* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 296.12 KB | |
| 2007-11-19 11:47:48 | |
 | |||||||
Nyilvános  73 | 392 | A közgyűlési jegyzőkönyvek és mellékleteik 1990 novemberétől kezdve papírformátumban elérhetőek a Halis István Városi Könyvtárban, a helyismereti részlegen. | JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. november 09-én (Péntek) 13.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Medgyaszay Ház Nagykanizsa, Sugár u. 5. Jelen vannak: Balogh László, Bárdosi Gábor, Bene Csaba, Bicsák Miklós, Bizzer András, Bogár Ferenc, Böröcz Zoltán, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Gyalókai Zoltán Bálint, Halász Gyula, Horváth István, Jerausek István, Karádi Ferenc Gyula, Dr. Károlyi Attila József, Dr. Kolonics Bálint, Marton István, Papp Ferenc, Polai József, Röst János, Szőlősi Márta Piroska, Tóth László, Tóth Nándor képviselők Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Maronicsné Borka Beáta osztályvezető, Szmodics Józsefné osztályvezető, Jeszenői Csaba ügyintéző, Deák-Varga Dénes városi főépítész Marton István: Mint ismert, hogy képviselő urak kezdeményezték két napirendnek a megtárgyalását, ami miatt soron kívüli ülést kellett összehívnom a mai napra. Ez a meghívó szerint kettő napirendi ponttal bővült. Örömmel közölhetem, hogy ez most már háromra szaporodott, és mivel a tervezett öt napirendből három sporttámogatási kérelem, én ezért javaslom a sorrendnek a megváltoztatását. Elsőre javaslom a meghívóban szereplő 4. napirendet, másodiknak a Nők-háza Egyesület ügyét. Harmadiknak a Zemplén Sportegyesület támogatását, negyediknek a felveendő Vízilabda Sportegyesület támogatását és ötödiknek a nagy vihart kavar MÁV NTE támogatását. Hozzászólót nem látok, ezért szavaztatnom kell arról, hogy a Tisztelt Testület hajlandó-e felvenni 5. napirendi pontként a Kanizsa Vízilabda Sportegyesület támogatási kérelmét. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomjon igen gombot. A közgyűlés 21 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Aki egyetért azzal, hogy az általam vázolt sorrend legyen, az, szintén kérem, hogy nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 16 igen és 5 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosításáról (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 2. Javaslat a Nők-háza Egyesületnek a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szolgáltatásával kapcsolatos ellátási szerződés megkötése iránti kérelme elbírálására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Nyakó Melinda elnök, Nők-háza Egyesület 3. Javaslat a Zemplén Sportegyesület támogatására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 4. Javaslat a Kanizsa Vízilabda Sportegyesület támogatására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 5. Javaslat az NTE 1866 MÁV sportegyesület labdarúgó szakosztályának támogatására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 1. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosításáról (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Gyalókai Zoltán Bálint: Papp Nándor távollétében megtartottuk a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi bizottság ülését a közgyűlés előtt. A 24. kivételével a bizottság egyetért ezekkel a módosításokkal. A 24. tételnél a bizottságnak az volt a kérése, hogy a következő közgyűlésre – soros közgyűlésre, illetve a decemberire – a hivatal hozza ezt vissza, járja körbe ezt a témát és az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság, illetve a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság újra tárgyalja ezt a témát. E nélkül, tehát a 24. tétel nélkül a bizottság egyetért az előterjesztéssel. Deák-Varga Dénes: Kiskanizsa városrész északi részén lévő területről van szó, amelyik a jelenlegi hatályos rendezési tervünkből, szabályozásából ki van véve. Jelenleg hatályon kívül van ott a rendezési terv helyezve. Erről tavalyi évben jóváhagyott rendezési terv jóváhagyásakor döntött így a közgyűlés tekintettel arra, hogy akkor is már és évek óta nagy vitát váltott ki ez a terület, ennek a területnek a szabályozása. Van egy vállalkozói érdek, amelyik ott egy hulladékátvevő, feldolgozó, hasznosító, valamilyen vállalkozást üzemeltet és számos lakossági panasz, bejelentés történt ez ügyben, ami miatt tudomásom szerint – én akkor még nem dolgoztam itt – a közgyűlés több ízben tárgyalt róla és nem támogatta ennek a vállalkozásnak ezen a helyen való fenntarthatóságát, ezért nem sorolta azt az ingatlant olyan gazdasági övezetbe, ahol ez a tevékenység folytatható legyen. Pillanatnyilag a közgyűlés korábbi szándékait figyelembe véve az egész területet lakóterületi övezetbe javasoltuk besorolni. A napokban kaptunk olyan információt, hogy ez esetlegesen az önkormányzat részére, mint úgymond tilalom, vagy korlátozás fenntartása a vállalkozó felé anyagi terheket róhat az önkormányzatra. Egész pontosan tegnap kaptam ilyen értesítést és hát ez most egy új helyzetet teremtett. Én is azt mondom, hogy célszerű lenne megvizsgálni, körüljárni egyrészt, hogy mennyire helytállóak ezek az információk, mert csak egy oldalról vannak meg, dokumentumok nincsenek a kezünkben, inkább csak szóbeli értesülések, úgyhogy azt tudom mondani, hogy a november végi közgyűlésre visszahozható ez a probléma. Marton István: Köszönöm Főépítész Úrnak a szakvéleményét. Ezek után azt hiszem, nekem kötelességem elfogadni a bizottság, illetve Főépítész Úr véleményét még akkor is, ha közgyűlési döntés volt már, hogy ezt ide beterjesszük. Aki egyetért azzal, hogy a 72 módosítási javaslatból a 24. kivételével a közgyűlés fogadja el, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 18 igen és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 341/2007.(XI.09.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az előterjesztés mellékletét képező – a 24. tétel kivételével - rendezési terv módosítási javaslatokkal. Felkéri a Polgármestert, hogy a tervmódosítás adminisztratív lépéseit tegye meg. Határidő: 2007. december 31. Felelős: Marton István polgármester (Operatív felelős: Deák Varga Dénes városi főépítész) 2. Javaslat a Nők-háza Egyesületnek a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szolgáltatásával kapcsolatos ellátási szerződés megkötése iránti kérelme elbírálására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Nyakó Melinda elnök, Nők-háza Egyesület Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság az anyagot megtárgyalta és egyhangúlag a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak tartotta, hozzátéve, hogy ez az anyag már sokkal jobban körüljárta azt, hogy saját intézmény is el tudja látni és nem helyigényes, tehát támogatnám a határozati javaslatot. Bárdosi Gábor Jenő: Ahogy a bizottsági ülésen is elmondtam, ha az első tárgyalandó időszakban a Családsegítő Központnak már nálunk van a bejegyező nyilatkozata arra, hogy ebben a munkában részt vegyen, akkor talán az első alkalommal is egy kicsikét könnyebb helyzetbe lettünk volna és tudunk volna tárgyalni erről a dologról és a bizottságis szakaszba is elmondtam, hogy így én azt gondolom, hogy valamire, ami csak esetleg egy évig tartó dolog, arra városnak most pénz kiadni azért, hogy utána egy év múlva ez a törvény egyébként is megszűnjön, most ma feleslegesnek látom, egyébként is ez az anyag is mutatja, hogy fel kellene mérnünk azt, hogy egyáltalán Nagykanizsán mekkora réteget kell ezzel a munkával ellátnunk. Röst János: Először egy ügyrendi javaslatom lenne Polgármester Úr felé. Jelen van Nyakó Melinda. Nekem az a kérésem, hogy hallgassuk meg Őt, hisz az anyaggal kapcsolatosan a bizottsági ülésen elmondta véleményét. Egy megjegyzésem mindenképpen lenne. Az előző közgyűlésen lényegi indoklás nélkül lett levéve a napirendi pontok közül, ezért kértük a rendkívüli közgyűlés összehívását. Ha akkor Polgármester Úr ismerteti az indokot, akkor erre nem került volna sor. Marton István: Alapvetően akkor is lett volna soron kívüli közgyűlés Röst úr, ezt Önnek mondom. A MÁV NTE miatt indult be ez a gépezet, de mivel akkor még nem voltunk biztosak az információban, én úgy gondolom, hogy nagyon helyesen tettem, hogy levettem a napirendről. Nyakó Melinda: Nyakó Melinda vagyok, a Nők-háza Egyesületének vagyok az elnöke. Sajnálom, hogy a bemutatkozásunk ilyen fura módon sikerült az elmúlt közgyűlésen. Az alacsony küszöbű szolgáltatásról nem tudom, hogy Önöknek a szakmai részével van-e valami gondjuk vagy valamiféle egyéb ismertetést szeretnének erről hallani. Szakmailag azért indokolt ez az ellátási forma, mivel a szerhasználókat vagy bármiféle …….. küzdőket anonim módon közelíti meg és az egészségügyi szolgáltatás, illetve a szociális szolgáltatás felé tereli. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a város, illetve az önkormányzat érdekeit kell akkor tekinteni, amikor valamiféle szolgáltatást bevezetünk a városban, és hogy ez az alacsony küszöbű szolgáltatás nem biztos, hogy kifizetendő vagy kifizetődő a városnak. Na most azt gondolom, hogyha a szerhasználati probléma nincs időben kezelve, akkor előbb-utóbb megjelenik mind a gyerek, mind a szülő, mind a hozzátartozó más intézményrendszerben, más egészségügyi, más szociális intézményrendszerben. Tehát, hogyha komplexen nézzük ezt a problémakört, akkor mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy nem egy szolgáltatás, hanem nagyon sok szolgáltatás igénybevételére kerül sor minden esetben, és hogy mi az olcsóbb és mi a drágább, ezt, azt gondolom, hogy nem lehet egy év távlatában vizsgálni. Nem tudom, hogy a szakmai önéletrajzom a képviselőkhöz eljutott-e vagy csak a bizottsági tagokhoz. Abból megállapítható, hogy ezt a munkát nem tegnap és nem két napra terveztük, hanem holnaputánra. Gyakorlatilag az alacsony küszöbű szolgáltatást komplex és integrált módön gondoltuk és képzeltük el azokkal, akikkel ezt a tevékenységet elkezdtük, és folyamatosan egyeztettünk a Kábítószer Egyezető Fórummal, a helyi Egészségügyi és Szociális Osztállyal is. Azt gondoltuk és azt gondolom jómagam is, mivel a Semmelweis Egyetemen ebből írtam az egyik szakdolgozatomat, hogy lehet, hogy a szenvedélybetegséget nem feltétlenül intézményrendszeren belül kell minden esetben kezelni. Szóval ahhoz, hogy ma itt üljek, ahhoz az kellett, hogy már 2005-ben egy pályázatot benyújtsunk és megnyerjük, hogy Nagykanizsán legyen egy ilyenfajta ellátás. Akkor még nem tudtuk, hogy ez kötelező önkormányzati feladat lesz. Nagyon, nagyon örültünk neki és úgy gondoltuk, hogy sokkal hatékonyabban és eredményesebben végezzük el a munkánkat, hogyha tudunk társulni egy önkormányzati kötelező feladatban és azt a civil szakmai tudást, azt a lelkesedést, amit mi képviselünk, ezt ötvözni tudjuk. Én nagyon meglepődtem, amikor Pécsről jöttem hazafelé, egy más tárgyú szakdolgozatot adtam le, de ugyanúgy a szerhasználati problémakör tárgyában, hogy a döntéshozó vagy a jogszabályalkotó úgy döntött, hogy 2009-ben meg esetlegesen kiveszi. A mai napig nem találtam meg a szociális törvényben ezt a passzust. Gondolhatják, hogy kerestem, hiszen a tevékenységünket azért döntő mértékben meghatározza. Tehát én azt gondolom, hogy azért, hogy ma itt ülünk, már letettünk az Egyesület részéről egy tevékenységet a képviselőtestület asztalára, és ha úgy tetszik és a város asztalára is. Még egyszer csak hangsúlyozni tudom, hogy mindenképpen egy koordinátori szerepet szerettünk volna betölteni az ellátásra szorulók, az intézményes, az önkormányzati intézményes rendszer között, és mint civil szervezet minden hozzánk csatlakozó szakmai embert, illetve az ellátottaknak azt a fajta könnyű megközelítését szerettük volna biztosítani – szeretnénk is – ami ugye egy civil szervezet esetében sokkal egyszerűbb, mint egy egészségügyi intézményben, akár egy oktatási intézményben, ahol nem kérdőjelezem meg azt, hogy akár az osztályfőnökkel, akár a szabadidő felelőssel megbeszélni azt, hogy van ilyen probléma. Meg lehet, de mindig jelen van a hierarchia, ami az ilyenfajta problémakörnek a tálalását, megbeszélését nehezíti. A pályázatunk szerencsére erre az alacsony küszöbű ellátásra idén is sikeres volt, 3 mFt-ot kapott az Egyesület arra, hogy ezt civil tevékenységben folytathassa önállóan. Úgyhogy nem tudom, hogy ez most közvetítésben is megy a tévé felé, szeretném azoknak, hogy mondjam, a tájékoztatásomat adni, hogy ez létre fog jönni Nagykanizsán, és természetesen megfogják a megfelelő fórumon kapni a tájékoztatást arra, hogy mivel most már egy komolyabb tőkével, milyen fórumokon, milyen helyeken tudnak bennünket megtalálni és a segítségünket igénybe venni. Marton István: Kétségetlen, hogy nagyon fontosak minden felelősséggel viselt önkormányzat számára a közösségi ellátások és ezen belül az alacsony küszöbű szolgáltatás újítása is, de azért a lényeget - talán nem is az itt ülőknek, hanem azoknak, akik esetleg néznek bennünket, megtisztelnek azzal, hogy a soron kívüli közgyűlés munkáját figyelik – elmondanám. Itt az anyagban a második oldalon szerepel. Az új feladat ellátási rendszerben a közösségi ellátásuk és így az alacsony küszöbű szolgáltatás nyújtásának kötelezettsége 2009. január 1-jétől megszűnik. De mint a törvényben meghatározott tartalmú szociális szolgáltatások továbbra is megmaradnak. Finanszírozásuk valamennyi fenntartó számára egységes módon a tényleges szükségletek figyelembevételével pályázat útján valósul meg. A pályázati finanszírozás részletes szabályai nem ismertek azonban a feladat kötelező jellegének változása miatt az önkormányzat 2009-től nem lesz köteles az alacsony küszöbű szolgáltatás biztosítására, sem saját fenntartásában, sem más fenntartóval való ellátási szerződéskötés útján. Ezért osztom én Bárdosi képviselőtársam, illetve a szakbizottságnak az egyhangú álláspontját, amely szerint a határozati javaslat úgy szól ezek alapján, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű szolgáltatás nyújtásának fontosságával, azonban nem támogatja a feladatellátásra vonatkozóan a Nők-háza Egyesülettel ellátási szerződés megkötését, továbbá a feladatellátásra megfelelő ingatlan használatba adását. Ugye, mint köztudott ilyen ingatlanokat évtizedekre szoktak használatba adni. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy mérje fel a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása iránti igényeket, és ennek alapján vizsgálja meg a szolgáltatás Családsegítő és Gyermekjóléti Központ szakmai bázisán történő kialakításának szükségszerűségét, működtetésének költségeit, és erről tájékoztassa a Közgyűlést. Kérem, hogy aki ezzel a határozat javaslattervezettel egyetért, az nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 18 igen, 2 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 342/2007.(XI.09.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű szolgáltatás nyújtásának fontosságával, azonban nem támogatja a feladatellátásra vonatkozóan a Nők-háza Egyesülettel ellátási szerződés megkötését, továbbá a feladatellátásra megfelelő ingatlan használatba adását. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy mérje fel a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása iránti igényeket, és ennek alapján vizsgálja meg a szolgáltatás Családsegítő és Gyermekjóléti Központ szakmai bázisán történő kialakításának szükségszerűségét, működtetésének költségeit, és erről tájékoztassa a Közgyűlést. Határidő: 2007. december 31. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Maronicsné Borka Beáta osztályvezető, Szociális Osztály Dr. Kaszás Gizella intézményvezető, Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 3. Javaslat a Zemplén Sportegyesület támogatására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: A határozati javaslattervezet a sportegyesület javaslatát támogatja, de ez, hangsúlyozom, még a bizottsági szakaszba jutása előtt történt. Balogh László: Bár jómagam jobban szerettem volna nagyrendszerben tárgyalni ezeket az újabb többlettámogatási igényeket, de akkor maradjunk ezen menetrend szerint. Most csak a Zemplén Sportegyesület, tehát a Lábtoll-labdások kérelmével törődök, akikről ugye a sajtó révén is sokat lehet tudni. Nagyon nagyszerű eredmények sokaságát lehetne sorolni, de azt is tudhatjuk, hogy hosszantartó jogi procedúra után vannak, amely során hát mivel problémák voltak és fel is függesztették a működésüket a régi struktúrában időlegesen, ezért nem is kaphattak támogatást az önkormányzattól, legalábbis így volt 2006-ban. 2007-ben mi, ahogy nyáron lehetővé vált ismételten a jogiszerű működés, akkor támogattuk egyféle többlettámogatási igény lévén 500 eFt-al a Lábtoll-labdásokat. Tudjuk, mint máshol, itt sem elég mindenre ez az 500 eFt, és ezért van most itt előttünk egy 1 mFt-os kérelem, amely hivatkozik arra és hivatkozhat arra, hogy nemrég kiváló eredményeket értek el a világbajnokságon. Legjobb európaiként 5 bronzéremmel térhettek haza és így tovább. Mindehhez gratulálunk itt is, de olyan pillanatban vagyunk így az év vége felé, amikor forrásaink korlátosak, ezért a szakmai bizottság, amely azt gondolom és mondhatom, hogy szakmailag is tisztességgel tárgyalta a kérelmet, úgy határozott, hogy hát nem tudunk adni bármennyire is szeretnénk is akár többet adni, mint 300 eFt-ot. Ezt javasoljuk mi a közgyűlésnek 6 igennel, 0 nemmel, 0 tartózkodással (egyhangúlag) elfogadásra és azt remélem, hogy ezzel a kis támogatással, ami nem is olyan kicsi, de az év végéig történő működés még biztosított lesz és reméljük, hogy a jövő évben és a jövőben tovább fokozódnak azok a neves eredmények, amelyek eddig is megvoltak. Marton István: Több képviselőt nem látok szólásra jelentkezni, ezért kérem a Tisztelt Közgyűlést, aki egyetért a 300 eFt-tal, az nyomja meg az igen gombot, ugyanis erről kell szavaztatnom, a szervezeti és működési szabályzat szerint a módosító javaslatról. Én egyébként el tudom fogadni. A közgyűlés 20 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 343/2007.(XI.09.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 300.000,- Ft-tal támogatja a Zemplén Sportegyesületet, melynek forrása az Önkormányzat többlet adóbevétele. Határidő: 2007. november 23. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 4. Javaslat a Kanizsa Vízilabda Sportegyesület támogatására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Kanizsa Vízilabda Sportegyesület elég szerencsétlen szituációba keveredett, mert menetközben megváltoztatták a versenykiírást, és a tavaszi idényből hármat előrehoztak az őszire, és hát ezt anyagilag nyilván, nem bírják. Balogh László: Sporttámogatási rendszerünk előnyeit és hátrányait most nem kezdem el elemezni. Itt is csak hagyatkozok arra, hogy örülünk annak, hogy a Vízilabda Sportegyesületünk az OB-I/B-ben első helyen van jelenleg, amely akár a továbbjutásra is okot adhat a továbblépésben és ezt visszajeleznénk ismételten nem a 600 eFt-os támogatási keretösszeggel, hanem ennél egy kisebb összeget javaslunk a közgyűlésnek, figyelembe véve azt, hogy csapatsportágról van szó, figyelembe véve azt, hogy klasszikusan a világban jól menő sportágról van szó, és a kanizsai hagyományokban reméljük, hogy még erősebbek lesznek. Erre jelen pillanatban megvan az esély, így 400 eFt-al javasoljuk visszajelezni ezt a többlettámogatási igényt, de azt is el kell, hogy mondjuk, hogy remélhető és ezt a szakbizottság, az OKISB ezzel is foglalkozott, hogy az év hátralévő felében, tehát 2007. december 31-ig sajnos források híján nincs mód további támogatási igényekkel foglalkozni, de talán ez még belefér, ezért ez a javaslatunk a közgyűlésnek. Marton István: További hozzászólót nem látok. A magam részéről el tudom fogadni, de egyébként is kötelességem a módosítási javaslatról szavaztatni először. Bicsák Miklós: Én meg vagyok lepődve Balogh elnök úrnak itt a jó gazda módjára igyekszik sáfárkodni a pénzelosztással, de azért figyelmen kívül hagyja, Ő is velem együtt olyan büszke, ha kanizsainak érzi magát szívből, hogyha a vízilabda országosan vagy a határokon kívül jól szerepel, vagy itt a Lábtoll-labdások, Budavölgyi úr személyében nagyon sok sikert hoztak. Én úgy gondolom, hogy nem a 100 eFt-on. Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság és hadd ne menjek bele itt olyan vitákba vagy egyebekbe, amit el szerettem volna mondani, hogy adtunk mi oda olyan pénzeket, hogy ezeken a kéréseken nem szabadna, biztos, hogy az a megfelelő maximum, amit leírtak, hogy 600 eFt a vízilabdánál, 1 mFt a Lábtoll-labdánál, nem szólta, azért gondoltam, hogy itt a második témánál fogom a véleményemet elmondani, hogy jobban mérlegelnénk Tisztelt Elnök Úr, hogy a közgyűlést előtt, mint a szakbizottság elnöke, hogy azért vegyük figyelembe, hogy jogos az a kérés, mert ahogy kilépnek a városunkból, már dübörög az óra, a forintok és nagy költségei vannak, főleg ilyen első osztályú vagy másodosztályú és országos hírű sportolóink, akikre, ismételve, büszkék vagyunk. Én azt kérném, hogy legközelebb légy szíves gondold át azért az ajánlatodat. Én megszavazom, mert tudom, hogy a közgyűlés támogatja a szakbizottságnak a véleményét, de azért, mint elnök és sportemberhez méltóan kérlek, hogy egy kicsit úgy mérlegeld, hogy tényleg, ha egy kicsit kevesebb is, de igyekezzünk a kérelmet tiszteletbe tartani. Marton István: Úgy gondolom, hogy a kérelmek közül ez lett legnagyobb mértékben tiszteletben tartva, és hát azok, akik felvirágoztatták Kanizsán most már tizenegy néhány év alatt a vízilabdasportot és tudom, hogy eddig is sokat áldoztak, de úgy gondolom, hogy ha itt hiányzik is nekik még egy-két száz ezer forint azok, a vezetők, tehetős üzletemberek ezt még a zsebükbe nyúlva ki fogják pótolni már csak azért is, mert minden idők legjobb kanizsai teljesítményét nyújtják azzal, hogy az OB-I/B-ben első helyen állnak ebben a pillanatban. Több hozzászóló nem lévén én a szakbizottsági 400 eFt-ját teszem fel szavazásra. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 23 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 344/2007.(XI.09.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 400.000,- Ft-tal támogatja a Kanizsa Vízilabda Sportegyesületet az Önkormányzat egyéb dologi kiadásainak megtakarítása forrás terhére. Határidő: 2007. november 23. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 6. Javaslat az NTE 1866 MÁV sportegyesület labdarúgó szakosztályának támogatására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Először Tóth László úrnak, az egyesület elnökének adom meg a szót. Tóth László: Ha lehet, akkor én a későbbiek folyamán szeretnék szót kérni. Az Ön előterjesztésében szereplő mellékletek tisztességesen és hitelesen írták le a helyzetet. Én akkor szeretném azt kérni, hogy akkor a későbbiek folyamán kérjek szót. Balogh László: Igen, egy kicsit hosszabban szeretném körbejárni a helyzetet. Ismételt, rendkívüli támogatással fordult hozzánk az NTE 1866 MÁV Sportegyesület Labdarúgó-szakosztálya, 4,9 millió Ft-ot kérnek. Az idei évben kaptak már egyszer 10 millió Ft-ot, és nyáron volt egy 5 millió Ft-os kérelmük, amelyre mi adtunk 2,5 millió Ft-ot, és egy másik 2,5 millió Ft-ot az 5 millióból úgy címkézett a közgyűlés, hogy az a sportegyesület számára adódik. A sportbizottság hosszan tárgyalta a tegnapi nap folyamán az újabb, ismételt rendkívüli támogatási igényt, és a lényeg röviden, az csak annyi, de szeretném egy kicsit érthetőbbé tenni, hogy a végső döntés, illetve a javaslatunk az volt, a sportbizottságé, hogy erre a támogatási, ismételt rendkívüli támogatási kérelemre nem tudunk most adni, javasolni pénzt, tehát 0 Ft-os lenne a visszajelzés. Ezt a határozati javaslatot a sportbizottság részéről 4 igen, 2 nem és 0 tartózkodás támasztotta alá. Hogy miért ez a javaslat? Világos, kétszer, háromszor ennyit is jó lenne akár szétosztani a sportra. És a közvélemény tájékoztatására hadd mondjam azért azt el, hogy az idén, ha mindent beszámítunk, akkor a költségvetés járulékokkal csökkentett sarokszámának 1 %-át, tehát körülbelül 150 millió Ft-ot fordítottunk sportra. Ezen belül verseny- és élsportra az idén 85 millió Ft-ot fordítottunk, ami a tavalyi 70 millióhoz képest tisztességes emelkedés. Jelen pillanatban 95 milliót fordítottunk ezzel együtt verseny- és élsport támogatásra, mert évközbeni többlet támogatási igények körülbelül 10 millió Ft-ot fedeznek le még pluszban. És akkor itt tartunk most, és jöttek újabb kérelmek, ez is egy komoly kérelem, amivel komolyan kell foglalkozni, de hadd mondjam itt ki a sportbizottság szakmai állásfoglalását a jövőre nézve, hogy mi azt szeretnénk, ha 1 Ft-hoz 1 Ft-tal járulhatnánk hozzá, járulnánk hozzá a jövőben. Ez egy stratégiai világos tételmondat és alapelv. Tehát ha kérnek 1 Ft-ot, akkor mi adunk 1 Ft-ot, de azt a másikat tegyék hozzá. Világos, hogy bizonyos esetekben ez nem könnyű, kis egyesületeknél ezt könnyebb teljesíteni, nagyobbaknál, ismerve a kanizsai mecénási reflexeket, de nem csak a kanizsait, a magyarországiakat jelen időben, hát bizony nem mindig könnyű ezt teljesíteni. Ezt is kalkuláljuk persze be, de ettől még stratégiai elv ez lehet. Mint ahogy az is lehet, hogy készpénzhez szeretnénk készpénzt rendelni ebben az 50-50 %-os megoszlásban, és nem tudunk, azt gondolom, nem lehet bekalkulálni bizonyos társadalmi munkák eszmei értékét és így tovább. És akkor ezt a vonalat most én itt lezárnám, de hadd utaljak arra, hogy sajnos a sporttámogatásban vannak korlátok, mint ahogy minden támogatásban vannak. Jó lenne, ha lennének más mecénások is a város kívül. Vannak persze jó példák, de valahogy a reflexek nem mindig működnek jól. Mi szeretnénk – Bicskák Miklós Tisztelt Képviselőtársamnak mondom –, igen, szeretnénk jó gazdák lenni, tudom, hogy nem mindig vagyunk tökéletesek, de ettől még akár törekedni lehet rá, és vannak kész helyzetek, mint ahogy most is alakult, és most én újabb számadatokkal nem terhelném a Tisztelt Közgyűlést és a nyilvánosságot sem, de akár bizonyíthatjuk azt, hogy a korlátjainkhoz értünk jelen pillanatban, és nekem nincs lelkiismeret furdalásom a miatt, hogy a sportot nem támogatjuk eléggé Nagykanizsán. Hadd idézzek akár olyasmit, ami ugyan extrém sportra hangzott el itt nem régen a Nemzeti Sportban, de azt mondja, hogy – reklámot csinálva akár – ez tiszta Amerika, Kanizsa, mondja egy cikk címe. Úgy tűnik, Nagykanizsa városa igencsak fogékony az extrém, hazánkban közel sem elterjedt sportágakra is. Hát igen, még az is belefér, és belefér a klasszikus hét kiemelt sportágunk, amelyek között ott van a foci, és legyen is ott, azt remélem, hogy stabil focicsapatunk lesz a jövőben is, akár NB-III-ban vagy még feljebb is. Én azt remélem, hogy ez az időleges támogatás elmaradás nem jelent végnapokat. Röviden, hadd hivatkozzak arra, a támogatási igényben van két tétel, egy 2,3 milliós, amely munkabérek és járulékai, és van egy 2 milliós, amely játékosok prémiuma. Én azt gondolom, hogy ha ezt most nem kapják meg év végéig a játékosok és nem tudom kicsoda, talán még nem kell, hogy e miatt megszűnjön a focicsapatunk, mindannyiunk focicsapata. Hadd jelezzem én is ezt, hogy ugyanolyan drukker vagyok, mint sokan mások, és ennek megfelelően kerestük meg az NTE 1866 Sportegyesület elnökségét a keddi napon, amikor a közgyűlés által kijelölt négyfős bizottságunk hosszan, két órán keresztül tárgyalt a sportegyesület elnökségével és a szakosztályok képviselőivel, és ott is kikristályosodott sok minden a jövőt illetően. Én remélem, hogy tudunk együttdolgozni a jövőben is, és kérem is azt, hogy Karádi Ferenc úr tájékoztassunk bennünket ezen tájékozódásról, és szívesen ecsetelném még hosszabban a helyzetet, megadva a súlyát itt a dolgoknak, de nem teszem. A lényeget, azt hiszem, elmondtam. Hajrá NTE 1866! Bárdosi Gábor Jenő: Amikor megszólalok, akkor persze nehéz minden pátosz nélkül nekem megszólalnom ebben a dologban, hiszen jó pár évet töltöttem a labdarúgópályán, mint az akkor még teljesen máshogy szocializálódott városban, akkor az Olajbányász gyerekeinek nevelése és edzése volt rám bízva sok-sok éven keresztül. Amikor tavaly ilyen tájban, ősszel azon szurkoltunk, azt hiszem, nagyon sokan ebben a városban, hogy hat év után végre újra NB-s csapata legyen a városnak, akkor és mivel ebben az időben volt akkor is, ilyen november táján, persze az előtte lévő hónapokban is a kampányok során elhangzott mondatok vagy akár leírt mondatokat is visszaidézhetném, nagyon sokan mondtuk azt, hogy minden meg fogunk tenni ennek a labdarúgásnak, ha sikerül ennek a csapatnak bevergődnie magát a Nemzeti Bajnokságba, akkor mindent megteszünk azért, hogy amennyire lehet, a