* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 236.27 KB | |
| 2009-04-07 13:11:34 | |
 | |||||||
Nyilvános  38 | 200 | A közgyűlési jegyzőkönyvek és mellékleteik 1990 novemberétől kezdve papírformátumban elérhetőek a Halis István Városi Könyvtárban, a helyismereti részlegen. | JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. március 21-én (Szombat) 09.06 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Medgyaszay Ház Nagykanizsa, Sugár u. 5. Jelen vannak: Balogh László, Bárdosi Gábor, Bene Csaba, Bicsák Miklós, Bizzer András, Böröcz Zoltán, Cseresnyés Péter, Gyalókai Zoltán Bálint, Halász Gyula, Horváth István, Jerausek István, Karádi Ferenc Gyula, Marton István, Papp Ferenc, Papp Nándor, Polai József, Szőlősi Márta Piroska, Tóth László képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina, Beznicza Miklós osztályvezető, Gerencsér Tibor nemzetközi és civil kapcs. üi. Marton István: Mielőtt elkezdenénk az érdemi munkát, ismét felhívom mindenkinek a figyelmét, hogy aki akar adakozni a múltkori közgyűlésen kihirdetetteknek megfelelően, az a Janzsó Krisztinánál teheti meg. Ő tartja a kapcsolatot, aki az egész programot koordinálja a Simon József iskolájában lévő tanárral. Tehát, ha valaki fizetni akar, az Janzsó Krisztinát keresse meg Bicsák Miklós: Mint akkor magánember, illetve a mi vállalkozásunk támogatta, meg támogatja is az ilyen családi, meg egyéb problémákkal felmerülő, én, mint képviselő nem, mert a vállalkozásom támogatta, ezt kívántam elmondani. Marton István: No, akkor megkezdjük 9 óra 6 perckor a mai közgyűlésünket, ami soron kívüli közgyűlés megtartását alapvetően a város idei költségvetésének ismételt tárgyalása indokolja. Hozzászólót nem látok, aki a javasolt napirendi pontok napirendre vételével egyetért, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 17 igen és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 112/2009.(III.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi napirendi pontokat tárgyalja: 1. Lengyel-magyar barátsági napokon való részvétel (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetésének ismételt tárgyalása a polgármester 2009. március 6-i kezdeményezése alapján Előterjesztő: Marton István polgármester 1. Lengyel-magyar barátsági napokon való részvétel (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Mint az anyagból kiderül, városunkat az a megtiszteltetés érte, hogy delegációt kértek a lengyel-magyar barátsági napokon való részvételre, és mivel a múltkor volt némi vita, hogy kell-e vagy nem kell-e soron kívüli közgyűlés, és a Jegyző Asszony azt támogatta, hogy bizony ezen a soron kívüli közgyűlést kell tartani, így idekerült, mert különben csak a költségvetés tárgyalása lett volna a mai nap témája. Balogh László: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, mint egyetlen szakbizottság megtárgyalta a napirendet most a közgyűlés előtt és 4 igennel egyhangúlag támogatjuk, hogy a Polgármester Úr, mint a város első emberét szimbolizáló küldött, vegyen részt ezen a lengyel-magyar barátsági napokon. Marton István: Hát, igen, ritkán vannak olyan barátsági napok, ahova egyrészt hívnak bennünket, másrészt pedig a magyar, illetve a vendéglátó ország államelnöke jelen van. Halász Gyula: Én megmondom őszintén, hogy nem igazán támogatom Polgármester Úrnak a lengyelországi utazását. Ennek több oka is van, de mielőtt erre rátérnék, azért elmondom, hogy a lengyel-magyar barátság, főleg nagykanizsai vonatkozásai sokkal fontosabbak ennél, ennél az útnál. Tehát én azt javasolnám, hogy Polgármester Úr és a hivatal a Kanizsai Kulturális Központtal egyetértésben Nagykanizsán rendezzen egy lengyel-magyar barátsági napot, mivel elég mély kapcsolatok vannak a magyarok és a lengyelek között nagykanizsai vonatkozásban is. Nekem is személyes barátaim vannak Lengyelországban és nagyon sok közülük büszke Nagykanizsára, hogy annak idején a lengyel menekülteknek itt menedéket adott és a kijuttatásukat, a továbbutazásukat lehetővé tette. Tehát én most a jelenlegi helyzetben nem tartom szerencsésnek Polgármester Úr kiutazását. A lengyelországi Krosno városa egyébként Zalaegerszeg testvérvárosa, és ebben a vonatkozásban Zala megye képviseltetve lesz ezen a rendezvényen. Amikor Polgármester Úr mindenkitől megszorításokat vár és megértést vár a költségvetésre, akkor nem szerencsés ilyennel előrukkolni. Hozzáteszem, mindenféle vonatkozásban, a jövőben támogatom a lengyel-magyar baráti kapcsolatok ápolását, hiszen az előző ciklusban pontosan én voltam az egyik kezdeményezője annak, hogy a lengyel elhunytak, akik a balatonkeresztúri zarándokút során balesetet szenvedtek, ő részükre Nagykanizsa város megemlékezést tartson, koszorúval rója le megértését az elhunyt lengyel áldozatok irányában. És végül egy lengyel mondattal szeretném zárni hozzászólásomat …………………, tehát a lengyel-magyar jó barát a harcban és a pohárig is, tehát a mulatásban és a gondokban is. Marton István: Én nem zárkózom el az Ön gondolatától, hogy Kanizsán is rendezzünk ilyet. Igaz, hogy az, mondjuk, minimum 100-szor annyiba kerül, mint egy egyfős delegáció kimenetele. Nem valószínű, hogy belátható időn belül a mostani lengyel-magyar baráti napon kívül majd lesz egy magyar-lengyel is, és hogy annak Kanizsa lenne a színhelye ebben a ciklusban. De én nem zárkózom el tőle, én ezt adott esetben kezdeményezem is. Ha ilyen jók a kanizsai kapcsolatok, akkor meg végképp nem értem okfejtésének első menetét. Bicsák Miklós: Először is köszönöm Balogh elnök úrnak, hogy az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság így állt hozzá ehhez az első napirendi ponthoz. Ez valóban, és hogy megerősítsem ezt, Balogh képviselőtársam is tudja, hogy amikor annak idején egy hónapja Szlovéniában voltunk és utána rá egy hétre vagy kettőre Polgármester Úr és a Papp Nándor képviselőtársammal Boszniában, hogy mit jelent, ha egy város első embere képviseli Nagykanizsa várost. Például Boszniában mindnyájan tudjuk, Mesics Horvát Köztársasági Elnök Úr ott volt, a Polgármester Úr valóban az a protokoll, az a külsőség, amit meg kell adni egy városnak a rangjához, az egzisztenciájához. Ez Kanizsa városával párosult, mert szükség van rá, hogy egy város első, illetve második embere, ha nincs Polgármester Úr, képviselje városunkat, nem mintha Szlovéniában nem így történt, hogy a Bizottsági Elnök Úr, fogadtak bennünket, de más a leányzó fekvése abban a pillanatban, ezt határozottan mondom, amikor a város első embere vezeti. Még röviden Tisztelt Közgyűlés, Halász úr itt megint össze-vissza papol, beszél marhaságokat, ami Őneki nem tetszik, vagy rögtön kötözködjön, így kezdje a napot, a hangulatot. Maradt volna otthon, és ne itt rontsa az ember hangulatát, korrektül egy. Meglátszik, nem egyénileg választott képviselő, össze-vissza beszéli a hülyeségeit, és nem törődik a választópolgárokkal, hogy a városunk fejlődése, a lehetőségei a jövőben hogy alakulnak. Én arra kérem, csak akkor szóljál hozzá, ha korrekt és igaz dolgokat mondasz. Böröcz Zoltán (Ügyrendi): Azt szeretném mondani, hogy ne váljunk méltatlanná ismét egy ilyen utazással kapcsolatban a dolog. Tehát a témához, én azt gondolom, hogy szavazzunk erről a kérdésről, meggyőződésem, hogy megvan a többsége annak, hogy a Polgármester Urat elküldjük Lengyelországba. Egyetlen megjegyzés, tényleg, Halász úr, ez érdekes volt, hogy személy szerint nem támogatja ezt a küldöttséget, de rendezzünk Kanizsán. Az első baráti lépést mindjárt megtennénk, amikor visszautasítjuk azt, hogy elmenjünk a lengyel baráti napokra - ennyit a dolgok komolyságáról. De az a kérésem, hogy szavazzunk, illetve hát nyilván van, aki még szót kap, hiszen jeleztek. Marton István: Köszönöm Böröcz úr szellemes megnyilvánulását. Polai József: Én is arra kérem, szavazzunk, utazzon el Polgármester Úr és hívjon meg lengyel vendégeket Nagykanizsára. Marton István: Több hozzászólót nem látok, ezért elrendelem a szavazást. A közgyűlés 16 igen és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 113/2009.(III.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a lengyelországi Krosnóban megrendezésre kerülő Lengyel – Magyar Barátsági Napokon Marton István polgármester Németh Vince gépkocsivezetővel 2009. március 23. és 25. között részt vegyen. A körülbelül 1300 km-re eső utazási költséget, a szállásköltséget (kb. 20 000 Ft/fő), a biztosítást (1320 Ft/fő) és a várhatóan felmerülő napidíjat (75 euro/fő) összesen kb. 115 EFt értékben az önkormányzat vállalja a 2009. évi költségvetés működési céltartalékai között a „Külkapcsolatok” címen tervezett forrásból. Határidő: 2009. március 25. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Szmodics Józsefné osztályvezető) 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetésének ismételt tárgyalása a polgármester 2009. március 6-i kezdeményezése alapján Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Áttérünk arra a napirendre, amelyik miatt alapvetően ezt a soron kívüli közgyűlést össze kellett hívni, ez pedig a város idei költségvetési tárgyalása. Mint közismert, én a II. fordulós anyagot terjesztettem be ismét azzal, hogy elégedetlen vagyok. Én a szükséges 1,9 milliárd forintos hitel felvételével, de – és ez elmondtam akkor, amikor tárgyaltuk is – minden további nélkül én elfogadok egy olyan javaslatot, hogy a zárszámadáskor, vagyis az április 30-i soros ülésen térjünk rá vissza, és a közgyűlés kötelez rá, hogy ezt a hitelt szorítsuk le 1,5 milliárd alá, én biztos, hogy meg fogom tenni. Ezen kívül én a múltkor azt is említettem, hogy kötelezőnek fogom fel magamra nézve, amit Cserti képviselő úr javasolt, konkrétan a működési célú hitelek csökkentését, valamint a kötelező és nem kötelezően ellátandó feladatoknak a nagyon alapos áttekintését. Én bevezetőként ennyit kívántam elmondani Önöknek. Bene Csaba: Igazából nem állnak olyan messze egymástól az elképzeléseink. Ezt Polgármester Úr nyilatkozta az újságban is. Valóban nem áll olyan messze, mert amit elmondott Polgármester Úr azzal, a második felével egyetértünk, a FIDESZ frakció nevében tudom mondani ezt. Tényleg át kell vizsgálni a költségvetést a következő időszakban. Azt, hogy milyen módon, azt később el lehet dönteni, de mi úgy gondoljuk, hogy azt a változatot támogatjuk, amelyet legutóbb a közgyűlés elfogadott és azt a változatot kell majd a későbbiek során átvizsgálni, megvizsgálni, és abból kell a megfelelő mértékű hiányra lefaragni az idei költségvetést, és valóban elsősorban a működési költségeknek a csökkentésére szeretnénk kihegyezni ezt a tevékenységet. Marton István: Ön engem idéz, holott én Önt idéztem, amikor azt mondtam, hogy nem állunk egymástól olyan nagyon messze. Hát ebben a pillanatban 300 millió köztünk a távolság. És én elmondtam a múltkor is a vitában, hogy biztos, hogy lesz pénzmaradvány, és amikor ennek a pontos összegét tudni fogjuk, akkor ez automatikusan jelent valami csökkenést, de arra is felhívtam a figyelmet, hogy az intézmények fölös pénzeit, azt már azért elvontuk, tehát egészen biztos, hogy az idei, illetve hát az idei, a 2008-as esztendőben kevesebb lesz ez az összeg. mint volt egy évvel korábban. Tehát nem szabad ezekből a számokból kiindulni, amit itt látunk pénzmaradvány címszó alatt, de hát ez akkor is, ha nem is lesz 4 vagy 600 millió, mint az elmúlt két évben, ez akkor is mondjuk, 200 milliós nagyságrend egészen biztos, hogy lesz. Röst János: Először is egy pontosítást szeretnék tenni. Polgármester Úrnak nincsen vétójoga. Ez a sajtóban több helyen megjelent. A polgármesternek lehetősége van arra, hogyha nem ért egyet egy közgyűlési döntéssel, határozattal, vagy rendelettel, akkor azt ismételten visszahozhatja a közgyűlés elé visszavonásra. Tehát gyakorlatilag itt nincsen vétóról szó. Itt arról van szó, hogy Polgármester Úr kéri a közgyűlést arra, hogy vonja vissza a közgyűlésnek a döntéseit, majd azt követően hozzon egy másikat. A számháborúba én nem mennék bele. Annyit azért elmondanék, hogy az elfogadott költségvetést – amit Cserti Tibor módosításával fogadtuk el – 2 milliárd alá kell, hogy vigye a zárszámadásig a hiányt gyakorlatilag a működési, illetve a fejlesztési hitelek összegét. Ez lényegében megfelel a polgármester 1,9 milliárdos számával, hiszen tartalmaz egy 100 milliós területvásárlásra elkülönített összeget, amelyet amennyiben, ha megvalósul, akkor gyakorlatilag annak a fedezete megvan, tehát 100 milliót nem kell figyelembe venni. Ha 2009-ben mégsem valósulnak meg, akkor megint 1,9 milliárdnál vagyunk. Tehát gyakorlatilag Polgármester Úr a saját tényszámait szavazza meg, vagy szavazza le, vagy szavazta le. Egyébként most a közgyűlésen én vártam volna Polgármester Úrtól, hogy konkrét előterjesztést készít, hiszen szavazni csak előterjesztésről lehet. Kellett volna határozati javaslat. Az elmúlt közgyűlésen 12 költségvetéssel kapcsolatos határozat lett elfogadva. Ezeknek a visszavonására kellett volna Önnek beterjesztést készíteni, illetve a rendelet visszavonására előterjesztést készíteni. Ezek nem valósultak meg, így igazából nem tudom, miről lehet szavazni. Marton István: Röst úr, én úgy gondolom, hogy a múltkori anyag ismételt beterjesztése, az elég konkrét javaslatokat tartalmaz a visszavonására annak, ami a múltkor rárakódott, és ami miatt 2,2 milliárd volt. Egyébként a vétót ugye, ha megnézi a közgyűlésnek írt levelemet, akkor felolvasom. A 2009. március 5-i soros és az ezt követő március 6-i folytatólagos, illetve soron kívüli közgyűlésen megtárgyalt és elfogadott Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetésével kapcsolatban (tárgyalás II. fordulóban) a jelenleg hatályos 18/2007.(IV.23.) Szervezeti és Működési Szabályzat 58. § (2) bekezdésének f.) pontja alapján kezdeményezem a döntés ismételt megtárgyalását. Mindezt azért teszem, mert 19 év alatt ilyen költségvetéssel nem találkoztam, amelyek az önkormányzat, illetve a város érdekeit ennyire sértette volna. Az elmúlt időszak minden gazdasági eredményét romba döntené a felveendő hitel mennyisége. Tehát én itt kezdeményezem a döntés ismételt megtárgyalását. Hát ezt nevezzük kvázi vétónak, bár ugye a politikai erők a Parlamentben mind azon küzdenek, hogy érdemi és kiterjedt vétójoga legyen a mindenkori polgármesternek, tehát a testületekkel szemben a helyzetének a megerősítése, csak ez valahogy nem akar konkrét formát önteni. Én egyébként azért mondtam, hogy az 1,9 milliárdos hitelfelvételt támogatom, mert én ezt módfelett szeretném, és mindent megteszek annak érdekében, hogy ez 1,5 milliárd alá essen. Ezt elmondtam a múltkor is. Az 1,3, 1,5 milliárdos hitelfelvételt reálisnak ítélem meg. Ugye a két frakcióból a kisebbik, éppen ma olvastam, hogy 1,2 milliárdos hitelfelvételi célt javasol. Ez végül is nem áll messze az 1,5-től, illetve az 1,3-tól sem, de azt a 2,2-öt így elfogadni az én szemembe halálos bűn és azt jelentené, hogy semmivel sem vagyunk jobbak, mint az előző testület volt, mert ilyen mértékű eladósodás még az ő esetükben sem történt meg. Ugyan terveztek, de szerencsére nem tudták megvalósítani, mert jött a 2006-os választás és drasztikusan sikerült visszafognunk. Halász Gyula: Polgármester Úr, az előző közgyűlésen, amikor a költségvetésről tárgyaltunk, elég furcsa módon viselkedett. Megmondom miért. Itt ül a könyvvizsgáló gyakorlatilag olyan 14 órától 11 óra 30-ig, egyetlenegy ízben nem adott neki szót, holott az Ő szakvéleménye, az Ő javaslatai mértékadóak, úgy gondolom, a testületre nézve is. Ez az egyik. A másik dolog, szeretném Polgármester Úrtól megkérdezni, hogy a költségvetés előkészítése tárgyalása során kivel egyeztetett? Tudniillik a sajtóközleményekből és személyes beszélgetésekből az derül ki, hogy Polgármester Úr a közgyűlés 50 %-ával nem egyeztetett a költségvetésről. Az Ön által sokat bírált előző testület és előző városvezetés minden képviselővel leült, illetve a frakciókkal leült a költségvetés tárgyalása előtt. Én határozottan emlékszem, hogy Litter Nándor polgármester még Zakó Lászlónak a véleményét is kikérte a költségvetésről, javaslatait befogadta. Ennek fényében, és annak fényében, hogy a könyvvizsgáló elmondta, hogy ez más városokban hogy történik, nehezményezem Polgármester Úrnak az álláspontját és kérdezném, hogy érezze-e valamilyen felelősséget a költségvetés előkészítése, megtárgyalása iránt, hogy ilyen stádiumba került ez az ügy? Hozzáteszem, hogy Polgármester Úr eléggé diszkriminatív módon kijelentette, hogy a kispártok képviselőivel, illetve a civilekkel nem ül le tárgyalni a költségvetésről. Ez pedig, úgy gondolom, hogyha a pártokat leszámítjuk, illetve a két frakciót leszámítjuk, akkor a közgyűlés 27 %-át teszi ki. Tehát nem is értem Polgármester Úrtól, hogy hogy képzeli azt, hogy felelős magatartást tanúsít annak, az Ön által beterjesztett javaslattal szemben, ha Ő semmibe nézi a képviselőtestület egy részét. Hozzáteszem, Szita László könyvvizsgáló elmondta, hogy ez más városokban hogy történik, a költségvetés elfogadása. Úgy történik Tisztelt Polgármester Úr, hogy a polgármester egyeztetést folytat a közgyűlés tagjaival, frakcióival, befogadja a javaslatokat, megvitatják, majd amikor a szavazásra kerül sor, fél, maximum egy óra alatt lezárják a költségvetést más városokban. Hozzáteszem, Zalaegerszegen cirka egy hónappal ezelőtt elfogadták a költségvetést, mert ott a polgármester csapatkapitányként tudott működni egy olyan fontos stratégiai kérdésben, ami az éves közgyűlés. Ön Polgármester Úr nem tud csapatkapitányként működni. Ön Albert Flóriánnak képzeli magát, egyedül akar játszani a pályán. Ez nem megy Polgármester Úr. Marton István: Halász úr, nagyon köszönöm a kioktatását, de azért felhívnám a figyelmét arra, hogy mindössze ez a 19. költségvetése a városnak, pontosabban, ha a változatokat nézem, akkor olyan 50 és 100 között valahol, de a 19 évi költségvetés, ami így vagy úgy keresztül ment a kezeim közt. Én ellenzékiként voltam a költségvetést előkészítő ad hoc bizottsági elnök, mert akkor a testület ezt igényelte. Ha jól emlékszem, öten voltunk. Ugye Böröcz úr? Mert csak Téged látlak azok közül, akik abban bent voltak? Tehát hangsúlyozom, ellenzékiként is volt ilyen funkcióm, úgyhogy, hogy kell egy költségvetést készíteni, illetve elfogadtatni, az az én részemről egy kicsit humoros, hogy Ön ezt nekem elmagyarázza, de hát semmi gond ezzel. A könyvvizsgáló a véleményét egyszer kifejtette. Miért mondta volna el ugyanazt még egyszer? Semmi értelme nem lett volna, nem is igényelte egyébként. Hogy kivel egyeztettem? Én kérem, elmondtam világosan, hogy a politikai súlya a közgyűlésben az én szemembe nézve kötelező súlya a frakcióknak van. Ebből mindössze kettő van. A kettőnek a létszáma együtt 18 fő, ami ugye több egy kicsivel, mind a kétharmados többség. Hogy ezek közül ki mennyire igényelte a részletes egyeztetést, erre én most nem óhajtok kitérni, de volt egyeztetés, illetve felajánlás. Van, aki mélyebben élt vele, van, aki kevésbé. Tehát ezt a kérdést sem annyira értem. Hát azt hogy más városokban hogyan történik, hát, az