* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.07 MB | |
| 2025-06-03 15:08:25 | |
 | |||||||
Nyilvános  128 | 899 | 1987. december 17. | Városi Tanács Végrehajtó bizottságának ülése Napirend: 1. A tanácselnök beszámolója Előadó: Mózes Pál tanácselnök 2. Az intézményi létszám- és bérgazdálkodás helyzete Előadó: Bácsai Attiláné osztályvezető 3. A gyámügyi igazgatási eljárás tapasztalatai Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet osztályvezető 4. Tájékoztató a. Zala Megyei Tervező vállalat nagykanizsai csoportja városfejlesztést segítő szerepéről Előadó: Nédár Jenő a ZALATERV igazgatója 5. Egyebek Javaslat a lakás vásárlásához, építéséhez nyújtandó tanácsi támogatás juttatásához A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: VÁROSI TANÁCSELNÖK NAGYKANIZSA 8-I7O/IQ87. MEGHÍVÓ Nagykanizsa. Város Tanácsa Végrehaj tó Bizottsága ülését I987. de-CQmhsr 17-én /csütörtök/ du, l3 órára összehívom, Az ülés helyet a városi Tanács VBt terme /Szabadság tér 7. I, emelet I2*/ Napirend: I, A tanácselnök beszámolója Blőadó: Mózes Pál tanácselnök r /r L''(2)* Az intézményi létszám- és bérgazdálkodás helyzete Előadó: Bácsai Attiláné osztályvezető \ A 3'' A gyámügyi igazgatási eljárás tapasztalatai ^Zs Előadót Dr, Lukácsa Erzsébet osztályvezető \/ Tájékoztató a. Zala Megyei Tervező vállalat nagykanizsai csoportja városi ejlesztést segitő szerepéről Előadó: Nédár Jenő a ZALATERV igazgatója 5. Egyebek; ^tefttef. * wtiStA&i''T&t tpdj&u''&y- Az ülésen kérem az Elvtárs szives megjelenését. Nagykanizsa, I987+ december 10, yítiM s. r Vöí* \ Mózes Pál s.k, \Jk ^ oUtc. ¡¡L , Vuu^rt* VÁROSI TANÁCS VB. PÉNZÜGYI OSZTÁLYA Nagykanizsa Az intézményi létszám- és bérgazdálkodás, helyzete Látta: Pásztor Lászlóné ált.tanácselnök-helyettes Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Társadalmi, gazdasági életünk jelenlegi szakaszában alapvető követelmény a gazdálkodas és a szakmai tevékenység minden szintjén a munkaerő, valamint a személyi ösztönzésre forditható bérkeretek hatékony és ésszerű felhasználása. A munkaerő- és bérgazdálkodás a költségvetési szervek működésében a legnagyobb volument képviselő terület. Ez következik a költségvetési szolgáltatások munkaigényességéből, melynek eredményeként a bérelőirányzatok túlsúlyban vannak a dologi előirányzatokkal szemben. A végrehajtó bizottság a racionális létszám- és bérgazdálkodás meg-valósitásara tervidőszakonként irányelveket határozott meg, melyek végrehajtását tanácsszinten öt évenként átfogóan értékelte, legutóbb 1982-ben. Megtárgyalta - külön napirendként - a művelődési ágazat bér- és létszámgazdálkodásának helyzetét. Ezen tul az éves zarszámadás, valamint a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről szóló beszámoló keretében foglalkozott az intézmények bér- és létszámgazdálkodási tevékenységével. Az egyes beszámolók kapcsán hozott határozatok az aktuális feladatokra irányitották a figyelmet: az intézmények között meglévő létszámaránytalanságokra és bérfeszültségekre, az uj feladatok, belépő intézmények ezirányu ellátásának biztositására. A művelődési ágazat bér- és létszámgazdálkodási helyzetét megfelelő szinvonalunak értékelte, és határozatot hozott a középtávú bérgazdálkodási szabályzat kidolgozására, valamint az érdekeltségi rendszer szélesebb és hatékonyabb alkalmazására. A határozatok folyamatos végrehajtása jól segitette az intézmények létszám- és bérgazdálkodásának rációnál izálását • Az 1987» november 19-i végrehajtó bizottsági ülésen elfogadott stabilizációs program is konkrét és egyértelmű feladatokat határoz meg e körben a gazdálkodó szervezeteknek. Az előterjesztés 1983- évtől értékeli e tevékenységet. Ez azzal is összefügg, hogy a tanácsi létszám- és bérgazdálkodás merev kötöttségei ez időtol oldódtak, növekedett az intézmények önállósága e téren is, továbbá az összehasonlíthatóság ettől az időponttól biztositható. - 2 A szakmai munka személyi feltételei /létszámgazdálkodás/ A^tanácsi intézményeknél az állományban lévők száma 3945 fő, melyből 2214 fi szakalkalmazott /orv«;, egészségügyi, szociális szak-dol^ozo, pedagógus/ m tj$t fő gazáasagi, technikai /fizikai/ dolgozó. A foglalkoztatottak 46 yé-a az egészségügyi és szociális ellátás, 49 f-a az oktatási éfe a kulturális szolgáltatás területim tevéken yksáii. Az elmúlt időszakban jelentős volt a létszámváltozás az ágazatokban. A bel§(pő fejlesztések, a szakmai programok hatésára nőtt, az összefogásra, megszüntetésre terülő intézmények''miatt csökkent a létszám. Az egészségügyi és szociális ágazat átlaglétszáma 18S8 fő, 14 magasabb az 1983. évinél. Ellátottsága általában iiegfélel a szakmai igényeknek. A fekvőbetegellátásban az elmúlt évben mennyiségi változásként 50 pszichiátriai ágyfejlesztés történt. A feladatbővüléshez a megfelelő szakdolgozói létszám biztositható volt. ítobiémát okoz a gyermekosztály főorvosi Is a laboratóriumi osztály* vezető orvosi álláshelyek pótlása< A járébetegellátásban közismert é szakrendelések Zsúfoltsága, ag egy betegre jutó kezelési idő csak 7-8 perc* A felnőtt orvosi körzetekben valamennyi álláshely betöltött, a 11 gyermekkörzetben csak ket^orvosi álláshely betöltetlen. A területi »unka, a házi betegellátás minőil^iiek javitása érdekében orvosirnoki álláshely iasg-szüntetésevel növelték ám ápolónői létszámot. A bölcsődés-kcru gyermekek számának csökkenése miatt-m elmúlté- Idő-Szakban 130 férőhely megs züntotésére került sor. Az intézményekben végrehajtott létszámcsökkentések ellenér® az 1 betöltött gondozói álláshelyre jut6,gyerögkiétszám 2-3 ff. között alakult. Az Egyesitett Szociális Intézmény létszámnövekedése a házi szociális gondozói körzetek létrehozásával §# az időskorúak napközi otthona bővitéséve1 f ügg össze. Az oktatási, közművelődési intézményeknél az elmúlt négy évben 183'' fővel ~^9,4-fMsil _ emelkedett &z állományi létszám. Az^ovodaskoruak száma napjainkban csökken. A 2178 gyermekkel .177 '' ovono foglalkozik, száaroi''f fővel eialkedett az elmúlt négy évben. Jelentőse® javult a képesítettség aránya, jelenleg 2 fő a képesi-tm nélküli. A iizakképisött óvónők m felsőfokú szakmai végzettséggel réndélkeaik. Az általános .iskolákban 265 tanulócsoportban 7920 gyermek elhelyezéséről, oktatásáról kell gondoskodni. A pedagógusok szám 608 fő, 163^fővel•több az 1983. évinél. Az oktató-névélo műnk» folyanjafos ellatasa érdekébea csekély alrtékben helyettesitŐként kipssites nélküli pedagógusok alkalmazására is sor került. Ez az arány éffiífr pán^l/8 fo/. Az általános iskolák személyi állománya - lüszám és szakos Összetétel szempontjából - jónak Ítélhető, k tantárgyak szakos ellátott-saganak atlaga a felsőtagozatban ff; p-os. - 3 - A gyakorlati foglalkozások tárgyi feltételeit jelentősen- javították a főleg társadalmi munkában megépített gyakorlati oktató műhelyek, szemelyi feltételeit pedig a tantárgy oktatásához szakképesítéssel'' rendelkező pedagógusok alkalmazása. A középiskolák és a szakmunkásképzo ántézstek létszám és szakos ellátottság 100 f-os. Bgndot #e problé©fit; elsősorban - a tantárgyi bontások következményeként - az idegen nyelvszakos középiskolai ifi-narok alkalmaz méh jelentett. A középiskolai ko 11é giumokban kedvező jelenség, hogy az elárult évek fluktuációja .csökkent, így ezen intéimlnyék nevelőtanári állománya stabilizálódott. s| C / Közművelődési intézmények szakember ellátottsága mégfeltlŐ, többj > X szakalkalmazott pedagógus végzettséggel is rendelkezik. $tC--í2* Tt f1 A szakmái ibevikenysé® eredményesség© képzelhető el m. gazdasági-műszaki, adminisztratív és kisegítő létsgáiaszukeéglet folyamatos-», biztositasa nélkül. 