város részéről is támogatjuk. Azt gondolom, akkor, amikor az elmúlt közgyűlésen nem tárgyaltuk ezt az előterjesztést, akkor utána engem ért az első meglepetés, november 3-án szombaton egy …. terén effektus cikk jelent meg a Zalai Hírlapban, amelyben a Bizottsági Elnök Úr, Balogh László elnök úr már jelezte előre, hogy ez beindíthat egy folyamatot ebben a városban itt az év végén, hiszen minden most akkor hamar, gyorsan és még kér a várostól. Én azt gondolom, hogy egy olyan egyesület, amelyik közel 1000 gyermeket nevel 7 éves kortól egészen ifjúsági korig, aztán később most ugye nevezzük most a felnőtt NB-s bajnokságban szereplő játékosokkal, nem egy játékosról tudunk, azt hiszem, több nevet is lehetne említeni, de én csak azt az 5-7 évesen gyerekként ott kezdő Burucz sporttársat említeném, aki ma Pécsett tanulva ott tartja edzéseit, aztán hazajön és játszik ezért a városért, ennek a városnak a csapatáért. Ezek mellett nem tud az ember elmenni szó nélkül az, aki ismeri egy kicsikét ezt a szakmát, nevezzük úgy, vagy ezt a játékot. Tehát az egyesületi munka gyümölcse lett az, hogy NB-s csapatunk lett újra a városban. Jelenleg ez a csapat a tizenegyedik helyen áll négy pontra lemaradva a 8. helytől. Én azt gondolom, amikor egy közös célt vállaltunk itt az önkormányzat több tagjával együtt, aki ma itt ül az asztalnál, akkor vállaltunk egy demokratikus vezetést, hiszen megbízott tagjai lettünk egy demokratikus vezetésnek ebben a városban. Ha már munkánk során szavaznunk kell egy döntésről, akkor ez számunkra jelezze azt, mert szerintem azt jelenti, hogy akiket vezetünk, lehetőséget adtak arra, hogy részt vegyünk a döntések meghozatalánál. Számtalan előnye van ennek, ha erre lehetőséget kapunk, hiszen különböző nézőpontokat, véleményeket lehet ütköztetni itt a közgyűlésben 26-unk között. Mérlegelhetünk. Ezzel demonstrálhatjuk, hogy nyitottak és kiegyensúlyozottak igyekszünk lenni másoknak a véleményére is, hiszen így jobb döntést tudunk talán hozni. Ezzel azt érezhetjük, hogy a legtöbbet megtettük azok felé legfőképpen, akik ezt a lehetőséget számunkra biztosították. Ha véleményünket meghallgatják, az meg azt mutatja – én úgy gondolom –, hogy fontosak vagyunk egymásnak és számítunk egymás munkájára vagy véleményére, és ezzel számíthatunk persze azoknak is, akik ezt a demokratikus lehetőséget számunkra megadták. Arra a sok-sok nézőre gondolok persze, akik, ahogy az Elnök Úr is mondta, hogy Ő is nagy szurkolója volt a mindenkori labdarúgásnak és remélem, lesz is és leszünk majd még mi tízezren a mostani NB-s csapatnak a mérkőzésein, talán a közeljövőben. Erre predesztinálja ez a gyerekektől való fejlődése a csapatnak a nagycsapatig. Persze mindig vannak kivételek, mert emberekből vagyunk. Vannak olyanok, akiktől, ha véleményt kérünk ma, holnap lehet, hogy ott ülnek a székünkben, és az asztalra teszik a lábukat. Én képesnek tartom ennek a testületnek minden tagját arra a város vezetésében, és hiszem, hogy ezt a megkapott lehetőséget, ezt jó döntésekre tudjuk felhasználni. Most egy ilyen előtt állunk. Néha, mint ebben a tárgyalt napirendi pontban is, most éppen a város sportéletében játszunk szerepet, döntő szerepet. Ezzel céloznék a hat évvel ezelőtti járási bajnokság történetére. Legyen mindenki ennek tudatában akkor, amikor meghozza majd a döntését. Tetszik, vagy nem tetszik, ezt az élet majd számon kéri rajtunk, és tényként fogja elkönyvelni. Én ma jó döntést igyekszek hozni. Tegye ezt mindenki a közgyűlés tagjai közül. Kérek mindenkit, a napirendi pont célját tekintse elsősorban megvalósítandónak, és ezért tegyen ma egy jó döntést mindenki. Röst János: Azzal kezdeném, hogy csalódott vagyok Balogh bizottsági elnök úrral kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy az, aki ezt a bizottságot vezeti, és ha sportról van szó, akkor Neki kellene a legjobban harcolni mindenegyes egyesületért, mindenegyes klubért a Pénzügyi, Gazdasági bizottsági elnökökkel szemben. Amit Ő elmondott, hogyha ezt mondjuk, egy Gazdasági bizottsági elnök vagy egy Pénzügyi bizottsági elnök mondja el, akkor teljes mértékben megértem. Az előttünk lévő három beterjesztésből, nézegettem az anyagot, egyharmadot kapott az első kérelmező, kétharmadot a második, és most azt gondoltam, hogy akkor feljön háromharmadra Balogh bizottsági elnök úr javaslata, és az pedig a nulla harmad lett. Nekem is nehéz arról beszélni, hogy elfogult vagyok-e az NTE-vel kapcsolatban, hiszen nekem mind a két gyermekem ott futballozott, és mi szülők ugyanúgy megvásároltuk a garnitúraszereléseket, mint a mostani szülők. Az NTE gyakorlatilag állami cégből támogatott egyesület volt korábbról. Ez a támogatás alapjaiban gyakorlatilag megszűnt. A szponzorok egy ilyen típusú egyesületet nagyon nehezen támogatják, tehát az az elvárás, amit egyébként mi is gondoltunk korábban, nem valósulhat meg, hogy a szponzorok tömegei árasztják el az NTE környékét. Tehát gyakorlatilag két lehetőség van, hogyha azt akarjuk, hogy legyen NB-III-as labdarúgócsapata a városnak, hogy vagy jelentős mértékben bevállalja ennek a szponzorálását, vagy pedig megszűnik. Előttünk is kettő út volt korábban. Egyik volt a fokozatos feljutás, a másik pedig a labdarúgócsapat vásárlása. Az élet ezt az eredményt hozta, tehát gyakorlatilag egy járási bajnokságból került fel az NTE, nagyon hosszú időt jártak be a labdarúgói, és lényegében a fiatal garnitúra az, aki most NB-III-ban játszik. Amikor Önök a döntésüket meghozzák, higgyék el nekem, hogy azt a döntést fogják meghozni idővel, hogy ez a csapat kiessen az NB-III-ból, megszűnjön, vagy pedig stabilan gyökeret tudjon ereszteni. Én nem hiszem azt, hogy ezt az NTE NB-III-as csapatot el lehetne lehetetleníteni. Az eddigi támogatások, nyilvánvaló, fontosak voltak, viszont az önkormányzatnak, én úgy gondolom, hogy egy tartalékalapot kellett volna képeznie azokra a lehetőségekre, amikor az őszi-tavaszi bajnokság esetén egy feljutó csapat egy magasabb osztályba találja magát. Én úgy gondolom, ezt meg kellett volna tennünk, akkor ez a probléma most nem merült volna fel. Ezzel számolni lehetett, mindenki tudta azt, hogy a MÁV NTE egyébként NB-III-as labdarúgócsapat fog lenni a bajnokság végére, hiszen utcahosszal vezette a bajnokságot. Én arra kérném a képviselőtestület tagjait, hogy támogassák az előterjesztést. Az összegszerűségében, ha nem fogadható el a 4,9 millió Ft, akkor javasolnék egy 4 millió Ft-os összeget. Tóth László: Az előttem hozzászóló két képviselőtársam nagyon sok olyan gondolatot elmondott Önöknek, amivel én is szerettem volna foglalkozni, hát ezért engedjék meg, hogy én most, mint az egyesület elnöke, egy kicsikét távolabbról kezdjem a dolgot. Mint már egyszer leírtam le, történelmi léptékkel nem is olyan régen, mintegy 141 évvel ezelőtt, 1866 nyarán pár ember úgy gondolta, hogy az akkori törvények megfelelően egylet formájában létrehozza az NTE-t, a Nagykanizsai Torna Egyletet. Az egylet sportolói alakítják meg később a Nagykanizsai Önkéntes Tűzoltó Egyletet. Mint köztudott, az NTE 1866 az ország jelenleg még működő legrégebbi egyesülete. Az NTE története a mai napig a kiváló személyiségek és a sportot, ezen belül a labdarúgást szerető emberek összefogásának a története. Mindannyiunk számára örömteli fejlődést látunk, amit a labdarúgó szakosztály az elmúlt években teljesített. Minden létező korosztályban folyik a labdarúgóképzés, a nevelés. A tervszerű és tudatos tevékenység eredményeképpen ma már a Nemzeti Bajnokságban szereplő saját nevelésű játékosokból álló felnőtt futballcsapatunk van. A 2006/2007-es bajnoki évadban csapataink 5 első és 1 második helyezést értek el a különféle szintű labdarúgó bajnokságokban. 2006-ban a 140. éves jubileumi ünnepség során egy, az utánpótlás nevelést jelentősen segítő műfüves pálya került átadásra az egyesület sporttelepén, 2007 őszén pedig az edzőpálya kapott villanyvilágítást. Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Közgyűlés! Szilárd meggyőződésem, hogy a 2007. április elején megválasztott NTE 1866 elnöksége és a labdarúgással foglalkozó szakembergárdája felelős döntést hozott a tekintetben, amikor benevezte a labdarúgócsapatunkat a Nemzeti Bajnokság küzdelmeibe. Tette mindezt nem csak a tartósan magas színvonalú szakmai munkában kiemelkedő szerepet nyújtó játékosok és edzők teljesítményére alapozva, hanem bízott a 2006. október 1-jén megválasztott új városvezetés részéről elhangzott ígéretekben is. Miről is van szó? 2006. novemberében Cseresnyés Péter alpolgármester ünnepi beszédében támogatásáról biztosította az egyesület vezetőit és kijelentette, arra törekednek, hogy Nagykanizsának ismét legyen NB-I-es futballcsapata, hiszen az NTE tradíciója erre predesztinálja az egyesületet. 2006. december 15-én a labdarúgó szakosztály évértékelő vacsoráján Marton István polgármester beszédében kijelentette, hogy a város biztosan nem hagyja cserben a csapatot. Most pedig arra kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy tekintsünk együtt egy videó-bejátszást, és azt követően pedig mindenki döntse el lelkiismerete szerint, hogy indokoltan bízhattunk-e ezekben az ígéretekben. Ha a látottak alapján Önök is azt gondolják, hogy megalapozottan bízhattunk az ígéretekben, úgy arra kérem Önöket, hogy támogassák az Alpolgármester Úrral egyeztetett és a Polgármester Úr által előterjesztett határozati javaslatot. Amennyiben a nem gombot részesítik előnyben, ugye az azt jelenti akkor, hogy a fentebb megnevezettek hiteltelenek. ….. befejezésül pedig engedjenek meg egy magánvéleményt. Végtelenül nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy 2007. április 1-jén olyan nagyformátumú elődök nyomdokaiba léphettem, mint Ebenspanger Lipót, Walbach Mór, Unger Ullmann Elek, Péter Ferenc, valamint Dr. Izsák József. Befejezésül pedig ajánlom figyelmükbe az elnöki székről való beszédem néhány gondolatát. A sport önként vállalt kötelezettségekkel járó tevékenység, így jó lehetőséget kínál a nevelés számára. Itt nem csupán a testi nevelés egy lehetőségéről, hanem annál sokkal többről van szó, a sportoló értelmi, érzelmi kiegyenlítettséget tanul, elsajátítja az indulatain való uralkodás technikáját. A sport nem tűri meg a hazugságot és a gyávaságot, éppen ezért különösen jó terepe a jellem gyakorlásának. Ennyit szerettem volna előzetesen, mint az egyesület elnöke hozzáfűzni, és akkor most, ha megengedik, akkor ezt a háromperces videó-bejátszást elindítom. (A közgyűlés megtekintette a videó-bejátszást – Cseresnyés Péter alpolgármester és Marton István polgármester fent említett beszéde.) Dr. Kolonics Bálint: Emlékszem az előző közgyűlésre, amikor ez a kérelem indult, és a közgyűlés elé került volna, de ennek nem volt lehetősége, viszont itt volt előttünk egy másik sporttámogatás iránti kérelem. Én nagyon világosan kifejtettem az álláspontomat azzal kapcsolatban is itt a közgyűlés előtt, hogy adjuk meg a sportnak és a sportegyesületeknek az egyenlő lehetőséget és esélyt, tehát mindenki megfelelő elbírálásban részesülhessen a város által. Én csodálkozom egyébként a sportbizottság döntésén mindazonáltal, hogy én Balogh elnök úrnak hallottam az interjúját a rádióban, és nem értettem, hogy akkor most rosszul tudom vagy most mégis olyan döntés született, hogy támogatják, mert abból az tűnt ki számomra, hogy teljes mellszélességgel kiáll a futball és az NTE mellett. Én azt gondolom, hogy most ott tartunk, hogy én a kosárlabda támogatás iránti kérelmét természetesen támogattam, mert minden sportkérelmet támogatok, és elmondtam itt akkor is a közgyűlésen, hogy teszem azt azért, mert bízom abban, és azzal a feltétellel teszem, hogy egyéb más sportegyesületet is támogassunk, hiszen a sport, az nem politikai és egyéb más dologról itt nem lehet beszélni. Van két másik kérelem, amit viszont, nem szeretném a másik két sportegyesületnek az érdemeit csorbítani, de ha a sorrendiséget veszem szem elé, akkor az azt mutatja, hogy az NTE kérelme érkezett meg a három kérelemből elsődlegesen a közgyűlés elé Polgármester Úr, és Bizottsági Elnök Úr azzal indokolja, hogy hát végesek a keretek, sorrendcsere történik, két másik sportegyesület megkapja a támogatást. Én csak azt kérem, hogy mondja meg majd valaki, hogy mi az oka annak, hogy az NTE-t akkor a közgyűlés nem támogatja, ugyanis nem légből kapott támogatási kérelemről van szó, mert minden alapja meg volt ennek az egyesületnek arra, hogy a Nemzeti Bajnokságba a nevezését leadja, pontosan azért, mert a város részéről teljes mellszélességgel való támogatásáról biztosította a város. Ez tisztázott volt, ez a dolog, hogy ez milyen feltételekkel jár, hiszen a szakosztály vezetője, Kozma úr ezt tételesen levezette, hogy ez milyen költségvetéssel jár. Ebben a hiszemben neveztek az NB-III-ba, és úgy gondolom, hogy nem is rosszul kezdték a szereplésüket azok a saját nevelésű fiúk, akiket az egyesület edzői kisgyerekkoruk óta nevel és most az NB-III-as csapatnak tagjai, és elkezdték a nagyobbak ellen felvenni a küzdelmet ebben a bajnokságban, és úgy tűnik, hogy talán már kezdenek a középmezőnyhöz húzni. Egyébként visszatérve erre a játékosok prémiumára, ezek olyan kicsiny összegek, amik egyébként a versenysportban érdekeltség nélkül nem megy. Ezek akkora összegek, hogy tulajdonképpen a játékosoknak a mérkőzésre felmerülő költségei egyébként felemészt, többet megeszik a játékos, mint amennyi ez a prémium. És ott tartunk, hogy a Nemzeti Bajnokságban való további részvétel az, ami egyébként veszélybe kerül ez által, és közölni kell majd a játékosokkal, hogy fiúk, lehet jönni továbbra is edzésre, de a Nemzeti Bajnokságnak akkor annyi, és lehet visszamenni és kezdeni elölről, és lehet a járásban majd kezdeni és folytathatjuk majd valamikor hosszú évek után, és visszakerülhetünk az NB-III-ba, mert egy nullás döntés, az ezt az eredményt fogja egyébként hozni. Én, aki tagja lettem egyébként az NTE elnökségének, arról tudom a közgyűlést tájékoztatni, és a saját frakciómat is, ebbe a sportegyesületbe pénzt csak vinni lehet, onnét hozni nem lehet, és olyanfajta takarékos gazdálkodás kezdődött a sportegyesületben, aminek az eredménye egyébként látszik, mert az előterjesztés végén ott van az az APEH igazolás, ami most már arról tájékoztat Minket, hogy nincs adótartozása a sportegyesületnek. Nem