* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.79 MB | |
| 2026-02-26 14:32:01 | |
 | |||||||
Nyilvános  189 | 264 | 1992. október 26. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 16-tól 17-ig Határozatok száma: 153-tól 160-ig Napirendi pont: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2.) Előterjesztés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza egészségügyi intézmény gép-műszer céltámogatási pályázatára (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 3.) Javaslat a bagolai iskolaépület használatának rendezésére (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 4.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, a bérleti díjak megállapításáról szóló 13/1992. (VII.6.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Ig. Biz. elnöke 5.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésére (írásban) Elóadó: Balogh György az Ügyrendi és Ig. Biz. elnöke 6.) Javaslat az átmeneti lakások átminősítésére (írásban) Elóadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7.) Tájékoztató a megemelt lakáskamattal érintett rászoruló családok 1992. évi támogatásáról (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 8.) Javaslat az Űrhajós utcai üzletsor területének értékesítésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 9.) Javaslat a Garai utcai garázssor területének értékesítésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 10. Javaslat az I. sz. Téglagyár privatizációjához (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke 11. Javaslat "A holtak nyugalmáért, az élők békéjéért" alapítvány létrehozására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 12. Egyebek a) Palotás Tibor képviselő kérdése (írásban) b) Javaslat bizottságok kiegészítésére (szóban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-14/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Jegyzőkönyve 1992. október 26-i üléséről Rendeletek száma: 16-tól 17-ig Határozatok száma; 153-tól 160-ig Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. október 26-án (hétf6) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak : Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr.Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Czotterné Ivády Zsuzsa, Göndör István, Jancsi György, Magyar József, Sneff Mária. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Fazekaá István mb. jegyző, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépítész, Vágvölgyi Tamás az IKI igazgatója, Dr. Szabó Csaba orvosigazgató, Koroncz László plébános, Dr. Lukácsa Erzsébet titkársági osztályvezető, Osváth Sándorné, Dr. Horváth Lászlóné csoportvezetők. Farkas Zoltán: Bejelentem, hogy Dr. Kereskai István polgármester hivatalos távolléte miatt a közgyűlést én vezetem. Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. Van-e a napirendi pontokkal kapcsolatosan észrevétel, javaslat. Dr. Csákai Iván: Szeretném, ha a 6. napirendi pontot a polgármesteri tájékoztatót követően tárgyalnánk. A közgyűlés 19 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. f Koczfán Ferenc: A 7. napirendi pontot harmadiknak javasolom. 2 A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: Indokoltnak tartanám a 2. és 3. napirendi pont felcserélését. A közgyűlés 19 szavazattal a javaslattal egyetért. Balogh György: Javaslom 13. napirendi pontnak a bizottságok kiegészítését. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Czupi Gyula: Az Oktatási és Kultúrális Bizottság tárgyalta, és mi az oka annak, hogy nem szerepel az előterjesztések között a 13. havi közalkalmazotti bér. Farkas Zoltán: A következő közgyűlés egyik napirendi pontja lesz. Takács Zoltán: Véleményem szerint a 12. napirendi pontként megjelölt önálló képviselői indítvány a kérdés kategóriájába tartozik, ezért kérem az egyebek között kérdésként kezelni. Farkas Zoltán: Először az indítvány minőségéről kell szavaznunk.Ki ért egyet, hogy ez kérdés. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az indítványt kérdésnek minősítette. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal, hogy e kérdést az egyebek napirendi pontok közé felvegyük. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 tartózkodással az egyebek napirendi pontok közé a javasolt témát felveszi. A közgyűlés 19 szavazattal a következő napirendi pontokat fogadja el: 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2.) Előterjesztés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza egészségügyi intézmény gép-műszer céltámogatási pályázatára (Írásban) 3 Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 3.) Javaslat a bagolai iskolaépület használatának rendezésére (írásban) El6adó: Farkas Zoltán alpolgármester 4.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, a bérleti díjak megállapításáról szóló 13/1992. (VII.6.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban) Elóadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke 5.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésére (írásban) Elóadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke 6.) Javaslat az átmeneti lakások átminősítésére (írásban) Elóadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7.) Tájékoztató a megemelt lakáskamattal érintett rászoruló családok 1992. évi támogatásáról (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 8.) Javaslat az Űrhajós utcai üzletsor területének értékesítésére (írásban) Elóadó: Cserti Tibor osztályvezető 9.) Javaslat a Garai utcai garázssor területének értékesítésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 10. Javaslat az I. sz. Téglagyár privatizációjához (írásban) Előadó; Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke 11. Javaslat "A holtak nyugalmáért, az élők békéjéért" alapítvány létrehozására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 12. Egyebek a) Palotás Tibor képviselő kérdése (írásban) b) Javaslat bizottságok kiegészítésére (szóban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke NAPIREND ELŐTT 4 Böröcz Zoltán: Az MSZP Nagykanizsai Szervezete nevében '' felhívással fordulok az Önkormányzathoz, a város és a környező községek lakosságához. OkfeóJber 29-én 18,00 órára esti sétára hivom az állampolgárokat. (A felhívás a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Balassa Béla: A költségvetéshez kapcsolódóan kérem, hogy mindazok a szervezetek, személyek, akik a tervezettnél több bevételt tudnak elérni pl. céltámogatások, pályázat, alapítvány utján, akkor annak a juttatásként kapja meg. Ezt kérem alkalmazni abban az esetben is, ha a beruházások tervezett összegét sikerül csökkenteni. Kérem, hogy javaslatomat a közgyűlés még ebben az évben tárgyalja. j— Balogh Tibor: Szeretném bejelenteni, hogy a Kanizsa Közéleti Klub új yezjgtéssel megkezdte munkáját. Ülésein olyan témák szerepelnek, mint a város telefonellátásának helyzete, testvérvárosi kapcsolat (Kovászna), Expo és Nagykanizsa. Az üléseinken mindenkit szívesen látunk. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Czupi Gyula: Az 5. oldalon a város társadalmi-gazdasági programjáról olvashatunk, arról, hogy a program kidolgozása folyik. Ezzel kapcsolatosan több határidő került megjelölésre. Mi lett ezzel a tervvel? Czobor Zoltán: A Szerencsejáték Felügyelet levelével kapcsolatos kérdésem, ha a pénzügyminiszter meghirdeti a pályázatot, milyen köze lesz ehhez az önkormányzatnak? Dr. Fazekas István: A Szerencsejáték Rt. a polgármestert kereste meg egy levéllel, nincs információnk arról, hogy ebben esetlegesen milyen szerepünk lehet, október 30-ig kell nyilatkozni. A közgyűlés hozhat formai határozatot. Cserti Tibor: Az RT. pályázata későbbiekben a vállalkozást, vagyonhasznosítást fogja érinteni. Kovács János: A 109/1992. sz. határozattal kapcsolatos kérdésem, hogy a Templom téri lebontott zöldséges pavilon helyett lesz-e másik. Berezeli Emilia: Az érintett bizottságok a Templom térre végleges pavilont nem javasoltak, az ott elhelyezett közművek miatt. 5 A városfejlesztési bizottság a pavilon felállítását a volt iskola területén javasolja, de ezt még egyeztetni kell. A Fó utcai mobil árusító berendezéseket egy hónap múlva véleményezik. Karmazin József: A társadalmi-gazdasági program tervezése elindult. A közgyűlésen elhangzottak figyelembevételével indokolttá vált a már elkészített anyag kiegészítése. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy nincsenek olyan önszerveződő szakmai csoportok, amelyek ennek eleget tudnának tenni. Azok a csoportok, amelyek megalakultak kudarcot vallottak, mert konkrét munkára senki sem vállalkozott. Olyan elképzelés volt, hogy az 1993. évi terv mellékleteként készülne egy program. Egy-egy részterületre, így kereskedelmi funkció, környezetvizsgálat k szül program, ezekre szerződés is van. A testület korábbi ülésén úgy foglalt állást, hogy szakértő csoportot kell megbízni e feladattal. El kell dönteni, hogy mi készüljön, hogyan, milyen feltételekkel. Czupi Gyula: Ez a folyamat nem felel meg a határozatban megjelölteknek és közben határozatmódosításra sem került sor. Farkas Zoltán: Megvizsgáljuk a kérdésfeltevést és írásban válaszolunk a képviselőnek. Balassa Béla: A^Kanizsa Napok Alapítvány 60.000 Ft-os támogatást kapott az önkormányzattól. Kérném, hogy az illetékes bizottságok vegyék fel a kapcsolatot a Kanizsa Napok Alapítvány Kuratóriumával, dolgozzanak ki megfelelő jogi és technikai kereteket annak a lehetőségnek az elfogadására, hogy az 1993-ban megrendezendő Kanizsa Napok már ilyen vállalkozási formában működhessenek. Kérem ez a jövő évi költségvetésben szerepeljen. Czupi Gyula: Megtörtént-e a könyvtár tervpályázatának kiírása? Korábban a közgyűlés elhatározta, hogy kezdeményezi Nagykanizsán felsőfokú oktatási intézmény létrehozását, akkor határidő nem került meghatározásra. Mikor kerül erre sor? Berezeli Emilia: A városfejlesztési bizottság foglalkozott e kérdéssel, a könyvtár-technológia megismerése után a pályázat kiírására ez évben sor kerül. Farkas Zoltán: E határozatban foglaltaknak megpróbálunk érvényt szerezni, ha ez nem sikerülne, akkor határidő módosítást fogunk kérni a testülettől. A felsőoktatási intézmény ügye folyamatban van. * ..... .....--—---. Marton István: A Szerencsejáték Rt. ajánlatára határozatot kell hozni. 6 Dr. Fazekas István: A következő határozatot javasolom: "A közgyűlés egyetért azzal, hogy a pénzügyminiszter Nagykanizsa város területére játékkaszinók működtetésére vonatkozó pályázatot írjon ki." Kérem a közgyűlés egyetértését ahhoz, hogy a városi könyvtár tervpályázatával, a felsőfokú intézmény létesítésével, a társadalmi-gazdasági programmal kapcsolatosan a következő polgármesteri tájékoztatóban részletesen foglalkozzunk. Farkas Zoltán: Aki a polgármesteri tájékoztatóval, a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 153/1992. számú határozat a) A közgyűlés a 77/1992, a 85/a/b/1992, a 95/1992, a 100/1992, a 105/1992, a 109/c/1992, a 129/1992, a 131/1992, a 137/1992, a 141/b/1992. számú határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót és a polgármesteri tájékoztatót elfogadja. b) A közgyűlés egyetért azzal, hogy a pénzügyminiszter Nagykanizsa város területére játékkaszinók működtetésére vonatkozó pályázatot írjon ki. Határidő: 1992. október 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 2.) Előterjesztés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza egészségügyi intézmény gép-műszer céltámogatási pályázatára (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke Dr. Csákai Iván: Az alapellátás orvosi gép-műszer beszerzésére a határozati javaslatban 4 millió forint, míg az előterjesztés mellékletében 4,4 millió forint szerepel, ez utóbbi a helyes összeg. Pilczer Éva: A gazdasági bizottság megtárgyalta ezt az anyagot, amennyiben az augusztusi közgyűlésen előterjesztett 1,3 milliárd forintos pályázat eredményes lesz, úgy a mai anyag érvénytelenné válik, tehát plusz költséget nem jelent a városnak. Cserti Tibor: Ez az előterjesztés nem zárja ki, hogy az 7 egészségügy az 1993-as beruházási céltámogatásból részesüljön, ha ez megvalósulna, akkor a mostani igényt tárgytalannak kell tekinteni. Farkas Zoltán: Ki ért egyet az előterjesztéssel és a határozati javaslattal? A közgyűlés 19 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 154/1992. számú határozat A közgyűlés egyetért a "működő egészségügyi intézmény gép-műszer beszerzése" céltámogatási pályázatban megjelölt 66.j50_0^eFt összértékű önkormányzati beruházással. A beruházáshoz 39.9 60 eFt saját forrást a beruházási adatlap szerint, az éves költségvetési rendeletben biztosít. E beruházáson belül az alapellátás orvosi gép-műszer beszerzésének értéke 4.400 eFt. Határidő: 1992. október 31. az igénybenyújtásra. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 3.) Javaslat a bagolai iskolaépület használatának rendezésére (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Balogh Tibor: Az egyházközség visszaigényelte az iskolaépületet. A minisztérium nem találta indokoltnak az elidegenítési tilalom kimondását. Mi az indok? Gerencsér Tibor: A polgármesteri hivatal nem tudja, hogy az egyház mely ingatlanokat igényelt vissza. Ebben az ügyben érdeklődtünk a művelődési és közoktatási minisztériumtól. Olyan választ kaptunk, hogy igény érkezett, de nem tartozik abba a , kategóriába, amelyikre a minisztérium javaslatára az elidegenítési tilalmat kimondták volna. Balogh Tibor: A telefoj^, információt kevésnek tartom. Az egyházközség beadta-e az igényét? Gerencsér Tibor: Az igényt beadták, erre vonatkozóan Írásos nyilatkozattal nem rendelkezünk. 8 Koroncz László: Az egyházközség az igényé bejelentette. A határozati javaslat a tulajdonjogra vonatkozóan nem rendelkezik, szükséges ennek tisztázása is. Cserti Tibor: Kérem a közgyűlést a tulajdonjogot adja át, de a közösségi funkciót az egyházközség biztosítsa az épületben. A használatra megállapodást kell készíteni. Czupi Gyula: Egyetértek a gazdasági osztály vezetőjének javaslatával. Koczfán Ferenc: Magyarszentmiklós példája legyen szem előtt, ezt az épületet és a telket adjuk az egyházközség birtokába. Dr. Fazekas István: A döntéskor kérem figyelembe venni, hogy ebben az épületben van a kirendeltség és a könyvtár is. Marton István: Kérem a határozat módosítását úgy, hogy a Jézus Szíve Plébánia részére az önkormányzat a telket és az épületet tulajdonba adja. 1 Cserti Tibor: A___tu.la jdonbaadás feltétele az legyen, hogy az önkormányzat kirendeltsége és a könyvtár továbbra is ott működjön térítésmentesen. Koroncz László: Az egyház továbbra is biztosítja ezeket a közösségi funkciókat, melyet szerződésben is rögzíteni lehet. Balogh György: Egyetértek azzal, hogy a hitéleti tevékenységet biztosítani kell, de a tulajdonjogról jne mondjunk le. Farkas Zoltán: Egyetértek Balogh képviselővel, javasolom, a közgyűlés utasítsa a polgármesteri hivatalt arra, hogy az egyházzal együttműködve kövessen el mindent annak érdekében, hogy a tulajdonjog rendezve legyen. Balogh Tibor: A testület mondja ki, hogy a tulajdonjogot is átadja. Czobor Zoltán: Javasolom adjuk át a tulajdonjogot azzal a feltétellel, hogy az ott folyó feladatokat az egyházközség lássa el. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztésben 9 szereplő ingatlant a Jézus Szíve Plébániának adja át az önkormányzat olyan feltétellel, hogy a könyvtár és kirendeltség részére a további működést térítésmentesen biztosítja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 155/1992. számú határozat A közgyűlés a bagolai városrész hitéleti tevékenység gyakorlására a nagykanizsai *2Í9 tulajdoni lapon felvett 142 hrsz. alatt nyilvántartott 2804 négyzetméter belterületi ingatlan és volt iskolaépület tulajdonjogáról a Jézus Szíve Plébánia javára lemond ellenérték nélkül. Ennek fejében a Jézus Szíve Plébánia térítés nélkül biztosítja a könyvtár és a polgármesteri hivatal kirendeltségének az épületben történő működését. A közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatosan külön megállapodást kössön. Határidő: 1992. november 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 4.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, a bérleti díjak megállapításáról szóló 13/1992. (VII.6.