* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 609.43 KB | |
| 2008-04-14 08:45:20 | |
 | |||||||
Nyilvános  82 | 327 | A közgyűlési jegyzőkönyvek és mellékleteik 1990 novemberétől kezdve papírformátumban elérhetőek a Halis István Városi Könyvtárban, a helyismereti részlegen. | JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. február 14-én (Csütörtök) 13.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Medgyaszay Ház Nagykanizsa, Sugár u. 5. Jelen vannak: Balogh László, Bárdosi Gábor, Bene Csaba, Bicsák Miklós, Bizzer András, Bogár Ferenc, Böröcz Zoltán, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Gyalókai Zoltán Bálint, Halász Gyula, Horváth István, Jerausek István, Karádi Ferenc Gyula, Dr. Károlyi Attila József, Dr. Kolonics Bálint, Marton István, Papp Ferenc, Papp Nándor, Polai József, Röst János, Szőlősi Márta Piroska, Tóth László, Tóth Nándor képviselők Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Bakonyi Tamás osztályvezető, Dabi Gabriella osztályvezető, Horváth Eszter osztályvezető-helyettes, Domina Erzsébet irodavezető, Maronicsné Borka Beáta osztályvezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Somogyi Ottó osztályvezető, Szamosi Gábor osztályvezető, Balázsné Réti Éva ügyintéző, Tárnok Ferenc osztályvezető, Deák-Varga Dénes városi főépítész, Beznicza Miklós irodavezető, Bodzai Tiborné dr. személyzeti referens, Szita László könyvvizsgáló Marton István: Tisztelt Közgyűlés! A mai közgyűlést, illetve a munkát megkezdjük. Első lépésként a ki nem hirdetett határozatokat kell ismertetnem, amelyekből most hála Isten nincs sok. Javaslat az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2008. évi üzleti tervének elfogadására 35/2008.(I.30.) számú határozat Nagykanizsai Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. A KanizsaNet 2000 Kht. üzleti tervét bruttó 25.380 ezer Ft működési célú önkormányzati finanszírozással elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a társasággal a 2008. évre szóló vállalkozási szerződést kösse meg. Határidő: 2008. február 29. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető) 2. A Kanizsa TV Kft. üzleti tervét bruttó 53.898 ezer Ft működési célú önkormányzati finanszírozással elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a társasággal a 2008. évre szóló vállalkozási szerződést kösse meg. Határidő: 2008. február 29. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető) 3. A Kanizsa Uszoda Kft. üzleti tervét bruttó 96.000 ezer Ft működési célú és bruttó 11.400 ezer Ft fejlesztési célú önkormányzati finanszírozással elfogadja. A fejlesztési célú önkormányzati támogatás tartalma: - világítás korszerűsítés 2.000 ezer Ft +400 ezer Ft áfa - főbejárat akadálymentesítés 1.500 ezer Ft +300 ezer Ft áfa - nyílászárók cseréje 1.000 ezer Ft +200 ezer Ft áfa - szűrők, vezérlőszelepek cseréje 5.000 ezer Ft +1.000 ezer Ft áfa Az önkormányzat eltekint a Kft-t terhelő 1.000 ezer Ft bérleti díj megfizetésétől, de annak ÁFA vonzatát a Kft. köteles megtéríteni. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a társasággal a 2008. évre szóló vállalkozási és támogatási szerződéseket kösse meg. Határidő: 2008. február 29. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető) 4. A Kanizsa Újság Kft. üzleti tervét bruttó 30.450 ezer Ft működési célú önkormányzati finanszírozással elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a társasággal a 2008. évre szóló vállalkozási szerződést kösse meg. Határidő: 2008. február 29. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető) 5. A Nagykanizsai Gazdaságfejlesztő Kht. üzleti tevét bruttó 650 ezer Ft működési célú önkormányzati finanszírozással elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a társasággal a 2008. évre szóló támogatási szerződést kösse meg. Határidő: 2008. február 29. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető) 6. A Nagykanizsai Régió Ipari Park és Logisztikai Központ Kft. üzleti tervét bruttó 21.600 ezer Ft működési célú önkormányzati finanszírozással elfogadja. Az önkormányzat eltekint a Kft-t terhelő 1.000 ezer Ft bérleti díj megfizetésétől, de annak ÁFA vonzatát a Kft. köteles megtéríteni. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a társasággal a 2008. évre szóló vállalkozási és a bérleti szerződést kösse meg. Határidő: 2008. január 31. a bérleti szerződés megkötésére 2008. február 29. a vállalkozási szerződés megkötésére Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető) 7/a. A VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht. üzleti tervét bruttó 460.566 ezer Ft működési célú önkormányzati finanszírozással elfogadja. A Kht. a Vásárcsarnok és a temető ingatlanok használata után 2008. évben bruttó 7.000 ezer Ft bérleti díjat köteles fizetni az önkormányzat részére. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a társasággal a 2008. évre szóló vállalkozási és támogatási szerződéseket kösse meg. Határidő: 2008. február 29. a vállalkozási és támogatási szerződés megkötésére Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető) 7/b. A VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht. korábbi évek veszteségeinek rendezésére 60.000 ezer Ft pótbefizetést teljesít Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére nyújtott szolgáltatásra és a közcélú foglalkoztatásra adott támogatáson felül, hogy a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőke, rendelkezésre álljon. Határidő: 2008. április 30. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Dabi Gabriella osztályvezető) 8. A Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Kht. üzleti tervét bruttó 18.000 ezer Ft működési célú önkormányzati finanszírozással elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a társasággal a 2008. évre szóló támogatási szerződést kösse meg. Határidő: 2008. február 29. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető) 9. egyetért azzal, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok üzleti tervei nyilvánosak, azokba bárki betekinthet. Javaslat a Nagykanizsa, belterület 649/41. hrsz-ú (Ipari Parkban lévő volt 2. számú legénységi épület) ingatlan értékesítésére 36/2008.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Nagykanizsa belterület 649/41. hrsz, 3089 m2 nagyságú „kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlant nyilvános versenytárgyaláson értékesíti 67.800.000,-Ft + ÁFA kikiáltási áron. Felhatalmazza a polgármestert a nyilvános versenytárgyalás előkészítésére, lebonyolítására és az adásvételi szerződés aláírására. Határidő: nyilvános versenytárgyalás lebonyolítása: 2008. március 14. adásvételi szerződés megkötése: 2008. április 30. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Gőcze Gyula ügyvezető) 2. felkéri a polgármestert, vizsgáltassa meg, hogy milyen értéket képvisel a volt Gábor Áron Laktanya 2. számú legénységi épületén található sgrafitto, milyen költségkihatással járna annak esetleges megmentése, és az erre vonatkozó javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2008. február 29. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető) A meghívóban szereplő 6. napirendi pont előterjesztésének - Javaslat a Szavazatszámláló Bizottságok lemondott, illetve hiányzó tagjainak és póttagjainak választására – megtárgyalását követően a határozatot a zárt ülést követően nyílt ülésen ki kell hirdetni. A meghívóban szereplő, alábbi előterjesztésekhez van kiegészítés: 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetése (tárgyalás I. fordulóban) Hangsúlyozom annak, aki nem tudja - ez nyilván nem az itt ülőknek szól -, hogy kétfordulós költségvetési vitát kell tartanunk a szervezeti és működési szabályzat szerint ez az első fordulós tárgyalás. Itt aztán be is jelentem mindjárt, hogy két hét múlva a soros ülésen tervezzük a második fordulót. Ehhez kapcsolódóan három kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra. 7. Beruházási jog biztosítása az Ipari Park részére az infrastruktúra fejlesztésére és kivitelezésére • egy kiegészítő anyag a közgyűlés előtt került kiosztásra A meghívóban javasolt napirendi pontokhoz kinek van hozzáfűzni valója, ki akar esetleg új kérdéseket napirendre venni? Röst János (Ügyrendi): Lenne több módosító javaslatom. Azzal kezdeném, amit Polgármester Úr mondott, hogy a 6. napirendi pontot ki kell hirdetni nyílt ülésen. Én akkor arra kérném, hogy fontolja meg Polgármester Úr, hogy a zárt ülés kettő pontját hozzuk előre, mert akkor van lehetősége arra, hogy nyílt ülésen ezt kihirdethessék. A másik javaslatom, az pedig, a költségvetést megelőzően tárgyalja a közgyűlés ugyanazokat a napirendi pontokat, ami a költségvetést érinti. Tehát elvileg ilyen például a 2., illetve a 4. Szeretném levételre javasolni a 2. napirendi pontot, a mozi életre hívását a Kanizsa Plazaban. Ez a beterjesztés lényegében megegyezik a korábbival - ami le lett véve -, annyi különbséggel, hogy még rosszabb kondíciókat tartalmaz és továbbra is az a véleményem, hogy ez a beterjesztés nem alkalmas arra, hogy érdemi döntést hozzon a testület. Erről kérnék majd szavazást. A másik, hogy a költségvetési napirendi pontnál szerepel négy darab rendelet módosítása. A törvény valóban úgy fogalmaz, hogy a kapcsolódó rendeleteket egy időben kell tárgyalni a költségvetéssel, de én úgy gondolom, hogy ezek a rendeletek önálló, külön rendeletek, tehát külön napirendi pontonként kell őket megtárgyalni a költségvetési rendeletet megelőzően. Tehát én azt javasolnám, hogy ez a négy pont, ami érinti a költségvetést rendeleti módosítással, ezek szintén előtte legyenek megtárgyalva a költségvetésként és külön-külön napirendi pontként Ha már nálam van a szó, akkor ma Valentin Napja van és minden jelenlévőnek és a város lakosságának boldog Valentin Napot kívánnék és Kolonics Bálint, aki ma ünnepli a névnapját, szintén jelen van, Neki pedig boldog névnapot. Marton István: Röst úr, az utolsó mondatához csak annyit fűznék hozzá, hogy a Győző nem Viktor, a Viktor meg nem Győző értelemszerűen. Na de a jókívánság, az jogos, kétségtelen. Az Ön javaslatai döntő részével én egyetértek, tehát kezdhetjük a 6. és a 7. napirendi ponttal, amit zárt ülésre terveztünk, mert egyszerűbb a kihirdetése való egy igaz, de akkor meg azt hiszem, hogy a legegyszerűbb úgy, hogy a 7-sel kezdünk, tehát fordítunk és a 6. lesz a második. Ez megfelel Önnek? A Kanizsa Plazaval kapcsolatos mondanivalójával természetesen messzemenően nem értek egyet, de ezt én visszavonom azon egyszerű oknál fogva, hogy több érdeklődő akadt és ahhoz, hogy a döntést kellő felelősséggel tudjuk elvégezni, ezért a soros ülésre fogjuk behozni a mozi éltre keltési rendeletünket. A negyediket meg technikai okok miatt sem vehetjük le, mert ugye van egy alaphatározat, annak a sorsáról dönteni kell. Amit az elsőre mondott, a rendeletek megtárgyalása legyen önálló napirend, én ezt nem támogatom, de a költségvetés elé odavihetjük őket és utána tárgyaljuk a költségvetést, ennek semmi akadálya nincs, ez teljesen formai. Tehát akkor ez lenne a 3/a,b,c,d stb. napirend. Röst János: Én a 4. pontot nem javasoltam levételre, előrehozatalra javasoltam, tehát a költségvetést megelőzően kell ebben dönteni. Továbbra is az a kérésem Polgármester Úr, hogy azt a négy rendeletmódosítást, ami önálló rendeletként helytálló, külön napirendi pontként tárgyaljuk, tehát nem a költségvetés napirendi pontja belső szakaszai között, hanem külön napirendi pontként, mert ennek a logikának a mentén akkor a közgyűlésénél nem kellene mást tenni, mint ahogy a költségvetés majdnem mindegyik rendeletet érinti, SZMSZ, meg egy-két szöveges rendelet kivételével, akkor elegendő lenne csak a költségvetést minden közgyűlésen megtárgyaltatni és besoroltatni az összes rendeletet. Én azt kérném, hogy külön-külön napirendi pontonként legyen meghatározva. Nyilván a tárgyalást ez nem befolyásolja. Ez formai rész, de én úgy gondolom, hogy úgy helyes, ha minden rendelet napirendi pont címmel van megjelölve, mert egyébként nagyon nehéz rá tenni javaslatot. Marton István: Röst úr, valóban Önnek igaza van, hogy ez teljesen formai kérdés. Én hajlandó vagyok, akkor nem azt mondom, hogy 3/a,b,c vagy 7/a,b,c hanem nevezzük őket külön, mert ennek az én szemszögemből, illetve a megítélésem alapján érdemi jelentősége nincs. Akkor viszont, ahogy az előbb említettem a 7. lesz az 1., a 6. a 2. és zárt üléssel kezdünk, majd folytatjuk a 3-sal, az lesz a 3., a 4. a 4., az 5., az 5. és akkor utána jönnek a kapcsolódóak a költségvetéshez a rendeletmódosítások és az 1. lesz az utolsó. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Még egy szavazást kell elrendelnem, konkrétan az eredeti 7. pont, amit most 1-esre tervezünk, ez ugye csak ajánlott zárt ülés tartására. Én kérem azt, aki el tudja fogadni, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, mert ez nem kötelező, szemben a másikkal, a szavazatszámlálóval, az nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 23 igen, 1 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendeket tárgyalja: Napirendi pontok: Zárt ülés: 1. Beruházási jog biztosítása az Ipari Park részére az infrastruktúra fejlesztésére és kivitelezésére (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 2. Javaslat a Szavazatszámláló Bizottságok lemondott, illetve hiányzó tagjainak és póttagjainak választására (írásban) Előterjesztő: Dr. Tuboly Marianna jegyző Nyílt ülés: 3. Javaslat a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvánnyal a Nagykanizsa Zrínyi u. 33., Zrínyi u. 18., Petőfi u. 5. valamint a Zárda u. 20. sz. alatti ingatlanokra vonatkozó ingatlanhasználati szerződés megkötésére (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Birkner Zoltán oktatási igazgató, Kámán László intézményvezető 4. Javaslat az OLLÉ-program keretében létesítendő műfüves labdarugó pályák számának meghatározására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 5. Tájékoztató a TIOP 1.1.1 , közoktatási informatikai infrastruktúra pályázathoz kapcsolódóan (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 6. A lakossági víz, és csatorna díjkompenzációról szóló rendelet megalkotása (írásban, javaslat költségvetési előterjesztésben található) Előterjesztő: Marton István polgármester 7. A vállalkozások támogatásáról szóló, az 56/2006.(XII.07.) számú, valamint a 4/2007.(II.21.) számú rendelettel módosított 20/2005.(V.09.) számú rendelet módosítása (írásban, javaslat költségvetési előterjesztésben található) Előterjesztő: Marton István polgármester 8. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal köztisztviselői jogállásáról szóló többször módosított 47/2001.(X.10.) szám rendelet módosítása (írásban, javaslat költségvetési előterjesztésben található) Előterjesztő: Marton István polgármester 9. A Nagykanizsa-Bagola 01003 hrsz-ú ingatlanon létesített regionális hulladéklerakó bérleti díjának megállapítása (írásban, javaslat költségvetési előterjesztésben található) Előterjesztő: Marton István polgármester 10. Nagykanizsai Fejlesztési Hitelprogram hatályon kívül helyezése (írásban, javaslat költségvetési előterjesztésben található) Előterjesztő: Marton István polgármester 11. Intézmények felújítási programja (írásban, javaslat költségvetési előterjesztésben található) Előterjesztő: Marton István polgármester 12. Adósságállomány átstrukturálása (írásban, javaslat költségvetési előterjesztésben található) Előterjesztő: Marton István polgármester 13. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetése (tárgyalás I. fordulóban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Szita László könyvvizsgáló Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 40/2008.(II.14.) számú határozata később kerül kihirdetésre. Marton István: Miután megkezdtük a nyílt ülést, ezért eleget kell tenni ama kötelmemnek, hogy a Szavazatszámláló Bizottságok lemondott, illetve hiányozó tagjainak és póttagjainak megválasztására milyen határozatot fogadott el a Tisztelt Közgyűlés. Javaslat a Szavazatszámláló Bizottságok lemondott, illetve hiányzó tagjainak és póttagjainak választására 41/2008.(II.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. 23.§. (1) bekezdésében foglaltak alapján Nagykanizsa Megyei Jogú Városban működő szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak az alábbi személyeket választja meg: 1. számú szavazókör: Palini Általános Iskola, Alkotmány u. 81. 1. Tag: Magyar Jánosné 2. számú szavazókör: Palini Általános Iskola, Alkotmány u. 81. 1. Tag: Barta Brigitta 2. Pávlicz József 3. számú szavazókör: Közútkezelő Kht., Magyar u. 158. 1. Tag: Németh László 2. Zombori Katalin 3. Póttag: Varga T. Antalné 4. Varga Zoltán 4. számú szavazókör: Gyermekorvosi rendelő, Garay u. 14/B. 1. Tag: Varga Gyuláné 5. számú szavazókör: Zala Volán, Virág Benedek u. 4. 1. Tag: Szabóné Horváth Erzsébet 6. számú szavazókör: FERR-TIPP Kft., Egry J. u. 1. Tag: Bernáthné Kuruczleki Judit 8. számú szavazókör: Idősek Klubja, Corvin u. 2. 1. Tag: Udvardi Lakos Gézáné 9. számú szavazókör: Zeneiskola, Sugár u. 18. 1. Tag: Bene Lászlóné 10. számú szk.: Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola, Hunyadi u. 18. 1. Tag: Jakab Zoltán 2. Selybi Sándorné 11. számú szavazókör: Batthyány L. Gimnázium és Eü. Szakközépiskola, Rozgonyi u. 23. 1. Tag: Delyné Csere Andrea 2. Póttag: Magyar Béla 3. Kovács Róbertné 12. számú szavazókör: Tűzoltó Laktanya, Kossuth tér 25. 1. Tag: Nagy Sándor 2. Póttag: Horváth Józsefné 16. számú szavazókör: Péterfy S. Ált. Iskola, Attila u. 2. 1. Tag: Csiszárné Müller Andrea 17. számú szavazókör: Rózsa úti Ált. Iskola, Rózsa u. 9. 1. Tag: Szentgyörgyi Ildikó 2. Póttag: Polainé Mihovics Andrea 19. számú szavazókör: Kőrösi Cs. Sándor Ált. Iskola, Csokonai u. 1. 1. Tag: Zsiga Lajos Zsolt 2. Halmosné Horváth Zsuzsanna 3. Póttag: Kanizsai József 20. számú szavazókör: Péterfy Általános Iskola, Rózsa u. 9. 1. Póttag: Nánási Zoltánné 21. számú szavazókör: Hevesi S. Ált. Iskola, Hevesi u. 2. 1. Póttag: Bodó László 25 számú szavazókör: Péterfy Általános Iskola, Rózsa u. 9. 1. Tag: Pusztai Gyöngyi 2. Fesztné Nagy Zita 28. számú szavazókör: Hevesi Sándor Általános Iskola, Hevesi u. 2. 1. Tag: Betlehem Attila 29. számú szavazókör: Fiókkönyvtár (Szolgáltatóház), Hevesi u. 6. 1. Tag: Kósa Edina 32. számú szavazókör: Idősek Otthona, Teleki u. 25. 1. Tag: Fülöp Zoltán 34. számú szavazókör: Zrínyi Miklós Általános Iskola, Zrínyi M. u. 38. 1. Tag: Tóth Ferenc 2. Póttag: Wolf István 35. számú szavazókör: Zrínyi Miklós Általános Iskola, Zrínyi M. u. 38. 1. Tag: Bakonyi György 2. Aranyás Gabriella 36. számú szavazókör: Bolyai Általános Iskola, Erzsébet tér 9. 1. Póttag: Baracskai Lászlóné 37. számú szavazókör: Főiskolai Kollégium, Zárda u. 2. 1. Póttag: Vasáros Jánosné 39. számú szavazókör Vécsey Általános Iskola, Vécsey u. 6. 1. Póttag: Feketéné Ország Julianna 40. számú szavazókör: Kodály Zoltán Művelődési Ház, Csengery u. 67. 1. Tag: Róka Ferencné 44. számú szavazókör: Általános Iskola, Nagyrác u. 26. 1. Tag: Horváth Győzőné 2. Póttag: Major János 45. számú szavazókör: Móricz Zs. Művelődési Ház, Hajgató S. u. 1. Tag: Horváth Péter 2. Póttag: Csonka Ferenc 46. számú szavazókör: Általános Iskola, Bajcsy-Zsilinszky u. 67. 1. Tag: Jagarics Istvánné Felkéri a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2008. március 7. Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző 3. Javaslat a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvánnyal a Nagykanizsa Zrínyi u. 33., Zrínyi u. 18., Petőfi u. 5. valamint a Zárda u. 20. sz. alatti ingatlanokra vonatkozó ingatlanhasználati szerződés megkötésére (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Birkner Zoltán oktatási igazgató, Kámán László intézményvezető Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság az ingatlanhasználati szerződések megkötését 10 évre, határozott időre javasolja 7 egyhangú igen szavazattal. Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság 4 igennel egyhangúlag az eredeti előterjesztéssel is egyetért, amely 25 éves hosszúlejáratú használatba adásról szól. Természetesen indokunk az, hogy a főiskola nagyon a városé is és az oktatás terén, a felsőoktatásban különösen bízunk abban, hogy újabb erős hídfőállásaink lesznek, és netalántán hamarosan önálló egyetemi kar is lesz Nagykanizsán, ezért mi a 25 évvel is egyetértünk. Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 6 egyhangú igennel támogatta az előterjesztést. Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 6 igen, 1 tartózkodó szavazattal támogatta az előterjesztést. A 10 év, az nálunk is előkerült, de az nem kapta meg a többséget. Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság egyhangú határozatával tárgyalásra alkalmasnak tartja az előterjesztést. Halász Gyula: Előző közgyűléseken volt már egy olyan javaslatom, hogy vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy a Medgyaszay Házat hogyan tudnánk közösen használni a Pannon Egyetemmel, illetve a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvánnyal. Énnekem az lenne a kérésem, hogy Polgármester Úr folytasson további tárgyalásokat annak érdekében, hogy miként tudnánk közösen ezt az ingatlant használni, esetleg részlegesen bérbe adni az egyetem, illetve a Felsőoktatásáért Alapítványnak. Marton István: Kicsit komolyra, dehogy komolyra, szóval egyáltalán azt meg kell, hogy kérdezzem, mit keres a csizma az asztalon? Mert ugye nem erről szól az előterjesztés. De innen egy kicsit komolyabbra fordítva a szót, én felajánlom, ha igényli a Pannon Egyetem Kihelyezett Képzési Helye, hogy mondjuk a Gólyabált megtarthatja a Medgyaszay Házba, ha elég neki. Horváth István: Az lenne a javaslatom, hogy mivel a volt Úttörő Házat hét éve üzemelteti a főiskola, még 18 éve van, emeljük meg ezt a szerződést 18 évre. A továbbiakban pedig mindenképpen azon kellene gondolkodnia a város vezetésének, hogy a főiskolát egy telephelyen kellene üzemeltetni. Ehhez azt gondolom, hogy nagyon jó helyszín lenne a volt József főherceg Laktanya, amire szerintem a lépéseket már most meg kellene kezdeni tenni, hogy lejár ez a szerződés, egy helyen tudjuk üzemeltetni a főiskolát. Dr. Károlyi Attila: Én megkérdezném Gyalókai elnök úrtól vagy megkérném Gyalókai elnök urat arra, hogy ismertesse a bizottságának álláspontjának azon részét, „indoklási részét”, hogy miért csak 10 évre. Gyalókai Zoltán Bálint: Bizottságunk megkérdezte, hogy a főiskolának mennyi az az idő, amivel Ő már elégedett. Itt az IKI részéről, aki az egyeztetéseket végrehajtotta, azt mondták, hogy a főiskola a megfelelő pályázati dolgok miatt legalább 8 évre kéri, és ahogy Horváth képviselőtársam is mondta, a bizottságban elhangzottak olyan hangok, hogy célszerű lenne hosszabb távon a főiskolát egy helyre tenni épületileg, illetve területileg. Azért született a bizottságnak ez a 10 éves „nagyvonalú” ajánlata, hogy ezt az egyben gondolkodást minél jobban meg tudjuk gyorsítani. Itt nem akadályozni szerettük volna a beruházást, illetve a továbbfejlődést. A főiskola 8 évet kért, mi 10 évet javasoltunk, csak nem akartuk 25 évre elhúzni ezt az egész egyesítést, szerettük volna valami úton meggyorsítani, bekorlátozni, de ez nem azt jelenti, hogy bármi akadályt óhajtottunk gördíteni a főiskola terjeszkedése, fejlesztése elé. Röst János: Én úgy gondolom, hogy egy ilyen szerződés megkötésekor a hosszabb táv, az azt jelenti, hogy addig van garantált szerződése annak az intézménynek. Az, hogy azon időn belül más megoldás születhet, akkor természetesen az a szerződés idejét fogja múlni. Tehát én nem aggódnék azon, hogy 10 éves szerződés kényszerítőerővel hat, a 25 éves pedig korlátokat jelent. Én úgy gondolom, hogy a 25 évesre kell megkötni a szerződést. A telepegyesítésnek Kanizsán én speciel nem látom hosszabb távon sem ennek a lehetőségét. Ezek felmerültek külön kampuszként akár, amit Önök javasoltak szintén. Én azt hiszem, hogy a bővítés lehetősége ingatlanban a régi Úttörőháznak a területe emeletráépítéssel, …..toldalékokkal, illetve egyéb ingatlanoknak az átadása, használatbavétele, amit Halász képviselőtársam javasolt, én is javaslom megfontolásra. Én úgy gondolom, hogy az épület méltó lenne arra, hogy a főiskola működtetését segítse. Én nem hiszem, hogy csak Gólyabál esemény van egy főiskolán. Nincs ifjúsági közösségi tere. Működtetésben mindenképpen fontos lehetne ez az épület velük együtt ….működtetésre. Én megfontolásra szintén javaslom. Az a kérésem Polgármester Úrhoz, hogy ezeket a javaslatokat legyen kedves komolyan venni. Dr. Fodor Csaba: Azt szeretném megtudni, hogy az alapítvány ténylegesen milyen tevékenységet végez ezekben az ingatlanokban? Az Alapítvány végez ott valami tevékenységet, vagy valaki más? Mert ha valaki más, akkor én azt gondolom, hogy, én támogatom a 25 évet természetesen, de ezt a szerződés aláírását nem támogatom, mert ez egy pongyola, hevenyészett, mindent mondhatnék róla, csak azt nem, hogy normális. Tehát ezt én nem támogatnám, ennek az aláírását. Én azt támogatom, hogy a határozati javaslatokból vegyük ki mindenhol a mellékletekre való hivatkozást és mondjuk azt, hogy egyébként pedig 25 évre használatba adjuk és bízzuk meg az IKI-t, hogy egy normális használati szerződést készítsen el, azt vigye be az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elé és a bizottság bólintson rá, és nem kell többet visszajönni ide. Ez lenne az én módosítási javaslatom. Abban döntsük, hogy térítésmentesen 25 évre adjuk át, azokkal a feltételekkel, ami ott van, pontosabban. Mondok egy példát. Ugye arról szól ez a szerződés, hogy ezt más nem használhatja ezeket az ingatlanokat, csak és kifejezetten maga az alapítvány. Hát ugye nem így van, mindannyian tudjuk, hát akkor miért nem úgy fogalmazzuk meg, hogy az alapítványnak adjuk azzal a céllal, hogy lehet, hogy öt mondattal hosszabb, de korrekt. Marton István: Meg mondjuk egy BÜFÉ-t is engedjünk be. Dr. Fodor Csaba: Mos ugye így nem korrekt ez az egész. Tehát én azért mondom, hogy normálisan meg kellene fogalmazni, de abban viszont döntenünk kellene, hogy 25 évre azokkal a tartalmi elemekkel, amik itt bent vannak az 1. pontban, minden mellékletben csatolt szerződésnél. Igen, és aztán az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság utána pedig jogi szempontból tekintse át, és akkor utána aláírhatja Polgármester Úr vagy az IKI vezetője. Bene Csaba: Fodor képviselőtársam megelőzött a mondanivalójával. Én csak egy pontra hívtam volna fel a figyelmet nem jogászként, a 8. pontra, mert ugye teljesen nem életszerű a szerződésnek a 8. pontja és azt szerettem volna módosíttatni, de az én részemről megfelel az, amit Fodor képviselőtársam javasolt, hogy fogadjuk el az ……szerződést, illetve, hogy használatba adjuk ezt az ingatlant, és a szerződésnek a konkrét kidolgozását pedig halasszuk későbbre. Marton István: Mindkettőjük javaslata, ami egybecseng, olyan, hogy én hajlok rá. Most, ha kényelmi szempontokat nézünk, akkor való egy igaz, hogy amit Horváth képviselőtársunk javasolt, az nálam is prioritást élvez, mert ugye akkor eggyel nem kell módosítani és csak hárommal kellene újból szerződést kötni. Tehát ez a 18 év, ami hogyha 8-10 év elég, akkor ez bőségesen elég és én nem félek attól, hogy ez a gondolkodást majd akadályozni fogja, ha lehetőség lesz rá, hogy a József főherceg Laktanyába menjen át az Egyetem, addigra már egészen biztosan egyetlen itt lévő kara – mert ugye most a képzési helyből még van hova fejődni, nem annyira létszámban, mint ugye szervezeti struktúrában – mert ez nem elhatározás kérdése. Én pontosan emlékszem arra, és a teremben még rajtam kívül vannak néhányan, akik tudják, hogy közel 18 éve ez már téma volt, ha egyszer újból lesz Kanizsán főiskola, akkor annak ott lenne a legjobb helye. Hát egyelőre ugye apróbb lépésekben lehet csak haladni. Tehát én ezt a módosító indítványt - hogy ez 18 év legyen, és azt is, amit Fodor doktor mondott és Bene frakcióvezető úr – el tudom fogadni. Nem kell ezen olyan túl sokat módosítani, mert annyira azért nem pongyola, de tényleg nonszensz lenne, hogy ne működhessen, mondjuk bent egy BÜFÉ sem és akkor a gyerekeknek valahova több száz méterre kelljen járni, de el bírok képzelni még hasonló ilyen pici területet érintő funkciómódosításokat, amiket a szerződésben részletesebben kellene rögzíteni. Dr. Károlyi Attila: Nem cseng egybe frakcióvezető úr és Fodor képviselőtársam, mert egyikük azt mondja, hogy döntsünk az időtartamról és menjen az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságra, aki saját hatáskörben ezt vizsgálja felül, és akkor megköthető a szerződés, míg Bene frakcióvezető azt mondta, hogy jöjjön ide vissza ez a bizonyos okirat, és akkor itt döntsünk róla. Marton István: Nem, ez félreértés. A szerződés megy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elé annak rendje-módja szerint, tehát ez egybecseng, még ha stilizális szempontjából nem volt egészen egyforma, akkor is. Tehát a módosítást kell szerintem először megszavaztatnom. Én el tudom fogadni, hogy az 1., illetve a 3. és a 4. pontoknál a másodikhoz igazodóan, tehát a volt Úttörőház még 18 évig élő szerződéséhez kapcsolódóan a másik három ingatlannál is 18 évre kössük meg és akkor nem kell egy élőt felbontani, de biztos vagyok benne, hogyha a továbbiakban is ez a jelleg marad ez nem lesz akadálya, hogy 18 év múlva a következő testület ugyanúgy meghosszabbítsa a másik 18 vagy akár 20 évre is. Aki ezt a módosítást el tudja fogadni, az kérem, nyomja meg az igen gombot. Bocsánat, óhajt hozzászólni az Oktatási Igazgató Úr? Köszönöm, én is így gondoltam, de azért a jó modor még is azt kívánja, hogy megkérdezzem. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 42/2008.(II.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a Nagykanizsa Zrínyi M. u. 33. szám alatti Hrsz: 1950, 1292 m2 alapterületű ingatlannak a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány részére 18 év időtartamra történő használatba adásával. 2. egyetért a Nagykanizsa Zrínyi M. u., 18. szám alatti (volt Uttörőház) Hrsz: 2027, 1676 m2 alapterületű ingatlannak a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány részére 18 év időtartamra történő használatba adásával. 3. egyetért a Nagykanizsa Zárda u. 20. szám alatti (Kollégium) Hrsz: 2046/2, 1172 m2 alapterületű ingatlannak a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány részére 18 év időtartamra történő használatba adásával. 4. egyetért a Nagykanizsa Petőfi u. 5. szám alatti (volt Leánykollégium) Hrsz: 2978 egy része, 1715 m2 alapterületű ingatlannak a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány részére 18 év időtartamra történő használatba adásával. 5. felkéri az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy az előbb felsorolt négy ingatlanra vonatkozó ingatlanhasználati szerződéseket dolgozza át, majd azt az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság véleményezését követően kösse meg. Határidő: 2008. február 28. Felelős : Kámán László intézményvezető 4. Javaslat az OLLÉ-program keretében létesítendő műfüves labdarugó pályák számának meghatározására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Balogh László: Én még az eredeti előterjesztésről beszélek, amelyben 10 műfüves pálya közeljövőbeli megépítéséről van szó, kihatásában persze és ez nemcsak a fizetési kötelezettséget jelenti, hanem azt is, hogy 10 műfüves pálya által nemcsak a diákok, hanem a felnőtt szabadidő sportolók, tömegsportosok is olyan lehetőséget kaphatnának, amelyről én azt gondolom, hogy ezen négyéves ciklusunknak egy fontos városstratégiai lehetősége, és ezért mi, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag, 5 igennel támogatjuk azt az elképzelést, hogy épüljön meg ez a komplexumrendszer a műfüves pályákat illetően. De tudom azt is, és mindjárt, gondolom, hogy szó lesz arról is, hogy felmerültek bizonyos újabb feltételek is. Röst János: Én arra kérném Polgármester Urat, hogy a határozati javaslatot egészítse ki azzal, hogy a korábbi döntést, amennyiben ez megülne, vissza kell vonni, tehát ott szerepelni kell a döntésben, tehát a nélkül nem lehet ezt a döntést meghozni, tehát az legyen az 1. pont, hogy visszavonja. A konkrét véleményem a következő. Én úgy gondolom, hogy a polgármester által most behozott anyag, illetve a korábbi első változat, az mindig közelebb áll a realitáshoz, mint a 10 db műfüves pálya. Én bevallom őszintén, a költségvetés tárgyalásakor el fogom mondani azt is, hogy egyetlenegy műfüves pályát nem szabad építeni a városnak ilyen költségvetési kondíciók mellett. Ezt – megértve a sportolóknak a lehetőségét, illetve magát azt, hogy szükség lehet erre – ilyen 5,5 milliárdos hiánnyal beálló, hitellel beálló költségvetésnél egyetlenegy forintot erre a célra nem lehet gyakorlatilag szerintem felhasználni. Ha mindenképpen a közgyűlés úgy dönt, akkor én azt javasolnám, hogy ezt a változatot támogassa. A felnőtt futballista sportolók, illetve szabadidőben eltöltött focisták igazából a Mindenki Sportpályáján futballoznak, nagyon nehezen mennek be egyébként az iskolákba, illetve más helyszínekre sportolni. Az eddigi tapasztalat – én is futballoztam – ez volt. A másik. Az iskoláknál igazából, főleg az egysorosoknál annyi egészséges fiatal gyerek sincs, aki kettő csapatot ki tudna állítani. Tehát nem hiszem azt, hogy műfüves pályára lenne szükség futballra. A másik. Beszűkíti a sportolás lehetőségét az iskoláknál. Egy salakos pálya, ami nyilvánvaló, hogy gyengébb minőség, tehát színvonala szerint, viszont több sportágra van lehetőség, hogy sportoljanak. Én azt javasolnám, hogy fontolja meg a testület a jelenlegi beterjesztést. Ha mindenképpen dönt, akkor ezt támogassa a többség. Én viszont azt mondom, hogy a költségvetéskor gondolja át újra, és minden olyan típusú beruházásokat felejtsük el, ami nem konkrétan ellátandó feladat, azt húzza ki a közgyűlés. Marton István: Hát én, lehet, hogy hibáztam, vagy előbb kellett volna talán elmondom, amit most fogok elmondani. Egyébként nagyon örülök annak, hogy Ön most azokat mondta el, amiket én több közgyűlésen át hangoztattam és a közgyűlés rendszeresen leszavazott, de az a helyzet, hogy új lehetőségek adódtak, mert komolyabban utánaszámolva és érdeklődve, nem túl jók, én ezt rögtön az elején mondtam, hogy nem jó kondíció az, ami 15 év múlva több mint még egyszer annyiba kerül, mint amennyi a bekerülési összege volt, de még a bekerülési összeget is sokallom. Tehát nekem most az a dolgom, hogy visszavonjam ezt az előterjesztést, amit csak azért nem tettem meg, mert három darab rendeletünket kell, illetve határozatot visszavonnunk. Sorban mondom. Először az 5/2007.