városfüggő. Egyébként Zalaegerszegen február 5-én, tehát már jó másfél hónappal ezelőtt elfogadták, úgyhogy nyilván Zalaegerszeg más helyzetben lévő város. Nem akarom itt az ő előnyeiket, meg a mi hátrányainkat különösebben kidomborítani, de nagyon örülnék neki, ha egyszer a zalaegerszegi költségvetést kellene nekünk összeállítani. Civilekkel is egyeztettem. Hogy esetleg nem azokkal, akiket Ön preferál, az egy másik ügy. Horváth István: Amit már az előző közgyűlésen is elmondtam, szeretném megismételni. Felelősen gondolkodó képviselő 2,2 milliárdos hitelfelvételt nem szavazhat meg. A jelenlegi helyzetben, amikor nem látjuk, hogy a forint árfolyamának hol a vége, hol fog megállni, azt gondolom, hogy ez politikai öngyilkosság lenne, ha ezt meglépnénk. Én el tudom fogadni a költségvetést abban az esetben, ha kiveszünk belőle olyan tételeket, például, mint a Kalmár utca kikötése, a műfüves pályák, netán a Zsinagóga állagmegóvása, amivel tévedés ne essék, nincsen bajom, csak egyszerűen ez még tűzoltómunkához is kevés. Tehát ahhoz, hogy a Zsinagógát megóvjuk, legalább 250, 300 millióra lenne szükség. Gondoljuk át még egyszer. Ha az 1,9-es költségvetést el tudják fogadni, azt én is meg fogom szavazni, de a 2,2 milliárdot nem. Marton István: Igen, hát erről beszéltünk a múltkori vita során is, hogy felelősen gondolkodó országokban, városokban a takarót rövidebbre húzzák még a lehetőségektől is, mert nem tudni még, hogy amikor a gödörbe kerül az adott ország, vagy az adott város, akkor mi történik. Én úgy gondolom, hogy nekünk a szerencse is a kezünkre játszott azzal, hogy hatalmas beruházások indulnak el pont akkor, amikor az ország a mélypont felé halad, hiszen a napokban mondták be, hogy a rendszerváltás óta, tehát 20 éve ekkora GDP csökkenése hazánknak nem volt. És ezek tényszámok, a Statisztikai Hivatal adatai. Tóth László: Érdeklődve hallgattam a képviselőtársaim hozzászólását. Hát megmondom, egy kicsikét furcsán érzem magamat, főleg annak fényében, hogy előttem van egy olyan kimutatás, ami a keresztségben azt a nevet kapta, hogy önkormányzati hitelállomány alakulása 2006-2009. Nem akarok itt a számokkal bűvészkedni, ez a kimutatás Polgármester Úrnál is megvan, tehát most a város polgárai felé mondom, a város hitelállománya 2008. XII. hó 31-én, figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamát is, 3.742.226.000 forint. Azon a közgyűlésen, amelyen természetesen pénteken délután nem vettem részt, a közgyűlés FIDESZ-es és SZDSZ-es képviselői többek közt elfogadtak egy olyan költségvetést – és majd szeretném a Jegyzőnőnek a jogi helyzetre bemutató észrevételét és válaszát kapni a tekintetben, hogy most akkor van költségvetése jelen pillanatban az önkormányzatnak vagy nincs – az elfogadott költségvetésben, kvázi felfogadott költségvetésben a hitel mértéke 2.179.919.000 forint. Ez mindösszesen, ha ez így maradna, az 5.922.000.000 forint. Ebben az évben, azaz 2009-ben a hitelállomány növekedése több mint 58 %-os. És azért nem értem, mert kezembe van az a kiadvány, ami Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programját mutatta be 2007-2010. évekre vonatkozóan, annak is az utolsó oldalán az epilógus címszó alatt Polgármester Úr a tisztelt közügyek iránt érdeklődő polgárokat szólította meg, amelyben visszamutat a 2002 és 2006. közötti önkormányzat idejében történt. Idézek: „Érdemes lett volna bemutatni az induló helyzetet és azt is, hogy hová jutatták a várost alapvetően a 2005-2006-os években folytatott garázdálkodásukkal.” És a végén pedig azzal zárja, hogy „Egyúttal elvárnám, hogy a várost ebbe a helyzetbe hozott testületi tagok nyilvánosan is elnézést érjenek tetteikért”. Én úgy gondolom, ha ez a több mint 2 milliárdos, majdnem 2,2 milliárdos hitelfelvétellel elfogadott kvázi költségvetés hatályban marad, akkor úgy gondolom, hogy a szocialista frakció nevében mi is elvárjuk majd Önöktől, akik megszavazták a költségvetést, hogy nyilvánosan fognak bocsánatot kérni a város polgáraitól. Akkor a következő. Csak még egy számot talán Önök is meg tudják jegyezni Uraim, Kedves Hölgyem! 2006-ban a 2006-os évi költségvetést – csak, hogy milyen viszonyok vannak, mi alakult ki itt három év alatt –, költségvetési koncepciót egyhangúlag fogadta el az akkori testület. Egyhangúlag, ellenzék és az akkori MSZP-SZDSZ koalíció is. Most perpillanat 9 igen szavazatot kapott a költségvetési koncepció. Tulajdonképpen én csak ennyi szerettem volna mondani, és nagyon helyesen fogalmazta meg Polgármester Úr a szocialista frakció véleményét, álláspontját, hogy mi az 1,2 milliárd forintos hitelfelvételt tudnák támogatni, azon kívül természetesen a felettit nem. Marton István: Köszönöm Tóth úr. Igen, Ön, mint derék ellenzéki, már át is számolta az aktuális árfolyamra a hitelt, de ez nem annulálja azt, hogy a felvétel számaiból kiindulva 130-140 millió forinttal tavaly csökkent a hitelállomány a tavalyelőttihez képest. Egyébként az a szám, ami ott szerepel, az már nem igaz, mert most egy kicsit újból javult a helyzet, de ebbe tényleg ezért nem akarok belemenni, mert ez naponta változik. Mindig az a legjobb, hogyha az összehasonlíthatót az összehasonlíthatóval hasonlítjuk össze. Na most Önnek abban is igaza van, hogy elnézést kellett kérni az előző testületnek, vagy illett volna. És én pont azt szeretném elkerülni, hogy ez ránk is igaz legyen, mert ha 2,2 milliárddal vesszük fel, vagy ez a tragédia bekövetkezne, nevezzük így, akkor ugye az mintegy 60 %-a az összes hitelnek, ami a tőkét illet, kamatokról most ne beszéljük. Az 1,8 millió lenne a fele a 3,6 milliárdos össz. hitelnek. És amit Önök javasolnak, hogy 1,2 legyen, az ugye ebből értelemszerűen éppen az egyharmada lenne, ami még mindig nagyon nagy szám, de jó célok érdekében szabad eladósodni, csak nem ész nélkül. Itt megvannak a jó célok. Soha nem látott mennyiségű pénz ömlik be a városba, ugye a két megaberuházás. De tulajdonképpen a harmadikat, az 1 milliárd körüli TISZK-et is a megaberuházások közé sorolhatjuk, és akkor nem is érdemes beszélni a 100 milliótól mondjuk, a 500 millióig terjedő beruházások sorozatáról. Nem értem a világvége hangulatot. Miért kell ekkora hiteleket felvenni? Kérem, nem kell. Mondom, én nagyon szeretném elkerülni és én mindent meg is teszek annak érdekében, hogy legalább nekem személy szerint ne kelljen elnézést kérni majd az utódainktól. Jegyző Asszonynak megadom a szót, mert megszólította Frakcióvezető Úr. Dr. Tuboly Marianna: Tóth László képviselő kérdésére válaszolnám - van-e a városnak érvényes költségvetése? A válasz a következő: március 6-án, soron kívüli ülésen a közgyűlés 10/2009. számú önkormányzati rendelettel elfogadta a város költségvetését. A polgármester ezt a költségvetési rendeletdöntésnek az ismételt tárgyalását kezdeményezte az önkormányzati törvény 35. § (3) bekezdése alapján, ami azzal a kötelezettséggel jár a jegyző számára, hogy az ismételt döntés tárgyalásáig a rendeletet nem hirdetheti ki. Az ismételt döntés tárgyalására a mai nap kerül sor. Ezt a közgyűlés napirendre vette. A polgármesternek fog az indítványáról szavazni és ettől függően fog, döntés születni. Amennyiben a polgármester indítványát nem fogadják el, akkor a rendeletet az önkormányzati törvény alapján a polgármester írja alá. Itt már nincsen választási lehetőség sem a polgármesternek, sem a jegyzőnek, hogy aláírja a rendeletet vagy sem. Kötelező az önkormányzati törvény 16. § (3) bekezdése alapján ennek az ülésnek a végén mind a polgármesternek, mind a jegyzőnek aláírni az érvényes döntést. Amennyiben olyan döntés születne, hogy a polgármester indítványára a közgyűlés visszavonná a március 6-i ülésen elfogadott rendeletet és egy új, a második beterjesztés szerinti rendeletet fogad el, akkor arra vonatkozóan lenne az a kötelezettség, hogy azt alá kell írni, és ki kell hirdetni. Tehát Tóth úr kérdésére egy mondatban a válasz a következő: igen, van a városnak elfogadott költségvetése, és az percek kérdése és kihirdetésre kerül. Marton István: Ezzel ellentétes vélemények tömkelegét is hallottam. És hogyha ismételt megtárgyalást kell kezdeményezni, akkor értelemszerűen nincs. Bene Csaba: Sok-sok gondolat elhangzott, vagy szó elhangzott az előbbi időszakban és nekem ez sok-sok gondolatot indukált a fejemben. Hát úgy gondolom, hogy az előző közgyűlés sem kért elnézést azért, amit csinált. Én úgy gondolom, hogy akkor átgondolták, hogy mit szeretnének, aztán utólag mindig lehet igazából minősíteni, hogy mi miért történt, meg hogyan történt. Én remélem, hogy nekünk sem kell ilyen helyzet elé nézni, hogy ki kellene állni, és azt kell mondani, elnézést kérünk, mert olyan nagyon rosszul döntöttünk. Volt egy csomó döntés, amivel elmondhatta volna a másik testület is, de visszafelé ne mutogassunk. Én nem gondolom azt, hogy mondjuk Kaposvár képviselőtestületének, meg Debrecen képviselőtestületének folyamatosan elnézést kellene kérnie, amikor a hitelállománya arányaiban összehasonlítva messze a miénk felett van, és meg kell nézni, mondjuk, hogy Debrecen városa milyen állapotban van, az ott élő polgárok hogy érzik magukat, hogy működik az ottani gazdaság és mit csinálnak. Ugyanezt meg lehet nézni Kaposváron, hogy mi történik, ahol a pontosan most meglévő gazdasági, pénzügyi válságra való tekintettel előrehozták a többmilliárdos beruházásokat. El kell gondolkodni azon képviselőtársaim, hogy mi a járható út. Én úgy látom eddig, hogy azok a megszorító intézkedések, amelyek a Kormány részéről jönnek mindenféle oldalról, nem vezetnek