4 szervezetik rsadelkeznek megfelelő számú gazdásági, technikai létszámmal. e limit időszakban a gazdasági-műszaki ellato szervezetek szerepi tovább növekedett. A karbantartók, műszaki dolgozók által végzett munkák jeléntős költségmegtakarítást eredményeztek. Ezen a területen tovább kell javítani a dolgozók szakmai képzettségét. Az intízményekriél $ mnkaerőgázdálkodásban 1É> vet élmény ként kell támasztani a racionálisabb létszámgazdálkodást; ösztönözve a gazdálkodó szervezeteket arra, hogy * feladatokhoz jobban igazodó létszámot ^alakítsanak, ki. A vezetőkkel szemben követelmény, hogy a fcine-vezesi, alkalmazási jogkörük gyakorlásánál törekedjenek a magasabb vegzettsegu, nagyobb szakmai felkészültségű munkaerő alkalmazására. Bérgazdálkodás A költségvetési gazdálkodás korszerűsítése 1983-tól jelentős mértekben növelt1® A. bérgazdálkodási önállóságot is, k bérek tervezésevei kapcsolatban a tersaeriÉitápi folyamat napjainkban Ü tart. Bérgazdálkodási gogkörrel a tanács önállóan gazdálkodó intézmény«!'' rendelkeznek. Szamuk jelenleg 14: m» egészségügyi ágazatban 4-, az oKxatasi, kulturális agáiatMs 8, egyíb 2. Bérgazdálkodási jogkörűket tekintve kiemelt figyelmet kell fordítanunk az ^BÉ^SiilJ^fe^ZSte, valamint a .gazdasági /műszaki/ ''ellato szervezetekre.T^a^dasagi /műszáki/ ellátó szervezeteknél'' | ilyenek az Egészségügyi Gondnokság, SAMESg - a kinevezési, al- ^ Kalmazasi jogkört az adott intézmények vezetó''i, míg a bérgazdálko- * dasi jogkört az önallft bérp^dálkodó szerv gyakorolja. A Korhaz-|^nde-15intfzetnél üt kin&vez^si és a bérgazdálkodási »jog- « kor nem különül el. " i Az, intézményi bérgazdálkodás alapja a jóváhagyott éves béralap, ¡1 Mg meg jelenleg is kiemelt költségvetési előirányzat. Tanacsszmten 1986. évben a.béralap nagyságrendje 231,0 millió Ftt _ 4 - a működtetési, fenntartási kiadások 40 A bérelőirányzat mérté- ke az elmúlt években az éves fejlesztés, a központi intézkedések /pl. pedagógus bérrendezés/, a feladatnövekedések /mennyiségi fejlesztések, szakmai programok, stb./, valamint a tervezési utasításban bekövetkezett változások hatására dinamikusan növekedett. Az éves bérfejlesztés a béralapnak azon szerves része, amely a bérszínvonal növekedést szolgálja. Ennek mértéke az elmúlt években városunkban egységesen 5 %-os volt, kivéve 1983» évet /3,5 %/» Az éves bérfejlesztési keretből kellett többek között biztositani - a bérutasitásoknak megfelelően - a háromévenkénti kötelező alapbéremeléseket és a magasabb képesítést megszerző dolgozók bértöbbletét. A bérfejlesztés összegének felosztása egységes elvek alapján történt. A differenciálás az intézmények között az átlagbér és a bérbeállási szint számitás alapján történt. Ennek megfelelően 1985. évben a közművelődést érintően a Városi Könyvtár dolgozói az átlagosnál magasabb, 8 %-os bérfejlesztésben részesültek. Az intézmények közötti differenciálást az előbb emiitett bérszabályozási kötöttségek, továbbá a mérséklődő bérfejlesztési lehetőségek nehezitik. A bérfejlesztésre fordítható összegek minden évben január l.-i hatállyal kiosztásra kerültek, kivételt képez az 1987. év: központi utasitásra csak április 1.-vel lehetett bért fejleszteni. Az elmúlt években a részleges bérpolitikai intézkedések enyhítették a költségvetési szervek bérszínvonalának elmaradásából adódó feszültségeket. Különösen az oktatási ágazaton belül történt ilyen jellegű előrelépés. Az alsó- és középfokú oktatási intézményeinkben a pedagógusok átlagBere * Ü983 • fffbífi" inSf!" áí ""«jSffe dolgozónké"""pedig '' vöTt''7""""- A Minisztertanács 1985. évben átlagosan 10 %-os központi bérszint fejlesztést biztosított a pedagógusok bérének rendezésére, meghatározva a minimális bérfejlesztés összegét is. Ez a rendelkezés intézményeinknél több mint 800 főt érintett. A bérrendezés és az egyéb növekedések hatására a pedagógusok átlagbére 1986. évben 5.970 Ft-ra növekedett. Az egészségügyi dolgozók bérének átfogó központi rendezésére 10 évvel ezelőtt került sor, amely közel 1200 főt érintett átlagosan 16,5 $-os emelkedéssel. Továbbá részleges bérrendezések történtek egyes területeken: a védőnők munkahelyi pótlékának megállapítása, műszak- és veszélyességi pótlékok emelése. Ebből következően az egészségügyi és szociális intézményeknél az átlagbérek a tanácsi átlag alatt maradtak. A Kórház-Rendelőintézetnél 1986. évben a szakdolgozók besorolás szerinti bére 3.951 Ft/fő, átlagkeresetük 4.590 Ft, a fizikai állományé 3.527 Ft/fő. X. terv^Jsi^J^asit ás^ szerint 1985-től az éves jutalomelőirányzat, T$87~toT''''az "egyéb "szemelyi geTÍegü"''''T''ifizetések /pl. tiszteletdíjak^" megbízási dijak/ isJbérként kerültek megtervezésre. Ezek együttes ^hatasára 4,5 millio~Ft-tál emelkedett a béralap. Ez az intézkedés egyszerűsítette a tervezést is, és növelte a mozgási lehetőséget, a bérdifferenciálást. - 5 - A többletfeladatokkal összefüggően jelentős béralap növekedéssel számolhattunk az elmúlt években. Az egészségügyi, szociális és kulturális ágazatok szakmai programjaihoz, a mennyiségi fejlesztésekhez szükséges bérfedezettel minden intézmény rendelkezett. Az intézményi átlagbérek és -keresetek az emiitett tényezők hatására 1983. évhez viszonyítottan dinamikusan emelkedtek. Ennek részletezését a 3. számú melléklet tartalmazza. Az egészségügyi és szociális intézményekben dolgozók bére átlagosan 20,5 /»-kai, keresete 55 #-kal nőtt az elmúlt négy évben. Az__£[ktatási és közművelődési ágaza^kban az átlagbérek emelkedése O - "élsosol?5an~ar^zpontT" 1>~éí?rén&ezés hat"ására - 28,5 #-os, az _át- m lag^ereseteké 43,6 %-os. Az egészségügyben és közoktatásban dolgozók bérszintjében meghatározó szerepe van .g-. különféle .jogcimen kapott p^gtlékok, tulóradijak arányának. Az elmúlt evekben a különböző pot''lékÖK aránya a szeme-lyenkénti alapbéreken belül 2,5 - 35 $-os. Az önállóan gazdálkodó intézmények béralap felhasználása megfelelően alakult az elmúlt években. Ezt szemlélteti a 4. számú melléklet. A bérelőirányzat pénzügyi teljesítése általában 97-99 $-os volt, bérkeret túllépésre nem került sor. A béralap megfelelő pénzügyi teljesítéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a bérmegtakarításból év közben jelentős nagyságrendű jutalom került kifizetésre. Ez az összeg 1986. évben a béralapnak 2-11 Pozitívumként ér- tékelhető, hogy csökkentek, illetve megszűnt a bérmegtakarításból képezhető jutalom felhasznaiására vonatkozó kötöttségek. így a gazdálkodók dönthetik el, hogy az igy felszabaduló bértömeget több-let-tel jesitmények dijazására, helyettesítésekre, vagy egyéb feladatellátásokra fordítják. Intézményeink közül a Szociális Foglalkoztató 1984. évtől gazdálkodik eredményérdekeltségű költségvetési szervként. Az uj érdekeltségi forma