* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.75 MB | |
| 2025-07-07 10:16:00 | |
 | |||||||
Nyilvános  159 | 876 | 1990. szeptember 13. | Városi Tanács ülése Napirend: 1, Nagykanizsa terület- és településfejlesztésének, valamint a tanácsi gazdaság működésének tapasztalatai, további tennivalók /írásban és szóban/ Előadó: Zsoldos Ferenc tanácselnök 2. Javaslat az Andrejka utcai VI-os és a kiskanizsai III. számú bölcsőde összevonására /írásban/ /Az augusztus 23-i rendkívüli tanácsülésre már megküldött anyag/ Előadó: Dr. Nemesvári Márta osztályvezető 3. Egyéb A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA NAGYKANl Z S A l - 4 /IQQO U E G H l V O Nagykanizsa Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a Városi iggtot mláwéi IűőŐl szeptember 13-án /csütörtök/ I3 ŐTára''" összehívja. Az ülés helyei a Hevesi Sátidor Művelődési Központ kamaraterme ~ /Széchenyi tér 5./ Napirend: 1, Nagykanizsa terület- és településfejlesztésének, valamint a tanácsi gazdaság működésének tapasztalatai, további tennivalók /írásban és szóban/ Előadó: Zsoldos Ferenc tanácselnök 2, Javaslat az Andrejka utcai Vl-os és a kiskanizsai III. szárm bölcsőde összevonására /Írásban/ /Az augusztus 23-i rendkívüli tanácsülésre már megküldött anyag/ Előadó: Dr. Nemesvári Márta osztályvezető 3. Egyéb A tanácsülésre tisztelettel meghívom. Nagykanizsa, IggO. szeptember 6, Dr. Balázs Sándor s.k. vb, titkár Zsoldos Ferenc s,h tanácselnök NAGYKAN I ZSA terület- és településfejlesztésének, valamint a tanácsi gazdaság működésének tapaszta I atai,további tennivalók Készítették; Városi Tanács VB. Szakigazgatási Szerve Nagykanizsa, 1990. Julius 5. TARTALOMJEGYZÉK Oldal Bevezetés 1. Városszerkezet, terű IetfeI haszna I ás, területrendezés 1-2. Népesség, demográfia, munkaero-mozgás, foglalkoztatás 2 - 4. Lakásépítés, lakásgazdálkodás 4-7. Vízgazdálkodás 7-9. Energ i aeI I át ás 9. Közlekedés, hírközlés 10-13. Egyéb kommunális ellátás 13-14« Oktatás, közművelődés, sport 14-19. tgeszsegugy Kereskedelem, szolgáltatás, idegenforgalom 22-24. Igazgatás 24. Tervezési, gazdálkodási tapasztalatok - pénzügyi kapcsolatok - hitelek 24-26. VáI I a I a t i r ány í t 3S , Va Ilalatfelügyeletjprivatizáciő 26-27. Vállalkozások, privatizáció 28-30. Az állampolgárok ügyeinek intézése 30-34. A testületi munka 34-36. A VII. ötéves középtávú tervidőszakra meghatározott feladatok értékelése és a kialakult helyzet elemzése egyaránt fontos úgy a leköszönő tanácstestüIet számára, mint a választások után megalakuló helyi önkormányzat részére. Nagykanizsa Város Tanácsa a jelen középtávú tervidőszakban évente értékelte az éves tervek végrehajtását, 1988-ban elemezte az öt évre szóló feladatok időarányos és várható teljesítését, egyben a restriktív központi intézkedések negatív hatása miatt kényszerűségből módosította az eredeti programját. A gondokat nehezítette a folyamatos és felerősödő áremelkedés és a rendelkezésre álló pénzeszközök jelentős részét elszívó általános forgalmi adó bevezetése. A központi elvonások és a reálérték csökkenés következtében olyan helyzet teremtődött, amelynek során az intézmények működtetése, fenntartása és a kiemelt ágazati célok megvalósítása lekötötték az erőforrások zömét. Ennek következtében több alapvető ellátást megoldó és minőségi igényt kielégítő fejlesztés megvalósítására nem nyiIt lehetőség. A szakmai követelmények konfliktushelyzetbe kerültek a pénzügyi háttérrel. Mindezek ellenére a tervidőszak során elért eredmények jelentősek, olyan alapot adnak a leendő önkormányzat részére, amelyre építeni lehet. A helyzetértékeléssel együtt számításokat végeztünk az 1991. évre áthúzódó szerződéses kötelezettségeken alapuló pénzügyi terhekről és megjelöltük azokat a feladatokat, amelyeket az ellátás javítása érdekében az új önkormányzatnak a következő időszakban meg kell oldani megfelelő, a lehetőségekhez igazodó időrendi rangsoroI ással. A Város Tanácsa a majdan megalakuló új testület döntési lehetőség fenntartása érdekében arra is törekedett, hogy minél kisebb pénzügyi kötelezettséggel járó terhet hagyjon maga után. Emiatt több fontos műszakilag előkészített beruházást, felújítást (Komplex Szűrőállomás, Városi Könyvtár rekonstrukció bővítés, piac vásárcsarnok létesítés stb.) nem indított el és további hitelek felvételétől is elzárkózott. Városszerkezet, területfel használás,_terű Ietrendezés Az elmúlt közel öt esztendő alatt Nagykanizsa településszerkezete a többirányú társadalmi-gazdasági folyamat hatására, döntőrészt szabályozott módon tovább fejlődött. Ennek kereteit a térségi településcsoport egészét magában foglaló, 1982. évben jóváhagyásra került általános rendezési terv adta. Ehhez illeszkedve külön ü-temterv alapján sorra elkészültek a város területrendezési és beépítési tervei.^ Jelenleg 14 hatályban lévő rendezési és 26 beépítési terv szabályozza szinte valamennyi terű Ietegységre vonatkozóan -a városközponttól a zártkertekig- a város szerkezetet, a területfelhasználás módját, az épületek, építmények területét elhelyezésig feltételrendszerét. Az elmúlt időszaki fejlődés legfontosabb sajátossága, hogy az új építési területek feltárása mellett a történelmi városszerkezet a hozzá tartozó közlekedési háIózattaI,zöldterületekkel együtt alapvetően megőrizte értékes elemeit. Ugyanakkor a városközpont és környéke ellátó hálózatának racionalizálása, városképi rendezésemellett teljesebb formában, karakterisztikusabban kialakultak a negyed- és az azokhoz kapcsolódó alközpontok. A hosszú távras illetve középtávú időszakra meghatározott szabályozási elvek, főbb előírások azonban teljes mértékig nem tudták figyelembe venni a folyamatosan változó terű I etfe I haszna I ás i , építtetői igényeket, fzért szükségessé vált egyes rendezési tervek felülvizsgálata, módosítása. Az általános rendezési terv 1985.és 1988. évi karbantartás^, az 1989. évi felülvizsgálata és módosítása enyhítette* a terű I et f e I haszná I ás i és építtetői igények, valamint átrendezési tervben meghatározott fejlesztési és egyéb célkitűzések közötti ellentmondásokat. Egyúttal határozott szakma? ^intézkedések történtek az olyan új t ípusú tervhiearchia kiépítésére^ amel^y nemcsak a rendezési feladatokat vizsgálja, hanem a gazdasági-társadalmi összefüggéseket is a tervezés tárgyává teszi, közelebb hozva ezzel a város fejlesztési tervei és a rendezés él-képzői ése i nek tartalmi elemeit. A,közérdek Iödés fokozódásával foIyamatosan megváItozott a tervek készítésében való társadalmi résztvétel, melyet többirányű módszer tani változtatással segítettünk elő. Összefoglalva megállapítható, hogy a város terüIetrendezési tervei a folyamatos karbantartásokkal, felülvizsgálatokkal és az új tartalmi követelménynek megfelelő módosításokkal megfelelő alapot biz tosíthatnak a jövőben is a további városfejlesztési elképzelések megvalósításához. Rövid távon a legfontosabb feladatnak a megváltozott lakásépítési, továbbá a magánvállalkozások terüIetigényének kielégítését tartjuk, terű letfeIhasznáI ási szempontból, de Iege-lább hasonló fajsúlyú feladat a jelenlegi piactér területének átalakítására, bővítésire vonatkozó rendezési tervi elképzelések mielőbbi véglegesítése. Az építésügyről szóló törvényt az Országgyűlés a közeImú Itban is-mét ^módos ította. Az új szabályozás annak érdekében, hogy jogos magánérdeket sértő korlátozásokra csak indokolt esetben kerüljön sor a telektulajdonosok javára kor Iátozás-kártaIanítás megállapítását irta^elő. Ennek áz előírásnak a területrendezési tervezési következményei ma még nem ismertek, de az anyagi kihatás miatt a munkát nehezíteni fogja és a folyamatos karbantartás, korszerűsítés elmaradása a területrendezési tervek avulását eredményezheti. A helyi önkormányzat szabályrendeletei várhatóan a területrendezési tevékenységben is új feladatokat fognak eredményezni. Népesség, demográfia, munkaerő-mozgás, foglalkoztatás A város lakónépessége a jelenlegi adatok alapján 55.319 fő. A tervidőszak induló évéhez képest közöl 1.700 fővel csökkent, mely abból adódik, hogy a természetes szaporodás miniméi is, & vándorlási különbözet pedig negativ előjelű lett. Az elköltözési folyamat meg i nduIt,^ugyanakkor az utóbbi ivekben mérséklődött a városba történő beáramlás, amely azzal függ összes hogy a városkörnyéken a kedvezőbb gazdasági lehetőségek között lévő községek népességmegtartó képessége erősödött. A lakónépesség korösszetétele is módosult az eltelt időszak alatt. Növekedett az általános iskoláskorúak száma, kismértékben csökkent a munkaképeskorú népesség. A nyugdíjkorhatárt elért lakosság aránya az ossz Iakónépességhez viszonyítva 18,9 %-öt jelent, mely 1986. évhez képest 14,5 %-os emelkedést mutat. - 3 - A ''90-es évek elején a demográfiai hullám fokozatosan áttevődik a középiskoIáskorú lakónépességre. Ezt követően a népesség korcsoportonkénti összetétele pozitívan változik, a szülőképeskorú nők számának emelkedésével. Az élénkülő természetes szaporodás következtében a ®90-es évek közepétől várhatóan nő a bölcsődés és az óvodáskorúak száma. A korcsoportok eltolódásával nő a munkaképes-korúak aránya. A tervidőszakra vonatkozó foglalkoztatáspolitikai koncepció még a teljes és hatékony foglalkoztatás megvalósítását tűzte ki célul. Mivel a kivánt szerkezetátalakítás csak lassan halad, így a tervidőszak elején a teljes foglalkoztatás fenntartható volt. Az elmúlt években a gazdasági szabályozók változásának hatásaként a gazdasági egységek hatékonyságra való törekvésével a foglalkoztatás feltételrendszerében változások következtek be. A munkaerőkereslet csökkent, de ezen belül a szakképzett, minőségi munkaerőre vonatkozó igény nőtt. Az új munkahelyteremtő beruházási, fejlesztési lehetőségek beszűkülése miatt főként 1988-tól a munkáltatók rákényszerültek létszámuk lassú ütemű csökkentésére. A munkaerőmozgás következtében megüresedett munkakörök betöltését zömében belső I étszámátcsoportosítássaI, szervezeti változtatásokkal oldották meg. A belső szervezeti módosítások, megvalósított létszámcsökkentések végrehajtása során a munkáltatók igénybe vették a foglalkoztatáspolitika kibővített eszközrendszerének új elemeit; a meghosszabbított felmondási időt, az elhelyezkedési támogatást, az átképzés, betanítóképzés lehetőségét, valamint a korengedményes nyugdíjazást. A munkáltatóknál a létszámcsökkentés elsősorban a városkörnyékből bejárókat, a nem megfelelő képzettséggel rendelkezőket, a fiatalkorú munkavállalókat, valamint az egyéb ok miatt hátrányos helyzetűeket érintette. A foglalkoztatási feszültségek áthidalása érdekében közösségi feladatok ellátására a foglalkoztatási alap terhére tanácsi támogatással (45 fő) közhasznú munkahelyeket szerveztünk (VGV 35 fő, kórház 6 fő, eü.gondnokság 4 fő). A város foglalkoztatási szerkezetén belül a csökkentések ellenére változatlanul meghatározó az ipari népgazdasági ágazat, jelenleg 15 ezer főnek biztosít munkalehetőséget. Az állami és szövetkezeti szektor anyagi ágaiban jelenleg 800 fővel dolgoznak kevesebben, mint 5 évvel korábban. A foglalkoztatottak létszámában jelentősebb mértékű csökkenést tapasztalunk a gépiparban, építőiparban, valamint a kereskedelmi ágazatban. Ugyanakkor a tercier szektorban a vizsgált időszak alatt folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottak száma. A város foglalkoztatási helyzetének értékelésénél nem hagyható figyelmen kivül az a tény, hogy évről-évre növekszik a magánkisiparban és kereskedelemben foglalkoztatottak száma, valamint az újtípusú vállalkozási formák és szervezetek taglétszáma is. Újrakezdési kölcsönfelvétellel 107 magánváII a Ikozó részesült állami támogatásban. összességében megállapítható, hogy 1990. évre tovább szigorodott, minőségében átalakult a munkavállalók helyzete. A munkanélküli segélyt igénylők aránya a munkaképeskorú népességhez viszonyítva ma még elenyésző. Rövid és hosszabb távon a foglalkoztatás problémái erőteljesebben jelentkezni fognak. Ez elsősorban a gazdaság szerkezeti átalakítá- - 4 - sából és a várható demográfiai nyomásból adódik. Ellensúlyozó tényezőként említhetjük a munkahelyek területi megoszlásában várhatóan bekövetkező pozitív változásokat. A gazdasági potenciállal rendelkező Letenye, Zalakaros, Murakeresztur mi kroközponttá történő fejlesztésével az ingázás várhatóan csökkenni fog. A foglalkoztatáspolitika alakulását a jövőben a munkáltatók érdekeltsége, azok helyi beruházási ós munkaheIyteremtési lehetőségei határozzák meg elsősorban, Ehhez párosulnak a vegyesváII a Iatok a-lapításában rejlő lehetőségek. Hosszabb távon a privatizált kül-és belföldi tőke bevonása kedvező folyamatot indíthat el gazdasági szerkezet módosításában és a fpgI a Ikoztatásban. A városban várhatóan az alapvető foglalkoztatást az ipar, ezen belül a gépipar adja. Főként a női munkaerő foglalkoztatására alapozva a könnyűipar szerepe tovább nőhet. Új foglalkozatási lehetőséget alapvetően a kereskedelem, idegenforgalom, majd a fokozatosan kiépülő kvaterner szektor biztosíthat. Jelentős módosulás várható a mezőgazdaságban, mivel a földtörvény az eddigieknél nagyobb mozgásteret biztosít a vállalkozóknak. Reálisan számolni kell azzal is, hogy a munkaképeskorú népesség egy részét az átalakítási folyamatok kedvezőtlenül fogják érinteni, a munkanélküliek aránya . eme Ikedni fog. A várható foglalkoztatási feszültségek kezelése új típusú együttműködést igényel a munkáItatók, a terű IetfeIhasznáIást irányító közigazgatás, a pénzintézetek, az oktatási intézmények, valamint, a munkaügyi eszközrendszert működtető Munkaügyi Minisztérium között Szorosabb összhangot és jobb munkamegosztást kell létrehozni a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika között. Erősítenünk kell az érdekegyeztetést, az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a különböző társadalmi rétegek helyzetének eIemzésére,probléma ik megoldására. Lakásépítés, lakásgazdálkodás Az urbanizációs nyomás csökkenésével kismértékben mérséklődött a nyilvántartott IakásigényI ők száma. A központi és helyi anyagi lehetőségek beszűkülésével azonban a lakásépítés ütemében is jelentősebb visszaesés és szerkezeti átrendeződés következett be. így napjainkra a lakásellátás feladata továbbra is a társadalompolitikai szempontból kiemelt területek egyike maradt. Azért indokolt ennek hangsúlyozása, mivel a komplex lakásépítés és lakásgazdálkodás -beleértve a mobilitás ösztönzésére és támogatására fordított kereteket is- mintegy 710 millió Ft helyi felhasználást igényelt, amely a rendelkezésre álló fejlesztési célú eszközök mintegy 53 %-a. A VII. ötéves tervidőszakra tervezett 2160 lakásból 1700 db körül épül fel. Ezen belül 1635 db telepszerű lakást terveztünk, ebből alig több mint 1000 db valósul meg. Ennek alapvető oka, hogy az OTP beruházói magatartása fokozatosan megváltozott. A telepszerű magán Iakásépítés esetében alapvető szempontként egyre inkább a garantált értékesítési lehetőségek biztosítása melletti nyereségérdeke 11 ség vált. A megváltozott szerkezeti módosulást jól tükrözi, hogy felére csökkent a bér Iakásépítés, a tervezett OTP Iakásszám mintegy 2/3-a valósul meg, ezzel szemben 30-40 %-kaI növekedett a magánerős lakás-/ fi \ * epites. - 5 - Nehezítette az építés előkészítésének és kiviteIezésénekf0Iyamatát, hogy a lakótelepi lakások elhelyezése új építési területek feltárását igényelte, mely a tervidőszak elején jelentős többletköltséggel járt. A lakótelepi lakások építése mellett egyre inkább felértékelődött a bslvárosi lakások iránti igény, ennek kielégítése érdekében sor került olyan városképileg is meghatározó beépítésekre, mint a Béke u. - Zrinyi u. sarok, a Lenin u.10-12, a Zrinyi u.20, valamint az Eötvös tér D-i oldala. Ugyanakkor a lakásépítés városképi és funkcionális szempontból egyaránt tovább fejlődött, igényesebbé vált. Az évenkénti mintegy 20 %-os építési árnövekedés azonban halmozott lakásár növekedést eredményezett. Míg 1987. évben az átadott lakások 11.800 Ft/m2 építési áron valósultak meg, addig ez az 1990. évi befejezésű lakásoknál 22.700 Ft/m2-re emelkedett. Az