volt ez az egyesület egyébként olyan népszerű akkor, amikor hatalmas köztartozása volt, amit évek alatt gyűjtött össze az egyesület, majdnem, hogy üres volt az elnöki szék, az elnökségi tagoknak a székei. Akkor nem jelentkezett senki, nagyon nehéz helyzet volt. Most eljutott oda az egyesület, hogy nincsen köztartozása, és a következő évet úgy tudná megkezdeni, hogyha most egyéb más tartozást nem hoz ez az év, nem kellene tartozást átvinni a következő évre. Természetesen a sportegyesület nem fog egyébként tartozást felhalmozni, mert a felelős elnökség nem fogja elengedni a csapatot akkor játszani, ha nem lesz meg rá a megfelelő forrás, hanem vissza fogja hívni az MLSZ-nél az NB-III-as nevezést, és nem fog az NB-III-ban játszani a csapat. Most hétvégén még mindenki megnézheti az NB-III-as csapatot a futballpályán, a következő hétvége, az már kérdéses. Tehát én azt gondolom, hogy kössünk kompromisszumos javaslatot itt a közgyűlés előtt. Én a magam részéről természetesen a nullát nem tudom támogatni, és mindenki nézzen majd a sportolók szemébe akkor, amikor azt mondja, hogy nem támogattuk, és lehet itt arról beszélgetni, hogy most ennyi, meg annyi, hát kérem szépen, voltak itt olyan megfelelő ígéretek, amikre a szakosztály alapozta egyébként a költségvetését, és én nem kérdőjelezem meg itt a költségvetési számukat, hiszen Kozma úr olyan részletesen összeállította egyébként a költségvetést, hogy itt minden szám stimmel, ha ezt a költségvetést Neki kell teljesíteni. Ha más embernek kellene, akkor sajnos azért nem menne, mert ebben annyi társadalmi munka és annyi szívesség van, amit, hogyha forintálisan kifejeznének, az egyébként ebben nincs bent, de azért azt ne vonjuk kétségbe, hogyha valaki a világítást megcsinálja a pályán, az nem bír forintális értékkel, ha valaki ott terepmunkát végez, az nem bír forintális értékkel. Egyébként tájékoztatom a közgyűlést arról, hogy az egyesület jó irányba halad a tekintetben, hogy a szponzorokat sikerül talán az egyesületnek megtalálni, és igenis, hogy forintális támogatások is folynak be most már az egyesülethez, tehát az egyesület januárra talpra tud egyébként állni. Ez az önkormányzati támogatás, ez nagy szükséggel bír az egyesületnél. Az önkormányzat egyébként nem szponzor, mert nem gazdasági társaság, hanem önkormányzati feladat a sport támogatása. Bene Csaba: Én már nem először érzem magam nagyon kellemetlenül ilyen közgyűlésen, amikor sporttámogatási plusz kérelmek jönnek be hozzánk, és ellenzéki oldalról is megpróbálnak ilyen érzelmi húrokat pengetni, és egyes támogatások kérdésében kidomborítani, mennyire szükséges, hogy azt az egyet éppen akkor támogassuk. A mi felelősségünk az, hogy az egész sportrendszert áttekintsük, és annak keretében nézzük meg, hogy milyen támogatások nyújthatók. Én az egész rendszert tekintve teljes nyugodt lelkiismerettel ülök itt. Azért ülök nyugodt lelkiismerettel, mert amit megtehettünk, azt megtettük. Sőt, a megelőlegezett bizalom folytán odatettük a plusz pénzeket a MÁV NTE-nek. Még mindenki emlékszik arra, hogy az I. félévet milyen osztályban játszotta az MÁV NTE labdarúgócsapata. A Megyei I. osztályban játszotta. Kérem szépen, a Megyei I. osztályban meg lehet nézni, vagy a Megyei II. osztályban, Bicsák úr az egyik szenvedő alanya a Palin SE-vel kapcsolatban, hogy honnan vettük el a pénzeket azért, hogy a MÁV NTE labdarúgócsapatát kiemelten tudjuk támogatni, hiszen Bicsák úr azon nyomban, amikor meglátta, hogy milyen sporttámogatást kapott Palin SE, plusz igénnyel lépett fel ugye a közgyűlés felé, teljesen természetesen. Tehát az eredeti, szakosztály által elénk tárt támogatási rendszerben az NTE-nek 5 millió Ft volt erre az évre betervezve, mert ugye ott senki sem prognosztizálta azt, még ha olyan jól is álltak, nem lehetett azt mondani, hogy biztos, hogy NB-III-as tagsággal fognak bírni. Erre mi azt mondtuk az elosztáskor, hogy nem 5 millió, megelőlegezzük a bizalmat, és 10 millió Ft-os támogatást szavazunk meg egész évre. És ebben tájékoztattuk Kozma urat is, Kozma úr akkor, a szakosztály vezetője, köszönettel is vette emlékeim szerint, azt üzente vissza nekünk, hogy köszöni a támogatást, és az előlegezett bizalmat, és tudja azt, hogy ebből elvileg meg kell oldania a féléves NB-III-as működtetést is. Ezek után megszavaztuk a labdarúgó szakosztálynak a 2,5 millió Ft-os támogatást a legutóbbi nyári kérelem kapcsán, amikor a MÁV NTE jött ilyen kérelemmel hozzánk. Tehát én úgy gondolom, hogy a közgyűlésünk, amit tehetett és jó szívvel megtett, azt megtette ebben az ügyben, és én nagyon kérem a képviselőtársaimat, hogy a nyilvánosság erejét ne használják arra, hogy olyan téves számokat mondanak, Bárdosi képviselőtársam biztos elszólta magát, hogy a 1000 gyermek sportol ott, én úgy tudom, hogy igazolt gyermek, de igazítson ki a Tóth elnök úr, hogy igazolt labdarúgó, az hány van, hány – 165 gyermek van jelen pillanatban, de nagyon szép, és hozzáteszem még egyszer azt, hogy tisztelem, becsülöm az ott elvégzett munkát, de senki ne kérdőjelezze meg azt, hogy mi nem tisztességgel és becsülettel próbáltuk ezt a munkát értékelve odatenni a támogatást. Valahol viszont felelősséggel gondolkozva azt kell mondani, hogy állj, ennél többet nem tudunk biztosítani, és mindezeknek a tudatában kell a további munkát szervezni, és nem hiszem, hogy az a megoldása ennek, hogy bármely csapatot visszaléptetni. Én azért elég jól eligazodom a labdarúgás világában több képviselőtársammal együtt, nagyon jól tudják, hogy van, ahol évekig játszanak úgy el a játékosok, hogy valamilyen csúszások és problémák vannak. Nem szeretnénk ezt mi, hogyha így működne, de hogy az első ilyen problémára az legyen a reakció akárki részéről, nem is gondolom, hogy ez lesz a reakció, hogy aztán visszaléptetjük, és nem megyünk tovább a bajnokságban, én úgy gondolom, az igazából felelőtlen dolog. Tehát én arra hívnám fel még egyszer a figyelmet, hogy a mi részünkről megtettük, amit meg lehetett tenni. Én úgy gondolom, hogy az egyesület vezetőségének, illetve a labdarúgó szakosztály vezetésének is meg kell tennie a maga részéről, amit meg tud tenni, vagy még többet kell tennie. Bárdosi Gábor Jenő: Válaszolni szeretnék arra az egyetlen mondatára képviselőtársamnak, amivel azt mondta, hogy én azt mondtam, hogy 1000 gyermek sportol az NTE-nél. Én azt mondtam, az elmúlt hat évben az utánpótlás-nevelésben közel 1000 gyermek nevelését végezte ez az egyesület. Nem szeretem, amikor valaki azt mondja, vagy azt adja a számba, amit nem mondtam ki. Bicsák Miklós: Igen Tisztelt Polgármester úr, Alpolgármester úr, ugye nem komolyan tetszenek gondolni, hogy nem támogatják MÁV NTE-t? Én el sem hiszem Önökről. Annyira meggyőzött ez a videó-ismétlés, én ott voltam ezen a kampányon, igaz, nem álltam oda a Böröcz úr mellé, nem, mint félve, csak kíváncsi voltam, hogy a szónokok a városunk érdekében a jövőben, a jövő szempontjából a városi kiemelt sportágakban a kampányban milyen elképzeléseket milyen jövőbeli terveket szövögetnek. Meggyőzött Cseresnyés úr, nem csak ezzel az ismételt dologgal, de én akkor is bíztam, akárki lesz a városunk első embere és második embere, és a Tisztelt Közgyűlés, a feladatát, amit vállalt Nagykanizsa, illetve a sportegyesületek, bármelyik, amelyik NB-s szintre fel tudta magát tornázni, a város, ahogy elhangzott az előttem felszólalóktól, nem szponzorként, hanem kötelességből támogatni fogja. Én úgy gondolom, átérezzük ezt mindannyian felelősségteljesen, és sajnálom, hogy Bene úr most nem a helyén ül, nagyon sok mindenben nem értek vele egyet, főleg, mint sportember, aki hosszú éveken keresztül, igenis támogatnunk kell, és fel kell ezt vállalni. Ma már tudjuk azt, hogy az NB-III-ban ez a kis csapat, aki jelen pillanatban, ahogy itt az előttem felszólalók, 13 pontjával, ha jól emlékszem, annyi van, komoly helyezést értek el ezek a saját nevelésű kis emberpalánták. Nem teheti meg Alpolgármester Úr és Polgármester Úr azt a város, hogy ezt az összeget, amit kértek és javasolva Röst János úrnak, képviselőtársamnak a 4 millióra, tudnám támogatni, és fogom is támogatni, és gondolom, hogy átgondolva még egyszer, szükség van ennek a csapatnak, hogy ezt a támogatást megkapja. Higgyétek el, jó érzés. Én nagyon sok vidéki meccsen ott vagyok, ezek a gyerekek teszik a dolgukat. Úgy teszik, hogy Kanizsa szívét, lelkét beleteszik a meccsben. Vannak kisebb hibák, az más dolog, szakmai, majd az edző azt meg fogja oldani, de nekünk egy a dolgunk, mint közgyűlés felelős tagjai a városért ezt az egyesületet nem hagyhatjuk, hogy sodródjon. Erre a pénzre igenis Tisztelt Képviselőtársaim, szüksége van. Kérem tisztelettel mindannyitokat, gondoljátok át, mert nem lehet nullásan szavazni, hogy nem támogatjuk. Vállalkozók, szponzorok? Hát, biztos, ha a szekér megy, akkor odaállnak, és ahhoz el kell egy úton indulni. Ez a csapat teszi a dolgát, halad a sínen, csúszik előre, és ehhez mi kell? Nekünk, képviselőknek odatenni a megfelelő költségvetésből biztos, hogy van rá pótforrás lehetőség, hogy ezt a 4 millió, 5 millió Ft közötti összeget, hogy ez a csapat ki tudja az adósságait, a játékosok felé, hogy, na lám, azok a fiatal emberek látják, hogy milyen felelős emberek ülnek a közgyűlésben, és teszik a dolgukat, mert akarják, hogy Nagykanizsán nem csak NB-III-as újra, tisztelettel ismételem Cseresnyés Péter urat, jó lenne NB-I-esnek lenni. Peti! Ott ülnék melletted, remélem, a VIP-páholyban. Dr. Károlyi Attila: Én a Bene Csaba képviselőtársam helyében nem lennék olyan túlságosan nyugodt. Én rendkívül nyugtalan lennék, és feszült lennék, mint ahogy az is vagyok. Én csodálom az Ő nyugodtságát, mert hiszen Ő azt mondta, hogy nyugodt vagyok, hogy ha a város egészét tekintve a sporttámogatásokat figyelembe véve az a támogatás, amit adtunk, és amelyet nem adunk, az elégséges. Nagyon nyugtalan lennék. Gondolkodtam rajta, hogy elmondjam-e, elmondom, mégiscsak úgy döntöttem. Néhány éve még magam is aktív versenyző voltam, és megmondom őszintén, egy technikai jellegű sportágban, és nagyon féltékenyen tekintettem mindig a labdarúgókra, a labdarúgást, mint olyat, szerettem, de nem szerettem azt, hogy kiemelten foglalkoztak a labdarúgókkal és a labdarúgással helyi szinten is, országos szinten is, de be kellett látnom azt, hogy Magyarországon az elmúlt száz évben is sajnos, illetőleg hát, bízom benne, az elkövetkezendő évszázadokban is a labdarúgás a legnépszerűbb sportág volt és marad, és lesz is. A helyzet, az az, hogy ez az a sportág, amelyet minden körülmények között gyakorolni lehet, minden körülmény között egy labda és egy kis darab földterület kell hozzá. Legnépszerűbb a gyermekek előtt, és legnépszerűbb ebben a városban is, amely városnak nagyon komoly labdarúgó múltja van nem csak az NTE 1866-ot tekintve, hanem a nagykanizsai vasutas sportolókra és a labdarúgásra gondolok, a Bányászra gondolok. Kisgyermek koromban mindkét csapatnak lelkes szurkolója voltam. Ezek érzelmi dolgok, és egy racionális és gazdasági döntés meghozatalakor természetesen semmilyen szerepet nem játszanak. Nem játszanak? Most kérdőjelet teszek mellé. Nagykanizsa városban az emberek élnek, halnak a labdarúgásért, és a jövőben is élni és halni fognak a labdarúgásért. Miben látom a veszélyt? Ha valaki, ha nem is vájt fülű, vagy nem érdekli az, hogy itt miről folyik a vita, mert megbeszélték a frakcióülésen, hogy hogyan fognak szavazni, annak felhívnám a figyelmét Kolonics Bálint képviselőtársam, Elnök Úrnak a néhány szavára. Én leírtam ezt a néhány gondolatot, illetőleg egy nagyon fontos gondolatot, hogy ez a döntés azt fogja eredményezni, hogy az NTE visszalép a harmadosztályú bajnokságból. Sach scho, mondja Bene képviselőtársam arcára írva, illetőleg a mozdulata. Hát ezzel nem lehet lesöpörni ezt a kérdést, mert újra elkezdeni a kezdetektől, megint visszamenni a kályhához, és onnan felkapaszkodni, ez nagyon keserves dolog lenne, és a felelősség azokon a képviselőkön van, akik most itt ülnek, és a döntést meghozzák. Idézném Marton István polgármester urat, aki azt mondta az imént a videó-bejátszásban, hogy ha ez a csapat gerincében együtt marad – na most, ha ez a csapat gerincében nem marad együtt, meg gerinc nélkül sem marad együtt, akkor nagy baj van, mert – és még egyszer mondom, ha a csapat visszalép a Nemzeti Bajnokságtól, akkor egyszerűen tanácstalan vagyok, és nem tudom, hogy ki és hogyan fogja újrakezdeni ezt az egész labdarúgás építgetését. Én ismerem az NTE vezetőinek a véleményét, ismerem több megyei jogú város első emberének hozzáállását és véleményét, közgyűlések hozzáállását és véleményét. A kulturális és sportbizottság döntésében, amelyen nem vett részt, de ha részt vettem volna, is meghozták volna a döntést helyettem, látok valamiféle olyan ellenállást, és a közgyűlés FIDESZ frakciójának valamiféle olyan hozzáállását, amely – kimondom – kifejezetten ennek a csapatnak a megszüntetésére irányul, mert hiszen ha ezt a támogatást nem kapja meg a csapat, akkor megszűnik. 