ösztönzően hatott a bevételi források, ezen keresztül a személyi érdekeltség növelésére. Ennek eredményeként a főfoglalkozású és a bedolgozói létszám átlagkeresete /nyereséggel, prémiummal, jutalommal növelt/ 47 $-kal emelkedett. A niaradvány érdekeltségi rendszerben gazdálkodó int^^"KTUf1 -személyi" érdékelt''ség ''az ár- és''.....di jbevételes'' tevékenységhez kapcsolódik, ennek növelésével valósulhat meg. Gondként jelentkezik, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályok nem állnak összhangban a személyi érdekeltséggel, esetenként inkább gátolják azokat. Összességében megállapítható, hogy intézményeink bérpolitikája, a bérfejlesztési lehetőségek alkalmazása az elmúlt években kielégi-tő volt, A dolgozók alapbére és bérszintje következetesen és. egyenletesen fejlődött. A jelenleg kialakult helyzet kedvező kiindulópontot teremt az 1988. évi létszám- és bérgazdálkodásnak is. Mint ismeretes, jövő évtől további átfogó szabályozásokra kerül sor e területen is, melynek része: a bérbruttósitás, egyes pótlékok - többek között az álta- - 6 - lános bérpótlék /310 Ft/ - béresitése, a besorolási bérkategóriák változtatása. Számitani kell azonban arra, hogy a most bevezetett adó- és árreformot egy átfogó bérreform is követi. Az 1988. évi tervünk már tartalmazza az intézményi bérbruttósitást /3*+-»7 millió Ft/ és a ^bérfejlesztést - a bruttósitott bérek után - 10,3 millió Ft nagyságrendben. Az állami támogatással biztositott bérbrut-tósitás minden intézménynél fedezi a bérigényeket. Ezt támasztják alá az előzetesen elvégzett intézményi számitási anyagok is, melyek a személyenkénti és az egyéb keresetek bruttósítását tartalmazzák. Határozati javaslat: A Végrehajtó Bizottság az előterjesztést elfogadja. Megállapitja, hogy az intézményi létszám- és bérgazdálkodás megfelelő szinvonalu. A szakmai feladatokhoz a létszámszükséglet folyamatosan biztositott volt. További feladatként jelentkezik a létszámoknak a középiskoláknál jelentkező demográfiai változásokhoz történő igazitása, valamint a bölcsődéknél a racionálisabb létszámgazdálkodás. A bérgazdálkodás a központi előírásoknak megfelelően történik. Az oktatásban az átlagbérek jelentős mértékben, az egészségügyi és szociális ellátásban kisebb ütemben növekedtek. Az egyes intézmények közötti bérelőirányzatok átc s o g or tősit ás áva1 törekedni TEell a"~megTévŐ.....Yérkülön^sege£''"merselclesere."""Sz int''ezme- >5/ nyek a racionálisabb létszámgazdálkodással is növeljék béralapjukat, és éljenek jobban a differenciált bérfejlesztési lehetőségekkel . Az uj bérgazdálkodási rendszer további önállóságot, és ezzel egyidejűleg nagyobb felelősséget hárit a bérgazdálkodokra, elsősorban az önállóan gazdálkodó intézményekre. Erre minden szervezetnek fel kell készülni. A Végrehajtó Bizottság az intézményi bér- és létszámgazdálkodás további javitása érdekében az alábbi határozatot hozza: a/ A középfokú oktatási intézményeknek fel kell készülni a demográfiai csúcs fogadására. A feladatokhoz kell igazítani a szakdolgozói, elsősorban a pedagógus álláshelyeket. A helyes létszámarányok kialakitása érdekében a művelődésügyi osztály vizsgálja felül az 198J. évben kialakitott intézményi létszám normatíváit, és a megváltozott körülményeknek megfelelően tegyen javaslatot ezek módosítására, átdolgozáséra. Határidő: 1990-ig folyamatos Felelős : Tüske Tibor osztályvezető b/ Az egészségügyi osztály a hatékonyabb létszámgazdálkodás érdekében ismételten vizsgálja felül a város bölcsődéinek kihasználtságát. Ennek során vegye figyelembe az egyes intézmények jelenlegi ellátottságát. Ezt követően tegyen javaslatot a felszabaditható létszám atcsoportositására, esetleges leépítésekre. Határidő: 1988. december 31» Felelős : Dr. Nemesvári Márta osztályvezető c/ Az intézmények - elsősorban az egészségügyi ágazathoz tartozó intézmények - közötti béraránytalanságok megszüntetésére az egészségügyi osztály vezetője a pénzügyi osztály vezetőjével közösen dolgozzon ki irányelveket, és tegyen javaslatot ezek enyhítésére. El kell érni, hogy a bérelőirányzatok átcsoportosításával, valamint a szabad rendeltetésű bérek és a bérfejlesz-tések differenciált elosztásával is csökkenjenek a dolgozók - elsősorban a szakalkalmazottak és fizikai dolgozók - bérszínvonalának feszültségei. Határidő; 1988. december 31. Felelős : Bácsai Attiláné és Dr.Nemesvári Márta osztályvezetők d/ Az uj bérszabályozáshoz, a bevezetésre kerülő adórendszerhez kell igazitani az intézményi bér- és létszámgazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat, elsősorban a munkaügyi szabályzatot és korszerűsíteni kell a nyilvántartásokat. A személyi jövedelemadóval összefüggő 1988. évi bérbruttósitá-sokat ugy kell végrehajtani, hogy az egyetlen jövedelemforrással rendelkező dolgozók nettó nominális jövedelme ne csökkenjen. Határidő; 1988. január 15., illetve december 31. Felelős ; Bácsai Attiláné osztályvezető és önállóan gazdálkodó intézmények vezetői Nagykanizsa, 1987. december 1. 1. számú melléklet Az intézmények dolgozóinak létszám megoszlása 198?. .január 1-én Főben! Intézmény megnevezése Szakdolgozók Egyéb dolgozók /gazdasági,fizikai, műszaki/ Összesen Kórház-Rendelőintézet 063 389 1.252 Egészségügyi Gondnokság 134 107 241 Egyesitett Szoc.Intézet 45 30 75 Szociális Foglalkoztató - 260 260 GAMESZ 784 44-9 1.233 406-os Ipari Szakm.Int. 84 51 135 Landler J. Gimnázium 53 40 93 Dr.Mező F. Gimnázium 59 56 115 Zsigmondy V. KBMSZ 60 56 116 Cserháti S.Mezó''gazd.SZKI 55 54 109 Thury Gy. Keresk. SZKI 34 26 60 Hevesi S. Müv. Központ 40 38 78 Családi Iroda 3 4 ? Központi gazdálkodás - 171 171 Összesen: 2.214 1.731 3.945 2. számú melléklet Az átlagos állományi létszám alakulása intézményenként 1983 - 1986. 1983. 1984._1985«_1986._ Index Intézmény megnevezése Atlag-létsz. f 0 Atlag-létsz. fő Index %-ban 1984/83 Atlag-létsz. fő Index %-ban 1985/84 Atlag-léfcsz. f 5 Index ?ö-ban 1986/85 %-ban 1986/83 1. Kórház-Rendelőintézet 1.061 1.088 102,5 1.212 111,4 1.126 92,9 106,1 2. Egészségügyi Gondn. 272 260 95,6 249 95,7 255 102,4 93,7 3- Egyesitett Szoc.Int. 59 57 96,6 58 101,7 68 117,2 115,3 Szociális Foglalkozt. 211 209 99,0 193 92,3 212 109,8 100,5 5. GAMESZ 1.082 1.124 103,8 1.129 100,4 1.204 106,6 111,3 6. 406-os Ipari Szakm.I. 138 142 102,9 143 100,7 145 104,4 105,1 7. Landler J.Gimnázium 78 89 114,1 81 91,0 88 108,6 112,8 8. Dr.Mező F.Gimnázium 109 109 100,0 109 100,0 112 102,7 102,7 9. Zsigmondy V. KBMSZ 103 109 105,8 114 104,6 118 103,5 114,6 10. Cserháti S.Mezőg.SZKI 112 112 100,0 113 100,9 114 100,9 101,8 11. Thury Gy.Keresk. SZKI 59 61 103,4 61 100,0 61 100,0 103,4 12. Hevesi S.Müv.Központ 76 77 101,3 •82 106,5 80 J ! 5 J 105,3 13. Családi Iroda 7 8 114,2 8 100,0 8 100,0 114,3 14. Központi gazdálkodás 155 172 110,9 163 94,7 178 109,2 114,8 Összesen: 3.522 3.617 102,7 3.715 102,7 3.769. 101,5 107,0 . számú melléklet KIMUTATÁS az átlagbér és átlagkereset főbb mutatóinak alakulásáról 1983-1986. _1983._1984._1985._1986. Változás ¿-ban Intézmény megnevezése á _ átlag- átlag- átlag- átlag- átlag- átlag- átlag- bér . ker. bér ker. bér ker. bér ker. átlag- atlag-_____ ________ ber ker. 1. Kórház-Rendelőint. 3. 557 4. 