgármester Úr néhány mondatban célzott rá, hogy a Honvéd Kaszinóban is lenne lehetőség, hogy ott megkerült a régi vetítő. Meg kellene nézni, hogy az milyen, mennyire kompatíbilis a mai technikával, illetve hát milyen jellegű volt. Én mindenképen kérem Alpolgármester Úrtól az eddigi harciasságot a továbbiakban is, hogy mindenképpen egy Kanizsa város megérdemelné, hogy valamilyen módon, valamilyen variációban továbbra is legyen mozi. Lent a Plazanál azt is megfigyeltem, hogy még a városkörnyékre is hatással volt, tehát igenis a környékbeli falvakból is jártak be. Csak zárójelben jegyzem meg, tapasztalataim szerint a szerény marketing munka is hozzájárul ám ehhez. Igazából a város kulturális életébe ennek a Plazas mozinak a marketingje, reklámja nem épült be teljes egészében, egy kicsit idegen volt. A következő témára már kevesebb időm maradt. A meteorológiai állomással kapcsolatban az elmúlt hetekben többször észre lehetett venni, tapasztalhattuk, hogy a Magyar Rádió reggeli időjárás jelentésében, amikor a körzeti időjárás jelentést mondta, többször kimaradt Nagykanizsa. Tehát Keszthely és Zalaegerszeg között nem említették. Ma és tegnap ezt megfigyeltem, tehát ez elhangzott. Én azt szeretném kérni Polgármester Úrtól, hogy az Országos Meteorológiai Állomásnál tájékozódjunk, érdeklődjünk, hogy ennek mi lehet az oka, összefüggésben van-e az itteni helyi állomásnál bekövetkezett személyi változásra, nyugdíjba vonult az a személy, aki ott dolgozott. Mindenképpen fontosnak tartanám ez a város szempontjából, nagyon fontos lenne, hogy továbbra is jelen legyünk. Marton István: Ezt a meteorológiai ügyet Tárnok úrral majd kiderítjük. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 110/2007.(III.29.) – 121/2007.(III.29.) számú határozata később kerül kihirdetésre. A közgyűlés 122/2007.(III.29.) – 126/2007.(III.29.) számú határozatával egyedi államigazgatási ügyekben döntött. 52. Közbeszerzési Terv módosítás (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Aki egyetért a határozati javaslattal, amely úgy szól, hogy a közgyűlés az előterjesztésben és az ahhoz kapcsolódó 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közbeszerzési Tervét módosítja, az alábbi kilenc pont szerint, aki egyetért ezzel, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 16 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő szavazatot hozza: 127/2007.(III.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztésben és az ahhoz kapcsolódó 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közbeszerzési Tervét módosítja. Felelős: Marton István polgármester (Operatív felelős: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző) Marton István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 03.15 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.) K. m. f. Dr. Kelemen Marcell Marton István jegyző polgármester |