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban) Elűadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke Balogh György: A közgyűlés a július 6-i ülésén rendeletet alkotott a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, a bérleti díjak megállapításáról. Az önkormányzati rendelet alkotmányellenes, ezért ezt kihirdetésig visszamenő hatállyal hatályon kívül kell helyezni. A mai előterjesztés egyik része lenne a rendelet hatályon kívül helyezése, míg a másik része határozathozatal, mert az önkormányzatnak továbbra is az a célja, hogy a rendeletben megfogalmazott alapelvek érvényesüljenek. Célszerűnek tartjuk, hogy az intézmény a bérleti szerződésnél a piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díjakat alkalmazzon. A közgyűlés határozatával iránymutatást ad az intézmény számára azzal, hogy a bérleti díjak a határozatban foglaltaknak megfelelően alakuljanak. Marton István: A felelősség kérdése fennáll, az előzőekben említett alkotmánybírósági határozat április 7-én lépett hatályba, mi pedig júliusban alkottuk meg a rendeletet. 10 Németh László: Kérdésem az IKI vezetőjéhez, hogy a bérleti díjak mennyire felelnek meg a piaci viszonyoknak. Vágvölgyi Tamás: Nem rendeletet kellett volna alkotni, hanem határozatot hozni. A jelenlegi bérleti díj összege a piaci viszonyokhoz képest alacsonyabb. Kérem, hogy a bérleti díjak maradjanak változatlanok. Dr. Fazekas István: Itt olyan törvénysértésről van szó, amelyet a testületnek mindenképpen korrigálnia kell. Rendeletben került meghatározásra a szerződés lényeges tartalmi kelléke, maga az ár, erre nincs törvényes mód. Böröcz Zoltán: Kérem szavazzunk. Farkas Zoltán: K^ ért egyet a 13/1992. (VII.6.) sz. rendelet hatályon kívül helyezésével? (J^^ uJLJC cW^A« f\ A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a következő rendeletet alkotja: 16/1992. (X.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/1992. (X.26.) számú rendelete a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, a bérleti díjak megállapításáról szóló 13/1992. (VII.6.) számú rendeletének hatályon kívül helyezéséről. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Farkas Zoltán: A továbbiakban a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, a bérleti díjak megállapításáról szóló határozat meghozatala a feladat. Az ezzel kapcsolatos javaslatokat, véleményeket kérem. Jesch Aladár: Javasolom a b.) változat elfogadását, átalakítva az irányértékekkel kiegészítve. Dr. Fazekas István: A korábbi szerződések semmisek, a bíróságon megtámadhatók. Az irányérték megfogalmazás nem helyes, mert az A.) és B.) változatokban szereplő díjtételek az IKI-re kötelezőek. Czobor Zoltán: Az A. ) változat elfogadását javaslom, a piaci viszonyok figyelembevételével. A rendelet piaci viszonyok alatti díjtételt tartalmazott. Az IKI-től a gazdasági bizottság megkapta azon üzletek körét, amelyek az előzetes egyeztetés során nem vállalták a magas bérleti dijat. Azok nem fogadták el akik már korábban is alacsony bérleti díjat fizettek, akiknek a tevékenységi köre indokolta az alacsony bérleti díjat (könyvesbolt, élelmiszerbolt), akik a bírósághoz fordultak és kedvező elbírálást várnak. A szerződések egyrésze megkötésre került az A.) változat szerint. Javaslom az A.) változat érvényesítését a B.) változat szempontjaira is figyelemmel. 5-10 „próbapert vállalni kell, hogy a tapasztalatokat hasznosítsuk. Ki kell dolgozni, hogy melyik tevékenységet dotálja az önkormányzat, hol lehet igényelni a bérleti díj csökkentését. Takács Zoltán: Az IKI miért nem módosította a volt Szolgáltató Költségvetési Üzem szerződését? 40-50 millió forint kárt okoz a városnak 10 év alatt. Kérem az IKI-t vegye elő ezt a szerződést és az itt meghozandó határozat szellemében járjon el. Marton István: AB.) változatot javasolom elfogadásra. A javaslat a tevékenységeket kategorizálta. Farkas Zoltán: A Szolgáltató Költségvetési Üzem szerződése nem IKI hatáskör, azokat a feltételeket a közgyűlés hagyta jóvá. Koczfán Ferenc: Javaslom az A.) változat elfogadását. Németh László: Véleményem szerint az összes szerződést felül kell vizsgálni és új szerződéseket kell kötni. Stamler Lajos: Megdöbbentő kategóriák vannak, van-e arra mód, hogy ezen változtassunk? Dr. Horváth Lászlóné: Czobor képviselő ragaszkodott ahhoz, hogy az A.) változat maradjon érvényben. Abban szakmailag sok rossz fogalom szerepel. Az A.) és B.) változat között jelentős különbség nincs. Először a preferált üzletköröket célszerű meghatározni, utána az^AT^es B. kategóriáról dönteni. Pilczer Éva: AB.) változat elfogadását javasolom. A tervezet az érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került. A piaci árakhoz kell közelíteni, nem személyeket, hanem tevékenységeket kell kiemelni. Németh László: Jó lett volna, ha arról is kapunk tájékoztatást, 12 hogy ebből várhatóan mennyi adó folyik be az elkövetkezendő öt évben. 