255 3. 802 4. 443 4. 135 4. 800 4. 424 5. 100 124,4 119 ,9 2. Egészségügyi Gondn. 3. 064 3. 078 3. 380 3- 626 3. 791 4. 820 2, j • 872 4. 868 126,4 158 ,2 3. Egyesitett Szoc.Int. 3. 668 3. 679 4. 070 4. 491 4. 158 5, 762 4. 108 5. 889 120,0 160 ,1 4. Szociális Foglalkozt. 1. 842 2. 060 1. 928 2. 308 2. 703 2. 727 2. 648 3. 029 143,7 147 ,0 5. GAMESZ 4. 567 4. 877 4. 446 4. 510 5. 526 6. 470 5. 612 6. 789 122,9 139 ,2 6. 406-os Ipari Szakm.I. 4. 746 4. 917 5. 252 5. 500 6. 083 0 276 6. 453 fi ( • 771 136,2 158 ,0 7. Landler J.Gimnáz ium 5. 029 5. 161 5. 044 5- 134 6. 300 n 670 6. 296 7. 678 121,9 148 ,7 8. Dr.Mező F''. Gimnáz ium 4. 892 5. 710 5. 211 5. 449 5. 849 8. 262 6. 108 <7 1 '' 751 124,9 135 ,7 9. Zsigmondy V. KBMSZ 5. 114 5. 301 f— 5. 697 5. 963 6. 248 7. 755 6. 337 '' rj 913 124,9 149 X 10. Cserháti Mezőg.SZKI 4. 353 4. 574 4. 946 5. 089 5. 734 6. 592 5. 845 7- 223 134,3 157 9 n. Thury Gy.Keresk.SZKI 4. 861 5. 742 4. 967 5. 295 c. 798 7. 096 6. 078 n /• 618 125 9 ^ 132 n 5 / 12. Hevesi S.Müv.Központ x v« 640 3. 891 4. 012 4. 376 4. 901 C. y • 603 5. 008 c Z> • 905 137,6 151 ,8 13. Családi Iroda 3. 690 4. 095 3. 625 4. 125 4.237 5. 050 4. 312 c P • 225 116,8 127 ,6 14. Központi gazdáik. 4. 987 5. 573 5. 404 6. 656 6. 629 8. 101 6. 339 10. 551 127,1 189 ,3 Összesen: 4. 144 4. 494 4. 413 4. 783 5. 149 6. 285 5. 250 6. 665 126,7 148 ,3 . számú melléklet i I 3 önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények béralap felhasználása 1986. évben Intézmény megnevezése Béralap Pénzügyi teljesités $~ban Béralapból jutalmazásra átcsopor- Jutalomra átcsoportosít. Módósit.előir. E Ft Felhaszn. E Ft tosított összeg E Ft összeg a bér-felh.^-ban 1. Kórház-Rendelőintézet 71.73« 71.494 99,6 3.101 4,3 2. Egészségügyi Gondnokság 11-739 11.190 95,3 219 1,9 3. Egyesitett Szoc.Intézet 3.604 3.520 97,7 402 11,4 4. Szociális Foglalkoztató 6.556 6.386 97,4 - - 5. GAMESZ 73.950 73.117 98,9 2.824 3,9 6. 406-os Ipari Szakm.Int. 10.491 10.467 99,7 559 5,3 7. Landler J. Gimnázium 6.372 6.213 97,5 371 6^0 8. Dr.Mező F. Gimnázium 8.105 8.086 99,8 485 6,0 9. Zsigmondy V. KBMSZ 8.835 8.766 99,2 376 4,3 10. Cserháti S. Mezőg. SZKI 7.681 7.262 94,5 466 6,4 11. Thury Gy. Keresk. SZKI 4.441 4.202 94,6 200 4,8 12. Hevesi S. Müv.Központ 4.457 4.447 99,7 391 8,8 13. Családi Iroda 394 371 94,2 35 9,4 14-. Központi gazdálkodás 12.646 12.134 95,9 1.182 9,7 Összesen: 231.009 227.655 98,5 10.611 4,6 Városi Tanács VB Igazgatási Osztálya Nagykanizsa A beszámoló előkészítésében részt vett a Gyermek és Ifjúságvédelmi Szakbizott ság. Beszámoló a gyámügyi igazgatási eljárás tapasztalatairól» Látta: Dr, Balázs Sándor vb; titkár Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Az Igazgatási Oöztály munkáját átfogóan 1983-ban tárgyalta a Végrehajtó Bizottság, a beszámolóban számot adtunk a gyámügyi tevékenységről is. A határozatok a gyámügyi feladatokat is érintették, igy a döntések előkészítésének megalapozottságát, az ügyintézési határidők beta rtasat, a z arányos leterheltség vizsgálatát, a megelőző tevékenység fokozását. A határozatokban foglaltaknak megfelelően szerveztük a gyámügyi munkát az elmúlt öt évben. A beszámolási időszakban feladatainkat érintette a járások megszűnését követő városkörnyéki igazgatás, amelyben első és másodfokú hatáskört gyakorlunk. Ez év julius 1-től - a módosított családjogi törvényhez igazodóan - uj jogszabályok léptek hatályba a gyámügyi eljárásról, a kiskorúakról való állami gondoskodásról, valamint a szülő és a gyermek kapcsolattartásának szabályozásáról. Segítette munkánkat a tanács Ifjúságvédelmi Szakbizottsága, a Városi Vöröskereszt, az aktivisták. Kedvező hatással lehet további tevékenységünkre a most létrehozott Családsegítő Központ. Munkánkban továbbra is meghatározó a veszélyeztetett gyermekek felkutatása mellett a folyamatos csökkentése és mérséklése. A családi élet romlásának okai összetettek, gyakran halmozottan jelentkeznek, amely a gyermekek helyes irányú fejlődését környe-zetükben károsan befolyásolja, vagy gátolja. A veszélyeztetett gyermekek felkutatására a veszélyhelyzet megszüntetésére a jogszabályban biztosított intézkedéseket tesszük. A védő- és óvóintézkedések sokrétűek. így többek között a kiskorú, a szülő figyelmeztetése, a gyermekintézményekbe való felvétel elősegítése, a szülők munkahelyének megkeresése. Ha indokolt a kiskorú fejlődésének segítése érdekében pártfogót rendelünk ki. A felderített veszélyeztetett kiskorúak és családok száma hullámzó. 1984-ben volt a legmagasabb és ez évben ismét emelkedik. Ez részben a kiváltó okok növekedésének, részben a felderítő munka eredményeként alakult. 2 A kiváltó okok közül továbbra is első helyen a rendezetlen családi élet és ezzel összefüggésben a válások számának növekedése áll. Nyugtalanító tendencia, hogy a rendezett családok egy részénél nem megfelelő a gyermeknevelés, mert az elsősorban az anyagi ellátásra korlátozódik. Az okok között - növekvő arányban - található az anyagiak miatti veszélyeztetettség. Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben növekedett a megélhetési gondokkal küzködő csalódok száma. Emiatt a szükséges ellátást élelmezést, ruházkodást, iskolai felszerelést, napközi otthoni, menza téritési díjra anyagi fedezet nem áll a család rendelkezésére. A gondokat rendszeres nevelési segéllyel, vagy rendkívüli segéllyel igyekszünk.'' megoldani, Az évente felhasználható rendkivüli segély összege folyamatosan nőtt, ennek ellenére az egy főre jutó átlag az 1984. évihez viszonyítva 966.-Ft-ról 710.-Ft-ra csökkent. Ariiig 1984-ben 413 kiskorú részére állapítottunk meg rendkivüli segélyt, 1986-ban 1028- nak. Kialakult gyakorlatunk, hogy a rendkivüli segélykeret 65 %-át étkezési hozzájárulásra az intézményekhez közvetlenül utaljuk át. Az általános iskolák ifjúságvédelmi felelősei közvetlenül jelzik az igényeket. A kérelem elutasítására évente egy-két alkalommal csak akkor kerül sor, amikor az egy évre biztositható keretet a család már megkapta, vagy az anyagi helyzetük ezt nem tette szükségessé. A rendkivüli segély összege esetenként és gyermekenként az 5.000.™ Ft-ot, egy naptári évben a 10.000.-Ft-ot nem haladhatja meg. □ulius 1. előtt ez a lehetőség jóval kevesebb volt. A rendelkezésre álló segélykeret - figyelembe véve az egy kiskorura jutó átlagot - messze elmarad a''.jogszabályban biztositott lehetőségtől. Ezt a fel adatot a munkáltatók segítsége nélkül megoldani nem tudjuk. Az eddigi gyakorlat .az, hogy o segély összegének kiutalásáról a munkahelyeket értesítettük, visszajelzést csak elvétve Icaptunk. Nincs tudomásunk arról, hogy a munkáltatók által juttatott segélyeket mely családoknak biztosítják, pedig közös munkával nagyobb eredményt tudnánk elérni. A rendszeres nevelési segély a kiskorúakról való állami gondoskodásnak egyik legfontosabb eszköze. A juttatás feltétele, hogy a családban élők jövedelme önhibájukon kivül nem éri el a mindenkori ssját jogú nyugdíjminimumot és a gyermekek nevelésére a szülők egyébként alkalmasak.. A segélyezés megállapítását széles körű vizsgálat, környezettanulmány lefolytatásával végezzük. E munka végzésében az aktivisták, intézmények, ifjúságvédelmi felelősei segítenek. A segély megállapítása ós felhasználásának ellenőrzésére nagy figyelmet fordítunk. Ennek kapcsán esetenként családgondozást is megvalósítunk. A segélyezettek helyzetének felülvizsgálata rendszeres, - évente történik - ha az okok objektívek, á segély tovább is folyósítható, ha azonban egyértelmű szülői mulasztás történik, ugy a segély megvonásáról kell intézkednünk. 