20 millió Ft városi támogatás kell, nem 12, meg 12,5 millió Ft, ami mellé tesz az egyesület 15 millió Ft-ot. Manapság ma Magyarországon egy ilyen kilenc vagy hány csapattal működő egyesület 35 millió Ft-ból él meg. Ha a Kozma úr és társai 15 milliót mellétesznek, a városnak igenis oda kell tenni a 20 millió Ft-ot. Nem lehet itt, nem megsértve a lábtollat, meg a kosárlabdát, meg a tekét, meg az asztaliteniszt, meg a nem tudom én milyen egyéb tiszteletreméltó sportágakat, itt a város egészének a támogatásánál figyelembe venni a labdarúgás kiemelt, legnépszerűbb, legtöbb pénzt kell odaadni. Nem felelőtlenül. Én megbízom Kolonics Bálint képviselőtársamban, teljes mértékig, 100 %-ig megbízom benne. Ha Ő azt mondja, hogy ennek az egyesületnek a működéséhez igenis kell a 4,9 millió Ft, én kérem Önöket, tegyék oda mellé. Ha nem teszik oda mellé, és a nemet nyomják meg, Önök kifejezetten megszüntetik a labdarúgást Nagykanizsán. Cseresnyés Péter: Az elmúlt talán félórában annyi érdekes megnyilvánulás volt, hogy néha mosolyt fakasztott az ajkamon, de én meglepem most Károlyi képviselőtársamat. Ő megbízik Kolonics képviselőtársamban, én megbízok Tóth képviselőtársamban. Én is elhiszem azt, hogy a MÁV NTE-nek erre az 5 millió Ft-ra szüksége van. Itt nagy szavak hangzottak el, érzelmekre próbáltak Önök hatni, és lassan már úgy néz ki, hogy Nagykanizsán csak egy sportegyesület van, ez pedig a MÁV NTE, és ennek legfontosabb része a városi sportegyesületek közül, és ezen a sportegyesületen belül a MÁV NTE labdarúgó szakosztálya. Hát, én azt gondolom, nem így van. Nagyon, nagyon fontos, de nem a legfontosabb. Súgtak nekem, ha jól tudom, akkor 43 sportegyesület van Nagykanizsán, és ennek a 43 sportegyesületnek szüksége van a város költségvetésének támogatására. Elhangzottak számok, hogy mennyi pénz ment rá. Körülbelül 25-30 %-kal több pénzt adtunk a verseny-, élsportra és a gyermekek utánpótlás nevelésére költségvetési tervezési szinten, mint az előző önkormányzat utolsó évében kaptak. De ennél lényegesen többet kaptak, hisz most, amikor pótlólag adtunk ennek, annak a sportegyesületnek plusz pénzeket, természetesen a 85 millió Ft-on felül adtunk. Tehát úgy, ahogy elhangzott 100 millió Ft fölött van már az a pénzösszeg, az a költségvetési forrás, amit a sportra fordítottunk. És határozottan visszautasítom azt az érzelmekre ható, akármelyik oldalról jövő többszöri vádat, hogy nem törődik Nagykanizsa önkormányzata a MÁV NTE labdarúgó szakosztályával. Úgy, ahogy Bene képviselőtársam elmondta, csak a labdarúgó szakosztály kapott 12,5 millió Ft-ot. És ha már itt számok hangzanak el, és Károlyi képviselőtársam azt mondja, hogy az önkormányzatnak 20 millió Ft-tal kellene támogatni a labdarúgó szakosztályt, akkor talán jó lenne, ha megkérdezné mindenki, aki ezt mondja, és Károlyi képviselőtársam is, hogy egy NB-III-as labdarúgó csapatnak a fenntartása úgy átlagosan mennyibe kerül. Mert azt fogják Önnek mondani, hogy körülbelül 18-20 millió Ft. És az nem az önkormányzatnak a felelőssége, hogy a labdarúgó szakosztályt egyedül fenntartsa. Ez közös felelősség. Önök, akik most a hangjukat felemelik, az elnökséget is számon kérhetnék, hogy mit tettek annak érdekében, hogy ez a csapat az NB-III-ban megfelelő módon tudjon szerepelni. Én azt gondolom, ezt meg kellene kérdezni Őtőlük is, mert én azt gondolom, hogy a nagykanizsai önkormányzat azt, amit megtehetett ebben az ügyben, megtett. És úgy, ahogy ha már egyszer bejátszották, bár elég szegényes fantáziára vall, hogy bejátszanak egy ilyen beszédet, nagy durranásnak szánták, szerintem ez egy lufi pukkanásához sem volt hasonlítható, mert ugye amit mondtam, az az volt, hogy NB-s csapatot szeretnénk látni Nagykanizsán, és ezt támogatni is fogjuk erőnkhöz mérten. Én úgy gondolom, hogy erőnkhöz mérten támogatjuk is. Ha igaz az az szám, a 18-20 millió Ft-os NB-III-as labdarúgó szakosztályi költségvetés, akkor én azt gondolom, hogy az önkormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy ez a csapat NB-III-ban szerepelni tudjon. Tehát lufi volt ez, semmi más, és én azt szeretném, hogyha ez a felelősség ne csak ránk vetülne, mert lassan úgy néz ki, ez a rossz önkormányzat, sőt a rossz önkormányzatnak a FIDESZ-es frakciója meg akarja szüntetni a labdarúgást Nagykanizsán. Nem akarja. Sőt, kiemelten támogatja, képviselőtársaim. Kiemelten támogatja. Az előző közgyűlés alpolgármester itt ül a képviselőtestületünkben. Meg kellene kérdezni, hogy ahhoz, hogy az a csapat, amelyik Megyei I. osztályban játszott, mennyi pénzt adtak Ők, hogy feljebb juthassanak? Ha már ennyire szereti mindenki a labdarúgást az Önök oldalán. Mi azt mondtuk, hogy adunk hozzá 10 millió Ft-ot. Ha azt mondjuk megint, hogy mennyibe kerül egy NB-III-as csapatnak a fenntartása körülbelül, ennek a felét költségvetésben vagy a költségvetés módosításával odaígértük a csapatnak. Ezen kívül adtunk 5 millió Ft-ot az egyesületnek, amiből 2,5 millió Ft-ot a futballra fordíthatott, 2,5 millió Ft-ot az egyesületre. Sőt, itt ugye valaki azt mondta, hogy nincs APEH tartozása, nincs adótartozása – többek között azért nincs, mert Bobay elnök úr, aki valamikor januárban, februárban köszönt le, nagyon hosszas velünk folytatott beszélgetés után, Polgármester Úr és velem folytatott beszélgetés után elérte azt, nem emlékszem pontosan, polgármesterrel közel 2 millió Ft-ot adtunk ugyancsak, hogy nehogy az APEH felszámolását kezdeményezze a MÁV NTE sportegyesületnek. Uraim, miről beszélünk? Tehát nekem az lenne a kérésem, hogy maradjunk a realitás talaján, és ne vádaskodjanak, ne vádoljanak bennünket azzal, hogy nem szeretjük a futballt, és nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy a MÁV NTE labdarúgó szakosztálya megmaradjon. Megteszünk mindent annak érdekében, csak ennek érdekében, annak érdekében, hogy megmaradjon az a csapat, másoknak is van felelőssége, nem csak az önkormányzatnak. Tóth László: Nem ügyrendi, személyes megtámadtatás. Megpróbálok higgadt lenni, amikor Cseresnyés alpolgármester úr azon állítására reagálok, amikor azt mondta, hogy nagyon szegényes fantáziára vall, hogy összeállítottam ezt a videót, és ez egy nagy lufi volt. Seneca mondja, hogy az igazság szava egyszerű. Alpolgármester Úr! Ez az igazság. Ön beszélt először NB-ről, utána kétszer NB-I-ről. Akkor most miről beszélünk? Cseresnyés Péter: Énnekem az lenne a kérésem, képviselőtársam, hogy figyelmesen nézze meg, nem tudom, hányszor nézte ezt a bejátszást, figyelmesen nézze meg. Én az NB-I-ről beszéltem célként, kitűzött célként. Nem azt mondtam – és közös célként, egy megbeszélés után, semmi másról, és ezen az úton elindultunk, és én továbbra is azt mondom, amit az előbb mondtam, és tartom. Kanizsa önkormányzata ezen az úton a szükséges támogatást az első lépésekben megadta, mert adott annyi támogatást, amivel egy NB-III-as csapatot úgy lehet működtetni, hogy melléje tesz még az egyesület is szponzorok keresésével és a többivel. Tehát én azért azt kérem, ne ferdítsük el a tényeket. Azt kérem, hogy ha azt olvassa ki, vagy azt hallja abból az idézetből, amit láttunk a bejátszáson, amit mondott, akkor azt kérem tényleg, hogy figyelmesen még nézze többször meg, hogy mit mondtam, mert nem arról beszéltem, amit Ön mondott. Dr. Károlyi Attila: Megnevezett Cseresnyés alpolgármester úr az imént kétszer is engem, ezért erre szeretnék válaszolni. Annyit szeretnék mondani, Tisztelt Alpolgármester Úr, nem a bejátszás volt lufi, hanem az Ön nyilatkozata volt lufi a bejátszásban. Sajnos ez, ezt le kellett ütni ezt a magas labdát – egy. Kettő: 35 millió Ft-ot azért mondtam, mert hivatkoznék egy tőlünk nem messze lévő akkora város, mint Nagykanizsa, első emberének egy nyilatkozatára – nem nevezem meg az illetőt, azt a csapatot sem, amelyet Ők fél kézzel támogatnak, ez a város fél kézzel támogat egy NB-III-as csapatot, aki előttem azt a nyilatkozatot tette, 24 millió Ft-tal támogatják egy költségvetési évben azt a csapatot Ők. Annak a városnak, ahol NB-I-es csapat is van azon kívül. Bene Csaba: A FIDESZ frakció nevében szeretném visszautasítani azt, hogy a FIDESZ frakció bármilyen szakosztállyal szemben, vagy bármilyen egyesülettel szemben ellenségesen viselkedne, és szándékosan nem nevezek meg képviselőtársamat, hogy ne tudjon visszaszólni azon az ürügyön, hogy megszólíttatott ebben a témában. Tehát én kérem azt, hogy ne próbáljunk most nagyon nagy politikát csinálni egy ilyen támogatási kérésből. Nézzük már meg, azt mondja a képviselőtársam, hogy ugye 20 millió Ft-ot itt játszva oda kell adni, kérem szépen, nézzék meg az eredeti kérését a MÁV NTE labdarúgó szakosztályának, hány millió Ft-ról szólt. Ha Önök 11 millió Ft-os kérésre, erről szólt a MÁV NTE labdarúgó szakosztályának eredeti kérelme, amit be kellett nyújtani az elmúlt év idei költségvetéséhez, 11 millió Ft-ról szólt. Ha Önök jó szándékkal és jó szívvel megszavazzák ennek a dupláját, hát az az Önök sara. Én úgy gondolom, hogy ezt mi nem tudjuk felvállalni. Tehát, hogy valamilyen támogatást 100 %-os mértékben emeljünk meg egy adott évben, én úgy gondolom, hogy erre nem volt példa, és nem is valószínű, hogy lesz rá lehetőségünk, hogy ilyen mértékű emelést megszavazzunk bármilyen egyesületnek vagy szakosztálynak. Dr. Kolonics Bálint: Egy rövid válasz. Csak annyit szeretnék informálisan elmondani, hogy a valóság, az úgy fest, hogy az NB-III-as nevezést követően a versenyévad, amikor elindul, akkor olyan új dolgokkal szembesül a szakosztály a gyakorlat során, ami a pénzügyi tervet felborítja, és további forrásokat igényel. Tehát ez valójában így van. Tehát ezt év elején nem lehet tudni, hiszen NTE most kezdte a Nemzeti Bajnokságban a szereplését, és ez akkor derült ki. Alpolgármester úrral nem tudok minden esetben egyetérteni, és azért kértem szót Alpolgármester Úr, mert én nem tartom egy szerencsés dolognak azt, hogy egy sportegyesületnek az elnökségét számon kérni itt a közgyűlés előtt, hogy Ők mit tettek meg ebben a dologban. Én elmondom akkor a közvéleménynek azt, hogy ennek az elnökségnek három tagja itt a közgyűlés soraiban, Tóth László elnök úr, Böröcz Zoltán képviselőtársam és jómagam. Tehát ez egy olyan sportegyesület, amivel kapcsolatban teljes információval bírhat egyébként a közgyűlés. Emellett a tények egyébként azt mutatják, hogy egyéb más sporttámogatás elbírálása, az pusztán megtörténik úgy, hogy annak a szakosztálynak a vezetője a kérelmével a kérdésekre választ ad, és döntési helyzetbe kerül a közgyűlés, illetve szakbizottság, és megítéli neki a támogatást. Mi történt? Most az történt, hogy a közgyűlés hozott egy határozatot, amivel felállított egy ad hoc bizottságot arra, hogy az ügyészség szerepét magára ölti, elmegy az egyesülethez, megvizsgálja a pénzügyi helyzetet, és ezt követően majd a közgyűlés dönt. Én azt gondolom, hogy volt egyébként egy közgyűlési határozat, és vártam azt, hogy a bizottságnak lesz egy megállapítása – én nem látom itt a közgyűlés előtt. Ha pedig nincs, akkor felesleges volt ezt a bizottságot létrehozni. Én nem szeretnék ezen a dolgon Alpolgármester Úr és Tisztelt Közgyűlés megsértődni, de egy picit azért méltatlannak érzem azt, és úgy a közgyűlésre és a képviselőtársaimra, és az egész elnökségre nézve, hogy ilyen helyzetbe kerülünk, hogy az önkormányzat már az elnökséget próbálja itt is számon kérni. Nem szóltam volna, mert játssza az ügyészséget ez a bizottság, de hát azért idáig már ne menjünk el ebben a dologban. Egyébként én kérem azt, hogy szavazzunk, és mindenki döntse el, de mindenki jöjjön vissza a terembe, mert nem szeretném azt látni, hogy majd nem a többség akarata fog érvényesülni. Én meg fogom szavazni. Cseresnyés Péter: Próbálok higgadtan szólni többek között azért, mert nem számonkérésről van szó, kérdésről. A kérdés sosem számonkérés. Szónoki fordulatokat érzelmekre hatóan, igen, lehet alkalmazni, csak nem biztos, hogy szerencsés ez a dolog. Az önkormányzat nevében és a saját nevemben, és én azért mondtam, amit mondtam, mert azt hiszem, hogy mindenki, aki bármire pénzt ad, beszáll egy vállalkozásba, segít valakinek, megnézi, a pénzt hova adja, és abban az esetben, hogyha egy olyan területre ad pénzt, ahol a résztvevők, vagy a két résztvevő, akik összetesznek valamit egy közös cél érdekében, feladatot vállaltak, például azt, hogy működtessenek valamit, akkor a másik fél cselekedeteit az egyik fél megnézheti, hogy mindenki megtett-e mindent annak érdekében, hogy azt a célt elérjék. Én ezért kérdeztem, ezért kérdeztem, hogy mindent megtett-e az egyesület annak érdekében, hogy ez a csapat működjön. Semmi mást nem kértem, nem számon kértem, csak azt mondtam, hogy a város, és mondjuk ki, hogy nem csak ezt a 15 milliót tette, hanem azzal, hogy a sportcsarnok működtetéséhez, a rezsiköltségekhez hozzájárul, lényegesen többet ad a MÁV NTE-nek ennél a készpénznél, mint amit itt az előbb mondtunk. De nem szeretnék ebbe a vitába, méltatlan vitába belemenni. Ugyanis az a felelősség is terhel bennünket, amikor itt pénzről és egy adott szakosztálynak juttatott pénzről beszélünk, hogy vajon honnét vesszük ezt a pénzt el. Mondják meg képviselőtársaim. Akár Kolonics képviselőtársam, akárki más mondja meg, melyik másik sportegyesülettől vegyünk el pénzt? Honnét vegyünk el pénzt? Szociális területről? Fejlesztésektől? Mondják meg, honnét vegyünk el pénzt, hogy az eredetileg kért, ezek szerint 11 millió Ft-ot, amit megjelölt a MÁV NTE labdarúgó szakosztálya, lépjük túl több millió Ft-tal. Tehát én azt gondolom, hogy a mi felelősségünk, igen, ezen a napirendi ponton belül az, hogy a MÁV NTE labdarúgó szakosztályának adunk-e pénzt, és mennyit adunk most pluszban, de azért van egy lényegesen nagyobb körre kiterjedő felelősségünk, hogy a városnak a költségvetéséért is mi vagyunk, az önkormányzat felelős. Tehát, amikor ennyire érzelmi húrokat pengetve szólnak hozzá sokan, akkor talán bele kellene gondolni abba, hogy honnét teremtsük elő ezt a plusz forrást ennek a szakosztálynak, és továbbra is elmondom, vagy most is elmondom, még egyszer elmondom, nehogy félreértés legyen, tehát a város, amit vállalt, annak a költségvetési forrásnak a biztosítását teljesítette. Sőt, túlteljesítette. Bicsák Miklós: Tisztelt Alpolgármester Úr! Máris mondom a forrást. Egy kicsit meg is vagyok botránkozva, hisz jeleztem én Tisztelt Polgármester Úrnak is, hogy a költségvetésben 3 millió Ft annak idején, tavaly, 2006-ban Palin járda a templomtól az iskoláig, nagyon ügyesen a műszaki osztály megoldotta ugye az úgynevezett versenytárgyalással, 2 millió, 1,9 millió nem tudom mennyiből selejtes utat csináltak. Maradt ott Palinnál már 1 millió Ft. Én tisztelettel lemondok azért, hogy ehhez az 5 millióhoz hozzáadjuk, mert Palin úgysem kapja már ebben az évben azt az 1 millió Ft-ot. Ne menjen vissza a közös kasszába, tessék szíves, intézkedni, segíteni ebben, hogy az 1 millió Ft máris, akkor csak már 4 millió kell az 5-ből. És a másik az, higgye el Alpolgármester Úr, az Ön szíve is biztos akarja azt, hogy Nagykanizsán ez az NB-III-as, nem érzelmek. Én, aki az életemet mindkét sportpályán leéltem gyerekként, felnőttként, támogatóként – kihangsúlyozom –, ennek a városnak az, hogy működjön valami, és a játékosok felé korrektül, a fenntartásuk igenis az önkormányzatnak feladata. Kérem átgondolni és támogassák. Bárdosi Gábor Jenő: Azt gondoltam, Alpolgármester Úr megy kifelé, mert Neki szeretnék válaszolni. Ő feltett egy kérdést, hogy vajon miből. Bár az előterjesztés is tartalmazza azt, aminek én nagyon örültem, hiszen amikor a közgyűlés