általános forgalmi adó bevezetése is több irányban nehezítette a lakásépítési terheket. A telepszerű lakások területelőkészítését és közművesítését részleges ÁFA terheli. A lakásárak növekedéséhez képest fokozatosan mérséklőd.ik a fizetőképes kereslet^, elsősorban a iakással nem rendelkező kiemelt rétegek esetében. Ezért egyik nagyon fontos feladat a szociális bérlakás építésének fenntartása és az újra elosztható használt lakások visszaadásának, cseréjének ösztönzése. Emellett szociálpolitikai megfontolásból a növekvő lakásárak miatti terheket az államnak nagyobb mértékben kel i átvállalni. A piaci értékesítésű lakásoknál a vállalkozások élénkítése és egy új alapokra helyezett szociális támogatási rendszer hozhat változást a lakáshoz jutási feltételek érdemi javításában. Ezek a tényezők a további teendőket is meghatározzák: - Külön kell választani egymástól a szociális támogatási rendszert és a lakásépítést mint gazdasági folyamatot. Az elmúlt évek gyakorlatát a fokozódó lakásigényekkel járó intenzív lakásépítés támogatást célszerű megszüntetni és a teIekár-közműhozzájáruI ás mértékét gazdasági alapokra helyezve piaci viszonyok között kell mindenki számára egységes feltételek mellett felkínálni. - A lakótelepi lakásépítés beépítési javaslata, az épületek szerkezete és struktúrája nyújtson lehetőséget több működő kivitelező szervezet versenyeztetéséhez. Célszerű a félkészállapotú lakásépítési forma alkalmazása is. - Ki kell dolgozni a rendezési terv szerint hosszabb távon megvalósuló területek -jelenleg fenntartott parlag területek- átmeneti hasznosításának lehetőségét és módját. - A lakótelepi tömeges lakásépítés mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a városképi rendezést is célzó belvárosi foghíj és rehabilitációs területek rendezésére. Ennek megvalósulását elősegíthetné egy olyan kereskedelmi mobilitási alap létrehozása, mely a lakásokkal együtt járó üzletek előkészítését szerkezetkész állapotig finanszírozná és a szabad piaci feltételeknek megfelelően ér t ékes í tené. - A rendezési tervi előírások, szabályozások lehetőséget kel! hogy biztosítsanak a vállalkozói kibontakozásnak. A rendezési tervek iránymutató, szabályozó és ne ta<ativ meghatározó erővel bírjanak. Át kelt értékelni az Ék-í lakótelep beépítési tervét és egy olyan lakótelepi struktúrát kell létrehozni, mely nem kötött technológiára utal, s nem ZÁÉV technológiára alapozott. A mennyiségi lakásigények fokozatos csökkenésével, az életmód változásával a VII. ötéves tervidőszak sarán nagyon élénk, de a külső környezeti hatásokra erőteljesen reagáló lakásépítési célú telekigény mutatkozott. Az anyag forráslehetőségek maximális kihasználásával igyekeztünk a változó igények kielégítését biztosítani, mely több-kevesebb sikerre I tör tént. A lakásépítési költségek növekedésének üteméhez hasonlóan nőtt a telekalakítás-közművesítés költsége. A telekalakítás terheit tovább fokozta a forgalmi adó kedvezőtlen hatása, mely a telekalakítást az ÁFA teljes terhével sújtja, fgy a telekárak olyan mértékben emelkednek, hogy az értékesíthetőség komoly nehézséget jelent Él többlet tanácsi bevételt nem eredményez. Ugyanakkor É" köz-művesítetleh területeken a lakossági (társulásos) közműépítést ''ÁFA visszatérítéssel és SZJA kedvezménnyel támogatják a központi szabáIyozők k Célszerű megvizsgálni a telekalakításnak azt a módját, hogy a hmí* keket csak a legalapvetőbb közművekkel ellátva értékesítjük és a további közműépítés társulásos formában történne. A vállalkozó kisszervezetek szaporodása várhatóan kedvező hatással lesz a telekelőkészítési közművesítés és társulásos közműépítés vállalkozásba adására. A VI K ötéves tervidőszak eddigi Ivaiben mindössze 153 lakás fel -újítás Is 26 korszerűsítés valósult meg. A korábbi időszakhoz viszonyított nagyarányú visszaesés a lakóhiz-■felújítási a I ap reálérték jelentős mértékű csökkenésének és a felújítási költségek emelkedésének a következménye. Évente átlagosan 60 millió Ft-ot fordítunk felújításra« melyből az |llami támogatás mértéke 40 millió Ft volt. Megyei átlagban Nagykanizsán^ legnagyobb -mintegy 70 %- az elmaradt felújítási kategória aránya, így nagyon kedvezőtlenül érintette a lakóházfelújítási alapot, hogy 1990. évben az áMami támogatás mindössze 21,5 millió Ft-ra zsugorodott, amely I tervezetthez képest 53,7 %-ps csökkenést mutat. Egy Új, korszerű, a városi érdekeket jobban kifejező lakásvagyon működtetési-fenntartási modell kia Iakítása me I Iett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a városközponti lakóépületek rehabilitációjára, az elmaradt felújítások pótlására és a megelőző karbantartásokra. El kell kerülni azonban a rossz műszaki áIIapo-tú, városkép i Ieg nem meghatározó épületek ésszerűtlen, gazdaságtalan felújításait, melyek költsége az új építés kétszeresét is meghaladhatja, mégsem nyújt teljes értékű épületet. Ugyanakkor, ha funkcióváltással és a többletterhek piacöri@ntáIt átvállalásával a szanálásra ítélt épületvagyon megtartható, felújítható^ úgy az ezt biztosító jogi garanciák mellett feltetlen támogatni szükséges . A nyilvántartott IakásígényI ők száma a VII. ötéves tervidőszakban 1550-1600 fő körül állandósult, a tervidőszak végére azonban bérlakások átadásával mintegy 100 fővel mérséklődött. Az igények szerkezete? általában 2/3 OTP, 1/3 tanácsi bérlakás igénylőt muta- totts mely a jövedelmi viszonyok megváltozása mellett fokozatosan, főleg 1989-90-ben átalakult, jelenleg 54-46 %. Az igénylők közül a fizikai dolgozók száma meghaladja az 1000 főt, a két- és többgyermekesek száma a 300-at. A fiatal házasok száma megközelíti a 250 főt. Viszonylag magas az elvált, illetve egyedülálló igénylők száma, több mint 500 fő. Az igénylők közül lakással nem, iIletve újraelosztásra alkalmatlan lakással rendelkezők száma meghaladja a 850 főt. Ezek közül 35 %-a bérlakás-, 65 %-á OTP IakásigényIő. A legrászorultabb családok közül 1985-90. május 30-a között 1017 család részére névjegyzék alapján juttattunk lakást, amelyből 462 tanácsi bérlakás volt. A Iakásmob i I i t as növelese e rdekében az 1988. évben módosított tanácsrendelet jelentősebb mértékben ösztönzőleg hatott a tanácsi bérlakások térítés ellenében történő visszaadására. A tervidőszak végére azonban a nagyarányú lakásár és építési költségek emelkedése miatt a felemelt hatszoros térítési díj fokozatosan elvesztette ösztönző hatását,a bérlakás visszaadása erőteljes mértékben mér-sékIődöt t. A saját erőből lakást építő vagy vásárló családok közül 1985. évtől 618 család részesült tanácsi anyagi támogatásban, 47.385 eFt került felosztásra. A jogos igényeket azonban csak a nyújtható támogatás á tI agának csökkentésévei lehetett kielégíteni, amely családonként 76.000 Ft volt. A pályázók nagy száma is bizonyítja, hogy az igénylők egy része csak tanácsi támogatással képes építkezni, vagy lakást vásárolni . A lecsökkent lakásépítési dinamizmus mellett is a város elérkezett egy olyan fejlődési Szakaszba, ahoi elméletileg minden családnak lakással kellene rendelkeznie. Az egy lakásra jutó személyek száma az 1970, évi 3,43-ról 2,7-re csökkents amely megfelel egy átlagos magyar családegységnek. Lényeges gond azonban, hogy kedvezőtlen a meglévő lakásvagyon szerkezete. Ugyanakkor a lakásárak növekedéséhez képest fokozatosan mérséklődik a fizetőképes kereslet, elsősorban a lakással nem rendelkező kiemelt rétegek esetében. V ízgazdáIkodás Nagykanizsa ivóvízellátásában és a keletkező szennyvizek elvezetésében, tisztításában a Dél-zalai Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalat működik közre. Vezetékes vízzel 21.289 lakás ellátott, a város lakásállományának 99,4 %-a. Az elmúlt időszakban megoldódott a korpavári városrész vízellátása is, így csak Fakos városrészben nincs ellátás. A vezetékrendszer, elsősorban e lakásépítési területeken 11,9 km-rel bővült. A vízellátó rendszert két kútcsoport táplálja, az egyik a Mura kavicsteraszára települt, a másik a práterdülői vízadó rétegre. A víztermelő kapacitás mintegy 26.000 m3/nap. Ez a mennyiség az átlagos igényeknek megfelel, de a nyári csúcsidőszakban nyomás-problémák előfordulhatnak az elégtelen tárolókapacitás, a vezetékek túlterhelése miatt. A v ízvezetékhá. I ózat kora a vízminőségre nézve is meghatározó. Az elavult vezetékek meghibásodásakor -főleg a város D-i területén-a vízminőség elfogadhatatlan. Fokozza a gondokat a práteri kutak vízének az átlagostól magasabb vastartalma is. - 8 - A vízellátási; ágazatban megoldásra váró feladatok? - Az ellátási színvonal javítása érdekében a város sűrűn lakott területein biztosítani kell a jó minőségű ivóvizet, megfelelő nyomáson. Az hk-i városrészben épülő lakások vízfogyasztása befolyásolja a K-i városrész ellátását. A megfelelő nyomásviszonyok biztosítására az Ék — t városrészben egy űj víztorony építése, vagy g Mura I.- Mura II. rendszer összekötése, a hálózati elosztó rendszerek racionalizálása hozhat megoldást. - A vízminőség biztosítására a vízkezelési technológiát is fejleszteni kell. A városi kutak magas vastarta Imának csökkentésére a ligetvárosi vízműtelepen vastalanító építése szükséges. A murai vízmű kutjainak kapacitása hosszú távon elegendő, itt is a víztechnológia fejlesztése szükséges. A szennyvízelvezetési szolgáltatás arányaiban elmarad az ivóvíz szolgáltatástól. A szennyvízcsatorna-hálózatba a lakások 67,4 %-a (14.432 db) került bekötésre, így 6857 vízzel eIIátott,Iakás szennyvízkezelése helyi szikkasztással, vagy szippantással oldható meg. A csatorna főgyűjtő hálózatának rekonstrukciója megtörtént, de a záporkiömlő műtárgyak és az elvezető csatornák egy része még hiányzik, ami főleg a szennyvíztisztító telep üzemeltetésére van negatív hatássa I . A városi szennyvízelvezető csatorna döntőrészt egyesített rendszerű, tehát a lakások szennyvizei mellett az összegyűlő csapadékvízeket is elvezeti. Ez a tényező befolyásolja a szennyvíztisztítást, az üzemeltetést, ezért az üzemeltető Dél-zalai Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalatnak -jogszabáIy a Iapján- fenntartási hozzájárulást fizetünk. Az eIőirt hozzájárulás közel 8,0 millió Ft, ennek 25 %-át tudjuk fizetni. A költségvetés tervezésekor a jövőben a teljes összeget figyelembe kell venni. Az új lakásépítési területeken állami erőforrásból folyamatosan épült a szennyvízcsatorna rendszer, mintegy 18,8 km hosszban. A csatornázatlan területeken a helyi szikkasztás a talajvízszintet megemelte, így elsősorban Kiskanizsán szükséges a megoldás szorgalmazása, a lakosság tehervállalása mellett. A szennyvíztisztítási kapacitás a keletkező szennyvizek 60 %-ának tisztítására elegendő, ezért bővítése szükséges. A beruházás ép f-tését megkezdtük, a költségviselésbe határozott szándékunk bevonni az ipari szennyvízkibocsátókat. Az első ütemben a kezelőépület bővítése készül el 1990. év végére, mintegy 25 millió Ft költséggel. A második ütemben valósul meg a technológia 1991. év végéig. Erre pályázatot írtunk ki és a pályázatokból alapos szakmai, üzemeltetési és gazdasági mérlegelés után élenjáró, későbbi intenzl-fikálásra is alkalmas technológia hazai refe renci 0q r t é k ű me g v a Io-sítására vállalkoztunk. A rendkívül gazdaságos beruházás megvalósítása érdekében központi támogatás elnyerésére is számítunk. A víze I I át ás-csátornázás-szennyvíztisztítás közötti ellátási különbségek oldása a közeli jövő kiemelt feladatoként jelentkezik. A felszíni vízelvezetési, vízkáreIhárítási feladatok ellátása az ágazati és területi feladatmegosztás következtében összehangolt munkát igényel a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól, a Principális és Felső-Zalamenti Vizi TársuI a115I,valamint a Városi.Tanács tő I . A vízelvezető árkok, csatornák befogadói rendezettek, az érkező vizek továbbvezetésére alkalmasak. - 9 - Tanácsi kezelésben 16,7 km hc6szú vízfolyás, 46 km útmenti árok és 9,4 km zárt csapadékvízelvezető csatorna van. Ezek kiépítettek, a feladatot a folyamatos fenntartás, üzemeltetés képezi, melyre jóváhagyott tervekkel rendelkezünk. A munkavégzést a ráfordítható pénzeszközök mértéke határozza meg. Ener g i aeI látás Nagykanizsán villamos- és földgázenergia szolgáltatás van. A villamosenergia-ellátás üzembiztonságát a 120 kV-os kapcsolóállomás kétoldali betáplálása biztosítja a söjtöri, illetve nagyatádi távvezet ékrő I . A VII. ötéves terv időszakában, alapvetően az új lakásépítési területeken 15,5 km-rel nőtt a belső elosztóhálózat. A városi középfeszültségű rendszer 10 kV-os; 96 transzformátorállomás látja el az üzemeket és a lakosságot. Villamosenergiával valamennyi lakás ellátható, de a lakásoknak csak 99,6 %-a van a hálózatba bekapcsolva. Az ellátási színvonal javítására megtörtént az ipari és lakossági fogyasztók különválasztása, így megszűntek a káros feszű Itséginga-dozások. A városban 4.404 közvilágítási lámpa üzemel, ebből 4.028 higanygőz, 372 nátriumlámpa. A korszerűsítési intézkedések és fejlesztések ellenere is az évi üzemeItetési ''költség ma 23,2 millió Ft-ot tesz ki. Ennek további csökkentésére a következő intézkedések szükségesek? - A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tanulmányterve alapján a nagyteljesítményű és kis fényhasznosítású higanygőzlámpákat korszerű, energiatakarékos nátriumlámpákra kell cserélni. Ehhez a saját pénzeszközök mellett DÉDÁSZ vállalati hitelt is igénybe veszünk, melyet a megtakarításból törlesztünk. A teljes lámpacserével -mely 4-5 év alatt történik meg- a költségek várhatóan 50 %-kal csökkenthetők. - Továbbra is támogatni kell a lakossági kezdeményezésű hálózatbővítéseket a zártkertekben„ Ma már a város területén lévő zártkerti ingatlanok 95 %-a elektromos energiával ellátott. A jövőben az elégtelen kapacitású transzformátorok cseréjére, a hálózat teljesítőképességének növelésére kell az erőket koncentrálni. A föIdgázenergia szolgáltatásnak Nagykanizsán hagyományai vannak, mivel a város a közeli földgáz mezőkről a múltban elsők között ré-szesült. Ennek megfelelően a lakásokat 214,6 km hosszú gázvezetékkel látja el a Közép-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat Dél-zalai Üzemigazgatósága. A vezetékrendszer a VII. ötéves terv időszakában 17 km-rel nőtt. Az ellátásból 20.800 lakás részesül, földgázzal Fakos és Korpavár városrészek ellátatlanok, mintegy 140 lakással. - A feladatok közé a szolgáltatás biztonságának növelése tartozik, mert a régi acélvezetékek elavultak. A rekonstrukció ütemét a rendelkezésre álló pénzeszközök függvényében a KÖGÁZ-nak növelni kell. Ezt a városi úthálózat állagvédelme is indokolja. - 10 - Közlekedés, hírközlés A vasúti közlekedés jelentősége a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása során folyamatosan háttérbe szorult az elmúlt időszakban. A teherforgalom közútra terelése következtében a teher-szállítási teljesítmények is csökkentek. Nagykanizsa vasútállomáson a feladott kocsirakomány 15-16 ezer közötti egy év alatt, míg a leadott 17-18 ezer. A személyforgalom is jelentősen visszaesett. A csökkenés oka a személygépkocsik számának növekedése, valamint a menetdíjak megemelése. Az autóbuszok járat sűrűségének növekedése is érezteti kiváltó hatását. A vasúti közlekedésben gazdaságossági, környezetvédelmi és menetdinamikai szempontból a villamosvontatás bevezetése a fő cél az ágazatban. Nagykanizsa és térsége feladatainak megoldásához segítettük a szakemberképzést és a letelepítést, az Eötvös téren koordinációs tevékenységünk keretében a MÁV részére 12 lakást építet-t ünk. A kiemelt feladatok e téren az alábbiaks - Szorgalmazni kell a Balatonszentgyörgy-Gyékényes vasútvonal villamosítását. Az eredeti terv szerint a Budapest-Gyékényes vasútvonal 2 milliárd forint előirányzattal, 4 ütemben épült volna meg. Az első két ütem elkészült, a harmddik -Balatonszentgyörgy- Keszthely között- 1990. december 15-ig fejeződik be. BaIatonszentgyörgy-Nagykanizsa-Gyékényes vonalszakasz a negyedik ütem, de ennek még nincs jóváhagyott beruházási programja, a kezdési-bofejezési időpontja központi döntés függvénye. - A vasútállomási épület felújítása a i!Dé I i-vasút!s építésének 125. évfordulójára 1986-ban befejeződött. Nem követte ö felújítást az állomási magasperon megépítése, mely az évi 550 ezer körüli utas forgalmát könnyítené. A magasperor. építését a MÁV 1991-re ütemezte. - A közút-vasút keresztezések közül a Béke uti még csaporudas kivitelű. A fénysorompó építését a MÁV már 1990. év végére megvalósítja. - A 61-es úti vasúti keresztezés biztosítási módja rendezett, de az út és a vasúti túlemelés ellenesése miatt nehezen járható. A túl eme lés csökkentés csak kényszermegoldás. Megnyugtató rendezés nagyszabású útépítéssel, vagy különszintű útépítéssel képzelhető el . A város és környéke közlekedési kapcsolatában a tömegközlekedés, ezen belül a helyközi autóbuszközIekedés a meghatározó. A ZALAVOLÁN üzemegysége a város és 47 település között 57 autóbusszal biztosítja ezt a szolgáltatást, melyet évente mintegy 8 millió utas vesz igénybe. A helyi tömegközlekedést 23 vonalon 25 autóbusz és a taxiállomás biztosítja. Évente mintegy 27-28 millió utast szállítva. A fejlesztések, felújítások ellenére az autóbuszpark műszaki állapota nem kielégítő, gyakori a meghibásodás, belső járatkimaradás. Az 1971-ben épült autóbusza IIomás a helyközi közlekedés centruma, utas terhe Iése mégha I adja kapacitását. A VOLÁN dolgozók szociális ellátásához nincsenek meg a feltételek. Az autóbuszé I Iomás környezete rendezetlen, ideiglenes épületekkel körbetelepített. 