3 Delenleg 76 családban 134 kiskorút részesítünk rendszeres nevelési segélyben* A megjelent uj jogszabály alapján ez év december l-ig ezeket felül kellett vizsgálnunk. A felülvizsgálat - mivel megszüntető o~ kokat nem tapasztaltunk - változatlanul hagyta a jelzett nevelési segélyeket és jövő óv január 1-től a jogszabályban biztosított uj összeggel - 500 - 1.500#-Ft között - állapította meg. Januártól a nevelési segély folyósitás Sl Q Gyermekvédő Intézet helyett - a pénzügyi szakigazgatási szervünk feladata. Évente 2-3 esetben szüntetjük be a segélyezést, többségében a szülő vagy a kiskorú ma g a t s rtása miatt. Ritkán fordul elő, hogy a család anyagi helyzete közben megfelelően rendeződik. Sajnálatos tény, hogy a veszélyeztetettségnek nem a kezdő stádiumával találkozunk, a felderitési és jelzési hiányosságok miatt, hanem középsúlyos vagy súlyos helyzettelj amelyet csak Írásos figyelmeztetéssel nem lehet megoldani. A veszélyeztetettség egyik oka az alkoholizálás. A szülők ellen alkoholelvonó kezelésre 1984-ben 3, 1985-ben 1, 1986-ban 8, 1987 első felében 4 esetben tettünk javaslatot. A szülők tartási kötelezettsége elmulasztásáért büntető eljárást kezdeményeztünk, 1984-től 1987. első félévéig 24 szülő ellen. A veszélyeztetett kiskorúak 3,5 %-a részesül megelőző pártfogo-lásban. Ez komplex, az egyik leghatásosabb védő- és óvóintózke-dés a kiskorú részére, a fejlődésének folyamatos segítésére ós ellenőrzésére, a szülő nevelési tevékenységének támogatására. Az intézkedés jellege folyamatosságot, rendszerességet mutat, nem egyszeri beavatkozas, hanem sokirányú támogató gondoskodás. A munkát a hivatásos és társadalmi pártfogó végzi és ad jelentést a párt fogoltról. Amennyiben a védő- óvóintézkedés nem vezet eredményre, kényszerítő eszközként az állami gondozásba vételt kell elrendelnünk. Évente 35 fő az állami gondozásba vettek száma. A 264 állami gondozott közül 137 kiskorú a városkörnyékből került ki. Az állami gondozottak tartásra köteles hozzátartozóinál a felülvizsgálatot évente végezzük. Sajnos az a tapasztalat, hogy az okok egy-két kivétellel nem szűnnek meg és igy az állami gondozás döntő többsége csak a nagykorúság elérésével szűnik meg. 1989 január l-ig az állami gondozásba vett kiskorúak ügyét felül kell vizsgálni, dönteni kell az uj jogszabály alapján arról, hogy intézeti nevelésbe, intézeti elhelyezésbe, vagy állami nevelésbe vételről kell-e gondoskodni. Eddig 8 kiskorú vonatkozásában végeztük el a felülvizsgálatot. Az örökbefogadások száma évek óta stagnál, négy, illetve 1987» évben hót kiskorú örökbefogadását engedélyeztük,pedig az állami gondozott gyermekek közül 10-12 gyermeket lehetne örökbe venni. 4 A gyámügyi munka fontos területe a gyámsági, a gondnoksági ügyek, a vagyoni érdekvédelem, a családi jogállás rendezése, amelyek növelik a gyámhatósági ügyek számét. A gondnokoltak száma 149, a vagyonnal rendelkező kiskorúak száma 800-ra tehető, közülük l2o készpénzzel rendelkezik, mintegy 3.500 m/Ft összegben. A gyámok, gondnokok évi számadási kötelezettségüknek kettő kivétellel eleget tettek. Egy gondnokkal szemben birósági eljárást kezdeményeztünk, egyet pedig felmentettünk tisztsége alól. A gondnoki teendők ellátását két hivatásos gondnok végzi, akik feladatukat maradéktalanul ellátják. A gyámhatósági munka sok vitát kavaró, s érzelmeket, kedélyeket soha meg nem nyugtató területe az elvált szülők és gyermekek közötti kapcsolattartás kérdése, köznapi szóhasználattal, a láthatás. A láthatási ügyek aránya nem jelentős, - évi 30-40 - igen sok azonban az évekig elhúzódó* jelentős energiát igénylő eljárás. A másodfokú megváltoztatott határozatok száma elsősorban e körből kerül ki, amely a kiskorúak érdekeit nem szolgálják, számos esetben kell a pszichológus szakértőt kirendelni. A jogszabályi változást követően a kapcsolattartás vonatkozásában változást remélünk. A gyámhatósági ügyiratforgalmunk folyamatosén évi 10-12 %-kal átlagosan emelkedik. Az ügyintézők leterheltsége növekedett. Problémát jelent, hogy az ügyfélfogadási idő szabályozása ellenére az ügyintézőket rendszeresen felkeresik az ügyfelek félfogadási időn kivül is, továbbá az adminisztrativ teendők jelentős része is rájuk hárul. Ez fennakadásokat okoz a munkájukban. Az államigazgatási eljárásról szóló, valamint a gyámhatósági eljárási és ügyviteli szabályok az esetek legnagyobb részében érvényesülnek, az ügyintézési határidő túllépése azonban e területen fordul elő leggyakrabban, amely nem kedvező. A törvényességet az mutatja, hogy a megnövekedett feladatok végzése mellett a hatósági ügyek fellebbezési aránya megfelelő. A helybenhagyási arány 85 %. A beszámolási időszakban a gyámhatósági hatáskörbe tartozó feladatokat io szinvona Ion láttuk el. Ezt a Zala Megyei Tanács VB Igazgatási Osztálya 1986. évben végzett komplex felügyeleti, továbbá a Zala Megyei Főügyészség által lefolytatott vizsgálatok is alátámasztják. Az eljárások során elkövetett kisebb hiányosságok körültekintőbb és még jobb színvonalon végzett munkával kiküszöbölhetők, megelőzhetők . A gyámhatósági ügyekben rendszeres kapcsolatot tartunk az oktatási intézményekkel, azok ifjúságvédelmi felelőseivel, a Gyermek és Ifjúságvédő Intézettel, Városi Rendőrkapitánysággal, Nevelési Tanácsadóval, a Városi Vöröskereszttel, és a társ szakigazgat a si szervekkel. 5 A rendezetlen családi környezetben élő veszélyeztetettekről is tőlük kapunk jelzéseket, nem a környezetüktől és a műnk a helyek-tői. A szerteágazó, sokrétű munkánkat csak az önzetlen társadalmi segítők közreműködésével tudjuk ellátni, közreműködésük nélkülöz^ hetetlen a megelőző ós felderítő tevékenységük végzésében. Számukat a növekvő feladatok miatt szükséges lenne növelni. Sajnos évek óta az intézmények ifjúságvédelmi felelősein tul a posta szocialista brigádjának tagjai, a vöröskeresztes aktivák 30-an alkotják a hálózatot. összegezve megállapítható, hogy a gyermekvédelemben - az érdekelt szervekkel 6S 0 t c) PSQ dalmi közreműködőkkel összehangoltan végzett - felelősségteljes tevékenységünk eredményeként, a szülők döntő többsége megfelelően neveli, óvja és védi a jövő ge-ne rációj át. Határozati javaslat: A végrehajtó bizottság a gyámügyi igazga tási eljárás tapasztalatairól szóló beszámolót elfogadja. Megállapítja, hogy a gyámügyi munka a növekvő feladatok mellett megfelelő színvonalú. ^ módosított családjogi törvény és azt követően megjelent végrehajtási jogszabályok tovább növelték a gyámhatósági döntési hatásköröket és feladatokat. A nehezedő gazdasági körülmények, a széteső családok, a családokkal szembeni magatartások tovább növelték és növelik a veszélyeztetett gyermekek számát. Ezért is nagyobb hangsúlyt kell fordítani a megelőző tevékenységre és fokozottabban támaszkodni a társadalmi segítőkre. Széleskörű együttműködésre kell törekedni a munkáltató szervezetekkel, szakszervezeti alapszervezetekkel a felderitő munkában,, a rászoruló családok anyagi segitésében. Keresni kell a lehetőséget - a szűkülő tanácsi pénzeszközök mellett is - a rendkívüli gyámügyi segélykeret ós az egy gyermekre jutó átlag emelésében. A családok segítésében, a gyermekek neveltetésében, a környezeti és cseládi károsító tényezők lehető csökkentésében szoros e-gyüttmüködést kell kialakítani a Családsegítő Központtal és növelni a gyermekvédelemben érintett szervekkel, a Gyermekvédelmi Szakbízott sággal. a./ A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységben tovább kell növelni a felvilágosító, a megelőző és a felderitő munkát. Az anyagi okok miatt veszélyeztetett kiskorúak szélesebb körű segítése érdekében szorgalmazni kell a munkáltatóknál ós az érdekvédelmi szervezeteknél a rászoruló csalátíbk anyagi támogatását. 