eredményre, mondják a szakemberek, mert sorra cáfolják meg, hogy amiket terveznek bevezetni, azok nem hoznak olyan eredményeket, mint amiket várnak. Ha valaki figyelte a híradásokat, akkor a legutóbb talán ezek a cafeteria-rendszerben működő étkezési hozzájárulásnak a megadóztatása, meg nem tudom milyen adóztatások, utána leírták a közgazdászok, hogy kérem szépen, sehova nem vezet, mert nem marad meg belőle több pénzt a költségvetésbe. Felejtsék el ezeket. Mi azokat a módosító indítványokat, azokat azért terjesztettük be, hogy a kanizsai vállalkozóknak próbáljunk meg ebben a nehéz időszakban valamilyen segítséget nyújtani, munkát adni. Úgy gondolom, hogy ez egy jó elgondolás volt. Aztán lehet itt sorolni tovább képviselőtársaim részéről, hogy mi az, amit nem kellene megvalósítani, és ismét nem visszafelé mutogatnék én. Abban egyetértünk talán mindannyian, hogy át kell tekinteni, újra meg kell nézni, hogy mit kell tenni és talán az igaz, hogy ez kellő mértékben nem valósult meg az előző időszakban, tehát a költségvetés előkészítésekor. Mi a következő közgyűlésre, tehát a jövő heti közgyűlésre egyéni képviselői indítvánnyal fogunk jelentkezni, amelyben egy bizottságnak a felállítását fogjuk javasolni a közgyűlés részére, ahol mindenki részt fog venni a mi elképzelésünk szerint. Tehát, úgy mindenki, hogy minden oldal, nemcsak a frakciók, hanem a független képviselők is részt vehetnek benne, vagy képviselőjük. És egy nagyobb bizottság üljön össze és tekintse át a költségvetést, nézzük meg, hogy mit lehet tenni, de mi azt az elgondolást, hogy most csak az 1,9-et, ami az én véleményem szerint, hogyha az előbb elhangzottakat figyelembe vesszük, akkor ugyanolyan rossz, mint a 2,2, tehát igazából nem értem, hogy akkor most miért kellene most változtatnunk 1,9-re. Ezt nem támogatjuk. És a későbbiekben azt a munkát viszont el kell végezni és remélem, hogy ebben partner lesz az ellenzék legnagyobb frakciója is és a többi képviselőtársam is. Marton István: Frakcióvezető Úr, ha Önöknek ilyen szándékuk volt, akkor talán valamikor decemberben kellett volna bizottságot létrehozni a költségvetés előkészítésére, ami a korábbi években nem azt mondom, hogy általános gyakorlat volt, de vagy négy-öt biztos volt ilyen. De ilyen javaslattal engem senki se keresett meg akkor. Nem tartom én szerencsés példának se Debrecent, se Kaposvárt. Itt az adóerő, a tőkeerő, visszafizetési kötelezettség egészen más. Tehát ne hasonlítsuk össze az összehasonlíthatatlant egymással. Kaposvár esetében meg egyszerűen arról van szó, hogy azért kellett nekik beruházásokat előrehozni, hogy ne üljön le. Itt meg ömlenek a beruházások. Ezt kell nekünk meglovagolni. Nekünk arra kell gondolni, hogy esetleg még újabb pályázati pénzeket nyerünk, és ahhoz legyen önrészünk, mert akkor komoly kilátásaink vannak Uraim anélkül, hogy itt bármit is előre elmondanék. Tehát erről szól a történet, hogy ott azért kell valamit tenni, hogy ne üljenek le, itt meg mondhatnám azt, csak nem lenne szerencsés, de azért utalok rá, hogy dübörög a gazdaság és ebben nekünk nagyon-nagy szerencsénk is volt, de azért a szerencse csak a mellé áll, aki ezért tesz is valamit. A kanizsai vállalkozóknak meg nem is értem ezt a fajta támogatását. Hát mondjuk, a műfüves pályák mennyi kanizsai munkahelyet teremtenek? Semennyit. Mennyit teremt, hogyha vásárolunk földeket a Kalmár utcától északra a Dózsa György útig? Semennyi munkahelyet nem teremt. Azt meg vissza kell, hogy utasítsam, hogy az 1,9-es, az ugyanolyan rossz, mint a 2,2. Az 1,9, az egész jó alap arra, hogy 4-500 milliót lefaragjunk belőle. Mellesleg én nem ellenzem Bene úr, hogy bizottsági javaslatok legyenek, de ha itt nagyon sokan részt vesznek egy bizottságban, ezt ugye már a tudósok elméletileg bebizonyították, hogy a tett halála az okoskodás. És minél nagyobb létszámú egy bizottság, annál kevésbé várható eredmény tőle. Nem véletlen, hogy minden közgyűlésnek, ennek is megvannak a szakbizottságai. De, hogy itt mindenféle erőt bevonjuk, aztán leül mondjuk egy tucat ember költségvetést farigcsálni - elfogadott költségvetést, legyünk optimisták –, az az én szemembe tökéletesen nonszensz. Papp Ferenc: Nem volt szerencsés olyan nyilatkozatot tenni akár közgyűlésen, akár a helyi médiában több helyen is, hogy Polgármester Úr vagy a nagyobb oldal, tehát a jobboldal csak a két frakcióval egyeztet. Polgármester Úr többször tett ilyen nyilatkozatot, de hát nem csak a nyilatkozat nem volt szerencsés, hanem én úgy gondolom, a gyakorlat sem, természetesen. Meggyőződésem, én nem számoltam ki különben, hogy ez a két kispártnál és a Cserti úrnál összesen 27 %-ot jelent, de eszembe jut a korábbi két megyei közgyűlési ciklus, amikor akár Varga Lászlónak, vagy Kiss Bódog Zoltánnak hívták a megyei közgyűlés elnökét, de mind a ketten vették a fáradtságot, hogy még az egy vagy két főből álló csoporttal, illetve személyekkel is egyeztetett a megyei közgyűlésben. Ez a dolog egyik része. A dolog másik része, természetes, hogy én se tudom támogatni a csaknem 2,2 milliárdos hitelfelvétellel járó új költségvetést. Annak idején, amikor azon a bizonyos közgyűlésen elénk került az az anyag, az a költségvetés, amely 1,6 milliárdos hitelfelvétellel számolt, én naiv módon azt hittem, hogy ebből még lehet valamit faragni, és valahol 1,3-1,4 milliárd körül megállunk. Mi történt? Az egyénileg megválasztott képviselőtársaim, akár bármelyik oldalon ül, innét is különben, mindegyik oldalról, vagy mind a három területről a javaslatuk tucatjait hozták. Volt olyan képviselőtársam, akinek a javaslata fölött legalább 6-7 percig szavaztunk, több oldalon keresztül ugye szerepelt az anyagban. Én arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nem kell pánikba esni Tisztelt Képviselőtársaim, ez a választási ciklusnak az utolsóelőtti éve, nem most kell, ebben a költségvetési évben megoldani minden olyan problémát, ami az egyéni választókerületekben jelentkezik. Jövőre is lesz költségvetés, jövőre is lesz még év. Mint szociáldemokrata, azzal természetesen egyetértek, hogy azok a peremkerületi képviselők, aki az esélyegyenlőtlenség megszüntetése érdekében, nem most, hanem már évek óta kérik és sürgetik olyan fontos beruházások megépítését, létrehozását, mint például az orvosi rendelő Kiskanizsán, vagy az ugyan az idén került szóba a miklósfai Mindenki Háza, amit szintén támogatok. Ezek valóban fontosak. Vagy nagyon fontosak az általános iskolák és a középiskoláknak a fölújítása. Ezeket természetesen támogatom. De több képviselőtársam korábbi közgyűléseken rendre elmondta, hogy melyek azok a tételek, és ezek nagyságrendben is jelentősek, amikkel lehetne ezt csökkenteni. Én egy körülbelül 1,6 milliárdos hiteltartozással tudnám ezt megnyugtató módon ezt a költségvetést támogatni és elfogadni, és mindannyiunkat önmérsékletre intem a szavazásnál is, a hozzászólásoknál is, a megnyilatkozásokban is. Marton István: No, hát amit mondott az elején, az nekem nem tetszett, de amit a végén mondott, az már annál inkább. De remélem, az elején csak véletlenül említette ötüket, akik tőlem balra ülnek a sor végén, mert jobboldalt is ülnek a sor végén ketten, akik szintén nem frakciótagok. Mellesleg én nem azt mondom, hogy Önnel egyeztettem a költségvetésről, de azért beszélgettünk mi a költségvetésről, ha nem is szervezett formában. Igen, hát 27 %-a a testületnek az, aki nem tartozik egyik frakcióhoz se, ez ténykérdés. Bicsák Miklós: Nagyon röviden, és én is kicsit vívódom, és ez nem mellémagyarázkodás a dolgoknak. Itt felelősséggel kell dönteni, és úgy éreztem mindig, amikor kellett, megszavaztam a város költségvetését, mert egy városnak működni kell. Ez ugyanolyan, mint egy családban, úgy sáfárkodni, vagy egy vállalkozásban, hogy az ember mindig az előrehaladást, a fejlődést próbálja. Nekünk kötelesség, mint képviselőknek, hogy a városunkban mindig valami eredmény szülessen, és a város előrelépjen, nem a lemaradás irányában. A költségvetés nagyon kemény dolog, nem akarok vitát, és nem is haragudtam meg itt Karádi Feri barátomra, a kanizsai hírlapban, újságban kihangsúlyozta, hogy mi vagyunk lám, lám a bűnösök, az az 5 képviselő, a Horváth István, a Polai, a Bicsák Miklós, és még nem is tudom hirtelen, melyikünk, mert hát mi a kívánságlistánk. Mint egyéni képviselő az a dolgunk, hogy a kívánságlistát benyújtsuk a körzetünkben, és próbáljuk a lehetőségeinknek megfelelően kérni a város közgyűlését a büdzsé lehetőségeink megfelelően, hogy az adott városrészben a legsürgősebb, a legfontosabb dolgok megépüljenek, vagy hát fogjanak a jövőben. Nincs semmi gond, úgyhogy én ezt tudomásul vettem, ez politika, Ő szépeket akart kifelé mondani. A másik, nagy tisztelettel, de itt van Cseresnyés alpolgármester úr, és FIDESZ frakcióvezető Bene Csaba úrnak el kívánom mondani, ma reggel is három, ha akarják, név szerint meg fogom, mert vállalják a nevüket, építőipari vállalkozások felhívták a figyelmemet, mert Alpolgármester Úr, városunk alpolgármestere, Cseresnyés Péter nyilatkozott a rádióban, hogy így támogatjuk, úgy támogatja, ha a költségvetés el lesz fogadva, meg hát a büdzsé, a kanizsai vállalkozásokat. Csodás dolog ez Tisztelt Polgármester Úr és Tisztelt FIDESZ frakció, és Bene frakcióvezető úr. Én nem mondhatom, mert megkeresnek, bizalommal, egy presszóban le kell ülni azokkal a vállalkozókkal, azokkal az emberekkel, akinek gondja van, munkahelyeket adnak az egyszerű segédmunkás, hogy a családját eltartsa, de azok a hangzások, amik itt az orgánumban