11 - A pályaudvar bővítéséhez északi irányban a terület rendelkezésre áll. Szorgalmazni kell a fejlesztést és a környezet rendezését. Ugyanakkor vizsgálni kell a tehermentesítés lehetőségeit is a meglévő decentrumok szerepének növelésével, újabbak létrehozásával. A VOLÁN taxik száma folyamatosan csökkent, kezdetben csak ellensúlyozta, később teljes mértékben kiváltotta a magánszektor. Számuk jelenleg meghaladja a 70-et. A szolgáltatás a lakosság igényeinek megfelel, azonban a Deák téri és Kölcsey utcai indulóhely zsúfoltsága miatt új helyek kialakítása vált szükségessé. A teherszállító kisiparosok száma 105. A meghatározó szerep továbbra is a ZALAVOLÁN-é, aki a teherforgalomban közel 200 járművel vesz részt, évente több mint 1 millió tonna áru szállításával. A kisiparosok szerepe elsősorban a lakossági igényok kielégítését javította. A városi forgalom lefolyását összehangolt jelzőlámparendszer segíti, kritikus forgalmi állapot nincs, délutáni csúcsidőben azonban előfordul a zsúfoltság. A szak aszosan no vekvő személygépkocsik parkolási igényét a jelenlegi parkolók nem tudják kielégíteni. Legnagyobb a feszültség a városközponti lakások környékén, de nem .je!entékteIen a zsúfoltság a lakótelepek utcáin parkoló személygépkocsik miatt sem. Ugyancsak hasonló a helyzet a garázsépítési igények kielégítését illetően i s . Megoldást kell találni a magánfuvarozású gépkocsik telephelyezésére is, hogy a lakótelepi -zaj és környezeti ártalmakkal járó- út mentén és parkolókban történő tartózkodást megszüntessük. Folyamatban van elsőként a palini városrészt összekötő kerékpárút léte-s í t é s e , A VII. ötéves tervidőszakban az úthálózat 3,1 km-rel gyarapodott és elkészült a 7.sz.fkl.út városi elkerülő szakasz II. üteme, a kapcsolódó létesítményeivel és az új ÁFOR üzemanyagtöltő állomással együtt. Gondként mutatkozik, hogy az utak átlagos kiépítési szélessége ma még nem éri el az 5,5 m-t. A burkolatfelület a kiépítettség! fok növekedése ellenére jelentős arányban közepes minőségi szinten, vagy az alatt van. A fenntartásra fordítható pénzeszközök reálértékének csökkenése mellett egyre inkább a megindult és megállíthatatlannak tűnő avulási folyamat lassítására tudunk csak vállalkozni. A későbbiek során a fenntartásra felhasznált a-nyagi eszközök növelése mellett kiemelt figyelmet szükséges fordítani a tervszerű megelőző karbantartásra, az új építések minőségi követelményének fokozására, az állékonyságában jobb szerkezetet adó technológiák elterjesztésére, valamint az útvédelem szabályozástechnikájának és ellenőrzésének fokozására. Új járdaépítésre kizárólag lakásépítésékhez kapcsolódóan került sor, 1,5 km hosszban. A járdákon is érzékelhető a romlási folyamat, A kiépített járdák több mint felét indokolt lenne feI újítani.melyre azonban az anyagi feltételek nem adnak módot. A város egyes területein, főleg a peremterületeken általában csak egyoldali kiépített járda van. A kiskanizsai városrészben a Nefelejcs és Dobó utcák még most sincsenek járdával ellátva. Az érintett városrészekben járdaépítésre csak lakossági összefogással kerülhet sor. Az út- és járdahálózat fenntartására és felújítására, forgalomtechnikai feladatok ellátására 1990-ben 15 millió Ft-tal rendelkezünk. Ennek kétszerese lenne a célra évente szükséges. - 12 - Tővábbi legfontosabb feladatnak az állagmegóváson túlmenően az alábbiakat látjuk: A 7-es - Hevesi utak csomópontjában állandósult a zsúfoltság9 rendszeresek voltak a balesetek. A jelzőlámpás irányításra, az elsőbbségi jog megfordítására tervvel rendelkezünk, a megvalósításból -1991-ben- részt kell vállalnunk. A Nagykanizsa-Gyékényes összekötő út (Béke utca) főleg az Oswald utcáig zsúfolt, nagy terhelésű. A várostól D-re eső területek egyedüli csatlakozó útja. Indokolt a városi külső körgyűrű Dk-i részeként új forgalmi út építése a:Hevesi S. utcától első ütemben az Oswald utcáig, második ütemben Miklósfáig. Ennek az útnak a megépítését a belvár#s forgalomcsillapítása is indokolja. Nagykanizsa-Molnári összekötő út (Szepetneki utca) belterületig szakasza szűk, baI eset vészé IyesTervek alapján a Közúti Igazgatóságnak 1991-re ütemeznie kell a felújítást, szélesítést. Ezzel együtt a szűk beépítésű szakaszon a járdafelújítás is indokolt. A belváros forgalomcsillapítása a környezetvédelem érdekében^már halaszthatatlan. Ehhez meg.kell építeni -a be Iső egyirányú gyűrű két hiányzó szakaszát; a Báthory utca folytatását az autóbuszállomás elkerülésére és a Zrinyi utca K-i végén a Katona J.u. - Néphadsereg u. közötti szakaszt. Ezekkel az első ütem úthálózati feltételei adottak lesznek, de megmarad a nehéz forgalom a Lenin út-Szabadság tér - Béke út közötti szakaszán. Ennek megszüntetésére a külső városi gyűrű Hevesi S.u. - Béke u. közötti részét kell megépíteni (melyet a KIG feladatok tartalmaznak). Folytatni kell a kerékpárút építéseket, főleg a nagyforgalmú utak mellett. Nagykanizsa és Palin közötti szakasz 1990. I. félévi forgalomba helyezése után a munkát a 7-es elkerülő út Kinizsi - Petőfi u. közötti szakaszán kell elvégezni az elnyert pályázat szerint Ezt követheti a külterületi szakaszon az építés. A nagy laksűrűségű városrészekben, lakótelepeken csillapított járműforgalmú lakó- pihenőövezetet kell kijelölni. A K-i városrészben a Hevesi S. utcától K-re eső területre programtervvel rendelkezünk. A kivitelezést a Kazanlak körút környezetének kialakításával 1991-ben meg kell kezdeni, addig biztosítani kell a tervi, engedélyezési feltételeket. Az elavult városi telefonközponton jelentős fejlesztés, korszerűsítés nem történt. A lakótelep építésével folyamatosan kiépítjük a postai alépítményeket a rendezett területek későbbi felbontásának elkerülése érdekében. A meglévő telefonhálózat és központ műszaki állapota és a postai kapacitás telítettsége miatt kritikus a vezetékes kapcsolatteremtés méQ 3 vsroso n be IüI is. Az elmúlt években e külső városrészek tekintetében Klskanizsán egy alközponttal bővült a kapacitás és jelentősebb számú lakossági rákötésre kerülhetett sor. Az elmúlt időszaki fejlesztésekkel 70-re emelkedett a nyilvános telefonállomások száma, távhívásra azonban $zek alig 1/3-a alkalmas . - ff - A város és térsége telefonellátás programjának megvalósítása az elképzelés szerint fővállalkozásban 1991. év elején kezdődik meg és eddig az időpontig az előkészítést be kell fejezni. A beruházás jeliemző i i - 10.000 állomás kapacitású, korszerű, városi telefonközpont létesítése, amely 43.000 állomásra bővíthető az igények függvényében . - A térségben (14 községben) 6.000 állomású kapacitásfejlesztés történik a kijelölt körzetközpontokban. - Ezen túlmenően 2.200 trönkkapacitású helyközi központ is megvalósul . A beruházás becsült költségelőirányzata meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, amelyből 1,2 milliárd tiechn i ka j e I I egű építés-Kapcsolódó beruházásként új gépjárműtelep, új távközlési és fenntartó üzem, valamint 6 db szolgálati lakás építése szükséges. A beruházás várhatóan 1993-ban fejeződik be, a vonalak kiépítése azonban valószínű kitolódik 1994-re. A jeIenIeg meg Iévő te IefoneIIátásí gondok főleg a távolsági beszélgetések megoldására még ez évben 1990-ben 120 távhívásos vonal létesül Zalaegerszegen keresztül, amely 1991-ben további 120 vonallal bővíthető. Ennek elosztása objektív alapon és a nyilvánosság előtt kell hogy történjen. Egyéb kommunális ellátás Az elmúlt időszakban köztisztasági szolgáltatás környezetvédelmi szempontból kiemelt a I egtöbb «gonddá I járó részterülete .volt a városi ellátásnak. A gépi fej Iesztések lehetővé tették, hogy a rendszeresen tisztított közterület elérje az 564 ezer m2-t. A rendszeres szemétszállításba 18.164 lakás bekapcsolt, a lakásállomány 86 %-a. Az összegyűjtött hulladékok elhelyezésére a bagolai feltölté-es technológiájú szemálerakóheIy szolgál, amelynek befogadóképessége a közelmúltbeli átmeneti bővítéssel 1995-ig biztosított. Eddig az időpontig elengedhetetlen az új városi szemétlerakó- és ártalmatlanító telep ismételt helykijelölése és helykialakítása a veszélyes hulladékok megnyugtató módon történő elhelyezésével együt t. A települési folyékony hulladékok ár t a I orrmen t es elhelyezésére és hasznosítására üritőhelyet alakítottunk ki. A mezőgazdasági területen történő szennyvízelhelyezés közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból elfogadott módszer, de az új városi szeméttelep létesítésénél a folyékony hulladékokat is figyelembe kell venni. A temetkezési szolgáltatást a vállalat a város területén 8 temetőben végzi, amelyek fenntartási költségei a tanács költségvetését terhelik. A költségvetésben biztosított előirányzat a ráfordításokat nem fedezi. Több temetőből hiányoznak alapvetően szükséges létesítmények, mint út, kerítés, folyóvíz, hűtő. Az elmúlt években bővült az urnahelyek száma, de a további fejlesztést tervezni kell. - 14 - A zöldterületek, a táj, a települési környezet és városkép védelme megfelelő. A védőfásítások és zöldövezeti védőgyűrűk kialakítása folyamatosan történik. Ennek részeként készült el az ipari területek, telephelyek fásítási programja. A csónakázó tó jelentős mérvű algáspdása következtében a meder tisztítására és a környezetének további védelmi rendszerének kiépítésére kellett jelentős anyagiakat áIdozn i, melyhez segítséget nyújtottak a város termelő egységei. A város észak-déli irányban jól átszellőző, a lakóövezetekben zavaró ipari üzem az Egyesült Izzón és Bútorgyáron kívül nem települt. A zajforrások jelentős részét a városban áthaladó nagy tranzit forgalom, idézi elő. A 7.sz.út tehermentesítő szakaszának átadásával jelentős közlekedési zajszint és légszennyeződés csökkenésével számolhatunk a városközpontban. Környezetvédelemre visszaható alapellátási helyzetünket a későbbiek során is fejleszteni, korszerűsí-ten i szükséges. Oktatás,, közművelődés, sport Az oktatási ágazat VII* ötéves: tervi fő fejlesztési, felújítási feladatai az előrevetített demográfiai hullám változásaival összhangban kerültek kialakításra. Az óvodáskorúak létszáma folyamatosan csökkent, az általános iskolákban 1987-íg emelkedett, majd ezt követően csökkent, középfokú intézményeinkben pedig a tervidőszak második felétől fskazatosan emelkedett a létszám. Eredeti fejlesztés''^, felújítási tervünk a pénzügyi lehetőségek jelentős átcsoportosításával, acélrendszer többszöri változtatásával került végrehajtásra. A tervidőszakban az óvodai Intézményhálózat fejlesztése nem volt indokolt. Jelenleg az óvodai férőhely kihasználtság 100 %-os* Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a városban évek óta az óvodai ellátás teljes, ami a szociális szempontok mellett az iskolára való felkészítés szempontjából is kedvező. A keleti városrész intézményei továbbra is zsúfoltak, a városon belüli utaztatás mérséklése érdekében a gyógypedagógiai óvoda férőhelyeit normál férőhellyé szerveztük át, és az Attila utcai bcicsöde két csoportszobáját is óvodai célra használjuk. Feladatként jelentkezik a miklósfai óvoda végleges elhelyezésének megoldása, a Gárdonyi uti 2 tantermes iskolaépületből 3 csoportos óvoda ^kerüI kialakításra. A feIszabaduI & Hóvirág utcai óvoda épülete értékesítésre kerül. A jövőben az Ék-i városrész gyors fejlődésével indokolttá válhat egy új 75-100 férőhelyes óvoda építése. Az óvodai épületek többségének állaga jó, karbantartásuk rendszeres. Terven felül -az épületállomány további károsodásának megeI5-zlse^érdekében- elkészült az Űrhajós uti és a Hevesi Sándor uti óvodák tetőszigetelése, de továbbra is gond a Kossuth téri óvoda beázása. Az intézmények területi elhelyezkedéséből adódóan -az óvodai ellátás teljes megtartása mellett- a gyermekek utaztatása a keleti városrész intézményeinek túl terhe lése miatt a jövőben is szükséges. Az általános iskoláskorú gyermekek létszáma 1987-től folyamatosan csökkent, így a tervidőszak során új tanterem építésére nem került sor. A tanulócsoportok elhelyezését a középiskolai kollégium igénybevételével, a tanulók városon belüli utaztatásával tudtuk megoldani. - 15 - Jelenleg több mint 30 iskolai csoport nem rendelkezik saját tanteremmel. A kiemelkedő jelentőségű oktatáspolitikai határozatok, jogszabályok megjelenése után nagy figyelem fordítódott^a szakmai programok -fakultáció, második idegen nyelv, számítás- és vi^deo-^ technika, szakosított tantervű osztályok- bevezetésére,^továbbfejlesztésére. Megkezdődött az orosz szakos tanárok átképzése. Az általános iskolák épületállományának és berendezésének egésznapos több funkciós igénybevétele miatt az elhasználódás nagyobb mértékűvé vált. A rendelkezésünkre álló anyagi lehetőségek ismeretében az indokoltság maximális figyelembevételével valósítottuk meg a felújításainkat. Ennek során történt meg az Andrejka, a Tanácsköztársaság téri és a Nagyrác uti általános iskolák részleges tetőfelújítása, a Rozgonyi II.sz.iskola villanyrekonstrukciója, a Hunyadi és miklósfai iskola sportudvarának kialakítása, a Szabadság téri és az Andrejka uti iskola kazánjainak felújítása, a tanuszoda berendezésének korszerűsítése. A jelentős mértékű elhasználódás miatt az intézmények^kiskarbantar-tasi forrásainak megemelése válik szükségessé. A miklósfai városrészben jelentkező igények alapján 1991-ben be kell fejezni az^ál-talános iskola 4 tantermes bővítését, hosszabb távon az intézmény tornateremmel történő fejlesztése is indokolt. Jogosnak tartjuk a Szabadság tér! és a Hunyadi iskolák tornaterem építésével kapcsolatos igényét, amelyek kielégítése a közeljövő feladata. A jelzett tanteremhiány és az Ék-í városrész fejlődése, valamint az oktatási törvényben megfogalmazott normák a tanulólétszám csökkenése ellenére is középtávon egy új iskola építését teszik szükségessé. A tervidőszakban a középiskolai tanulólétszám növekedése miatt jelentős beruházások, felújítások a középfokon valósultak meg, amelynek folyamataként 2 gimnáziumi, 3 szakközépiskolai, 12 szakmunkás osztály fejlesztése valósulhatott meg. Ezen kívül gondoskodni kellett az 5. évfolyamon 7 technikus osztály elhelyezéséről is. A jelentkező feszítő igények mellett oIyan módosított beruházási rekonstrukciós programot kellett megvalósítanunk, amely a pénzügyi forráshiány miatt elmaradó 16 tantermes új középiskola miatti^ feszültségeket képes ellenysúlyozni. E program részeként gyorsított előkészítés és megvalósítás mellett történt meg a Dr.Mező Ferenc Gimnázium épületének teljes felújítása, 3 tanteremmel történő bővítése, a Landler Jenő Gimnázium 8 tanteremmel történő bővítése, igazgatási szárny átalakítása, a KBMSZ épületállományának részbeni felújítása a