6 Igényelni kell segítségüket - az indokolt hatósági beavatkozásokhoz - a gondok, problémák jelzéséhez, a megelőző munkához. b./ A megelőző munka hatékonyságának fokozása érdekében szorosabb együttműködést kell megvalósítani a gyermekvédelemben érintett állami szervekkel és intézményekkel, a Családsegítő Központtal. Időközönként ki kell cserélni a tapasztalatokat és egyeztetni a további teendőket. Intézkedéseket kell tenni a gyámügyi segélykeret és az egy gyermekre jutó átlag emelésére. c./ A gyámhatósági munka eszközeivel is erősíteni kell a családok gyermeknevelő szerepét* Davitani kell a szülők gyermekükért érzett felelősségét, indokolt esetekben indítványozni szükséges büntetőjogi feleiősségre- vonásukat. Határozottan fel kell lépni az alkoholista szülők ellen. Határidő; 1990-ig évente március 15. Felelős : Dr. Lukácsa Erzsébet igazgatási oszt.vez. Nagykanizsa, 1987. december 9. Qj ÍMSmm. Iméit Dr. Lukácsa Erzsébet osztályvezető .sz melléklet Kimutatás az ügyiratforgalomról. É v : Alap és a1számon iktatott ügyek: Hozott határozatok száma: Fellebbezések száma: 0/ m Helybenhagyott határozatok: 1983 3.475 879 23 2,6 18 1984 4.503 1.042 19 1,8 15 1985 4.515 1.047 19 1,7 14 1986 4.887 JL # >L o 3 26 2,2 22 i 1987 I.f,év 2.218 ...._______i________=______.... 542 7 1,2 7 2.sz melléklet Kimutatás a veszélyeztetett kiskorúakról. ! r- 1 E v : í { Veszélyeztetet t kiskorúak: Családok száma: ) Intézkedések | száma: i Egy kiskorura jutó intézk. %-ban: ! 1 1984 412 137 387 0,9 1985 341 133 341 1,0 1986 273 72 344 1,2 1987 I.félév | 281 83 j 1 í 321 j m ) Kimutatás a rendkivüli és rendszeres segélyekről É v : Rendszeres nevelési segély Rend se k i v ü 1 i qély Gsaiad száma: ;Kiskorú száma: Család száma: Kisko ru száma : Égy förá jutó á 11. Kifizetett ''összesen: 1984 64 148 170 413 966 399.000 1985 64 144 226 632 773 489.000 1986 70 139 445 1.028 543 559.000 1987 I, félév 76 J 1 134 ) 281 601 710 ] 431.000 1 4jsz. mel1éklet Állami gondozottak száma gyámság és gondnokság alatt állók É v : Kiskorúak száma: ; Ebből városkörnyék: Gyámság alatt állók: í Gondnokság alatt | állók: | ) 1984 j 301 * — „— . ________________ „ 163 27 160 | 1985 262 145 14 158 1986 261 141 24 147 | 1987 I. félév I UwíLü^íú 264 | 137 1 j 21 149 j i \í r eUju /> h tM. / ZALA MEGYEZ TERVEZŐ VÁLLALA Zalaegerszeg Az előterjesztéssel egyetértett a Zala Megyei Tanács VB. Építési és Vízügyi Osztálya Tájékoztató a Zala Megyei Tervező Vállalat nagykanizsai csoportja városfejlesztést segítő szerepéről Látta: Németh Tibor oszt, vez, főmérnök Tisztelt Végrehaj tó Bizottság! A Zalaterv tevékenysége eddig nem szerepelt önállóan a helyi tanácsi testületek munkájában, A Vállalati feladatok részterületei, egyes ter vezési munkája azonban többször került a végrehaj tó bizottság elé. Ezek elsősorban városrendezési tervek, beépítési tervek és épületek lakóterületek beruházási programjai voltak. A tervekkel összefüggő testületi értékelések és a határozatok jó alapul szolgáltak a tervezési munkák folytatásához illetve az azokban f oglaltak végrehajtásához, megvalósításához, A Vállalat nagykanizsai csoportja városfejlesztést segítő szerepe a Z/xLATERV tevékenységének értékeléséből vezethető le, és mutatható be. A 27 éve alapított vállalat I8g fős létszámának mindössze 8 %-a, I5 fő dolgozik a nagykanizsai csoportnál, A tervezési feladatok mennyiségére azonban ebből nem lehet következtetni, mivel a zalaegerszegi és a keszthelyi iroda is végez munkákat a város területére. A szakmai felkészültség szintjét mutatja, hogy a teljes létszám mintegy 40 %-a felsőfokú, 32 %-a technikusi képesítésű, A tervezői beosztásban lévő 44 fő fele építészként dolgozik, A további ötven százalékon belül egyenletes a megoszlás a statikusa gépész-, a villamos- és mélyépítő tervezők számát tekintve, A Zalaterv, a megyei tervező vállalatok nagyságrendjét, tervezési munkáját tekintve országos összehasonlításban a harmadik helyen áll. Az I987 évi árbevétele mintegy 45 millió forint, mely mögött 1,2 -1,5 milliárd forint kivitelezési értékű tervdokumentáció áll, A tervezési díj tétel átlagosan a kivitelezési költségek 2-3 %-a, mely 12,5 millió forintos nyereségterv megalapozásához elegendő, A Vállalat működési területe nem korlátozott, de elsősorban Zala -és Veszprém megyék építési munkáihoz kapcsolódó tervek készülnek a három szervezeti egységben, A nagykanizsai iroda létszáma az elmúlt években csökkent a jelenlegi szintre. A 15 főből 3 építésztervező l-l gépészelektromos- és mélyépítő tervező beosztásban dolgozik. Ez a létszám a szakmai összetétel csak közepes nagyságrendű feladatok elkészítésére alkalmas. A vállalati elképzelések szerint megfelelő irányítással az iroda hosz-szabb távon is működni fog, és fokozottabban kell bekapcsolódnia a város műszaki életébe„ 2 A Zalaterv munkái között megtaláljuk a lakásberuházásokhoz kapcsolódó programok, engedélyezési és kiviteli tervek mellett az egyedi épületek, intézmények terveit, valamint jelentős számban készítettek beépítésiés városrendezési terveket„ Az utolsó két középtávú tervidőszak lakásépítési ádatai szerint az átadott lakások 63 illetve 77 %-a a vállalat tervei alapján került megvalósításra, A K-i városrész lakóterület intézményei többségének, - iskolák, óvodák, bölcsődék Ü terveit készítette el a vállalat tervező kollektívája, Az utóbbi években egyre nagyobb részt vállaltak a felújítások, a rekonstrukciók terén is, A beruházások versenyeztetéséhez kapcsolódó tervezői pályázatokban eredményesen közretoűködteks és részvételükkel segítették a beruházói döntések tervi megalapozását, A vállalat fokozatosan bekapcsolódott a területrendezési tervezési munkákba, Több jelentős vátosszetkezetí egység részletes rendezési tervét készítették el jó sziríí/onalon, Szakmai Ségitséget nyuj tottak egyes területek uj típusú, sájátos igényekhez igazodó tartalmú szabályozási-, beépítési- városképi tervei kialakít ás áköz, A tervezési munka színvonala a beruházóia kivitelezői igényekhezt a szerkezet- és épitőanyagválasztékhoz valamint a szakmai követelményekhez illeszkedve folyamatosan javuló, A tervezők felkészültsége, szakmai összetétele alkalmassá teszi a Zalatervet valamennyi tervezési feladat elvégzésére, A vállalat több évtizedes tervezői