döntése alapján támogatjuk 4,9 millió Ft-tal az NTE, városunk egyetlen NB-s labdarúgó egyesületét, szakosztályát, akkor én azt gondolom, hogy ebben az önkormányzat többlet adóbevételével, amelyikben a város vállalkozói, lakossága mélységesen benne van és érdekelt, és jár ki szurkolni természetesen, akár ebből is lehetne. Én azért mondok egy másik forrást is, amelyiket garantáltan tudjuk már november 9-én itt péntek délután, hogy nem fog megvalósulni ebben az évben, az pedig a Zrínyi utca kikötése. Akár ebből is el lehet venni ezt, a 80 pár millió Ft-ból el lehet venni ezt a 4,9 millió Ft-ot. Tehát egyúttal javasolnám is, hogy nem az előterjesztésben adótöbbletből, hanem a meg nem valósuló Zrínyi utcai körforgalom kikötéséből vegyük el ezt a pénzt. Dr. Kolonics Bálint: Csak egy rövid válasz, és elnézést, hogy még egyszer szólok. A forrás, mint elhangzott, kérdésén, csak erre annyit szeretnék reagálni, hogy az itt megjelölt adóbevételek többletének a terhe nyilvánvaló, megalapozott, hiszen előterjesztés szinten itt van előttünk. De nem is kívánom megkérdezni azt, hogy az mennyi, mert nyilván a válasz az, hogy pont annyi, mint a dologi kiadásoknak a megtakarítása, inkább javasolnék egy forrást. Bicsák úrnak én köszönöm a javaslatát, én azt tudom mondani Tisztelt Polgármester Úr, és be is adtam erre az igényemet a jövő évi költségvetésbe is, remélem, hogy az önálló képviselői indítványom kapcsán a csatornahálózat felújítása a Király u. 31-ben megtörténik, de azt gondolom, hogy az a 10 milliós keretet nem fogja egyébként felemészteni, az lesz 6 millió, ott van 4 millió Ft. Én akkor javaslom Polgármester Úr, az ebben az évben nem kerül elköltésre, az legyen akkor a támogatásnak a forrása, és így megadtam a választ. Böröcz Zoltán: Próbálok nem reagálni és sok hozzászólásra, mert megmondom őszintén, sok igazságot hallottam, és sok alulinformált embert is hallottam, többek között olyanokat, akik azt állítják, hogy az ígéretek úgymond teljesültek, sőt túlteljesültek. Elhangzott, hogy 11 millió Ft, aztán ennél több. Ennek a részleteit azért nem tudom Önökkel most együtt megbeszélni, mert újabb olyan vitát generálna, aminek reggelig sem lenne vége, mert ezek egyszerűen valótlanságok. Az persze valóság, hogy 11 millióval betervezhettük a költségvetést természetesen, és ez így van, és ez meg is van, csak azzal a kitétellel, ha viszont NB-III-ba jut a csapat, akkor ez többletforrást igényel. Erre szólnak egyébként nyilvánvalóan azok az ígéretek, amit a bejátszásból, és Önök is tudják, ezer szájból hallottuk. De a mostani döntésnek nem ez a lényege. A mostani döntésnek egyetlen igazából konkrét lényege van, és még egyszer, azt sem szívesen hallanám, hogy azt mondanák, hogy ismét, meg pót, meg kiegészítő, meg egyéb forrást kér megint. Nem ismételt, nem pót, nem rendkívüli, ugyanis, ha Önök emlékeznek rá, egy olyan szándék hangzott el itt valamikor tavasszal, amire egyébként megint csak azt mondom, jelentős ígéret volt, hogy az egyesület felhalmozott tartozásait, benne egyébként a közterhek tartozásaival is, ugye ezt lefinanszírozzuk, és a II. félévre pedig 5 millió Ft-tal támogatjuk, amennyiben bejut az NB-III-ba a csapat, hiszen ennek ennyi a többletköltsége. Ez kétszer 5 millió Ft-os előterjesztés volt, Polgármester Úr be is terjesztette Önök elé. Önök közül, Tisztelt FIDESZ frakció, nagyon sokan ezt nem szavazták meg. 2,5–2,5 millióra redukálták ezt az összeget. A Képviselőasszony ….. még azt is elmondta, hogy nem szeretné, ha az idén még egyszer az NTE 1866. Én akkor azt mondtam, természetesen az 1866 még egyszer lesz, nem ismételt kérelemmel, nem rendkívüli módon, nem olyanra, amire nem számítottunk, hanem mert az előterjesztők akkor is pontosan számolták, hogy 2 * 5 millióval NB-III-ban év végéig az egyesület nullszaldós és a labdarúgás lefinanszírozott. De nem akarok ebben vitát generálni. Amiről mi most döntünk, akkor szögezzük le. Először is Polgármester Úr, név szerinti szavazást kérek ebben a kérdésben, ugyanis nem egy egyszerű sporttámogatásról van szó, hanem egy 15 éve a városban legtöbb gyermeket megmozgató utánpótlás nevelés után ezelőtt 6 évvel ezelőtt olyan folyamatról, ahol az ott nevelt gyerekek NB-III-ba vitték Nagykanizsát – nem Nagykanizsa vitte Őket –, NB-III-ba juttatták Nagykanizsát. Ha most mi úgy döntünk, hogy ezt nem kapják meg, ezt a kvázi támogatást, vagyis nem állunk helyt azért az 5 millióért, amit szeptemberi döntésünkkel ugye 2,5-2,5-re ….., ezzel azt döntöttük el Hölgyeim és Uraim, és hétfőn rendkívüli elnökségi ülésen magam is erre szavazok, és tudom, hogy az elnökségi tagtársaim is az NTE-nél, mert felelős emberek, arra fognak szavazni, hogy kedden megírjuk az MLSZ-nek a levelet és visszavonjuk a NB-III-ból természetszerűen a csapatunkat, hiszen nem egy csapat költségét takarítjuk meg akkor, hanem háromét, mert vele együtt a kötelezően elindítandó, NB-III-mal járó egyéb csapatokat is, és felelősen mondom, nem hozhatok személy szerint sem más döntést, és Kolonics elnök úr jól mondta, hogy Ő sem fog, biztos vagyok benn, más döntést hozni, mert felelős embernek tartom, ugyanis még egyszer nem juttatjuk az NTE-t arra a pályára, amire Bene képviselőtársam utalt, hogy hiszen van olyan, hogy nem fizetik meg, késve, és ez még nem a halál. Nem lesz még egyszer ez az egyesület erre a pályára lökve, hanem meg kell hozni ezt a döntést. Igaz, hogy Városkörnyék II-ben indul újra az NTE 1866, igaz, hogy meg fogja nyerni, mert ezek a gyerekek megnyerik azt is, a Városkörnyék I-et, a Megyei II-öt, a Megyei I-et, és 5. év múlva, én ígérem Önöknek, hogy itt lesz ismét az a kérdés, hogy NB-III-at támogatunk vagy nem, felvállalja a város többsége, vagy nem. Legfeljebb Önök nem lesznek itt, de a kérdés itt lesz, emlékezzenek rá 5 év múlva. Arról, hogy miért kérek név szerinti szavazást – mert 15 évről és 6 év folyamatos felívelő sportfejlődésről döntünk, hogy ezt megakadályozzuk vagy nem. Ez nem egyszerű sporttámogatás. És még azért, mert vasárnap a sportolók, akik pályára futnak, tudniuk kell, hogy Önök közül – engem is beleértve, nem vagyok kivétel – ki az, aki igent mondott az NB-III továbbfolytatására, és ki az, aki nemet. És azért is tudnunk kell, mert hétfőn az elnökség összeül, és az Önök döntésétől függően el fogjuk dönteni, hogy kedden visszavonjuk a csapatot vagy nem, mert jövő vasárnap nem fogjuk elengedni idegenbe úgy, hogy tudom, hogy a buszt nem fogják kifizetni, mert akkor az az új egyesület új vezetése ide fog Önöknek jönni megint könyörögni arról, hogy utólag a buszt kifizethesse, meg a közterheket. Ezt az egyesületet ez az elnökség nem engedi erre a pályára, ezt felelősen megígérem Önöknek. Tehát kérem a név szerinti szavazást, és azt is kérem, hogy ebben a tárgyban szavazzanak felelősen. Azt meg megígérem, hogy vasárnap egyébként valóban az NTE vagy utolsó meccsén, vagy – reméljük – a folyamatban lévő meccsen pedig tájékoztatjuk a közönséget és a sportolókat arról, hogy a döntés eredményeként mi születik. Bene Csaba (Ügyrendi): Tisztelt Polgármester Úr, kérem, zárja le a vitát. Én úgy gondolom, hogy pro és kontra elhangzottak az érvek, lezárható a vita. Marton István: Még Karádi úrnak meg kell, hogy adjam a szót, mert Ő még nem szólt hozzá a napirendhez, és az ügyrendi előtt jelentkezett egyébként. Visszavonta, jó. Akkor most jövök én. Nem, én elfogadom, vége, nincs tovább. Én még elmondom a magamét, és utána jön a szavazás. Elfogadom azt is, hogy név szerinti szavazást kér Böröcz úr. Kérem szépen, még azok is rendkívüli érzelemmel túlfűtötten beszéltek, akik azt mondták, hogy óvakodnak ettől. Mindenféle dolgot hallottunk, de még mielőtt a tartalmi részbe belemennék, Kolonics képviselőtársamnak rögtön válaszolok, aki azt mondja, hogy a sorrendiséget miért kellett felborítani. Azért kérem Tisztelt Képviselőtársam, mert ez az egy napirend körülbelül háromszor annyi ideig tartott idáig, mint az előző négy, és mivel pontosan tudtam, hogy mi várható terjedelmileg, ezért ez volt az egyetlen logikus megoldás. Itt Önök közül többen cserbenhagyásról beszélnek. Milyen alapon beszélnek cserbenhagyásról, mikor eddig körülbelül 5-6-szorosát fizettük támogatásként annak, amit az előző testület a tavalyi esztendőben fizetett. Tóth úrnak mondom, senki nem vitatja az eddigi szakmai eredményeket, valóban szépen jött fel a csapat, de míg a tavalyi esztendőben ugye 70 millió volt a teljes verseny- és élsport támogatása, az idei esztendőben e nélkül is egy 40 %-kal már több, és minden bizonnyal az én nagy bánatomra – majd később kiderül, hogy miért mondom ezt – el fogja kerülni még a 100 milliót is. Amiről nem sok szó esett – Uraim, az egyezség az volt, hogy a város maximum 50 %-ot ad a költségvetésből. Ezt mindenki tudta. Az összes érintett tudta, ebben semmi meglepetés nincs. A város adott 1,5 milliót. Ha a másik felét összeszedte volna az egyesület vezetése vagy a szakosztályé, akkor 25 millión állnánk, gyakorlatilag semmi gond nem lenne. Viszont a helyzet az, hogy érdemben pénzt az egyesület vezetése, illetve a szakosztály vezetése nem hozott, míg ez a nem is tudom, kémbizottságnak, vagy minek nevezett bizottság képviselőtársam által ugye végignézte, hogy a szakosztályok tulajdonképpen hogy tettek eleget vállalásuknak, közölnöm kell, hogy gyakorlatilag a többi szakosztály el tudott számolni, de a futball szakosztály nem. Érdemi pénzbevétellel nem tudtak elszámolni, csak költéssel. Mondjon meg nekem valaki egy olyan számot, hogy mennyit tett oda az elnökség, illetve a szakosztályvezetés a működéshez kézpénzben, mert mi kézpénzt adtunk. Egy számot várok. Ez a szám – ki kell, hogy mondjam – konvergál a nullához. Tudomásul kell venni, hogy minden terhet nem a mi önkormányzatunk, de egyetlenegy önkormányzat sem vállalhat fel, még akkor se, ha nagyon szeretik a vezetői a sportot, személy szerint jómagam is, a futballt meg különösen, hiszen annak idején voltam én futballvezető is. De hát ilyen irányú elkötelezettségem nem csökkent. De egyszerűen nem értem, miért beszélünk itt nevezés visszavonásáról? Kérem szépen, ha egy sportkörben bajok vannak, akkor általában mondjuk, lecserélik a teljes szakosztályvezetést vagy önként lemondanak, és akkor utána még mindig dönthet az elnökség vagy a tulajdonos bizonyos dolgokról, ami ebben az esetben az elnökséget illeti meg, mint jog. Én úgy gondolom, hogy itt nem sírni kéne, hanem kőkemény vezetői önkritikát kéne gyakorolni, elsősorban a szakosztályvezetés részéről, mert ő volt az elsődleges felelőse annak, hogy a vállalásnak eleget tegyen, letegye annak a pénznek a felét, ami a költségvetéshez szükséges. Hangsúlyozom, nem hozott pénzt. Aki ezt az NB-III-as csapatot vissza akarja léptetni, és így próbál érzelmi húrokat pengetni, én üzenem annak, mindenkinek, ha ebben vannak, hogy persona non grata lesz ebben a városban, mert ez az aljasság csimborasszója. Önkritika gyakorlás nélkül megsemmisíteni sok év munkáját, amin rendkívül sok ember fáradozott. Olyan szponzorok is, akik már nincsenek. Miért nincsenek? Mit tud erre mondani a szakosztály elnöksége? Lehet, hogy a nagy elnökség semmit, de a szakosztály elnökségnek tudnia kéne. Egyébként én úgy gondolom, ahogy a többi szakosztály el tudott számolni nagyjából és rendben találták a dolgokat, ez mindenkire vonatkozik, mert mindennek rend a lelke, de ezt Önök is tudják. Erre a kérdésre meg egyébként nem bánnám, ha valaki válaszolna, hogy miért tűnt el a korábbi szponzor, aki ugye azért jó sok milliót beletett az elmúlt években. Én nem óhajtok nevet mondani, Elnök Úr, ezt Önnek tudni …. Az nagyon nagy hiba, ha Ön még ezt se tudja, mert akkor teljesen …. Tóth László: Polgármester Úr, kire teszik gondolni? Legyen szíves, mondja meg és válaszolok rá. Marton István: Teljesen megértem. Nem mondom meg, majd adott esetben megmondom. Most nem mondom meg. Ennek a tükrében viszont az Ön lemondását teljes mértékig megértem. És akkor most térjünk át más lépésekre is. Nekem sajnos a költségvetés egészét kell néznem, és akkor, amikor a költségvetésben van 400 millió Ft feletti tárgyi eszköz értékesítési hiány, és Önök Tisztelt Ellenzékiek, Önök számtalanszor megköpködték a vezetést azért, hogy miért vesz fel 800 millió hitelt. Hiába mondtuk el, hogy az előző gazdálkodás felelőtlenségei, ami ugye mondjuk, a garázdálkodás fogalmát merítette ki, és hangsúlyozom, nem csak az ötödik önkormányzatot lehetetlenítette el, a hatodikat még sokkal jobban, mondjuk, évi 50 millióval, a hetediket meg ugyanannyira, mint az ötödiket, és még a tizedikbe is beleér. Kérem, ezt tette a negyedik önkormányzat. Milyen alapon nyitja ki itt valaki a száját felelősségre vonás jelleggel? Hát persze, szerepelni kell, mert hát ugye színház az egész világ. Egyébként Károlyi képviselőtársamnak mondom, hogy én sem vagyok teljesen nyugodt, de ez a felelősség nem a képviselőké. Az üggyel kapcsolatban – ne cinikuskodjon ott Képviselő Úr, dolgozzon inkább, felelősséggel – én úgy gondolom, hogy ebben a szituációban visszalépésről nem szabad beszélni, mert még gondolni se szabad rá. Ennek nem ennyi … a kifutási ideje, hogy valaki bejelent valamit, azt akkor, na játszunk még a hétvégén, három nap múlva, vagy két nap múlva, és utána vége a világnak. Ami viszont biztos, nem fogjuk megtízszerezni a tavalyi önkormányzati támogatást, mert nincs rá módunk. Bárdosi képviselő urat meg arra figyelmeztetem, amire már a testületet korábban is többször figyelmeztettem, ne beszéljünk itt Zrínyi út kikötésről, belső körgyűrű utolsó 200 mondjuk 30 méterének az elkészítéséről beszéljünk. Én azt hiszem – ne aggódjon, vagy sikerül elkölteni, vagy nem, ezáltal, ha netán nem sikerülne, akkor csökkeni fog a hiány, de ezt Ön ugyanúgy tudja, mint én –, ezek után én azt hiszem, érdemben már nem érdemes, bár sok mindent mondhatnék még, és tényleg érzelemmentesen, szikáran, a szakmai és a számok világának az ismeretében. Én közöltem, hogy lezártam, mert ügyrendi kérte ezt, hogy zárjuk le, én ezt elfogadtam. Szavazunk róla, igen. Aki egyetért azzal, hogy véget érjen a vita – azt nem kell megszavaztatni, azt én már elrendeltem –, aki egyetért azzal, hogy érjen véget a vita, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 10 igen, 9 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Böröcz