mennek, hogy a FIDESZ a kanizsai vállalkozókért, kérem, most mondok konkrétan, mit tettek Önök, hogy az építőiparban ne Mezőtúrról, ne Szolnokról, például a Kinizsi orvosi rendelő, mindegy, hogy pályáztatás, de mint városvezetői, vagy mit tesznek abban, hogy a Rozgonyi utcai volt tüdőgondozó épületét ne mezőtúri vállalkozások? Kanizsai helyi építőipari vállalkozásoknak kellene segíteni, odaadni, aki 5-6 embert nem tudja hova tenni, elküldi fagyszabadságra, elküldi munkanélkülire, és mi meg itt mondjuk, vagy mondják Önök, hogy így a kanizsai – nem tesznek semmit, ezt én állíthatom, mert elmondják. Én meghívom Önöket holnap reggel a rétesboltba, rétescukrászdába, ott az a négy vállalkozó elmondja a szemükbe, hogy nem úgy van, amit a rádióban Önök kihangsúlyoznak. Ha segíteni akarjuk a vállalkozásokat, akkor meg kell tenni, hogy aki helyi adót befizet, mint vállalkozó, maximálisan a legkisebb is, ha egy temető ravatalozó felújítása is, a kanizsai vállalkozók kapják meg. Nem ők kapják meg, ezt tapasztaljuk egyéb területen, hogy mind vidéki, budapesti, vagy az ország különböző vállalkozások. Ebben kérem a segítségüket, így gondolkozzanak és így álljanak a kérdéshez. Visszatérve a költségvetéshez, támogatom, ha 2 milliárd alá lemegy a költségvetés, ahogy Polgármester Úr, Horváth István képviselőtársam elmondta, vagy Papp képviselőtársam, 1,6-1,9 között lesz, minden szó nélkül, tisztességgel, tiszta lelkiismerettel támogatni tudom, mert a felelősség. Nem biztos, hogy jövőre mi már képviselők leszünk, vagy Önök, mert lehet, hogy én már nem, de kérem szépen, itt felelősség van a város irányában úgy, mint otthon a családban. Kérem, így gondolkozzanak, így gondolják át, mert nagy dolog az adósság. Lám, lám, látjuk ezt a világrecesszióját, hogy milyen gondok, problémák vannak, emberek őrületbe mennek. Kérem, hallgassák meg a bölcs szavaimat. Marton István: Igen, hát azért annyit el kell, hogy mondjak, hogy az idei felhalmozási célú kiadások, tehát magyarul a beruházások, hogy mindenki értse, miről van szó alapjaiban, a tavalyinak 225 %-át teszik ki. Recesszióban ilyen számot soha senki nem produkált, és szerintem még a nélkül sem, soha nem történt az, hogy 6,3 milliárd legyen e célra betéve a költségvetésbe, amely a mintegy 22 milliárdos költségvetésnek közel 30 %-a. Ilyen arányszámokra 19 évre visszamenőleg sem emlékszem. Cseresnyés Péter: Válaszolni szeretnék Bicsák Miklós képviselőtársamnak a fölvetésére. Úgy próbálom ezt megtenni, hogy arra a szintre azért nem süllyedek le, vagy nem szeretnék lesüllyedni, ahova populista mondataival képviselőtársam lesüllyedt. Nem kellene összekeverni dolgokat képviselőtársam. Pályáztatás van, és a pályáztatás során a törvényességet be kell tartani. És hogyha vannak olyan munkák, amit meg lehet csináltatni kanizsai vállalkozókkal, azt kanizsai vállalkozók csinálták meg. Többek között, hogyha visszatekint, nem kell messze visszamenni, néhány hónapot az év végi út-, járdafelújításoknak a többségét kanizsai vállalkozások csinálták meg. Amit nem tudtak megcsinálni, azt nyerték el valószínűleg olyan cégek, amelyeknek a központja, mondjuk, nem Nagykanizsán van. Tehát nem kellene olyan vádakkal illetni a hivatalt, mert a hivatal rendezi, és nem az önkormányzati képviselők, hogy ki dolgozik és ki nem dolgozik kanizsai munkákon, a hivatalt olyanokkal vádolni, amiről nem tehetnek, mert a törvények, a szabályozás köti az ő kezüket. Egyébként, és azért mondtam, hogy nem kéne összekeverni dolgokat, és hetet-havat összehordani, az ügyészségé például a tüdő…., csak egy példát hadd emeljek ki, az ügyészség vásárolta meg a volt tüdőgondozót. Kérdezem én képviselőtársam, mi köze van az önkormányzatnak ahhoz a munkához? Milyen hatással lehet arra, hogy ki végzi azt a munkát el, amit az ügyészség rendel meg? Azért kérem, hogy ha lehet, akkor ne menjünk olyan távlatokba el, és olyan dolgokról ne beszéljünk, ami nem a költségvetéssel függ össze, ráadásul, ami nem is fedi a valóságot. Arról meg egyáltalán ne ejtsünk szót. Marton István: Így érintőlegesen szóba kerültek a közbeszerzések. Igen, hát ebben alapvetően minket hátrányosan érintő intézkedések is vannak. Hogy mondjak egy konkrét példát, a 15-45 millióig a nemzeti kategóriába esőknél eddig lehetett egyszerűsített eljárást lefolytatni, ami azt jelentette, hogy legalább három jelentkezőt meghívtunk, és amelyik a legjobb ajánlatot adta, azt kihirdethettük. Most ugyanaz vonatkozik már erre is, mint ami korábban a nagyobb értékekre vonatkozott. Az meg való egy igaz, hogy az Országos Főügyészség hála isten megvette tőlünk gyakorlatilag tavaly év elején a volt tüdőgondozót, ahhoz nekünk semmi közünk nincs, beleszólás nincs. De azért azt hiszem, hogy 6,3 milliárdnyi beruházásnál a mi vállalkozóink, ha bírják azt a versenyt, hogy meg tudnak nyerni egy közbeszerzést, akkor, akkor nyerők, ha pedig nem, akkor majdnem egészen biztos, hogy a munkaerőt, azt innen fogják toborozni, nem pedig, mondjuk, a Nyírségből, tehát alvállalkozóként, és ez a gyakorlat, rendszeresen beszállnak. Ezeket az ügyeket szerintem nem érdemes nagyon fetisizálni. Dr. Tuboly Marianna: A precíz tájékoztatás kedvéért, a közbeszerzési ügyekben ugye a polgármester az, aki a közgyűlés nevében ajánlatkérő és döntéshozó is egyben. Tehát itt kiigazítanám a Polgármester Urat, tehát nem a hivatal, hanem a polgármester az, aki az ajánlatokat kiírja, és végül döntést hoz közbeszerzési ügyekben. Van Közbeszerzési Bizottság, akinek az a hatásköre, hogy javaslatot tesz, illetőleg véleményez. Marton István: Kit igazított ki Jegyzőnő? Mert nem értettem pontosan. Alpolgármester Urat. Köszönöm. Való egy igaz, és ez így korrekt volt, hogy a Közbeszerzési Bizottság kvázi dönt. Én nem emlékszem olyan esetre, de az itt lévő bizottsági elnökök, mert ugye hat meglévő állandó bizottsági elnök adja a Közbeszerzési Bizottságot, de ha netán volt ilyen, akkor említsék meg, hogy én valaha megvétóztam volna a hat embernek a javaslatát. Nem mondom, hogy nem kerül rá sor adott esetben, de ilyenre két és fél év alatt nem hiszem, hogy sor került, de ki lehet engem javítani. Jó, köszönöm, nem látok nagy tolakodást, tehát nyilván nem volt ilyen. Bene Csaba: Tisztelt Bicsák Képviselőtársam! Ma már egyszer volt olyan felszólalása, ami után gondolkodtam, hogy gombot nyomok, amikor Halász Gyula képviselőtársamat utasította rendre egyáltalán nem elfogadható módon és stílusban. Most, amit el kezdett itt mondani, azt igazából azért nem értettem, mert Ön vállalkozó. Pontosan tudnia kell, hogy hogyan lehet ma munkákat elnyerni, megnyerni. Én azért is csodálkoztam, hogy Böröcz képviselőtársam nem fogta meg az Ön kezét, hogy Miklós ezt nem kellene így mondani. Bicsák Miklós: …. legyetek vállalkozók és ….. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni, hogy mit mond) Bene Csaba: ….. Képviselőtársam! Nem ilyen szinten kell ezt csinálni. Hát én úgy gondolom, hogy mi a lehetőségét teremtjük meg azzal, hogy kanizsai vállalkozók munkát kapjanak, hogyha a költségvetésben vannak olyan tételek, amelyeket majd meg lehet hirdetni. Úgy gondolom, hogy a tavalyi út-, járdafelújítások kapcsán is, amelyek ősszel kerültek elvégzésre, a kanizsai vállalkozók kapták 90 %-ban – nem is nézem meg, hogy ki kapta ezt a munkát, mert van erre hivatott osztály, meg hivatal, akik ezt csinálják. Azzal vádolni bennünket, hogy mi össze-vissza beszélünk ilyen téren, az, komolyan mondom, ezt most már sértésnek veszem képviselőtársam, mert most már többedszer ragadtatja el magát ilyen politikai megnyilatkoztatásokra nem csak a közgyűlésben, hanem más alkalmakkor is. Igenis ma is fenntartom azt, hogy ezek a beruházások, amelyek út-, járdafelújítások, intézményfelújítás, mind a kanizsai vállalkozóknak adnak lehetőséget. És nagyon jól mondta Polgármester Úr, ha bírják a versenyt. Igen. Úgy bírják a versenyt, hogy esetleg reális, és normális anyaggal pályáznak be. Azon meg aztán lehet vitatkozni, hogy a közbeszerzési törvény, az jól szabályozza-e itt a döntési mechanizmust vagy nem jól szabályozza. Ugye szakemberek erről sokat vitáznak. De azt mondani Ön által, hogy mi aztán egyáltalán nem támogatjuk a helyi vállalkozásokat ezen a téren, azt visszautasítom. És nem csak, hogy mi támogatjuk, a közgyűlés is támogatja az adórendeletével, az iparűzési adórendeletével, és minden egyéb módon, amikor a munkahelyteremtést is támogatja a közgyűlés. Nem azt mondom, hogy a FIDESZ frakció, meg a FIDESZ, hanem a közgyűlés támogatja, és ebben Ön is benne van, meg mi is benne vagyunk. Marton István: No Urak. Én azért úgy veszem észre, hogy oda-vissza megy itt a sárdobálás, mert itt lehet Bicsák urat elmarasztalni, de az Alpolgármester Úr is ugye ilyeneket mond, hogy hetet-havat hord össze Bicsák úr. Szóval, az meg a dolognak a másik oldala. Ha így is gondolja, akkor talán négyszemközt szünetben vagy a végén kéne megbeszélni. Bene úrnak meg annyit, hogy tényleg lehet vitatkozni arról, hogy jó-e a közbeszerzési törvény vagy rossz. Én azt mondom, hogy a módosítás során vannak neki sikeresebb részei is, de vannak olyanok, amik számunkra kifejezetten hátrányosak. Azt meg javaslom Bene úrnak, hogy nézzen utána, hogy tavaly tél elején végzett útfelújításokat kik nyerték el, mert szerintem csak töredéke volt olyan, aki kanizsai vállalkozó volt, nagy nemzetközi cégek …. Igen. Cseresnyés Péter: ……de azt nem tudja megcsinálni kanizsai …. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni, hogy mit mond) Marton István: Hát akkor meg ne hivatkozzunk rá, hogy szinte semennyit nem csináltak a nagyok. Bicsák Miklós: Semmi kötözködés vagy valami, de azért annyit Alpolgármester Úrnak és Bene úrnak, Ti nem éltek a vállalkozók világában, nem tudjátok, az az egyszerű vállalkozó, aki azon …, hogy hétfőn reggel hova küldje el az emberét, van azok a munkák, felsorolták. Én nagy tisztelettel ismétlem, most is, mindkettő, fogadjátok el, le lehet ülni baloldali emberrel is, nem a Cseresnyés Péter alpolgármester úr mondta, hogy ne üljetek cukrászdában a Bicsákkal, meg a Tóthtal, mert baloldaliak. Le kell ülni, mert a város ügyéről van szó, és képviselnünk kell, és tenni a városért. Itt kezdődik a kompromisszum, nem az, hogy össze-vissza beszélek. Hála isten, még nem vagyok kiskorúsítva Alpolgármester Úr és Bene úr. A várost támogassátok. Röst János: Én helyeselném Jegyző Asszonynak a véleményét, tehát gyakorlatilag az önkormányzatnak, kanizsai önkormányzatnak van elfogadott költségvetése, még egyszer kijelentem, van. A hatálybalépése a mai nap utolsó zárónap, ezt követően, amennyiben a közgyűlés nem dönt a visszavonásáról, akkor ki lesz hirdetve, és ki kell hirdetni. Tehát itt nincsen választási lehetősége a jegyzőnek és a Polgármester Úrnak. Ezt azért mondom el, mert mindenki úgy gondolja, valami lebegtetésről lenne szó, és itt a költségvetés ilyen fikció lenne az önkormányzatnál. Nem az, ezt az elmúlt rendkívüli közgyűlésen az önkormányzat elfogadta, tehát van költségvetése az önkormányzatnak. Én nem szeretem ezeket a számokat hallgatni, hogy 1,9, ez olyan, mint a lottó, hogy mindenki bemond egy számot, aztán a végén egyik se nyer. Igazából nem az a kérdés, hogy ez most 1,6, 1,9 vagy 2,2, vagy 2, hanem annak mi a belső tartalmi eleme. Én azt hiszem, hogy itt a lényeges rész, az a működési hiánynak az összege. Ez lényegében megegyezik az elfogadott, körülbelül a polgármesternek a beterjesztésével közel azonos. Tehát én a problémát ebben látom, nem pedig a fejlesztési hitelekkel. A fejlesztési hiteleknél el lehet hagyni célt, tehát az kezelhető, az döntés kérdése. Igazából, ami beboríthatja a költségvetését a városnak, az a működési hiány, és annak az összege. Tehát hogyha erre tenne valaki javaslatot, örömmel venném. Egyébként az előző közgyűlésen sem Polgármester Úr, és sem az MSZP frakció lényeges költségcsökkentő módosító javaslatokkal nem álltak elő, tehát gyakorlatilag arról nem is lehetett szavazni. Annyi történt, hogy polgármester beterjesztéséhez képest elmozdult fölfelé a költségvetés, arányaiban, amit a Polgármester Úr fontosnak tartott, azok kikerültek, amit egyes képviselők tartottak fontosnak, vagy képviselőcsoportok, meg bekerültek. De azzal a feltétellel, hogy a 2008. évi zárszámadáskor ezek újra lesznek tárgyalva, és 2 milliárd alá lesz gyakorlatilag ez lecsökkentve. Én arra kérném a testület tagjait, hogy fogadjuk el, hogy van költségvetése a városnak, mindenki működjön abban közre, hogy ez a hitelállomány lefelé mozduljon el, és én várom Polgármester Úrnak is a véleményét, hogy miben. Hát, tessék letenni egy csomagot akár egyenként, akár külön-külön, vagy témakörönként, de így nem lehet tárgyalni egy költségvetési vitát, hogy mindenki beszél valamiről, és senki se látta az egészen. Ez olyan dolog, mint egy sötét szobában megfogni egy fekete macskát, körülbelül. A másik, hogy most sincsen előterjesztés Polgármester Úr. Én kérem Önt, hogy fogalmazza meg, Ön szokta kérni a képviselőktől, írásban, ha lehet, mert úgy szokták az ilyet, hogy mit akar visszavonatni. Elfogadtunk 12 darab határozatot az előző közgyűlésen és egy költségvetési rendeletet. Melyiket tetszik visszavonatni? Amelyiket vissza akarja vonatni, meg kell fogalmazni, és a szavazáskor fel kell tenni szavazásra. Nem általában lehet visszavonni valamit. Megvannak a sorszámok, rendeletszámok, határozatszámok, azokat tessék megfogalmazni. Marton István: Röst Úr! Én egyszer már elmondtam Önnek. Ha elolvassa figyelmesen a meghívót, abban az van, hogy az idei költségvetés ismételt tárgyalása a március 6-i kezdeményezés alapján. Tehát a kiküldött II. menetes költségvetés…. 1,9 milliárdról tárgyalunk. Azért van ideírva, hogy hozza magával. Hát egyszerűen én ezt nem értem. Ha egyébként döntést ismételten meg kell tárgyalni, akkor teljesen nonszensz, hogy valami el lenne fogadva. Hát ilyen nincs. Dr. Tuboly Marianna: Polgármester Úr, tájékoztatom, hogy van ilyen. Ez a 10/2009-es költségvetési rendelet, amit a közgyűlés elfogadott. Polgármester Úr tájékoztatom Önt arról, hogy a 2/3-os önkormányzati törvény Önnek nem adott vétójogot semmiféle önkormányzati döntéssel kapcsolatban. Egyébként ezt Ön is beismerte, amikor arról beszélt, hogy a Parlamentben ezt nagyon sokan szeretnék. Nincs vétójoga a polgármesternek, van egy kezdeményezési joga, ami azt jelenti, hogy a közgyűlésnek napirendre kell tűzni a kérdést, és a kezdeményezés ügyében tárgyalni kell. Ön elmondta, hogy mi a kezdeményezése, ezt ki kell egészíteni azzal, hogy a 10/2009-es önkormányzati rendeletet és a kapcsolódó határozatokat javasolja Ön visszavonni, hiszen el vannak fogadva, a közgyűlés azért szokott szavazni, mert döntéseket hoz. Ezt a döntést Ön fogja javasolni, hogy vonja vissza a közgyűlés. Amennyiben visszavonta, úgy tud döntést hozni arról, amit Ön előterjeszt. Marton István: Én az előbb elmondtam Önöknek, hogy mit jelent ez a vétó, ami nem vétó, viszont, ha valamit ismételten meg kell tárgyalni, akkor az azt jelenti, hogy nincs elfogadva. Azért sincsen 10/2009-es rendeletünk, mert nincs aláírva, és ki sincs hirdetve. Tehát elméletileg sem lehet. Tehát én ezt így értelmezem. Ezen lehet teoretikus vitát nyitni, lehet húzni az időt, de hát mindenki lelke szerint. Dr. Kolonics Bálint: Én a napirendhez inkább formailag szeretnék hozzászólni, idáig tartalmi hozzászólások voltak, ami számszaki hozzászólást jelentett, most az utolsó két felszólalás, hozzászólás, az kezdett közelíteni egy kicsit a lényegi dolgokhoz. Én, hát vártam Polgármester Úr azt, hogy írásban valamiféle előterjesztés az asztalra kerül, hiszen rendeletalkotásról van szó, azt csak írásban teheti meg a közgyűlés. A március 5-ei anyag természetesen egy írásbeli előterjesztés a költségvetési rendelet alkotására, csak hát azóta eltelt egy kis idő, meg született döntés a közgyűlésben, a közgyűlés határozatokat hozott, illetve rendeletet alkotott a 10/2009. számon, amit most itt a mai közgyűlésen szóban ismerek és tudok meg, hogy a 10/2009. számú rendeletről akarunk egyáltalán tárgyalni. Tehát én vártam volna azt, hogy az elfogadott költségvetési rendeletet írásban Polgármester Úr ideterjeszti a közgyűlés elé, ahol tényleg látjuk tartalmilag, hogy miről is tárgyalunk, illetve mellé akkor lehet azt mondani, hogy kérem, akkor én azt kérem elfogadni, mint polgármester, ami a március 5-ei előterjesztésben szerepel, de akkor készüljön egy előterjesztés, amiben szerepel az, hogy a 10/2009. számú rendeletét a közgyűlés hatályon kívül helyezi. Mindemellett mi alkottunk egy Szervezeti és Működési Szabályzatra vonatkozó rendeletmódosító rendeletet is, tehát azt is hatályon kívül kellene helyezni. Én azt vártam, hogy ezzel kezdődik a közgyűlés, hogy a közgyűlés ez irányú szándékát kifejezi, hogy hatályon kívül helyez-e valamit, és utána belemegyünk az érdemi vitába, és birkózunk egymással, hogy akkor mi legyen, és akkor mi legyen az új költségvetés. Nem ez történik. Én szeretném megkérdezni ennek a technikai módját. Tehát most hatályon kívül akarunk valamit helyezni, és egy új rendeletet elfogadni, vagy értsem úgy, hogy a 10/2009. számú rendeletet kívánjuk módosítani rendelettel, és azt kívánjuk majd hatályba léptetni a kihirdetés útján? Tehát nekem szakmai kérdésem, és ez tényleg a Jegyzőnőhöz, és a segítségét szeretném kérni, egy kicsit segítse a közgyűlés munkáját, mert lehet itt aztán a költségvetés részleteibe elmerülni, de úgy gondolom, hogy nem időszerű. Tehát, hogyha nincs meg a közgyűlésnek az a szándéka, hogy ezen a megalkotott rendeletén módosítson, akkor addig ne menjünk bele tartalmi vitába. Mindazonáltal, hogy az SZMSZ szerint azért formai előírások is vannak, tehát azért ezt csak írásban lehet megtenni, tehát írásban itt kellene lenni az előterjesztésnek, amely arra vonatkozik, hogy visszavonjuk, vagy módosítjuk, tehát mi lesz a jogszabályalkotásnak a módja. Ezt le kell írni, és ide kell terjeszteni. Én egyébként vártam volna, hogy nem a sajtón keresztül folytatják le ezt a vitát, hanem készítenek egy előterjesztést, kezdeményezik az ügyrendi bizottság összehívását, nagyon szívesen megtárgyaltuk volna, hogy mi a helyzet ebben a kérdésben, mi a bizottságnak, mint szakbizottságnak a jogi álláspontja, és segítette volna egyébként a közgyűlés munkáját, hogy hogy tegye, és hogy oldja meg a polgármesternek ez irányú kívánságát, amivel gyakorlatilag, hát köteles lett volna kihirdetni a közgyűlésnek a rendeletét, a döntését végrehajtani, és az SZMSZ értelmében, ha Ön ezzel nem ért egyet, egyszer visszahozhatja tárgyalásra kihirdetés előtt, mivel Ön ezzel nem ért egyet. Ön ezt megtette, csak én az írásbeli előterjesztést hiányolom Polgármester Úr. Dr. Tuboly Marianna: Polgármester Úr említette, hogy több jogászt megkérdezett. Akkor én csak annyit szeretnék mondani, hogy bármennyi jogászt kérdez meg, dönteni a saját felelősségére kell. Tehát, amikor aláírja a rendeletet, vagy nem írja alá, a saját felelősségére nem írja alá a rendeletet, mert én elmondtam számtalanszor és fenntartom most is az álláspontomat, hogy az önkormányzatnak