közreműködése, a városfejlesztés, városrendezés feladatai megoldásában meghatározó szerepű volt, E munkát az együttműködés kereteinek szélesítésével tudtuk tervszerűvé és folyamatosan hatékonyabbá tenni, A rendszeres egyeztetések, a vezetői szintű koordinációk és a folyamatosan karbantartott kétoldalú megállapodások alapozták meg a városfejlesztési igényeknek megfelelő tervezői munkát, A vállalat felkészült a beruházási folyamatok jövőben várható módosulásaira, rugalmasan igazodik a piaci körülményekhez, a versenyhez. Ezek a törekvések határozzák meg a vállalat feladatait, melynek vég-rehajtásában a nagykanizsai iroda megfelelően közreműködikt - a jelenlegi beruházási helyzet ismeretében át kell tekinteni a VII„ ötéves tervi együttműködési megállapodást, A fejadatok rangsorolása alapján - figyelemmel a beruházó partnerek igényeire -kell ütemezni az Ig88-g0 évek tervezési munkáit; - a továbbiakban is szükség lesz a munkaközi koordinációkra, melyek elősegítik a műszaki előkészítés, a tervezés és megvalósítás folyamatának hatékony szervezését, az operatív intézkedések megtételét; - a beruházási munkák megalapozását, elősegítő városrendezési és beépítési tervek készítését a megbízói érdekekhez igazodva továbbra is vállalj a. Ennek során közreműködik a felhasználási célhoz igazodó tervi tartalom szakmailag megalapozott kialakításában; - 3 - az egyedi létesítmények telepítésénél, azok építészeti megfogalmazásánál a környezeti követelményekhez igazodó tervi javaslatokat ad, A tervi tartalmat a vállalat ugy fejleszti, hogy az még inkább megfeleljen a széleskörű egyeztetés tartalmi követelménye-inek, a testületi döntések többváltozatú megalapozásának; - a tervezési munka folyamatába ugy épiti be az egyeztetések, véleményezések és megbízói döntések rendszerét, hogy az ne akadályozza a folyamatos tervezői munkát, A tervek munkaközi tartalma feleljen meg a közbenső döntések követelményeinek; - a tervezési munka miiszaki színvonalának folyamatos javítása mellett fokozottabb igény jelentkezik a dokumentációk tartalmi és formai tovább fej lesztéséref A tervek feldolgozása, bemutatása a felhasználók és a nem szakmai közreműködők részére is megfelelő legyen; - a vállalat Nagykanizsát iémerŐ és területére tervező szakemberei - különösen a helyi iroda dolgozói - fokozottabban kapcsolódjanak be abba a társadalmasitási folyamatba, mely az épített környezet értékei megőrzését, a továbbfejlesztést kívánják elősegíteni. Kérem - a Zalaterv által tervezettek jegyzékével kiegészített - tájékoztató elfogadását. Zalaegerszeg, lg8y. november l7. ZALA MEGYEI TERVEZŐ VÁLLALAT Zalaegerszeg melléklet a ZALATERV íontosabb tervezési munkái Nagykanizsán lQ75-től VI. ÖTÉVES TERVBEN: l. Lakásépítés; ~ I700 db lakás /a VI. ötéves tervi összes lakásépítés 68 %-a/ Egyedi épületek: *» Rózsa u. óvoda, bölcsőde " Hevesi S.u> óvoda - Hevesi S„u* szolgáltatóház - Hevesi ló tt, iskola - Kossuth ta óvoda - Űrhajós óvoda,~ bölcsödé 3* Rendezésibeépítési tervek: - Péterfai u. beépítési terve ~ Szabadság ír D-i tömb beépítése /pályázat/ - Zrínyi u,. eleje D-i tömb beépítése - Zrínyi u„ eleje É-i tömb beépítése - Néphadsereg u„ szabályozása - Magyar u„ E*~i szakasz szabályozása - Zsinagóga és környezete rek. /pályázat/ - Somogyi B.u. É-i tömb beép. /pályázat/ - EK-i városrész r,r„t. VII. ÖTÉVES TERVBEN: §L Lakásépítés: - K-i városrész ÉK-i városrész Eötvös tér Zrínyi u, 20. Palin Lenin u. 10. ó24 db lakás 575 db lakás 75 db lakás+üzlet 42 db la!zás+üzlet 44 db lakás 30 db lakás+üzlet I39O db lakás /A VII, ötéves tervi összes lakásépítés 77 %-a/ 2 2. Egyedi épületek; - Dr.Mező Ferenc Gimnázium bővítése - Zsinagóga rekonstrukció program - Thury t„ 16 tt. Gimnázium program /pályázat/ - Béke I-3 felújítás - Komplex szűrőállomás program/pályázat/ - Városi Könyvtár felújítás kiviteli terve - Cserháti s. Szakközépiskola bővítés programterv 3, Rendezési-, beépítési tervekt - ÉK-i vr. l.ü. beépítési terv /beruházási ptogram/ - Petőfi SiU. szabályozási terve - Palin uj lakóterület r.r.t, - Thury t, beépítési terve - Kanizsa Bútorgyár r.r.t. - ÉK-i vr. l.ü. színdinamikai terve - Péterfai u. beépítési terv módosítása - Eötvös t. D-i tömb beép. /pályázat/ Zalaegerszeg, I987. november ly. //A 7 '' 1 Városi Tanács VB Igazgatási Osztálya Nagykanizsa Az előterjesztéssel a Lakásügyi Társadalmi Bizottság egyetértett. Javaslat a lakás vásárlásához, építéséhez nyújtandó tanácsi támogatás juttatására. Látta: Dr, Balázs Sándor vb, titkár Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A lakáshoz jutás feltételeit javitó tanácsi támogatás elnyerésére 1987, augusztus 1-től november 15-ig 18 pályázat érkezett, A Lakásügyi Társadalmi Bizottság a támogatásban részesitendőkre névjegyzék tervezetet állitott össze, amelyet 30 napra közszemlére kifüggesztettünk. Ez idő alatt észrevétel nem érkezett, A pályázók anyagi támogatását az alábbiak szerint javasoljuk megállapítani. Vissza nem téritendő támogatásra: 1,/ Balassa András Nagykanizsa, Királyi P, u, 9, Betanított munkás az I,sz. Téglagyárban, felesége szintén betanított munkás a TUNGSRAM RT-nál, jelenleg GYES-en van. Hat kiskorú gyermekük van, amelyből négy jelenleg állami gondozott. Albérletben laknak. Kettő szobás családi házat vásárolnak, amelyhez kérik a támogatást. Átlagjövedelem: 1,070,-Ft. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 100,000,-Ft 2,/ Beke Zoltán Nagykanizsa, Zemplén u. 3/A, IV/26. Eladó a ZM, Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál, felesége pénztáros a TOZÉP-nél, Fiatal házasok, gyermekük nincs. Albérletben laktak. Az OTP-től kettő szobás lakást vásároltak, amelyhez kérik a támogstást. Átlagjövedelem: 1,800.-Ft kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 30,000,-Ft 2 3,/ Bognár László Nagykanizsa, Rózsa u, 16. A. IV/14. Gépkocsi vezető a Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságnál, felesége tanítónő. Fiatal házasok, egy kiskorú gyermekkel a szülőknél szivességi lakáshasználók. Kettő szobás OTP lakást vásároltak magánkézből, amelyhez 100.000,-Ft bankkölcsönt igényeltek. Átlagjövedelem; 2,200.-Ft kettő gyermek figyelembevételóvel. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 30,000,-Ft 4./ Ivanits Zsolt Nagykanizsa, Kaán K. u. 9, Technológus az Április 4, GM, Hidroplasztikai Leányvállalatnál, felesége női fodrász* Fiatal házasok, gyermekük nincs. A szülőknél szivességi lakáshasználók. Az OTP-től kettő szobás lakást vásároltak, amelyhez kérik a támogatást. Átlagjövedelem; 1,700.-Ft kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 80,000.-Ft 5,/ Henricz Imre Nagykanizsa, Vöröshadsereg u, 50, Raktárvezető a TUNGSRAM RT-nál, felesége ugyan ott árukiadó, jelenleg GYES-en van. Fiatal házasok, egy kiskorú gyermekükkel a szülőknél szivességi lakáshasználók. A munkáltató kijelölése alapján egy + kettő félszobás OTP lakást vásárolnak, amelyhez 90,000.-Ft munkáltatói támogatást kapnak. Átlagjövedelem: 2.120.-Ft kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 80.000,-Ft 6,/ Miksóné Farkas Melinda Nagykanizsa, Munkás u. 3/C. Asszisztens a Dél-Zalai Viz-, Csatornamű és Fürdő Vállalatnál, a férje beállitó műszerész a TUNGSRAM RT-nál, Fiatal házasok, gyermekük nincs, a llami gondozott volt. Az OTP-től kettő szobás lakást vásároltak, amelyhez kérik a támogatást , Átlagjövedelem: 2,600.