(I.25.) számú határozatot, amelyben az Országos Labdarugó Létesítési Programhoz 10 pályával csatlakoztunk. Másodszor a 381/2007.(XI.29.) számú javaslatot, ami a keretmegállapodások aláírásáról szól és harmadszor a 21/2008.(I.30.) közgyűlési határozatot, ami megerősíttette a korábbiakat. Tehát mind a hármat javaslom visszavonni azzal, hogy március 31-ig, tehát ha jól tudom, március 27 vagy 28 az utolsó csütörtök, addigra a műfüves pályák létesítésének az ügyét hozzuk ismét a testület elé. Egyébként nagyon ürülök neki tényleg, hogy a költségvetés helyzetére való tekintettel megszólalt az Ön lelkiismerete, amit azért elmulasztott korábban megtenni, hiába figyelmeztettem. Böröcz Zoltán: Polgármester úr, azért arra kérem, engem ne dicsérjen meg azért, mert hasonlót fogok mondani, mint a Röst úr. Komolyan, teljesen függetlenül a Röst úr vélemény……, de több ponton összecseng az álláspontunk. Azt gondolom, hogy az OLLÉ Program, valamit tisztán kell látni. A műfű valóban alkalmas arra, hogy fiatalok sportoljanak, világítással ellátva késő estig sportoljanak. Az egész város lakosságának nyilván egy pozitív sportélményt jelent magának a műfüves pályáknak a használata. Rengeteg problémám van vele. Én az OLLÉ Programot a kiírás napján már ismertem, ha úgy tetszik, és azóta én végigkísérem ezt a fejlődést, ami egyébként vázlatosan, történetekre itt le is van írva és szerencsés módon részese lehettem, lekövethettem pontosan egy műfüves pályaépítést az NTE pályán, hiszen ott 10-12 millió forintból – ha jó emlékszem – megvalósítottunk egy nagyobb alapterületű műfüves pályát, ami itt van. Természetesen világítással, kerítéssel, palánkkal és minden egyébbel. Ennek többszöröse költségét jelentené ma a városnak az OLLÉ Program. A legfontosabb dolog az, hogy tudjuk biztosan, miközben beszélünk róla és tudja a város népe is. Az OLLÉ Program egy ….megépült műfüves pálya bekerülési költségeibe egyetlen fillér külső forrás bevonás nincs. Tehát sem költségvetési támogatás, sem EU-s forrás nem társul mellé. Ha ennek a beruházásnak nekiállunk, azt teljes egészében Nagykanizsa költségvetéséből finanszírozza. A másik dolog, ami számomra most is nagyon elképzelhetetlen, tehát a megvalósítási egyszeri költségen túlmenően az a folyamat, ahogy kiválasztunk egy finanszírozó bankot, én most kis túlzással mondom, és talán felejtsék is el, azt gondolom, ismeretlenül belépek egy kanizsai bankba, körülbelül hasonló kondíciókat el tudnék érni egy beruházás megfinanszírozására. De még azt is mondom, hogy ezt sem lenne baj, mert ha van pénzünk, tegyük. Egyetlen olyan fejlesztést és beruházást sem támogatok személy szerint, és a költségvetés vitájában ezt el is mondom, amelyhez nem társul külső forrás. 2013-ig van nekünk magyaroknak lehetőségünk hozzájutni külsős EU-s forráshoz, 2010-ig ennek jó része leosztódik. Nem kerülhet Kanizsa abba a helyzetbe, hogy a forrásokat önrész hiányában nem tudja lehívni. Tehát azokat a beruházásokat, amelyek saját erősek, külső forrás nélküliek, legyünk kedvesek három évre elfelejteni, mert minden fillér önrészhez szükség van ezekre a pénzekre. Tehát nem támogatom egyetlen pályaépítést sem. Marton István: De remélem, azt támogatja, hogy mind a hármat javaslom visszavonni. Balogh László: Szeretném azt jelezni, hogy én, mint focista sportbizottsági elnök továbbra is szeretném ezt a műfüves pályacsomagot, hogy most 10 vagy 8 vagy pontosan hány, nem is ez az igazán lényeges. De én jelzem, hogy a sportoló többség révén azt gondolom, hogy igenis ez egy jó üzenet lehetne ciklusokon átívelő és a ciklusban fontos üzenet, és azt tudom elfogadni az elhangzottak után, hogy függesszük fel most ezt a végleges döntést addig, amíg bizonyos újabb adatok felmerülnek, de továbbra is azt remélem, hogy mondjuk hamarosan megépül az első műfüves pálya, és már most itt kihívom a másik oldalon ülőket egy első futballmérkőzésre, remélem lesz majd ilyen. Tóth László: Először, mint a Pénzügyi Bizottság elnöke szeretném ismertetni a Pénzügyi Bizottság határozatát, amit e tárgykörben hozott, hogy 1 igen és 5 nemmel nem támogatta az előterjesztést. Ha már nálam van szó, akkor messzemenőkig egyetértek Böröcz képviselőtársammal, és az egyike voltam annak a két képviselőnek, aki pontosan a Polgármester Úr által elmondottakra hivatkozva nem szavaztam meg január 30-án a 10 műfüves pályának a megvalósítását, ugyanis az akkor számítások szerint a 232 millió Ft-os bekerülési összeg a futamidő végére 460 valahány millió Ft lett volna. Én úgy gondolom, hogy ebben a költségvetési helyzetben ez nonszensz, ez vállalhatatlan. Csak azt sajnálom, hogy Polgármester Úr így engedte ki a közgyűlést, mert tegnap, amikor csinálgattuk a költségvetési egyensúly – na nem megyünk előre a napirendekben – hát ez volt az első, amit kiegyeltünk, most már előre elmondhatom, ezt a 230 millió forintot. Marton István: Én úgy emlékszem, és ha valaki nézett bennünket az elmúlt fél évben, az tudhatja, hogy én voltam sokáig az egyetlen, aki azt mondta, hogy ez így, ilyen konstrukciókba nem megy. Azért talán arról nem árt szót ejteni, hogy amikor ez az egész dolog elindult és mi elméletben ugye 10 pályával csatlakoztunk a programhoz – hangsúlyozom mindenféle kötelezettségvállalás nélkül –, akkor még 400 valahány pályáról volt szó országszerte. Most múlt pénteken felavatták az elsőt, ami az OLLÉ Program keretében önkormányzati igényre épült Zamárdiban. Az összegét nem is mondom, hogy mibe került, de ott már csak 200 körüliről volt szó, tehát ez a folyamat, jobb később, mint soha alapon, ez a megvilágosodási folyamat a testületben, ami lezajlott vagy zajlódó félben van, én úgy gondolom, hogy ez mindenféleképpen előre viszi az ügyet, mert műfüves pálya tényleg kell. Most lehet később vitatkozni a darabszámon, de semmiképp sem ebben a konstrukcióban, mert egy megyei jogú városnak akármelyikről van szó, akárki a számlavezető bankja, biztos vagyok benne, hogy még most is, amikor a pénz drágul a világpiaci pénzügyi és gazdasági helyzet változása negatív tendenciája miatt, még mindig legalább ilyen, ha nem jobb kondíciókat lehet elérni, ami hát ugye Böröcz úr kis is fejtett részben. Cseresnyés Péter: Egyetértek Balogh képviselőtársammal, hogy mindenképpen jó lenne, ha minél több műfüves pálya megépülne és elsősorban az iskolák területén, hisz ebben az esetben sok helyen egy sportolásra lehetőséget adó területet is felújítanánk, ugyanis sok iskolában a kézilabdapálya úgy néz ki, hogy az előbb-utóbb balesetveszélyessé válik, vagy olyan most már az állapota, hogy nagyon-nagyon nehéz balesetveszély nélkül sportolni rajta. Tehát valami megoldást mindenképpen kell találni. Azt gondolom, hogy néhányan nem figyeltek akkor, amikor Polgármester Úr a bevezetőjében elmondta, hogy március 31-ig el fogjuk halasztani a döntést, hogyha a közgyűlés többsége úgy dönt, éppen azért, mert más lehetőségek merültek fel, olyan lehetőségek, amelyek igaz, hogy egyik részről saját forrást igényel, de lényegesen olcsóbba kerülne akár az eredeti elképzelés szerinti 10 pályának megépítése, ez 20, 30 40 %-os megtakarítást is jelentene. A másik elképzelés szerint viszont lényegesen kevesebb, még ennél az elképzelésnél is kevesebb forrást is igényelne a várostól, ugyanis meg kell próbálni azt, hogy esetleg vállalkozói alapon meg lehet-e ezt oldani és egy megfelelő konstrukcióval, egy megfelelő együttműködési szerződéssel lehet, hogy még kevesebbe kerülne a másik megoldásnál is a műfüves pályák építése. Ezek a tárgyalások, ezek a megkeresések elindultak, és valószínűleg ezt egy hónap alatt, másfél hónap alatt olyan szintre tudjuk hozni, hogy megfelelő ajánlattal tudunk március 31-ig, a márciusi közgyűlésen a közgyűlés elé jönni, hogy döntési helyzetben leszünk. Az idő nem sürget bennünket. A lényeg az, hogy minél kedvezőbb konstrukcióval épüljenek meg ezek a pályák, és lehetőség szerint úgy, hogy mindenki, mind a diákok, mind pedig az esetlegesen későbbiekben felnőtt használók részére megfelelő sportolási lehetőséget biztosítsunk. Halász Gyula: Aki megnézte az anyagot, az látja, hogy ez az OLLÉ Program a teljes program lezártával csaknem fél milliárd forintba kerül a városnak. Arról nem is beszélve, hogy 2028-ban jár le az utolsó törlesztő részlet. Érdekes lenne meghallgatni műszaki szakemberek véleményét, hogy 20 év alatt mi történik ezzel a pályával, mi lesz az állagával, akár a mechanikai sérüléseket, akár az UV sugárzás vagy a téli időszakokból eredő károsodásokat. Tudni illik, könnyen előfordulhat az is, hogy OLLÉ műfüves pálya már nem lesz, de a részleteket még mindig fizetni kell. Tehát én azért azt kérném megfontolásra, hogy gondoljuk át még egyszer, és én azt gondolom, hogy ez a második olyan luxusberuházás, az első a Teleki - Zrínyi utca kikötése, amitől az önkormányzatnak el kellene állni. Marton István: Halász úr, semmit sem kötünk ki. Érti, aki érti. Dr. Károlyi Attila: Természetesen meg fogok szavazni minden olyan műfüves pályával kapcsolatos előterjesztést szocialista képviselőtársaimmal ellentétben – ez is mutatja a frakció sokszínűségét és változatosságát –, amelyek a város fiataljainak a szórakozását és a sportolását fogja elősegíteni. Ezt azért mondom el, mert a közelmúltban kaptunk egy olyan – én személy szerint - előterjesztést, az új városrészben, tehát a keleti városrészben élő fiatalok közösségi tereinek a kialakítása. El kell mondanom azt, hogy én sokkal inkább fogok örülni annak, ha ezeken a műfüves pályákon rúgják a labdát, mintsem a kőpadokat törik szét unalmukban. Tehát mindenképpen támogatni fogom ez az előterjesztést, természetesen nem nyakra-főre költött pénzzel, hanem úgy, ahogy az előbb Alpolgármester Úr is előadta, esetleg a pályák számának csökkentésével és kedvezőbb kondíció, kamatkondíciók mellett. De azért el kellene gondolkodni esetleg azon is, hogy nem biztos, hogy az iskolákban kellene, vagy kellene több szabadtérre kihelyezett pálya is, mert hát tudjuk, ott van gondnok, nem tudom, hogy a gondnok vagy az iskola hogyan adja bérbe, kinek adja bérbe, hogyan adja bérbe, de természetesen támogatom ezt az esetleg csökkentett számban. Tehát még egyszer, ha van egy modern dolog, és a műfüves pálya egy modern dolog és ezen úgy lehet sportolni, hogy a szabadidő tökéletes eltöltése valósul meg, minden körülmények között támogatni fogom. Bicsák Miklós: Elnézést kérek az előttem felszólaló képviselőtársaimtól és Polgármester Úrtól is. Önök nem is jártak egy ilyen gyönyörű OLLÉ műfüves pályán. Én ott voltam vasárnap Zamárdiban Tisztelt Polgármester Úr. Itt tiszteletreméltó, hogy a költségvetésnek a számai alapján a városnak a működése és az egyéb, mind figyelembe kell vennünk ezt mindkét oldalon, nem szabad, hogy ebben a költségvetésben kemény politikai csatározás legyen, de Polgármester Úr kérem, és képviselőtársaim, sportról van szó, egy olyanról, gyertek el Palinba, büszkén és most is, 1 millió Ft-ért kész az alap, csak rá kellene rakni. Azon gondolkodtam, most elmegyek, valamilyen pályán kivágom a műfüvet és odahordatom éjszaka és megszervezem annak a felállítását, de hát mi ezen spórolunk jó gazda módjára, hogy ebben a költségvetésben én úgy gondolom, hogy átgondoljuk, és ezt a lehetőséget kár volna kihagyni belőle. Én nagyon kérem, én támogatni fogom továbbra is és gondolják át a képviselőtársaim is. Én úgy gondolom, hogy van a költségvetésben olyan sorok, hogy amin valóban hátrább tudjuk besorolni, ami szükséges a városunknak, hogy megvalósítsuk, de ez a lehetőség a fiatalok, a generációk,.ó én azért küzdök, nekem már nem sok, bár lennék egy 20 évvel fiatalabb, annyi fiatal van Palin városrészben is és várják, mint az Isten csodáját, hogy ez a pálya megépüljön. Ez a lakosságot szolgálja, de ugyanúgy Kanizsa bármely városrészében. Biztos, hogy drága. A drága, az jó is kérem. Azért áldozni kell, és ha közösen gondolkodunk, biztos, hogy a megoldást meg fogjuk találni. Én köszönöm és kérem, hogy gondoljátok át. Én támogatni fogom. Marton István: Bicsák úr, én meg azt kérem Öntől, hogy Ön gondolja át, amit mondott, hogy azért azt ne tegye, mert a börtöncella kicsi és kényelmetlen. Karádi Ferenc Gyula: Tudvalevőleg, hogy én elkötelezettje vagyok a műfüves pályák építésének, és még egyszer elmondom, a műfüves pályák építésének és nem az OLLÉ Programnak. Én Bene Csaba képviselőtársam nevében is mondhatom, hogy mindketten a mellett törtünk pálcát, hogy legyenek műfüves pályák. Tisztelt Képviselőtársaim, ez egy minőségi különbség. Elmondom Böröcz képviselőtársamnak, az a salakos javaslat, amit Ő is az előbb, a salakos javaslat, ami a másik oldalról elhangzott, az lényegesen gyengébb minőség. 2008-at írunk. Valaki menjen el a Mindenki Sportpályájára és próbálkozzon. Én nagyon sokat játszottam azokon a salakos pályákon, óriási a különbség, és ha ezt megtehetjük azoknak a sportolóknak, akik mindennap kivétel nélkül igénybe veszik azt a területet, akkor tegyük meg. Nem tudna nekem olyan összeget mondani, ami elriasztana attól, hogy a 8 vagy 10, vagy akárhány műfüves pályát a városban megépítsük, mert ez olyan célokat szolgál képviselőtársaim, amelyeket a másik oldalról, úgy látom, nem tudnak megérteni. Ez egészség, a gyermekeink és sportolóink, mindannyiunk érdekében történik. Cseresnyés Péter: Halász képviselőtársam gondolatára szeretnék egy gondolattal reagálni. Nem tudom képviselőtársam figyelt-e akkor, amikor Polgármester Úr mondta a saját mondanivalóját és én hozzászóltam. Pontosan azok miatt, amit Ön felsorolt, azon okok miatt, amit Ön felsorolt, azon okok miatt döntöttünk úgy, hogy a Polgármester Úr ezt javasolja, hogy március 31-ig halasszuk el a döntést. Nézzük meg, hogy milyen kondíciókkal, kedvező kondíciókkal lehet műfüves pályát építeni, mert műfüves pályát énszerintem kell építeni. Kell építeni, mert mindent csak a pénz oldaláról, fiskális szemlélettel nem lehet megközelíteni, mert hogyha Ön felteszi azt a kérdést, hogy mi lesz a műfüves pályákkal 20 év múlva, lesz-e egyáltalán műfüves pálya akkor, amikor még a hitelt esetlegesen törlesztenünk kell, akkor én felteszem a kérdést, meg lesznek-e azok a kazánok, amelyeket a fűtéskorszerűsítés idején beépítettek az intézménybe, amikor még fogjuk fizetni azt a hitelt, vagy hitelkonstrukciót, amit annak idején a közgyűlés elhatározott. Tehát én azt gondolom, hogy ezt a kérdést így, ebben a formájában nem lehet feltenni. Az a kérdés, hogy akarunk-e valamit csinálni, akarunk-e valami mást vagy újat csinálni, vagy nem akarunk. Ha akarunk, akkor a legkedvezőbb feltételeket, pénzügyi feltételeket kell megtalálni, és meg kell találni azt a finanszírozási módot, amit a közgyűlés el tud fogadni a költségvetésben. Szerintem ezek a legfontosabb szempontok. Röst János: Én azt mondanám minden képviselőtársamnak, ha komolyan azt hiszi, hogy március 31-én szebb képet lát a költségvetésnél, az most téved. Nem hiszem azt el, hogy erre vissza lehet érdemben térni Polgármester Úr, komoly szinten, hogy itt akár 4, akár 8 vagy 10 műfüves pálya épüljön. Abban döntsön a testület, hogy akarja-e most a költségvetés konstrukcióján belül ezt megvalósítani vagy nem akarja. Az egy szembekötősdi, hogy mindenkinek azt mondjuk, hogy majd egyszer megvizsgáljuk. Meg lesz vizsgálva, a helyzet ugyanez marad. Ne mondjunk mást. A másik Polgármester Úr, nem tudom, Önt miért zavarja a kikötés szó. Ez teljes mértékben egy teljesen szabványos műszaki megfogalmazás az átkötés, kikötés – Papp Nándor képviselőtársamat legyen kedves megkérdezni, vagy Szálka Miklóst – nem hiszem, hogy ezeken lovagolni kellene. Halász Gyula képviselőtársam ezt a szót használja, Ön meg mást. Ez a különbség, de mind a kettő ugyanarról beszél. A másik, amit mondott Karádi képviselőtársam. Nem hiszem, hogy létezik baloldali meg jobboldali műfüves pálya, meg salakos pálya. A dolog arról szól, hogy mindenki elfogadja azt, hogy a műfüves pálya nyilván jobb. A kérdés az, hogy erre a város lehetősége megvan-e vagy nincs. Marton István: Nagyon köszönöm értelmező szavait, csak a történet arról szól, amit Önnek ismerni kell, hogy három cikluson át, 12 évig az volt a testület vágya, ha lassú lépésekben is haladva, hogy a városi belső körgyűrűt bezárja. Az Önök uralkodása idején, az előző ciklusban lett ebből kikötés, ami helyes magyar szó, csak éppen nem ide illő, mert annak, aki nincs teljes mértékig birtokában az információknak, az, hogy bezárok egy körgyűrűt, az mond valamit, de hogy egy ponton kikötök valamit, az nem mond semmit. Ennyit magyartanilag. Horváth István: A műfüves pályákkal kapcsolatosan én osztom a véleményét Bicsák, Károlyi és Karádi képviselőtársaimnak is, mert azt gondolom, hogy a XXI. században nem bitumenes, meg nem salakos pályán kell sportoltatni a gyerekeinket, hanem mindenképpen kultúrált körülmények között, és ehhez a műfüves pálya adja a lehetőséget. Hogy egy kicsit sokba kerül? Megpróbálunk olyan lehetőségeket találni – mondta már Alpolgármester Úr is –, hogy olcsóbbá tegyük ezt a dolgot, és megértem Röst képviselőtársamnak az aggódását költségvetési szempontból, ezt valahol el tudom fogadni, de nem tudom elfogadni azt, amit mondott, hogy ez a műfüves pálya beszűkítené a lehetőségeket. Miért? Ezen ugyanúgy lehet futballozni, kézilabdázni, röplabdázni. Tehát nem értem ezt az aggódást. Én mindenképpen támogatni fogom ezt az előterjesztést. Bene Csaba: A magam részéről a műfüves pályák létesítésének a támogatója vagyok. Az, hogy ez milyen konstrukcióban, hogyan valósul meg és milyen ütemezéssel, azt a későbbi tárgyalásoknak a sorsa fogja eldönteni. Én úgy gondolom, hogy azon vitatkozni itt, hogy a mai világban szükség van a műfüves pályákra vagy nincsen szükség, teljesen felesleges. Olyan megjegyzést nem is igazából tudok kezelni, amit hallottam, hogy luxusberuházás. Luxusberuházás a felnövekvő ifjúságba pénzt befektetni? Luxusberuházás az egészségesebb életmódra történő nevelésbe befektetni? Úgy gondolom, hogy ezek nem luxusberuházások. Való igaz, hogy meg kell nézni, hogy milyen kondíciókkal, hogy tudjuk megcsinálni, de úgy gondolom, ezt nálam avatottabb szakemberek már sok fórumon elmondták, hogy sokkal olcsóbb dolog egészséges embereket nevelni, mint a beteg embereket gyógyítani. Ez is egy módja annak, hogy egészséges embereket neveljünk. Böröcz Zoltán: Karádi úrnak mondanám, dehogy említettem én salakos pályát. Gyerekkoromban fociztam utoljára salakos pályán. Jelzem………egy munkahelyi kiscsapattal a műfüves pályáján focizunk természetesen ott az NTE-nél. Csak azért mondom mindezt el, hogy higgyék el, hogy semmi sem fontosabb, mint például műfüves pályára küldeni a gyereket, mert a pályaminőség szinte ott tartja, oda ragasztja, nincs olyan labdasport, amit ne lehetne rajt művelni, ha megfelelően van kezelve és így tovább. Én csak azért nem támogatom - még egyszer mondom -, mert jelen helyzetben külső forrás bevonása nélkül nem tartom kivitelezhetőnek. Sokkal nagyobb pénzektől vagy lehetőségektől, külső forrástól esik el a város, mint amibe az OLLÉ Programban a pályaépítés kerül, ha ebbe belevisszük 100 %-ig a pénzünket. Egyébként még annyit azért mondok azoknak, akik esetleg úgy gondolják, hogy ezt most önerőből is és minden áron meg kell csinálni. Azért ne csodálkozzanak a képviselőtársaim, ha mondjuk 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben az Európai Unió pályázati lehetősége megnyílik a sportpályák, sportcentrumoknak a fejlesztése tárgyában. Az lesz egy izgalmas dolog, ha önerőből megvalósítjuk, és valóban egy külső forrás bevonási lehetősége meg közben megnyílik. Higgyék el, hogy most ezt nem kell elkezdenünk, de még azt is mondom, hogy ebben a ciklusban lehet, hogy meg kell valósítani, valóban jobb kondíciókkal, ahogy Alpolgármester Úr mondta, szerintem van rá lehetőség. Marton István: Böröcz úr, amit mondott, azt lehet, hogy Önben pont egy korábbi közös emlékünk indukálhatta, amikor a nyugdíjasház építésénél – nem érdekesek a nevek – 100 %-os önkormányzati forrásból megvalósítottuk, a következő évben címzett támogatottak listáján volt és nem 250 millióba, hanem annak egytizedébe, 25 millióba került volna. Dr. Fodor Csaba: Én csak pontosítani szeretném, jól értettem-e Polgármester Urat. Ugye az volt a lényeg, hogy Ön az előterjesztésnek a határozati javaslatait visszavonta és ezek helyett újat hozott. Úgyhogy, aki azt mondta ma a közgyűlésen, hogy támogatja az előterjesztést, az azt támogatta, hogy a Polgármester Úr új javaslatait, hogy a három határozatot helyezzük hatályon kívül. Csak mondom, akkor erről szavazunk, és nincs más határozati javaslat per pillanat a közgyűlés előtt. Marton István: Az eredetinek ez volt a módosítása, ahogy Fodor úr nagyon szépen összefoglalta. Karádi Ferenc Gyula: Külső forrás bevonásáról annyit szeretnék azért mondani. A múlt év vége környékén volt itt egy tájékoztató ebben a teremben, ahol az EU-s források igénybevételéről volt szó és én azt megkérdeztem, hogy milyen önerőt kell biztosítani ezekhez, és akkor szóba került az is, hogy a sporttámogatásra lesz-e, van-e, várható-e valamilyen támogatás és pályázat. A fiatalember, aki ott a Polgármester Úr környékén állt, akkor magyarul kimondta, hogy nincs lehetőség 2013-ig semmilyen uniós forrásra sportcélra igénybe venni. Tisztelt Képviselőtársaim, tehát önerőből kell megépítenünk, ezt kell tudomásul venni, és azokat a kondíciókat, amelyeket most itt megpróbálunk kedvezőbbé tenni számunkra, ezeket kell tudomásul venni, és így kell nekünk ezt megépíteni. Marton István: Hála Isten több hozzászólót nem látok, a vitát lezárom. Ezért kérem Önöket, hogy ahogy Fodor úr összefoglalta, de elmondom én is még egyszer, Ő nem mondott határozati számokat. Tehát én azt kérem a Tisztelt Testülettől, hogy az 5/2007.(I.25.) számú határozatát, amelyben 10 pálya tekintetében csatlakoztunk az OLLÉ Programhoz, ezt vonjuk vissza. Azt kérem, hogy a 381/2007.(XI.29.).) számú, javaslat az OLLÉ Program keretében létesítendő műfüves labdarugó pályákhoz kapcsolódó keretmegállapodások aláírására című határozatot is vonjuk vissza és végül az 5/2007.(I.25.) számú határozatot, amelyet, bocsánat azt az előbb említettem. a 21/2008.(I.30.) utolsó határozatunkat, amellyel a korábbi döntéseket erősítettük volna és azzal, hogy március 31-ig a testület elé kerül a porgrammal kapcsolatos, illetve a műfüves pályák ügyének a lezárást szolgáló javaslat. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 20 igen, 1 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 43/2008.(II.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. az 5/2007.(I.25.), a 381/2007.(XI.29.) és a 21/2008.(I.30.) számú határozatait hatályon kívül helyezi. 2. felkéri a polgármestert, hogy műfüves labdarugó pályák létesítésére vonatkozó javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2008. márciusi soros közgyűlés Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető) 5. Tájékoztató a TIOP 1.1.1, közoktatási informatikai infrastruktúra pályázathoz kapcsolódóan (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság természetesen egyhangúlag javasolja a visszavonását annak a múltkori határozatnak, amely arról szólt mindösszesen, hogy valóban nagyon helyes módon minél jobban szerettünk volna pályázni és előresiettünk, előreszaladtunk és közben a központi szabályozók, amelyek nagyon gyakran változnak egyik napról a másikra, a központi szabályozókban olyan változás történt, amely feleslegessé tette a múltkori aktivitásunkat, ezért helyes módon teszünk, ha most visszavonjuk a múltkori javaslatot. Marton István: Örülök Elnök Úr, hogy végre valami van, ami az előnyünkre szolgál, rendeletek, határozatok, törvények változtatására nagyon kevés. van. Több hozzászólót nem látok. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 44/2008.(II.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hatályon kívül helyezi a 26/2008.(I.30.) számú határozat 1/b. és 1/c. pontjait. Határidő: 2008. február 15. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Domina Erzsébet, Pályázati Iroda vezetője Szmodics Józsefné, Művelődési és Sport Osztály vezetője) 6. A lakossági víz, és csatorna díjkompenzációról szóló rendelet megalkotása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Dr. Csákai Iván: Bizottságunk az anyagot megtárgyalta, egyhangúlag a közgyűlésre tárgyalásra alkalmasnak találta. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy az egyik rendeletmódosítás a költségvetés előtt Polgármester Úr, a rendeletmódosítás a bizottságunkra tartozó anyag, a vízdíj kompenzáció anyaga. Az eredeti előterjesztésben szereplő változatot a bizottságunk „A” verziónak javasolja, és az elfogadható módosított rendeletmódosítás javasolja a „B” változatnak a bizottságunk. A költségvetés általános vitájánál az egyebeket? Itt még olyan van, hogy nem szerepel a költségvetésben az Idősek Otthona. Azért mondom. Jó. Dr. Fodor Csaba: Azt szeretném megtudni akár a Városüzemeltetési Bizottság elnökétől is, hogy ez mennyibe kerül? Tehát a költségvetést mennyivel terheli meg körülbelül, hogy gondolják, ez az 50 %-os alapdíj? Cseresnyés Péter: A víz díjkompenzációról van szó. Ez körülbelül 4-4,5 millió, maximum 5 millió Ft-ot jelent éves szinten. Bogár Ferenc: Akkor most végül is egy ütemben tárgyaljuk az összes rendeleti módosítást, vagy pedig szakaszonként? Mert először a pénzbeli, természetbeni van, utána a víz díjkompenzáció, vállalkozások, köztisztviselői jogállás, vagy egyben az egészet vitassuk meg? Marton István: A legutolsó módosításról kell először szavazni, az pedig a lakossági víz, és csatorna díjkompenzáció. Bogár Ferenc: Akkor ehhez hozzá kívánok szólni. Az 50 % helyett a 100 %-os elengedést támogatom. Megmondom, hogy miért. Gyakorlatilag eléggé be van korlátozva az igénybevevőknek a lehetősége és körei is, és ismereteim szerint, meg a hozzám elég sok számban jelentkező lakosság igénye szerint szeretném, hogyha ez a 600 Ft, mert ugye háztartásonként körülbelül ennyiről lenne szó, teljes mértékben elengedésre kerülne. Alpolgármester úr említette, hogy nagyságrendileg ez olyan 4-5 millió Ft körüli összeg lehetne. Megítélésem szerint ez durván, hogyha a 100 %-ot engednénk és tartanánk a kritériumokat, megemelkedne egy 7-8 millió Ft-ra, de akik ezt igénybe tudják venni, azoknak ez a támogatás is nagyon sokat jelentene. Marton István: Erről szavaztatnom kell. Dr. Károlyi Attila: Nagyon örülök ennek az előterjesztésnek. Polgármester úr a megmondhatója, hogy hányszor jártam a nyakára. Én a magam részéről ezt csak lex Gáspár néninek hívom, egy nagyon aranyos, általam csak telefonból ismert asszony, aki síró hangon hívott fel, hogy a vízdíjak megemelkedése miatt mi lesz a kompenzációval. Bogár képviselőtársam javaslatát fogadom el, tehát a rendelkezésre állási alapdíj 100 %-ával kapcsolatban, tehát azt, hogy ne kelljen megfizetni. Cseresnyés Péter: Arra kérem a képviselőtársaimat, hogy ebben a formában fogadjuk el ezt a rendeletet, ugyanis finomításra biztos, hogy lesz szükség, mert nem tartom valószínűnek ez alapján a rendelet alapján minden egyes rászoruló meg fogja kapni azt a támogatást, akit rászorulónak tartunk mi, és valószínűleg rövid időn belül kell arról beszélnünk, hogy hogyan tudnánk azok körét kibővíteni, akik ebben a támogatásban részesülnek. Én azért kérem Önöket, hogy az 50 %-ot szavazzák meg, egyelőre ezt a kört, és biztos, hogy lesz olyan javaslat majd a későbbiekben, az első számlák megjelenése után, amikor majd valószínű márciusban, áprilisban vissza kell térni erre a dologra, és finomítani tudunk ezen a rendeleten. Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom. Kötelességem szavaztatni arról, hogy 50 vagy 100 %. Én nem értek egyet a 100 % visszaadásával, és azt kérem, hogy a testületi tagok a nem gombot nyomják meg. A közgyűlés 11 igen, 9 nem és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Kérem, aki el tudja fogadni az eredeti, most, az ülés előtt kiosztott anyagot, abban lévő 50 %-ot, az nyomja meg az igen gombot. Én azt támogatom. A közgyűlés 20 igen, 4 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 7/2008.(II.29.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/2008.(II.29.) számú rendelete a lakossági víz, és csatorna díjkompenzációról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 7. A vállalkozások támogatásáról szóló, az 56/2006.(XII.07.) számú, valamint a 4/2007.(II.21.) számú rendelettel módosított 20/2005.(V.09.) számú rendelet módosítása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Mivel nincs hozzászóló, ezért a vitát lezárom, és a szavazás jön. Ugye egyszer ott van a módosítás maga, és amikor kicsit tovább olvasnak a képviselők, ugyanezt látják, de már egységes szerkezetbe foglalva. Tehát, aki el tudja fogadni, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 19 igen és 7 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 8/2008.(II.29.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/2008.(II.29.) számú rendelete a vállalkozások támogatásáról szóló, az 56/2006.(XII.07.) számú, valamint a 4/2007.(II.21.) számú rendelettel módosított 20/2005.(V.09.) számú rendeletének módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 8. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal köztisztviselői jogállásáról szóló többször módosított 47/2001.(X.10.) szám rendelet módosítása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Hozzászólót nem látok, ezért kérem, hogy aki ezt el tudja fogadni, az nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 6 igen, 6 nem és 14 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 45/2008.(II.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal köztisztviselői jogállásáról szóló többször módosított 47/2001.(X.10.) szám rendelet módosításával nem ért egyet. Cserti Tibor (Ügyrendi): Ügyrendit nyomtam Polgármester Úr, mert villámgyorsan lezárta a további hozzászólásokat, és mindjárt szavaztatott. Meg is lett az eredménye egyébként. Én meg azon gondolkodtam itt magamban, hogy egyáltalán kivel fog dolgoztatni a Tisztelt Közgyűlés ezek után érdemben. Tehát én indítványoztam volna, hogy ez év közepéig, tehát június 30-ig dolgozzon ki a Polgármesteri Hivatal vezetése számunkra egy olyan elfogadható alternatívát akkor, amivel érdekeltté teszi az apparátust a hatékony, célszerű munkavégzésre és a szürkeállomány megmozgatására, mert én ezt most – hogy mondjam? – picit kudarcnak fogom fel. Gondolom, az apparátus is. Marton István: Én nem zártam le gyorsan, mert tényleg nem volt, én néztem a táblát, vártam 5-6 másodpercet, nem volt senki, azért zártam le. De úgy egyébként – akkor eléggé hosszasan tetszett gondolkodni –, hogy ne keseredjen el, ez február 28-ára mindenképpen visszajön ide. Most a 71. oldalon található 5 határozati javaslatból az első négyről kérem a szavazást. Röst János (Ügyrendi): Én arra kérném Önt, hogy ez a költségvetés részeihez tartozó határozat, ne szavaztasson most erről. Ez majd a költségvetési rendelettel egy időben, de ma is meg lehet szavazni, csak a vita után, tehát ezekhez a pontokhoz szervesen nem kapcsolódik, hanem magához a költségvetéshez, tehát éberségi próbát gondolt, akkor szerintem páran éberen vagyunk, az alvás később jön. Marton István: Nem gondoltam, hogy alszik, de ha figyelmesebben tovább olvassa, a 2. pont, az kifejezetten kapcsolódik hozzá, tehát én ezért gondoltam, hogy ha már elfogadtam az Ön alapjavaslatát, akkor talán ezen tényleg végigmehetünk és után marad az I. fordulós költségvetési tárgyalás, és akkor február 28-ra értelemszerűen már ezekben visszajönnek annak megfelelő, hogy a Tisztelt Testület hogy döntött. 9. A Nagykanizsa-Bagola 01003 hrsz-ú ingatlanon létesített regionális hulladéklerakó bérleti díjának megállapítása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Böröcz Zoltán: Sikerült időben gombot nyomnom, bár megmondom őszintén, hogy nagyon gyors reagálásúnak kell lenni, hogy ezt elérjem. Polgármester úr, szeretném elmondani Önnek azt a véleményemet, ami évek óta bennem van, és lehet, hogy nem látom talán tisztán, de Ön majd felhomályosít természetesen, a hulladéklerakóba elhelyezett szemétért, hogy mindenki egyértelműen értse, lerakási díjat fizet mindenki, akinek a szemetét oda beszállítják. Ez eddig tiszta sor. Az is tiszta sor, hogy a kanizsai önkormányzat bérleti díj formájában ugye ettől a cégtől kvázi a saját költségvetésében beviszi ezt a forrást, amit most 100 millió Ft-ra tervezett 2008-ra. Csak a következőt szeretném tudni, mi a 100 millió Ft sora? Egyébként évek óta figyelve a közgyűlést, nem voltam képviselő, mindig ez mozgatott. Mert ha az eredeti valós célt szolgája, vagyis, hogy ezt a lerakót majd bővíteni kell, rekultiválni kell, új lerakót kell építeni, és tévedés ne legyen, soha nem lesz többet PHARE vagy bármilyen EU-s forrás hozzá, ha ezt a célt szolgálja, akkor ezt az összeget nem a folyó költségvetésbe kell bevinni, hanem hasonlóképp, mint a Vízmű esetén, ugye azt a többletet, amit önrészként összegyűjtünk, elkülönített számlán – ez technikai kérdés persze – kell kezelni. Ha nem akként kezeljük, akkor én ezt úgy szoktam nevezni, ez egy bújtatott helyi adó. Tehát azért fizetek magasabb szemétszállítási díjat, és azért veszi ki a kanizsai önkormányzat ezt bérleti díjként ebből a cégből a 100 milliót, hogy bevigye a saját költségvetésébe és a város kvázi működtetésében, ha úgy tetszik, felélje. Ezt én burkolt helyi adónak tartom. Ez alól csak akkor van kivétel, ha ezt a pénz elkülönített számlán kezeli, ez a pénz halmozódik, és a rekultiváció, a továbbfejlesztés költségét és az új lerakó költségét ez fedezni fogja. Minden más esetben egyébként még azt is megkockáztatom, hogy talán egy kicsit a törvényeinket is súrolja, mert én ezt valóban ….. Erre kérek választ. Elkülönített számlán van-e kezelve, halmozódik-e ez az összeg, alkalmas-e arra, hogy jövőre mondjuk, bővítsük a lerakót? Hiszen még egyszer mondom, nem lesz több EU-s forrás. Alkalmas-e arra, hogy 5 év múlva elkezdjünk új lerakót építeni ebből az összegből? Ha nem, akkor viszont nagy gond van. Marton István: Nagyon szépen levezette a dolognak a módszertanát, mert ez egy kvázi vízműves témakörnek a szinonimája, vagy pandantja, teljesen mindegy, hogy mondjuk. Tehát ahhoz hasonlít. A lényeg az, hogy ez bizony belemegy a nagykalapba egyelőre. Na most a rekultivációt meg kétfelé kell szedni, mert az újnak, aminek el kell, hogy induljon, az ugye a zalabéri társulat feladatköre, a régi viszont a miénk, és ezt a társaság saját maga fogja hitelből megoldani nagy valószínűséggel, vagy valami egészen más konstrukcióban, de ennek nincs most itt az ideje, hogy ennek belemenjünk a részleteibe. A cél az kell, hogy legyen előbb-utóbb, ha már annyira jól tudunk állni költségvetésileg, amennyire egyelőre nem, hogy ez a pénz bizony ezt fedezze. Nagy valószínűséggel a későbbiek hát a felvett hitel törlesztésére kell majd fordítani pár év múlva. De talán még nem ennek a testületnek az életében. Böröcz Zoltán: Köszönöm Polgármester Úr a felhomályosítást, elfogadom az Ön válaszát természetesen, de az Ön válasza akkor az volt, hogy azért fizetünk több szemétdíjat, szállítási díjat, hogy a város önkormányzatának folyó költségvetésébe 100 milliót bevegyünk, tehát Ön azt mondta ezzel, hogy valóban ez egy bújtatott helyi adó. Egyébként a válaszát elfogadom. Marton István: Köszönöm, de ezt nem mondtam, még ha Ön így értelmezi, akkor se. Kérem a testületet, hogy aki ezt el tudja fogadni, az nyomja meg az igen gombot, mert több hozzászólót nem láttam, és még most se látok hála Isten, úgyhogy sikerült lezárnom. A közgyűlés 15 igen, 3 nem és 7 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 46/2008.