gyakorlótelepén 3 tanterem és 3 műheIyterem^építése. Jelenleg folyamatban van és ez évi tanévkezdésre befejeződik a Cserháti Sándor SZKI "B4Í épületének felújítása és 7 tanteremmel | * I Bt / S P való bovitese. A volt munkásőrség, a pártbizottság épületeinek átvételével megoI -dódik a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet elhelyezési gondja. Az épületek átalakítása és felújítása eredményeként 14 tanterem és eladótermek, csoportszobák, ebédlő, melegítőkonyha és az egyéb szociális és kiszoIgáIó^heIyi-ségek kerülnek kialakításra. Az átalakítási munkák előkészítésével párhuzamosan a munkásőrség épületében a kivitelezési munka megke-dődött, befejezése ez évi tanévkezdésre megtörténhet, a volt pártbizottság épületének átalakítása a jövő évben fejeződhet be. A képzésben végbemenő várható szerkezet" és profilmódosítások miatt a városban egy új középfokú intézmény megépítése válhat szükségessé. - 16 - Továbbra is nagy gond a 406-os Ipari Szakmunkásképző Intézet tanteremhiánya. A tanulók és a tanárok napi ingázása a nevelőj oktató munka eredményességét hátráltatja, A jelenlegi zsúfoltság oldására, valamint a belépő és felmenő csoportok befogadása érdekében feltétlenül szükséges az intézmény -rövid távon történő- bővítése. Ezzel kapcsolatos szakmai programját a szakmunkásképző intézet kidolgozta, a programterv pályázati kiírása elkészült. A fejlesztés megvalósulásáig a felszabaduló uttörőház, valamint a Thury György Szakközépiskola Zrínyi utcai épülete átmenetileg segíthet tanulócsoportjaik elhelyezésében. A középfokú intézményekben folyó képzés megfelelően igazodik a város iparszerkezetéhez, de gondként és megoldásra váró feladatként jelentkezik az iskolák f e I szer''e 11 s égének jav í t ás a, a géppark korszerűsítése. Nehezítő tényező, hogy az üzemek, vállalatok többsége nem tudja több évre előre megfogalmazni a szakmunkásképzéssel kapcsolatos igényeiket. Mindezek a tényezők a profiIváItoztatás-sal összefüggő feladatok teljesítését kedvezőtlenül befolyásolják. Meggyőződésünk, hogy a gazdaság várható és remélt szerkezeti átalakulása miatt középiskoláinkképzési profilját ismódosítani, vá I -toztatni kell. Ennek előkészületei az automatizálás, gyengeáramú és idegennyelvi levelező képzés területein megkezdődtek, további elképzelések között szerepel -vállalkozói tevékenységre való felkészítés elsősorban a kereskedelem és a mezőgazdaság területén,* A középiskolai tanulók részére elegendő kollégiumi férőhely áll rendelkezésre. Terven felül elkészült a Hámán Kató Leánykollégium tetőszigetelésének felújítása, folyamatban van a Cserháti kollégium fűtésrekonstrukciójának előkészítése. Az elkövetkező évek feladata a Cserháti Sándor Szakközépiskola kollégiumának teljes felújítása, valamint a Landler Jenő Gimnáziumban fel nem újított épület sorsának végleges rendezése. A közművelődésben kiemelt feladatként a Városi Könyvtár felújítása és bővítése, valamint a Móricz Művelődési Ház felújítása szerepelt. A könyvtár felújításának komplett kiviteli terve elkészült, de az intézmény 1988. évi részleges kiköltözését követően nyilvánvalóvá vált, hogy pénzügyi fedezet hiányában e nagy költségigényű munkálatokat ebben a tervidőszakban nem lehet megkezdeni. A volt Zrinyi Kollégium épületében -villanyrekonstrukciót követően- elhelyezett könyvtár a jelenlegi működési körülmények mellett funkcióinak csak részben képes megfelelni, s szolgáltatásaik szűkítésére kényszerült. A gyermekrészleg -az épület további állagmegóvása, vagyonvédelme érdekében- teljes egészében a Vöröshadsereg uti épületben maradt és itt funkcionál. A Móricz Zsigmond Művelődési Házban a tervezett állagmegóvó felújítási munka 1989-ben megkezdődött, Az évad kezdéséig befejeződő munkálatok eredményeként kedvezőbb feltételek között üzemelhet majd. A rendelkezésre álló korlátozott anyagi erőforrások kiegészítésére a városrész magánkisiparosait, vállalkozóit felkértük, hogy pénzügyi adományokkal segítsék a művelődési ház mobil berendezéseinek beszerzését. A miklósfai városrész lakosságának helyi kezdeményezésére művelődési házuk felújítása, bővítése fejeződik be ez évben. A palini városrészben a helyi lakosság kezdeményezésére a volt imaház újrahasznosításával ifjúsági ház kialakítását tervezik, amelynek megoldása a közeljövő feladatait képezi. - 17 - A közművelődési intézményeink közül kedvezőtlen helyzetben van a Fabik Károly Úttörőház is. Az intézmény nagyfokú igénybevéteIe,az ebből következő fokozott mértékű elhasználódás indokolttá teszi az épület felújítását. Az itt folyó tartalmi munka kiteljesedésének, a működés objektív körülményeinek szab gátat, hogy évek óta ideiglenesen oktátási célra került igénybevételre. A jövőben meg kell határozni az intézmény további sorsát, esetleg profilmódosítását, funkcióit, tevékenység- és szerkezet tartaImát újból átgon-dolva. A tervidőszakban került kialakításra a Városi Televízió. A kezdeti heti egy adást a rendszeresen heti két alkalommal történő műsorszórás váltotta fel. Az intézmény elavult technikájának folyamatos kiváltása, a műszaki eszközök, berendezések beszerzése a Városi TV vezetésének folyamatosan napirenden lévő kérdést jelentett. A tartalmi tevékenység gazdagodását az információk gyors áramlását hozta magával az egésznapos képújság beindítása. Az Öt évben újabb köztéri szobrokkal egyéb műalkotásokkal gazdagodott a város, így többek között ősze András; Teljes öröm című szoh-ra, Rétfalvi Sándor; Olajmunkás c. alkotása, a vasútállomáson elhelyezett köztéri szobor, Zrínyi Miklós szobra, köztéri szobor díszíti a fedett uszoda előtti teret és visszaállítottuk az országzászló emlékművet. A Városi Képtárban elhelyezett Diósy hagyaték, Brunner Erzsébet és Sass Brunner Erzsébet festményei, ősze András szobrait plasztikái ugyancsak a képzőművészeti értékeinket gyarapították,s egyúttal állandó kiállítási anyagként is szolgálnak. Ez évben a HSI^K előcsarnokában nagyméretű tűzzománc falikép kerül elhelyezésre. A város átalakulóban lévő településszerkezetéhez a megfelelő anyagi lehetőségek hiányában nem igazodhatott a művelődési intézményhálózat. A művelődési intézmények vonzáskörzete kimutatható, behatárolt, ezek többsége a város központi területein találhatók. A keleti és északi városrész művelődési szempontból ellátatlan területnek minősül . A keleti lakótelep dinamikus fejlődése és a kulturális ellátással megnövekedett igények miatt egy komplex hasznosítású nevelési központ és kulturális bázis létesítése indokolt, amely több egymást követő generáció törvényszerűen változó közművelődési igényeit képes -különösebb átalakítás nélkül- biztosítani. Ennek mérséklésére az elmúlt években átmeneti megoldások keresésére kényszerültünk. Ezért került sor a Hevesi uti általános iskolában a kettős funkciójú könyvtár létesítésére, s nyári rendezvényeink egy részét "Lakótelepi nyár" elnevezéssel hiánypótlásként a keleti városrészben tartjuk. Teljeskörű megoldást ezek az intézkedések természetesen nem jelenthetnek. A Hevesi Sándor Művelődési Központ nagyságánál és feladatkörénél fogva ma is meghatározó tényezője a helyi közművelődésnek. Rendszeressé váltak a színházi és zenei rendezmények, folyamatossá váltak a legkülönbözőbb kulturális rendezvények. A művészeti csoportok által szélesedett a nemzetközi kulturális kapcsolatok köre. Az intézmény tetőszerkezete felújításra került, ezen túImenően biztosítani szükséges a közeljövőben a színpad padozatának teljes felújítását, a hang- és fényközpontjának rekonstrukcióját. - 18 - Az intézmények közötti kapcsolatban az oktatás és közművelődés terén érzékelhető a fejlődés, ennek ellenére a fiatalok nagy tömegeinek igényes, kulturált szórakozási lehetőségét nem tekintjük megoldottnak, ez is a közeljövő egyik feladataként fogalmazódik meg. Az amatőr csoportok,kIubok, kisközösségek tevékenysége hullámzó, döntően a működési körülmények által meghatározott, különböző területein a fejlődés és a stagnálás egyaránt megtalálhatók. Az amatőr művészeti csoportok között szép sikereket ért el a "KANIZSA* és a Í9MÁV-SZÖVSÍ tánccsoport és zenekar, a Hevesi Sándor Művelődési Központ Vegyeskara, a Pedagógus Női Kar, a Zenebarátok Kamarakórusa. Az énekmozgalom kiemelkedő csoportjai működnek a Landler Jenő Gimnáziumban. A térség korábbi kulturális hagyományai véglegesen átrendeződtek az úrbanizáI ódás és é I etmódváItozások következtében. Mára ebből már jobbára csak a néptánc és népzene ápolása által mentődtek át .értékeink meglévő felnőtt és gyermekcsoportjaink működésén keresztül. A képzőművészek száma 15 főre emelkedett. A tervidőszak végére a verseny és minőségi sport színvonala összességében emelkedett. Minőségi javulás következett be az atlétika, torna, kézilabda, úszás, kosárlabda, sakk sportágakban. Anyagi okok miatt 1987-től több sportegyesületnél szakosztályok megszüntetéséről döntöttek. Széleskörű előkészítő munkánk eredményeként a korábban is eredményes sportágak közül a férfi kézilabdázásnak a TUNGSRAM SE-nél, míg a nemzetközileg is elismert sportakrobati-kának és tornának a Hevesi DSE-ben sikerült megfelelő bázist biztosítani . Röplabda, birkózó és cselgáncs sportágakban szűntek meg szakosztályok. Főleg a technikai sportágak fejlesztése érdekében űj szakosztályok, illetve sportegyesületek alakultak. (Pl. Motocross SE, Hedál SE). Pozitívumként értékelhető, hogy az úszás mellett több évtizedes szünet után városunkban megteremtődtek a vízilabda sportág feltételei is. Az iskola! sport és utánpótlás nevelés szervezésében az elmúlt időszakban jelentős változások történtek. Megtörtént a városi Diáksport Bizottság átalakítása, az oktatási intézményekben több diák-sportkör, a Hevesi Általános Iskolában pedig diák-sportegyesület alakult. Sajnos az objektív akadályok miatt a DSK száma még nem éri el a kívánt szervezettséget. Az úttörő-olimpia helyett bevezetett diák-olimpia felmenő rendszerben biztosítja a fiatalok foglalkoztatását. E formát városi szinten kibővítettük az általános iskolák alapfokú versenyrendszerével. Megítélésünk szerint a következő időszakban a tehetséges sportolók egyesületekhez irányításának rendszerét kell továbbfej-Ieszteni. h szabadidő területén a lakosság sportbéli foglalkoztatásának változatos formái és módszerei alakultak ki. Elsősorban azok a testedzési lehetőségek bővültek;, amelyek kevésbé I étes í tmény i gényesek , illetve a meglévők jobb kihasználtságát biztosítják. Ennek eredményeként nőtt a természetjáró mozgalomban alkalomszerűen vagy rendszeresen résztvevők köre. Bővült az alapszintű versenyrendszerek, versenyzési lehetőségek és versenyformák száma. - 19 - A vizsgált időszakban számottevően fejlődött városunk sportlétesítmény ellátottsága. A meglévő objektumok is tovább korszerűsödtek. Megtörtént a város környékén lévő túraútvonalak felújítása. Átadásra került a Fedett Uszoda, a Mindenki Sportpályája és a Városi Sípálya. Az egyesületi létesítményfejlesztések közül kiemelkedik a Bútorgyár, a TUNGSRAM, az Autó- és Motocross Egyesület beruházás^ valamint az Olajbányász létesítménybővítése. Már napjainkban is feszültséget okoz, hogy a kialakult sportirányítási rendszerben egymástól távöl került a sportigazgatás, a sportegyesület és a sportági szakszövetség, ami nehezíti^ a reális ágazati célok megfogalmazását;, majd összehangolt megvalósítását. A sportegyesületek működésében nagyfokú labilitást okoz a bázisháttér alakulása, mivel a korábbi időszakban nem alakult k i^ az önálló működés feltételrendszere. Napjainkban az állami és bázisszervi támogatás további csökkenését lehet prognosztizálni. Ez a szakosztályok, sportegyesületek megszűnéséhez vezethet, veszélyeztetheti a tagozatos iskolarendszer továbbfejlesztését is. Egészségügy A bölcsödéi férőhely kihasználtságban lényeges változás történt a GYED kiterjesztésével és a gyermekszületések számának csökkenése miatt. A VII. ötéves terv elején az átlagos kihasználtság 80, illetve 100 % körül alakult, amely 1989. évben 58,2 %-ra csökkent. Több bölcsödét kellett alacsony kihasználtság miatt megszüntetni. A felszabadult épületállomány hasznosítására az ágazaton belül szociális ellátás bővítése érdekében került sor. Az egy bölcsödés-korú gyermekre fordított összegek kedvezőtlenül alakulnak, a bölcsődék gazdaságtalan fenntartása a szociális ágazat más területeinek a rovására történik. Ezzel kapcsolatban mérlegelni keH , hogy miként egyeztethető össze a gazdaságos üzemeltetés, a hatékony munkavégzés és a bölcsödével kapcsolatos igény, a támogatás mely lakossági csoportokat érintsen nagyobb mértékben. Az elmúlt időszakban megvalósult az egészségügyi ellátás integrációs rendszere. A városi kórház el látó szerepe kiterjed a közigazgatási vonzáskörzet határain túIra is. A kórházban a fekvőbetegellátást 815 ágy biztosítja, az alapellátást 19 felnőtt és 11 gyermekkörzet látja el. A középtávú tervidőszak eltelt éveiben az ágazat fő figyelme a lakosság egészségügyi állapotának javítására irányult, ezen belül is az alapellátás színvonalának emelésére, az integráció lehetőséginek jobb kihasználására, a progresszív betegellátás szintjén a hozzáférhetőség javítására. A járóbetegellátás területén körzetfej-íesztésre nem került sor, ennek ellensúlyozására a körzeti orvosi rendelők személyi és tárgyi feltételeinek javítását szorgalmaztuk. A betegforgalom az elmúlt években az intézet valamennyi területén emelkedett, a felnőtt körzetek nappali forgalma 5,26 %-kal, ügyeleti forgalma 9,8 %-kal emelkedett. Az alapellátásban jelentkező ellátási gondok enyhítésére a keleti városrészben 2 munkahelyes körzeti orvosi rendelő és gyógyszertár építése, a meglévő orvosi rendelők műszerezettségének javítása in-dokoIt. - 20 - A városi kórház betegforgalma kismérvű növekedést mutat. Az intézetben 50 pszichiátriai ágyas föjIesztésen kívül felújításokkal, rekonstrukcióval történt az ellátási színvonal tárgyi feltételeinek megtartása. Ezek közül lényegesebb a kórbonctan tetőfelújítása, a főépület rendelőintézeti szárnyának tetőszigetelése, az wAn épület lépcsőház, mosoda felújítása. A tanácstestüIet állásfoglalásának megfelelően megkezdődött és ez év végéig befejeződik a Komplex Szűrőállomás terüIeti-műszaki előkészítése, A városi kórház által készített szakmai program alapján a közeljövőben döntetni szükséges a beruházás indíthatóságáról. A gép- műszerellátás fejlesztésére jelentős városi, megyei tanácsi támogatás -55,7 millió Ft- került felhasználásra, amely kiegészült a vállalatok által átadott pénzeszközökkel. A négy év műszerfejlesztése ellenére az orvosi műszerek nettó ér téke 1985. évi 54 %-ről, 1989-re 50 %-ra, a gazdasági berendezések értéke 27 %-ről 24 %-ra csökkent. A betegellátás feltételrendszere tovább romlik. A jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi források csak a belső feszültségek struktúrái is átrendezéséhez elegendők. Szükséges az g I I ci tás feltételrendszerének újragondolása, hosszú távú megalapozott programjának ki-doIgozása. Az egészségügyi reformeIképzeIések alapján el kell fogadni és fogadtatni, hogy az egészségügy a munkaerő újratermelésében, a biológiai és szellemi értékek szinten tartásában és minőségének növelésében termelőerő. Meg kell változnia annak az eddigi uralkodó szemléletnek is, hogy az egészségügy a nem termelő szférába tartozik és csak fogyasztja a nemzeti jövedelmet. A társadalomban a politikai intézményrendszerben, valamint a gazdaságban zajló reformfolyamatok hatást gyakorolnak az egészségügyi ellátás szervezetére, működésére. A legalapvetőbb feladat a finanszírozási rendszer, az irányítási és az érdekeltségi rendszer megfelelő korrekciója. Ez évtől bevezetett, a gyógyító-megelőző ellátás működési ráfordításának a Társadalombiztosítási Alapból történő finanszírozása változást jelent, de ez a reformfolyamatnak csak az első lépése. Ki kell alakítani -egységes- anyagi, tárgyi és személyi követelmény- és feltételrendszert, az egészségügyi ellátásnak, az intézmények, szolgálatok egységes struktúráját, szükség esetén változásokat eszközölve eddigi feladatkörükön, szervezeti rendszerükön, átcsoportosítva