-Ft kettő gyermek figyelembevételével 2,392 m2 zártkerti ingatlannal rendelkeznek Zajk községben. Javasot támogatás összege: 0000.-Ft 3 7ty Molnárné Varga Ágota Nagykanizsa, Korvin 0. u. 10. Telefonkezelő a VOSZK NAVOTEX-nél, férje BM„ dolgozó. Fiatal názasok, gyermekük niircs, A szülőknél szivessógi lakáshasználók» Az OTP-től kettő szobás lakást vásároltak, amelyhez kérik a támogatást. ^^joMövgjelem* 1»600,- Ft kettő gyermek figyelembevétolévol Vagyonnal nem rendelköznek. □avasoit támogatás összeqe: 80»000,-Ft 8./ Szentes Sándor Nagykanizsa, Eötvös tér 8, Lakatos a Sörgyárban, felesége ö Zala Megyei Tanács Csecsemőotthonában dolgozik, jelenleg GYES-en van„ Fiatal házasok albérletben laknak, egy kiskorú gyermekük van. A Sörgyár ki-jelolese alapján kettő szobás OTP lakást vásárolnak, amelyhez kérik a támogatást. A munkáltatótol 152.000.-Ft kölcsönt kapnak. Átlagjövedelem :_ JU 750 . - F t kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. s s z e ge: 80.00£»j-j^_t 9./ Orsós István Nagykanizsa, Landler u. 91. Segédmunkás a KÖGÁZ-nál, felesége is segédmunkás a Szeszi-pari Vállalatnál, jelenleg GYES-en van. Kettő kiskorú gyermekükkel a jelenleg befejezése előtt álló családi házban laknak. A kettő és félszobás családi házukat 1979-ben kezdték épiteni, amelyet 1987. december 3l-ig be kell fejezni. Az épitkezés befejezéséhez kérik a támogatást. j^li^-fixe^elem: 1, 500.-Ft, vagyonnal nem rendelkeznek. P.avg_SQ 1''t t ámogatás összege : 100.000, - Ft 10»/ Varga Ferenc Nagykanizsa, Törökvári u. 10. Gépkocsi vezető az Alkotmány Mg, Tsz-nél, a felesége az Ovaa« gyarban dolgozik, jelenleg GYES-en van. Fiatal házasok, eoy kiskorú gyermekükkel a szülőknél szivességi lakáshasználók; A telküket 1985-ben vásárolták tartós használatra, amelyen kettő + kettő félszobás családi házat épitenek. Átlaalővedgle mj_ 1,200 .-Ft kettő gyermek figyelembevételével Vagyonnal nem rendelkeznek. Javaso1t támogatás összege: 100,000.-Ft Kamatmentes kölcsönre: 1./ Borné Radák Zsuzsanna Nagykanizsa, Rózsa u. l/D. fsz.2. Ügyintéző a Nagykanizsai ÁFÉMSZ-nól. Elvált, kettő kiskorú gyermekét egyedül neveli. Kettő szobás OTP lakás 1/2-ed részét férjétől meg kellett váltania, amelyhez 47.000.-Ft bankkölcsönt vett fel. A fennálló bankkölcsön kifizetésére kéri a támogatást. Átlagjövedelem: 1.987.-Ft. vagyonnal nem rendelkezik. Javasolt támogatás Ö9szege: 40.000.-Ft 2./ Nóvák László Nagykanizsa, Petőfi u. 32. Raktár vezető a PIÉRT Kereskedelmi Vállalatnál, a felesége a Pannónia Vendéglátóipari Vállalatnál dolgozik, jelenleg GVES-en van. Fiatal házasok, kettő kiskorú gyermekükkel és a nyugdijas nagyszülőkkel saját tulajdonu családi házban laknak. Az épület korszerűtlen, a falai erősen nedvesek, a tetőszerkezet rossz állapotban van, felujitása gazdaságtalan, ezért lebontják. A telekre kettő szoba + három félszobás családi házat épitenek kettő ütemben, amelyhez kérik a támogatást. Átlagjövedelem: 2.030.-Ft, 860 m2 zártkerti ingatlannal rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 100.000.-Ft Támogatásra nem jogosultak: 1,/ Krégár Tibor Nagykanizsa, Marék J, u. 8. Rokkantnyugdíjas, a felesége az ÉPGÉP Nagykanizsai Gyáránál dolgozik, jelenleg GYES-en van. Kettő kiskorú gyermekükkel szülőknél szivességi lakáshasználók. Egy szobás saját tulaj donu lakással rendelkeztek, amely romossá vált, ezért lebon tották. Hat lakásos társasházban három szobás lakást épitenek, amelyhez támogatást kérnek. A telket, amely tulajdonuk volt 211.000.-Ft-ért értékesítették a tulajdonostársaknak. 2./ Kiss Györgyné Nagykanizsa, Ráckert u. 2. Eladó a Zala Megyei Vendéglátó Vállalatnál, a férje mechani kai műszerész az Elektronikai Vállalatnál. Fiatal házasok, egy kiskorú gyermekkel és egy szülővel, tartási szerződéssel szerzett három szobás családi házban laknak* amelynek 6/9-ed részben tulajdonosai. A 3/9. tulajdoni hányod megvásárlásához és a lakás korszerűsítéséhez 140.000.-Ft OTP köl csönt vettek fel, amelynek kifizetésére kérik a támogatást. Támogatásra nem jogosultak, mivel saját tulajdonu lakással rendelkeznek. 5 3,/ Nemes Lajos Nagykanizsa, Rákóczi u. 2/A, Vasesztergályos a Dói-Zalai Viz-, Csatornamű-, és Fürdő Vállalatnál, a felesége bérelszámoló az Ingatlankezelő és Közvo-titő Vállalatnál. Fiatal házasok, kettő kiskorú gyermekkel ós egy szülővel másfélszobás OTP lakásban tulajdonosként laktak. A lakást értékesítették és három szobás családi házat vásároltak, amelyhez 23,600.-Ft munkahelyi támogatást . kaptak. Tanácsi támogatásra nem jogosultak, mivel saját tulajdonu OTP lakással rendelkeztek. 4./ Németh Károlyné Nagykanizsa, Kodály Z. u. 1-3. Felszolgáló a Balatonföldvári MSZMP Üdülőben, a férje szintén. Fiatal házasok, gyermekük nincs. Az OTP-től kettő szobás OTP lakást vásároltak, amelyhez kérik a támogatást, A kérelmezőnek állandó lakcime a szülőnél, a Kodály Z,u. 1-3. szám alött van, a férjnek Kapoly, Madaras telep 2. sz, alatt, ideiglenes lakcimük pedig BalatonfÖldvár, ahol dolgoznak. Nagykanizsán ténylegesen nern tartózkodnak, ezért támogatásukat nem javasoljuk. 5./ Nováknó Hábli Olga Nagykanizsa, Néphadsereg u. 7/C. III,em. 10. Tanitó a Kisegítő Iskolában, a férje osztályvezető a nagykanizsai ÁFÉMSZ-nél, jelenleg sorkatona. Fiatal házasok, gyermekük nincs. Az OTP-től kettő szobás lakást vásároltak, amelyhez 200,000.-Ft bankkölcsönt vettek fel. A bankkölcsön kifizetésére kéri a támogatást. Vonyarcvashegyen 1/2 üdülőtulajdonnal rendelkeznek, amelynek értéke a 100.000,-Ft-ot meghaladja. 6,/ Takácsné Rákhely Mária Nagykanizsa, Bolgár H, u. 10, Eladó az OFOTÉRT Vállalatnál. Egyedülálló, egy kiskorú gyermekével egy szobás OTP lakásban tulajdonosként lakott. A lakást értékesítette és kettő szobás OTP lakást vásárolt, amelyhez kéri a támogatást. A munkáltatótól 50,000,-Ft támogatást kapott. Tanácsi támogatásra nem jogosult, mivel saját tulajdonu lakással már rendelkezett. Határozati javaslat : A Végrehajtó Bizottság a beérkezett pályázatok alapján a Lakásügyi Társadalmi Bizottság által véleményezett névjegyzék tervezetet az 1987. évi lakáshoz jutást elősegítő anyagi támogatás 6 módjára és mértékére előterjesztett javaslatot elfogadja, a támogatás összegét megállapitja. Utasitja az igazgatási ós a pénzügyi osztályokat, hogy a további intézkedést tegyék meg. Felelős: Dr. Lukácsa Erzsébet igazgatási oszt.vez. Bácsai Attiláné pénzügyi oszt. vez. Nagykanizsa, 1987. december 10, •A H -fe ">f f £ , -f ■]i J hM: r*r*w Dr. Lukácsa Erzsébet osztályvezető Kimutatás a tanácsi támogatás rétegenkénti megoszlásáról 1 ! | H e g n e v e z é s 1 Vissza nem tóritendő | támogatás í Vissza tóritendő kamatmentes kölcsön í | összesen: ! csaTad száma Ft összeg család száma Ft összeg ■ •• . mm m 1 .«■ «m >■>. .iuiili-.lu.__.il.in.—--11—-—^------ csaiGd p .. száma összeg Fiatal házas gye rmektelen 4 1 gyermekes Nem fiatal házas 2 gyermekes i 3 ós több gyerm. 4 320.000 4 340.000 1 100.000 1 100.000 2 140,000 j j 4 320,000 4 340.000 3 240.000 1 100.000 összesen : 10 860,000 2 140.000 1 12 1.000.000 |