(II.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa-Bagola 01003 hrsz-ú ingatlanon létesített regionális hulladéklerakó bérleti díját a 2008. január 1-től 2008. december 31-ig terjedő időszakra 100.000 eFt + ÁFA összegben határozza meg. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a bérleti szerződést hulladéklerakó üzemeltetőjével, a Nagykanizsa-Saubermacher-Pannónia Hulladéklerakót Üzemeltető Kft.-vel megkösse. Határidő: 2008. március 31. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Tárnok Ferenc osztályvezető, Városfejlesztési Osztály) 10. Nagykanizsai Fejlesztési Hitelprogram hatályon kívül helyezése (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Röst János (Ügyrendi): Az a kérésem, hogy válogassa ki azokat, amelyek nem érintik a költségvetésnél a döntési szakaszt, mert hogyha Ön végigszavaztatja, akkor a költségvetési vitánál már egy részénél nincs miről vitatkozni. Ez a költségvetés részét érintő határozat, az a kérésem, csak azt szavaztassa meg, amelyik más módon kapcsolódik a költségvetéshez, tehát nem ilyen módon, ahogy Ön szavaztat. Marton István: Én elmondtam, hogy a 4-esig óhajtok szavaztatni. Most jön a 2., amely hatályon kívül helyezi a Nagykanizsai Fejlesztési Hitelprogramot, azaz a kis- és középvállalatok számára nyújtott kamattámogatásos hitelről szóló 84/2006.(III.28.) számú határozatot – amit senki nem vett igénybe, itt erről van szó, amiről már nagyon sokat beszélgettünk, és most jobbítjuk. Legalábbis mindig azt hisszük, hogy jobbítjuk. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. Értelmetlen egyébként ilyeneket hatályban tartani. A közgyűlés 17 igen és 8 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 47/2008.(II.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hatályon kívül helyezi a Nagykanizsai Fejlesztési Hitelprogramot, azaz a kis- és középvállalatok számára nyújtott kamattámogatásos hitelről szóló 84/2006.(III.28.) számú határozatát. Határidő: 2008. február 29. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Dabi Gabriella osztályvezető, Gazdálkodási Osztály) 11. Intézmények felújítási programja (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Nem látok hozzászólót, lezárom a meg sem nyitott vitát. 71. oldalon a 3. pont. Néztem 6-8 másodpercig a táblát. Böröcz úr! Most tegyek Magával kivételt? Teszek Böröcz úr. Böröcz Zoltán: Igen Polgármester Úr, ragaszkodom hozzá, tegyen velem kivételt, de annyit mondani, 3. pont, lezárom a vitát, ez egy kicsit nagyon egybehangzott. Egyébként a hozzászólásom tartalmi. Felsorolták az intézmények ugye, ez a pont, ez a 3., ami úgy szól, hogy elfogadja az intézmények mellékletként csatolt felújítási programját és felkéri a polgármestert, stb., 2009 … úgy terjessze elő, azzal együtt kerüljön felülvizsgálatra a felújítási program. Azt szeretném kérdezni csak, hogy ez szinkronban, vagy valamiféle szinkronban van-e azzal a korábban elfogadott és mai napon hatályon kívül helyezett határozattal? Ugyanis itt is egy nagyon jelentős mértékű számítógép hardverek beszerzéséről többek között van szó az intézmények felsorolásában, és ma hatályon kívül helyeztük egy korábbi döntésünket ugye a pályázati feltételek megváltozása miatt, ahol 100 %-os állami támogatással volt 480 valahány darab számítógép, méghozzá legkorszerűbb programmal ellátott számítógép az intézményrendszerünk számára. Azt kérdezem, amikor erre igent nyomunk, akkor nincs-e ebben párhuzamosság, vagy teljesen elvetettük-e azt, azt likvidáltuk, ami egyébként …. Tehát szeretnék tisztán látni, mielőtt szavazunk ebben a kérdésben. Látom, Bizottsági Elnök Úr talán már nyomja a gombot. Marton István: Hát egyébként úgy gondolom, hogy erről most nem kell szavaztatnunk, mert azért felolvasom, hogyha valaki nem találta volna meg: a közgyűlés elfogadja az intézmények mellékletként csatolt felújítási programját és felkéri a polgármestert, hogy a 2009. évi költségvetést – hangsúlyozom, a 2009. évi költségvetés – úgy terjessze elő, hogy azzal együtt kerüljön felülvizsgálatra a felújítási program is. Ennek ugye két határideje lesz, abból, ha most nem szavaztunk, már pedig azt hiszem, nem érdemes szavaztatnom, akkor a február 29-et el lehet tolni. Érinti, de ráérünk szavazni róla február 28-i közgyűlésen. Mert ezt éreztem a beszédekből. De ha akartok róla szavazni, … Jó, hát akkor nincs miről vitatkozni Uraim. 12. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata adósságállományának átstrukturálása, az új hitelfelvételre vonatkozó, indikatív ajánlatok alapján javaslat készítése (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Nem látok hozzászólót, és ez után már ne is jelentkezzen senki. Terjesszem elő az önkormányzat adósságállománya átstrukturálására, valamint az új hitelfelvételre vonatkozó, indikatív ajánlatok alapján készített javaslatot március 31-ig. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. Amíg szavazunk, azért azt el kívánom mondani, hogy szkeptikus vagyok az ügyben. Nem, az eredményt illetően Fodor úr, Maga ugyanúgy tudja, mint én, hogy drágul a pénz, és ezen nagyon vidáman tud mosolyogni. Én inkább sírni tudnék. A közgyűlés 19 igen és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 48/2008.(II.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy terjessze elő az önkormányzat adósságállománya átstrukturálására, valamint az új hitelfelvételre vonatkozó, indikatív ajánlatok alapján készített javaslatot. Határidő: 2008. március 31. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Dabi Gabriella osztályvezető, Gazdálkodási Osztály) Szünet 13. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetése (tárgyalás I. fordulóban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Szita László könyvvizsgáló Röst János (Ügyrendi): Lenne ügyrendi javaslatom Polgármester Úr felé. Az SZMSZ 34. § (2) bekezdése szerint a napirend vitája az előterjesztés ismertetésével történik, azzal kezdődik. Arra kérném Önt és a Jegyző Asszonyt, hogy röviden ismertessék a költségvetés, illetve Jegyző Asszony nyilatkozzon a törvényességről. Gondolom, ez rendben van, ez nem akkora probléma. Azt követően fontosnak tartanám, hogy a bizottsági vélemények után megkapja a szót a könyvvizsgáló. Ennek azért van jelentősége, mert a könyvvizsgálói vélemény orientálja a képviselőket, és elképzelhető az, hogy az ismétlődések, illetve a párbeszédek mennyisége, az kevesebb lesz, hisz az Ő véleménye énszerintem mindenkinek mértékadó és megfontolandó. Marton István: Én nagyon örülök annak, hogy Ön egy másfél évtizede működő rendszer működtetési körülményeire hívta fel a figyelmünket, de ez egyébként az Ön felhívása nélkül is így történt volna. Nagyon röviden akkor az első két oldallal foglalkoznék mindössze. a közgyűlés a november 29-i határozatával elfogadta az idei évi költségvetésről szóló rendelet-tervezet kidolgozásának előírásait, rögzítette az érvényre juttatandó szempontokat, amelyek közül ugye alapvető feladat a város és a meglévő intézmények racionális és zavartalan működési feltételeinek biztosítása, a fizető és hitelképesség megőrzése, az áthúzódó befejezetlen beruházások folytatása, azok mielőbbi befejezése és üzembe helyezése, a pályázati úton elnyert EU-s és egyéb források célirányos felhasználása, a kitűzött célok megvalósítása. És az utolsó, 5. alapvető feladatként az önkormányzat költségvetési egyensúlyi feltételeinek biztosítása, melynek érdekében szükséges a saját bevételek maradéktalan beszedése, a kintlévőségek további csökkentése. A működési kiadásokon belül valamennyi kötelezően és önként vállalt feladatnál biztosítani kell a feladatarányos létszámellátottságot, továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a közlekedéshálózat fenntartására, a közlekedés szervezésével kapcsolatos feladatokra, a tömegközlekedés önkormányzati támogatására. Ugyanaz a fejlesztési feladatokon belül kiemelten kezelendő az áthúzódó beruházások mielőbbi befejezése, finanszírozásuk, a Városközpont rekonstrukció előkészítése, a nyertes pályázatok esetén a benyújtott pályázatban megfogalmazott célok megvalósítása, és a panelprogram továbbfolytatása. Ez a költségvetés, illetve készítésénél már figyelmet fordítottunk a korábbi költségvetéseknél tapasztalt, mind az Állami Számvevőszéki, mind az időközben elkészült szakértői jelentésben is megfogalmazott hiányosságok, hibák kiküszöbölésére is, így: a költségvetési előterjesztés a törvényi elemeken túl, világos, közérthető és átlátható összehasonlításokat és szöveges magyarázatokat is tartalmaz. A hiány a korábbi évek gyakorlatától eltérően a bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési rendeletben megállapításra és nevesítésre került. A valódi hiány finanszírozására a több éves gyakorlattól eltérően pedig nem likvid hitel szolgál, tehát a több éves gyakorlattól eltérően nem a likvidhitel szolgál, melynek visszafizetése újabb likvid hitel felvételével történt, és a következő évekre ez összeadódva, évről évre növelte a működési hitelt, hanem olyan hitel szolgál, mely hitel és kamatai visszafizetését az önkormányzat költségvetése garantálja. Továbbá a hitel tervezése esetén a hitelkorlát számítás mellett a közgyűlés elé terjesztettük az előző évben felvett, de a tárgyévet terhelő likviditási célú hitelnek a tárgyévben esedékes törlesztő részletét is annak érdekében, hogy új hitel felvételéről a közgyűlés a teljes adósságállomány ismeretében megalapozottan dönthessen. Tehát a közgyűlés a teljes adósságállomány ismeretében megalapozottan dönthessen. Tehát magyarul nem folytatjuk a korábbi évek gyakorlatát, amikor csak sitty-sutty. Ötödször, a költségvetési kiadások kifizetésének ütemezésére szolgáló előirányzat-felhasználási ütemtervet készítettünk a kötelezettségvállalók bevonásával - ez ugye a rendelet 2. számú mellékletét képezi -, amely ütemterv toleráns, ugyanakkor következetes végrehajtása során az önkormányzat a bevételei beérkezéséhez igazítja kiadásait - azaz a kötelezettségvállalást minden esetben likviditásvizsgálat fogja megelőzni - jelentős kamatkiadást megtakarítva ezzel. És hatodszor az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet előírásai szerint a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként mutatjuk be. Úgy gondoljuk, hogy a január 8-i ülésén elfogadott, a gazdálkodás javítására, az eladósodás mértékének lehetséges csökkentésére vonatkozó intézkedési terv végrehajtása a 2008. évi költségvetés elfogadásával megkezdődik, illetve a 2008. év folyamán szükséges meghozni azokat a döntéseket (ilyenek például a gazdálkodás további racionalizálása, párhuzamos feladatellátások megszüntetése, az önként vállalt feladatok csökkentése), amelyek hozadéka a 2009. évi költségvetést tehermentesíti, vagy más szóval megteremti a működési költségvetés egyensúlyának lehetőségét. A kapcsolódó előterjesztésekről nem kívánok szólni, hiszen ezeken gyakorlatilag túl vagyunk. És hát átadom a szót a Jegyzőnőnek, amennyiben kíván szólni. És utána pedig megnyitjuk a vitát. Dr. Tuboly Marianna: Mint ahogy a Polgármester Úr megfogalmazta, a közgyűlés meghatározta a 2008. évi költségvetés készítésének koncepcióját. Az általam irányított hivatal a költségvetést ennek a koncepciónak és Polgármester Úr utasításainak megfelelően készítette el. Ebből a költségvetésből kiemelve a működési hitel nagyságát, ami 790 millió Ft, és ezt elemezzük, akkor megállapíthatjuk, hogy az önkormányzat a 2007. évről 350 millió Ft-os likvid hitelt hozott át a 2008. évre. Ezen kívül az önkormányzat a korábbi években felvett fejlesztési hiteleknek a kamatát, 2008. évi kamata 220 millió, mert tudni kell, hogy a fejlesztési hitel kamata működési kiadásnak minősül, tehát a 350 millió tavalyi évi és idén visszafizetendő likvidhitel, a fejlesztési hitel 220 millió, akkor megállapíthatjuk, hogy 570 millió Ft az az összeg, ami a 2008. évi működési költségvetés kiadásánál fix összegként, induló összegként jelentkezett. A kettő különbözete adja Nagykanizsa Megyei Jogú Város költségvetésének valódi intézményi működési hiányát, amit, úgy gondolom, hogy Önök a január hónapban elfogadott szakértői jelentés megállapításait, intézkedési tervét elfogadva csökkenteni kívánnak, szeretnék azt elérni, hogy ez a működési hiány 2009. évre megszűnjön. Ennek érdekében elfogadtak egy intézkedési tervet, amelynek a végrehajtása 2008. évet fogja jellemezni. Ennek részleteibe nyilván itt most nem szeretnék belemenni, de nyilván arról fog szólni, hogy úgy kell áttekinteni az intézményi struktúrát, hogy a feladatellátás ugyan ne sérüljön, de a tartalékok kerüljenek feltárásra, és olyan szerkezeti megoldás szülessen, ami a város érdekében történik a költségek hatékony felügyelete mellett. Ennyit a működési hiányról nagy szavakban, részleteiben pedig úgy gondolom, hogy az előterjesztés 70 oldala azért némileg több információt szolgáltat a korábbi évekhez képest. A fejlesztési oldaláról a költségvetésnek, én nem kívánnék szólni, ez az Önök, mint közgyűlés várospolitikai elképzeléseit tartalmazza, összhangban az elfogadott gazdasági programmal. Természetesen, hogy kérdésekre, mint a bizottsági ülésen, fogunk válaszolni. Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 4 igen és 2 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta: az előterjesztést a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak tartja. Formai szempontból az előterjesztés kitűnő, tartalmi szempontból a bizottság a hitelfelvételt nagyon magasnak tartja. Megállapítjuk, hogy törekedni kell a hiány mértékének csökkentésére, a szerkezeti arányok tartós jellegű helyreállítására, és a költségvetési rendelet írásos indoklásában meghatározott elvek érvényesítésére. Balogh László: A fiskálisok lehet, hogy megorrolnak rám, mentális a lelki ember, amikor azt mondom, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport, de még a választókerületi képviselőség költségvetése sem mérhető klasszikus, idézőjeles profitban. A költségvetés elsősorban csak adalék a célok eléréséhez. Az érték a valódi mérőszám. A kívülállónak egy költségvetés készítése nem több mint egy városi nagy puzzle játék. Én tudom, hogy ez egy nagyon komoly társasjáték, mert rólunk, városlakókról szól minden sora. Így állok a városunk legújabb költségvetéséhez, mely újszerű, bővebb, néhol szemléletesebb, néhol a bőség eltakarja a lényeget. 72 oldal, 5 határozat és 5 rendeleti javaslat, plusz 9 melléklet. Viccesen? Nagyobb költségvetés? Több hiány? Na nem. A konkrét lényeg azonban, és fogalmaznék az OKISB nevében, 5 igennel, 0 nemmel, 0 tartózkodással egyhangúlag tárgyalásra alkalmasnak tartja a jelen előterjesztést, mely alkalmas arra, hogy viták során február 28-án elfogadja a közgyűlés, miután a hiányt jobban csökkentjük. Egyetlen stratégiai és konkrét javaslatunk van már most bizottságunk egyhangú határozatával. A Kulturális Alapot a jelenlegi 6 millió Ft-ról emeljük fel a tavalyi 10 millió Ft-os szintre, mert a Kulturális Alapban lehet a legkisebb, néhány 10.000 Ft-os üzenettel a legnagyobb jó és értékes, mert kulturális és mentális üzenetet elérni. Tehát 4 millió Ft-ot kérünk még arra, hogy közel 150 kulturális felmutatás körülbelül 35 millió Ft-os igényét visszajelezzük, mert nekünk, a városnak fontos. Mint bizottsági elnök hadd járjam kicsit bővebben is körbe a költségvetést néhány városstratégiai célt kiemelve. Számunkra – ugye ez az OKISB – a legfőbb prioritás természetes az intézményeink zavartalan működése, mert szinte minden városlakó sok-sok szállal kötődik saját városi intézményeinkhez. Aztán nagyon fontos lenne még több pályázati úton elnyert és a jövőben elnyerendő EU-s és egyéb forrás célirányos felhasználása. Ezért kérjük, hogy minél előbb döntsünk arról, hogy például kívánunk-e indulni az úgynevezett AGORA pályázaton. Aztán szükség van az általunk javasolt átvilágításra, hogy szűk esztendőink ellenére találjuk meg a tartalékainkat. A városközponti rekonstrukció, úgy gondoljuk, méltó nyomot hagy majd a közeljövőben városunkban. Az oktatás területén az intézmény-felújítások fontosságát hangsúlyozzuk mindenekfelett, mert a kimaradt évek sara itt tornyosul fölöttünk. A 760 millió Ft-nak számított igényt 40 millióval, plusz 10 millió Ft-tal az élet és balesetveszélyt illetően kívánjuk visszajelezni. Ez kevés, mert mindig csak toljuk és toljuk tovább a probléma megoldását, míg egyszer csak ránk omlanak a felújítatlan falak. Ez még akkor is így van, ha a tavalyi 0,3 %-ról az összköltségvetés 0,7 %-ára emelkedne így a felújításra szánt keretösszeg. De ebbe már az egyéb, nem intézményi felújítások is belekerültek. A címjegyzék és lakásfelújítás például 70 millió Ft. Azt gondolom, a saját intézményeink felújítása is érdemelne legalább ennyit, hiszen még többen érdekeltek benne, általa. Aztán a kultúra területén abban hiszek, hogy a KKK, a Kanizsai Kulturális Központ végleges felállása nem csak erős bástyává, de sokak számára megálljt jelentő hellyé teszi Nagykanizsát, az országos kulturális életben is. A sportban is, ha elnapolva is, de továbbra is a remélhető több műfüves pályát szeretnék az év szép költségvetési üzenetének. Ennyit néhány stratégiai elvről. Megelégedéssel tapasztaltuk, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói oldal nem emelt olyan kifogást, amely tisztességgel ne lenne visszajelezhető. És még használva a rendelkezésemre álló néhány percet, mivel nem kívánok kétszer hozzászólni, nem kívánok most konkrét tételekkel foglalkozni az egy Kulturális Alapost kivéve, de szeretnénk kiemelni néhány prioritást a saját területen, amelyekért az elkövetkezendő tárgyalások során küzdeni kívánunk. Természetesen figyelembe véve azt, hogy jócskán kell faragnunk az előttünk tornyosuló 2,3 milliárdos hiányon. Az oktatásban ez a tanév kevesebb tanárral az országban, kevesebb iskolával és kevesebb eséllyel indult. Egy ilyen helyzetben számomra az az elsődleges kérdés, hogy hová lesz az iskolák lelke. Még az általunk akart és szükséges átvilágítás kényszerpályáján is ez a fő kérdés. Egyetlenegy tételt hadd emeljek ki. Bizony még az érettségi vizsgák lebonyolításához való, a céltartalékban megjelenített 15 millió Ft is ezt a célt szolgálja. A kanizsai kultúra, remélem, még jobban lesz az idei évben, köszönhetően a KKK-nak, mely a bővebb infrastruktúrához bővebb költségvetési támogatást is követel, ha sok kultúrembert akarunk Kanizsára. Városunk jellemző nagyrendezvényei megmaradnak, talán még bővülnek is. Fontos, hogy legyen hely az ifjaknak, civileknek, az időseknek a KKK-ban, vagy máshol legyen helyük ugye a városban. Fontos, hogy méltó módon ünnepeljük meg a 160 éves 1848-at, színesítő lenne a Hevesi Sándorra és a Zala Györgyre emlékező nap, vagy a megyei Príma Primissima Díj átadás. Egy Igric Fesztivál ugyanolyan fontos, mint egy Cserfői Jazz Land, vagy egy kanizsai Jazz Fesztivál. Alapítványainkról, például az Aranymetszésről, és a Pannon Tükörről sem feledkezhetünk meg. Arra is büszkék lehetünk, hogy hazajön sok-sok Brunner kép, szobraink állapotával is törődni kellene, és tudomásom szerint 20 könyv vár kiadásra 2008-ban Nagykanizsán, s persze jelképes városi támogatásra is. Persze el is feledkezhetünk minderről, de tudjuk, kultúra nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Az ifjúság arra vár, hogy minél több találkozási pontja, közösségi tere, pozitív kortárs csoportja legyen. Ez odafigyeléssel és az ifjúsági koncepció cselekvési tervének megvalósításával akár el is érhető. A sportban fontosak a sportorientált iskolák, a nyitott tornaterem akciók, a nemzetközi és nagy rendezvények. 11 lesz ilyen 2008-ban az előzetes tervek szerint. Például lenne Nagykanizsán tereprally OB. De a diáksport 16 milliója és a verseny- és élsport 100 milliója is fontos lenne. És akkor ezen a ponton természetesen egyéni képviselői rövid megszólalásomtól eltekintek, azt egy másik körben. Befejezésül legfeljebb annyit, remélem, nem igaz a könyvvizsgálói jelentés utolsó előtti mondata. Idézem, jelezve azt, hogy szövegértő olvasásban jó vagyok. Az idézet így van: nem jutott a tudomásunkra olyan lényeges információ, amely a bevételi és a kiadási előirányzatok megalapozottságát – tehát írja a szöveg –, megalapozottságát érintené. Helyesen így hangzik: én is ezzel tudok azonosulni, nem jutott a tudomásunkra olyan lényeges információ, amely a bevételi és a kiadási előirányzatok megalapozatlanságát érintené. Marton István: A nélkül, vagy hát hogy mondjam? Na. Nem akarok én nagy vitát gerjeszteni, de amit az OKISB állásfoglalt, az nagyon szép vágyálom kategóriaként, de ha valaki kinyitja a tervezetnek a 33-34. oldalát, összeadja, hogy az óvodák, általános iskolák, középiskolák mennyi önkormányzati támogatást kapnak, ahol ugye az óvodáknál az önkormányzati támogatás, az a teljes összeg 55 %-a, az általános iskoláknál is egy icipicivel több, mint a fele, 1.078 millió az 1 milliárd nem egész 75 millió normatívával szemben, középiskoláknál is 43 %-a, na most ehhez még hozzátesszük mondjuk, a kultúrára fordított összeget, és ez egy, kettő, három, négy témakör elvitte a teljes éves iparűzési adóbevételünket. És akkor miből fogunk még fejleszteni? No, ez csak, hogy az arányokat érzékeltessem, bátorkodtam megemlíteni. És akkor most a Dr. Csákai Iván bizottsági elnök úrnak adom meg a szót, ugye a szociálpolitikáról még egy szót sem ejtettünk és … sok százmillió, amit …. Dr. Csákai Iván: Sokat nem fogok beszélni. Bizottságunk megtárgyalta az anyagot – ismét elmondom –, és 8 egyhangú szavazattal tárgyalásra alkalmasnak találta. Hiányoltuk azt, hogy a közgyűlési döntésnek megfelelően a demensek elhelyezését meg kell oldani, és e miatt kellene a Corvin gondozóházban a gondozási centrumot kialakítani, legalább terv szinten, az nem került be. A másik pedig, hogy az idősek ellátásában a Teleki úti Idősek Otthonának a tetőtér-beépítését legalább terv szinten meg kellene valósítani. Jelenleg beázik a tető, a tetőfelújításra költünk milliókat. Egyszer kellene tetőtér-beépítéssel 35 férőhellyel bővíteni ezt az intézményt, és akkor évekre meg lenne oldva. A bizottsági ülésen felvetődött egy másik probléma, a mellett, hogy a kultúra nagyon fontos Nagykanizsán, és elhiszem, de azért nem árt, hogyha aki kulturálódni szeretne, az valahol lakik. A címjegyzékes felújításoknál arról van szó, hogy üres lakásokat újítanánk fel. Azok az emberek, akik jelenleg trafóházban laknak, vagy fóliasátorban laknak, nem hiszem, hogy fognak jönni kultúrálódni, először be kell jönni őnekik lakni egy normális helyre. Nem kellene ehhez nyúlni. Nagyon kérem a Bizottsági Elnök Urat is, hogy ezt azért nem kellett volna érinteni. Ezzel kapcsolatban van, hogy a Gábor Áron laktanyában legénységi épület eladásra kerül. Felvetődött, mivel nem értünk hozzá, felvetődött, hogy ezt az épületet át lehetne alakítani körülbelül 35 szociális bérlakássá. Ezt a bizottságunk kéri, hogy a megfelelő szakosztály vizsgálja meg, megéri-e, hogy éri meg, és hogy ez egyáltalán lehetséges-e. Addig, amíg ezt a vizsgálatot meg nem csinálják, függesszék fel az értékesítést, hátha ebből egy 35 lakást ki lehetne alakítani. Marton István: Az utolsó mondataival én egyetértek, ezt meg kell, hogy vizsgáltassuk. A másik pedig, amit mondott a nyugdíjasházzal kapcsolatban, vagy az idősek, elnézést, akkor én tévedtem, mert én a nyugdíjasházra gondoltam, mondom, 12 éves épület még nem lehet rossz állapotban. De az időseknél is azt hiszem, hogy amit igényel, az megoldható, mert a céltartalékban ott van 10 millió Ft, tehát tervezés, ilyen költségekre ez bőségesen sok, még egy-két apró feladat ebbe nyilván bele fog férni. Ezt a két dolgot megnézetem. Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 7 egyhangú szavazattal a következő kéréssel fordul a közgyűlés felé: az 1/13. számú táblázatban az induló felújításoknál a Bolyai Iskolának szeretnénk a tartalékban szereplő 2 millió Ft-ot biztosítani különböző életveszély elhárításra, ugyanis a Bolyai Iskolára várhatóan pályázunk, ebből a pályázatból tényleges pénz, illetve beruházás 2008-ban még nem kezdődik, tehát a 2008. év zavartalan biztosítására kérné a bizottság ezt. A bizottság 4 igen és 3 tartózkodó szavazattal I. fordulóban tárgyalásra alkalmasnak tartja ezt a leírt költségvetést. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy az intézmény-felújításoknál, mint kiderült bázisszemlélet alapján műszaki és indokoltsági felülvizsgálat nélkül kerültek be az összegek a költségvetésbe. Tehát szeretnénk a következő körben valamilyen szintű műszaki indokoltságot, illetve hát műszaki tartalmat többet kapni. A tetőfelújítás 2 millió Ft, ez is majdnem minden intézménynél szerepelt, az elég tág fogalom, és a bizottsági tárgyaláson kiderült, hogy ezt igazából egy kívánságműsor alapján kerültek ezek az összegek be. Marton István: Miután úgy érzékelem, hogy a Bolyai Iskola felújítására komoly esélyünk van, hogy elnyerjük azt a 200 millió feletti pályázatot, és ennek az önrésze is huszonegy-két millió lesz, vagy 23, ha jól emlékszem, teljesen mindegy, hogy még a maradék 2 millió is oda kéne, ez egy kicsit engem arra emlékeztet, hogy ide nekem az oroszlánt is. De nem akarom nagyon elvenni senkinek se a kedvét, ugye a tavalyi 0,3 %-nyi költségvetési felújítási összeg, az ebben a pillanatban még 0,7 %, én biztos vagyok benne, hogy ez nem marad ennyi, ez csökkenni fog, tehát mindenképpen át kell, hogy nézzük újból az egész helyzetet. Én úgy bevezetőként annyit mondok, hogy amikor nekiálltunk költségvetést tervezni, és mindenki leadta a vágyait, nem is azt mondom, hogy maximálisan, csak ugye azért jó bátran, akkor a hiány, mikor összesítettünk először, az pont annyi volt, mint a várható éves teljes költségvetés. Most ebből a jó 20 milliárdból sikerült lejönni 2,4 milliárd közelébe úgy alulról. Én ezt elöljáróban mondom, hogy hát szinte nem is tudom, hogy mondjam-e, de a lényeg az, hogy 1,9 milliárd, tehát a tavalyi tervezett hiánycél fölé én biztos, hogy nem akarok menni, és nem szeretnék olyan költségvetés aláírni, bár meggyőzhető vagyok, de annyira azért még se, hogy nagyobb hiányt vállaljunk, mint amennyi a tavalyi költségvetési évben volt. Tehát azért kell ezt két fordulóban tárgyalni, mint ahogy a Szervezeti és Működési Szabályzatunk is kimondja, és hát a törvények is elvárják tőlünk. Én tudok róla, hogy van, ahol ez elmegy egy menetben, sőt nálunk is volt már olyan valamikor ’95 vagy ’96 táján – Cserti úr erre a tanú - …. elfogytak a kérdések?, akkor szavazzunk, és akkor egy olvasatban átment. De ezt mi nem tehetjük meg, mert önkorlátozásként belevettük a Szervezeti és Működési Szabályzatunkba a kétmenetes tárgyalást. Persze én szeretném, ha a költségvetés, az az elfogadásakor kőbe lenne vésve legalább egy fél évig. Ezt persze tudom, hogy ez nem megy, de akkor is erre kell törekedni, hogy tényleg a tervszerűség, az az elérhető szint közelébe jusson. Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, leginkább szerkezetileg nézte át és nem tartalmilag a számokat tekintve, és egyhangú határozatával azt tárgyalásra alkalmasnak találta. Papp Nándor: A bizottságunk 6 igen, 1 tartózkodó szavazattal tárgyalásra alkalmasnak tartja a költségvetést a közgyűlés számára. Bizottságunk igyekezett a földön maradni, ez nagyjából sikerült is neki. Leginkább azt állapítottuk meg, hogy jó lenne a 2,36 milliárdos tervezett hitelfelvételt csökkenteni. Marton István: Erről beszéltem az előbb, hogy ezt mintegy 500 millióval 1,9 környékére kéne megcélozni, levinni. Tóth László: Bizottsági elnökként már elmondtam a bizottság állásfoglalását, de ha megkapom a szót, akkor a szocialista frakció véleményét szeretném kifejteni a költségvetés-tervezetről. Marton István: Tegye. Tóth László: Az önkormányzati munka talán legizgalmasabb része minden év elején, januárban, februárban zajlik, ekkor készül a költségvetés, ekkor dől el, hogy a tervekből, ígéretekből mit lehet valóra váltani. A költségvetés tervezésekor a fő cél az, hogy olyan költségvetésünk legyen egyrészt, amely végrehajtható, másrészt biztosítja, hogy a város ugyanúgy, mint az előző önkormányzati ciklus éveiben, kiegyensúlyozott és rendezett pénzügyi helyzetben működjön, és valósítsa meg azokat a célokat, amelyeket meghatározunk az éves programokban. A Magyar Szocialista Párt önkormányzati frakciója számára a benyújtott költségvetés elfogadhatatlan, mert a felvenni tervezett hitel mértéke 2.377 millió Ft, ami vállalhatatlan, mintegy félmilliárd Ft-tal haladja meg a 2007. évi, és mintegy 800 millió Ft-tal a 2006. év mértékét. Elfogadhatatlan, mert a működési célra felvenni tervezett hitel mértéke nyolcszorosa a 2006. évinek. Az összes hitelhez viszonyított aránya 2006-ban 6,58 % volt, 2008. évre már 33,5 %-ot tervezett. Elfogadhatatlan továbbá, hogy kísérletet sem tesz az intézményrendszer működési költségeinek csökkentésére. Kérdezzük: hol jelentkezik megtakarításként az átvilágítás ürügyén kifizetett mintegy 24 millió Ft-nak megtérülése? Elfogadhatatlan, mert a versenyképesség, illetve a város megtartó erejének a növelése, a munkanélküliség csökkentése, munkahelyteremtés érdekében meghozandó taktikai elemeket sem tartalmazza az előterjesztést. Elfogadhatatlan, mert a kistérségi feladatellátásban rejlő lehetőségeket az eddigieknél is intenzívebb kihasználását célzó feladatok megfogalmazása, illetve az azt biztosító forrásoldal szintén hiányzik az előterjesztésből. Elfogadhatatlan, mert egyáltalán nem készít elő megfelelő mértékű önrészt a külső források befogadásához. Itt az EU és a kormányzati forrásokra gondolunk. Továbbá vállalhatatlan, hogy amíg a legtöbb magyar városban EU források igénybevételével fejlesztenek, addig Nagykanizsán folyamatosan csökken a külső források bevonása. A főtábla felhalmozási célú bevételei fejezet II/2. pontja szerint, ez tartalmazza a beruházások, felújítások külső forrásait, az alábbiak szerint alakul: 2006. évben 941 mFt, 2007-ben 801 mFt, 2008-ban már csak 477 mFt tervezése történik. Az önkormányzat adósságszolgálat törlesztése lényegében hitelből történik, ezért is elfogadhatatlan számunkra. Természetesen vannak javaslataink, melynek sarokpontjai a következő: a működési költségek tekintetében elvárásunk, hogy legalább 3 % mértékű költségcsökkentés, használják fel az átvilágítás eredményét, szűkítsék a nem kötelezően ellátandó feladatok körét, vizsgálják felül, hogy a céljutalom megszüntetését követően indokolt-e a köztisztviselői illetménykiegészítés teljes körű bevezetése, és most sorolhatnám tovább, nem teszem. Álláspontunk szerint nem indítható értéknövelő tevékenység, beruházás, felújítás önerőből, csak és kizárólagosan külső forrás, EU vagy központi költségvetési forrás által támogatottan. Minden e célra tartalékolt összeg céltartalékban mutatandó ki, és köztük a döntések elsődleges szempontja a külső forrás és az önrész aránya lehet. Azonnali felülvizsgálatot kell lefolytatni minden olyan 2006, 2007-ben meghozott rendeletünk és határozatunk esetében, amelyek 2008-ra és az azt követő évekre többletköltséget okoz. Szerkezetátalakítás nélkül hosszú, de akár rövidtávon a mostani intézményhálózat nem tartható fenn. Megkerülhetetlen a helyi intézményrendszer ésszerűsítése, sürgősen el kell kezdeni a feladatellátáshoz jobban igazodó intézménystruktúra kialakítását célzó felülvizsgálatokat a különböző ellátórendszerek tevékenysége vonatkozásában. Nagyobb felelősséggel kellene a jövőről gondolkodni. És végezetül, a költségvetési rendelet-tervezetben megjelenő koncepcionális problémákat képviselőtársaim hozzászólásaikban egyenként és részleteiben elemzik. Marton István: Hát mondott sok megszívlelendőt, többek közt olyat is, amit már én korábban elmondtam, hogy ezt még egy 500 millióval mindenképpen én személy szerint le óhajtom szorítani, ezt a summa hitelállományt. De azért mindig beleteszik a csúsztatást. Azt épp az előbb már az OKISB elnökének a hozzászólása kapcsán mondtam, hogy milyen szépen nőnek a kulturális kiadások például, mondhatnék számtalan más példát is. De miért nőnek? A működtetés költségei nőttek meg, mert lényegesen több lett az intézmény. Gondoljunk már az elmúlt évek beruházásaira. Erre a házra, ahol ülünk. Plakát Ház, stb. Szóval, és hát, amit mondott, azt meg én személy szerint utasítom vissza, hogy a kistérségi lehetőségeket nem használjuk ki kellőképpen. Tavalyelőttig gyakorlatilag alig volt valamennyi, tavalyi évben több mint 100 milliót hozott ezt a városnak, és az idei évben még többet fog hozni, de amit tudomásul kell venni, figyelembe venni azt lehet, amely szerződéseket már megkötöttük. Hát a kistérségi pénzek jövetele, az nem csak tőlünk függ. Az függ az összes térségünkbe tartozó településtől, hogy ki milyen szolgáltatást milyen mértékben kíván a várostól igénybe venni. Sőt továbbmegyek, mert nem csak ilyen van, hiszen a múltkori közgyűlésen, amikor a Jegyzőnő hitelesítette a karosi, meg a pacsai kistérséggel kapcsolatos dokumentumokat, azokat vittem el, hogy másnap alá tudjuk írni a