tevékenységük feltételrendszerét is. A helyi sajátosságok figyelembevételével az elkövetkezendő időszak fő feladatait kell, hogy képezzék az alábbiaks - A jelenleg még túlságosan gyógyítás központú ellátás helyett az egészségügy tevékenysége középpontjában az egészségvédelem, a betegségek megelőzése (szűrés, gyógyítás, gondozás, rehabilitáció egysége) kell hogy kerüljön. Ennek érdekében javítani kell a szűrés, gondozás feltételeit. Folytatni kell és szélesebb korosztályra kiterjeszteni a már megkezdett lakossági szűrővizsgálatokat. A szűrővizsgálatokat összehangoItabbá és hatékonyabbá kell tenni, - Növelni kell az alapellátás színvonalát, a mennyiségi fejlesztés helyett a minőségi követelmények szerinti továbbfejlesztését szükséges biztosítani» Lehetővé kell tenni, hogy a magasabb szintű diagnosztikus és therápiás szolgáltatásokat igénybe vehessék. - Felül kell vizsgálni a kórház ágystruktúráját, a feladatokhoz kell méretezni, összhangba kell hozni a várható szükség IetekkeI -21- ágyaikat jobb arányok kialakításával, szükség szerint módosítva, át rendezve. - A korszerű egészségügyi ellátáshoz szükséges diagnosztikai és therápiás eszközrendszer. Tehát kiemelt feladat kell, hogy legyen a műszerezettség javítása. - Folytatni kell az elmaradt felújítások pótlását, a rekonstrukciót. Az elkészült tervek alapján fel ke II építeni a Gondozóintezfti tömböt, mely magában foglalja a Tüdőgondozót, a Bőr- és Nemibeteg Gondozót, az Onkológiai Gondozót és a fogásza i ellátást. - Az egészségügyi informatikát fejleszteni kell, hogy a mindennapi betegellátás természetes eszköze legyen. - A jelenlegi mutatószámok elavultak (pl. ágyszám, ágykihasznáI is, átlagos ápolási idő, stb.) hatékonyságot, szervezettséget nem tükröznek, így a gazdálkodás nem célra orientált, EgyérteIművé.ke I I tenni az ellátási feladatokat, ezek költségeit. Az ellátás minden szintjén költségérzékeny, gazdaságos és mindezek mellett a legeredményesebb ellátási formák kidolgozása szükséges. Szociálpolitika feladatkörébe tartozik és egyre jelentősebb szerepe van a koruk és egészségi állapotuk miatt hátrányos helyzetben élőkről való társadalmi gondoskodásnak. Nagykanizsán a nyugdíjkorhatárt betöltöttek száma 10.784 fő, az összlakosság 19,5 %-a. E-zen belül jelentős a 70 éven felüliek száma -4036 fő- s ez a réteg már fokozottabb segítséget igényel a társadaIomtóI, mind anyagi ellátás, mind gondozás terén, Nagykanizsán a nyugdíjasok 40 %-a él egyedül. Városunkban a 60-as évek elején már megkezdődött a szociális gondozóháIózat kiépítése, a nyújtott szolgáltatások bővítésére irányuló törekvés jelenleg is folyamatos, a hcsszú távú szociálpolitikai programtervnek megfele- I w I oen. Gondozási feladatot ellátó intézmények két szervezeti egységben működnek^ az időskorúakat és a súlyos fogyatékosokat ellátó intézményrendszerben . Időskorúak intézményeii 36 férőhelyes időskorúak szociális otthona, három folyamatos ellátást biztosító Idősek Klubja 125 férőhellyel, ebből 25 fő fekvőbeteg ellátását is biztosítja. Házi szociális gondozó szolgálat 140 fő ellátására, szociális étkezés 250 fta fi e o reszere. Fogyatékosok intézményei % 70 férőhelyes súlyos, nem foglalkoztatható ertelmi fogyatékosok szakosított otthona (Lazsnak),20 férőhelyes értelmi fogyatékosok napközi otthona,SzociáIis Foglalkoztató rehabilitációs részlege 30 fő részére. 1988. októbertől működik a Családsegítő Központ, Feladata a hátrányos helyzetben élő családok életvitelének segítése, konfliktushelyzetek feloldása, családgondozás, tanácsadás» mentáIhygiénes gondozás. Az alacsony nyugdíjból élő idős és rokkant személyek anyagi támogatásban részesülnek. A szociálpolitika területén a társadalomban zajló kedvezőtlen gazdasági folyamatok feszültségeket okoznak. - 22 - Jelenleg joghézag miatt nincs megoldva azon munkanélküliek rendszeres támogatása,, akiket munkába helyezni nem tudnak, nem jogosultak munkanélküli segélyre. Esetenkénti segélyben részesülhetnek, mely létfenntartásukra nem elegendő, számuk növekszik. Nincs megoldva a 18. életévüket betöltött állami gondozásból kikerült fiatalok lakáshelyzete, mely a társadalomba való beilleszkedésüket nagyban nehezíti, kihat ruházkodásukra, társas kapcsolataik alakulására. Szeretnénk elérni, hogy legalább a szociális otthonba költöző idős emberek lakását, a volt állami gondozottak kapják meg. A Rakások átmeneti fenntartására és a rászorulók pénzbeni támogatására pályázatot nyújtottunk be a Szociális és Egészségügyi Minisztériumba. Munkánkat segítik az érdekvédelmi szervezetek? - Vöröskereszt, - Vakok és Hallássérültek Érdekvédelmi Szervezete, - Mozgássérültek Helyi Egyesülete, - Volt Állami Gondozottak Helyi Csoportja, - Nagycsaládosok Önszerveződő Csoportja, - Alkoholellenes "Otthon3'' Klub. Nagykanizsán az időskorúak és fogyatékosok ellátására széleskörű gondozóháIózattaí rendelkezünk, de szükséges az igényekhez igazadé további fejlesztés. E célra pályázatot nyújtottunk be a Szociális és Egészségügyi Minisztériumba. Indokolt a gondozó intézmények, a szociális étkezés további bővítése, a I akásr.é I kü I i ek részére átmeneti szállás működtetése, a-hol a szeretetszolgálattal együtt népkonyha is kialakítható. Megváltozott munkaképességűek munkahelyi rehabilitációját segíti a Szociális Foglalkoztató és a Helyi Rehabilitációs Bizottság. Az egészségügy és szociális ellátás terén a támogatásra szorulók száma a jövőben is növekedni fog, ellátásuk biztosítását kiemelt feladatnak kell tekinteni. Kereskedelem, szolgáltatás, idegenforgalom A tervidőszakra a tanács által meghatározott kereskedelmi és^ven-déglátóipari hálózatfejlesztési program megvaIósuIt. Befejeződött a Lenin utí Húsáruház építése, a Zemplén uti ABC áruház is határidő előtt készült el. A Zrínyi utcában és az Eötvös téren épített üzletsorok főleg a választékbővítést segítik elő. A Bazárudvar kereskedelmi funkciójú rekonstrukciója lezárult. Folyamatban van és várhatóan év végére átadásra kerül az Ék-t városrészben egy nagyobb alapterületű élelmiszerüzlet, a Sneff téri átkötő rendezése 10 üzlettel, illetve a Zemplén Gy.uti pavilonsor 14 egysége. A tervidőszakban 3200 m2 a IapterüIetbővítést terveztünk, amelynek fele az alapellátás minőségi és mennyiségi javítását célozta. A már elkészült üzletek alapterülete meghaladja az 5200 m2-t, így az 1000 főre jutó bolti alapterület 800 m2 (országos átlag feletti). A tervezettet lényegesen meghaladó fejlesztés az önként felvállalt és kezdeményezett vállalkozói tevékenységgel függ össze. Ennek során feltártuk és hasznosítottuk a városközpontban a ke- reskedelmi célra alkalmas, de más, a központi funkcióhoz nem kapcsolódó helyiségeket (pI.pártkörzetek, sportiroda, egyéb irodák és klubok). A korábbi használó igényének is megfelelő elhelyezésekkel a felszabaduló helyiségeket jelentős haszonnal értékesítettük. A város kereskedelmi és vendéglátó hálózatának alapterülete csaknem 54 ezer m2. Ez az értékesítő hálózat a jelenlegi áruforgalom másfélszeresét is képes lenne zökkenőmentesen lebonyolítani, tekintettel a lakossági vásárlóerő folyamatos csökkenésére. Az é-lelmiszer ellátás ezáltal egyenletesebbé vált, az iparcikkeknél a hiánycikkek köre valamelyest csökkent. Lelassult az üzIetszakosodási folyamat, a gazdasági érdekek felváltották a szakmai igényességet, így az üzletek egyre inkább "vegyesbolt" jelieget öltenek. Az üzletvezetők kizárólag a számukra megfelelő nyereségtartalmú árukat forgalmazzák, így a kereskedelem egyes cikkekkel szembeni passzivitása az ellátási gondokon túl a gyártásra is kedvezőtlenül hat. Az alapellátásban továbbra is megoldatlan a piac-vásártér elhelyezése, vagy felújítása. Az élelmiszerpiac és az ottlévő üzletek többségének állapota olymértékben leromlott, hogy az gazdaságosan nem újítható fel.. A zsúf o I t ság mi at t erőfeszítéseink ellenére sem lehet rendet, fegyelmet és minimális tisztaságot sem tartani, illetve követe In i. A vendéglátás területén egyre inkább a magánerő érvényesül, kisebb alapterületű, kulturáltabb környezetű, igényesebb kivitelű egysége ivei. Az elmúlt években a szolgáltatások több-csatornás és több-szekto-rú rendszerén belül átrendeződési folyamat indult meg. Az állami és szövetkezeti szektor növekedési üteme évről-évre alatta maradt a magánkisiparénak, illetve a házilagos, azaz nem szervezett szolgáltatások mértéke meghaladta az üzletszerű azaz szervezett szolgáltatásokét. Az 1985-ben megváltozott szabályozórendszer, az állami preferenciák megvonása az állami és szövetkezeti szolgáltató ágazat válságát idézte elő. Az árak emelkedtek, a szolgáltatások iránti lakossági igény egyes ágazatokban csökkent. A VII. ötéves terv időszakára a magánszemélyek tőkebefektetése jellemezte a szolgál tatásbővülést a városban. A politikai-gazdasági változások következtében a tanácsok olyan ellátási tevékenysége, amelynek során a működésbe való beavatkozás hatósági eszközökkel történt, megszűnt, A helyi önkormányzat ellátási felelősségét a helyi fejlesztésekben, a helyi közösség döntéseihez és a helyi erőforrások mozgatásával kel! érvényesíteni (támogatások, kamatmentes kölcsön, haszonrészesedés stb.). Az állami- szövetkezeti- kereskedelmi és szolgáltató szervezetek privatizációja a városban is elkezdődött és folyamatos. A feladatok jövőbeni meghatározásánál a magánvállalkozásokkal illetve a külföldi tőke kereskedelemben és szolgáltatásban történő bevonásával fokozottabban kell számolni. A város idegenforgalmának döntő többségét a tranzitforgalom adja. Nagymérvű a jugoszláv és osztrák bevásárló turizmus, amely az elmúlt évtől tovább fokozódott. A tervidőszakban a szállodák ha szerényen is, de korszerűsítésre kerültek. A szálláshelyek száma a fizetővendéglátást szabályozó rendeletek változásaitól függően - 24 - ingadozott. A szálláshelyek kihasználtsága 70 % körül mozog. A tranzitforgalom kiszolgálása érdekében szükség lenne a főközlekedési ut mellett kami onparkoIóra, olcsóbb szálláshelyekre, gyorsétkező helyekre, valamint szolgáltató egységekre (autómosó, javítóműhelyek, benzinkút stb). Az igényesebb vendégek elhelyezése érdekében célszerű lenne egy, a nyugati turisták igényeihez a I kaImazkodó szál 1o da ép í t ése is. Igazgatás Az ágazatban az eImű 11,években jelentősebb fejlesztés a gépesítés területén történt, amely korszerű feltételeket nyújt az ügyviteli és a számítástechnikai fe i adatok ellátásához. Az épület és építmény állóeszköz-állomány állapota eltérő képet mutat. Elfogadható munkakörülmények és feltételek vannak az igazgatási funkciójú épületekben. Sajnos az átlagosnál kedvezőtlenebb helyzet alakult ki a szolgáltatást és az ellátást segítő állóeszköz-állomány állapotában, így a közeljövőben korszerűsítésre és felújításra szorul a városi piac, a kényszervágóhíd, a gyepmesteri telep és az ál lat vásár tér. Az igazgatási állóeszköz-állomány hatékonyabb működtetése érdekében célszerű annak a feI adatokhoz. igazadó átértékelése és a nem kell^ő hatékonysággal működő létesítményeknek vállalkozást élénkítő és privatizációt segítő hasznosítása. Tervezési, gazdálkodási tapasztalatok-pénzügyi kapcsolatok-hitelek A Város Tanácsa 1986. májusában fogadta el a településfejlesztés ötéves tervi fő céljait, feladatait, ezen belül a tanácsi gazdaság fejlesztésének általános irányait, eszközrendszerét. Az optimista indíttatású tervről (melyben még jelentősen érvényesült a közpen-ti^elosztási rendszer) igen hamar kiderült, hogy az kellő garanciákat nem tartalmaz, hiszen az országban nem sikerült megállítani^ azokat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek a ''80-as évek közepétől felerősödve jelentkeztek, a növekedés helyett az egyensúlyi problémák éleződtek ki. A tanácsi tervezésben 1986-tól jelentős változás következett be. Az egységes pénzalap bevezetésével, a korszerűsítés szándékának megfelelően forrás oldalról a normativitás növekedett. (A fejkvótát, a^vállalati adókat, illetve a magánszemélyek jövedelemadóját normatív módon biztosították a helyi tanácsok számára.) A gyakorlatban azonban a kiadásorientáció és a szabályozott bevételek indokolatlanul magas, teljesíthetetlen tervszáma miatt, a normativitás csupán elosztási módszer maradt. Ez önmagában véve is restriktiv költségvetési politika, hatását a tervidőszak közbeni 1988-1990.-es évekre bekövetkezett központi elvonások egyértelműen felerősítették. A három évben a fejlesztési fejkvótát 45 %-kal csökkentet ték. A^bázis alapon szabályozott üzemeltetés -az említett magas teljesíthetetlen tervszámok és elvőnások mi att~fokozatosan a fejlesztésre előirányzott összegek átcsoportosításátg szűkítését igényelte. Kezdetben a helyi tanácsi bevételi forrást növelő céltámogatási rendszer stabiInak mutatkozott, előnye volt az, hogy a társadalompolitikai lag kiemelt célok megvalósítására ösztönzött. A tervidő- - 25 - szak közbeni módosítása azonban csak utáagos elemzésre és nem elő-r emu t a t ó szervező ko ördináló munkára adott módot. Hátrányaként fogható fel, hogy alapvetően nem ellátás, hanem fejlesztés, mégpon-tosabban építéscentrikus volt. Kellő mértékben nem orientált a hatékonyság növelésére, a meglévő lehetőségek további feltárására, hasznosítására. A céltámogatás igénybevétele a tervidőszak közbeni restriktiv szabályozás következtében -jelentős saját forrás mellérendelését követelte, így a területi feladatok ellátása a város saját forrásainak terhére is történt. A céltámogatás túlszabályozott igénylésé és folyósítása is csak a rugalmas gyakorlat miatt nem fékezte tovább a beruházások finanszírozási ütemét. A fent említett okok miatt az állami költségvetéssel való pénzügyi kapcsolat -melynek elosztása a megyei tanácsok közbeiktatásával történt- elsősorban objektív okok miatt nem volt stabil. Az évek során egyre inkább nehezedő gazdasági helyzetben -mely érződött a vállalatok és a lakosság tehervállaló képességének csökkenésében is- a negatív tényezőket ellensúlyozni a helyi erőforrásokkal, a tett erőfeszítések ellenére sem tudtuk. Ugyanakkor az állampolgárok adózási fegyelme jó, mellyel a helyi bevételek aránya nőtt. A VII. ötéves tervidőszak során végrehajtott központi forráscsökkenések miatt méginkább fokozódott, relative felértékelődött a nem tanácsi szervekkel való gazdasági együttműködés. Az ebből származó érdekeltségi bevételek nagyságrendje a fejlesztések vonatkozásában döntő jelentőségű volt. Jelentős eredmény a magántőke korábbi éveknél ^erőteljesebb felkarolása és bevonása a városfejlesztésbe. Az elmúlt időszakban a lakossággal és a nem tanácsi szervekkel a pénzügyi kapcsolatunk viszonylag kiegyensúlyozott volt. Az elhatározott célkitűzések megvalósítása, a hiányzó források biztosítása érdekében a tanács bátran de megfontoI tan éIt a hitelfelvétel lehetőségével, melyet elsősorban a társadaIompoIitíkaíIag kiemelt céI ok megvaI ósítására fordított (pl. lakásépítés, vásárlás helyi támogatására, magánerős lakásépítés területelőkészítésére), ezek kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciók, Ezen túlmenően olyan feszítő gondok megoldására kényszerültünk forráshiány miatt hitelt felvenni, mint a Garai utca rendezése, a szennyvíztisz-títómű bővítése. Az érdekeltségi alap megelőlegező hitel kivételével -melyet a MHB nyújtott- az OTP-nél kötöttük hitelszerződéseinket, kapcsolatunk a pénzintézettel, mint bankszámlánkat kezelő bankkal korrekt, segítőkész. Az 1990. év a tanácsi költségvetés tervezési rendszerében döntő változást hozott. Már nem a kiadások határozták meg a bevételi oldal alakulását, hanem a bevételekhez kellett igazítani a kiadásokat. Az intézményhálózat üzemeltetésének elsődlegességével a fejlesztések vonatkozásában a maradékelv érvényesül. Az új finanszírozási rend eddig csak részben ismert problémákat hoz felszínre és figyelmeztet is. Az 1990-es kísérleti évben a számított helyi bevételek és a normativ állami támogatások együttes összege megyei szinten csak néhány településnél nyújt kielégítő fedezetet az alapvető tanácsi feladatok ellátásához. Ezért olyan korrekciós, átmeneti kiegészítő támogatást kellett beiktatni, a-me