van egy elfogadott költségvetése, a joga a polgármesternek, hogy kezdeményezze a közgyűlésnél az ismételt megtárgyalást, az egy időhöz kötött jogosítvány, 15 napig tart ez az idő, amíg ez a rendelet kihirdetése úgymond áll. De amennyiben ez az ismételt, tehát miután a közgyűlés ezt napirendre vette, a minimum követelménynek eleget tett, hiszen tárgyalta, ha semmi más nem történik, akkor a mai nappal kötelességem kihirdetni a rendeletet. Egyébként van egy alkotmánybírósági döntés, ami nem kifejezetten erre vonatkozik, de az Alkotmánybíróságnak idézem a mondatait, ez a 69/1995-ös alkotmánybírósági döntés, amelyik azt mondja, hogy a polgármester az önkormányzati törvény 35. § (3) bekezdése alapján kezdeményezheti a rendelet ismételt megtárgyalását. De a képviselőtestület által elfogadott rendeletet még jogszabálysértés esetén is csak a képviselőtestület helyezheti hatályon kívül. Én úgy gondolom, hogy megsemmisítési jog, az egy nagyon komoly jog, csak benne lenne abban az önkormányzati törvényben, ha a polgármesternek ilyen jogot adott volna a Parlament vagy bárki másnak. Senkinek. A magyar önkormányzati rendszernek épp az a sajátossága, hogy nem ad megsemmisítési jogot senki másnak, csak az Alkotmánybíróságnak. Az önkormányzati törvény még a Közigazgatási Hivatal vagy jogutódjának, az Államigazgatási Hivatalnak sem adott olyan jogot, hogy egy önkormányzati döntést megsemmisíthet. Mind a jegyző, mind a Közig. Hivatal csak kezdeményezheti azt, hogy az önkormányzat helyezze hatályon kívül a rendeletét. A polgármesternek is ez a jogosítványa van csupán, illetőleg az, hogy 15 napig valamilyen befolyásolási eszközzel, legyen az egy előterjesztés, tárgyalás, konszenzuskeresés, lehetősége van arra, hogy a döntésnek az ismételt megtárgyalása során elérje azt, hogy más döntés szülessen. Vagy módosítás, vagy a visszavonás és az új előterjesztés formájában. Marton István: Én egyszer-kétszer elmondtam, hogy én a döntés ismételt megtárgyalását kezdeményeztem. Kolonics úrnak meg azt tudom még mondani, hogy nem óhajtottam ugyanazzal még egyszer terhelni egyetlenegy bizottságot se, mert én – hangsúlyozom ismételten – a II. fordulós anyagot terjesztettem be a mai napra. Ez, azt hiszem, hogy a napnál világosabb. Ez az egyik. A másik, szomorúan hallom, hogy a Jegyzőnő most említi a 69/1995-ös alkotmánybírósági határozatot. Én úgy gondolom, hogy a költségvetés készítése, az eredendően a hivatal feladata, és a beterjesztés az én feladatom, tehát ebben a munkában, ha nem értett volna velem egyet, akkor tájékoztatni kellett volna ebben az eltelt 15 napban, ami viszont nem történt meg. Polai József: Nem tudom, hogy lesz-e költségvetés, van-e költségvetés, vagy 2 milliárd fölötti hiánnyal lesz-e megállapítva, elfogadva, vagy az alatt. Én is szeretném kimondani, hogy egy 1,7 milliárd körüli hitelfelvétellel a költségvetést szívesebben támogatom, mint jelen pillanatban, amiről tárgyalunk. Annyit szeretnék javasolni, hogy itt a mai vitában mindenki megfeledkezett arról, hogy az Ön kerete jelen pillanatban 0 Ft. Nem így volt ez. Ugye meg lett nyirbálva, aztán Ön pedig lemondott a maradék 5 millió Ft-os keretről, amit esetleg elvileg – 5 millióról tudok, amit esetleg meghagytunk volna a költségvetésben az Ön részére. Én azt gondolom, hogy a korábbi években azt tapasztaltuk, hogy Ön a keretét általában kulturális, sport, kulturális feladatokra jó részt, tehát, meg nem tudom, hogy még mire kínálta föl, amikor kértek Öntől, ezért szeretném azt javasolni, hogy a Tisztelt Közgyűlés ne menjen el e dolog mellett, valamekkora keretet mindenképpen kell biztosítani Polgármester úr részére, hiszen ezek a pénzek, illetve ez az összeg azért nem haszontalanul lett kiosztva a korábbi években sem. Ezért javasolnám azt, hogy ezt vegyük komolyan, és én 25 millió Ft-os polgármesteri keretre teszek javaslatot, és erről kérek szavazást. Miért nem lehet? Jó. 25 millió Ft-os keret elfogadására teszek javaslatot. Hogy mikor lehet ezt elfogadni, akkor maradjunk annyiban, hogy amikor ezt el lehet fogadni, akkor erről majd szavazzunk. Halász Gyula (Ügyrendi): Maximálisan egyetértek Kolonics Bálint képviselőtársam javaslatával, hogy tisztázni kellene, hogy miért is vagyunk itt. Polgármester Úrtól azt kérném, és ez ügyrendi javaslat, hogy fogalmazzon meg egy konkrét határozati javaslatot, mert csak azután, annak a szavazásának a befejeztével lehet tovább tárgyalni a költségvetésről. Hogyha Ön nem akarja visszavonatni az előző közgyűlés által hozott határozatot, akkor feleslegesen ülünk itt, mert akkor életbe kell, hogy lépjen. Kérem Polgármester Urat, először is terjessze be a határozati javaslatát, amely vagy megerősíti, vagy elveti az előző határozati javaslatot, és utána van értelme tárgyalni mindenről. Hozzáteszem, itt van nálam az előző költségvetési szavazás részletes szavazási listája, bent van az, hogy Polgármester Úr körülbelül 400 millió Ft-tal nem támogatta összességében kiskanizsai, miklósfai, palini, belvárosi fejlesztéseket. Itt van a Horváth és Polai képviselőtársam által tett javaslatok, hogy milyen összegszerűség, a szocialista párt képviselői által tett javaslatok, itt van minden, szívesen segítek mindenkinek, aki meg akarja nézni, hogy hogy szavazott. De előtte kérem Polgármester Úr, terjessze elő határozati javaslatát. Marton István: Halász úr, hogy miért vagyunk itt, azt kérdezi. Hát azért, mert egyrészt meghívtam Önöket, Önök meg megszavazták, hogy tárgyaljunk ezekről a dolgokról. Jegyzőnőnek ötödször adom meg a szót. Dr. Tuboly Marianna: Az elmúlt négy alkalommal azért emeltem szót, hogy az Ön által benyújtott kezdeményezés törvényessége ügyében javaslatot tegyek, de ez még nem történt meg. Ezért ismételten kérem, Polgármester Úr szíveskedjék a kezdeményezését azzal a mondatrésszel kiegészíteni, hogy kéri a közgyűlést, hogy vonja vissza a 10/2009. számot viselő önkormányzati rendeletet és a rendelet elfogadását megelőzően elfogadott határozatokat, mert ezzel lesz az Ön kezdeményezése törvényes, ez az egyik. A másik pedig, az önkormányzati törvény 35. § (3) bekezdése a polgármesternek ad jogot arra, hogy kezdeményezést nyújtson be, ezért Polai úrnak mondom, hogy a javaslat most nem aktuális. Ha a polgármester úgy gondolja, hogy kívánja a polgármesteri keretet felemelni, akkor Ő tegyen erre javaslatot, vagy a következő közgyűlésen terjessze elő a költségvetési rendelet módosítását. Ennek ez a jogszerű formája. Marton István: Én nem kívánom felemelni. Nekem a 0 Ft tökéletesen megfelel, csak százaknak nem felel meg. Karádi Ferenc Gyula: Számomra a napnál is világosabb, Jegyző Asszony elmondta, hogy a városnak van költségvetése. Itt pedig semmilyen javaslat nem született arra, hogy ezt vonjuk vissza, vagy módosítás történjen. Nem tudom, miről tárgyalunk, számomra az vált világossá, hogy fölöslegesen ülök itt. Én köszönöm szépen, hogy részt vehettem ezen az ülésen, és most elmegyek. Marton István: Szomorúak lettünk, Karádi úr. Böröcz Zoltán: Először is szeretném bejelenteni, hogy a mellettem lévő, ülő két képviselőtársam, Dr. Fodor Csaba, Dr. Károlyi Attila nem tud részt venni ezen az ülésen, mert az MSZP kongresszus, két napos kongresszusán vesznek részt, és hasonlóan fontosnak érezték az ottani részvételt, mert egyébként itt lennének. Azt is szeretném bejelenteni, hogy Fodor Csaba képviselő úr készített egy két és fél oldalas hozzászólást, kérve engem, hogy olvassam fel. Én ettől most megkímélem Önöket, de kérem a Polgármester Urat, hogy az ő kérésének megfelelően csatoljuk majd a jegyzőkönyv mellé, mert fontos jogi megállapításokat tartalmaz, különösen ebben az ügyrendi vitában, ami végül is ügyrendi vitává vált, hogy van-e érvényes rendeletünk vagy nem. Az ő álláspontja és konklúziója rengeteg jogszabályi hivatkozás, alkotmánybírósági állásfoglalás, hivatkozással és egyebekkel arra a végeredményre jut, hogy Fodor képviselő úr arra a végeredményre jut, hogy nincs elfogadott költségvetése a városnak. Sőt, ha ma, ma ebben a kérdésben nem mi döntünk, a kihirdetés is, az Őszerinte jogtalan lesz, és nem válik valójában jogszabállyá a költségvetésünk, vagyis belőle nem következnek különböző kötelezettségek és jogok. Ez az álláspontja, kérem becsatolni. Tehát ezen a síkon azt gondolom, most legcélszerűbb lenne valóban egyet szavazni és befejezni az ülést, mert vagy így, vagy úgy majd a jogászok és nem lévén jogász, majd a jogászok eldöntik valamilyen szinten, hogy van-e ennek a városnak költségvetése. Mi ebben a vitában, azt gondolom, további magánvéleményeket hiába teszünk hozzá, ennek, nem vezet sehova. Vélhetően, ez a kérdés majd valami, talán valami, nem tudom, talán a bíróság, isten tudja, hol dől el, nem jogászként ezt nem tudom megítélni. Azért egy dolgot mondanék, szintén még a jogi részéről a dolognak. Érdekes Polgármester Úr meghívása, nem tudom, képviselőtársak észrevették, a meghívón nem az szerepel, hogy az elfogadott, kvázi többség által megszavazott költségvetést tárgyaljuk újra, hanem egy korábbi által beterjesztett verziót próbál vitatni, újra vitatni. Ami azért érdekes és Jegyző Asszonynak valószínűleg ezt észrevételezni is kellett volna véleményem szerint, hiszen a meghívóból nem az derül ki, még egyszer, hogy az elfogadott költségvetéssel nem ért egyet és azt kéri újra tárgyalni, hanem egy korábbi verziót terjesztett ide. A meghívó szerint, még egyszer mondom, a március 6-ára beterjesztett újratárgyalását kérte a Polgármester Úr és nem azt fogalmazta meg a meghívásban, hogy a többség