társ-kistérséggel, ezt az együttműködési megállapodást Sopronba. Szóval, ez nagyon összetett dolog. Erről a közgyűlés, úgy gondolom, hogy nagyon keveset tud, de talán e téren is lehet még fejlődni, mert én gondoskodok róla, hogy kistérséggel összefüggő dolgok azért kicsit jobban homlokterébe kerüljenek a közgyűlési képviselőknek. Tehát ne csak azt vegyék észre egy évben, hogy mit tudom én, bejött 120 vagy 150 millió Ft, aztán mintha ingyen hullott volna az ölünkbe. Nem erről van szó, ezért nagyon, nagyon meg kell dolgozni. Egyébként a felvetéseit majd kérem Tóth úrnak írásban, hogy a következő fordulóra ezeket érdemben figyelembe tudjuk venni. Még itt van egy dolog, amit Tóth úrnak kénytelen vagyok elmondani, az 1. napirendi ponthoz ugye jött egy 2. számú módosítás, ami négy pontot emel ki, rögtön az első két oldalon. Az egyik ugye a Bolyainak az ügye, nem olvasom fel részletesen a címet, a második az inkubátorház és az innovációs központ létrehozása című pályázatunk, a harmadik a befektetési környezet fejlesztése a nagykanizsai ipari parkban, ami ugye a komplex infrastruktúrát illető, tehát útépítés, víz-, szennyvízcsatorna, villamos és gázvezeték, stb., és a negyedik, ez a TISZK-es ügy. A négy együtt 1.537 millió Ft-ot igényel, önrész ebből egyharmada, tehát 507 millió Ft, és igényelt támogatás majdnem 1,1 milliárd Ft, úgyhogy nem nagyon értem, hogy miről beszél az, aki azt mondja, hogy mi nem is pályázunk EU-s pénzekre. Hát pályázunk, sőt az a baj, hogy mondjuk, tíz pályázatból nyer egy vagy kettő, aztán nem biztos, hogy annyira megéri, így utólag visszatekintve, hogy rengeteg munkát beleölünk, aztán nyerjen belőle kettő, mondjuk ráadásul még, ha kisebb értékű, akkor meg pláne így igaz, amit mondtam. Tehát én azt hiszem, és itt nem csak rólam van szó, nem a mundér becsületét védem, de e téren is és más téren is a munkatársak megkurtított létszámban, ugye a tavalyelőtti induló létszámhoz képest, mert még úgy is mintegy tízzel kevesebben dolgoznak ma a hivatalban, hogy a Közterület Felügyeletet visszacsatoltuk, tehát durván volt egy kéttucatos vagyis egy normál bő 10 %-os létszámcsökkentés. Erről ne feledkezzünk el. Nem jelenti azt persze, hogy továbbiakban is esetenként személycserékre nem kerülhet sor, de felesleges funkciót már nem érzékelek, esetleg olyasmit, hogy nem mindenki úgy látja el a feladatát, ahogy az én mondjuk, személy szerint is, vagy akár a Jegyző Asszony elvárná tőle. Tehát én örülök az MSZP frakció jó szándékú megnyilvánulásainak, de azért ezt az egy-két pontosítást el kellett mondanom. Bogár Ferenc: Nem tudok kihagyni egy lehetőséget, ugye itt a kikötések kapcsán a Polgármester Úrnak volt egy értelmezési megjegyzése. Én ezt nem viszonozni szeretném, csak emlékeztetném arra, amikor a szünet volt, akkor azt tetszett mondani, hogy a gyűlés megkoronázása lesz a költségvetés megtárgyalása, tervezet megtárgyalása. Remélem, hogy ez a korona nem lesz túlságosan tövises, ha tudunk rajta kicsit módosítani. A lényegre térve, ugye itt elhangzott az egyik Bizottsági Elnök Úr előterjesztésében, hogy a nagyságát meg az előterjesztésnek a formait kitűnőre minősítették. Itt gondolom a lapszámra, meg a benne lévő információkra gondoltak. Én megmondom őszintén, ……. olvastam el, hogy melyik iskolának hány lépcsőjét kell kijavítani, meg egyéb van, de úgy érzem, hogy mint képviselőnek, esetleg e mellé jó lett volna, hogyha kapok egy olyan kimutatást, amiben mondjuk nyolc évre visszamenően vagy öt évre, szerepel az, hogy melyik intézmény melyik évben milyen felújítási összeget mire kapott, és a végén így mellé esetleg a szakosztály tett volna még egy rangsorolási dolgot, akkor könnyebb lett volna a bizottsági ülésen azt szűk 40 millió Ft-ot a 40 intézmény között elosztani. Tehát ha ez a dolog megoldható, tudom, hogy a létszámhiány, meg a munkára fogható alkalmazottak száma kevesebb lett, esetleg úgy, hogy a bizottságok elnökeit, vagy ne adj Isten, a bizottságokat valamilyen szinten bele tudnák vonni ebbe a munkába, akkor esetleg megoldható lenne még ez is. Ami számomra gondot okoz mindenképpen, hogy a költségvetés tervezetét olvasva én nem érzem, hogy itt meg lennének határozva azok a prioritások, amelyek mentén akár csökkentéseket, akár átcsoportosításokat tudnánk végrehajtani. Még mindig hiányát érzem egy konszenzuson alapuló városfejlesztési koncepciónak, amely világosan megmondaná, hogy mit szeretnénk tenni. Mire gondolok? Például arra, hogy a működési hiány csökkentése érdekében milyen konkrét intézkedéseket akarunk tenni. Ugye itt Jegyző Asszony említette, hogy az év folyamán egyrészt a tanulmánynak a felhasználásra révén erre intézkedések fognak történni, én nagyon várom, és később ki fogok rá térni, hogy miben gondolom még ezt. Hiányolom azt, hogy nincs világosan meghatározva, hogy melyik területeket kívánunk fejleszteni, mely beruházásokat kívánnak elhagyni esetleg ebből a kívánságműsorból, ami itt van, és szintén támogatva az előttem megszólalókat, például olyat is mondjuk, meg lehetne fogalmazni, hogy tényleg azokat a beruházásokat támogatjuk elsőként, amely külső források bevonásával megvalósíthatók. Tehát itt az önrésznek a bevonása még hangsúlyozottabban szerepelhetne. Balogh László képviselőtársammal szemben sajnos én röghöz kötött ember vagyok, és szeretek számokkal dolgozni, azért egy-két számot elmondanék. Ugye a költségvetésben 2 milliárd, olyan durván 3-400 milliós hitelállomány szerepel. Ami gondot jelent, hogy itt a hitel felső korlátjának, korlátot vesszük 100-nak, akkor majdnem 85 %-át ez a hitelnagyság eléri, és ami gondot jelent, hogy az előző évben ez úgy durván 46-47 %-os volt, tehát majdnem duplájára emelkedik ebben az évben, és ez a drasztikus gyakorlatilag, amit itt a kívánságműsort nézve úgy érzem, hogy egy-két képviselőtársam nem érzett még át, és személy szerint én nagyon csak támogatni tudom azt az elhangzott 1,9 milliárd Ft összegű felső korlátot, hitelkorlát nagyságot, amit tényleg el kell mindenképpen érni arra, hogy ez a működési hitel, ami ugye most már lassan 500 millió legyen, nehogy 2009-ben egy hitelspirált elindítson, amiből a város nagyon nehezen tud kijönni, és én azért arra bíztatom az utánam szólókat, meg az átdolgozókat, hogy a február 28-án elénk kerülő anyag, az tényleg ezeket a dolgokat végrehajtsa, és főleg akkor nagyon tudnék örülni, hogyha ez a Polgármester Úr által említett 500 millió Ft hitelnagyság főleg a működési célú hiteleket csökkentené. Akkor, úgy érzem, hogy ez a város gazdálkodása szempontjából nagyon jó dolgot jelentene. Amit szeretnék megemlíteni, olvasva a Zalai Hírlapban Egerszeg városának a példáját, sokkal jobb költségvetési helyzetben van a város, mint Nagykanizsa, és a jobboldali városvezetés meg merte tenni azt, hogy keményen hozzányúlt az intézmények, gazdasági társaságok dologi kiadásaihoz. Igaz, hogy már hallottam visszhangokat, hogy az érdekképviseletek keményen felléptek, de akkor is „A”-„B” variációban kidolgoztak lehetőségeket, amelyek a közgyűlés elé kerültek. Én örülnék, hogyha ilyen „A”-„B” variációról két hét múlva hallhatnék, és akkor letehetném a voksomat, hogy ezt miért támogatom, azt miért támogatom, és a Jegyző Asszony által említett takarékossági intézkedések, ha már ebben a két hét múlva kerülő anyagban megjelennének, akkor szintén csak támogatni tudnám. Egy kitérő: ugye akkor, amikor a lakosság terheit kell növelnünk, és ezt nem bántó éllel akarom mondani, de megemlítem, hogy például vízmű díj emelés ürügyén 300 millió Ft-tal megterheljük a lakosság adósságait, 100 millió Ft-tal a Saubermacher szemétgyűjtő díj emelés révén költségvetési bevételt tudunk indukálni, akkor az a 4-500 millió Ft tételkurtítást vállaljuk már fel az intézmények, gazdasági társaságok vonatkozásában is. Tudom, hogy nagyon nehéz, mert ugye itt ők fellépnek, hangot adnak erre, és ennek a politikai vonzatát kicsit nehezebb mondjuk felvállalni, mint esetleg a nem létező lakossági gondokat, de azt hiszem, hogy ennek a képviselőtestületnek fel kell nőni arra, hogy ezt be merjük vállalni. A másik dolog, ami itt még szerepel, én megértem azt, hogy a jobboldali többségnek sikerélmény híján valamit fel kellene mutatnia, de én nagyon kérem Önöket, hogy ezt az ambíciókat egy kicsit fogják vissza. Nem azért, hogy elmondjuk dolgokról, de tudomásul kellene venni, hogy addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér, és én is támogatnám azt, hogy a város csodálatos dolgokkal fejlődjön, de az első és legfontosabb dolog mindenképpen az, hogy a város működését biztosítani tudjuk, és ez mindkét oldalról a valamennyi jelenlévőtől önmérsékletet és visszafogottságot jelent. Összegezve az általam elmondottakat, jelenlegi formájában nem tudom támogatni az előterjesztést. Bízom benne, hogy a vita kapcsán, annak a két hét munka révén ez az előterjesztés nagyon fog módosulni, szerkezeteiben és nagyságaiban, akkor azt majd megvitatva, remélem, hogy támogatni tudom. Amit szeretnék mondani még, elhangzott a Polgármester Úrnak és Jegyző Asszonynak a véleménye a költségvetésről, ha Alpolgármester Úr a sajátját kifejtené, azt nagyon megköszönném. Marton István: Ön privilegizált helyzetben van az én hibám eredményeként, mert ugye azt mondtam, hogy a bizottsági elnökök után a Könyvvizsgáló Úrnak adom meg a szót. De mielőtt tényleg megadnám Neki a szót, azért egy-két reagált az Ön által elmondottakra. Én nem véletlenül vezettem be az elején, hogy mik az alapvető feladatok, Ön tulajdonképpen ezekre tért ki, tehát ebben nincsen közöttünk érdemi nézetkülönbség. Azt mondta Ön, hogy reméli, hogy nem lesz tövisesebb. Hát én meg írásba adom, hogy sokkal tövisesebb lesz, mert ha 500 milliót ebből lefaragunk, akkor az nagyon sokaknak, mondhatnám azt, hogy szinte mindenkinek fájni fog. De hát fájni fog. Én nem véletlenül nyilatkoztam azt különböző tömegkommunikációs csatornáknak, hogy én csak olyan költségvetést tudok beterjeszteni, amiről bízvást tudom, hogy egyetlenegy érintett képviselőnek se fog tetszeni, nekem se tetszik, csak éppen nem tudok jobban csinálni, mert nem lehet jobbat ebben a pillanatban. Egyébként Ön is dicséri, mint sokak a költségvetésnek a szerkezetét. Én, megmondom őszintén, én kevesebb beszédhez és sok számhoz vagyok hozzászokva, nekem egyszerűen bonyolultabb, nehézkesebb a kezelése, mint amit korábban megszoktam, de hát a Tisztelt Testület ezt várta el tőlem, ezért csináltattam egy ilyet. Remélem, jövőre már kevesebb adminisztrációval tudunk ilyet csinálni. Városfejlesztési koncepciót pedig én azért ajánlom a figyelmébe, hogy azt a 24 oldalas anyagunkat lapozgassa szépen, szorgalmasan, mert abban számtalan olyan dolog van, amit nagyon szeretnénk megvalósítani, csak nincs rá pénz. Na most, hát Ön azért velem együtt nem tegnap kezdte, hogy 85 % közelében van a hitelfelvételi plafon, miközben tavaly ez durván 50 % alatt maradt egy kicsivel, tavaly is e körül volt a tervezés stádiumában, és különböző okok miatt, amikre én most nem akarok kitérni, ez lecsökkent. És hogyha ezt le tudjuk szorítani 500 millióval, ez is lényegesen kisebb szám lesz, és csak csökkenhet a későbbiekben. Ez, azt hiszem, hogy mindenki számára egyértelmű. Szita László könyvvizsgáló: A város 2008. évi költségvetési rendelet-tervezetét rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján felülvizsgáltuk. Az önkormányzati törvény határozza meg azt, hogy a könyvvizsgálónak milyen vizsgálatokat, ellenőrzéseket kell elvégezni a költségvetés felülvizsgálata alkalmával. A törvény a következőket mondja ki: meg kell győződni a könyvvizsgálónak arról, hogy megfelel-e az előterjesztés, a rendelet-tervezet a jogszabályi előírásoknak, meg kell nézni, hogy ezek az előirányzatok, amelyek tervezésre kerültek, hogyan kerültek kialakításra, és végül pedig, ami az egyik legfontosabb dolog, hogy a pénzügyi helyzetet értékelni, elemezni kell, különös tekintettel a kötelezettség-vállalások és az adósságállományra. Mindezeket elmondva bevezetőben, ennek a kötelezettségnek eleget téve végeztük el a felülvizsgálatainkat. Ezeket elsősorban a rendelkezésünkre bocsátott rendelet normaszövegéből adódóan, valamint a szöveges előterjesztésből és a rendelet-tervezet mellékletét képező táblázatokból állapítottuk meg, illetve ezek alapján alakítottuk ki a véleményünket. Megnéztük azt is, hogy az eljárási rendeket hogyan tartották be. Azt is azonban szeretném a bevezetőben elmondani, hogy a célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági szempontból történő költségvetési felülvizsgálat nem képezi a könyvvizsgálónak a feladatát, mert nyilván ez a testületnek és a bizottságoknak a feladatát jelenti. Ezek után engedjék meg, hogy a jogszabályi megfelelés, a véleményünket a következőképpen mondjam el. Az, hogy hogyan kell, milyen szabályok alapján összeállítani a költségvetést, ezt az államháztartási törvény, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési törvénye és az államháztartás működési rendjét szabályozó 217-es kormányrendelet határozza meg. Ennek során többek között meg kellett néznünk azt is, hogy hogyan tartották be a tervezésnek az előbbi jogszabályokban meghatározott szakaszait. Ugye első szakasza a koncepciókészítés volt, majd pedig a második szakasz, amelynek az eredménye idekerült, a költségvetésnek az összeállítása és terv elkészítése volt. Azt is megnéztük, hogy a beterjesztési határidőnek milyen formában, hogyan tett eleget a Polgármester Úr. A törvény szerint február 15. a beterjesztési kötelezettség, tehát ennek a kötelezettségnek a Polgármester Úr eleget tett. Megnéztük azt is, hogy az átmeneti időszak bevételei, kiadásai hogyan épültek be, milyen formában a rendelet-tervezetbe, ugyanis van egy átmeneti időszak a költségvetési törvény megalkotásáig, ami január 1-jétől tart. Ezek után azt is áttekintettük, hogy a költségvetés szerkezete és összetétel hogyan alakul. Valóban, azt el lehet mondani, az előző évekhez hasonlóan elsősorban a szöveges rész, a bemutatása a költségvetésnek, az részletesebb, elemzőbb, ugyanakkor nekünk azt kellett megvizsgálnunk, hogy a törvényben, jogszabályokban meghatározott kötelezően előírt adatállományt milyen formában tartalmazza a rendelet-tervezet, illetve az előterjesztés. Itt többek között meg kellett nézünk azt, hogy bemutatták-e a bevételeket forrásonként, intézményenként a kiadásokat kiemelt előirányzatonként, bevételeket szintén jogcímenként, valamint felújítási célokat előirányzatonként, és a felhalmozási kiadásokat feladatonként. Ezekbe részletesen nem akarok belemenni, hiszen a jelentésünk tartalmazza. Azt állapítottuk meg, hogy ennek a kötelezettségnek végül is az előterjesztés megfelel, tehát nem találtunk olyan lényeges hibát, ami alapján ugye ezt a szerkezetet módosítani kellett volna. Továbbá a jogszabályi kötelezettségeink közé tartozott az is, hogy meg kellett nézni, hogy az önkormányzati törvény 88. §-ában meghatározott hitelfelvételi korlátnak a költségvetés, az hogyan felel meg, és milyen formában készült ez el, és hogyan, milyen formában sikerült ennek érvényre juttatni. Mindjárt a bevezetőben azt is szeretném elmondani, hogy a könyvvizsgálónak törvényességi szempontból akkor kellene kifogást emelni, hogyha a hitelfelvételnek a felső határát a költségvetésben túllépték volna. A hitelfelvétel felső határa, korlátja számítások szerint, egyetértve az előterjesztéssel, 2.806.654 ezer Ft volt, ezzel szemben az összes hitelállomány, ami a költségvetésben szerepel, 2.377.547 ezer Ft, és ez valóban, ahogy itt az előbb elhangzott, a hitel felső határának 84,7 %-a, amely azt jelenti, hogy tehát nem lépték túl ezt a hitelt, tehát ilyen szempontból észrevételem, megjegyzésem nincs. Az előző évben ennek a mértéke, ahogy itt szintén itt elhangzott, ez 46,9 % volt. Megnéztük azt is, hogy a kötelező feladataink közé tartozott a koncepciónak az érvényesülése. Lényegében a koncepcióban meghatározott feladatokra épült fel a költségvetés, erre került ráillesztésre, ugyanakkor csak megemlítenénk azt, hogy a koncepcióban nem volt teljes mértékben a hitel nagysága meghatározva, ebben mindösszességében csak 975.750 ezer Ft felhalmozási célú hitel szerepelt, a működési célú hitel összege 0 volt. Azt is el kell ismerni természetesen, hogy az egy tervezett összeg, vagy tervezet volt a koncepció, az előzetes költségvetés, de ehhez képest ugye most a tényleges költségvetésben a működési hiány, az közel 800 millió lett, és a fejlesztési hiány pedig az 1,5 milliárd Ft körül alakult. Ezek után engedjék meg, hogy a pénzügyi helyzetről egy külső szakértő hogyan látja a városnak a helyzetét, milyen a pénzügyi helyzete, milyen a várható helyzete. Megpróbálom természetesen kritikusan összefoglalni a véleményünket. Úgy látjuk, hogy a pénzügyi helyzet az előző évhez képest lényegében nem változott. Az is látható továbbra is, hogy a költségvetés a saját bevételekből, a központi költségvetés támogatásából, a támogatás értékű bevételekből, vagy így is mondhatnánk, a folyó bevételekből, a tárgyévi folyó bevételekből és még az előző évi maradványból sem finanszírozható. A finanszírozáshoz külső forrás, hitel igénybevétele szükséges. A forráshiány jelenleg, ami rendelkezésünkre bocsátott költségvetésben van, ez magas, nagy, 2.377.547 ezer Ft. Ez az előző évhez képest, szintén csak az eredeti előirányzatokat tudom összehasonlítani, 461.984 ezer Ft-tal több volt. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy kedvezőtlennek minősíthető az, amikor – közgazdaságilag természetesen – a működési célú költségvetésben szerepel a hiány, bármilyen nagyságrendű. Természetesen a nagyságrendfüggően ez a vélemény azért változhat, nyilván attól függ, hogy milyen költségvetésről van szó. Ebben a költségvetésben pillanatnyilag 796.534 ezer Ft működési célú hitel szerepel, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag a végső felhasználást finanszírozza. A jelentéshez kapcsolódóan talán azt is meg lehetne fogalmazni, hogy amennyiben nem történnek megfelelő intézkedések a működésnek az átalakítására, a szerkezetváltozásra, valószínű, hogy ebből adódóan egy adósságspirálba fog kerülni a városi költségvetés. Nem azt mondom, hogy pillanatnyilag ott van, de hogyha megnézzük azt, ahogy szó is volt róla, hogy az előző években folyószámlahitel felvételével lett tulajdonképpen továbbtolva minden évre a probléma, a hiány, ez most úgy jelentkezik, most is jelentkezik, és tulajdonképpen a kettő közötti különbség a tervezett hitel és a visszafizetési kötelezettség, ami a működési költségvetésben szerepel, a működési likvidhitel visszafizetésére, ez összességében 425.904 ezer Ft. Az is látható, hogy azok az intézkedések, amelyek a január 8-i ülésen elfogadottak voltak, a gazdálkodás javítására, az eladósodás mértékének a csökkentésére, ez még a 2008. évi költségvetésben egyértelműen nem látható. Valószínű, ennek a hatásai a 2009. évet követő években fog megvalósulni. Azt is azonban mindjárt hozzá szeretném tenni, hogy egy működési célú költségvetés vagy a működési költségvetés, az az állandó nagyságrendjéből adódóan mindig egy terhet jelent a bevétel terhére, bevételeknek, tehát ezért gyakorlatilag nagyon nehéz a csökkentése. Úgy is fogalmaztuk meg, hogy rövid időn belül se bevételnöveléssel, se forrás kivonással nem látható az, hogy nagyon rövid időn belül ez a hiány megszüntethető lenne. Ugyanakkor azt is hozzá szeretnénk tenni, hogy ahogyan az adósságszolgálati táblából is látható, hogy a hitel visszafizetési kötelezettség, ez egyre nagyobb terhet ró majd a városnak a következő években, ez által viszont a hitelfelvételi lehetőség egyre jobban be fog szűkülni és egyre jobban korlátozódik. Nem azt mondom, hogy nem lehet felvenni hitelt természetesen, mert nem szűnik meg egyértelműen, de az összege csökken. Megnéztük azt is, hogy december 31-én mennyi volt a városnak a hitelállománya. Ez a könyv szerinti hitelállomány, ez 3,3 milliárd Ft volt. Ehhez hozzátesszük még ehhez kapcsolódóan a 2008. évi kötelezettség-vállalásokat is, így összességében 3,4 milliárd az, ami hitelként megemlíthető. Ugyanakkor az is látható – szintén az adósságtáblázatra hivatkoznék –, hogy a törlesztésnek a futamideje egyes hiteleknél még 2027-ig is tart. Tehát a működési célú költségvetés konszolidálása véleményük szerint olyan intézkedéseket, döntéseket tesz szükségessé, amelyek hatására a működési költségvetés szerkezete, tartós hatást kiváltó módon változni fog. Ezek után elemeztük, értékeltük azt, hogy a város milyen bevételekből hogyan finanszírozható. Az látható, hogy a város finanszírozásában meghatározóak a saját bevételek. Ennek a részaránya 29,2 %, és ehhez, hogyha mindjárt hozzátenném összehasonlításképpen, amit a központi költségvetésből biztosítanak a város számára, ennek a részaránya mindössze 18,8 %. A fejlesztési hitel részaránya 7,9 %, a működésnek pedig a részaránya 4 %. Ugyanakkor a kiadásokat, hogyha nagyon röviden elemezzük, akkor az látható, hogy meghatározott továbbra is a működésnek a terhelése. Ennek a részaránya a város költségvetésében 77,1 %, a fejlesztési kiadások 12,4 %-ot tesznek ki, a felújítási kiadások 0,7 %-ot. És csak megemlíteném, hogy az adósság szolgálat, az 2,3 %. De hozzátenném a céltartalékot is, ami viszonylag elég magas. Természetesen ennek megvannak az okai. Ez majd akkor kerül beforgatásra, amikor a végleges felhasználásra, amikor a testület ennek a felhasználásáról dönt. Összességében tehát a véleményünk alapján kialakítottuk az írásos könyvvizsgálói jelentésünket. Két részből áll. Van egy rövid jelentés, és van egy részletesebb jelentés, és a rövid jelentésnek a záradékához, megfogalmazásához, mivel felmerült, engedjék meg, hogy tegyek egy észrevételt, egy megjegyzést, ugyanis azt, amit megfogalmaztunk, hivatkozhatnék egyszerűen arra, hogy ezt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara standard-jei által kialakított formában fogalmazza meg a könyvvizsgáló. Tehát az, hogy megalapozott vagy megalapozatlan, az mindig attól függ szerintem, hogy honnan, melyik oldalról nézzük meg. Ugyanakkor a mi szempontunkból, a könyvvizsgáló szempontjából – csak szeretnék a Képviselő Úrnak reagálni – mi azt mondjuk, hogy az ügyfeleink, a megbízóink által a megbízás az állítások, azok hogyan valósultak meg, mennyire valósak ezek az állítások a költségvetésben, de ugyanúgy elmondhatnám a beszámolóban is. Marton István: Igen, ezek megszívlelendő megállapítások. Tisztelt Képviselőtársaim, úgy gondolom, azért ezeket elolvasták még akkor is, hogyha az anyagban eléggé hátul szerepelnek. Amiről összességében beszélt Könyvvizsgáló Úr, itt a tőke és a kamattörlesztésekről, azért én egy picit még beszélnék jobban kibontva is, mert aki a 7. számú melléklet hitelállomány és törlesztés ütemezése című tablót megnézte, az láthatja, hogy a 2008, 2009 és 2010 évekre, hát ami ennek a testületnek az életében történik, vagyis az ötödik önkormányzatéban, az közel 300 millió Ft olyan teher, amit az előző testület rakott ránk, hiszen a harmadik testülettől gyakorlatilag már nem maradt hitel, itt egy 1 millió Ft-on belüli szám szerepel. De és ezt elmondtam már sokszor, és nagyon sokszor még el fogom mondani, a következő hatodik önkormányzat, az még tőlünk is egy olyan 50-60 millió Ft-tal évente jobban lesz megterhelve a negyedik testület tevékenységének eredményeként, de még a hetedik testület is jobban lesz egy 10 millióval éves átlagban megterhelve, mint mi vagyunk, és csak a nyolcadik, ami ugye 2020-ban lép hivatalába, az lesz, aki alámegy, és olyan mai árakon számolva, mintegy negyed milliárd Ft-ba kerül évente az, amit neki a negyedik testület. Tehát még a nyolcadiknak is ennyibe fog kerülni. Én nem véletlenül szoktam mondani, hogy az előző ciklus második két évében, tehát nem 2003-ról, 4-ről, hanem 5-ről és 6-ról beszélek, nem gazdálkodás folyt ebben a városban, hanem közönséges garázdálkodás. Ha valaki összeadja a hitel és tőke summa számot, ugye az utolsó táblasor jobbalsó sarkában, akkor ugye ott egy 5 milliárd fölötti számot lát. Most ehhez, ha még hozzátesszük azt, amit ugye el szoktunk mondani, nevezzük úgy, hogy bújtatott beruházást, ugye a fűtésrekonstrukciós programot, akkor látható, hogy valahol ott vagyunk a 6 milliárd közelében, de ez azt jelenti, és itt nem azért mondom, hogy megveregessük a saját vállunkat, de ez azt jelenti, hogy 10 %-ot már javultunk ahhoz képest, amikor átvettük. És ez sem kevés. És nagyon bízom benne, hogy ez év végére a helyzet tovább javul, ha persze meg tudjuk csinálni azt a legalább 500 milliós hitelfelvétel csökkentést. Természetesen nagyon nem mindegy, hogy melyik oldalba nyúlunk bele jobban, a felhalmozásiba, vagy éppen a működésibe. Röst János: Először is szeretném megköszönni a hivatalnak a munkáját, valóban nagyon nagy munkát végeztek, sok energiát belefektettek, és külön köszönöm a kiegészítő hiteltáblát, ami gyakorlatilag levezeti ellenkezőleg, mint amit Polgármester Úr mondott, hogy milyen célra és milyen hitelek lettek felvéve. Viszont továbbra sem látom ebben az anyagban a Polgármester Úrnak és Alpolgármester Úrnak a munkáját. Továbbra sem izzadtságszagú ez a történet. Az előterjesztés szerkezetében számomra egy kicsit olyan kesze-kusza. Egyébként ezt mondta a Polgármester Úr is. Nagyon sok bent a magyarázó oldal, amit szerintem teljes mértékben feleslegesen csatoltak hozzá, és többletmunkát jelentett a hivatal részére. Egy képviselőt két módon lehet zavarba hozni. Ha túl kevés információt kap, vagy ha túl sokat. Én úgy gondolom, hogy ez túl sok volt. Habár lehet, hogy valaki ezt pozitívként fogja kezelni és ….. könnyebbséget jelentett a magyarázó szöveg. Hát végül is bele lehetett volna tenni még képeket is, meg hát kifestőt, úgy gondolom. A költségvetés egyrészt szakmai döntést igényel, másrészt pedig politikai megfontolásokat a prioritásokról, és arról, hogy milyen típusú önként vállalt feladatokat fog ellátni ebben az tárgyévben. Egy költségvetést önmagában nem lehet elemezni, mindig viszonyítani kell a korábbiakhoz, és most visszatérnék Polgármester Úrhoz, aki eléggé torzó történeteket vezetett le. Én megpróbálnám a számszaki adatokat újra ismételni Önnek 2002-től. A működési oldal hiányai 2002-ben 230 millió Ft volt. 2003-ban 106 millió, 2004-ben 189 millió, 2005-ben 280 millió és 2006-ban úgy lett 310 gyakorlatilag, hogy októberig működött az előző testület. Tehát hogyha összegzem, akkor az előző testület az előző ciklusban összesen felvett működési hitelt a négy év alatt 882 millió Ft-ot. Ebből vissza lett fizetve 2002-ről áthúzódóan 2006-ig 805 millió Ft. A valós működési hiányt számomra ebben a költségvetésben is 300 millióig lehet kezelni egy 20 milliárd körüli költségvetésnél. Meggyőződésem, hogy többet nem. Ha megnézzük a 2007. évi költségvetés adatait, akkor kiderül gyakorlatilag, hogy ennek az összegszerűségét eleve belőtte az, hogy nem volt gazdasági program, és a nélkül fogadta el a testület a 2007-es költségvetést. A mostani beterjesztésből az is látszik, hogy a 2007. évi működési hiány 370 millió Ft-ra áll be. Ez úgy ránézésre jónak tűnik, hiszen a betervezettnél lényegesen alacsonyabb. Ennek viszont három oka van. Az egyik, hogy a tavalyi év végi költségvetés módosításánál a költségvetés átesett egy ráncfelvarráson, ahol kb. 160 millió Ft került kozmetikázásra. Második részként elmaradtak betervezett….. fejlesztések, amik elég jelentősek voltak. A harmadik pedig, hogy a helyi adóbevételeknek a tervezése kapcsán jelentősen alul lett tervezve a helyi adóbevétel, és ez a többletbevétel javította a költségvetés kondícióit. De én úgy gondolom, hogy a tényleges fényképet akkor fogjuk meglátni, hogyha a zárszámadás elénk kerül, és akkor kiderül valójában, hogy ez 370 millió Ft-os működési hiány, ez lényegében 7-800 milliónak fog megfelelni valójában. A működési oldal struktúráját a jelenlegi önkormányzat 2007-ben átszabta, és a Polgármester Úr visszatért a 2002 előtti időszakhoz, ami tipikusan egy szocializmusra jellemző működtető, visszaosztó modul, jelentős vagyonfelélést előrevetítve. Az előző ciklus ezzel szakított, és egy projektszemléletű, fejlesztő periódust valósított meg, előrehozva, felgyorsítva a fejlesztéseket abból az indokból, hogy az autópálya ideér, addigra Kanizsa egy vonzó befektetési hely legyen. Ehhez járult hozzá az a tény, hogy több mint 8 milliárdos állami támogatást tudott szerezni, és ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy a hitelekből, a helyi önerőből durván 12-13 milliárd Ft-os fejlesztés valósult meg Nagykanizsán az előző négy évben. Ez összegében akkora, hogyha összeadnánk az előző ciklusoknak a fejlesztéseit, és hozzáadnánk, amit 2006-tól 2010-ig ez a testület fog elvégezni, körülbelül lehet, hogy akkor van egyensúlyban. A Polgármester Úr a kis lépések politikáját említette, meggyőződésem, hogy kis lépésekkel nem lehet városfejlesztést végezni, ráadásul ez még csoszogást sem jelent. A másik, hogy kinek van erre ideje, a kis lépésekre. Úgy gondolom, hogy egy városnak nincs erre ideje, hiszen a konkurencia, az ugyanúgy küzd az életben maradásáért, mint Nagykanizsa, és az összes állami és egyéb támogatásért ugyanolyan harc folyik, mint más területén a vállalkozásoknak. A most betervezett működési hiány 800 millió Ft kerekítve 2008. évre. Ez azt jelenti, hogy a 2008-ban visszafizetendő működési hitel és felveendő működési hitel között 425 millió Ft különbség van, ami alapproblémaként jelentkezik, hiszen az a 425 millió Ft a struktúrából következően minden évben jelen lesz, hogyha ez így marad, és ez adósságspirált – ahogy elmondta Könyvszakértő Úr is – fogja jelenteni. A 2007. éves költségvetési vitánál elmondtam, hogy a legnagyobb gond nem 2007. év költségvetése, és nem is 2008 lesz, hanem 2009. év, és valamilyen szinten nyilván érinteni fogja 2010-et. 2009-ben fog kicsúcsosodni a felvett hiteleknek a hatása, jövőre fogjuk elérni a hitelfelvételi plafont, annak környékét, és gyakorlatilag, hogyha a város így működik ebben az évben, mint ahogy beterjesztett ….. szerepel, akkor 2009, 2010 után már az önrészre sem lesz pénze az önkormányzatnak, hiszen a pályázati részhez valamilyen szinten működési hozzájárulást kell fizetnünk önrészként, és egy tipikus vagyonfelélő működtetés marad egy csődközeli állapottal a város. A működtetés és a költségvetés állandó kiadást és állandó nyomást jelent. Ahhoz, hogy ezt megváltoztassuk, ehhez nyilván hosszabb idő kell, és ugyancsak hosszabb idő kell, amire ennek a hatásai érvényesülni fognak. Az eltelt másfél évben erre utaló jel nem történt, ráadásul, amit elmondtam, hogy visszatértek egy másik struktúrához a működtetésben, és most sem látok egyébként igazi ráutaló intézkedéseket. Az pedig, hogy a város működésre vegyen fel hosszú távú hitelt, én úgy gondolom, minden közgazdaságban jártas ember számára elfogadhatatlan, és az nem járható út, hogy 800 millióra vegyen fel hosszú távú működési hitelt, majd 2009-ben szintén 800 vagy 1 milliárdra, és 2010-ben nem tudom, mire venne fel. Most pár gondolat a fejlesztési hitelekről. Szintén visszatérnék a viszonyításhoz. Az előző testület 2002-ben 600 millió Ft nettó hitelállománnyal vette át a várost. Azért beszélek nettóról, mert nyilván mindennek van kifutási ideje és kamatterhei, meg önrész. 2006. évben, amikor megnézzük a záró hitelállományt, az 2,3 milliárd, 2,3. Ha ebből levonom az előző testület 600 millió hitelállományát, akkor gyakorlatilag – kimondom a számot – az előző testület 1,7 milliárd hitelt eszközölt. Tehát 1,7 milliárdot. Nem 6 milliárd hatás, mint a Polgármester Úr, és arra majd visszatérek. Továbbmegyek. 