Zoltán: Én most akkor, ha megengedi, nem ügyrendit szólok. Ezt akkor nyomtam még, amikor Ön azt mondta, hogy utolsóként szól hozzá, tehát ez nem ügyrendi hozzászólásom. Amit Ön elmondott, első mondattól a leges legutolsóig, a leghatározottabban visszautasítom. Azt gondolom, hogy Önnek fogalma nincs arról, hogy Önnek mi a felelőssége ebben a városban, hogy mi a felelősége a sportban. Önnek fogalma nincs arról, hogy az NTE 1866-ban milyen munka folyik. Azt pedig végképpen ne javasolja, és ne követelje, hogy a szakosztályelnökség mondjon le - ezt még én se tenném, pedig jogom lenne ilyen javaslatot tenni az egyesület elnöksége tagjaként - ugyanis a szakosztályelnökség mindenegyes tagjáért, akiket személyesen ismerek, személyesen garanciát vállalok a tisztességükért, a szakmai hozzáértésükért, a döntéseik megalapozottságáért. Én itt képviselő vagyok, de ennek a testületnek a döntései megalapozottságáért már nem vállalok semmit. De a társadalmi munkában ott dolgozókért igen. Azt, hogy ez az elnökség vagy a szakosztályelnökség nem tett meg mindent, meg nem tett semmit, meg nulla forint, határozottan visszautasítom. Közlöm Önnel, az én befizetésem, személyes befizetésem is sem nulla egy évben, hanem sok tízezer forint, és rengeteg emberé. És az a rengeteg vállalkozó és vállalkozás, aki cash-ben vitte be igenis, és be van vételezve. Az Ön által kiküldött egyébként bizottság ezt megnézhette volna, ha elkéri mondjuk, egy bevételi bizonylatot. Nem kérte, mert érzékelte egyébként azt, hogy nagyon tisztességes, korrekt társaságba került. Én még láttam is ezt a zavart az arcukon, mert nem erre számítottak. Azt akarom Önnek mondani Polgármester Úr, az ilyenfajta szólások, amit Ön egy vita lezárása után megenged magának, ezt lehet, hogy megteheti egy-két képviselővel, de velem már csak azért sem, mert elég régóta dolgozunk ahhoz együtt, hogy ismerjük egymást. Legyen kedves, sem belém, sem a képviselőtársaimba ne fojtsa be soha többet a szót, mert ez így nem helyes. És nem helyes attól az asztaltól ítélkezni olyan embereken, akik nem itt ülnek, aki fölött Ön nem diszponál, sem a testület. Marton István: Nem én küldtem ki azt a testületet, úgyhogy ezt vissza kell, hogy vonjam, mert ezt a kijelentést tette szó szerint itt felírtam. De akkor, úgy látszik, nem nagyon értette meg, hogy én mit mondtam. Én soha kétségbe sem vontam a tisztességet. Nem a tisztességgel, hanem a pénzhiánnyal van a baj. Ilyen egyszerű a történet, és hogyha a többi szakosztály gyakorlatilag el tudott számolni, akkor ez a szakosztály ezt miért nem tette meg. Akkor mondjon már valaki nekem egy számot, mennyi pénzt szedtek össze az NB-III-ban való szereplésre. Már bocsánat, azért az elnökségnek van itt egy-két prominens tagja, akinek illik tudni, mint ahogy nekem is illik tudni, hogy pillanatnyilag hogy áll a város költségvetése, hogy hogyan áll az egyesületé. Dr. Kolonics Bálint (Ügyrendi): Azért nyomtam ügyrendit, mert amennyiben Polgármester Úr a közgyűlés tagjait megszólítja, akkor nem gondolom, hogy illendő az, hogy vitát lezárni és szavazni. Tisztelt Polgármester Úr! Én, mint a közgyűlés tagja, és mint az elnökségnek a tagja a magam nevében az ilyen jellegű hozzászólást és stílust visszautasítom itt és most a közgyűlés előtt. Polgármester Úr ezt lehet, hogy meg lehet tenni és sorozatosan, de mivel ez most engem is érintett Polgármester Úr, ezt visszautasítom, ugyanis tessék már megkérdezni akkor a bizottságot, aki ott járt, hogy miről tud beszámolni, és milyen források vannak, és ne tessék akkor a vitát lezárni, amikor Ön megkérdezi a közgyűlést tagjait, hogy valaki adjon választ. Tessék megkérdezni a bizottság tagjait, adjanak rá választ és ne a vitát lezárni. Marton István: Kolonics úr én azért zártam le a vitát, mert nem volt több hozzászóló. Karádi képviselő úrnak megadom a szót, ha már újra megnyitottuk a vitát. Karádi Ferenc Gyula: Köszönöm Polgármester Úr. Ön feltett egy olyan kérdést, amit én is feltettem ezen a megbeszélésen, kedden. Én most még egyszer felteszem. Ugyanaz a kérdés volt, amit Ön szeretett volna hallani, hogy mi az az összeg, amit a támogatók befizettek a sportkör számlájára. Feltettem Böröcz úr ezt a kérdést ott? Kaptam rá választ? Dehogynem. A négy kérdés között az egyik volt. Elmondom Önnek a kérdéseket, amit feltettem. Az önkormányzati támogatás ütemezése és mértéke. Ugyan ezt tudjuk, mert 12,5 millió forint. A következő kérdésem az volt, hogy támogatói befizetések mértéke ugyanebben az időszakban szeptemberig a háromnegyed éves időszakra. Ezt kérdeztem, és erre kaptam választ? Ki volt ott? Ugye a pénzügyi vezető ott volt és ott volt a szakosztályvezető. Tehát ne mondja senki azt, hogy ezeket a kérdéseket valaki nem kérdezte meg, és most itt merülnének fel először. Először. Másodszor ott rögzítettünk egy elvet, amit én elmondtam, hogy 1:1 az arány. Az önkormányzat 1 Ft-ot ad, adjon hozzá valamilyen módon az egyesület is 1 másikat. Működik ebben a városban még négy-öt labdarugó szakosztály. Felsorolom őket. Palin, Kiskanizsa, Bagola és Miklósfa. Mindegyik ugyanezt követi. Pontosan hozzáteszik ugyanazt azt az 1 Ft-ot, hiszen a költségvetésük 4 és 5 millió Ft között van. És mi a támogatás mértéke? 2 millió. Tehát hozzáteszik az 1 Ft-ot és elfogadják? Igen, elfogadják. Akkor mi az, amit nem fogadtak el a MÁV NTE-nél? Ugyanezt az elvet megfogalmaztuk, el is mondtuk, hogy legyen ez egy rendező elv, hogy a 100 millió, amit az önkormányzat sportra költ egy évben, legyen 200 millió. Ezt mondtam ott is szó szerint. Logikus a gondolkodás? Hát többet fordítsunk a sportra, de ne csak az önkormányzat fordítson többet, hanem legyenek a vállalkozók, a szponzorok ugyanúgy motiválva. Ez az elv egy normálisnak tűnő, megvalósítható. Ki nem vállalta azon a keddi megbeszélésen? Egyedül ki nem vállalata? Szó szerint azt mondta, hogy nem tudja vállalni? A labdarugó szakosztály vezetője. Kérem, ezek után legyenek tényszerűek és maradjanak azoknál a tényeknél, amiket ott halottunk. Marton István: Karádi úr, amit Ön mondott, a helyzet attól rosszabb, legalább kétszeresen rosszabb, mert ha mondjuk a költségvetés – mondok egy szép számot – 52,5 millió Ft lenne, az önkormányzat akkor is csak 12,5 millió Ft-ot adott volna, ha mondjuk 40-et mellétesznek. Viszont mivel azt mondta ugye, hogy maximum a felét vállalja ezzel a 12,5 millió forinttal, viszont hogyha nem éri el a 25 millió forintot, akkor visszajárna egy kis pénz a város kasszájába. Ez itt a színtiszta igazság a köztünk lévő megállapodás alapján. Ezt aztán lehet ragozni, lehet érzelmi túlfűtöttséggel így, úgy vagy amúgy magyarázni, de a tények azért makacs dolgok. Böröcz Zoltán (Ügyrendi): Ismét leszögezem, hogy az Önnek adott válaszomban azt mondtam, hogy visszautasítom azt, hogy nulla forint. Én nem tudom megmondani Önöknek most 15, 25 vagy 35 millió forint, azt mondtam, hogy ilyen nincs, hogy nincs befizetés. Önnek pedig Karádi úr azt mondanám, hogy legközelebb jobban készüljön fel, mert az az érzésem volt ott, és most ismét az van, hogy Ön a kérdést sem tudja megfogalmazni. Ugyanis, amikor Ön feltette a kérdést és az elvárást megfogalmazta, ami az OKISB-től származik, hogy 1 Ft-hoz 1 Ft, erre az volt a válasz, hogyha forintosítanunk kellene mindazt a támogatást, amit az önkormányzat nélkül megkaptunk, az többszöröse lenne az önkormányzati támogatásnak, nem kétszerese, többszöröse. Ön erre azt mondta, hogy Ön azt szeretné látni, hogy az 1 Ft-ot tegyék be cash-be és 1 Ft-ot tegyenek hozzá cash-be. Azért tájékoztatásul mondom, amit Ön is tud, hogy például erre az évadra ugye az NB-III-as szereplésre a költségvetése 35.130, jobban emlékszik rá, mint én, ebben biztos vagyok, mert Önt jobban érdekli a 130 forint is. Nekem elég a nagyságrend és ehhez mondjuk azt, hogy az 50 %. Ezért hozzáteszem azt is, amit Ön most elhallgatott, hogy hány millió vagy 10 millió forintra becsült az a vállalkozói támogatás ugye. Akkor most elmondhatom a nélkül, hogy vállalkozókat megneveznék? Ugye elhangzott, hogy hány kocsi sódert kaptunk ingyen, hogy folyamatosan kapjuk a vállalkozóktól a tőzeget ahhoz, hogy az NB-I-es pályát karbantartsuk. Ugye tudjuk pontosan, hogy az úthengert melyik hozatja ide a trélerével. Ugye az is lehangzott, hogy ki építette, hogyan építette meg ingyen a villanyt, csak nem akarja nyilvánosságra hozni, hogy ki adta hozzá a betonoszlopokat, hogy ki jött oda az árokásó géppel, hogy 3 mFt-ból a 12,5 millió OLLÉ programos – akkor még nem OLLÉ programos –, hogy csináltuk meg a zöldpályát. Ez mind vállalkozói támogatás volt és ott az is lehangzott, hogy ezek a vállalkozók nem óhajtják megnevezni magukat. Tudja miért? Mert félnek. Tudja kitől? A mostani többségtől. Ez hangzott el. Kiegészítésként. Dr. Károlyi Attila (Ügyrendi): Az a problémám, hogy Kolonics Bálint képviselőtársamnak kvázi ügyrendi, illetve ügyrendi javaslatként elhangzott egy kérdése, amelyik így lóg a levegőbe azóta is, és végül is választ Ő sem kapott rá, meg én sem kaptam rá. Ez a kérdés az volt, hogy hallgassa meg a Tisztelt Közgyűlés azt a bizottságot, amelyet kiküldött az NTE 1866-hoz. Itt azért emlékezetem szerint és itt korrigálnám Tisztelt Bene képviselőtársamat és Cseresnyés képviselőtársamat, Alpolgármester Urat, ugye tudomásom szerint nem MÁV NTE csapatról van itt szó, hanem az NTE 1866 Labdarugó Egyesületről. Tehát feltette azt a kérdést, hogy eljött ez a bizottság, egy kicsit sértőnek érzem azért az Ő megjegyzését, kvázi ügyészi szerepben ugye vizsgálódni, szó nem volt erről. Az én képviselőtársaim, akikkel kimentünk oda és meghallgattuk az NTE - véleményem szerint korrekt - elnökségének korrekt tájékoztatóját, nem ügyészi feladattal és nem a kákán is csomót keresve ment ki. Karádi képviselőtársam megfogalmazta a kérdéseit. Egy kicsit döcögősen, de aztán azért gondolom, megértették, akik ott voltak. Én magam megértettem. A helyzet az volt, hogy nem igaz az, hogy erre nem kapott választ Karádi képviselőtársam ott. A probléma az, amit Bene képviselőtársamnak mondtam az ülés előtt, sőt telefonon is felhívtam, ülés előtt is kérdeztem, hogy mi lesz ezzel a bizottsággal, hogy leteszi-e az asztalra ezt a, üljünk össze és beszéljük meg, nem ültünk össze, nem beszéltünk meg, itt beszélünk valamiről már órák hosszat, ugyanazon a kérdés körül járkálunk, a bizottság nem mondott semmit és mindenki elmeséli azt, hogy mi történt. A helyzet, az az, hogy a Kozma úr azt mondta, hogy kérem, erre a kérdésre én meg tudom adni a választ, úgy emlékszem Kozma úr azt mondta, hogy meg fogom Önöknek mondani azt, hogy mennyi készpénzbeli támogatás volt és mennyit tettünk oda pénzben, „munkában, anyagban, segítségben, támogatóktól” és nem tudom, hogy kiktől. Miről beszélgetünk itt akkor? A 4,9 millió Ft támogatást Ők azért kérték, ahogy én ott megértettem, mert nem jönnek ki ennek ellenére, hogy letette a város a pénzét, mellé tette az egyesület és kevés. Hát ezt nem lehet megérteni! Felnőtt emberekről van szó, akik egy várost reprezentálnak. Elnézést kérek, hogy egy kicsit elragadtattam magam, de énnekem az a véleményem, hogy idő előttinek tartom az egész kérdést. A legközelebbi közgyűlésre tegye ez a bizottság oda le a vizsgálódásának az eredményét, és úgy döntsön a közgyűlés. Marton István: Ez már azért számomra is jobban hangzik. Azért megemlíteném Önnek, hogy tőlünk mondjuk 50 km-re van olyan város, ahol szintén van NB-III-as csapat, aztán mondjuk tized akkora támogatásban részesül, mint általunk a mi NB-III-as csapatunk. Bene Csaba (Ügyrendi): Én azért szeretném elmondani azt, hogy nem biztos, hogy annak van igaza, aki a leghangosabban kiabál. Biztos vagyok benne, hogy indulatok nélkül is el tudunk beszélgetni erről a kérdésről. Én úgy gondolom, hogy az a bizottság, ami kiment a MÁV NTE-hez és itt az előzetes beszélgetések alapján az a visszajelzés jött ki, hogy tényleg baráti beszélgetésre mentünk, tájékozódni mentünk, hiszen nem is a mai közgyűléshez mentünk anyagot gyűjteni, és ezért nem értem Károlyi képviselőtársamnak a felvetését, hogy mit kellett volna idehoznunk. Emlékeim szerint a 2008. évi költségvetésnek az összeállításához próbáltunk meg tájékozódni, a gondokról beszélgetni, hogy mégis milyen mértékű támogatást szeretne a labdarugó szakosztály a későbbiekben. Tehát ennek a bizottságnak nem volt feladata az, hogy a mai ülésre bármilyen anyagot idetegyen. Én úgy gondolom, hogy azt minősíteni, hogy a képviselőtársaim milyen kérdést tettek fel, hát én nem akarom minősíteni az ilyen magatartást. Úgy gondolom, hogy tiszteljük meg annyira egymást, hogy egymás tevékenységét ilyen módon nem bíráljuk, mint ahogy itt a szemben lévő társaimtól elhangzik. Én úgy gondolom, hogy a MÁV NTE részéről, a labdarugó szakosztály vezetése részéről, én ott voltam, amikor Ő válaszolt rá. Azt mondta, hogy nem is volt felkészülve arra a konkrét kérdésre, hogy Ő most beszámoljon arról, hogy milyen készpénz, illetve egyéb támogatás érkezett oda. Pontosan azért nem mert ugye a 2008. évi előrebeszélgetésről volt szó és majd idővel rendelkezésünkre bocsátja ezeket az adatokat. Mi várjuk ezeket az adatokat, és senki ne várjon ettől a bizottságtól most ebben a témában bármilyen tájékoztatást. Böröcz Zoltán: Nem szeretném elmérgesíteni a helyzetet valóban és nem ez a szándékom, csak ez a bizottság, amikor idejött és valóban egy ilyen elég szerencsétlen, nehezen értelmezhető kérdést sikerült a bizottságnak megfogalmazni, hogy mit vizsgál, és amikor abszolút bekeveredett a kérdésekbe, ahogy Karádi úr a saját kérdéseit idézte, hogy a mostani helyzet érdekli vagy a következő. Mindenre választ kapott. A következő évre vonatkozóan például azt, ha NB-III-ban maradhat a csapat – ez ugye a mai döntés függvénye, meg a hétfői elnökségi döntés függvénye –, akkor most úgy látjuk az idei nevezési díjak, a bírói díjakkal és mindennel, ami számszerűen egyébként teljesen szabályozott és pontos, hogy 20 mFt lesz vélhetően egy gazdasági évre vonatkozóan az az önkormányzati rész, amely támogatásával – ha nem esik ki a csapat, mert akkor egy része megmarad, ezt csak úgy egymást közt jegyzem meg –, tehát az NB-III finanszírozására a jövő évi költségvetésben. Tehát azt a választ kaptuk, hogy pontosan nem tudjuk. Ez mindig pontosodni fog, több biztosan nem, hát