által elfogadott múltkori verziót, hiszen akkor annak kéne előttünk lenni, csak úgy mondom. És szerintem ezt Jegyző Asszonynak fel kellett volna hívni Polgármester Úr figyelmét erre az apróságra. Ha úgy történik ma, hogy mégis költségvetési vita lesz, akkor a tartalmi költségvetéssel kapcsolatos véleményemet természetesen el kívánom mondani, de ahhoz ennek az ügyrendi dolognak le kell zárulni, hogy van költségvetésünk vagy nincs, visszavonandó vagy nem vonandó. Marton István: Hát, én körülbelül arra próbáltam utalgatni itt több részletben, amit Ön kifejtett. Papp Nándor: A Közbeszerzési, elsősorban a Közbeszerzési Bizottság elnökeként kívánnék reagálni a, kik kapnak munkát a városban, kik nem kapnak munkát a városban. A nemzeti értékhatárt nem elérő beruházásoknál tisztán és kizárólag nagykanizsaiak kapnak megbízást, kivétel ez alól talán egy olyan jellegű munka, mint a tavalyi évben volt a járda- és útfelújítások dolga, ugyanis, ott nagyon egyszerűen be lehetett látni, hogy másfél hónap állt rendelkezésre maximálisan és nyilvánvalóan, hogy egy vállalat, egyetlenegy cég, amelyik fölvállalta a nagykanizsaiak közül, egyedül nem tudta volna megcsinálni. Ez, azt hiszem, hogy könnyen belátható, ott ténylegesen másik két vállalkozó is részt vett, így éppen mind a hárman nagyjából, egészéből be tudták fejezni öt vagy hat hét alatt azt a munkát, ami rájuk vetült vagy, illetve hát rájuk hárult. A Közbeszerzési Bizottság, mióta én vagyok az elnöke, a közgyűléshez hasonlóan, szószerinti jegyzőkönyvek készülnek, bármikor bárki megtekintheti, akár az irodán, akár énnálam otthon, a lakáson be tudom mutatni. A nemzeti határt, illetve a milliárdos, meg az 500 millió fölötti munkáknál a következő volt a helyzet. A legeslegutolsó alkalomig Zala megyéből is csak egyetlenegy cég jelentkezgetett a munkákra. Meggyőződésem szerint ekkora munkára most is akkor tud vállalkozni kanizsai vállalkozó, hogyha kettő-három cég összefog, esetleg ….nem tudom, hogyan. Reményeim szerint a közeljövőben ezek most már meg fognak valósulni, és akkor ténylegesen komolyan tudnak rá pályázni és ennél a legutolsó munkánál is, akár tetszik, akár nem, nem dönthettünk másképp, mint a nem kanizsai vállalkozó kapja. Sajnos nekem fájt a legjobban, de azt kell mondjam, hogy az egyetlen korrekt és jogos döntést hoztuk. Ennyit a közbeszerzésekről. Igenis, hogy a kanizsai vállalkozók viszik el, ami nem közbeszerzési és nem rajtunk múlik, mint egy ügyészség vagy bárkinek a munkavégzésére irányuló tervpályázata vagy kiírása. Abba nem tudunk beleszólni, de azt biztosíthatom, hogy a hasonló munkáknál is, bizony, ahogy a Polgármester Úr mondta, 80%-ban, egész biztos, hogy a kanizsai vállalkozók fognak dolgozni, mint ahogy a többi nem kanizsai vállalkozó által elnyert munkánál is ez volt a helyzet. Ennyit erről. A költségvetésre visszatérve, én azt gondolom, hogy itt nagyon komoly ígéretet, én, a magam részéről korábbról is volt ígéret, hogy a költségvetésnél, az áprilisi költségvetésnél az a bizonyos 300 millió mindenképpen le lesz véve. Én azt gondolom, hogy én ezt komolyan veszem a képviselőtársaim részéről is, és azt gondolom, hogy ezt mindenképpen létre kellene hozni, hogy ezt a 300 vagy netán 400 milliót is esetleg le tudunk belőle faragni, és reményeim szerint a többi lefaragás, nevezetesen az, hogy a működési költségnek a töredéke lesz igénybe véve. Reményeim szerint, meg szerintem, sokunk reménye szerint és a menetközben a fejlesztési célú kiadásokat is tovább tudjuk ésszerűsíteni ebből az idei évben. Én azt gondolom, hogy ez az összeg, ha korrektül fogunk viselkedni, és korrektül fogunk dolgozni, akkor el fogja érni azt a mindenki által kívánatosnak tartott 1,3, 1,5 milliárd Ft-os maximális plafont. És szerintem most, miután ránézek a táblára, 19-en vagyunk, 14 igent semmilyenféle előterjesztés itt nem fog megkapni, teljesen kizártnak tartom, úgyhogy én azt gondolom, hogy vegyük komolyan és az áprilisi közgyűlésen ténylegesen korrektül tárgyaljuk meg ezt a dolgot, és most hagyjuk érvényben a költségvetést. Marton István: Nagyon örülök neki, hogyha Jegyzőnő engemet jogilag nem is részesít segítségben, a FIDESZ frakciót részesíti, jelen pillanatban is. Köszönöm Papp bizottsági elnök úrnak a közbeszerzésekkel kapcsolatos rendkívül korrekt, alapos és számszakilag kiegészített megnyilvánulásait. Én a dolognak a jellegét, illetve a tendenciáját ismertem, illetve ismertettem Önökkel. És miután azt kérem, hogy, aki itt a közbeszerzésekkel kapcsolatban hangulatot akar kelteni, az ne itt tegye. Hatodszor is megadom a Jegyző Asszonynak a szót. Dr. Tuboly Marianna: Csak kiigazítom Polgármester Urat, hogy öt alkalommal részesítettem jogi tanácsadásban, de még mindig nem kaptunk egy olyan határozati javaslatot, ami jogszerű, és amiről lehetne szavazni. És Polgármester Úr, kikérem a megjegyzéseit, mert én mindenkit jogi tanácsadásban részesítek, frakciót meg eleve nem szoktam, Polgármester Úr. Marton István: Igen, csak rólam feledkezett el az elmúlt két hétben. Bicsák Miklós (Ügyrendi): Én egy kérdéssel a Tisztelt Jegyző Asszonyhoz. Tisztelettel kérem a jövő heti közgyűlésre, Tisztelt Jegyző Asszony, kérném kigyűjteni a kanizsai közgyűlés által tavalyi évben a beruházások, egyéb elvégzett építőipari vagy egyéb olyan munkálatokról elkezdett, befejezett munkákat, hogy hány kanizsai, illetve hát kik kapták. Ezt kérném kigyűjteni a tavalyi év, erre a közgyűlésnek volt egy-két közgyűlési határozata, hogy azért tisztán lássuk, ha én tévedtem, akkor nem szégyellem azt mondani, hogy elnézést kérek. De ezt a Tisztelt Közgyűlés lássa, és a képviselőtársak, és erre szükségem lenne, hogy kérném a jövő heti közgyűlésre kigyűjteni a beruházásról, hogy lássuk tisztán a kanizsai vállalkozók helyzetét. Köszönöm a segítséget. Marton István: Jegyzőnőnek még annyit, hogy nem késtem el én azzal, hogy miről akarunk még szavaztatni, hiszen a táblán vannak jelentkezők. Polai József (Ügyrendi): Valószínűleg nem ügyrendi gombot kellett volna nyomni részemről, de azt hiszem, hogy mivel már kértem szót, talán azért kértem ezen a módon szót. Szeretném elmondani, hogy a vita elején ilyen hangok hangozottak el, hogy a korábbi négy év alatti időszakban Litter Nándor vezetése alatt a költségvetés készítésekor széles körben ki lett kérdezve vagy meg lett beszélve a tervezése a költségvetésnek és Halász úr, ahogy képviselőtársam említette azt is, hogy még Zakó Lászlónak a véleményét is kikérték alkalmanként - szeretném bejelenteni, hogy tudomásom szerint az akkori FIDESZ frakció 6 fővel volt jelen és ugye én köztük voltam, soha, úgy tudom, soha nem kérdezték meg a véleményünket. Zakó úrral pedig telefonon értesültem, tárgyaltam arról, hogy vajon volt-e véleménykérés részéről, kijelentette, hogy nyugodtan, bátran a nevére hivatkozva a közvélemény, hogy egyetlenegy alkalommal sem kérdezték meg a véleményét a költségvetés készítésénél. Tóth László (Ügyrendi): Nem kívántam belemélyedni, hogy az elmúlt közgyűlésben kit ki keresett meg és hogyan, mert azt hiszem, ezt nyilvánosan lehetett látni 2002-től 2006-ig folyamatosan. Nagyon kár, hogy most nincs bent a Papp Nándor képviselőtársam, de azért azt el kell, hogy mondjam. Marton István: Bent van. Tóth László (Ügyrendi): Hol van? Marton István: Csak átült. Tóth László (Ügyrendi): Ja, bocs. Meg tud erősíteni, hogy már most egy kis gondban vagyok, mert nem emlékszem, hogy a, de a FIDESZ-nek volt akkor, úgy gondolom, legalább egy bizottsági elnökkel, az elején kettő, hogy Litter Nándor Polgármester Úr egy ideig rendszeresen meghívta a bizottsági elnököket konzultációra a közgyűlés előtt - csak a történeti hűség kedvéért szeretném ezt elmondani. Marton István: Több hozzászólót nem látok. De még mielőtt megtenném a kiegészítő javaslatomat, azért azt el kívánom mondani - kérnék egy kicsit nagyobb figyelmet, mert talán érdemes lesz arra figyelni, amit mondok -, hogy aki a költségvetést, mondjuk április 30-án akarja redukálni, az bizony becsapja a választóit, drasztikusan becsapja. De mondhatnám azt is, hogy az hazudik, bizony ebben a pillanatban, méghozzá elég vaskosat a választóinak, mert a saját ígéreteit kell majd visszavonni április 30-án a sok százmilliós csökkentés mellett. Az már csak sztereotip kérdés részemről, hogy ha egyébként le lesz véve egy jó hónap múlva, akkor most miért marad rajta? Ez ugye, a nevetségességnek vastagon kimeríti a határait, és akkor ez után jön az, hogy a Jegyzőnő két dolgot is javasolt, amire én azt mondtam, hogy én a 0 Ft-os polgármesteri keretet nem óhajtom fölemelni. Nem nekem kellett, sok száz embernek, egyesületnek kellett. De a másik kiegészítést, azt valóban meg kell tennem, kérnem kell a közgyűléstől, hogy vonja vissza a keresztségben 10/2009-es számot kapott, megszavazott rendeletet. Aki ezt el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 8 igen, 8 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. 114/2009.(III.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem fogadja el a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről szóló 10/2009.(…….) számú rendelet visszavonására vonatkozó javaslatot. Marton István: A testület nem vonta vissza, tehát megtörtént az, amit az előbb mondtam, vaskosan becsapták a választókat. Mai ülésünket bezártam. Marton István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 10.40 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat szó szerint tartalmazza.) K. m. f. Dr. Tuboly Marianna Marton István jegyző polgármester |