2007. évi záró hitelállomány 3,3 milliárd. Polgármester Úr! Önök a tavalyi évben egy év alatt ugyanannyi hitelt realizálódtak gyakorlatilag, mint az előző testület négy év alatt. Ha Ön ezt úgy számolja ki, hogy 6 milliárd az adósságállománya a városnak általunk, akkor az Önöké egy év alatt lett 6 milliárd. Ha továbbmegyek, hogy most – hozzá kell akkor adni – a beterjesztett anyagban 5,5 milliárd szerepel záró hitelállományként, az Ön matematikájával megszorzom, akkor ez 15 milliárdot jelent Polgármester Úr? Ennyi az állomány? Nyilván, hogy nem. Akkor meg ne mondjon ilyen számokat. Visszatérve a költségvetés lehetőségeire. Én úgy gondolom, hogy át kell tekinteni az összes olyan nem kötelező feladatot, ami a költségigényét jelenleg betervezésre hozta a testület elé Polgármester Úr, és olyanokat nem szabad beemelni. Ez egyébként ez érintheti - döntés kérdése - a vállalkozók támogatási összegét, …. egyébként se hatásos, meggyőződésem szerint. …. érintheti az első lakáshoz jutóknak a keretösszegét. Az OLLÉ programot hála Istennek, azt most kihúztuk. Mondhatnám a mozi működtetését, ami ugyan nincs itt, de elvileg ide fog jönni. A MÁV csarnok megvételét 100 millióért. Mondhatnám a köztéri szobrok 25 millióját. Ilyen például a falfirkák költségvetése – a Bizzer úrnak mondom. Eötvös téri 20 milliós bontást, aztán a rendezvények költségeit, a felesleges szakértői díjakat. Hogyha ezt a pár tételt ebből összeadom, ez már megvan 500 millió Polgármester Úr, amit Ön mondott, de ennek csak egy része a működtetés, nyilván ebben van bent más típusú hitel is. Én azt hiszem, hogy ha ezt a költségvetést el akarjuk fogadni február végén, akkor újra kell vizsgálni a Polgármesteri Hivatalnak, az intézményeknek, gazdasági társaságoknak a dologi kiadásait. Meggyőződésem, hogy még van bent tartalék, ami gyakorlatilag csökkenthető, és amit az MSZP képviseletében elmondott Tóth László képviselőtársam, teljes mértékben osztom, hogy minden olyan fejlesztést el kell hagyni, ahol nem lehet szerezni hozzá állami vagy EU-s támogatást. Olyan beruházást pedig, ahol a területszerzés meghaladja gyakorlatilag magában a közműépítést, ilyen például a Zrínyi utca, azt pedig egyszerűen nem szabad elvégezni ebben a konstrukcióban. Arról már nem is beszélek, hogy korábbi tervezet szerint ez 300 millióval többe kerül, mint ami igazából erre indokolt lenne. A vagyonhasznosítási elemeket vizsgálva én úgy gondolom, hogy több olyan eleme van bent az előírásban az anyagban, ami gyakorlatilag döglött ingatlan, amiben nem hiszem, hogyha 15 évig nem tudtuk értékesíteni, akkor ezt komolyan számításba lehet venni bevételi oldalon. Meg kell nézni azokat a területeket, ahol egyéb ingatlanaink még vannak, mondok egy ilyet, hogy például a Király utcai ingatlan, amit szintén meg kell kísérelni értékesíteni. Ezek alapján meggyőződésem, hogy erről a költségvetésről nem lehet lefolytatni részletes vitát, nincs értelme neki. Ez olyan dolog, mint a nagyolás, hogy ahhoz, hogy a finomítást el lehessen végezni, ahhoz ezt a nagyolást kellett volna elvégezni. Ezt a költségvetés felfoghatjuk úgy, hogy ez egy próbaköltségvetés Polgármester Úr, Ön megpróbálta, behozta, köszönjük. Ennek az anyagnak gyakorlatilag, amit Ön elénk tárt, ez előtt egy hónappal kellett volna megszületnie, a költségvetési koncepciónál. Ez egy összegereblyézett anyag, ami gyakorlatilag ilyen értelemben kezelhetetlen. És mondanék egy másikat, ami pedig a likvidhitel-keretnek a megszüntetését elemzi, az teljesen abszurd számomra. A tavalyi év is teljes mértékben bebizonyította, hogy a hiány nagysága és a likvidhitel-keret közötti összeg nem eshet egybe. Ilyet még nem láttam önkormányzatnál, hogy ez a kettő egybeeshet, függetlenül, hogy felveszünk működési hitelt vagy nem. Arra lehet törekedni valóban, és ebben igazat adok Önöknek, hogy a szerződés megkötésekor az a helyes, hogyha lehetőleg a kifizetések és a bevételek kisimítják az évközi mozgást, de ez eddig még egyszer sem fordult elő, most sem fog. Az eltérés általában a likvidkeret és a valós hiány között olyan egyharmadot jelenti, és ez főleg mondjuk, a nyári hónapokban jelentkezik. És ezt az egyharmadot mindig el fogja érni, bármilyen önkormányzat lesz. A másik, hogy egy beruházás, felújítás indításánál nem lehet megvárni azt, hogy két-három hónapig nem kötök szerződést, vagy úgy nem kötik meg velünk, hogy arra az időszakra ne essen számla, hiszen egy beruházás indításánál két-három-négy hónap csúszás, az lényegesen többe kerül, mint bármilyen kamatteher. Én úgy gondolom, hogy ezek után ez a költségvetés ebben a formációjában nem fogadható el. Ezeket a döntéseket a testület nagyon fontolja meg, én arra kérem Önöket. A Könyvszakértő Úr reálisan elmondta, leírta a véleményét, én arra kérném Önöket, hogyha Önök Tóth képviselőtársamnak, Fodor képviselőtársamnak, Böröcz Zoltánnak, Cserti Tibornak vagy nekem nem hisznek, akkor tegyék azt meg, hogy higgyék el az Ő véleményét. Marton István: Végzett Röst úr? Vagy még csak tanácskoznak? Röst János: Köszönöm, hogy próbál figyelni Polgármester Úr, nem mindig sikerül Önnek. Befejeztem nyilván, az látszott volna, ha erre néz. Egyébként még, hogyha ingerenciát kapok az Ön hozzászólásában, akkor még lehet, hogy megejtem. Marton István: Én Önre kiemelten figyelek, mert nagyon kellemesen szórakoztat. Érdeklődnék, hogy hová lendítette az Önök kiváló gazdálkodása Nagykanizsát? Egy adósságtengerbe. Nem látta azt az 5 milliárd fölötti számot ott a jobb alsó sarokban? Abból egy fillért nem ez az önkormányzat halmozott föl. Ön mindig csak a hitelről beszél, viszont a hitelnek kamata is van, és a kettő együtt bizony meghaladja az 5 milliárd Ft-ot. Az önmagában véve csúsztatás, mert én figyeltem, nagyon figyeltem arra, amit Ön mondott, még akkor is, ha esetleg jól álcáztam magamat és úgy tűnt, hogy nem különösebben figyelek, ezzel az Ön éberségét óhajtottam elaltatni, Ön azt mondja, hogy 2009-ben, a következő évben érjük el a hitelfelvételi maximumot. Hát nem, kérem szépen, mert hitel plusz kamatfelvétel, az 2000 nem 9-ben, 10-ben, 11-ben, 12-ben, 13-ban, 14-ben, 15-ben, 16-ban és még 17-ben is nagyobb lesz, mint a következő évben. Ez nyolc év. Én nem tudom, hogy miről beszél Ön egyáltalán. Azt tudtam mindig is, hogy Ön a csúsztatás nagymestere, és még Ön mondja rólunk, hogy mi kozmetikázunk. Hát ez kimeríti a humor fogalmát, és én ezért is figyelek Önre nagy figyelemmel. Tényleg bízok benne, hogy ezt a tökélyre emelt tervezését most itt szépen bemutatta, hát én bízom benne, hogy mi sose fogunk a tökélynek erre a szintjére emelkedni. Tehát a hitel mellé mindig oda kell tenni a kamatokat is Tisztelt Testület. Milyen csúsztatást az, hogy mi MÁV csarnokot akarunk venni 100 millióért, stb., stb.? Nem, mi sportlétesítményekre összességében szánunk ennyit, aztán vagy bejön, vagy nem. Tízegynéhány éve sajnos nem jött be, én nagyon bízom benne, hogy az idei évben, vagy a következő évben bejön. Amiket Ön mondott, abból egyet el tudok fogadni. Biztos, hogy van tartalék a gazdasági társaságoknál. Azon leszünk, hogy ez minél kisebb legyen, ezt megígérhetem. Én ezt az egy, nem, talán még egy másik mondata is volt, amit konstruktívként el tudok fogadni, de …. egyébként az itt ülők mindegyike tisztában van, hogy beruházást lehetőleg ne halasszunk el azért két-három hónappal, mert mondjuk, hiányzik éppen 20 millió Ft. Tehát arra van a hitel, hogy az ilyet áthidaljuk. De hogy Önök milyen csúcsgazdálkodást folytattak, arra azért mondok négy példát. Ismert példák, többször elhangzottak. Miért kellett nekünk 70 millió Ft-ot a tavalyi költségvetésbe betenni azért, hogy a HSMK úgy nézzen ki, ahogy jelen pillanatban néz ki, és ne úgy, hogy amikor bemegy a Tisztelt Polgár, akkor azt mondja, hogy jé, itt nem történt semmi, aztán közben elfogyott majdnem háromnegyed milliárd Ft? Miért kellett nekünk 70 millió útfelújítást betenni a költségvetésbe, és amikor érdeklődtem, hogy ezt miért nem lehet kivenni, hiszen milliárdokat sikerült elkölteni az elmúlt egy-két évben, eszetlen, nyugodt szívvel kimondhatom, eszetlen útfelújításokra, amikor november 10-én 2005-ben 10 centis hóban aszfaltoztak a szomszédomban? Azóta, igaz, háromszor föl is sikerült bontani. Tehát lapátolták kifelé a pénzt, és amikor én garázdálkodásról beszélek, akkor azt azért mondom, mert az történt. De továbbmegyek. Miért kellett nekünk az Önök áldatlan tevékenysége eredményeként inkasszóval kipengetni 64,2 millió Ft-ot egy belvárosi teleknél való buktánál? Miért lett 40 valahány millióval túllépve a mese kategóriájú körforgalmunk itt a Magyar utca elején? Ezt a négy tételt összeadom, negyedmilliárd Ft. Ha még összeadnám az apróbb tételeket, amik ilyen 5, 10, 20 milliókat tesznek ki, akkor kijönne, lehet, hogy meging egy ugyanilyen negyedmillió Ft. Na Röst úr, nekünk itt vannak a tartalékaink, hogy ilyen hullák már nem fognak kiakadni a szekrényből. meg olyan se, hogy januárban akad a kezembe olyan számla, amit 2005. március 8-án állítottak ki. Aztán három ilyen 2005-ös, 2006-os számla 2008 elején kerül hozzánk. Hát ezek elképesztő dolgok Uraim. Mi lenne, mi lett volna Önökkel, ha nem emelik tökélyre a tervezést? Ezek után ezt meg kell, hogy kérdezzem. Tehát én úgy gondolom, hogy Önök, akik az elmúlt, vagy a két utolsó esztendejükben a várost padlóra vitték anyagilag, Önöknek egy kicsit szolidabban kellene viselkedni. Ahogy mondani szokták, hátrébb az agarakkal. Megadom Röst úrnak, mert szeret beszélni, ügyrendit nyomott. Röst János: Nem ügyrendit nyomtam. Polgármester Úr, egy picit figyelne, megköszönném, Önnek is több információja lenne egyből. Nem ügyrendit nyomtam Polgármester Úr, csak a maga gépe nem jelzi, válaszgombot nyomtam, ami azt jelenti, hogy együtt ég a piros meg a zöld. Marton István: Nálam egy ég. Röst János: Hát, ez az Ön problémája, nekem kettő, én kettőt nyomtam azon a gépen is. Legyen kedves a költségvetésében arra pénzt szánni, hogy az Ön gépén ez a bejelentkezés, ez szabályos jegyen. Marton István: Megfontolom a javaslatát. Röst János: Polgármester Úr olyanokról beszél gyakorlatilag, ami nem igaz. Ön azt állítja, hogy a Hevesi Művelődési Házban többletkiadás lett. Nem. Az önkormányzatnak lehetőség volt pályázni egy keretösszegre, és ezért az összegért mi fogtuk magunkat és elmentünk, és Kanizsára hoztuk. Polgármester Úr! Ön mikor hoz 600 millió Ft-ot, 700 milliót, 1 milliárdot? Megkérdezem Polgármester Úr, Ön most itt válaszoljon mindenki előtt. Ön az elmúlt másfél évben azon kívül, hogy szabadságra járogat, meg utazgatott, hány minisztériumban szerepelt Ön vendégként? Egyben, kettőben, háromban? Egyébként a portán a kimutatás megvan a beléptetésről. Csak úgy mondom előre. A másik, hogy Önnél az 1,7 milliárd, amit mi felvettünk, és a jelenlegi 5,5, ebből levonja ezt az összeget, melyik a nagyobb? Nyilván az Önöké. Annak is vannak kamatterhei Polgármester Úr. Ne azt állítsa Ön, hogy az előző testületnél gyakorlatilag voltak kamatterhek, itt meg nincsenek. Hogyne lennének. Amiket most Önök vesznek fel, ezt még nem a gyerekeink fizetik vissza Polgármester Úr, még az unokáink is. Marton István: Röst Úr! Egyébként az előbb felsoroltam négy tételt, és itt azért ki kell, hogy jelentsem, hogy amennyiben az Önök kormánya nem tesz keresztbe, akkor az idei évben idejön több mint 1,5 milliárd Ft. Egy év alatt Röst úr. …., ha jól tudom, az ÖTM-nél jártam utoljára éppen egy MSZP-s bizottsági taggal lobby-ügyben, de erről nem óhajtok most beszámolni. De másokkal is voltunk különböző helyeken. Hát Önökkel nem, mert az Önöket reprezentáló államtitkárnak én ugyan írtam egy lobby-levelet, és kértem a támogatását, kaptam vissza Tőle egy nagyon udvarias levelet, de még támogatni nem támogatott. Ezt csak azért a hitelesség kedvéért kénytelen vagyok megemlíteni. No. Tehát le kell nekünk küzdeni azt a nagy átkot, amit Önök erre a városra zúdítottak. Én nem vitatom azt, hogy a HSMK-nál az alapösszeg, egyáltalán, hogy hozzá lehetett nyúlni, az mondjuk, az Önök lobby-tevékenységének az eredménye. De azért mégis csak ennek a testületnek kellett mellétenni 70 milliót terven felül. Terven felül. Ne menjünk bele ennek a részleteibe, hogy ugye hogy lett az A meg a B változatból B változat mínusz 20 millió, mert ez is megérne egy misét. De szomorú, nagyon szomorú, hogy … Bár érthető, hogy Ön védi a mundért, hát azért ebben az ügyben Ön a legsárosabb. Hát nevezzük nevén a gyereket. Nem nyom egy piros gombot? Mert ugye … még mielőtt beleinvesztálnék. Papp Ferenc: Nagyon nehéz ez után a pengeváltás után higgadtan, szakmai alapon beszélni oktatásról, művészetről és másról, de megpróbálok azért higgadtan és nagyon röviden. Előttem már többen, hát ezen az oldalon is, meg a másik oldalon is bizottsági elnökök, illetve Frakcióvezető Úr részletesen beszélt, hát Ők jobban értenek a pénzügyekhez és a költségvetéshez természetesen, mint én, a 2008. évi költségvetés anomáliáiról, gondjairól, problémáiról, esetenként erősségeiről. Bár ez utóbbiról keveset. Én úgy gondolom, hogy két területről, az oktatásról, meg a művészeti élettel kapcsolatban szeretnék néhány dolgot mondani, és konkrétan táblázatok, tényszerű adatok alapján. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy ha egy területen sok, túl sok prioritást fogalmazunk meg, akkor gyakorlatilag nincs prioritás, elvész a döntéshozónak a lehetősége, szétaprózódik az az eredeti elképzelés. Ezt csak Balogh László elnök úrnak mondom, aki hát nagyon optimistán valóban tizenvalahány prioritást felsorolt. Természetesen szívem szerint egyetértek valamennyivel. Én most két dolgot szeretnék kiemelni és felhívni a figyelmet, hogy a döntésnél, tehát a következő fordulóban is, 28-án ezt a két dolgot mindenképpen hozzuk be. Az egyik az oktatási intézmények felújítása, annak a problémának a feloldása, hogy egynémelyik esetében, itt óvodákra, általános iskolákra és néhány középiskolára gondolok, már évek óta, ha valaki megnézi a régi költségvetéseket, ugyanazok a visszaköszönő problémák, gondok jönnek. Ezeknek egy része balesetveszélyes, de egy része még veszélyesebb, konkrét életveszélyt is jelenthet. És ha lenni idő, akkor ilyen közhelyeket mondanék, hogy a jövő nemzedéke meg az életveszély, de nem mondok. Tehát én úgy gondolom, hogy ez mindenképpen jelenjen meg, és tudom, hogy most soknak tűnik, hisz az anyag előadója hosszú oldalakon keresztül hozza ezeket az intézményeket. Egynémelyik esetében 2-3 millió Ft is megoldást jelenthet annak a problémának a megoldására. A másik dolog, amit szeretnék, és akkor ez a második prioritás, a Kulturális Alapnak a helyzete és gondja. Egy-két mondatban Balogh László elnök úr is már ezt említette, de ennél szerintem bonyolultabb és nehezebb a helyzet. Szóval nem csak egyszerűen arról van szó, hogy a tavalyi évi 10 milliót ugye most 6 millióra lecsökkentenénk, hanem arról is szó van, hogy évek óta már ez a 10 millió van, hisz már tavaly is itt felmerült Horváth István, én is, mások is foglalkoztunk, hogy ezt a 10 milliót egy kicsit emelni kéne, hisz az elmúlt években azért az infláció miatt már ez nem azt jelenti. Ez a dolog egyik oldala. A dolog másik oldala, hogy az elmúlt néhány évben Nagykanizsa városában emelkedett a különböző civil szervezetek, művészeti együttesek száma, nagyobb arányban pályáznak, és igénylik a támogatást. És hogy teljesen egyértelmű legyen, ez feltételez egy bizonyos önrészt. Tehát itt nem arról van szó, hogy egy művészeti együttes megkapja arra a programra, mondjuk a 300 ezer Ft-ot, hanem durván egyharmadát le kell neki tenni. Tehát én úgy gondolom, hogy kettős szorításban vagyunk, és ez a költségvetés alkalmas arra, hogy itt keressünk 4 milliót is. Én, nagyon szubjektív a dolog, de megpróbálok keresni. Felhívom a figyelmet az 1/12. számú mellékletre, amely a támogatás értékű működési átadást és az államháztartáson kívülit tartalmazza. Elég jelentős summa különben ennek a lapnak a végösszege, 399 millió. Első látásra ez túl sok, de ha végignézzük a sorokat, nagyon fontos feladatok vannak az élet szinte minden területére, tehát itt már nem csak a kultúráról, hanem a vízügyről és sok minden másról van szó. Kisebbségek támogatására. Hát az egyik ilyen, amit én itt ebben látok, hogy a szimfonikus zenekar működtetésére 3 millió Ft megjelent. Hát kérném szépen, ez a 3 millió Ft, ez önmagában több, és tudom, hogy most kevésbé figyelnek egy ilyen milliárdos nagyságrendű vagy 10 milliárdos, 20 milliárdos költségvetésnél, de akkor is ez a 3 millió Ft, ez több mint az összes többi városban működő művészeti együttesnek a tavaly, tavalyelőtti támogatása. Nem akarom felsorolni ezt a 8-10 kiemelt együttest, de messze kevesebbet a Városi Vegyeskar, az Ifjúsági Fúvószenekar, a Hevesi Versmondó Kör, és még sorolhatnám tovább a táncegyüttesek és az énekkarokat. Tehát én úgy gondolom, hogy el kéne dönteni, és már akkor ne költségvetési téma, hanem nagyon kemény művelődéspolitikai kérdés legyen, hogy a városnak szükség van-e önálló félprofi vagy profi szimfonikus zenekarra. Mert ebből az összegből nemhogy profi, de félprofit se lehet működtetni. Ha meg teljesen amatőr együttesnek vesszük, akkor pedig túl sok ez az összeg, és ehhez hasonló külön soron nem szerepel a többi csoportunk és a többi együttes, ami várost szimbolizálja külföldön is, meg belföldön is. Tehát az lenne az igazságos, ha a Kulturális Alapba tennénk ezt be, és mondjuk egy forrás lenne, és ők is pályáznának. Azt csak zárójelben jegyzem meg, és nem bántom, nagyon szeretem a nagykanizsai szimfonikusokat, csak azért mégis csak furcsa, hogy az együttes jelentős része Zalaegerszegről, Szombathelyről és Kaposvárról jön, tehát úgynevezett kisegítő zenész. Tehát én ezt megfontolásra ajánlom. Ugyancsak szerepel itt, ja és ezen kívül még csak egyetlenegy csapat szerepel, hogy művészeti együttes itt, külön soron a Kanizsai Fúvósok egyesület 1 millió Ft-tal. Ennek örülök, tudjuk, milyen drágák a hangszerek, és ez mondjuk, egy olyan csapat, olyan zenekar, amely valamennyi városi rendezvényen, nemzeti, állami ünnepen, Város napi rendezvényen, stb., stb. szerepel. Tehát én úgy gondolom, hogy igazságos lenne, hogyha ez bekerülne a Kulturális alapba. Másik anomália, amit itt látok, a városkörnyéki művelődési házak rendezvényeinek a támogatása. Én azt hiszem, hogy bajcsai, kiskanizsai kollegáim egyetértenek, hogy öt intézményre 500 ezer Ft-ot betervezni, tudom, mondhatjuk, hogy pár évvel ezelőtt még ez se volt, de ezt 5 felé elosztjuk, 100 ezer, de még 100 ezer se jut, mert ebben már az ÁFA is benn van, a 20 %. Hát ebből nagyon kevés rendezvényt, programot lehet. Tehát ezt viszont valamilyen módon meg kéne emelni. A következő gondom, amiről szeretnék szólni, és a Kanizsai Kulturális Központról természetesen nem lenne etikus, ha én beszélnék, csak, mint költségvetés készítési módszertani javaslat lenne, hogy hát nem célszerű ennek a költségvetésének a mellékletébe ilyen részletességgel ennek az összevont intézménynek és az intézmény tagintézményeinek is a munkatervét csatolni. Szóval semmi se indokolja. 18 kemény oldallal ez ugye a terjedelmet is megnövelte. Lehetett volna ezt egy 2-3 oldalon, konkrétan a feladat-finanszírozással összefüggő rendezvényeket szerepeltetni és hozni ebben. A következő gondom, és itt is csak egy néhány milliós összeg van szó, csak ha arra törekszünk, hogy ez a költségvetés túl azon, ami kritikaként elhangzott, valamiféle táblázatonként is egységes szemléletet tükrözzön, akkor nem értem az 1/14. számú mellékletnél a beruházási kiadásoknál, ott van két olyan tétel, ami hát nagyon feltétesen került megfogalmazásra. Tehát egy általános iskola névadója mellszobrának felállítása. Szóval azért egy éves költség…. ezt lehet, mondjuk egy középtávú programban elképzelés, de egy éves költségvetésbe ezt akkor konkrétan kellett volna, és hát elég nagy összeggel, 2,5 millió Ft, bár tudom, hogy a szobrok nagyon sokba kerülnek, de hát ilyen …., hogy például Zala György, vagy Egri József, ilyen tétel szerepel. Tehát én szeretném, ha ez konkretizálódna előtte, és megint csak ne pénzügyi költségvetési tételkérdés legyen, hanem mondjuk a szakbizottságunk is ezt tárgyalja meg. Vagy ehhez hasonló a h. pontban egy új jelentős köztéri szobor felállítása 5 millió Ft-tal. Hát kérem szépen, 2008. február van. Itt most el kell döntenünk, hogy ki kell mondani, hogy xy szobrának a felállítása, és hát ne itt, ez megint csak egy olyan tartalék, hogy hát olcsó poén lenne, ha azt mondanám, hogy ezt is csoportosítsuk át esetleg a 6 milliós Kulturális Alap…. Tehát nem elég konkrétum ez, és hát máshol is vannak ilyen. Különben itt beruházásoknál azokkal a szobrokkal és egyebekkel egyetértek, és valóban visszajönnek azok a korábbi javaslataink, meg ötleteink, amiket egyéb más anyagoknál a tavalyi évben megfogalmaztunk, és ezeknek látom itt a beruházásoknál, a művészeti beruházásoknál visszatükröződését. Hát én ennyit szerettem volna. Azzal zárom, hogy én úgy érzem, hogy így a jelenlegi formájában e kifogások mellett, meg amik mások is elhangzottak, én nem tudom ezt támogatni. Bízom abban, hogy 28-ára egy támogatható, elfogadható költségvetés lesz, amely magában foglalja mindazokat a kritikákat, vagy elfogadható kritikákat és plusz javaslatokat is. Azzal messze egyetértek, hogy ne vegyünk fel nagy hitelt, és hogy próbáljunk önmegtartóztatók és kicsit visszafogottabbak lenni az igényeinkkel. Az pedig, hogy elhangzik, hogy ez kívánság-költségvetés, én magam is intézményvezetőként csináltam költségvetést, ez egy természetes dolog, hogy amikor az intézményvezetőket a hivatal megkéri, illetékes osztály, hogy készítsék el, ők leírnak egyfajta programot, amihez megfelelő anyagi eszközöket szeretnének rendelni. Én úgy gondolom, hogy ne használjuk ezt a fogalmat, hogy a vágyak, meg az elképzelések költségvetése, hanem azt, hogy talán mondhatjuk azt, hogy kissé túlzott, amiből lehet faragni, mert úgy gondolom, hogy itt legtöbb olyan tétel van, pláne oktatási területén, ha megnézzük, amiket már tavaly vagy tavalyelőtt vagy, most én nem akarok visszamenni szándékosan korábbi ciklusokra, de bizony korábban is már meg kellett volna ezeket oldani. Marton István: A 2,5 milliós mellszobrot már ki is húztam az Ön instrukciójára hallgatva, de azért valamit ne felejtsünk el. Itt nem arról szól a történet, hogy a kulturális feladatok támogatására 10 millió helyett 6 milliót adunk, mert ezen a soron valóban ez a csökkentés látható. De ha ennek a táblázatnak megnézi az utolsó sorát, akkor a kulturális feladatok önkormányzati támogatásai összesen ebben az évben terv szerint 63 millió Ft-tal nőnek. Tehát nem néggyel csökkennek, 63-mal nőnek. De ez, bízvást állíthatom, hogy nem így lesz. Tehát akkor, amikor az 500 milliót faragjuk, faragjuk, nagyon körültekintően, de hogy ehhez is hozzá kell nyúlni, az számomra nem kérdés. De azt megígérhetem, hogy a 6-hoz már nem akarok hozzányúlni. Aztán, hogy az élet mit hoz, azt nem tudom. Tehát itt csupán arról van szó, hogy pár millió Ft-ot átstrukturáltunk. Én azt hiszem, hogy a fontosabb feladatokat simán bele lehet tenni a költségvetésbe, bele lehet tenni a fix költségeket is, és még egy kicsi kis luk kell ahhoz, hogy hát bizonyos kulturális feladatokat támogassunk. De vannak ebben olyan feladatok is, ahol például az önkormányzat a saját konkurenciáját támogatta, és támogatja az idei esztendőben is. Azt hiszem, hogy ennyi első közelítésben elég volt. Papp Nándor: Három témához szeretnék hozzászólni a költségvetéssel kapcsolatosan. Az intézmények működésével kapcsolatosan ugye van egy 180 millió Ft körüli igény, amiből 40 millióra van előterjesztés, de ami számomra itt nagy polémiát okoz, az az, hogy van két óvodánk, amelyikben nincsen tornaterem. Nevezetesen a Kertvárosi és a Platán sori óvodák, ahol 2008. december 31-éig kötelezően kell rendelkezni az óvodáknak tornateremmel. Én azt el tudom képzelni, hogy nem zárják be az óvodákat, de azt sem szeretném, hogyha az lenne a megoldás, hogy egy óvodai termet kiveszünk, aztán kinevezzük tornateremnek, és kész. Én azt szeretném, hogy mindenképpen az idei évben az építési engedély beszerzésre kerüljön, és ha nem is az idei évben, de a jövő évben mindenképpen kell rá számítani, hogy ezeket meg tudjuk valósítani, mert hiszen ha megnézzük ezt az intézmények működésével kapcsolatos felújításokat, …. még a 40 millióban is vannak fontos dolgok, de mégiscsak olyan jellegű dolgok, ami nem életveszélyes, tehát ugyanúgy egy évvel, két évvel később is elmaradhatna. Tehát nem a legjobb helyre költődik, azt akarom ezzel mondani, ez a kevés pénz sem. A másik szívfájdalmam, a kommunális hulladék feldolgozásának ügyében már hat éve próbálkozott a város PHARE CBC program keretén belül. Nagyjából elhatározás történt, hogy ezzel kellene valamit csinálni, hiszen egyrészt most jön a szennyvíz rekonstrukció, és ha egyáltalán azt szeretnénk elérni, hogy a szennyvíz rekonstrukcióval kapcsolatosan, és annak mire elkészül, addigra még mi időnkben, tehát a következő két és fél évben történjen valami a kommunális hulladék feldolgozásának ügyében, akkor bizony mindenképpen az idén lépnünk kellene. Én azt gondolom, hogy ez nem nagy összeg lenne, hiszen a megvalósítás ügyében kivitelezők, lebonyolítók kis túlzással itt állnak a kapuban. Én a magam részéről három ilyen csapatot ismerek. Az önrész tulajdonképpen csak a terület lenne, és idézőjelben is mondhatom, meg a nélkül is, és az alapanyagot biztosítanánk, gyakorlatilag ezzel az önrészt ezzel le tudnák. Nyilvánvaló, valamilyen kifizetéseknek történni kellene, terveztetés, egyebekben az elején, de azt gondolom, hogy mindenképpen ezzel kellene foglalkoznunk. Ezzel kapcsolatosan el tudnám képzelni azt, hogy a bagolai depo gáz programmal együtt komplexen kellene kezelni ezt az ügyet. Nyilvánvaló, vannak avatott emberek, akik ezt tervezésileg, egyéb, össze tudják fogni. Én azt gondolom, hogy ezzel is kellene hamarosan, a közeljövőben foglalkozni. A harmadik téma pedig a választókörzetemet érinti, ahol az Élettér Állat- és Természetvédő Egyesület hosszú évek után kapott egy telephelyet, ahol én azt gondolom, hogy nagyon tisztességesen működnek, és egy nagyon tisztességes telepet hoztak létre. Tudom, hogy 2,5 millió Ft támogatás van biztosítva nekik, amiből miután szintén itt a telephelyük ideiglenes engedéllyel rendelkezik, és azt gondolom, hogy zárós határidőn belül, tehát ez maximum két-három évben tudom elképzelni, egy-két beruházást még a végleges engedélyhez meg kellene, tudjanak alkotni, el tudjanak készíteni, én azt gondolom, hogy mindenképpen a támogatásnál figyelembe kellene azt vennünk, hogy egy két-három év alatt az a körülbelül 4-5 milliós, de lehet, hogy 6 milliós beruházási összeget, azt biztosítani kellene nekik. Ők egyébként nagyon tisztességesen dolgoznak, körülbelül 6 millió Ft-ot támogatásokból, pályázatból előteremtenek. Én, ha azt gondolom, hogy ha ezt az 1 Ft-hoz hozzátenne mindig az önkormányzatunk 1 Ft-ot, akkor ez ugye 6 millió Ft-ot jelentene. Nem gondolom, hogy 6 millió Ft-ot kellene nekik adni, de legalább az általuk szerzett pénznek a kétharmadát, azt meg kellene céloznunk, amit mi hozzá tudnánk adni, és akkor meggyőződésem szerint két-három éven belül végleges működési engedélyt tudnának kapni. Jó lenne ezt figyelembe venni a költségvetésnél. Tudom, hogy vannak földhöz ragadt dolgok, hiszen másról nem is beszéltek képviselőtársaim is, de nagyon megfontolásra ajánlanám ezt a témát is. Marton István: Én azt hiszem, hogy a szilárd hulladék feldolgozással, amit mondott, illetve a biogáz együttes felhasználásánál, mindenképpen lépni kéne, de ehhez én pontosan az Ön bizottságának a segítségét kérném, mert ha valaki, akkor éppen az Önök bizottsága az, aki ebben a dologban egy kicsit úgy intenzívebben bekapcsolódhatna. Most aztán én nem csak a szilárd hulladékra gondolok mellesleg, mert ugye a Vízműnek is van egy olyan telepe, ami hát energianyerésre alkalmas lenne természetesen. Tehát ezekkel kapcsolatban én egy bizottsági állásfoglalásnak nagyon örülnék, meg egy kis iránymutatásnak is, hogy milyen irányba mozduljunk be, mert tényleg be kell mozdulni, mert az tűrhetetlen, hogy itt hever az, aminek nem akarom kimondani a nevét, de aranyat lehet belőle csinálni – a szállóige szerint. És mi nem csináljuk. Balogh László: Az egyéni képviselő szól belőlem, szeretnék új színteret nyitni röviden. Az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport a többségi, a közösségi, a lokálpatrióta érdekekről szól számomra, mint OKISB elnök számára. Az erről való véleményemet már elmondtam, de ugyanannyira vagyok egyéni képviselői is a 3. számú választókerületben, a magam egyéni, sajátos, de nem önző érdekeivel. Ezért küzdök a Berzsenyi lakótelepen parkolóhelyek kialakításáért és a játszótér felújításáért, a Corvin lakótelepen a vörös salakos pálya problémájának megoldásáért. A többség számára tisztelve és megfontolva a kisebbség ellenérveit, fontos a városközpont rekonstrukciója és közlekedésfejlesztése. Bízok a rendezési terv normális módosításában. Talán kerül zebra a Piarista Iskola és a zeneiskola közé. S talán a Vörösmarty utcában sem lesz kéthetente csőtörés, mert a 100 éves csöveket kicseréljük. Ezek a legfontosabbak számomra, a 3. számú választókerületben és azon túl is. Ezért és másért még változtatni kell ezen a költségvetésen sok szempontból. Bizzer András: Én néhány szóban szeretnék reagálni a szocialista frakció költségvetési véleményére, valamint Röst úr véleményére is. Szeretném tisztába tenni a dolgokat. Az első dolog a hitel. Hogyha felületesen ránézünk a számokra, akkor valóban hibás következtetéseket vonhatunk le, és olyan következtetésekre juthatunk, mint a szocialista frakció, illetve Röst úr. Nézzük meg az 1/2. számú mellékletet a költségvetési rendeletben. Itt látható, hogy a 2006. évi tény 1,6 milliárd Ft-os hitelfelvételről szól. Hangsúlyozom, a tény. 2007. évben a várható teljesítés, hangsúlyozom, a várható teljesítés, ez még nem biztos szám, 1,9 milliárd Ft, majd a 2008. évi tervezett előirányzat, ez abszolút nem biztos szám, azért vagyunk itt, hogy ezt még lejjebb vigyük, ez 2,3 milliárd. Ebből hibásan le lehet olyan következtetéseket vonni, hogy mi több hitelt vettünk fel, mint Önök. De nézzünk a számok mögé. Mi van a számok mögött? Ez nagyon fontos kérdés. Lapozzunk az 1/9. számú melléklethez. Ebben a mellékletben látható a finanszírozási kiadásoknál, hogy likviditású célú hitel visszafizetése 370 millió Ft. Mi is ez a likvidhitel? Ez a likvidhitel 2006. október 1-jén, amikor átvettük az önkormányzatot, több mint 400 millió Ft volt, és ezt a 400 millió Ft likvidhitelt tovább kellett görgetnünk, tehát októberben, nem év végén, év végén 310-re lement a likvidhitel, de amikor októberben átvettük az önkormányzatot, több mint 400 millió Ft volt, és ezt a likvidhitelt nekünk görgetni kellett évről évre folyamatosan. Tehát a likvidhitelt, ezt a 370 millió Ft-os visszafizetést le kell vonni a 2,3 milliárdból egyszer, mert ez egy görgetett hitel, ami Önöknek köszönhető. És 2007-ben is görgettük, és 2008-ban is görgettük ezt a likvidhitelt. Egy másik. Itt van még a következő sor, hosszú lejáratú hitelek visszafizetése. Tehát az előző, Önök által felvett hitelek visszafizetése, és azoknak a kamatai, 85 millió Ft. Összeadjuk a 2008. évre vett 370 millió Ft-ot és 85 millió Ft-ot, az 450 millió Ft. Egyből 450 millió Ft-ot a 2008-as költségvetésben le kéne vonni a hitelből, mert ez nem nekünk köszönhető, hanem az előző önkormányzatnak. Tehát nem mi vettük fel ezt a hitelt. Még vannak más tételek is. Például 120 millió Ft-tal még mindig a 2008-as költségvetésben van betervezve a panelprogram. A panelprogram, ami ugye 120 millió Ft-tal szerepel, arról mikor született a döntés? 2006. szeptemberében. Tehát még szeptemberben az előző önkormányzat döntötte el, hogy azt a paneltámogatást odaítéli, ami egyébként szerintem nem vitatható, hogy az jó vagy rossz döntés volt, de azt vitatni kell, hogy milyen mértékű. Tehát Önök egyszer 2005-ben 500 millió Ft-ot adtak a panelprogramra, utána 2006-ban a döntés alapján 260 millió Ft-ot, és a panelprogram, az jó dolog, azt mi is folytatjuk és megcsináltuk volna, csak az a meggondolatlan, hogy egyszerre adnak először 500 milliót, utána 260-at, és utána már nem marad semmi pénz. És milyen igazságtalan az, hogy 2005-ben, akik kaptak támogatást a panelprogramban, azok 400 ezer Ft-ot kaptak még lakásonként, akik 2006-ban kaptak az Önök döntésének köszönhetően, azok már csak fele támogatást kaptak 200 ezer Ft-ért, és a jövőben meg még kevesebb támogatást fognak sajnos kapni a lakók, mert már nem tudunk még többet erre fordítani. Tehát Önök rosszul osztották be ezt a dolgot. És még szeretnék arra is reagálni, hogy Önök részéről elhangzottak olyan dolgok, hogy miért nem vontuk vissza a panelprogramot akkor, hogyha ez annyira megterhelő. Hát azért nem vontuk vissza, mert számunkra fontos a jogbiztonság. Ha már egyszer Önök megítélték ezt a támogatást, mi nem vonhattuk vissza. Fontos a jogbiztonság. És egyébként lehet, hogy a lakók még perelhették is volna az önkormányzatot, ha visszavonjuk azt a már megítélt támogatást. Tehát nem tehettünk mást. Tehát most arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy vegyük ki a panelprogramos hiteleket, amit még 2007-ben kellett felvennünk ugye 500 millióval, mert 2005-ben született ugyan döntés, de elhúzódtak a felújítások, és 2007-ben, a mi időnkben kellett felvenni az 500 millió Ft-os panelprogram hitelt. 2008-ban vagyunk kénytelenek felvenni a szintén 2006-os döntésről áthúzódó panelprogram hitelt, 120 millió Ft-ot. Tehát ezeket a tételeket vegyük le a 2007. évről és a 2008. évről, valamint vegyük le a likvidhitelt, amit görgetni kellett, azt is vegyük le a 2007. és a 2008. finanszírozási hitelből, valamint vegyük le azt a közel 85 milliót, valamint tavalyi évben, 2007. évben 118 milliót, amit a kamatok törlesztésére fordítottunk. Ha ezeket levesszük, és bizony hozzá kell adni a 2006. évhez, mert egyébként eredetileg a 2006. évi tény, ami 1,6 milliárd lett, az a tervezés során nem 1,6 milliárd volt ám, hanem 2,1, mert eredetileg 2006-ra tervezték be a 2007-re áthúzódó 500 millió Ft-os panelprogram hitelt is. Tehát ezeket, amit mitőlünk levontunk a 2007-es és 2008-as évben, hozzá kell adni a 2006-os évre. Ha kiszámítom, itt látható, 2,5 milliárd számítható ki 2006-os hitelfelvételre, ami Önöknek köszönhető, minálunk már leesik 1,1-re a 2007. évben, és tovább esik 2008-ban, ugye, vagy nem tovább esik, de azért leesik 1,7 milliárdra, ami csak tervezet, hiszen azért vagyunk itt, hogy ez az 1,7 milliárd, ami nekünk lenne köszönhető, még kevesebb lenne. Ez nem annyi lesz, mert ugye nem most fogjuk elfogadni a költségvetést. Most azért dolgozunk, hogy ezt lejjebb vigyük. És akkor, ha már arról beszélünk, hogy hiány, meg kellett volna említeni, hogy miért is van hiány? Tehát azért arról is kellene beszélni, hogy a 2007. évben elég drasztikusan, és még most, a 2008. évben is a normatívák csökkentek. Tehát a szabadon felhasználható állami normatívák elég keményen csökkennek a Kormány miatt, és bizony hatással van minden önkormányzatra, így ránk is. Tehát megértőbben kell nézni a számokat 2007. és 2008. év során, mint korábban. Ennyit talán a hitelnek a tisztába tételéről. Elhangzott itt még a szocialista frakció részéről, hogy a munkahelyteremtés nincsen benn ebben a költségvetésben. Hát dehogynem. Hát benne van a munkahelyteremtés. 35 millió Ft-ot költünk a munkahelyteremtésre idén, és ez mellett egyébként, az nincs benne ugyan a költségvetésben, de érinti a költségvetést, iparűzési adókedvezményt is adunk a kis- és középvállalkozásoknak, és így segítjük elő a munkahelyteremtést, és egyébként ezen a közgyűlésen pár órával ezelőtt fogadtuk el azokat a módosításokat, amelynek köszönhetően a vállalkozásokat úgy támogatjuk, hogy már nem 300 ezer Ft-tal, mint tavaly, hanem most már 500 ezer Ft-tal támogatjuk az új munkahelyek létrehozatalát. 