Iy a tanácsok fizetőképességét még megtartja. Ez olyan külön juttatás, amely a következő években már nem ismételhető meg. - 26 - A tanács és a leendő önkormányzat számára döntő jelentőségű lesz a város gazdaságának fejlődése, ezen keresztül a személyi jövedelemadó bevételek növelése. Egyben jogos igénynek tartjuk a normatív támogatások körének és összegének felülvizsgálatát, növelését. Minden tanácsnak magának kell keresni és megtalálni a gazdálkodás feltárható tartalékait a bevonható új erőforrásokat. Meggyőződésünk, hogy ez csak minden területre kiterjedő, takarékos gazdálkodással, szervezeti és szemléleti korszerűsítéssel, az önkormányzati tulajdonra alapozott új bevételi forrásokkal és helyi összefogással érhető el. A gyakorlati tapasztalatok hiánya miatt még további elemzésekre lesz szükség, de néhány észrevételt már most tehetünk az új fi nansz i rozá si rend hiányosságaival kapcsoIatban: a/ A személyi jövedelemadónak- a helyi önkormányzatokhoz való szabályozása helyes elv, amit finomításokkal fenn kell tartani. Egy adott évben a településnek ténylegesen járó és 1 tervben szereplő SZJA különbségével utólag számoljon el a költségvetés a helyi tanáccsal, amint, a tényszámok rendelkezésre állnak. b/ A támogatási rendszer ösztönözze a helyi bevételek növelését azzal, hogy a lakosság által elfogadott és ténylegesen befizetett új helyi adó összegét a központi költségvetés kiegészíti, -pl.azonos összegű támogatással. c/ A körzeti - térségi feladatok támogatási feltételeiben indokolt váIt ozások i - A jelenlegi normatívákat felül kell vizsgálni, s úgy meghatározni, hogy az biztosítsa az ellátó intézmények működési, fenntartási költségeinek szükségletét álagosan elvárhaté színvonaI ön, - Bővíteni kell a támogatott körzeti feladatok körét, vagy be kell vezetni az eddigieken túl egy "egyéb körzeti, térségi feladatok támogatása" elnevezésű tételt, amelynél a normatíva vetítési alapja a lakosságszám lehet, - Az el látásbei i különbségek mér s ék lésére kiegyenlítő norma t í v t <S-mogatás bevezetése szükséges. A már korábban említett 1990. évi változások a leszűkült fejlesztési lehetőségek következtében az elindított és áthúzódó beruházások köre nem nagy számú, mégis az új önkormányzatra háruló kötelezettségek teljesítése 1991-ben jelentősen korlátozza a döntési lehetőségeket, Az azt követő években a determináItság már nem a pénzügyi elköteleződésben, hanem a feszű Itségek oldásának igényében jelentkezik. Pontos információ céljából bemutatjuk a szerződésen alapuló kötelezettségvállalásokat és azok terheit, valamint az elindított folyamatok várható szerződéses ősszegét, a hiteltörlesztések és kamatterhek al akulasat, amelyek 1991= evi együttes össze — ge 212.878 eFt. Vállalatirányítás, váI I alatfelügye Iet, privatizáció A tanács által létesített ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat, a VárosgazdáIkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat és a Szolgáltató Költségvetési Üzem felügyeletét a Műszaki Osztály látja el»-A tanácsi vállalatok és költségvetési üzern létesítésének célja az volt, hogy a lakosság ellátásában a közüzemi szolgáltatások egy része közvetlenül irányítható, hatékonyan, gazdaságosan biztosíthat 0 I egyen. - 27 - Az IKKV tevékenységi körén belül kiemelendő az állami tulajdonú bérlemények üzemeltetési, felújítási és karbantartási feladatainak végzése és az ingatlanközvetítői tevékenység. A VGV esetében a fő tevékenységi kör a köztisztasági és kommunális szoIgáI tatás. A költségvetési üzem elsősorban a tanácsi kezelésű utak, járdák, hidak építésében, felújításában és karbantartásában old meg kiemelt feladatokat. Az utóbbi években a városüzemeltetésre biztosítható tanácsi források és megrendelések egyre jobban beszűkültek. A gazdaságosság szem előtt tartásával a fenti munkák elvégzésén túl, a meglévő kapacitás lekötése érdekében egyéb tevékeny ség i köröket is ellátnak ezen gazdálkodó szervezetek. A tanács által létesített vállalatok és 3 költségvetési üzem -profiljukból és felépítésükből adódóan, valamint a tanácsi megrendelések csökkenése következtében- egyre nehezebben tudnak megfelelni a piacgazdaság által szabott feltételeknek. Az elmúlt időszakban a gazdálkodó szervezetek törekedtek arra, hogy az általuk ellátandó feladatok egy részét gazdaságosabb, ösztönzőbb módszerekkel oldják meg. Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat: - A tervező részleget 1990. január 1-től Kft-vé szervezte át. - A szervezet egyes egységeinek szolgáltató jellegű vállalattá történő átszervezését a vállalat vezetése indokoltnak tartja (megrendelésre végzett lakóházfenntartás, építőipari tevékenység, ipari szolgáltatás, fuvarozás, ingatlanközvetítés). - Vizsgálják az önálló elszámolású főépítésvezetőség, a TMK szállítási egység és a gépkölcsönzés Kft-vé való átalakításának lehetőségét , Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalati - A gazdaságosság és hatékonyság növelése érdekében az elmúlt időszakban -a hasonló tevékenységű és érdekeltségű- részlegeket, csoportokat összevonta. - Új szolgáltatásokat vezetett be (tüzeléstechnika, környezetvédelmi mérés, stb.) - Egyes tevékenységi köröket vállalkozásba adta (zöldterület részbeni gondozása, peremterületi temetőgondozás stb.)» Szolgáltató Költségvetési Üzem? - A kiépített kapacitás lekötése érdekében széleskörű piackutatást végzet t. - A dolgozók képesítettségének fokozására törekedett. - Az állóeszköz szintentartás mellett a forgóeszköz-feltöltést szór gaImaz t a. A költségvetési üzem kapacitása nincs lekötve, a tett intézkedések nem elegendők a veszteség elkerülése érdekében. Szakértők bevonásával helyzetfeltáró vizsgálat indult a legszükségesebb intézkedé-sek megtétele céljából, A tanács által létesített gazdasági egységeknél intézményes szervezeti átalakításra, átfogó kor szerűsítésre ezideig nem került sor, Az önkormányzati feladatkörök egyértelmű meghatározását követően ismételten át kell tekinteni a vállalatok és az üzem közötti munkamegosztást, a szervezeti korszerűsítést, az átalakul 3 S t G S 3 pr i vat izác i őt. - 28 - Vállalkozások, privatizáció A megváItozott politikai, társadalmi viszonyok egyre erőteljesebben vetik fel a váI I a Ikozásbarát tanácsi szemlélet és tevékenység kialakítását. Ez a követelmény jelenleg csak kezdetlegesen érvényesül, főként az utóbbi években tapasztalható forráshiány pótlására, illetve a kiadások egy részének nem tanácsi pénzeszközzel való kiváltására irányult. - A finanszírozási tevékenység keretében a rendelkezésre álló szabad pénzeszközöket a betéti lekötés, értékpapír vásárlás útján kamatoztattuk. E tervidőszak során az ebből származó bevételi többletek elérték a 7 millió Ft-ot. - Főleg a fejlesztő-beruházó tevékenység területén széleskörű gazdasági koordinációs tevékenységet vállaltunk fel. Ez elsősorban a vállalkozó tőke felkutatásával közös beruházások szervezésére irányult. Ennek eredményeképpen több mint 5.000 m2-rel gyarapodott közelmúltban a kereskedelmi hálózat alapterülete (Zrinyi u. Eötvös tér D-i old.beépítés, Lenin u.10-12 -Bazárudvar-, Zemplén u. Kisberki u, ABC építés stb). Ugyanakkor jelentős arányú hálózat-korszerűsítésre és racionalizálásra is sor került, meIynek^során az ellátási felelősség mellett a közösségi vagyon megfelelő üzletpolitikai feltételekkel történő hasznosítása Ilit. - A városrendezési törekvésekkel együtt, ahhoz igazodóan törekedtünk az állami épületvagyon és földterület váI I a Ikozásserkentő célszerű hasznosítására, fgy került sor pl. a volt Rózsakert étterem Budapest Bank részére történő értékesítésére, az udvari belső-részek beépítésére és rendezésére, a Zemplén Gy.uti és Hevesi u. üzletek kialakítására, a miklósfai volt iskolaépület átalakítására. Az ebből származó szabad pénzeszköz '' további háIózat-korsze-rűsítést és beruházás-finanszírozást tett lehetővé. - A lakásépítési célú telekkialakítás önmagában véve önfinanszírozó vállalkozás volt, melynek induló tőkevonzatát rendszeresen kedvezményes hitelből biztosítottuk. Sajnos a tulajdonlás, a központi szabályozás hiánya és a tanácsi szervezet felépítése, érdekeltségi rendszere továbblépést nem tett I ehetővé« Az egységes pénzalap-gazdálkodás az eredeti céljának megfelelően kellőképpen nem funkcionál, általában elkülönült érdekek alapján határozódnak meg a pénzügyi feladatok. Vállalkozás szempontjából a funkcionális, valamint az ágazati csztá I yok felelősségük alapján eltérő helyzetben vannak. A vállalkozásokra al^kal-^ mas tanácsi vagyonhiány és a széttagolt érdekeltségi struktúra miatt egységes vállalkozói szemlélet és gyakorlat nem^aUkuI hatott ki, ennek ellenére az előzőekben bemutatott erőfeszítések, vállalkozásjellegű tevékenységek kivétel nélkül eredményesen szolgálták a város fejlődését. A tanácsi vállalkozások másik területe a helyi és a külföldi vállalkozások segítése, a privatizáció előmozdítása, amelyekről az alábbi információkká I rendelkezünk; A./ KüIföIdi váII a Ikozási igények 1./ Kamion Centrum_k|a[ak|tása£ Olaszországi vállalkozó Terület igény: 7.sz.fkl.út elkerülő szakasza és a Homokkomáromi úthoz vezető bekötő út csatlakozási csomópontja. -is- is tervezett terű IetfeI haszna I ássa I kapcsolatban tanácselnöki konzultációra került sor. A terület biztosításával kapcsolatban a tulajdonos Alkotmány Mg.Terme Iőszövetkezette I előzetesen egyeztetett. A műszaki osztály részéről konkrét ügyintézés -kérelem hiányában- nem volt. A rendezési: terv a terület ilyen célú hasznosítására lehetőséget ad. 2^/_Beyásár^ó_kö22gnt_^étesftése£ Spanyolországi vállalkozó Magyarországi képviselője? PRIMEXKft. Hódmezővásárhely Vállalkozói igényét te Iefonon jeIezte, személyes egyeztetésre, illetve a város ilyen létesítmény elhelyezésére alkalmas területegységei megtekintésére a közeljövőben kerül sor. ?iZ_ÍB5!lllb§reskede|m|_ I étes í tmenyek s Svédországi vállalkozó területigénys Ék-1 lakóteleptől É-ra, a 7-es fkl.út mentén, a 05 és a 011/1 hrsz-ú terület D-i része. A városi tanács elnökével személyes egyeztetés történt, mely alapján az igénylő 4 ha. terület kijelölését kérte. A tervezett területfelhasználáshoz szükséges további egyeztetések megalapozására megfelelő tervi javaslat elkészítését kértük. A vállalkozó tájékoztatása szerint ennek készítése folyamatban van. 2D_B§D?Í2i_y?®I?an^agtöií§_llí2TÍ5x_§u'''':2§z§íonx autószerviz 2yl25^2ÍÍ építése; Kérelmező; MOTOCROSS Sportklub Nagykanizsa Beruházást finanszírozza: "LIBELLA18 KFT külföldi tőke bevonásával. Területigénys előbbi területhez és a Sportklub Petőfi uti pályájához kapcsolódóan. A létesítmények elhelyezésének vizsgálatához az igénynek megfele-tő tervi javaslat elkészítését kértük. í tése s NSZK vállalkozó és magyarországi képviselője -STUDIO-A Tervező és Tanácsadó Mérnöki Kisszövetkezet- személyes egyeztetést tartott. A jelzett igénynek megfelelően két területet tartottunk alkalmasnak szupermarket elhelyezésre, melyről a kérelmezőt írásban is tájékoztattuk s - Ék-i városrész (régi és új 7.sz.fkl.út csomópontjánál) - Somogyi B.u.23,25,27,29.sz. ingatlanon és a MÉH telephelye területét érintve. §i/_6yÍómosó_komgJ^xum_ég í tése£ NSZK vállalkozó Magyarországi képviselői WIK Vmbh. Veszprém Levelükben autómosó komplexum kialakításának lehetőségéről tájékoztatnak. Megkeresésük célja elsősorban kapcsolatfelvétel. Véleményünk szerint az autómosó komplexum kialakítása a városrendezési tervekben meghatározott, ilyen célú területeken megvalósítható, erről válaszlevél tervezet készül. - 30 B./ Belföldi vállalkozási igények Cami onparko jó Kérelmezés HUNGAROCAMION Vállalkozási Iroda Az ÁRT-ben meghatározott területfe!hasznáI ási és szabályozási előírásokat figyelembe véve három területet jeiöltünk meg és adtunk tájékoztatást a kérelmezőnek: - 7.sz.fkl.út várost elkerülő szakasza mentén létesített üzemanyagtöltő állomástól K-re fekvő terület, - régi és új 7.sz.fkl.út Nk-i csomópontja, - 7.sz.fkl.út elkerülő szakasza és a Homokkomáromi úthoz vezető bekötő út csatlakozási csomópontja, 2^/_Hasznáj^t_aut6kereskedesre_í32^a!s telephely; Vállalkozó? WFINALFA® 2000 Betéti Társaság Nagykanizsa Igényelt területi 4918/1 hrsz-ú, Ifjúsági Park céljára fenntartott ingatlanból 1400 m2 terület. Kérelmezőt tájékoztattuk, hogy a területet értékesíteni a leendő önkormányzati vagyon részét képező területekkel való gazdálkodás lehetőségeinek fenntartása érdekében nem kívánjuk. Felhívtuk a figyelmét, hogy a városrendezési tervek ma is tartalmaznak olyan területi egységeket, meIyeken. üzemi terüIetek a Iakíthat ók ki. A vállalkozói igények közül a nagyobb területegységekre számot tartók elsősorban tájékozódás, kapcsolatfelvétel céljából keresték meg a tanácsot. Konkrét tárgyalásra nem került sor. Az igényeket is figyelembe véve a további előkészületeket úgy koordináljuk és orientáljuk, hogy azok illeszkedjenek a város további fejlesztésig rendezési elképzeléseihez. A város struktúrájának védelme és tervszerű alakítása érdekében megbízásunk van a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál a város be nem épített területeinek, infrastruktűráIis vizsgálatára, a lehetséges vállalkozói területek komplex értékelésére. Az áIIampoIgárok ügyeinek intézése A városi tanács szakigazgatási szerveinek hatósági munkája fejlődj volt. Az elmúlt öt évben ezt a tevékenységet nagymértékben befolyásoló változások történtek; - felfokozódott a jogalkotói tevékenység, az állampolgárokat alapvetően érintő új jogszabályok születtek, - folytatódott a hatáskör rendezés, változtak, módosultak egyes feladatok, - új létesítmények, intézmények jöttek létre és ezzel is bővültek a szakigazgatási szervek tennivalói, - a helyi - területi irányítás módosulásával -a kétszintű igazgatás teljessé válásáig 1990. január 1-ig- a megszűnt járási hivatal helyett városkörnyék-központ igazgatási feladatokat is ellát-t unk, - erősödött a lakosság igénye az államigazgatási munka nyíltsága i ránt, - a munkaidőalap védelme és az államigazgatás szolgáltató jellegének növelése érdekében került sor -a lakosság véleményének kikérése után- az ügyintézés és az ügyfélfogadás munkaidőn túli feltételeinek biztosítására. - 31 - A tanács és testületei rendszeresen foglalkoztak a szakigazgatási szervek hatosági munkájával és iránymutatást adtak a további tenni vaI ókra. Az ügyiratforgaI cm emelkedett. Az 1989. évi kisebb számszerű eltérés tulajdonképpen nem csökkenés, hanem korszerűsítés, egyszerűsítés eredménye. (Megszűnt pl. a településfejlesztési hozzájárulás, korszerűsítésre került a népességnyilvántartás, kisebb mértékű csökkenés volt az építésigazgatásban.) Jelentős a növekedés ugyanakkor a szociálpolitikai ágazatban (űj támogatásként jelentkezett a gyógyszerköltségekhez való hozzájárulás, bővült a közgyógyeIIá-tásra jogosultak köre, nőtt a segélyt kérők száma stb.). A városkörnyéki ügyek aránya az éves ügyiratforgaIom 4,9 - 5,8 %-át tette ki, nem volt jelentős. Az I. fokú határozatok aránya az összes ügy 27 %-a körüli. Évek ő-ta emelkedés volt a szociálpolitikai ügyekben, gyámügyben, a magánvállalkozásokkal összefüggésben és 1988.