ehhez kell összegyűjteni azt a sok készpénzt ….támogatást és sok minden egyebet, amit ugye vállalkozók és gazdasági szervezetek adnak. Tehát a bizottság azt nem mondhatja, hogy nem kapott választ. Nem maradt kérdés a levegőben - ezt szerettem volna elmondani. Karádi Ferenc Gyula: Én merem remélni, hogy ezek az indulatok, amik itt gerjedtek ebben a teremben, az egy közös cél érdekében történik. Mindannyian ugyanazt szeretnénk. Én a magam részéről, mint a történelem egy darabja, annak az egyesület történelmének egy darabja, hogy maradjon meg NB-III-ban ez a csapat, és a sportot támogassuk, de ennek legyen egy szisztémája. Legyenek kedvesek megérteni most már, hogy van egy olyan elv, ami rendező elv, aminek mentén az egyesületeknek és nemcsak a MÁV NTE-nek, hanem az összes többinek gondolkodnia kellene. Ez az elv az 1 Ft plusz 1 Ft legyen. Ez egy konkrét számokkal mérhető bevételt biztosíthat minden egyes szakosztálynak, amely működik a városban. Hogyha ezt nem tudjuk egyedül a MÁV NTE labdarugó szakosztályánál elérni, akkor az összes borul, mert nem fog érvényesülni az, amit megfogalmazunk. Mindössze erre törekszünk. Tehát nem a labdarugó szakosztály megszüntetése bárkinek a célja, hanem egy elv megvalósítása, amelyik ésszerű költségeket fog majd finanszírozni. Arra kérem Önöket, hogy ennek tükrében mérlegeljék azt, ami itt elhangzik és azokat a kérdéseket is, amelyek ott a keddi megbeszélésen elhangzottak. Balogh László: Én szólaltam meg a napirend kapcsán elsőként, hadd szólaljak fel utolsóként és szeretnék úgy szólni, hogy ne indukáljunk újabb vitát. Úgy érzékelem, hogy ilyen sapka effektusos kérdéssé is vált. Ugye néha azzal vádolnak bennünket, hogy túlzásosan képviseljük szféránk érdekeit, most pedig éppenséggel ugye a fordítottja miatt rónak meg bennünket és igen, van ilyen effektus, van fejőstehén effektus is, van dominóelv is. Ezzel együtt én most kezdem azt érzékelni, hogy jobb lenne, ha itt kihívnánk egymást focira és eldöntenénk aktív sportolással bizonyos kérdéseket, mert már régen nem a fociról, az igazi fociról szól itt ez a kérdés. Ezzel együtt én remélem, hogy nem fog megszűnni az NB-III-as foci, kérem is, hogy ne szűnjön meg. Igen, itt van előttem is, és minden mondatát tudom ennek a sajtóbeli megszólalásnak. Igenis tájékozódni mentünk és ehhez volt jogosítványunk, és akár szívesen megyek máskor is tájékozódni olyan hangulatban és olyan szakmaissággal, ahogy történt ez a keddi alkalom. Igenis, és most én is tudom, hogy lamentálok szinte és egy kicsit csapongok, de Burucz Barnának én is drukkolok, akinek fizika tanára voltam és örülök, amikor jól megy a játék akár neki is és az egész csapatnak, de bizonyos elfogultságoktól kérném azt, hogy mentesüljenek akár az elnökség tagjai, tehát ez olyan lenne, mintha én a Batthyány Lajos Gimnáziumnak még további milliókat - most tizet, százat, mennyit mondjak – kezdenék el kérni, követelni, mert nagyon fontos lenne és tudnék mondani fontos célokat. Nem teszem és kérem tisztelettel, ezért uralkodjunk magunkon és ezt az egyébként fontos ügyet, hát ne növeljük sokszorosára, mert van tennivalónk, fontos feladatunk más is. Van másban is munkánk és nem is kevés. Ezzel együtt igaz mindaz, hogy a sport lehetne egy olyan, ami szegzett és tételmondat, de nemzeti minimum. Hát legyen ez most akkor valamiféle városi minimum. Így kívánok jó munkát a továbbiakra. Röst János: Az első része a véleményemnek ügyrendi jellegű lenne. A szavazáskor azt kérném Polgármester Úrtól, hogy én azt javasoltam, hogy amennyiben nem támogatja a testület az előterjesztést – én támogatom –, akkor szavazzon az én 4 mFt-os javaslatomról. Tehát a módosítást így kell érteni. Először kell szavazni az alapbeterjesztésről, majd amennyiben nem támogatja, akkor legyen ez meg. A másik SZMSZ-jellegű kérdés a vita lezárása. Polgármester úrnak valóban, amikor Ön összefoglalja a vitát, joga van azt követően a vitát lezárni, ez így igaz, viszont, hogyha Ön kiengedi a zsilipet, és olyan dolgokról beszél, ami gyakorlatilag reagálásra készteti a képviselőket, akkor újra meg kell nyitni. A másik egy személyes kérésem Polgármester Úrhoz, hogy ha Ön nem tudja az indulatait kordába tartani, akkor én azt javasolnám, hogy adja át a levezetést Cseresnyés Péternek. Marton István: Nem tudok róla, hogy itt valamilyen indulat is lett volna, de hát Ön így látta. Mit mondjak? De azért azt ismételten elmondom Önnek, hogy mi körülbelül hatszorosát adjuk, mint az Önök által vezetett városvezetés és akkor még nem beszéltem arról, ami az előző elnök néhány hónapos……rendkívül sikeresen alakult és amennyit Ő kért azért, hogy ugye ne legyen köztartozása, azt az összeget már nem is említem, de az az összeg is elérte az Önök egész éves támogatását. Én ezért nem értem az Ön indulatait, illetve a reagálását arra, amit mi mondunk. Ilyen egyszerű nekünk a történet. Bárdosi Gábor Jenő: Röst János képviselőtársamhoz szeretnék szólni, hogy vonja vissza a 4 mFt-os javaslatot, mert azt gondolom a 4.900 eFt azért van ideírva, hogy annyi kell ennek a Nemzeti Bajnokságban szereplő egyesületnek, és azért írta le, legalábbis azt látom alátámasztva itt a mellékelt anyagból. Balogh képviselőtársamnak pedig szeretnék reagálni arra a mondatára, hogy azért nem volt Kedves Képviselőtársam esélyed arra, hogy Te legyél az utolsó megszólaló, mert bár igaz, hogy Te kezdted november 3-án az újságban és Neked a mondatodra próbáltam én reagálni, és azt gondoltam akkor, amikor igyekeztem rögtön utánad, mint bizottsági elnök után megszólalni és elmondani azokat a mondatokat, Neked is és minden képviselőtársnak ebbe a helyiségbe, akik itt ülünk. Én nem próbáltam sem érzelmekre, sem indulatokra hatni akkor, amikor elmondtam, hogy köszönhető valaminek, hogy mi itt lehetünk. Ez a nagy egész, ez nagyon várja azt és nagyon reméli azt, amit mindenki remélt Alpolgármester Úrtól, Polgármester Úrtól kezdve és nem azért, hogy idézzem bármelyikük megnyilatkozását is, hiszen mindannyian reméltük azt, hogy előbb-utóbb ez a csapat, ami a gyerekkorában elkezdett labdarugóból fejlődik a mai napig, ez igenis hamarosan, remélhetőleg NB-I-es csapatot is összehozható gerincként megalakult ebbe a városba. Azért próbálom meg utoljára, mégiscsak én Bizottsági Elnök Úr után visszatérni oda, ahová a normális gondolatokba, amit igyekeztem mondani. Sajnálom, ha valaki azt nem értette meg, hogy én arról beszéltem, hogy most majd döntést hozunk, aminek vannak következményei. Én akkor úgy fejeztem ki magamat ugye, csakhogy idézzek és ne félreérthető módön, én azt mondtam, hogy mindenki ezzel a mai döntésével szembe fog szembesülni, szembe fog kelleni, hogy nézzen ebbe a városba, az itt lakókkal és ezt vállalhatjuk a döntéseinket, a nemünket is, meg az igenünket is. Természetesen ebben a városban sokáig ténykedő labdarugó-edzőként, gyerekeket nevelőként logikusan van bennem egy érzelem azok iránt, akik ezt létrehozták az elmúlt hat évben, mert az volt az a közel 1000 gyermek, akikből vannak Burucz Barnák és társaik hála Isten, és én erre apelláltam, és erre mondtam azt, hogy ez nem 4,9 millió Tisztelt Képviselő Asszony és Képviselőtársaim. Ez nem 4,9 millió kérdése ma, én azt gondolom, és így mondja majd mindenki ki azt a szót, amelyiket úgy gondolja, hogy ki fog mondani. Marton István: Tóth úrnak megadom a szót annak ellenére, hogy a napirend, az tíz perc híján 2 órája tart és Tóth úr is 6 másodperc híján, ahogy nézem a táblát, már éppen beszélt tíz percet, de a dolog teljes kibeszélése érdekében én, ha figyelték képviselőtársaim, nem korlátoztam a vitát, háromszor, négyszer megadtam a szót, holott – és ezt azoknak mondom, akik minket néznek – kétszer két perc után el kellett volna, hogy vegyem, de olyan fontosnak ítéltünk meg ezt a napirendet, hogy úgy gondoltam, mindenki mondja el a véleményét. Annak meg külön örülök, hogy itt a sor végén képviselőtársam felhívja arra a figyelmet, amit én körülbelül 17 éve tudok, hogy a módosító javaslatokat az elhangzás sorrendjében kell megszavaztatni. Hát én nem tudom, hogy ezt miért teszi. Megnyugtatom, annyira még nem öregszem, hogy ilyeneket elfelejtenék. Tóth László: Csak egy bejelentést szeretnék tenni. Bejelentem, hogy a mai nap a labdarugó szakosztály elnökségéből három tag, közte a szakosztályvezető Kozma Lajos lemondott. Bicsák Miklós (Ügyrendi): Tisztelt Polgármester Úr, ne vegye zokon, én tisztelettel mondom. Mi a városért vagyunk, mi elmondjuk a véleményünket, nem rossz szándékkal, segítő szándékkal. És azt, hogy a többszöri hozzászólás. Ezt látják külsőleg is a városlakók, hogy mi dolgozunk, és olyan ügyet akarunk képviselni, ami Nagykanizsáért. Ezt, azt hiszem, ebben az össztestület, Önökkel együtt, mint város első vezetői is egy hajóban akarunk maradni és vannak viták egy kicsit erősebb hangnemben is, de a közös ügyért történik. Marton István: Bicsák úr, én Önnel tökéletesen egyetértek, ha nem értettem volna egyet, akkor nem adtam volna meg Önnek is harmadszorra szót 6 perc korábbi beszéd után. Röst János (Ügyrendi): Polgármester úr, én nem azt mondtam, hogy nem ismeri az SZMSZ-t. Ezt korábban mondtam, most nem. Itt arról van szó, hogy arra kérném, hogy úgy szavaztasson, először az alapjavaslatról és később a módosításról. Pont az ellenkezőjét kértem. Én elmondtam, hogy én támogatom a beterjesztést, de amennyiben nem szavazza meg a testület, akkor ne a nulla kategória legyen meg, hanem másodszor legyen feltéve a szavazásra 4 millió. Marton István: Én nem óhajtok eltérni az SZMSZ előírásaitól. Nekem most az a kötelességem, hogy a nulla forintot szavaztassam meg, mert ez hangzott el először a szakbizottsági elnöktől mindössze. Tehát ez a kötelességem, hogy erről szavaztassak először. Ezt mindenki tudja. Ez a módosító javaslata a szakbizottságnak. Erről kell szavaztatnom. Olvassa fel Elnök Úr, nehogy itt értelmezésbeli probléma legyen, és két óra vita után meddőnek kelljen minősíteni magunkat. Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság azzal a határozati javaslattal élt a közgyűlés számára, amely arról szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nulla forinttal támogassa, illetve ne támogassa az NTE 1866 MÁV Sportegyesület Labdarugó Szakosztályát. Ezt a határozati javaslatunkat 4 igennel, 2 nemmel és 0 tartózkodással hoztuk a tegnapi nap folyamán. Marton István: Én ezt nem tudom másnak tekinteni, mint módosító indítványnak. Ezért kérem a jelenlévő Aljegyzőnőt, hogy név szerinti szavazásnál tegyen eleget feladatainak. Dr. Gyergyák Krisztina: Tisztelt Közgyűlés! A képviselőknek a neveit név szerinti sorrendben fogom felolvasni, és arra kérném Önöket, hogy igen, nem, illetőleg tartózkodom szavazatot adjanak le. Balogh László: Igen. Bárdosi Gábor: Nem. Bene Csaba: Igen. Bicsák Miklós: Nem. Bizzer András: Igen. Bogár Ferenc: Nem. Böröcz Zoltán: Nem. Dr. Csákai Iván: (Távol van.) Cseresnyés Péter: Igen. Cserti Tibor: (Távol van.) Dr. Fodor Csaba: (Távol van.) Gyalókai Zoltán Bálint: Igen. Halász Gyula: Nem. Horváth István: (Távol van.) Jerausek István: Igen. Karádi Ferenc Gyula: Igen. Dr. Károlyi Attila József: Nem. Dr. Kolonics Bálint: Nem. Marton István: Igen. Papp Ferenc: Nem. Papp Nándor: (Távol van.) Polai József: (Távol van.) Röst János: Nem. Szőlősi Márta Piroska: Igen. Tóth László: Nem. Tóth Nándor: Igen. Marton István: Kihirdetem az eredményt: A közgyűlés 10 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Jön a második módosító indítvány, ami 4.000.000 Ft volt. Nem támogatom. Kérem újból az aljegyzőnőt, hogy ismételjük meg a szavazást. Balogh László: Nem. Bárdosi Gábor: Igen. Bene Csaba: Nem. Bicsák Miklós: Igen. Bizzer András: Nem. Bogár Ferenc: Igen. Böröcz Zoltán: Nem. Dr. Csákai Iván: (Távol van.) Cseresnyés Péter: Nem. Cserti Tibor: (Távol van.) Dr. Fodor Csaba: (Távol van.) Gyalókai Zoltán Bálint: Nem. Halász Gyula: Igen. Horváth István: (Távol van.) Jerausek István: Nem. Karádi Ferenc Gyula: Tartózkodom. Dr. Károlyi Attila József: Nem. Dr. Kolonics Bálint: Nem. Marton István: Nem. Papp Ferenc: Igen. Papp Nándor: (Távol van.) Polai József: (Távol van.) Röst János: Igen. Szőlősi Márta Piroska: Nem. Tóth László: Nem. Tóth Nándor: Nem. Marton István: Kihirdetem az eredményt. A közgyűlés 6 igen, 13 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Vissza kell térnünk az eredetire. A két órás napirend vitája után azt hiszem egyértelmű, hogy én ezt nem tudom támogatni. Tehát azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy a mai napon ezt ne támogassák. Bocsánat, Tóth úr, Ön a technikai kérdésekkel tudom, hogy tökéletesen tisztában van, csak most úgy csinál, mintha nem lenne tisztában. Én kaptam egy anyagot, abból csináltunk egy határozati javaslatot, és a szakbizottságnak a véleménye ezt überelte. Ilyen egyszerű a történet. De ez nem először fordul elő és nem is utoljára, és nem én kezdtem, hanem az első, meg a második, meg a harmadik polgármester is csinálta. Tehát énnekem az a kérésem, hogy ezt a mai napon a testület ne támogassa. Balogh László: Nem. Bárdosi Gábor: Igen. Bene Csaba: Nem. Bicsák Miklós: Igen. Bizzer András: Nem. Bogár Ferenc: Igen. Böröcz Zoltán: Igen. Dr. Csákai Iván: (Távol van.) Cseresnyés Péter: Nem. Cserti Tibor: (Távol van.) Dr. Fodor Csaba: (Távol van.) Gyalókai Zoltán Bálint: Nem. Halász Gyula: Igen. Horváth István: (Távol van.) Jerausek István: Nem. Karádi Ferenc Gyula: Tartózkodom. Dr. Károlyi Attila József: Igen. Dr. Kolonics Bálint: Igen. Marton István: Nem. Papp Ferenc: Igen. Papp Nándor: (Távol van.) Polai József: (Távol van.) Röst János: Igen. Szőlősi Márta Piroska: Nem. Tóth László: Igen. Tóth Nándor: Nem. Marton István: Kihirdetem a végeredményt. A mai napon nem hoztunk döntést. A 29-i közgyűlésre, gondolom, lényegesen kiérleltebb állapotban visszakerül a testület elé. A közgyűlés 10 igen, 9 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 345/2007.(XI.09.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az NTE 1866 MÁV sportegyesület labdarugó szakosztályának támogatására vonatkozó kérelmével nem értett egyet. Marton István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 15.40 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat szó szerint tartalmazza.) K. m. f. Dr. Gyergyák Krisztina Marton István aljegyző polgármester |