500 ezer Ft-tal. És nem három munkahelyet kell teremteni, hanem most már elég egy munkahelyet teremteni, és megadjuk a vállalkozónak az 500 ezer Ft-os támogatást. Hát kérem szépen, mi ez, ha nem támogatás? Mi ez, ha nem a munkanélküliek és a munkahelyteremtésnek a támogatása? Azt hiszem, ennyit kellett elmondani reagálásképpen, és akkor talán még a saját körzetemet illetően szeretnék néhány dolgot elmondani. Ugye én kértem azt, hogy például a Platán sori fáknak a rendbetétele, az szerepeljen a költségvetésben, és ez így sorra kibontva nincsen bent. Csak kérdezem például, hogy a parkfenntartásra és a parkok felújítására szánt 10 milliós összeg, ebbe bele vehető ez, hogy mondjuk a Platán sori fákat is rendbe tegyék a 2008. év során? És még olyan kérdésem is lenne, hogy a falfirka rendelet, amit én terjesztettem a Tisztelt Közgyűlés elé, és elfogadásra került, ott 2 millió Ft van a falfirkák eltüntetésére, ez sincs feltüntetve a költségvetésben külön soron, hogy ezzel mi lesz? Marton István: Kiegészítésben benne van. Bizzer András: Kiegészítésben, igen. Még szeretném azt is elmondani, hogy én is adtam be a körzetemre vonatkozóan tervezetet, hogy mit szeretném, hogy ott megvalósuljon. Ugye egy park kialakítása a Platán sor és a Teleki utcák között. Egy új játszóteret is szeretnék ott építtetni, hisz fontos, hogy azon a környéken is legyenek játszóterek. A régi játszótereket ugyanis valószínűleg le kell bontani, mert azok nem EU-s játszóterek, és helyette szeretnék egy EU-s játszóteret. Megértem, hogy a költségvetés elég rossz helyzetben van, és lehet, hogy nem fog megvalósulni ebben az évben ez a terv, de mindenképpen azért fogok harcolni, hogy akkor jövőre vagy legkésőbb 2010-re mindenképpen megvalósuljon ez a parkkialakítás, ugyanis ez nekem választási ígéretem is volt, és ezt mindenképpen szeretném, hogy megvalósuljon. Horváth István: Három dologhoz szeretnék szólni. Az egyik a Kulturális Alap. Polgármester úr mondja, hogy kulturális célokra 63 millió Ft szerepel a költségvetésben. Az rendben van, de a Kulturális Alapban, magában 6 millió Ft, ami tulajdonképpen a csoportoknak a működését, jelen esetben azt kell, hogy mondjam, hogy nem biztosítja a működését. Ez a 6 millió Ft, ez egyszerűen megalázó. Még egyszer mondom, megalázó. Szóval, ha arra gondolok, hogy 10 évvel ezelőtt vagy 11 évvel ezelőtt, amikor ez a dolog indult, 10 millió Ft volt az alap, ahhoz képest a pénzünk úgy elinflálódott, hogy a 6 millió, az gyakorlatilag semmire nem elég. Én kerestem forrást, mert ugye Polgármester Úr mindig azt mondja, hogy rendben van, javíthatunk, találjuk meg a forrást. Én találtam, három olyan dolgot is találtam, vagy forrást, amivel ki lehetne a Kulturális Alapot, mondjuk 10 millióra vagy esetleg 12 millióra egészíteni. Az egyik például, hadd mondjam mindjárt, a 14. mellékletben szerepel, Csónakázó-tó fejlesztése, strandfürdő kialakítása. Én azt gondolom, hogy ennek nincs realitása. A bakónaki patak, az se mennyiségében, sem minőségében ezt a vizet nem tudja biztosítani. Tehát ez szerintem nem járható út. Marton István: Elnézést Horváth úr, de a többieknek mondom, hogy az az 1/14., tehát ne 14-est keressenek, hanem 1/14-est. Horváth István: A másik például a MÁV csarnok és egyéb sportlétesítményeknek a megvásárlása – 100 millió Ft. Én azt gondolom, hogy onnan is lehetne ide elvenni. Gondoljuk csak végig. Ezek a csoportok, akikre büszkének kellene, hogy legyen a város, mert olyan minőséget képviselnek, hogy más városok biztosan azok lennének rá. Abból a pénzből, amit meg tudnak pályázni, vegyük csak mondjuk, a fúvós vagy szimfonikusokat, nem hangszert vásárolni, hanem hangszert javíttatni nem tudnak. Táncosokat nézzünk. Egy koreográfiát nem tudnak lekérni. Vagy továbbmegyek, ruhát vagy csizmát kell a különböző koreográfiákhoz készíttetni. Ezt mind saját erőből oldják meg, mert erre a Kulturális Alap ilyen alapon nem nyújt lehetőséget. Tehát én mindenképpen azt gondolom, hogy ezt felül kellene vizsgálni, és minimum 10 millió, de inkább 12 millió Ft-ot kérnék a Kulturális Alapba helyezni. A másik a Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Verseny. Ugye ennek résztvevője is vagyok, mint zsűritag. Az anyagban, a pályázati anyagban le van írva, hogy a verseny ’93-ban indult és a legrangosabb versennyé nőtte ki magát a Kárpát-medencében. Azt gondolom, hogy ezt a nívót nekünk fenn kell tartani, és azt a pályázati pénzt, amit megjelölt benne a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, mellé kellene rendelni. Csak megerősítésként szeretném hozzáfűzni, hogy ez egy olyan rangú verseny, amire a második versenyen a zsűri elnöke, Vándorfi László azt mondta, hogy ilyen versenyt 10 évenként egyszer lehet összehozni. A harmadik után pedig azt mondta, hogy 50 évenként lehet ilyen rangos versenyt csinálni. Úgy gondolom, hogy ez a pályázati pénz a Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Versenyt megilletné. A harmadik dolog, amit szeretnék felvetni, volt egy önálló képviselői indítványom a Hevesi – Rózsa út kereszteződés körforgalommá alakítása tárgyában. Semmilyen jelzést nem látok a költségvetésben, holott az anyagban le volt írva, hogy az egyeztetéseket május 31-ig tegye meg Polgármester Úr és a kivitelezést október 31-ig. Közbevetőleg szeretném megjegyezni, hogy tegnapelőtt is baleset történt ebben a kereszteződésben, ebben az ominózus kereszteződésben, ami tényleg egy potenciális veszélyforrás. És ezt úgy gondolom, hogy megfelelő felelősséggel kellene kezelni, mert nem először hangzik el Polgármester Úr, nem először hangzik el. Vegyük komolyan. Mindaddig, amíg halálos baleset nem történik ebben a kereszteződésben. Emellett el lehet menni, ezt le lehet rúgni, de én nem tartanám célszerűnek ezt. Kezeljük a helyzet komolyságának megfelelően. Marton István: Úgy kezeljük. A céltartalékban lévő összegből a tervezést mindenképp el lehet indítani, és az idei évben talán össze is lehet hozni az engedélyeztetését, mert azért ezek nem 5 perces munkák, és hogyha ez megtörténik, akkor jövőre meg kell építeni, hiszen én voltam az, aki azt mondta egyik múltkori közgyűlésen, hogy miután ez pillanatnyilag még állami út, de ez nem sokáig marad állami út, ebből adódóan az Állam ezzel biztos nem fog törődni, mikor még a hosszú távon a kezelésében maradó utakkal is csak olyan feliből-harmadából, jól-rosszul, de inkább rosszul törődik. Tehát ezt nekünk be kell vállalni, és meg is kell csinálni. Az idén a tervezését mindenképp el kell indítatni. Halász Gyula: Képviselőtársaim nagy része már érintette azokat a kérdéseket, amit én is fel kívántam vetni, és így megpróbálom rövidre fogni mondandómat. Először is azt kérdezném, hogy a vízdíj áremelés és az ebből származó többletbevétel milyen módon kerül elkülönítésre? Ki kezeli és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján a tartós forrás felhalmozás címkével megjelölt dolgot? Hogyan történik a tervezett 230 millió Ft elkülönítése, és ez hol jelenik meg? Önkormányzatnál, Vízműnél, társulásnál? A Jegyzőnő jogi állásfoglalása érdekelne ebben a témában – vajon megfelel-e a törvényi előírásoknak, az államháztartási törvénynek és más jogszabályoknak ez a dunsztosüveg-modell? Tudniillik arról van szó, hogy a Kohéziós Alap pályázatra így gyűjtögeti az önkormányzat a pénzt. Úgy tudom, hogy a Kohéziós Alapban ebben az évben egy kapavágás nem történik, mégis a nagykanizsai lakosokat ezzel jelentős mértékben megterhelték. Érdeklődnék, a TISZK létrehozásának költségei hol vannak tervezve, és milyen ütemterv alapján kerül sor ennek felhasználására? Érdekelne, hogy a Sass Brunner hagyaték elhelyezésével kapcsolatban a költségek egy része miért nincsen feltüntetve a költségvetésben, egész konkrétan a helyszín kialakítása? Szó esett arról, hogy a költségvetésben nincsenek prioritások megjelölve. Önök a választási programban azt ígérték, hogy jobban csinálják, mint az előző testület, és a munkahelyteremtésre nagy súlyt helyeznek. Idei nyáron teljessé válik az autópálya, ami egy óriási lehetőség arra, hogy a beruházás ösztönzésben, a gazdaságfejlesztésben a város előrelépjen. Sajnos ennek a lépéseit sem látom a költségvetésben visszaköszönni, úgyhogy a munkahelyteremtésről, amit Bizzer András elmondott, az édes kevés, különösen, ami az Ő vesszőparipája volt, a fiatal álláskeresőknek a munkahelyhez jutása, az meg egyáltalán nem szerepel ebben az anyagban. Polgármester Úr! Ragaszkodom ahhoz, hogy a Teleki utca – Zrínyi utca kikötése – és a kikötés szót szándékosan használom, mivel Szálka Miklós közlekedéspolitikai szakértő, Orbán Viktor és Schmidt Pál közlekedéspolitikai szakértője anyagában folyamatosan ezt használja, és Ő talán nagyobb szaktekintély ezen a téren, mint Ön, Tisztelt Polgármester Úr –, Teleki utca és a kikötése, illetve a Huszti tér kialakítása luxusberuházás, több mint félmilliárd Ft-ba kerül, el kell hagyni, vagy átütemezni. Az 54. oldalon olvasom, hogy a Zsinagóga engedélyezési tervének megszerzési határideje 2008. január 31. Az előterjesztésben az szerepel, hogy az eljárás még folyamatban van. Mikor történik ez meg? Aztán, következő: működési pénzeszköz átadásánál, 1/12. melléklet 40. pontja: 500 ezer Ft-tal szerepel a Fly Balaton. Mi ennek az oka? Mi a tartalma a hivatal térinformatikai fejlesztésére beállított 10 millió Ft-nak, és kinek a szakvéleménye után lett ez tervezve? Feleslegesnek tartom, és egyáltalán nem látom az indokát, hogy a Bajza utcai ingatlanvásárlásra miért kellene 42 millió Ft-ot költenünk. Ez az anyag 63. oldalán szerepel. Teljesen felesleges. Hiányzik az anyagból a volt Thury laktanya területének értékesítéséből várható bevétel. Tudjuk azt, hogy az eladási zárlatot a Kormány feloldotta. Ez 1-1,5 milliárdnyi vagyon, és nem értem, mi az indoka annak, hogy 2008-ban erre semmiféle bevétel nem tervezhető. Aztán ugye beszéltünk arról, hogy működési hiányt javasolni szükséges, hogy csökkenteni kell. Egy javaslatot tennék. A Kanizsai Kulturális Központ által szervezett kiállításoknál be kell vezetni a jegyrendszert, hogy valami visszaforgatásra kerüljön, ugyanis semmi sem ingyenes a világban, a fűtés, a világítás, a személyzet. Megszűnt már a szocializmus, úgy gondolom. Tehát nyugodtan be lehetne ezt vezetni. A MÁV csarnokot, azt nem említeném. És azt mondanám, hogy a költségvetés jelen formájában teljesen elfogadhatatlan, hiányzik a Polgármesteri Hivatal vezetésének a munkája. Ahogy már többen hozzátették, az oldalszámozások, a rendeletek belesuszterolása, egy összeollózott anyag, amit tisztességgel megcsináltak a hivatal dolgozói, mivel nem kaptak megfelelő instrukciókat az összeállításhoz, tehát mind az oldalszámozást, mind a mellékletek számozását, mind a rendeleti dolgokat helyére kell tenni a következő költségvetési időszakra, illetve a következő költségvetés tárgyalásánál. Végül egy nagyon egyszerű kérdést szeretnék Polgármester Úrnak feltenni, mégpedig azt, hogy az MG Fortis 9 milliós tanulmányából milyen következtetést vontak le, ez miként jelent meg a mostani költségvetésnél, illetve felesleges pénzkidobás volt-e, vagy valamit meg kívánnak-e ebből a tanulmányból valósítani? Marton István: Hát kezdem a végén. Ezzel kapcsolatos vitát lefolytattuk a jó múltkorában. Az oldalszámozás, hogy az előzőre lépjek vissza, az ugye géppel történik. Bár nem is tudom, valami, még itt valami ollózást is mesélt, hogy dolgoztak a hivatalnokok, ollóztak. No, nekem nem ilyen bajaim vannak. Nekem az a bajom, hogy attól függően, hogy hol van az Önök feneke, egészen másként beszélnek. Másképp beszél Ön ellenzékben, másképp beszél hatalomban. Most azt mondja, hogy a Kanizsai Kulturális Központ kiállításaira szedjünk belépőt. Önök voltak a leghangosabbak, hogy a múzeumot ingyenessé kell tenni. Hát szóval, megáll az embernek az esze ekkora pökhendi arrogancián, Uraim. Thury laktanya zárlata föl lett oldva. Részben. De nem lehet a rendezési tervtől, ott a korábbi szerencsétlentől eltérni. Tehát csak lakásokat lehet ott építeni, meg egy sportcsarnokot. Sportcsarnokra nincs pénz, lakásépítésre meg nincs igény. Ilyen egyszerű a történet Kedves Halász úr. De ezt Ön ugyanolyan jól tudja, mint én, csak megpróbál itt ellenséges hangulatot kelteni. Hát, hogy miért van szükség a Bajza u. 42 millió Ft-os megvételére, arra az ingatlanra, nagyon egyszerű rá a válasz. Az az ingatlan egy nagyon értékes ingatlan, ettől sokkal, de sokkal többet ér. Én most egy olyan ügylet, ami még nincs megkötve, annak a részleteivel nem óhajtok foglalkozni semmilyen oldalon, és nagyon nem mindegy nekünk, hogy ki szerzi meg ezt az ingatlant. Én úgy gondolom, hogy ennek az ingatlannak a városközpontban a város kezébe kell, hogy kerüljön. De hát, amikor Önök vezettek, akkor Önök másképp jártak el, kétségtelen. Most ugye a magam részéről, visszatérek arra, amit az elején elkezdett. Nem értem ezt a dunsztosüveg-modellt. Mi dunsztosüvegekben gyűjtjük a pénzt valóban, az 1, meg a 2 Ft-osokat jótékony célra. Munkahelyteremtésről pedig hát az az érzésem, hogy mintha Ön az elmúlt közel másfél évben nem tartózkodott volna ebben a teremben, mert mint a papagáj, csak mondja, mondja mindig ugyanazt. Amiket elmondott Bizzer képviselőtársunk, meg amit én is elmondtam már jó sokszor, az a meztelen igazság, mi ennyit tudunk tenni. Nem állunk ki az autópálya mellé, hogy idecsaljunk, mit tudom én, autósokat, hogy jöjjenek ide le. Ezt a foglalatosságot mások szokták űzni, tán még a nemük sem mindig ugyanaz. Na jó, szóval ide, Ön is nagyon jól tudja, hiszen éppen ma foglalkoztunk vele, a világ egyik legprominensebb szállítmányozási cége létesít itt telephelyet. Területet vesz, parkoltat, szervizeltet, értesít, stb. Mit akar Ön látni? Azt akarja látni, hogy én most megmondjam látnokként, hogy 2010-ben majd idejön a, mit tudom én, a General Motors és itt fog megépíteni egy 5000 fős motorgyárat? Vagy egyáltalán mit? Hát szóval Önök belevágják a szavakat a levegőbe, lehetőleg hangozzék jól, mert akkor bombasztikus, és talán a következő választási ciklusban megmaradhatnak ketten. Én tudom, hogy nem fognak megmaradni. A kikötéshez meg ne ragaszkodjon, mert én Szálka úrral beszélni fogok, és írásban adom itt most Önnek, hogy Ő se fogja ezt a kifejezést használni. Ma már elmondtam világosan egyszer, most elmondom az Ön kedvéért még egyszer, sőt, ha még valaki megkérdezi, mosolyogva elmondom harmadszor is – nagy a különbség ahhoz képest, hogyha valaki ezt hallja, hogy kikötök valamit valahová, ami ráadásul még félre is értelmezhető. Bár én ezt tudnám értelmezni adott szituációkban, számomra módfelett kellemesen. Az nem ugyanazt jelenti Tisztelt Képviselő Úr, minthogyha azt mondjuk, hogy megvan a város belső körgyűrűje, csak az utolsó szakaszt befejezzük. De én nem akarok Önnel terminológiai vitát nyitni, mert én úgy gondolom, hogy valóban nem vagyok akkora szakember, mint a Szálka úr, de Öntől egészen biztosan sokkal nagyobb szakember vagyok. Zsinagóga engedélyezési terv – meglesz. A Zsinagógára mindegyik önkormányzat kellő pénzt költött erejét, mondhatnám azt, hogy szinte meghaladó mértékben. És ez igaz az ötödikre, a negyedikre, a harmadikra, a másodikra, de már az elsőnél kezdődött. Fly Balaton 500 ezer Ft-ja. Mégis mit gondol, hogyha itt egy csomó ember leszáll, aztán mondjuk, Zalakarosba párezer ember a Fly Balaton közvetítésével érkezik, abból hány ember mennyi pénzt fog itt hagyni Kanizsán? Itt nem Kanizsáról van szó mindössze, hanem ez a régiónak a repülőtere. Önök, akik szárnyalva gondolkodnak, mint a szabad madarak, Önök ezt nem tudják? Képviselő Urak! Ne vicceljen már velem. És még egy utolsó. A térinformatikai tanácsokat, nyugodtan lehet legyinteni másik Kedves Képviselőtársam, kétségtelen, hogy Önök rendkívül szórakoztató emberek, és kellenek is az ilyenek ebbe a testületbe, ahol komoly munka folyik egyébként. Tehát az egerszegiek megcsinálták, és az egerszegieknek a tanácsára tettük be ezt az összeget, és azzal az emberrel akarjuk megcsináltatni, legalábbis a felügyeletet az fogja végezni, aki ott is megcsinálta, és nagyon jól működik. Ajánlom Önöknek, hogy ballagjanak át, nem kell olyan messzire menni, és megláthatják, hogy ez hogy működik. Sokat beszélhetnék még, de úgy érzem, hogy nem nagyon érdemel többet ez, főleg akkor, amikor még 4, 5, 6, 8 tiszteletreméltó képviselőtársam várja, hogy szót kapjon. De megadom Én Önnek a szót, hát ügyrendit nyomott, nyilván személyes megtámadtatás, de hát én a csacskaságokra körülbelül csak így tudok reagálni. Halász Gyula: No, Polgármester Úr, egy probléma van. A vízdíj áremeléssel kapcsolatos kérdésemre nem válaszolt. Marton István: Válaszolok akkor. Halász Gyula: Bocsánat, mindjárt befejezem Polgármester Úr, és akkor mondhatja hajnalig. Másik, gazdaságfejlesztésről. Tisztelt Polgármester Úr! Más polgármester hetente vesz cipőt, annyit jár Budapestre minisztériumokba, külképviseletekre, hogy vállalkozókat próbáljon Nagykanizsára csábítani. Ön elmegy Kínába, ide-oda a világba, de semmit nem tud felmutatni. Tisztelt Polgármester Úr! Milyen céget hozott Ön ide, és mit tervez a közeljövőben, hogy itt Nagykanizsán munkahelyek létesüljenek? Marton István: Tisztelt Képviselő Úr! Amíg nem írtunk alá egy szerződést, addig én neveket nem mondok. Az az Önök stílusa volt, hogyha valaki a látószögbe került, akkor mindjárt elkezdtek hangoskodni, aztán a zömük azért, mint a szabad madarak, általában ezek is elrepültek. Másik a vízdíjról. Ugyanúgy tudja, mint ebben a teremben bárki, hát megkérdezi akármelyik újságíró hölgyet, urat, el tudja mondani, hogy miről szól a történet. Arról, hogy egy hatalmas beruházás készül, és annak önrészét kell teremteni, és ennek ez az egyetlen módja van. Van másik beruházási is. Ma már szóba került ugye éppen a szeméttelepnél is, hogy ott is így lehetne csinálni, de hát sajnos nem tudjuk így csinálni, azt a 100 milliót be kell forgatni a nagy összegű költségvetésünkbe. De előbb-utóbb ott is így kell megcsinálni, illetve ott van egy más lehetőség. De itt nincs más lehetőség, mert milliárdos önrészt, vagy 500 milliós, de inkább 1 milliárdos önrészt nem lehet más módszerrel előteremteni. De Ön ezt is tudja, csak azért mond ilyeneket, hogy jól érezzék az Önt nézők magukat a képernyő előtt, meg esetleg engem is megpróbál bosszantani, de hát láthatja, hogy én mosolygok ezeken a kis piti szurkálásokon. Ön már megint nyomott egy gombot. Vagy elfelejtett kikapcsolni? Halász Gyula: Tisztelt Polgármester Úr! Nagyon szépen kérem, ha gondolja, le is térdepelek Maga elé, legyen szíves, válaszoljon arra a kérdésemre, hogy milyen jogszabályi felhatalmazás alapján különítik el a Kohéziós Alapra a pénzt, alszámlán kezelik, ki kezeli, hogy kezeli, hogy kerül ez az önkormányzat tulajdonába? Erre az egyszerű, nagyon egyszerű kérdésre kérek választ. Mondják meg, hogy az államháztartási törvény, önkormányzati törvény, vagy egyéb más jogszabály alapján, mi alapján végzik ezt a tevékenységet. A másik pedig, amit szintén megkérdeztem, szintén nem válaszolt rá, hogy a Kohéziós Alapban idén egy kapavágás nem fog történni, mi volt az indoka annak, hogy most ekkora brutális mértékű vízdíjemelést hajtsanak végre? Marton István: Halász Úr! Hogy ne csak Ön csigázza a nézők kíváncsiságát, én az Önét akarom csigázni, ebből adódóan írásban kapja meg a választ. Jerausek István: Legelőször is egy kedves kötelességemnek szeretnék eleget tenni. A Szabadhegyi Településrészi Önkormányzat a 2008. február 12-ei ülésén 5 egyhangú igen szavazattal elfogadta az önkormányzat 2008. évi költségvetést azzal a kéréssel, hogy a részönkormányzat kéri, hogy a Szabadhegyi úton a volt TSZ-majortól az Úttörő utcáig a közvilágítási lámpatestek sűrítését végezzék el a 2008. évben, és ezzel kapcsolatos költségeket a 2008. évi költségvetési rendeletbe építsék be. A következőt szeretném még, mint képviselő, elmondani, a 10. számú választókerületben. A költségvetésben szereplő 1/16. oldalon a hegyi utak rekonstrukciója kapcsán a következőket szeretném elmondani. A költségvetésbe erre a célra mintegy 5 millió Ft-ot tervezett a hivatal. Ennek az 5 millió Ft-nak a felemelését szeretném egy 2,9 millió Ft-tal. Azt, hogy én ezt miért kérem, azt hosszasan lehetne ecsetelni, gondolok itt az évek óta 5 millió Ft-ként szereplő összegre, az inflációra, nem beszélve arról, hogy a rekonstrukciós költségek megemelkedtek, de konkrétan ezt miért kérem, erről szeretnék beszélni. Ugyanis 2007-ben a Szőlősgazda úton az út rekonstrukciója elkezdődött, és az idei évben is a szakosztály ennek az útnak a befejezésére mintegy 2,9 millió Ft-ot tervezett be, de a szűkös keret miatt ez kimaradt a költségvetésből. Hogy mi indokolja ennek a megvalósítását, szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy az ott levő ingatlantulajdonosok a családi kasszából is hozzájárultak ahhoz, hogy ez az út megvalósuljon, és én nem tartanám jó üzenetnek azt, hogy ennek ellenére ez a rekonstrukció a 2008. évben ne kerüljön megvalósításra. De mindamellett, hogy ismerem a szándékunkat, és tisztában vagyok azzal, hogy a hiányfelvétel nagyságát szeretnénk minél alacsonyabb szinten meghatározni ebben az évben, én el tudok fogadni egy olyan megoldást is, hogy a betervezett rekonstrukciók kárára egy prioritást élvezve ez mindenképpen ez az út megvalósításra kerüljön. Marton István: Hát ezt vizsgálni fogjuk, de én nem túl sok sikert prognosztizálok ebben az évben ebben a témakörben. Tóth Nándor: Mint a Kiskanizsai Településrész Részönkormányzat vezetője, valamint a 14. választókörzet képviselője kértem szót. Először szeretném ismertetni a részönkormányzat határozatát, ugyanis a részönkormányzat soros ülésén megtárgyalta a költségvetési koncepciót, és 8 egyhangú szavazattal tárgyalásra alkalmasnak találta azzal a kikötéssel, hogy mindenképpen elvárjuk, hogy a Kiskanizsára vonatkozó részek, azok 2008-ban megvalósuljanak, valamint egy új elképzeléssel is jelentkezünk, mégpedig azzal, hogy a kiskanizsai temetőben lévő ravatalozónak a tervezési és engedélyezési munkálatai, azok összegszerűen is kerüljenek meghatározásra, és a majdani végleges költségvetési koncepcióban szerepeljenek. Kibontva elképzeléseinket, amelye egyben több képviselőtársamnak, így Böröcz úrnak az elképzeléseivel és az általa elmondottakkal is találkoznak, hiszen hogyha megnézték, akkor 42 millió Ft-tal szerepel az egészségügyi centrum, a valós bekerülési költsége, az ennél lényegesen magasabb, olyan 100 millió körül van. Mindenképpen szeretnénk, hogyha pályázna a város, és ismereteim szerint pályázni is fog, és a beruházás költségeinek a további részét, azt pályázati forrásból kívánjuk biztosítani. Természetesen, ha nem lenne eredményes a pályázat – bár erre nem nagyon merünk gondolni –, akkor is kérjük, hogy ez a beruházás valósuljon meg 2008-ban. Azon kívül további elképzeléseink, amit már korábban is említettem, hogy bízunk abban, hogy az autóbusz-fordulók, buszöblök, buszvárók is megújulnak a városban, nem csak Kiskanizsán, hanem az egész város területén, és lehetőségek szerint ezek is pályázati forrásból, hiszen erre is nyílik pályázati lehetőség ugyanúgy, mint a csapadék- és belvíz elvezetésre, és ezekről a pályázatokról azt kell tudni, hogy 10 % önrészt kell a városnak biztosítani. Én azt gondolom, hogyha ilyen pályázati lehetőségek vannak, ahol 10 %-ot kell biztosítani, akkor a közgyűlésnek, a képviselőtestületnek kötelessége az önrészt biztosítani. Még egyszer mondom, hogy a buszvárók ügyében és a csapadék-, belvízelvezetés ügyében, ott nem csak Kiskanizsára gondolok, hanem az egész városra. A konkrét körzetre, a 14. választókörzetre visszatérve, én is azt mondom, amit itt sokan mondtak, hogy figyelembe vesszük, tudomásul vesszük a város költségvetésének a helyzetét, és próbáljuk az igényeinket a realitások talaján tartani, ezért el tudjuk fogadni azokat az elképzeléseket, amik az előzetes koncepcióban szerepelnek, és új igényekkel nem jelentkezünk, hiszen mások igényeire is tekintettel vagyunk. És azt gondolom, itt leszámítva az előző percekben lezajlott csetepatét, talán még az is elképzelhető, mondjuk elsősorban itt szocialista képviselőtársaim hozzászólásaira gondolok, hogy két hét múlva Ők is meg fogják szavazni majd a megkurtított költségvetést. Marton István: Mindkét megállapítását köszönöm, nevezetesen azt, hogy illik mindenkinek önmérsékletet tanúsítani, és módfelett örülnék, ha úgy lenne, hogyha legalább néhány szocialista képviselőtársunk megszavazná. A sornak az egész végére, egyébként meg kell, hogy mondjam őszintén, nem tudok számítani a ma elhangzottak alapján. Bicsák Miklós: Próbálok önmérsékletet tanúsítani, és tisztelettel emlékeztetem Polgármester Urat, meg a régi és új képviselőtársaimat, hogy a Bicsák Miklós 14-szer szavazta meg városunk költségvetését, mint ellenzéki képviselő. Kaptam is a fejemre, de most azért nekem is van egy listám és ez, nagyon bánatos vagyok, hogy Tisztelt Polgármester Úr, a sorokban Palin városrész nagy megkülönböztetéssel a város közgyűlése, nem tudom, miért teszi vele, hogy ezt a csúnya szót használjam. Egyedül Palin városrész, ahol nincsen közösségi ház. Tisztelt Képviselőtársaim, képzeljétek el, mindig az iskolában kell a nyugdíjasok, egyé rendezvényeket hosszú éveken, évtizedeken keresztül megtartani. Irigylem Miklósfát, Bajcsát, Kiskanizsát, Bagolát. Az a gyönyörű sánci orvosi rendelő mellett lévő két éve megépült kultúrházat. Palinnak meg semmi nincs. Én tavaly kaptam egy ígérvényt a Tisztelt Képviselőtársaimtól és Polgármester Úrtól, hogy az ez évi költségvetésben szerepelni fog Palin közösségi ház, de legalább a tervei szerepeltek volna. Nem kérek én nagyot, én nagyon szerény ember vagyok Polgármester Úr, én így nőttem fel Palin városrészében, csak a valódiságot és a valóságot tudom elképzelni és azon dolgozni, de én örülnék neki, a lakosság ígéretével, hogy ott összefogás és azok a pénzek, amit be tudnánk a közös kosárba tenni, hogy valami elindulna, hogy legalább egy olyan, az az ígérvény, amit én tavaly kaptam, most nem akarok itt papírokat előszedni. Nagyon jó lenne, ha valami elindulna. Én bízok Önökben, optimista ember vagyok, a jó szándékukban, keresztény katolikus vagyok, mit akartok még. Elmondom én nektek a továbbiakban. A másik. A Tisztelt Alpolgármester Úrhoz, Cseresnyés Péter alpolgármester urat nagy tisztelettel kérem. Emlékszik erre a gyönyörű felvételekre. Nagy baj ez. Félek a tavasztól, félek a nyártól. Elmondom miért. Pontosan rajta van Alpolgármester Úrnak és június 8-án volt az a Förhéncről lezúduló csapadék. Ha Ti így éreznétek, mint szegény ……..háza, meg ott sorolhatnám a játszótérrel szemben, biztos, hogy a garázsban átfojt a víz, még a Skodát meg is emelte, olyan folyása volt neki. Ez nem vicc Uraim. Közreadom, hogy ezt a csapadékrendszert valóban az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elutasította, mert idézem, a tanulmányterv elkészítése 3.180.000 Ft-ba kerül. Biztos, hogy a város másik részeiben is vannak ilyen gondok, de tessék elképzelni, ez nem első eset. Alpolgármester úr ott volt, tűzoltókkal, a különböző, sorolhatom polgárvédelem, VIA Kanizsa Kht. szakembereivel látták az állapotot. Ez az idén a Napsugár utcában a családi ház bent állt félig. Ez az ott élő embereknek nagy gond. Én bízok benne, hogy azért ezt figyelembe veszi a Tisztelt Közgyűlés. Köszönöm szépen ezt a figyelmet, de mondanám Tisztelt Polgármester Úr. Ha megemlítem Önnek, biztos nagy tisztelettel emlékszik a Lang Ádám néni 83 éves palini lakosra. Nem akarok én itt levelekkel, minden, nem hiába kérik azokat a járdákat vagy egyéb dolgokat a 74-es úton, látjátok az autópálya építkezésével kapcsolatban keresztül hordozták a nagyteherautók a követ, a homokot. Volt róla szó a Városi TV-ban is, hogy a kámáncsi, korpavári elágazónál azt a fecskedombot, füstifecskéknek a szálláshelyét tönkretették és eladta a tulajdonos. A lényeg az, hogy járda kellene. Én nem kértem itt olyan kemény dolgokat, mint például árkok mélyítése. És akkor még van nekem a város északi része, a Hársfa utca és az Ifjúság utca, ahol a KISZ lakótelep idejében, 30-40 éve épült járda. Azóta kérem tisztelettel semmi. Hát talán jó lenne, mert ők is nyugdíjas emberek, azért fizettek adót, laknak ott fiatalok, hogy gondoljon rá a Tisztelt Közgyűlés. Én bízok benne, hogy ezek a gondok figyelembe kerülnek. Nem olyan nagy igény ez Polgármester Úr. Én összeszámolom és családba átszámolva, átgondolva osztunk, szorzunk, biztos, hogy megosztható lesz ez a dolog. Én partner vagyok a társadalmi munka szervezésében. Adtak is már a fejemnek és befejezem. A Garay utca páratlan. Elmondtam Bene képviselőtársamnak, mert kiszúrta rögtön, hogy a Garay utca, az szerepel az egyik sorban a déli oldala. 100 métert az elmúlt önkormányzatban összevesztem ott a Litter polgármester úrral, nem is készült el ott a 100 méter, 40-et megcsináltak, kérem szépen, Böröcz úr ott lakik, tudja igazolni, a másik 100 méter nem készült el és az ott élő embereknek gond, mert a Kőnighez, GE gyárához mennek és pocsolyában meg egyéb. Ilyen kis aszfaltozási munkákat kértem. Megköszönve a szíves türelmüket, kérem a Polgármester Urat, hogy azért Palin városrész és az északi nagykanizsai városrész, Hársfa és Ifjúság utca gondjait szíveskedjenek figyelembe venni. Marton István: Köszönöm Képviselő Úr. Ami ott komolyabb esőzések során kialakul, az tényleg tűrhetetlen és tarthatatlan állapot. A magam részéről egyébként nem értem, hogy egy ilyen ügy, hogy akadhat el az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságon. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ugyanis ebben nem kompetens. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság abban kompetens, hogy kap, mondjuk egy szerződéstervezetet, jogilag megfelel vagy nem, de őneki szakmai, tartalmi kérdésekben nincs és nem is lehet szava. Az a baj, hogy itt a bizottságok hát egy kicsit úgy átvadásznak egymás területére, aztán amelyik erősebbnek tűnik, az többet markol, mint amelyik esetleg éppen nem annyira erősnek tűnik. A közösségi ház ügyében én nem tudom biztatni Bicsák úr, mert az az iskola olyan gyönyörű, hogy vétek lenne nem oda vinni a közösségeket, és ha a nyugdíjasok össze akarnak nagy ritkán jönni, akkor ebben, holt biztos vagyok, hogy az Igazgató Úr partner és tud helyiséget is adni. Amiről viszont nem beszélt, hogy ugye ott van Önöknél az a játszótér kérdése, ami megoldandó feladat és azt meg is akarjuk oldani. Úgyhogy kap egy ajándék játszóteret, ha szabad ilyet mondanom. Sőt, ha jól emlékszem, viszonylag közel is lesz Önhöz. Bicsák Miklós: Nagyon megköszönöm Tisztelt Polgármester Úr, de el kell mondani, ez egy szomorú esemény, nem bántva, én 15. éve vagyok, én tisztelettel és szeretettel dolgozok az önkormányzat dolgozóival szemben is, mindig megadtam a megfelelő tiszteletet, de nem egy képviselő gondja, problémája, hogy egy játszótér 1990, Bogár doktor úr képviselősége alatt alakították lassan ki, a mai nap 2008-ig, 18 éve működik és kiderült, hogy egy kis része magántulajdonban van. Hagyjuk, ebbe nagyon nehéz belemenni és volt egy furfangos fickó, aki rájött. Én, mint a Felsőerdő 48. szám alatti lakos és megbocsátanak, ha egy kis iróniával, 500 eFt-os kárpótlási jegyem van, én nem jöttem rá, hogy megvegyem ott a kertem alatt a területet. Ez a legény megvett öt telket, azt hitte, hogy most a város ezt belterületbe vonta és eladja, mint beépítési telek több millió Ft értékben - a spekuláció. Na hát ez nem megy azért, mert ott hála Isten, a gólyák jönnek most tavasszal és már három gólya röpköd ott az Inkey utcában és kisgyerekek vannak, és szívesen azon a játszótérre mennek játszani. Ezt a város nem teheti meg, hogy most ez a legény olyan irreális összeggel szerette volna zsarolni – ezt a csúnya szót, mondom – a várost. Hát nem lehet neki engedni, ki kell sajátítani. Ebben Polgármester Úr is és a Tisztelt Közgyűlés is partner és bízom benne, hogy a városnak az eddig a munkáját, a gondozását és azért mondom, 15 éve odafigyelve erre a játszótérre, én is gondoztam, gondoztattam, füvet nyírtam, mint magánember is társadalmiba építettem. Most Halász Károly lakatos úr két padot, mert unokái vannak ugye, ez van lássátok, ez az odafigyelés, hogy két gyönyörű padot fog csinálni tavaszra oda. Ez mind öröm az ottani játszótérnek és ez most szerepel a költségvetésben. Köszönöm szépen. Marton István: Csak úgy megjegyezném, hogy remélem, hogy ezeket a gyermekeket nem a most röpködő kólyák hozták. De az tagadhatatlan, hogy amit elmondott ezzel a játszótéri üggyel, ez igaz és én tényleg ezt évek óta szerettem volna megoldani és ez talán meg is oldódik, persze nem szemérmetlen összeg, hanem a kisajátításkor megállapított alapösszeg fejében. De egyébként örüljön neki, hogy nem Ön vette meg ezt a részt, mert akkor biztos vagyok benne, hogy ebben a testületben nagyobb gondjai akadnának, mert akkor azt mondanák, hogy egy képviselő azért vette meg, hogy nyerészkedjen rajta néhány millió erejéig. Így viszont nagyobb az esély arra, hogy a város birtokba vegye ezt, hogy nincs benne a keze. Böröcz Zoltán: Hadd reagáljak. Polgármester úr feltett egy kérdést, hogy lehet, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságban a dolgok nem mennek át simán. Megvédve Elnök Urat, ha úgy tetszik, talán magamat is egy kicsit, az ilyen dolgok úgy történnek néha, hogy Bicsák úr ugye fényképekkel illusztrálva elhozta ezt, tényleg természeti kár, ami évente bekövetkezhet, ha nem teszünk valamit és van egy területi képviselő ott, mondjuk Tóth Nándi barátom, aki rögtön abban a pillanatban azt mondta, hogy szó sem lehet róla, nem az Ő területe, Ő Kiskanizsát képviseli, csak akkor, ha Kiskanizsán is felmerjük. Volt egy másik területi képviselő, csak akkor, ha bevonjuk azt a városrészt is, és majd együtt megvizsgáljuk. Így nem szoktak megtörténni dolgok, de egyébként az Ügyrendi, Jogi és Közrend Bizottságnak a jó szándéka ebben a tekintetben, azt hiszem Elnök Úr, én legalábbis úgy tapasztaltam, megvolt hozzá. Nekem is megvan. Szóval így akadnak el dolgok, de nem erről szeretnék beszélni, csak mivel ez a kérdés elhangzott, hadd védjem meg egy kicsit a bizottságunkat. Polgármester úr, Ön nagyon nehéz helyzetben lesz, azt hiszem a költségvetés második fordulójának beterjesztése során. Megmondom, hogy miért. Lehet ezzel vitatkozni persze. Azt hiszem, hogy itt vagy súlyos szereptévesztésben vagyunk, legalábbis az én fogalmaim szerint, vagy fordítva tolták alánk a lovat, ahogy szokták volt mondani. Klasszikusan ugyanis az volt eddig a jellemző, amíg én képviselősködtem, hogy a többséget adó képviselők ezerrel harcoltak azért, hogy egy szigorú, vállalható, fegyelmezett, legkisebb hitelfelvétellel, legkisebb kockázattal járó költségvetést fogadjon el. Most ha én elmondom azt, amire készültem, Polgármester Úr akkor azt fogja Ön mondani, hogy nem normális dolog, hogy az ellenzék nem követel többet a lakosságnak, nem követel olyan intézkedéseket, amik bizony kényelmetlenek, nem követeli azt, hogy, mert az ellenzéknek az a szerepe. Majdnem azt mondom, a populirizmus határáig követelni kell a lakosságnak, a többségnek azokat az egyébként természetesen jogos igényeinek a kielégítését. És én most egy fordított helyzetben vagyok. Az összes többséget alkotó képviselő elmondta már, hogy mi mindent kellene belevenni ebbe a költségvetésbe, hol lehetne még hígítani, azon hogy, mert az 1., 8., 16., Isten tudja hányas választókerületnek még mi az igénye. Polgármester úr, Ön azért van nehéz helyzetben – én nem tudom, ebből hogyan lesz költségvetés –, mert ami most jelenleg előttünk van tervezet formájában, ebben