-ig az építésigazgatásban. Az 1989. évi kisebb mértékű csökkenés a munka egyszerűsítésének, korszerűsítésének és az építkezési kedv csökkenésének a következménye. Az eljárások túlnyomó többsége már I. fokon jogerőre emlekedett, az állampolgárok megelégedésével zárult. A megfellebbezett határozatok aránya évek óta mindössze 1 % körüli. A döntések megalapozottságát mutatja, hogy az eljárások során másodfokon a határozatok döntő többségét helybenhagyták és a fellebbezéseket elutasították. A városkörnyéki községi tanácsok szakigazgatási szervei határozatai ellen érkezett fellebbezések száma nem volt jelentős, a helybenhagyás aránya azonban a községi munka színvonalának emelkedését is jelzi. A határozatok többségét a kötelezettek önként végrehajtották. A végrehajtási intézkedések száma évenként -a kötelezettséget megállapító határozatoknak még az 1 %-át sem érte el. A szakigazgatási szervek az ügyintézési határidő betartására törekedtek. A határidő túllépés évek óta elenyésző. Oka tartós távollét, az ügyintéző betegsége, stb. volt. Az ügyintézési határidők betartásának ellenőrzése rendszeres. A hiányosságok felszámolására intézkedések történtek (pl. a számítógépes iktatás bevezetésével kezelési szabálytalanságokat észleltünk, melyek kijavítására utasítottuk az osztályvezetőket). A munkaidőn túli ügyintézés tárgyi és személyi feltételeit biztosítottuk. Az erre vonatkozó tanácsrendeletünk 1989. január 1-jén lépett hatályba, melyet széleskörű tájékozódás, a korábbi évek tapasztalatai és a lakossági javaslatok figyelembevételével készítettünk elő és alkalmaztunk. Úgy láttuk, hogy a szerdai meghosszab-. bított ügyfélfogadás elégséges. Az elmúlt évben pl. egy-egy szerdán a megjelent ügyfelek száma azonos, több alkalommal pedig kevesebb volt, mint az ügyeletet tartó dolgozóké. A hatósági döntések törvényességét, megalapozottságát segítették elő a különböző társadalmi és szakbizottságok, amelyek a lakáselosztásban, a lakásvásárlást- ép ítés t seg í tő tanácsi támogatások - 32 - odaítélésében, a segélyek elosztásában működtek közre. A tanácsi bizottságok javaslatokkal támogatták a hatósági munka fej I esztését, a lakossági vélemények megismerését. Az ügyfeleket a szakigazgatási szervek segítették jogaik gyakorlásában, kötelezettségeik teljesítésében. Az osztályok nyilvántartásaik felülvizsgálatával, korszerűsítésével, karbantartásával, különböző beadványmintákkal igyekeztek könnyíteni az ügyfelek eljárási terheit. A tanácsi munka korszerűsítésére, az eljárás és az ügyvitel egyszerűsítésére vonatkozó középtávú programunkban megfogalmazott feladatokat - I ehetőségeinkhez mérten- teljesítettük. Ármunka tárgyi feltételeit biztosítottuk, a számítástechnika a hatósági munkában is bevezetésre került. A hatósági munka jó irányú fejlődése mellett több kritika, elmarasztalás is érte az egyes osztályok tevékenységét a lakosság részéről. Ennek egyik oka a jogszabályok állandó változása, az esetenkénti túlzott szabályozás, az elkerülhetetlen bürokrácia. Az ügyintézők hangneme sem mindig volt megfelelő, ezt előidézte az ügyfelek türelmetlensége, amejy az életviszonyok váItozásaivaI,é-létfeltételeik rosszabbodásával függ össze. A teljesség igénye nélkül röviden egyes kiemelt ágazatok helyzetéről? A szabálysértési cselekmények elbírálása jelzi az állampolgári fegyelem alakulását. 1989-ig a feljelentések száma emelkedett, 1989-ben^kisebb mértékben csökkent. Az elmúlt évben minimális volt m vásárlók megkárosítása és az árdrágítás miatt érkezett feljelentések száma. A feljelentések a csekélyebb súlyú* a társadalomra kevésbé veszélyes cselekmények felé tolódtak. A bírságátlagok szintén csökkentek, mert a foglalkozás nélküli, alacsony jövedelmű* rossz szociális helyzetben lévő elkövetők száma emelkedett. A hatósági munkán belüí jelentős a gyámügyi tevékenység. Az életviszonyok romlása, a családok elszegényedése maga után vonta a segélyezettek számának és a segélyek összegének emelkedését. Az intézetben elhelyezett gyermekek száma nem kevesebb mint a korábbi években. Árfelülvizsgálatból szerzett tapasztalatok alapján nagyon^kevés intézeti elhelyezést lehetett megszüntetni, mert ezek a családok nem alkalmasak a gyermekek visszafogadására és nevelésére. A tanácsi bérlakást igénylők száma sem csökkent. A magas árak mi** at t nem ^ tudják az OTP lakásokat megvásárolni a takásigényI ők . Az elmúlt évben lakással nem rendelkező 290 személy szociális alapon egyértelműen jogosult lakásra. Köztudott, hogy egyre kevesebb ta-nacsi bériakás építésére van lehetőség és életveszélyes, szanálan-dó lakások száma is növekszik. A visszaadások üteme lassult. A város népességének közel 20 %-a elérte a nyugdíjkorhatárt és az időskorúak száma tovább emelkedik. A nyugdíjasaik több mint fele társadalmi támogatásra szorul. A szociális támogatást igénylőkegyre többen vannak. Az elmúlt évben került sor a gyógyszerek árának emelésére, új támogatási forma a gyógyszerköltségekhez való hozzájárulás. Jogszabály változás folytán lényegesen bővült a közgyógy-ellátásra jogosultak köre. Az életviszonyok romlása miatt többen igényeltek eseti segélyt, mint előző években és nőtt az üzemanyagköltség hozzájárulást kérők száma is. Ebben az évben a lakbérek megfizetésének támogatása jelentett megfeszített munkát. - 33 - Az egészségügyi osztályon jelentős volt az ügyfélforgalom, az emberek egyre nehezebben viselik el a rájuk nehezedő terhekets türelmetlenek, ingerülteké Az Osztály dolgozói kulturáltan, szabályosan , a mé I t any o s s a g messzemenő figyelembevételével intézték az ü-gyeket és igyekeztek a határidőt betartani. Az építésigazgatási ügyek 1989-ig emelkedtek, majd az elmúlt évben kisebb csökkenés volt. Kevesebb a magánerős lakásépítés és a melléképületek létrehozásának engedélyezésére benyújtott kérelem is mint a korábbi években. Ennek oka a köIcsönfeItéteIek változása, az építési anyagok drágulása, az életszínvonal jelentős csökkenése . A városfejlesztéshez rendelkezünk mindazokkal a jóváhagyott rendezési tervekkel, szabályozási előírásokkal, amelyek megszabták a hatósági munka feltételeit. A városfejlesztési tervek egy része azonban nem teszi lehetővé a vállalkozások élénkítését, ezért folyamatos módosításukra és az igényékhez való igazításra van szükség. Fontos feladat egyes területeken az indokolatlan építési tilalom feloldása is. Az építésrendészeti e I I enőrzé''sek minden évben tártak fel szabály-ta i anságokat, de az ügyfeIek t öbbsége az előírásokat betartotta. Összefoglalva; a városi tanács szakigazgatási szerveinek dolgozói szakértelemmel, odaadóan, a jogszabályok előírásainak betartásával szolgálták a város lakosságát és igyekeztek eleget tenni a velük szemben támasztott politikai-társadalmi követelményeknek. Megjegyezzük, hogy nem volt arányban a támasztott követelmény és az anyagi megbecsülés a központi szervek részéről. Ahhoz, hogy a rendszerváltás időszakában a kormányprogramban szereplő, a feladathoz igazodó I ét számú, , ütőképes Jíis jobban megfizetett apparátus eleget tudjon majd tenni a követelményeknek, az a-lábbiakat szükségesnek tartjuk.* - Feltétlenül fontos a jó szakemberek megtartása, jobb anyagi és erkölcsi megbecsüIése, mert az államigazgatás működőképességének ez alapvető feltétele. - Egyszerűsítésre, korszerűsítésre javasoljuk az eljárási törvényt, majd összefüggésben az önkormányzati törvény előírásaival. - Az építési engedélyezési eljárás körében az OtSZ teljes felülvizsgálatát, egyszerűsítését, korszerűsítését javasoljuk. - Annak ellenére, hogy egyre kevesebb anyagi fedezet áll rendelkezésre, a számítástechnika ütemesebb bevezetését, alkalmazását látjuk szükségesnek a hatósági munkában is. - Az önkormányzati törvény hatálybalépése, valamint a szervezeti felállás után feltétlenül kell egy jól szerkesztett hatásköri jegyzék, amely a hatósági tevékenység alapját képezi, - Felülvizsgálatra szorul a munkaidőn túli ügyfélfogadás, ügyintézés, ügyelet szükségessége és a rugalmas munkaidő bevezetése. - Az államigazgatási dolgozók munkaidejének felülvizsgálata is célszerű lenne, ha egyszerűbb, korszerűbb tárgyi feltételek áll-n 3 k majd rendelkezésre. - 3i - Végül, de nem utolsó sorban a jövőbeni működés alapját képező jogszabályokat úgy kell kialakítani, módosítani, hogy azokra épülve megvalósulhasson a poIitikai, társadaImi változásoknak megfelelő gyors, pontos, a nép bizalmát és támogatását élvező államigazgatás. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az önkormányzat mint testület valódi döntési hatáskörökkel rendelkezzen és a lakosságot, a települést érintő minden lényeges kérdésben meghatározó szerepe legyen. A testületi munka Az 1985. évi választások utáni időszak testületi tevékenységének értékelését sajátossá teszi az a körülmény, hogy a tanácsi munka nem vonatkoztatható el attól a környezettől, jogi szabályozástól, amelyben a választott testületek dolgoztak és dolgozhattak. Megítélésünk szerint a helyi tanácsok önállósága jelenleg fikció. Mozgásterük mind gazdaságilag, mind pedig jogilag rendkívül szűk térre szorított. A tanács költségvetési kereteként kimutatott ösz-szeg jelentős százaléka kényszerpályán mozog. A tanácsi munka jogi szabályozásában a centralizáció érvényesül ma is. A kormány a. felelősséget áthárította a jogi szabályozásra. A jogi kötöttségeknél nem elég csak a jelenlegi tanácstörvény rendelkezéseire utalni, hanem a nap mint nap születő, a helyi tanácsokat é-rintő alacsonyabb szintű jogforrásokat is figyelembe kell venni, mert a tanácsi -benne a testületi- munkát ezek is meghatározzák. A fenti megállapítás fokozottan érvényes a tanácstestüIetre. Különösen az alacsonyabb szintű jogforrások -miniszteri rendeletek, különböző irányelvek, állásfoglalások- gátolják, kötik gúzsba, teszik formálissá a tanácstestület működését. Ezek a jogszabályok rendkívül sok bürokratikus megkötöttséget tartalmaznak és a lakosságot közvetlenül érintő több jelentős ügyben a testülettel szemben az un. szakigazgatási szerveket helyezik előtérbe, illetve döntéskényszerbe azzal, hogy a hatáskört oda utalják. E téren lényegi változás -bár az utóbbi időben mutatkoznak kedvező jelenségek- csak az önkormányzati törvény megalkotása és a dereguláció befejezése után várható. Gondot jelent, hogy a tanácsok ellátási felelősségét a jelenleg hatályos tanácstörvény valójában eredményfelelősség formájában fogja fel. Ezen elvárás és követelmény értelmében a tanácsoknak az illetékességi területükön biztosítaniuk kellene a megfelelő színvonalú kulturális, egészségügyi, kereskedelmi szolgáltatást, a megfelelő minőségű és választékú fogyasztási javakat. Ehhez a tanácsi szervek sem anyagi sem jogi eszközökkel nem rendelkeznek, ennek hiányában a jelenlegi hatáskörök jórésze formális, a tanácstestüIeti döntések egy része hatástalan. Ezek után, mint következményként a tanácstagoknak kialakul az az érzete, hogy nem képesek eredményt elérni, döntéseik feleslegesek. A hatáskörök egy másik része nem valóssninc.s mögöttük lakossági, lakóterületi, közösségi érdekeltség, ezért az ilyen feladatokkal a tanácstagok nem tudnak azonosulni. Meghatározó tényező volt a testületi tevékenység gazdálkodási oldalán a tanácsok szűkös, az állami támogatások többszöri csökkentéséből adódó pénzügyi helyzete. Kellő anyagi háttér miatt ritkán fordultak elő alternatív döntési lehetőségek. A tanácstagok így, illetőleg a testületek döntően kényszerpályán mozogtak. Az érdekek va- - 35 - lódi képviselete, döntési alternatívák ütköztetése helyett az a-nyagi lehetőségek által nagyon is behatárolt, szükségszerűségből hozott döntések megmagyarázására kényszerültek sok esetben a tanácstagok. Mindezek következményeként a tanácstagok egyre nehezebben tudtak eleget tenni a törvényben megfogalmazott azon elvárásoknak, hogy képviseljék a település lakosságának érdekeit, tevékenyen vegyenek részt a tanács munkájában, vonják be a lakosságot a feladatok megoldásába. Tény az is, hogy nem megoldott a tanácstagok társadalmi szintű elismertetése. Ennek következményeként a tanácstagi munka több vonatkozásban népszerűtlenné vált mind társadalmi szinten, mind a választott testületek tagjai körében leér-tékeIődöt t. Törekedtünk arra, hogy a tanácstagok a hatásköri előírásokban meghatározott döntésekhez szükséges információkkal rendelkezzenek. Az ülések előkészítési mechanizmusa jelenleg ezt csak részben teszi lehetővé. Ahhoz, hogy a helyi képviselők a döntésekhez szükséges mennyiségi és minőségi információkhoz folyamatosan hozzájuthassanak, véleményünk szerint elsősorban a polgármesterhez és nem a hivatalvezetőhöz kötődő jól képzett, az államigazgatásban jártas profi szakemberekre van szükség. E problémakörbe tartozik az is, hogy jelenleg a tanácstagok sem megfelelő felkészítéssel, sem a tevékenység ellátásához szükséges szabadidővel'' nem rendelkeznek. Többségüknél hiányzik a kellő szakismeret is az előterjesztett téma biztos megítéléséhez, a döntéstervezet mellett való megnyugtató kiálláshoz. Az eddigi tapasztalatok alapján még inkább törekedni kell arra, hogy a jövőben terjedelmében rövidebb, tartalmában Iényegretörőbb, az eltérő álláspontokat ütköztető előterjesztések kerüljenek -indokolt esetben több döntési alternatívával- a leendő új testület elé. Elképzelhetőnek tartanánk azt is, hogy a testületi előterjesztéseket -az ülést megelőzően- kis létszámú a tárgyalt témában szakértőkből álló "ad hocM bizottság előzetesen véleményezze és több alternatívájú javaslattétellel készítse elő a testületi döntéshozatalt. Szükségtelennek látszik, hogy jól kidolgozott írásos előterjesztésekhez új információt nem tartalmazó szóbeli kiegészítéseket fűzzenek az előterjesztők, amit az elmúlt időszakban alkalmaztunk is. Különösen az elmúlt évben lépéseket tettünk a testületi ülések iránti érdeklődés feltételeinek megteremtése érdekében, a tanácsi munka valódi nyilvánosságát azonban teljes mértékben még nem sikerült kiépítenünk. Elsősorban a végrehajó bizottság és az apparátus tevékenysége ismeretlen a lakosság előtt, vagy került torz megvilágításba. Ez a helyzet anélkül alakult ki, hogy az apparátus részéről szándékos félrevezetés, információs mesterkedés vagy a hírközlés részéről torzítási szándék állna fenn. A valós kép közismertté tételét a lakossági közöny is nehezíti. Úgy tapasztaljuk, hogy az állampolgárok a tanácsi munkára csak akkor reagálnak, ha valamilyen személyes problémájuk van vele, akkor viszont nemegyszer szélsőségesen. Helyesnek tartjuk, hogy a városban működő pártok képviselői ne csak a tanácstestület ülésén, hanem a végrehajtó bizottsági üléseken is részt vegyenek és közvetítsék a lakossági érdekeket, ezáltal is aktívan hozzájárulnak a megalapozottabb testületi döntésekhez. A tanácstestület létszáma túlméretezett, melynek hatékony működését nehéz biztosítani. - 36 - A létszámcsökkentés ugyanakkor a tanácstagés a lakosság kapcsolatát sodorhatja veszélybe. Ezt az ellentmondást olyan módon lehetne feloldani, hogy a tanácstagok jobban felhasználják a lakossági igények és érdekek megismerésére a különböző lakóterületi szerveződéseket, szervezeteket. A tanácsi bizottsági rendszer újraszabályozása elengedhetetlen, szerepüket fokozni kell. Véleményünk szerint nem tartható az az előírás, hogy a bizottsági tagok többsége önkormányzati testületi •tag is legyen. Lehetővé kellene tenni, hogy a bizottsági elnökök maguk válasszák meg a bizottsági tagokat, amely várhatóan élénkítené a munka hatékonyságát. Külső szakértők nagyobb arányú bevonásával a bizottságokat alkalmassá kellene tenni a döntési javaslatok kidolgozására és az apparátus működése feletti folyamatos és érdemi ellenőrzésre, természetesen az ellenőrzési jogosultság határainak pontos megvonásával. A testületi döntések előkészítésében az eddigieknél nagyobb szerepet kell szánni a bizottságok elnökeinek, s a belőlük létrehozható fórumnak, amely véleményünk szerint a mai végrehajtó bizottság he 1yébe i s Iéphet. Ugyanakkor célszerűnek tartanánk, hogy a javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző és koordináló feladataik mellé a jogszabályban pontosan körül irt módon és formában döntési hatáskört is kapjanak a bizottságok. 1. sz. melléklet Nagykanizsa város hatályos városrendezési terveinek jegyzéke 1. TERÜLETRENDEZESI TERVEK; Sorszám Terv megnevezése Tervező Jóváhagyás Megjegyzés 1« Nk. Déli Iparterület Rendezési Tanulmánya VÁH 16/1971. vb. ? L. jg Nk. Általános rendezési terve VÁTI 12/1982. tan. 3, Nk. Szabadidőközpont részletes rend.terve MÉLYÉPTERV 34/1982. vb. Felülvizsgálata indokolt 4» Nk. Városközpont részletes rendezési terv DTV f 63/1983. vb. Karbantartása folyamatos 5. Látóhegy, Nagybagola zártkert komplex RT. KATE 26/1984. vb. Karbantartása folyamatos 6, Nk. É-i városrész részletes rend.terv VÁTI 35/1985. vb. Karbantartása folyamatos 7. Nk. ÉK-i városrész részletes rend.terv ZALATERV 62/1985. vb. Karbantartása folyamatos 8. Nk. Szentgyörgyvári hegy komplex RT. KATE 34/1986. vb. Karbantartása folyamatos Nk. ÉK-i városrész I. ütem beép.terve (lakásberuházási program) ZALATERV 35/1986. vb. Karbantartása folyamatos 1989. évig3 jelenleg a terv módositása folyamatban van (ZALATERV) 10. Nk-Palin uj lakóterület RRT ZALATERV 67/1987» vb. Karbantartása folyamatos .11. Nk-Kiskanizsa városr. egyszerüsitett RRT DTV 71/1987. vb. Karbantartása folyamatos 12. KANIZSA Bútorgyár és környéke komplex rendezési terv ZALATERV 64/1987. vb. Karbantartása folyamatos 13. Nk-Szabadhegy zk.komplex rendezési terv (Módositása) KATE 11/1988, 31/1989. vb. vb. 14» Nk. Förhénc-Cserfő zártkertek komplex rendezési terve KATE 38/1989. vb. L Sorszám Terv megnevezése Tervező Dóváhagyás Megjegyzés 15. Nk. Általános Rendezé- DTV si Terv felülvizsgálata, korszerűsítése 5/1990. tan. 16. Nk. Általános Rendezé- VÁTI si Terv karbantartása és módositása Karbantartásáról tanácsülési tájékoztató 1985. és 1988. 