szerintem egyetért velem, ez valóban csak egy kívánságlista, semmivel nem több. Persze egészséges, hogy korábbi viszonyok között a koncepció vitájánál már átestünk ezen az első fázison és már a többség által megszűrt, ha úgy tetszik, javaslatok kerültek bele az első változatba, ami egyébként - a hivatalt hadd dicsérjem – valóban egy nagyon kidolgozott, részletes és szövegesen indokolt előterjesztés. Politikai tartalmát tekintve pedig borzasztó. Azért borzasztó, mert kivéve az intézményvezetőkkel történt egyeztetést, aminek emlékeztetői be vannak egyébként csatolva, gyakorlatilag a minimális egyeztetés sem történt meg a többség képviselői között, hiszen ad hoc módon jönnek elő olyan többletkiadást indukáló vagy konkrétan jelentő témák, aminek nem szabadna megtörténnie. Polgármester úr, ahogy én látom egy-két reakcióval. Balogh elnök úr szenvedélyesen elmondta a kultúra ügyét és tényleg ennél szenvedélyesebb beszédet nem hallok soha, mint Elnök Úrtól, de ugye biztosan nem gondolja komolyan - ezt csak szeretném megkérdezni -, ugye biztosan nem gondolja komolyan ebben a költségvetési évben, és akkor csak a köztéri dolgokról, 56’-os emlékkertbe, új medence építés, vízgépészet felújítás, vadászrepülő emléktábla, ilyen lakótelep köztéri szobrot kell feltétlenül csinálnunk, mellszobrot fogunk egy iskolának, valamelyiknek, amelyiknek a nevét viseli, aztán a Zrínyi utcai körforgalom, persze teszünk most az idén mit tudom én 3 millióval betervezve és egy jelentős köztéri alkotás 5 millióval betervezve, ami nem tudjuk mi az, de feltétlen ugye nyilván kulturálisan fejleszteni kell a várost és a környezetet. Ugye biztos nem gondolja komolyan? Sajnálom, hogy a bizottság ezt nem szelektáltan helyezte már el, nem egy rangsorban, hogy 2008-ba ebből ezt az egyet javasolnák, hogy legyen, mert ez a legfontosabb, mert ez az egész így együtt biztosan elfogadhatatlan számomra egészen biztosan. Hadd mondjam tovább, hogy milyen érdekes, hogy ellenzékiként is megpróbálunk segíteni úgymond abban, hogy egy racionális és vállalható költségvetés legyen. Próbáltunk tegnap este együttdolgozni a frakcióval, ha úgy tetszik, számítógép segítségével persze, mert egyébként ezt így kezelni sem lehet, hiszen, ha nem kattintok rá a számra, fogalmam sincs, melyik tábla emeli át, és nem jutok el az alapokig, és nem vagyok képes ugye dolgozni. Hát mi természetesen képesek voltunk. Csináltunk egy olyan fajta racionalizálási, ha úgy tetszik, vagy javaslatot, amit, még egyszer mondom, ellenzékiként nem illik, hogy elmondjam, de mégiscsak kiemelek belőle dolgokat, ahol az OLLÉ Programot törtöltük, mert 233 millió Ft-ot ugyan Önök felvállalhatnak, én személy szerint biztos nem. Ahol mondjuk, mint tudom én, koncepciókészítéssel nem vállalom be az a 7 milliót, nem vállalunk be egy csomó dolgot ebből, egy jórészt szelektálva, amit az Elnök Úrnak címeztem, hogy biztos, hogy a mit tudom én, nem gondolom, hogy a Bajza utcai ingatlant most kellene megvenni, hiszen a megyei önkormányzat korábban is hirdette, nem tudta eladni. Nem gondolom, hogy a MÁV munkacsarnokra 100 millió forintot kellene adnunk, hiszen ingyen és bérmentve használjuk. Jelzem, ingyen és bérmentve, és akkor is ugyanennyi lenne az üzemeltetési költsége, csak mi magunkénak tudnánk. Soha vissza nem térülő befektetés. Mondhatnám tovább, hogy az idén talán a Zala Volánnak buszvásárlásra nem adnánk 10 milliót, hogy mit tudom én, és akkor elsorolhatnám itt a felújítási, beruházási meg egyéb dolgokat, amiket indokolatlanul látok, de most nem fogom megtenni. Egyébként szívesen megtesszük, egy alternatív költségvetést próbálunk készíteni, de azért összességében elmondanám, első megközelítésre nem durva, hanem első megközelítési meghúzásával kvázi a kiadási oldalnak, kiadási főösszeget az 1. táblában nálam már persze …..825 millió Ft-tal csökkent. Ha ezt mint tételt Önök elfogadnák, de nem fogják, ezt már most mondom, és ha hozzávesszük, hogy valóban reális lenne és elfogadható lenne a teljes intézményhálózat tekintetében – nyilván kivéve a kórház, mert az ugye egy átfolyó finanszírozás – 3 % megtakarítást elérni, ami nem kis dolog ám, nagyon nagy pénz, akkor az további 300 millió Ft-tal csökkentené éppen a működési oldalon. A lényeg az, hogy ebben, amit mi az este megcsináltunk, ebben durván 1,1 milliárd Ft-tal csökkentettel lenne a kiadási főösszeg. Mondom, ez nem a mi feladatunk, mi ellenzékben vagyunk, csak jelezni szeretném, hogy ellenzékként is felelősen a városért partnerok vagyunk abban, hogy ezt együtt megcsináljuk. Aztán hitek és tévhitekről gondolkodtam el a vita során, különösen engem mindig feldob, ha úgy tetszik vagy lehet, hogy éppenséggel ellenkező hatást vált ki néha Polgármester Úrnak és Röst úrnak ez a színes szóváltása és igazából hitek, tévhitek kategóriájába gondolom azt a sokat emlegetett 5 milliárdnyi hitelt, ami 2028-ig terhel bennünket. Nekünk is címezik mindig az Urak, hogy mert az előző ciklusban. Én nem voltam része, könnyen beszélek, ha része lettem volna, most mondom Önöknek, hogy azt a 2028-ig tartó hitelt a magam részéről megszavaztam volna. Nem igazából látok olyan hitelkonstrukciót azóta sem, ahol tényleges beruházások, felújítások, tehát értéknövelések jönnek a városba és 2028-ig egy olyan elnyújtott hitelt vehetek fel, amiben lényeges kamatváltozás, lényeges nagy kockázat hitelű kamatváltozás nincs. Akkor azt fel kell venni. Nem okom megvédeni a korábbiakat, csak elmondanám, hogy többet nem mondják, mert igen rosszul hangzik, mert amikor azt mondjuk, hogy most összesen 2008-ban ebből a hitel törzstőke törlesztésből összesen 86 millió bennünket terhel és a kamat nyilván az már be van építve, ahogy Jegyzőnő mondta, a működési, tehát fix összegbe és ha azt mondjuk, hogy valóban Polgármester Úr 2010-ben, 2011-ben ez mekkora mértékű lesz, soha nem fogja elérni a 350-400 milliárd Ft-ot, mert azon belül mozog, de hosszú távon érvényesül. Bocsánat millió Ft-ot, de azon belül. Marton István: 400-at nem éri el. Böröcz Zoltán: Nem éri el, tehát azt mondom, hogy nem nagy teher, vállalható, rá vissza ne hivatkozzunk. Bizzer képviselőnek mondom, hogy ezek az érvek nem érvek. Én attól féltem egyébként, amikor elsorolja, hogy mi mindent kell levonni ebből, mert a korábbiak, hát kis híján odajutottunk, hogy majd hitelt adunk a banknak, mert ugye közben nálam már az írásban át is fordult mínusszá. Nem így van. Ne tessék félni tőle, nem olyan nagy probléma, vállalható. Sajnálom, hogy most egy ilyen hitelkonstrukció nem áll a rendelkezésünkre. Ennyit a hitekről és tévhitekről. Azt gondolom, inkább ez csak politikai, hogy is mondjam, pengeváltások sorozata, amit meg kell élni. Polgármester Úr, mondok én Önnek valamit, aztán úgy sem fogadja el, de azért hadd mondjam. Most mondom Önnek, - mert én ismerem Önt ugye régi önkormányzásból, sosem ültünk egy oldalon és általában vitatkoztunk, ma is ezt tesszük, és nem is hiszem, hogy nagyon sok közös pontunk lenne azt kivéve esetleg, hogy a városért érezünk -, ha én Önnel leülnék költségvetést csinálni, és ezt az Urak vállalnák, meg a Hölgyek, akkor ebben a városban 1 milliárd körüli hitelfelvétellel megúsznánk 2008-at. Igaz, hogy egy kicsit belerokkannánk valamennyien, igaz, hogy nem lennének kielégítve az egyéni képviselői igények. Én azt szoktam mondani, hogy mindig az arra az egy évre van felelőssége az embernek, amikor ezt megteszi, vagy bevállalja. Valószínű, Polgármester Úr nem fog engem meghívni erre, mert ismeri a stílusomat. Önök akkor attól kezdve nem tudnák érvényesíteni ezeket az egyéni dolgaikat, és ezért nem is vállalhatják be. Polgármester Úr, viszont azt mondom Önnek, hogy borzasztó lesz Önnek előterjeszteni egy olyan költségvetést – én most a többségi véleményekből indulok ki –, amikor Ön tudni fogja, érezni fogja és tudni fogja, hogy nem az adósságspirál, nem az a 2020, nem az indítja el 2028-ig a terv, hanem az, ha most ezeket a hiteleket és nem beszélek 2,3 milliárdról, mert az a vicc, az nem lehetséges, hogy felvegyünk 2,3 milliárdot, hanem az indítja el, hogy ezeket főleg működés finanszírozására felvesszük. Hogy is mondjam? Sok bátorságot Önnek a saját többségi frakcióval való csatában. Azt gondolom, hogy nem velünk, hanem a saját többséggel lesz Önnek vita abban, hogy beterjeszthet-e olyan költségvetést, ami felelősséggel vállalható. És most nem mondom el a részletes javaslatiamat, mert ez értelmetlen. Egyébként az MSZP frakció nagy valószínűséggel, sőt nagy biztonsággal állítom, hogy a költségvetés következő fordulójára egy komplett, számunkra vállalható, komplett költségvetési alternatívát fog benyújtani táblázatrendszerrel. Marton István: Köszönöm Képviselő Úr, és külön köszönöm a hozzáállását, bár én azért egy mondatának nem örültem, mert én nem nagyon látok itt egyik képviselőtársunkkal, akinek a nevét említette, színes pengeváltásokat, én ezt borzasztónak tartom, ami történik akkor, amikor tisztában van az illető a saját felelősségével is. De azért mondanék valamit, sőt kettőt is. Egy: ha Önök 1,1 milliárdot tudnak csökkenteni, akkor én nem zárom ki, hogy ott az 500 millió környékén, hogy mindenképpen kell csökkenteni, akár még egyet is érhetnénk a nélkül, hogy látnám, hogy Önök mit csináltak. Én nagyon örülnék, hogyha ezt a javaslatot, ami nyilván Önöknek elkészült, írásban átadná nekem, és mondjuk valamikor a jövő héten erről akár szót is válthatnánk, mert én minden jó javaslatra nyitott vagyok. De azért Ön azt mondta, hogy ez egy kívánságlista. Ezzel vitatkoznék, mert ez már egy kívánságlistától kevesebb, sőt sokkal kevesebb, de még mindig túl van az elviselhetőség határán. Na jó, hát az, hogy most ez is kéne, az is kéne, kétségetlen, ha most itt mindent akceptálnánk, akkor már nem alulról lenne a 2,4 milliárd, hanem már meglenne a 2,5 milliárd is, de hát ez nem fog így működni. Azért én nem ok nélkül mondom, amit mondok az elődökre hivatkozva, és azért én most kellemetlen helyzetbe fogom Önt hozni. Amikor akár Ön, akár én voltunk mondjuk három cikluson át a Pénzügyi Bizottság elnökei, elképzelhető lett volna, hogy 1 milliárd fölé menjen a felvett hitel? Mert erre már a baloldalról hallom a meggyőző választ, hogy nem. Tehát azért ne mentse fel azokat, akik mondjuk mínusz 10 fokon, mint már említettem, hóesésben csinálták az aszfaltot a szomszédomban, és aztán háromszor csinálták. A templom mellett a macskakövet lerakták vagy hatszor, míg végre rájöttek, hogy másfélszer annyi anyagból lehet lerakni úgy, hogy ugye nem fordulnak ki a kövek és sorolhatnánk a példákat reggelig. Én azt kérem Öntől, hogy az Ön korábbi teljesítményét és vele együtt talán az enyémet se értékelje le, és az elődeinket meg ne mentse fel. Egyébként tényleg várom ezt az anyagot. Én biztos vagyok benne, hogy a hétvégén tanulmányozni fogom. Köszönöm a konstruktív hozzáállást és főleg az anyagot is, ha megkapom. Bárdosi Gábor Jenő: Azért vakarom meg a fejemet, hogy hol is kezdjem. Hát kezdem ott, hogy először is megköszönöm a bizottságom elnökének, bár éppen Iván kiment a teremből, Csákai doktor, hogy majdnem minden ellenzék oldaláról jövő javaslatot a bizottsági ülésen megtárgyaltunk. Most azért vakartam meg a fejemet, mert így kapcsolódni fognak azok a gondolatok, amit most itt a költségvetés tárgyalása során előjött bennem. És akkor így mondanám, bár nem szorosan a témához tartozik, aztán majd visszatérnék az eredeti Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésre. Valóban én azt gondolom, hogy azért nagyon fontos feladat, amikor a költségvetést tárgyalja egy képviselőtestület, hogy két dologra nagyon tudjon támaszkodni, főleg amikor a döntéshozók felelősségét aztán utána visszakérdezze egy év múlva az ember, vagy mondjuk menet közben egy év alatt. A szakbizottságok munkáira gondolok elsősorban és hát természetesen a hivatal munkatársainak a szakmai hozzáállására. Én azt hiszem, és azt gondolom, végignézve az önkormányzatok munkáját, hogy testület akkor tudott a költségvetésben és bármibe jól dönteni, ha a hivatal munkatársai egy olyan előterjesztést hoztak, amit a szakbizottság aztán levéleményezhetett és a közgyűlés elé terjesztve már csak gyakorlatilag meg kellett nyomni az igen gombot, vagy éppen nem gombot attól függően, hogy a szakbizottság elfogadta-e a hivatal munkáját. Ha így lenne ebben a költségvetésben, akkor mondjuk a mai nap folyamán azok az egyébként általunk tisztelt képviselőtársaim, akik most a másik oldalon ülnek, és majd a felelősséget vállalják ezért a költségvetésért, mert azt azért csak úgy mosolyogva mondanám a képviselőtársaimnak, hogy attól, mert az ellenzék oldaláról ma talán nem politikai pengeváltások, vagy nem a költségvetés teljes ledorongolása a célunk, amikor megszólalunk, hanem a közös, városunkért, városunk választópolgárainak az igényeinek a minél jobb ellátásáért folyó munkáért ülünk itt vagy beszélünk, vagy tesszük hozzá a gondolatainkat, akkor az nem feltétlenül cél, hogy mindenben értsünk egyet. De azért, hogy egy költségvetés idekerüljön első fordulóra és itt még a felelősségvállaló többség még itt kéréseket adjon elő ezen az első fordulóban, azért ez számomra azért megdöbbentő, mert én eléggé mazochista képviselője vagyok ennek a városnak, most már képviselője, egyébként TV nézője, aki végignéztem a költségvetések tárgyalását. Hát az nagyon ritkán fordult elő, hogy a többség akkor ott még a költségvetés vitájánál plusz még kéréseket adott elő, hiszen az őneki egyszerűen megtárgyalható dolga, hogy ezt a költségvetésben már megjelenítse, mert az ellenzéken ülő képviselőnek, jelesül nekem az a dolgom, hogy amikor bizottsági munkába bemegyek és tárgyalunk a bizottságban, akkor felhívjam a figyelmét a bizottság tagjainak, az esetlegesen akár a bizottságban ülő képviselőtársaim, akár a bizottság egyéb tagjai előtt olyan dolgokra, amit vagy a bizottságunk döntött az elmúlt egy évben és mondjuk nem jelenik meg a költségvetés tervezetében, jelesül például a bölcsődékkel kapcsolatos közgyűlési határozatunk, amelyben a döntés két részből állt. Egy, hogy a 20 férőhelyet megcsináljuk ekkor és ekkori dátumra, kettő: 2008. évben a további 40 fős bővítésért mindent megteszünk, tehát magyarul megy tovább a munka. Ahhoz, hogy mindent megtegyünk, ahhoz minimum tervezni kell dolgokat, minimum ahhoz azért ki kell nézni épületeket, egyéb, stb. Ennek bizonyos pénzügyi vonzatai is vannak. Ezt nem találtuk meg a bizottság tagjaival sem a költségvetésben, épp ezért ajánlom figyelmébe a Polgármester Úrnak majd, hogy nézessen utána, hogy legalább a közgyűlési döntések azon részei bekerüljenek, amelyekre döntés született. Az Idősek Házának lefedésével kapcsolatosan Elnök Úr már elmondta és Polgármester Úr válaszolt is rá, csak az a keretösszeg, amit Polgármester Úr mondott, az valószínűleg kevés is. Azt gondolom, hogy talán félreértette Polgármester Úr, az Idősek Gondozóházának egy sátortetős megoldást kell alkalmazni, az valószínűleg abban az 1 milliós keretben, amit Polgármester Úr mondott, az abból nem valósítható meg, azonban hát a céltartalékoknál ezt a dolgot rendbe lehet tenni, és a demensekkel együtt kezeltük mi ezt a problémát. Én a mai napon örültem annak is, hogy képviselőtársam, Horváth István képviselőtársam beszélt egy olyan dolgokról a főiskola elhelyezésével kapcsolatban, amelyre gyakorlatilag felhívtam a bizottság figyelmét, és Elnök Úr el is mondta, van most egy olyan épülete a városnak, amit a közgyűlési döntés nyomán, akár Polgármester Úr ezt a közgyűlési döntést megállítva először felméresse azt a bizonyos dolgot, hogy a városban bérlakásokat az elmúlt években ugyan vásárolt, korábban újított fel vagy létesített a város, de most már jó régen nem csináltunk, viszont a bizottságunknak időként 5-6 bérlakás elosztására, 70-80-ból legalább 80 %-ban, egyébként 100 %-san rászorulót kell megrostálnunk 70-80 ember közül, hogy ki legyen az az 5-6, aki megkaphassa, miközben a 80 %-nak nagyon szívesen adnánk bérlakást, csak hát nincsen miből. Ott van egy épület és ez a Gábor Laktanya volt legénységi épületének az eladása, amire ugyan közgyűlési döntés született, de kérem Polgármester Urat, állítsa le ezt a döntés végrehajtását addig, amíg nem vizsgáljuk meg, hogy egy viszonylag jó állapotú főépület főfalaival és egyébbel ott álló épületet nem túl drága pénzen könnyűszerkezetes megoldással átalakíthatnánk bérlakássá és itt csak kapcsolódik Horváth István képviselőtársam, meg aztán a régebbi testületek gondolatához az a dolog, hogy a József főherceg Laktanyából akár főiskolát is lehet csinálni. Nagyon messze sem kellene költözni egy bizonyos részének a bérlakásba lakóknak ott ezzel a megoldással sem. Ezek a bizottságban már tőlem elhangzott mondatokat, elnézést, hogy megismételtem, és még egyszer köszönöm Bizottsági Elnök Úrnak, hogy Ő is ezt megtette, csak azért tettem meg, hogy amikor egy költségvetést az ellenzék oldaláról nézünk, akkor azt mondjuk, hogy hát mi máshogyan próbálnánk meg megközelíteni a dolgokat. Böröcz képviselőtársam elmondta a pénzügyi részét, én a városban lakó azon választópolgároknak is az igényeit gondoltam, hogy összefoglalom, akik nem a jelenleg többséget adó FIDESZ Magyar Polgári Párt jelöltjeinek az oldalán tették le a voksukat, hanem azok is itt élnek ebben a városban, akik nem. Éppen ezért azt gondolom, hogy most sorolhatnánk mi is itt az ellenzék oldaláról azokban a körzetekben, ahol nem az MSZP, SZDSZ, Városvédők vagy egyéb képviselők jutottak be, azokat az igényeket, amiket szintén megígértünk és megtettünk. Nem gondolnám, hogy ez célravezető. Azt viszont gondolom, hogy nagyon jó példája volt Polgármester Úrnak, amikor Zalaegerszeg jó példáját említette. Nekem is elfogadható, főleg hogyha az elmúlt 16-18 évet veszem Zalaegerszeg városában. Igaz, hogy figyelve azon képviselőtestület munkáját, ott nem feltétlenül akadályozza az együttgondolkodást, hogy melyik oldalon ülnek a képviselők és tesznek meg mindent a városukért. Azt gondolom, hát ezért jó a példa Polgármester Úr, mindenki megszívlelheti, hogy lehet úgy is egy várost vezetni, mindegy, hogy éppen melyik adott pillanatban melyik párt adja a többségét a városnak. Bizzer képviselőtársamnak a hozzászólásában én csak egyetlenegy dolgot szeretnék mondani. Akkor, amikor képviselőtársam azt mondja, hogy vállalkozások segítése, mindent megtesz érte az önkormányzat közgyűlése is, hogy a vállalkozásokat segítse, akkor azt mindig tegyük hozzá képviselőtársam, hogyha egy ilyen dolgot mondunk, hogy valamikor ez 2006-ban egy MSZP-s képviselő javaslatára indult el, ez a folyamat. Én, ha a másik oldalon ültem volna az elmúlt egy évben és látom, hogy nem fogy a pénz, mert el volt különítve, akkor is meg volt rá a pénz, hogy azt mondtuk, hogy akár 35 millió Ft is kimehet …., akkor én a szakbizottságomat, polgármesteri hivatal munkatársait előveszem, és azt mondom, hogy na megnézem, hogy nem-e kellene ezen már javítani. Lehet ezt úgy persze ….. elmondani egy költségvetés vitájában, hogy ez a mi érdemünk, hogy megint mennyire a vállalkozókat igyekszünk támogatni, de hogy egy éven keresztül ezt nem figyeljük, amikor megtehetnék, hiszen a mi felelősségünk, egy akkori vagy a mostani költségvetés is, azt így felhozni aztán egy MSZP-s frakcióvezető által elmondottakra, hogy a vállalkozásokat mi nem támogatjuk és erre fel elmondani ezt a dolgot, azt gondolom, hogy minimum annyit jelent csak, hogy valami a. pontból b. pontba való kiindulás és a b. pontba való érkezésnek a kimenetelét Képviselő Úr nem követte végig az elmúlt egy évben. Marton István: Igen, azt már az előbb közbevetettem, hogy az épületnél volt egy kis eltévelyedésem, de hát most már tudjuk, hogy miről van szó. A másik, könnyű ám olyan városban, ahol 14. éve ugyanaz a polgármester és a testületnél sincs akkor fluktuáció, mint nálunk, hogy jól mennek a dolgok, itt meg ugye ahány ciklus volt, annyi polgármester darabra. Én vagyok az ötödik. Tehát ez lényegesen nehezebb szituáció a mindenkori városvezetésnek, tehát a testülettől a polgármesterig mindenki, aki ebben érintett. Na de még a hivatalnak is. Én úgy gondolom, hogy amikor említette, hogy a hivatalnál mi a helyzet, én azt mondom, hogy a hivatal ezzel a szerkezettel, hogy egész másfajta költségvetés-szisztémában kellett dolgoznia, ezzel szinte meg lett feszítve, és én is ilyen szempontból csak a legjobbakat tudom mondani, bár mint említettem, nekem ez kényelmetlen, ez a sok papír, mert ha én végignézem a táblázatokat, az nekem elég. Énnekem azt tudomásul kell venni, ez nem mindenkinek elég, de bízom benne, hogy a következő költségvetésnél a testület már nem utasít arra, hogy mindent el is magyarázzunk, meg a táblázatban is szerepeltessük, hanem csak az átfedésekre, az érintkező pontokra ott kell majd reagálni. Dr. Fodor Csaba: A hitelekkel általában nekem nem az a bajom, hogy vannak, hanem a hitelekkel akkor van bajom, ha azokat olyan célra veszi fel jelesen az önkormányzat, ami mondjuk nem helyes cél, és mondjuk valóban feleslegesen megterheli az önkormányzat kasszáját. A hiteleket én ekként minősítem és nem akként, hogy van vagy nincs, a céljai tekintetében és a felhasználás tekintetében minősül jó vagy rossz hitelnek. Én azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatosan a Böröcz Zoli elmondta az álláspontunkat elég pontosan és elég részletesen. És azt gondoltam én is, hogy a Bizzer képviselő úrnak megpróbálok válaszolni, de Isten látja lelkemet, nem igen értettem, amit mondott, úgyhogy arról túl sokat nem tudok válaszolni. Azt igen, hogy ugye a kormány miatt csökkenek az állami normatívák, de lehet, hogy az állami normatívák nem létszámarányosan vannak visszaosztva több esetben, és ahhoz mi köze van éppen akármilyen kormánynak, hogy akár FIDESZ kormány, vagy akár szocialista kormány, és csökken a népesség, csökken az iskolák és óvodások száma e tekintetben mondjuk, de ezt kormányfüggővé tenni mondjuk egy kicsit erős csúsztatás és túlzás. Alpolgármester úrtól azért azt nagyon szívesen meghallgatnám, hogy Ő azt mondta, kérdeztem ugye, hogy mennyi pénzbe kerül az önkormányzatnak az a kedvezmény, amit 50 %-os mértékben ugye a vízdíj alapdíjnál elfogadtuk a rendeletet, azt mondta, hogy 4-4,5 millió Ft. Mi azt a javaslatot tettük, hogy legyen 100 %-os ez a jóváhagyás. Csak azért tettük mindezt Alpolgármester Úr, mert Ön azt mondta a mai kanizsai újságban, hogy erre a célra 10 millió Ft-ot különít el az önkormányzat. Mi csak igazat szerettünk volna adni ennek, hogy a 10 millió Ft akkor kitöltődjön. De arra viszont nem találtam meg a 4 millió Ft-nak a forrását sem a költségvetésben, hogyha ezt meg tetszene mondani, hogy melyik oszlopban van, azt köszönöm szépen már előre is. Polgármester Úr felrója itt egyes embereknek, hogy ahol ülnek, éppen olyan a vélemények. Hát ezt csak megjegyzem, mindenkinek az üléspontja határozza meg az álláspontját. Ebben olyan nagy különbség nincsen senki között sem, az biztos. Az, amit a Böröcz Zoli mondott, hogy elkészült valamilyen javaslat, az valóban egy szigorú, nagyon szigorú, nagyon markáns javaslat és azt gondoljuk, hogy ebben vannak valóban olyan elemek, amelyek mindenképpen megfontolás körébe kellene, hogy essenek. Természetesen és értelemszerűen ezek nagy részében a felújítási, beruházási kategóriákat érintik, érinthetik, mert a működési sorok között nincsen olyan pontos alábontásunk, nincs olyan pontos információnk a vaskos anyag ellenére, amit köszönünk szépen, nincs olyan pontos információnk, ahol meg tudnánk mondani, hogy hol lehetne a működési sorokon benyúlni akár dologi, akár személyi kiadási sorok között, mert ezt nem tudjuk pontosan, ezért nyilvánvalóan ezeken a területeken szerettünk volna mi módosításokat végrehajtani. Mi azt gondoljuk, amik nem hangzottak el korábban, hogy például nem biztos, hogy most az Alsószabadhegyi út területszerzésére 45 millió Ft-ot kellene fordítania az önkormányzatnak ebben a helyzetben. Nem azt mondjuk, hogy nem kell soha, de azt mondjuk, hogy nem biztos, hogy ebben az évben kell mindezt megtenni. Azt gondoljuk, hogy valóban az NTE csarnokot, amit térítésmentesen bárki ingyen használhat, nem kellene arra 100 millió Ft-ot fordítani és megvásárolni. Minek tennénk, ha úgy gondoljuk egyébként, hogy 100 millió Ft ilyen célra rendelkezésre áll, és ezt nem is vettük ki mi a tervezetből sem, akkor ezt fordítsuk inkább az Olajbányász pálya megszerzésére, és akkor a felé mozduljunk el, hogy azt vásárolja meg az önkormányzat, mert arra lehet, hogy nagyobb szükségünk van arra a stadionra, mint - már bocsánat - a MÁV NTE pályára és munkacsarnokra. Azt gondoljuk, hogy talán a város rekonstrukciójára félretett 370 millió Ft-ot sem kellene ebben az évben a költségvetésbe betervezni, lehet, hogy el lehetne tolni a következő esztendőre. De ezeket én most nem fogom végigsorolni, mert előbb-utóbb a Polgármester Úr ezeket látni fogja nagy valószínűséggel, hiszen kérte is a Böröcz Zoltán képviselő úrtól, hogy kapja meg, és ezt hadd lássa. Engem, ami zavar, az, ahogy végignéztem itt a költségvetést, ugye durván a különböző sorokon a Vízműtől a város 377 millió Ft körüli összeget von el ebben az évben. Ugye ennek egy része különböző sorokon itt-ott amott vissza is megy. Én 47 millió Ft-nak nem találom a sorsát, hogy azzal mi lesz tehát, hogy az miként kerül vissza a Vízműhöz fejlesztésre ugye, mert a céltartalékba 230 millió Ft-ot beállítottak a Kohéziós Alapra, hogy aztán az vagy bejön vagy nem, vagy visszaadjuk vagy nem, annak nem tudom mi lesz a sorsa. Egyébként én önmagában nem is tartom szerencsésnek, hogy a vízdíjban finanszíroztatjuk meg a majdani önerőt. Ez nem biztos, hogy megfelel a helyes árképzési szabályoknak, de én ebbe most nem kívánnék belemenni, de az minden esetre megfontolandó és újragondolandó. Marton István: A hitelekről egyébként egyformán vélekedünk, csak a hitelek felhasználásának a minősítésében van némi különbség közöttünk szerintem. Az pedig, hogy a normatívák ugye létszámarány csökkenés, stb., hát erre van egy matematikai módszer, matematikai statisztika című tantárgyban szokták oktatni, ha ilyesmivel foglalkoznak, az a standardizálás módszere. Az viszont tagadhatatlan tény, hogy a szabadon felhasználható normatíva 102,5 millió Ft-tal csökkent, amely 174 milliós csökkenésből és 72 milliós növekedésből tevődik. Ezek tagadhatatlan, cáfolhatatlan tények, ezt kiszámolta, akinek ki kellett számolni. Még azt kell, hogy mondjam, hogy picit talán valamivel jobb is a helyzet miután minden normatívát megkaptunk, mert ugye az utolsó pillanatokig, mondjuk két héttel ezelőttig jöttek normatívák, mint amit előzetesen annak idején figyelembe lehetett venni. Na mos Alsószabadhegyi utca az, azt hiszem, Ön ugyan olyan jól tudja, mint én, hogy nekem világ életemben szívem csücske volt, ellenzéki 12 évem alatt egyetlen egyszer szavaztam meg egy költségvetést, az Alsószabadhegyi utcai nyomvonal kisajátítása érdekében. Az akkori koalíció jól át is vert, úgyhogy ebből levontam a következtetéseket. Hiába mosolyog Fodor úr, pontosan tudja a történetet. Én nem akarom magamat nagyon lejáratni, hogy hogyan át lehetett engem is átverni rutinos ellenzéki képviselőként, de sajnos megtörtént, úgyhogy én ilyen ügyekben már nulla bizodalommal nézek. Az NTE stadion, az sem a végtelenségig olyan ám, hogy majd használhatjuk, mert egyszer csak jön a számla. Egyébként ez egy kis csúsztatás, mert nemcsak annak a megszerzése van beírva 100 millió Ft, hanem többek között más is oda van írva, meg a végén ott egy stb. is, ha jól emlékszem. Tehát abba az ég egy világon minden belefér. Itt már nehogy valaki azt higgye, hogy az Olajbányász stadion megszerzésének akár még a reményét is feladtuk, mert erről szó nincs. Dr. Fodor Csaba: Én azt mondtam, hogy a pénz maradjon meg azon a soron, csak azt gondoltam, hogy az én megítélésem, vagy a mi megítélésünk szerint fontossági sorrend van és lehet, hogy az fontosabb, amit mi javaslunk, mint a másik. Marton István: Fodor úr, én ezt nem is vitatom, mert én is előbb szerezném meg, mondjuk az Olajbányászt, mint a másikat, csak egyáltalán nem biztos, hogy ennek megvan a realitása, de ha ez ugrik be előbb, mint a másik, akkor nyilvánvaló, hogy ezt fogjuk megszerezni, mert az abszolút felelőtlenség lenne, hogyha erre esély van tisztes, szolid áron, hogy bármelyik önkormányzat elmulassza. Bizzer András: Csak jeleztem, hogy személyes megtámadtatás miatt szeretnék szólni, mert többször elhangzott itt a nevem és szeretnék reagálni néhány dologra. Ugye Fodor úrnak mondanám, hogy én is a szabadon felhasználható állami normatívákról beszéltem és az ugye nem biztos, hogy létszámfüggő. A másik az, hogy azt említette, hogy nem értette meg azt, amit én itt mondtam az előző hozzászólásomban. Szerintem minden világos volt és érthető és mondja meg, hogy mi az, amit nem értett meg. Egyébként meg lehet, hogy azért nem értette meg a mondanivalómat, mert Önnek fáj az igazság kimondása és ezért nem akarta megérteni. Bárdosi úrnak szintén mondanám, hogy ugye említette, hogy nem érti, hogy én miért beszélek a vállalkozások segítéséről. Lehet, hogy korábban is létezett már a vállalkozásokat segítő rendelet Nagykanizsán, de az nem volt hatékony és nem ilyen mértékben segítette a vállalkozásokat. Azért, ha mi azt átalakítjuk, beterjesszük és megszavazzuk, és az hatékonyabb lesz, nagyobb mértében támogatja a vállalkozásokat, akkor az igenis a mi érdemünk és igenis többet teszünk a munkahelyteremésért, mint az előző önkormányzat. Karádi Ferenc Gyula: Bicsák képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy jogosan irigyli a miklósfaiakat. A Mindenki Házát a miklósfaiak - szeretném jelezni - saját erőből, saját kézzel építették és bővítették és saját tulajdon is jelen pillanatban. Tehát nem kértünk hozzá önkormányzati forrást akkor sem és most nem kértünk hozzá önkormányzati forrást. Tehát azt szeretném jelezni, hogy jogosan irigyel Bicsák képviselőtársunk bennünket. A másik az, hogy ezt a költségvetést, ezt mi is kézhez kaptuk, most ismerkedünk vele, és számomra vannak szimpatikus és nem szimpatikus elemek benne. Nem akarok a részletekbe belemenni. Egyből a 3. oldalon van egy olyan tétel, amely számomra rendkívül szimpatikus és meghatározza azt az irányelvet, ami szerint dolgoznunk kellene, vagyis azt, hogy a 2008. január 8-i közgyűlésen elfogadtunk egy gazdálkodás javítására szolgáló intézkedéscsomagot, és ennek a hatásait kellene, hogy viszontlássuk ebben a költségvetésben. A hivatal készítette ezt a költségvetést, és nem mindenben látszik megvalósulni ez az elv. Itt a feladatok csökkentésére utal ez a 3. oldalon az utolsó bekezdésben látható szöveg és ennek a hozadéka a 2009. évi költségvetésben lehetne majd érezhetővé, hogy váljon. Ama részletekbe belemenve az 1//5. táblában én találtam egy olyan tételt, ahol a bevételi oldalon Erzsébet tér északi tömb 73 millió Ft-tal szerepel nettó értéken, és tudomásom szerint van egy 120 milliós határozata a közgyűlésnek és az értékbecslés is, a legutolsó erről az összegről szól. Én azt szeretném Jegyző Asszonytól kérdezni, hogy ez jó helyen van-e és jó összeggel-e szerepel itt a bevételi oldalon? Dr. Tuboly Marianna: Az Ön által említett intézményracionalizálás és intézkedési tervben foglaltaknak a költségvetésben való hatásával kapcsolatban néhány észrevételt szeretnék tenni. Valószínűleg egyetértünk, tehát a közgyűlés elfogadta az intézkedési tervet, amiben megjelölte azt az irányít, hogy a működés költségvetést egyensúlyba kell hozni, ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy milyen feladatátfedések vannak, hol lehet találni rejtett tartalékokat úgymond. Ezek ebben a 2008. évi költségvetésben még nem jelenhetnek meg, hiszen a közgyűlés ezzel ez év januárjában foglalkozott. Előbb ezeket a döntéseket a közgyűlésnek meg kell hozni, és amikor meghozta ezeket a döntéseket, azok sem másnaptól fognak jelentkezni, hiszen ennek lehet létszámvonzata és költségvetési vonzata iskoláknál, óvodáknál tanév elejétől, egyéb intézménynél, mondjuk gazdasági társaságnál, attól függ, hogy mikortól lépteti a közgyűlés ezt életbe. Tehát egy január 8-án elfogadott úgymond elhatározás, február 14-én még nem jelenhet meg a költségvetésben. Ennek van egy átfutatási ideje. Gazdasági társaságoknál meg kell a közgyűlésnek először ezt elvileg át kell gondolnia, hogy fél évtől vagy év végétől, tehát ekkor van pénzügyi értelemben úgynevezett fordulóhónap, amikor számvitelileg ugye lezárják a könyveket, ezt át kell gondolni, gazdasági társaságoknál lehet már félévkor, oktatási intézményeknél tanév elejétől. Ezek az előterjesztések Önök elé fognak hamar kerülni, ezen dolgozik intenzíven a hivatal. Valószínűleg ez márciusban, ha az egyeztetési csatornákon is keresztülmegy és ezen dolgozunk, akkor már márciusban idekerülhetnek ezek a döntési javaslatok a közgyűlés elé. Karádi Ferenc Gyula: Egy konkrét kérdést feltettem Jegyző Asszony és azt szeretném, hogy arra választ kapnék. Tehát az 1/5. táblában szerepel egy tétel, amelyre közgyűlési határozat van. Márpedig 120 milliós tételben van a közgyűlési határozat és itt 73 millió van nettó értéken, szerepel eladás oldalon, tehát bevételi oldalon. Ez jó helyen szerepel-e és jó összeggel? Ez volt a kérdésem. Tehát a közgyűlés határozata. Marton István: Miután ez az ügy, azt hiszem ötször volt eddig a közgyűlés előtt, illetve döntött róla a közgyűlés, ez miután azt hiszem, az előző közgyűlésen ismertettem, hogy ismételten eredménytelen volt, a 28-i közgyűlésre én ugyanezt az összeget akarom visszahozni, erről szól a történet. És irreálisan nagy bevételt már ugyanott ne tervezzünk, ahol ez értelemszerűen nem jöhet össze. Polai József: Mind az írott anyag, mind pedig az előttem szólók mindegyike már nagyon jól kimerítette gondolataival azt, hogy a költségvetés meglehetősen szigorú gondolatokat, illetve mozgásteret biztosít számunkra. Ezért én nem is kívánok már az előbbi részekkel foglalkozni, ezért szigorúan csak a saját körzetemre próbálok koncentrálni, mégpedig, mint tudják Kiskanizsa és Bajcsa, tehát két különálló, jól elkülöníthető területről kell, hogy szóljak. A problémák mindkét városrészben azonosak, hiszen úgymond két faluról lehet itt beszélni és a gondok ezért egyformák. Szeretném előzetesen elmondani, hogy a költségvetésben megjelenő, külön sorokon beépített feladatokra biztosított összegek és megjelölt feladatok számomra örvendetesek. Azt tudom mondani, hogy