17. Nk-Miklósfa egyszerű- VÁTI sitett részletes rendezési terve Programterve a 93/1909. vb. sz. hat.-tal jóváhagyva 2. BEÉPÍTÉSI TERVEK Sorszám Terv megnevezése Készités időpontja Tervező 1. Nk. és kürny.komm.hulladék ell.tanulmány 1984. DTV 2. Zrinyi u. D-i tömb beép.t. 1984. ZALATERV 3. Sneff tér és környéke (Szabadság t.K-i tömb b.t.) 1984. DTV 4. Nk-Palin I. ü . beép.t.mód. 1984. ARCHITEKT 5. Nk.Szabadság tér beép.t. 1 Q B /. _ p R DTV 6. Nk.Néphadsereg u. D-i old. szabályozás-,városképi bcv. 1985. ZALATERV 7. Nk.Magyar u. É-i szakasz szab.-városképi követelmény 1985. ZALATERV e. Nk.Zrinyi u. É-i tömb beép.t. 1985. ZALATERV G y o Nk.Magyar u. VKP-i torkolat beépitési t.(Szab.tér É-i t.) 1985. DTV 10. Nk.Piactér és környéke beép.t. (Szabadság tér D-i tömb) 1985. DTV'' n. Nk.Péterfai u. beép.t. (1984.évi módosított) 1986. ZALATERV 12. Nk.Eötvös tér É-i tömb beép.t. i 70Ö . DTV 13. Nk.Eötvös tér D-i tömb beép. programterv 1986. ÜTV, ZALATERV, GEN-PLAN 14. Nk.Zemplén u.lakótér, alközpont beép. terve 1936. SZÖVTERV Sorszám Terv megnevezése Készités időpontja Tervező 15. Nk.Zsinagóga és környezete rek.program (1984.évi DTV . , ZALATERV,GMF tanúim.alapján) 1986, ZALATERV 16. Nk.Somogyi B.u.eleje É-i tömb beép.t.(TANÉP pályázat) 1986. ZALATERV, GYŐRITERV s GEN-PLAN 17. Nk.Magyar-Árpád-Sikátor tömb beép.terve 1986-1987. FORMA 13. Nk.Rozgonyi-Hunyadi sarok beépít.terve 1906. FORMA 19. Nk.Thury Gy, tér beép.t. 1986. ZALATERV 20. Nk.Szabadság tér É-i térfal szindinamikai modellezés JPTE 21. Nk.Petőfi S. u. szabályozási városképi követelményei 1986. DTV 22. Nk.Kölcsey u. és Ny-i tömb rekonstrukciós terve 1987 . DTV 23. Nk.Somogyi B. u. É-i tömb hasznositási terve 1989. DTV 24. Deák tér rekonstrukciós terve 1990. FORMA 25. Nk.Sneff tér ÉNy-i területéT nek és a Rozgonyi u. 4. sz. egyszerüsitett beépit.terve 1988. DTV 2. sz. melléklet Nagykanizsa város népességadatai 1985 - 1990. Korcsoport 1985. XII. 31. 1990. XII.31. várható 0-2 éves 3-5 éves 6 - 14 éves 15 - 17 éves 18 - 55/60 éves 55/60 év feletti 2.600 2.930 7.950 3.200 30.900 9.420 1.510 1.973 7.976 3.047 30.272 10.497 Összesen: 57.000 55.275 Munkaképes kor felettiek a lakónépesség %-ban 16 j 5 18,9 A lakónépesség foglalkozta tási adatai Megnevezés h o a c i 7 Cl J , XII. 31. 1990.XII.31. várható I. Munkaerőforrás alakulása Munkaváll.keru népesség (15-55/60 év) Munkakép.koron tuli aktiv kereső 34.100 1.000 33.000 1.000 Munkaerőforrás összesen; 35.100 34.000 II. Munkaerőfelhasználás Ipar Épitőipar Mezőgazdaság Szállitás-hirközlés Kereskedelem Vízgazdálkodás Egyéb 12.064 1.202 1.602 2.243 2.805 203 6.170 11.500 800 1.800 2.700 2.600 400 5.900 Összesen t 26.449 25.700 Inaktiv keresők és eltartottak Munkaerő felhaszn. összesen Munkaerőforrás aktivitása % 8.651 35.100 75,4 8.300 34.000 75,6 3. sz. melléklet Nagykanizsa város lakásellátási és állami telekalakítási mutatói 1985 - 1990, Megnevezés M.a, 1985. X X i. I> y 1 e 1990.XII.31. várható Lakásállomány db 20.065 21.424 Épitett lakások száma az elmúlt időszakban db 1.725 ebbőls tanácsi bérlakás db 160 tanácsi értékesitésü db - egyéb állatni db 117 OTP telepszerű db 789 magánlakás db 659 Megszűnt lakások száma az elmúlt időszakban db 366 Felujitott lakások száma az elmúlt időszakban db 159 Korszerűsített lakások száma az elmúlt időszakban db 2.8 Állami telek alakitás az elmúlt időszakban db 261 4, sz. melléklet Nagykanizsa város kommunális ellátottsági mutatói 1985 - 1990, Megnevezés M.c. 1985. XII.31. 1 Qt?n Y T T 7 1 várható 1 lakásra jutó személy fő 9 Pl £ s QJ 2,1 V''izvezeték hálózat km 146,9 158,8 Vezetékes vizzel ellátott lakások db 19925 21289 Ellátottság 0, *0 99,3 99,4 Csatornahálózat km 70,0 78,8 Csatornával ellátott lakások száma db 13202 14432 Ellátottság % 65,8 67,4 Villamosenergia-hálózat km 262,3 277,8 Villamosenergiával el-, látott lakások száma db 19987 21346 Ellátottság % 99,6 qq < / / ; s Gázvezeték hálózat km 197,6 214 ifi Vezetékes gázzal ellátott lakások száma db 19469 20800 Ellátottság % 97,0 97,1 Városi úthálózat km 154,3 157,4 Kiápitettségi mutató % 01 1 Oi , J pc t; O 3 , J Belterületi úthálózat km 93,0 101 j 0 Kiápitettségi mutató % 90,4 7 a , 0 Városi járdahálózat km 182,5 184,1 Kiápitettségi mutató 0, v> •ftu f 6 84,4 Összes park- és zöldterület em2 1599 1613 Belterjesen gondozott em2 560 844 Külterjesen gondozott em2 1039 769 Játszóterek száma db n Q u C 87 5, sz. melléklet Nagykanizsa város művelődésügyi ellátásának mutatói 1985 - 1990. Megnevezés M.e. 1985. XII.31. 1990.XII.31. várható Óvodai férőhelyek száma Övodába elhelyezettek száma Kihasználtság fh. fő % 2.114 2.385 112,0 2.144 2,149 100,2 Általános iskolák száma Ált.iskolai tanulók száma Tanulócsoportok száma Napközis csoportok száma Napközis tanulók aránya Diákszociális ellátás aránya Oktatási célra használt helyiség Ebből tantermek száma db fő db db a, % % db db 14 7.586 259 134 52,4 82,4 254 102 14 7.240 263 145 49,8 78,7 ¿h L 182 Középiskolai tanulók száma Középisk»tantermek száma Szakmunkástanulók száma Szakmunkás tantermek száma fő db fő db 2,455 84 1.324 24 2.682 105 1.617 24 6. sz. me11éklöt Nagykanizsa város sportlétesítményei 1985 - 1990. Létesitmény megnevezése l qnq X 7 O J . V T T T[ ! Ali » Ji . 1990.XII.31. várható Atlétikai pálya J á Kézilabda pálya 17 21 Labdarugó pálya - füves 10 12 - salakos 3 3 Teniszpálya 12 1 Q Röplabda pálya 7 7 Sipálya - 1 Hajőmodell pálya 1 1 Motocross pálya 1 I Autócross pálya - 1 Tekepálya - 2 sávos 2 O - 4 sávos 1 1 Városi lőtér 1 1 Kulcsosház 1 i Tanuszoda 1 1 Fedett uszoda — 1 Tornaszoba, tornaterem 13 13 0 sóna k há z 1 1 Egyéb fedett létesitmény o 7 12 7. sz. melléklet Nagykanizsa város egészségügyi ellátásának mutatói 1 no C lOCO i7(J) - Í77Ü Megnevezés M.e. 1985. XII.31. 1990.XII.31. várható Körzeti orvosi szolgálat körzet 19 19 Körzeti gyermekorvosi szolgálat körzet 11 11 Üzemegészségügy! szolg. óra 97 s O Szakorvosi rendelőint. óra ¿o / 274 Lakossági szűrővizsgálat óra 63.000 65.000 Ált.kórházi ellátás ágy 765 815 1 felnőtt körzeti orvosra jutó lakosok száma felnőtt lakos 2.289 2.280 1 gyerrn.körzeti orvosra jutó gyerm. száma gyerm. létsz. 1.227 1.200 1 iskolaorvosra jutó gyermekek száma középisk. tan. 1.600 1.650 Üzemegészségügyi óra 10.000 lakosra óra 17,0 16,5 Szakorvosi rend. óra 10.000 lakosra óra 26,0 25,0 Lakossági szürővizsg. 10.000 lakosra óra 2,4 2,4 Ált.kórházi ellátás 10.000 lakosra ágy 69,5 74,1 7/a. HZ« melléklet Szociális ellátás 1985, 1969. i a « i t »• 1390. várható Ellátási formák f 6 felhasznált essz. eFt fő felhasznált össz. eFt fő felhasznált össz. eFt Rendszeres szoc.segély 130 2.715 11 n X. X O" 3.391 105 3.000 Esetenkénti segély 484 1.741 1.390 4.314 1.500 4.50Q Mozgássérültek üzem- anyagköltség hozzájár. 153 A p A H'' vJí O 242 1 COA X » J í 4 250 2,400 Ápolási dij - - - - s c 800 Kczgyógyszer ellátás 181,. - 193 -• 920 50 Lakbértámogatás 12 15 12 15 1.200 3.000 Szociális étkezés X G ^ 445 235 1.436 250 2 ,254 Házi szociális gon- dozás 89 1.168 142 1 A x . h y j X 5 0 1.600 B. sz. melléklat Nagykanizsa város kereskedelmi és vendéglátási fejlesztési adatai, mutatói 1985 - 199C. Megnevezés M.e. 1 Qfl''í ± / u ? * XII.31. 1990.XII .31. várható I. Kereskedelem (magánker.nélkül) Kisker.egységek száma db 172 198 Kisker.egységek alapterülete m2 38.790 45.000 Évos áruforgalom eFt 3.160.000 4.350.000 Ellátási mutatóki - 1 m2-re jutó forg. (magánkor. ,nélk.) B2.490 96.666 - 1 lakosra jutó forg. " 57.895 78.697 - 1000 lakosra jutó bolti alapterület m2 600 800 II. Vendéglátás (magánker.né lkül) Vendéglátó egys. száma db 64 64 Vendéglátó egys.alapterülete m2 11.203 9.700 eves áruforgalom eFt 240.000 200.000 Ellátási mutatók; - 1 m2-re jutó f org. (magánker. ,nélk.) 10.173 20.610 - 1 lakosra jutó forg. 3.609 3.618 - 1000 lakosra jutó vendégl. alapterület m2 183 175 III.Idegenforg.szálláshely alakulása 1.267 1.480 9»'' sz. melléklet Áthúzódó kötelezettségek tételes kimunkálása felujitási munkákról o n P beruházási 1.000 Ft-ban Mes.ienv Az áthúzódó kötelezettségek 1991, évre vonatkoznak, az elinditott céloknál a szerződéskötések folyamatban vannikj év végéig rendezést nyernek. Célok megnevezése Összege Megjegyzés 1/ Lakótelepi járulék - ÉK-i lakótelep 102/I-II„ü, 1.700 szerződés van - ÉK-i lakótelep 102/III-IV.ü.. 8,000 szerződés nincs - EK-i lakótelep gerincközmü á.000 szerzidis nincs - Péterfai u.VI.u. gáz 1.500 szerződés nincs összesen; 17.200 2/ Telekgozdálkodás - Zempléh u. üzletsor területrendezés 2.000 szerződés nincs - Palin IV»ütem gáz l.ÖOö szerződés nincs - Téglagyári ÖL garázssor utépités 000 szerződés nincs Összesen a 3.800 1/ Egyéb beruházások, feluiitás - Szennyviztiszt,telep bővités 105.000 szerződés van - Folyékony hulladék elhelyezés III. ütem 200 szerződés van - Thury SZKI áthelyezése (pártszékház és munkásőrség átalakitása) 10.000 szerződés nincs - Miklósfai ált.isk.bővités 5,800 szerződés van - IV.sz. Záporkiömlő elvezető csatorna tervezés 500 szerződés nincs - Miklósfaí iskola óvodávi történő átalakitása á.000 szerződés van Összesem 127.500 MINDÖSSZESEN f 148,500 .sz. mellklet Hiteltörlesztések és kamatok várható alakulása (az 1990.jun.-ban érvényes kamatlábak alapján) _____Adatok 1.000 Ft — Megnevezés "gf** ^ ¿ggjgt, lg91> ^ ^ ^ ^ I.Hitelszerződésektörlesztések 1/ Érdekeltségi alap megelöleg. hitel (MNB) 25.000 25 1991. márc... 25.000_-_- 2/ Lakásépítés terű- letelőkészités (1989.okt.) 10.000 8 s 12 1991.márc. 10.000 ... — _ (1990.júl.) 15.000 8,12 1992..ian. - 15.000 _ Összesem 10.000 15.000 gS! 3/ Lakásépités3vásári támogatása ~ 1985. 5.200 3,0 1997. 520 520 520 520 520 - 1986. 5.160 3,0 1998. 516 516 516 516 516 - 1987. 6.000 3,0 1999,'' 600 600 600 600 600 - 1938. 9.000 3,0 2000. 900 900 900 900 900 - 1989. 8.000 7,35 2001. m 800 800 000 800 - 1990. 8.000 7,35 2002. m - 800 800 800 Összesen; 2.536 3,336 4.136 4,136 4,136 4/ Bankhitel 1909. dec.15. 5.000 24 1992.doc. 1,500 1.30C Vizmüépitéshez 1990„ápr,3, 45.000 24 1995.dec. 9.000 9.000 9.000 9.000 9.000 összesen s 10.500 10.800 9,000 9.000 9.000 TÖRLESZTÉSEK MINDÖSSZESEN: 4C.036 29.136 13.136 13.136 13.136 II. Kamatok 1/ Erd,hitel 1,563 _ 2/ Lakásép.terül. előkész. 1989.után 105 _ _ 1990.után 1.218 5 — — WB 3/ Lakásép.vásári, Összesen t 1.403 5 „ m támog. - 1985.évi után 103 87 72 56 41 - 1986.évi után 1X3 102 87 71 56 - 1937.évi után 161 144 125 108 90 - 1988.évi után 263 235 208 182 155 - 1989.évi után 583 573 514 454 396 - 1990.évi után 508 580 556 505 446 4/ Bankhitel Összesens 1.821 1.729 1.562 1.376 1.184 Szennyviztiszt.I. 5.000 735 424 — Hm 45.000 10.770 8,610 6.450 4.291 2.130 Összesen f 11.555 .......9.034 " 6.450 4.291 2.130 KAMATOK MINDÖSSZESEN!, 16.342 10.768 8.012 5,667 3.314 TÖRLESZTÉSEK ÉS KAMATOK 64.378 39.904 MINDÖSSZESEN (I+II)5 21.148 18,803 16.450 llcSZ, melléklet Nagykanizsai Városi Tanács államigazgatási felügyelete alá tartozó gazdasági egységek tevékenységi köre Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat 1412 Gépek és gépi berendezések javítása 1422 Közlekedési eszközök javítása 1712 Épületasztalos ipar 17.14 Faipari termékek javítása 211 Magasépitőipar 213 Építési szak- és szerelőipar 222 Beruházás ás épitményfenntartás szervezése, lebonyolítása, ás beruházási fővállalkozás 4121 Tehergépjármű közlekedés 5111 Termelőeszköz nagykereskeairlem 5133 Vegyes iparcikk nagykereskedelem 5144 Vegyes iparcikk kiskereskedelem 7221 Termelőeszköz kölcsönzése, lizing 7222 Anyagi jellegű egyéb tevékenység 7423 Egyéb gazdasági jellegű szolgáltatás 7611 Állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelése 7623 Parkosítás, egyéb zöldterületek fenntartása 7629 Egyéb város-, községgazdálkodási szolgáltatás Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat 1412 Gépek és gépi berendezések javítása IBII Egyéb ipari termékgyártás (koszorú termelés) 2113 Vegyes magasépítés (parképítés) 3111 Mezőgazdasági termelés (kertészet) 4121 Tehergépjármű közlekedés 4171 Garázstevékenység, parkolás, jármümegőrzés 5146 Vegyes tevékenységű kiskereskedelem (virágboltok) 7419 Mérési tevékenység (légszennyezés mérés) 7621 Köztisztasági szolgáltatás 7623 Parkosítás, egyéb zöldterületek fenntartása 7624 Kéményseprés és tüzeléstechnikai szolgáltatás 7625 Temetkezés 7626 Kommunális szolgáltatás 7629 Egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatás (illemhelyek) 8239 Közegészségügyi egyéb feladatok (kártevőirtás) Szolgáltató Költségvetési Üzem 7211 Utak, járdák, hidak, vízi létesítmények éoitési, karbantartási, javítási, felújítási, bővítési, átalakítási és korszerűsítési munkáinak ellátása. Nagykanizsa város közigazgatási területén lévő tanácsi ut-, és járdahálózat, parkolók, hidak és úttartozékok kezelői jog gyakorlása. A tanács részére végzett feladatokon fölül - ha a tanácsi fejlesztési és fenntartási feladatok megvalósulását nem gátolja - egyéb szervezetek és a lakosság részére teljesítendő épitc és szolgáltatási munkák ellátása, a szabad kapacitás mértékéig. 21 Épületek és más létesítmények kivitelezése, meglévő létesítmények felujitása, karbantartása, bontása 221 A fenti feladatok gazdaságos ellátásához a saját kivitelezésű munkákkal kapcsolatos tervezői tevékenység 2221 Beruházás és építményienntartás szervezése, lebonyolítása és beruházási fővállalkozás. Megbizósok alapján az állóeszközök létesítésével, bővítésével, pótlásával és fenntartásával kapcsolatos szervezés ós lebonyolítás. Komplett létesítmények fővállalkozási formában történő megvalósításának szervezése. 4125 Közutak és hidak üzemeltetése. A helyi tanácsok kezelésében lévő utak, hidak, járdák és várakozó helyek üzemeltetése. 7222 Anyagi jellegű egyéb tevékenység. Az anyagi tevékenység különböző területeibe be nem sorolható, de anyagi jellegű tevékenységek (pl. hulladék válogatás és osztályozás). 7621 Köztisztasági szolgáltatás. A települések közterületeinek tisztántartása, hc- és sikosságmentesitéss. 7622 Településtisztasági szolgáltatás. Szennyvíztárolók és közcsatornákba nem kötött csatornák és csatornarendszerek kiürítése, tisztitása és fertőtlenítése 7623 Parkosítás, egyéb zöldterületek fenntartása 7628 Közvilágítás üzemeltetése 1514 Betonelemgyártó ipar .sz. melléklet A hatósági munka főbb mutatói Megnevezés 1 985, 1986. 1987 , 1988. 1 coc i 7 o y . Összes iktatott ügyirat száma 1985 •* 100,0 % J / .026 00 42.194 108,1 43.909 112,5 40.769 104,5 37.782 <ff # fí , O Ebből m a városkörnyéki ügyek száma 2 „119 2.344 2.535 O /a f! / . / 4 7 1,045 - az összes ügy %-ában 5,4 C /■ J , o 5 8 f I ¥ 5,5 4,9 - a kiadott I.fokú határozatok száma 10 .803 11,065 11.415 10 858 X 0 • 30 - az összes ügy %-ában 27,7 2 ^ j 2 9 < n ¿O j U 26,6 27,5 Ebből - s városkörnyéki ügyben hozott I.foku h.sz. 291 352 377 496 419 - az összes határozat %-ában 2,7 3 2 3 g 1 4,6 4,0 A fellebbezések száma« a kiadott határozatok %-ában 105 1,0 164 1,5 146 J. , J 97 n o ü pP 102 1,0 Saját hatáskörben elintézve 6 19 7 £ D 7 a fellebbezések %-ában 5,7 11,6 4,8 6,2 6,8 Hőfokon a határozat helybenhagyva 80 131 116 73 68 a fellebbezések %-ában 76,2 79,9 79,5 75,2 66,6 II.fokon (községekkel kapcs.)hozott hat.sz. 59 78 79 56 O 1 L £ az I.foku hat.helybenhagyva,fellebb.elut. i £7,5 76,9 50,1 71,4 6 3,6 Ügyészi óvások száma 1 3 |