a korábbi években működésem kapcsán észrevehettem, hogy ennyi feladatot egy évben nem tudott a közgyűlés biztosítani. Ha ezek megjelennek, és tényleg elkészülnek, amiben nagyon bízom, akkor én meg leszek elégedve, de engedtessék meg azért ettől függetlenül, hogy mindkét területemre vonatkozóan tegyek néhány olyan megjegyzést, amihez én nem kívánok külön forintokat, esetleg külön hitelt növelő forintokat kérni, hanem azon belül, amik megvannak jelen pillanatban, valami ésszerű megoldással esetleg hogy lehetne ezt racionalizálni és átrendezni a még általam felvetendő feladatokhoz. Ezt szeretném megemlíteni. Így sorra veszem a dolgaimat és kezdeném azért Bajcsával, mert az egy kisebb terület. Szeretném megemlíteni, hogy az írott anyagunkban a hegyi útra mintegy 5 mFt szerepel. Szeretném kihangsúlyozni, hogy évek óta küszködöm azért, hogy a bajcsai településrészen található mórichelyi hegyi útnak nevezett mezőgazdasági út, ami még - kihangsúlyozom - nem a helyi pincék között húzódik, hanem csak ahhoz vezető útról van szó, ez a kultúrház mögötti területen kezdődik és mintegy 2-2,5 km hosszan tart. Aki ismeri a helyszínt, az tudja, hogy az erődig, attól kezdve már jobb az út és ott nem igazán igényel beavatkozást, de az általam említett szakasz évek alatt soha egy fillért nem kapott. Szeretném kérni, hogy az 5 mFt-os keretből, tudva levő, hogy a dologi kiadások is meglehetősen sokba kerülnek legalább, 1 mFt-ot a bajcsai hegyi úthoz kérek hozzárendelni, mégpedig azért is, mert helyenként akkora kátyúk vannak ezen az úton, hogy nem az autó kereke, hanem a teherautó tűnik el ezen az úton. Tudom, hogy a közgyűlés tagjai közül talán csak kevesen jártak ott, ezért szeretnék erről egy kicsit röviden, illetve hosszabban két mondattal még beszélni, hogy valóban rendkívül rossz állapotok vannak ott, balesetveszélytől kezdve mindenről lehetne szólni. Kérem ehhez a segítséget. Aztán még Bajcsánál maradva a hősi emlékmű felújításához 500 eFt-tal szerepel a költségvetés tervezetében ez a feladat. Itt nemcsak egy turulmadár pótlására van szükség, hanem ezen a téren egy kicsit rendet kell tenni. Térkövezni is kellene az emlékmű környezetét, aztán parkosítani, kerítést elbontani, de mindezt leírtam egyébként beadványomban, amit Polgármester Úr kért. Én megértem, hogy meglehetősen nehéz helyzetünkben meg kellett határozni, hogy hova mennyi forintot szánunk, de mindenképpen kérem, gondolják át, hogy ezt egy kissé komolyabban kellene a finanszírozási oldalát tekinteni. Itt szeretném elmondani egyúttal, hogy a Bajcsai Településrészi Önkormányzat olyan határozatot hozott a költségvetéssel kapcsolatosan, amely kimondja, hogy a költségvetés megtárgyalását támogatja és elfogadhatónak tartja, de mindenképpen azzal a kitétellel tudja támogatni, ha a Vöröshegyi utca járdafelújítása, amely nem értem, hogy miért maradt ki, hiszen azt írja az előterjesztésünk a járdafelújításoknál is és útfelújításoknál, hogy a balesetveszélyes utakat, járdákat vettük figyelembe. Tudom, hogy ilyenből nagyon sok van, de azért kérem, hogy ezt a járdát nézzék meg, itt a gyerekkocsi végigtolása közben a gyermek kiesik a babakocsiból. Tehát olyan göröngyök vannak az útban, a járdában. Kérem, hogy erre 1,5 mFt-ra lenne szükség bruttóban, nem tudom, hogy honnan, nem kívánom megmondani. Kérem, hogy nézzük meg, és ezt a feladatot még vegyük bele. Aztán Papp Feri képviselőtársam említette már, hogy a peremvárosrészek kultúrházaira 500 eFt szerepel, valóban ugye öt helyszínre van ez a pénz kalkulálva. Ha lehet, kérem én is, hogy emeljünk ezen az összegen valamekkorát. Ezek után pedig áttérnék a Kiskanizsai feladatokra. Örömmel veszem, hogy meglehetősen szép számmal „a lehetőségeinkhez képest” szerepelnek a költségvetésben ilyen dolgaink. Örömmel veszem, hogy ….lejárat szerepel benne, bízom benne, hogy meg fog valósulni. Aztán nagyon örülök annak, hogy a Hunyadi téri játszótéren 10 mFt-tal támogatja a költségvetésünk, vagy szeretné támogatni, tervezi támogatni a játszótérnek a fejlesztését. Őszintén megvallom, hogy én álmomban sem mertem volna gondolni, hogy 10 mFt-ot fogunk ehhez tervezni akkor, amikor én ezt a kérésemet megfogalmaztam. Egy kissé meg is lepett az, hogy ilyen jó játszóteret próbálunk oda vásárolni. Az lenne a kérésem, hogy amennyiben a játszótér hasonló, tehát játékeszközökkel és odaszánt feladatokkal kevesebből megvalósítható lenne, akkor kérem, gondoljunk arra, hogy Kiskanizsa járdái rendkívül rosszak, és a Cigány utcától a templomig tartó járdaszakasz úgyszintén balesetveszélyes, járhatatlan. Szerintem ott nem járt senki, amikor a költségvetés tervezete készülni kezdett, ezért nem kerülhetett bele, hiába jeleztem. Ezt rendkívül fontosnak tartanám, hogy ez valamilyen módon be tudjon még kerülni. Az orvosi rendelőről csak azt mondanám, hogy nagyon bízom abban, hogy valóban meg fog épülni. Minden bizodalmunk Polgármester Úrban megvan. Azt gondolom, hogy ez ebben az esztendőben valóban szeptemberre kész lehet. Ravatalozó. Nem kérek egyebet, mint annyit, hogy a 2009. évi megépítéshez kérném, hogy a jelenleg lévő tervet legyen kedves az önkormányzat és végeztesse el az engedélyeztetését azért, hogy 2009-re a rajthoz, starthoz készen állhasson, és ne kelljen már tavasszal azzal foglalkozni. Lehet, hogy az illetékbevételek, illetve a kiadások oldalán ez talán el van bújtatva, hiszen nagyon komoly költsége szerintem ennek a dolognak nincsen. Továbbmenve, a Pipitér óvodában szerettünk volna egy játékraktárt kialakítani és kértük, de nem szerepel ennek a támogatása. Fontos volna, nem tudják az óvodás játékokat elrakni az óvónők, tehát meg kellene oldani. Továbbá itt még szerepel egy bejárati ajtó is, amely most már balesetveszélyt rejt magában azért, mert ki van lazulva a falból, és azt gondolom, hogy itt mindenképpen meg kell találni a megoldási lehetőséget. Gyalogátkelőhely Kiskanizsán. Évek óta kértem a Szent Flórián téren kialakítani egy gyalogátkelőhelyet. Bent van, remélem, hogy el is fog készülni. Mindezek után tényleg csak annyit mondanék, hogy ekkora bizalommal, mint ebben az esztendőben, én nem voltam még a korábbi években. Kérem a szíves támogatást mindahhoz, ami már benne szerepel és mindahhoz, amit most kiegészítésként elmondtam. Dr. Károlyi Attila: Csak azért lepődtem meg, már azt gondoltam, hogy Bene frakcióvezető-társam, illetve Bene frakcióvezető úr előttem fog szólni, de legfeljebb majd szót érek megint. Tisztelt Közgyűlés! Egy költségvetés készítése és tervezése nyilván egy családnak is nagyon fontos feladata és leegyszerűsíteném a dolgokat annyiban, hogy amikor összeül a család otthon, és hát megtervezi azt, hogy a következő hónap vagy a következő hónapok hogyan fognak zajlani egy család életében, akkor is ugye a bevételek és kiadásokkal nyilván számolni kell. Szita könyvvizsgáló úr egy kicsit megrémisztett engem, amikor az adósságspirálról beszélt és én ezért kértem az én képviselőtársaimat is, akik egy alternatív javaslatot fognak előterjeszteni és, kérem a többséget is – Polgármester Urat külön nem kérem, mert Polgármester Úr számomra legalábbis már bizonyságot tett a racionális tervezésről –, hogy a hitelfelvétellel csínján bánjunk, mert sajnos egész Magyarország azzal küzd és látjuk a médiában is, hogy minden egyes magyar állampolgár olyan hitel és adósságállománnyal küzd, ami gyakorlatilag egy család költségvetését teljes mértében felemészti. Látjuk a postán, amikor magunk is loholunk a csekkjeinkkel, hogy fél Nagykanizsa ott van a postán és fizeti a hiteleket. Tehát magát a költségvetést értem, világosnak tartom, és az előző évi költségvetéshez képest annyit mond számomra nóvumként, hogy egyértelmű, és én el tudtam rajta igazodni. Hát sajnálom azokat, akik nem tudnak rajta eligazodni. Tisztelt Közgyűlés! Nyilván minden szentnek ugye maga felé hajlik a keze és egy egyéni képviselőnek is ugye meg kell szólalnia, nyilván kérni kell a közgyűlést a tervezés időszakában már, de mivel Böröcz képviselőtársam azt említette, hogy nyilván nem fognak örülni az egyéni képviselők, mert az alternatív költségvetésben az igényeik nem kielégíthetők, én itt rögtön megpendítek egy régi nótámat, a képviselői keretet, amit hiányolok a költségvetésből. Tisztelt Polgármester Úr, a képviselői keret egy olyan összeg volt és olyan összeg lenne az egyéni képviselőknek, amiből gazdálkodni tudnának. Így nincs rászorítva az egyéni képviselő arra, hogy kérem, flexgépet fogjon a kezébe, és nekiálljon kérem, mit tudom én, autóbuszmegállót kivágni ugye és ugye. Marton István: Már bocsánat, de van, aki ezt dicsekvési szándékkal is megteszi. Dr. Károlyi Attila: Szeretném elmondani azt, hogy ismerem az alkotmánybírósági döntést, ami ugye azt mondja, hogy nemcsak az egyéni képviselőnek jár ez, hanem a listán megválasztott képviselőnek is, de el tudnánk kerülni olyan megalázó helyzetet, amikor az ember megy kuncsorogni ugye. Többször találkoztam Tóth és Polai agilis képviselőtársaimmal, akik szintén kezüket tördelik egy-egy szakosztálynál azért, mert éppen meg akarnak valósítani valamilyen helyi problémát, szeretnék a segítséget kérni. Tárnok Ferenc osztályvezető úr itt a hátam mögött ül, Ő a megmondhatója annak, hogy hányszor tárta szét a kezét, amikor mentem hozzá – szinte könyörögve –, hogy a választókerületnek egy-egy problémáját orvosoljuk, erre még volna rá lehetőség, térjünk vissza. Tisztelt Polgármester Úr egy tollvonással eltörölte, mint II. József ezt – elnézést – ez az önkormányzati rendeletet, de ugye Ő a saját magára vonatkozó részt nem húzta ki, mert a 10 milliója azért csak megmaradt néki. Én tisztelettel kérném a Polgármester Urat és a közgyűlést, hogy térjünk vissza erre a régi dologra. Én nem emlegetem itt fel az én kis problémáimat, amelyek a választókerültben van, mert megoldjuk és meg fogjuk a jövőben is oldani, de tisztelettel kérem Önöket arra és főleg a többséget, hogy gondoljuk át még egyszer és próbáljuk visszatenni az eredeti helyére. Marton István: Megjegyezni kívánom, hogy sosem volt kalapom és feltehetően már erre a hátralévő kis időre nem is lesz, ha érti, mire gondolok. Én nem elvből vagyok ellene annak, hogy legyen képviselői keret, mert hát milyen jó lenne, hogyha mindenkinek lenne egy kerete. Én azt mondom, hogy ebben a szituációban nincs erre lehetőség, de ne zárom ki annak a valószínűségét, hogy esetleg, ha nem lesznek további kormányzati megszorítások, akkor 2009-ben ezen ismét el lehet gondolkodni, mert való egy igaz, én magam is rendelkeztem annak idején, amikor még jobban állt a költségvetés, amikor még a Pénzügyi Bizottság elnökét vagy Böröcz Zoltánnak hívták vagy jómagam voltam, és nem győzöm elmondani, hogy soha nem volt az első három ciklusban 1 milliárd felett a hitelállomány és ezt utólag az ember, ha átértékeli, akkor bizony-bizony az akkori Pénzügyi Bizottságoknak ebben nagyon-nagy szerepe volt és az első két-három közgyűlés életében úgy általában a bizottsági állásfoglalásoknak nagyobb volt a szerepe, mert a negyedikben már én ezt nem nagyon láttam és én a mostanival sem vagyok különösebben megelégedve. Tehát ez nincs levéve a napirendről, csak ebben a pillanatban nem érzem különösebben aktuálisnak. Polai József: Kifelejtettem egy dolgot, amit mondani szerettem volna, vagy talán lehet, hogy kérdezni. Rendőrségi szolgálati hely. Ugyebár van egy olyan döntésünk, amely február 28-ig a részönkormányzat bevonásával Polgármester Urat arra kötelezi, hogy kezdjen tárgyalásokat Rendőrkapitány Úrral. Ezt a bizottság hozta, ezt a döntést, ami azt gondolom, hogy elmaradt még és ugyebár a költségvetésnek érintő tényezője tud ez lenni. Szeretném, hogyha a költségvetés lezárása nem történne még a tárgyalás, pedig igen, előtte nyilván, hogy lehessen arra gondolni, hogy mekkora összeget kell vajon ahhoz majd idetervezni, hogy lehessen ott kialakítani a rendőrségi szolgálati helyet. Kérem, hogy ezt a tárgyalást kezdeményezzük. Szeretnék azon részt venni, és a költségvetést érintse. Marton István: Hát alapvetően azt kell, hogy mondjam, nyitott kapukat dönget, mert talán az előző közgyűlésen volt az, amikor abban maradtunk, hogy nemcsak Önök Kiskanizsán, hanem más peremkerületben lakó képviselő – hogy pontosan fogalmazzak – szintén kérte ezt, és hát úgy gondolom, hogy ez a napokban megy ez Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elé és jön ide 28-ai közgyűlésre. Tehát ez ilyen szempontból teljesen nyitott. Bicsák Miklós: Nagyon mély tisztelettel Polgármester Úr türelmét és a közgyűlését kérem. Két fontos dolgot kihagytam. A tegnapi Zalai Hírlapban olvastam, Papp Nándor úr ott nyilatkozott a Kalmár utcai buszmegállóval kapcsolatban, de a végén úgy értelmeztem, hogy az önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal hivatalos osztálya nyilatkozott, hogy még az idén Palin felé induló járat, az utasok fölé valami fedél buszmegálló elkészül. Nagyon fontos, itt a hideg, ezt lehet érezni most is, ma reggel is jelezték, hogy ott, Bicsák úr álljon ki oda negyed órára, mondtam, kiállok, megyek tojást vásárolni a csarnokba, aztán kipróbálom, és bizony kellemetlen. Nem vicc a dolog Polgármester Úr. Kérdezem, forrásként szerepel ez a Kalmár utcai kiinduló Palin felé járó járatok, vagy kiadásként szerepel-e bent? A másik nagyon rövid dolog Polgármester Úr. Képviselő úr nem segít nekem, a Papp Nándor úr pedig – figyelj rám Nándikám, Te is ott laksz a te utcádban! – ott a lakók a fülemet kérték, vagy csipkedik, hogy az az út, az a 100 méter az Inkey utca és a katolikus keresztig egy bitumenozás kellett volna. Szerepel a kérelmemben és már évek óta nem sikerül. Esőzésnél ott bizony befolyik a házatok, garázsotokba a víz. Ezt kérném, ennek a megoldását, hogy szerepeljen. Marton István: Ami a Kalmár utcai megállót illeti, az Intermédiával kötött szerződés alapján ez megvalósul, de a buszmegállóknak általában a helyzetét felméretjük, mert van egy jó pár még ezen kívül is, ahol indokolt lenne valamit tenni, csak az a baj, hogy egyszerre zuhannak ránk ezek a dolgok, de a Kalmár utcai, az meglesz záros határidőn belül, úgyhogy azzal nincsen gondunk. Karádi Ferenc Gyula: Ennek az előttünk álló költségvetés tervezetnek a hiányfelvételi célzata, az valóban engem is megdöbbentett, ennek ellenére Károlyi képviselőtársammal szeretnék egyetérteni. A tavalyi évben még a Pénzügyi Bizottság egyik ülésén javasoltam a képviselői keret valamilyen módon való visszahozását. Annak idején egy horror összegben, 5 mFt-ban határoztam ezt meg, és ezt, ugye Bicsák képviselőtársam jelzi, hogy akkor is támogatta és most is. Ez a mérték is megfelelő, amit most Károlyi képviselőtársam megcélzott. Van egy javaslatom, amivel talán át lehet hidalni ezt a helyzetet, ami most van. A polgármesteri keret, úgy láttam, 12 mFt-al szerepel most jelen pillanatban, ebben a költségvetésben. Ezt a körzetek számával és 1 mFt-al felszorozva meg kell növelni és akkor egy közmegegyezés alapján ennek a felhasználását egymás között el tudjuk dönteni teljesen demokratikus alapon. Hogyha ez járható út Polgármester Úr, akkor én természetesen a költségvetésnek ezt a tételét biztos támogatni fogom, és egyetért talán a másik oldal is vele. Látom mindenki, bólogat. Marton István: Képviselőtársam, ez egy nagyon nagy fúró az alkotmánybírósági döntésbe, mert ugye – de nem tiltott – azért mondom, nagy fúrónak tűnik, érdemes rajt elgondolkodni, mert ugye ott azt mondta ki – Hódmezővásárhely esetére utalva ezelőtt talán két vagy három évvel –, hogyha így kimondjuk, hogy van képviselői keret, akkor teljesen mindegy, hogy egyéni, listás, jobbos, balos, akármilyen, mindenkinek egyformán jár. Ha hallgatólagosan belemegyünk valami ilyesmibe, akkor ezt jogilag nem hiszem, hogy támadni lehet, de ezen el kell gondolkodni. Ez így kevésbé nem tetszik, mint a korábbi. Böröcz Zoltán: Egy reagálás igazából. Mivel Ön azt javasolta 2009-ben térjünk vissza rá, akár feleslegessé is válhat. Az önkormányzati képviselői kerettel elvből nem értek egyet, mert volt itt, aki azt mondta, hogy elvileg egyetért, de nincs pénz. Én elvileg sem értek egyet. Legalábbis addig a pontig nem, amíg a város egészéért, költségvetéséért vállalt felelősségünkben addig el nem jutunk, hogy nulla hitelállománnyal rendelkezik ez a város, képezhetünk mi akkor nulla hitelfelvétel mellett képviselő keretet talán, nem vagyok benne biztos, és azt gondolom, akkor egyénileg is talán ezek támogathatók. De nekem valóban Polgármester Úrral együtt jogi aggályom van. Az önkormányzati törvény, meg egyáltalán a törvény ismer olyan lehetőségeket ugye, hogy a hatásköröket átad a közgyűlés bizottságainak, ismeri, hogy átad polgármesternek, de olyanról nem tudok, hogy egy döntést átengedhetne egyéni, vagy bármilyen képviselőnek. Ha mégis átengedhet, akkor is valóban igaz, csak valamennyi képviselőre lehet igaz, de majd 2009-ben visszatérünk rá, ahogy Polgármester úr mondta. Marton István: Amit Ön elmondott, azért nem szerepel egyelőre ebben, de azért azon, azt hiszem, el lehet gondolkodni, amit Karádi úr mondott. Halász Gyula: Egy pár közgyűléssel ezelőtt jeleztem a Zemplén 4. szám előtti járdaszakasz felújításának a kérdését. Erre akkor ígéretet kaptam, hogy ez a szakasz fel lesz újítva, illetve a Városkapu 11. előtt hat parkolóhely bővítése és nagyon csodálkozom és meg vagyok döbbenve rajta, hogy Gyalókai képviselőtársam, aki ennek a körzetnek a képviselője, egyetlenegy járdafelújítási, illetve parkolóhely létesítési problémát nem vetetett fel. Én belátom, hogy lojális a Polgármester Úrhoz és a költségvetés kiadásait csökkenteni akarja, de azért egy egyéni képviselőtől szerintem elvárható lenne, hogy a saját körzetét úgy, mint itt Bicsák képviselőtársam, vagy Polai képviselőtársam, nagyon vehemensen képviseli. Tehát Zemplén 4. járdafelújítás, Városkapu 11. 6 db parkolóhely, Kazanlak krt. 11-nél a nyugati oldal útfelújítás, ami egyébként már szinte járhatatlan az az út, olyan fajta süllyedés van, mind a csatorna, mind a vízvezeték felett, hogy egyszerűen járhatatlan ez a rész. Marton István: Azért én nem örülnék annak, hogyha minden képviselőtársam olyan érzelemdúsan közelítené meg a kérdést, mint az Ön által említett Bicsák úr. Gyalókai Zoltán Bálint: Igazából ez a szabályok szerint válasz gomb, mivel hogy megszólítottak. Én vettem a fáradságot és bementem a Városfejlesztési Osztályra és én ott ezeket a dolgokat nagyrészt megbeszéltem. Nem biztos, hogy a költségvetés vitájában ennek a szakaszában kell ezeket tisztázni. Dr. Fodor Csaba: Lehet azzal játszani, hogy a Bene képviselő úr szóljon a legvégén, de majd még egyszer megnyomom a gombot, amikor Ő beszél, és akkor majd én szeretném bezárni a közgyűlést. Lehet ezzel játszadozni Polgármester Úr, ugyanis úgy illik vezetni a közgyűlést, hogy a jelentkezés sorrendjében illik megadni a szót az embereknek. Én most már figyeltem, a Bene képviselő úrnak a táblája világít most már tizedik felszólaló óta és eddig mindig más kapott szót és nem Ő. Illetlenségnek tartom, hogy a Frakcióvezető Úrnak nem ad szót, azt pedig illetlenségnek tartom, hogy ily módon manipulálja a hozzászólásokat, de lelke rajta. Tisztelt Polgármester Úr, én azt gondolom, hogy egyet szeretnék tisztázni itt Ön is meg többször elhangzott a kormány megszorító intézkedése, meg nem tudom mi minden micsoda, azért azt szeretném, ha pontosan kihangsúlyoznánk, van a 6. számú melléklet, amely szerint ugye a mindösszesen az állami normatívák összege nőt. Nőt az állami normatívák összege. Ne csóválja a fejét Cseresnyés alpolgármester úr, hát a számokat ismerem, a 4526 csak így mondom a számot, annál egy kicsit nagyobb, 4596. Nem sokkal, csak egy kicsivel. Az valóban igaz, a szabad felhasználású részek csökkentek valamelyest ugye, de ott is a 3640 csökkent le, 3538-ra. Tehát én nem gondolom, hogy a 3,5 milliárd Ft körüli pénzeknél a 70 mFt-os, az marha nagy különbség lenne, amit ez a város ne tudna kigazdálkodni. Ezek a számok, én ezeket csak elolvasgattam, ami ide vannak leírva és az is igaz, hogy a főtábla szerint, amit Önök leírtak, a központilag visszaosztott adók pedig nőttek 100 milliót meghaladó összeggel. Ezek az igazsághoz tartoznak. Minthogy az is az igazsághoz tartozik, hogy mondjuk, nézzük meg a kórházat, hogy a kórház esetében is ez a piszok nagy megszorítás, amire Önök hivatkoztak, és hogy itt csődbe megy minden és nem is tudom micsoda, a kórház táblájánál érdekes módon a 2006. évben a kórház 200 milliós nyereséggel zárta az évet, ha összeadjuk itt az 1/8. és az 1/17. táblákat és megnézzük, hogy érdekes módon a 2006-os kiadása a kórháznak kevesebb volt, mint a 2007-es év kiadása. Nem tudjuk, hogy miért, erre majd indoklást szeretnék én kérni, hogy mitől nőtt meg 100 millióval a kiadás és sikerült nullára letornászni a jól működő kórház nyerségét. Mindezeken túl még azt is megjegyeznénk, hogy ebben a táblában az látszik, hogy a kórház bevétele, az még egy olyan 7 % körüli összeggel csökkenik mindösszesen, ugye a 4,5 milliárd, 4,6 milliárdos bevétel lecsökkenik most olyan 4,2 milliárdos bevételre, tehát az nem egy olyan eget verő tönkretétel. Azért azokat csak pontosan szeretném mondani, mert ezek a számok, lehet, hogy rosszul olvassuk ki – Bizzer képviselőnek igaza van – rosszul értelmezzük és ez a 4,6 ez kevesebb, mint a 4,5, mi ez nem tudjuk, mi így látjuk a számokat. Azért visszatérnék a költségvetésre egy kicsit. Én azt gondolom, hogy a költségvetésben én azokat a prioritásokat hiányolom, amelyek mondjuk az utak felújításával kapcsolatosan nincsenek meg. Én azt hiszem, én nem akarom a Nándit megbántani, hogy most a Kőrisfa utcát kell megcsinálni, mert az rossz állapotban van, az való igaz, de én azt gondolom, hogy az lenne az igazi koncepció, ha megnéznénk, hogy melyek azok a gyűjtő utak, amelyek sokkal jelentősebb forgalmat bonyolítanak le általában, nem Kiskanizsán, hanem máshol is, és azok milyen állapotban vannak. De lehet, hogy azokat kell felújítani, különös tekintettel akkor, ha azokon még buszforgalom is megy, és mondjuk én ezt a Pivári utcára értem, arra is ráférne egy teljesen új aszfaltszőnyegezés, mert ugye az igen lepusztult állapotban van. Én ezeket hiányolom. Tisztelt Polgármester Úr! Én azt gondolom, hogy mi a magunk részéről megpróbáltunk elég szigorú és csökkentett variációkat mondani és úgy látszik, most úgy tűnik számunkra, hogy mi szeretnénk megfaragni a költségvetés kiadási számait, hogy valóban egy tartható hitelállományú költségvetése legyen a közgyűlésnek és úgy látom, hogy vannak olyan képviselők, függetlenül most oldalaktól, de attól még többségben vannak a többséghez tartozó képviselők, akik viszont még újabb igényekkel állnak elő, és ez azt a látszatot kelti számomra, hogy még nagyobb hitelfelvétellel kellene számolnia a városnak. Én azt nem tartanám szerencsésnek és attól óvnám is a költségvetést megszavazókat, mert nyilvánvalóan én magam nem értek egyet ezzel a képviselői szabad felhasználású pénzeszközökkel, nem áll most olyan helyzetben a város, hogy erről gondolkodhasson, de hogyha ez lenne a béke ára, és hogy ne 2,4 milliárdos hitel legyen, hanem mondjuk 3 milliárdos, akkor ha ragaszkodnak hozzá, persze támogatni tudnám, csak hát nem sok értelme lenne, én azt hiszem. Marton István: Most én nem akarok nagyon belemenni ugye, hogy mit tudom, én a megszűnt normatívák együttesen majdnem 100 millióval csökkentik az önkormányzat költségvetésének bevételi oldalát. Én most nem a táblázatokról beszélek, hanem ha a 27., 28. oldalt megnézi valaki, itt elolvasom, ami a kulcsmondat az egészben, tehát állami pénzekről beszélünk értelemszerűen. Az előzetes számítások alapján az önkormányzat 69.515.000 Ft-os többletbevételre tesz szert a 2008-as költségvetési évben. Ez az összeg az előző évhez képest még 1,5 %-os növekedést sem jelent, mely messze elmarad a várható inflációtól. Mondjuk egy 5 % biztosan hiányozni fog, mire véget ér az év. Tehát az jelenti, hogy azért ez nagyon nagy pénz, ami így hiányzik, még akkor is ugye, hogyha nominálisan úgy tűnik, hogy egy icipici, tehát 1,5 %-os többlet van. Csak erről ennyit. Egyébként Önnek is azt tudom mondani, mint az előbb, nem véletlen volt az, hogy ez a keret nem került bele ide. Én nagyon nagy figyelemmel várom az Önök javaslatait, mint ahogy mondtam, ha 1,1 milliárdra tesznek javaslatot, akkor még az sem zárható ki, hogy abból kijöhet az az 500 millió, amit mindenképpen meg kell, hogy fogjunk, mert én az adósságspirált minden áron el akarom kerülni, ahogy sikerült megúszni a tavalyi évet, miután egy csomó olyan dolog történt, ami előre nem volt látható. Ebben az évben előre nem látható dolgokat messze nem várok annyit, tehát mindenképpen meg kell, hogy álljunk a lábunkon. Én így gondolom, csak még ezt tovább kell faragni. Hát édes Istenem, most van egy köztes állapot, én úgy gondolom, hogy ez az anyag mindenképpen és nemcsak formailag, hanem szakmailag is bőségesen kielégíti az első fordulós tárgyalásnak minden kritériumát, hiszen már céloztam rá – Cserti úr is bólogatott –, volt, amikor ettől rosszabb anyag egyből átment. Igaz, hogy akkor még az SZMSZ nem írta elő, hogy két körben kell tárgyalni. Cseresnyés Péter: Megszólíttattam, és röviden szeretnék két kérdésre válaszolni. Bogár képviselőtársam kérdezte a véleményemet költségvetésről. Az a véleményem, hogy nagyon kemény faragásra van szükség 28-áig a költségvetésen. Röviden ennyi lenne. Fodor képviselőtársam kereste azt a bizonyos keretet. Mivel az utolsó napokban is még folyt arról a beszélgetés, a polémia, hogy hogyan lehet megoldani ezt a bizonyos vízdíj kompenzációt, ezért az 1/10. számú táblázatban találja meg a 7. sorban a működési kiadásoknál az önkormányzat által folyósított ellátást, szociálpolitikai feladatnál, ugyanis volt egy kis félreértés, amit ha most lehet, akkor nem részleteznék. Arról szólt, a…… Pontosan erről van szó. Ezt most külön soron kívánom szerepeltetni, ugyanis nem tudtuk, hogy ebbe tették bele, külön soron kell szerepeltetni, ez a következő előterjesztésben már így fog szerepelni a költségvetés tárgyalása során. Amikor folyt a vita, akkor én ezt a Gazdasági Osztály munkatársaival megbeszéltem. Ez egy 10 milliós keret lesz, bár ugye arról beszéltünk, hogy körülbelül 5 millió Ft lesz a plafon, ami ez alapján kiosztásra kerülhet és a vízdíjszámlákba kedvezmény még megjelenhet, de éppen azért, mert említettem, ha figyelt, a mai közgyűlés elején szóba került téma, egyik téma kapcsán én mondtam, hogy valószínű, hogy finomítani kell ezen a rendeleten és valószínű, hogy ez az 5 mFt még egy kicsit növekedni fog. Meg fogjuk nézni azt, hogy hogyan lehet bővíteni ezt a kört, akik igénylik és az igény jogos. Ezt finomítani kell. Polgármester Úr azt mondta, hogy tapasztalatokat kell szerezni és utána. Én ezzel tökéletesen egyetértek és ezért mondtam azt, hogy várni kell egy kicsit a további intézkedésre. A normatívákkal kapcsolatban Polgármester Úr már említette Önnek, hogy mi az oka annak, hogy mondtuk ezt a bizonyos forráshiányt, vagy állami normatíva hiányt. Képviselőtársam, ha nekem adnak 100 Ft-ot és azt megmondják, hogy ezt a 100 Ft-ot mire költhetem, akkor az nekem nem jelent semmiféle pénzt. Viszont, ha kapok 100 Ft-ot, amire azt mondhatják, hogy szabadon felhasználhatom ezt a pénzt, amire akarom, az pénz. Na ez a pénz csökkent nálunk több mint 100 millió Ft-tal, ez a bizonyos szabadon felhasználható állami normatíva, tehát hiába növekszik egyébként a normatíva, az a normatíva, amelyiket megmondják, hogy mire kell költenünk, az nekünk igazán a szabadon felhasználás tekintetében teljesen indifferens. Az az érdekes, amit szabadon használhatunk fel például fejlesztésre, mert el tudjuk dönteni, hogy mire használjuk fel. Marton István: Fodor úr, legyen igaza, Bene úr türelmes volt, sokáig várakozott, neki adom meg a szót most. Az én részemről ez teljesen – szerintem, Fodor úrral ellentétben - normális reagálás, hogy a frakcióvezető vagy elmondja az elején a vezérszónoklatát egy frakciónak, teljes mindegy, hogy az Tóth úr, vagy Bene úr, vagy a végén akar egy összegzést csinálni, de Fodor úron nem lehet túljárni. Bene Csaba: Nagy érdeklődéssel hallgattam az előttem hozzászólókat. A FIDESZ frakció nevében először szeretném megköszönni a hivatal vezetésének, illetve a hivatal dolgozóinak azt az áldozatos munkát, amivel ezt az anyagot összeállították és idehozták elénk. Az én részemre - én nem vagyok olyan számszaki ember - nagy segítséget jelentett a sok szöveges indoklás, és én is el tudtam igazodni ezek alapján a táblázatokban is. Úgyhogy én üdvözlöm az ilyenfajta költségvetés összeállítást. Úgy gondolom, hogy ez a költségvetés a hivatalban készült és a város működtetéséhez, fejlesztéséhez egy ilyen idealizált állapotot vett figyelembe. Nekünk ki kellene mondani, hogy ez az állapot nem tartható fent. Én nem szeretnék azon vitatkozni, hogy ez az állapot, amibe most Nagykanizsa került, vagy van, ez hogyan alakult ki. Tehát nem érdemes a múltba visszanézni, azon gondolkodni, hogy mi volt eddig és hogyan történt, miért jutottunk idáig. Nekünk a mostani helyzetet kell kezelni, és előre kell nézni, és én nagyon örültem azoknak a megszólalásoknak, amelyek ebbe az irányba mutattak és a mai napon az ellenzéki képviselőknek a többsége így szólt hozzá a költségvetéshez. Én is nagy előszeretettel olvashatnám fel, hogy az én választókörzetemben milyen dolgokat favorizálunk, és mit kellene megvalósítani az én területemen, mennyire szeretném, hogy a műfüves pályák megvalósuljanak, mindegy, hogy OLLÉ beruházásban vagy saját beruházásban, csak legyenek, de nem teszem meg, mert látva a hiánynak a mértékét, úgy érzem, hogy a jelen stádiumban felesleges ilyen egyéni dolgokról beszélni. Nem beszéltünk össze Böröcz képviselőtársammal a hiány mértékének csökkentéséről, de Ő ugyanazt a számot mondta ki, amit mi, megvizsgálva első olvasatban ezt a költségvetést, mi is kimondtuk magunknak, ugye jól értettem Böröcz képviselőtársamat, azt mondta, hogy 1,5 milliárddal lehet csökkenten ugye, mert Polgármester Úr mást mondott az előbb. Én is azt mondtam első olvasatban, illetve mi is azt mondtuk, hogy meg kell próbálni és látunk esélyt arra, hogy ennyivel lehet csökkenteni ezt a költségvetést. Ezt a munkát kell elvégezni nekünk és talán együttműködve az ellenzékkel, mert ugye megint nem beszéltünk össze dolgokról, de amik elhangzottak, hogy mi az, amiket ki lehetne venni, ki lehetne hűzni, higgyék el, hogy ugyanezek megfordultak nálunk is. Tehát nagyon sok kérdésben azonos az álláspontunk. Biztos, hogy lesznek olyan dolgok, amiben nem azonosak az álláspontunk és ugye azt kellene elfelejteni a képviselőknek, hogy miközben azt mondjuk, hogy meg kell faragnunk a költségvetést, mert ilyen helyzetben ezt kell tennünk, akkor mindenki előálljon az egyéni ötleteivel, és azt mondja, hogy már pedig nekem ezt meg kell oldani. Ugye a Halász képviselőtársam itt utal arra, hogy mi a dolga az egyéni képviselőnek. Az egyéni képviselőnek a város érdekeit kell elsősorban néznie és azon keresztül, ha tudja érvényesíteni a választókörzetének az érdekeit, akkor érvényesítse, ha nem lehet olyan mértékben, mint ami kívánatos lenne, már pedig most úgy néz ki, hogy ez nem fog működni, akkor tudomásul kell venni, hogy sérülnek azok az érdekek. Én azt szeretném kérni minden képviselőtől, hogy ezeket figyelembe véve figyelmesen tanulmányozza a költségvetést, tegye meg a javaslatait, vigye Polgármester Úrhoz, illetve a frakciók üljenek össze és tárgyalják, hogy hogyan lehet olyan pályára állítani Nagykanizsát, amely nem vezet bele abba a spirálba, amit itt a Könyvvizsgáló Úr is jelzett számunkra, hogy ugye az adósságainkat hitelekből próbáljuk fedezni. Ez hosszú távon nem járható, még akkor is azt mondom, hogy én nem vagyok számszaki szakember, de azt hiszem, hogy ezt számszaki szakemberek ebben meg tudnak engem erősíteni. Marton István: Én csak annyit tennék még az Ön szavaihoz, hogy minden képviselő ugyanarra esküszik fel, attól függetlenül, hogy listás, vagy egyéni, tehát ilyen értelemben teljes jogos az Alkotmánybíróságnak az előbb citált döntése is. Fodor úr eltűnt a képernyőről. Dr. Fodor Csaba: Azért tűnt el, mert tisztáztunk itt mikrofonon kívül ugye, hogy az Alpolgármester Úrnak mondtam, hogy ott nem lehet az a 10 mFt, mert az jogszabályellenes, abban a táblában nem lehet, azt ki kell venni és át kell tenni egy másik táblába, és közben azt mondta, hogy azt átteszik. Marton István: Jó, én nem tudtam, hogy csak erről van szó. Én azt hiszem, hogy jövő hét második felében mindenképpen egyeztetni kellene, legalábbis, ami a két frakciót illeti, leülni velük külön-külön, esetleg frakcióvezetőkkel még egyszer külön-külön, mármint a két frakcióvezető meg én az Alpolgármester Úrral együtt, de előtte a frakciókkal. Én azt várom, hogy akkor most Böröcz úr most átadja nekem ezt a listát, ha nem titkos, és megköszönöm azon nagyszámú ellenzékinek mondható képviselőnek a rendkívüli pozitív segítőkésznek tűnő, nyilvánuló hozzászólását, akik ebben hát több mint négy órás költségvetési vitában alkotó módon szóltak hozzá. Én azt hiszem, hogy jó volt, hogy a menetrendet megváltoztattuk, és mindent letudtunk az elején és erre így maradt egy bő négy órás időkeretünk. Ebben a stádiumban azt kell, hogy mondjam, hogy bármennyire is sötétnek tűnik a helyzet a költségvetés frontján, az elérhető lehetőségek ismeretében nem állunk rosszul, de kétségtelen, hogy legalább 500 milliót ebből le kell faragni. Miután nekem ma nem lenne már más olyan dolgom, hogy például szavaztassak, de azért én kérek egy szimpátia jellegű szavazást a testülettől arra, hogy aki egyetért azzal, hogy próbáljunk 500 milliót lefaragni a hitelkeretből, az kérem, hogy nyomja meg az igen gombot. Minimum. A közgyűlés 9 igen, 4 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Nem kérik a képviselők, hogy lefaragjak 500 mFt-ot a költségvetésből? Azt mondtam, hogy minimum 500 millió Ft-ot. Kérek még egy szavazást erre. Tehát legalább fél milliárd Ft-ot. A közgyűlés 13 igen, 4 nem és 2 tartózkodás szavazattal azt a véleményt formálja, hogy a 2008. évi költségvetésben tervezett hitelfelvétel összegét minimum 500 millió Ft-tal meg kell próbálni csökkenteni. Marton István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 19.30 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat szó szerint tartalmazza.) K. m. f. Dr. Tuboly Marianna Marton István jegyző polgármester |