700^__gz_epződést . kell. köfcni, ha a javaslatban meghatározottakat elfogadjuk. Böröcz Zoltán: Javasolom fogadjuk el az A.) változatot és majd december-január hónapban a tapasztalatok ismeretében térjünk vissza a témára. Dr. Bogár Gáspár: Az egészségügyi alapellátás biztosítása is az önkormányzat feladata. Vannak olyan orvosi rendelők, melyek IKI épületeiben kaptak elhelyezést. A júliusban elfogadott rendelet értelmében ezek után az alapellátást biztosító intézmények "@tán háromszoros"'' bérleti díjat kellett volna fizetni az önkormányzatnak, tehát az egyik zsebből a másikba történne a kifizetés. Meg kellene ezt oldani, hogy az önkormányzat ne fizessen saját magának. Dr. Kereskai István: Egyetértek Bogár képviselővel, vagy nem kérünk intézményeinktől bérleti díjat, vagy ha kérünk, annak fedezetét meg kell teremteni. Farkas Zoltán: Aki az A.) variációval ért egyet, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással az A.) változatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: Ki ért egyet a B.) változattal? A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a B.) változatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 156/1992. számú határozat A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának megállapítására a szerződés megkötésénél való alkalmazására az 1. számú, a 2. számú és a 2/a. számú mellékletek B.) változatát fogadja el. Felkéri a Polgármestert, hogy az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét utasítsa a határozatban foglaltak alkalmazására. Határidő: 1992. november 1. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 13 5.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke Dr. Kereskai István polgármester átveszi az ülés vezetését. Balassa Béla: Fontosnak tartom rendelet alkotását. Javasolom a tilalmi listát oldani, egy ingatlanbank létrehozását, továbbá a 8. §. (2) bekezdésének törlését. Takács Zoltán: A 3. §. (1) bekezdése kimondja, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek nem adhatók el. Én ezzel nem értek egyet. Az 5. §. (2) bekezdését értelmezve az a bérlő, aki nem tudja megvenni a lakást nem kerül-e kiszolgáltatott helyzetbe azzal a tulajdonossal szemben, aki megveszi az általa lakott bérleményt? Ha elemeznénk a forgalmi érték meghatározása mit jelent, ez nincs-e ellentmondásban az általunk is tervezett árlejtéssel? A lakások hány százaléka tartozik a rendelet hatálya alá? Sok helyen szerepelnek időtartamok (5,10,15 év). Mitől értendők ezek, a rendelet meghozatalától, vagy az esetleges szerződés megkötésétől? Mennyit fizet a bérlő egy átlagos lakásnál négyzetméterenként, és mennyibe kerül ennek fenntartása az önkormányzatnak? Kovács János: Mennyivel lenne a városnak kedvezőbb az engedménnyel történő eladás, mint a korábbi, a felfüggesztés előtti szabályozás szerinti? Czupi Gyula: A 4. §. (4) bekezdésében meghatározottak alatt mit kell érteni, tehát a lakásban nem lakó haszonélvezőn? A 9. §. (2) bekezdésében van-e valami korlátozás, vagy pedig teljesen ki lesz szolgáltatva az a bérlő az új tulajdonosnak, akinek a feje fölül megvásárolták a lakást? Az el nem idegeníthető ingatlanokra vonatkozó lajstrom teljeskörű-e? Takács Zoltán: A lakások elidegenítéséből jelentős bevétel várható, mire fordítjuk? Dr.Kereskai István: A költségvetési tervben ez évben ingatlanértékesítésből 60 millió forint bevétellel számoltunk, ebből lakáselidegenítésből 32-35 millió forintra. Ha ma a testület elfogadja az előterjesztést, akkor ebből pénz véleményem szerint a jövő év második felében lesz. 14 Jesch Aladár: A 6. §. egyszerű kell hogy legyen, a házingatlant a helyi forgalmi értéken kell eladni, de definiálni kell a forgalmi érték fogalmát. (Az ingatlan helye, komfortfokozat, állapot). Szerintem a forgalmi értéke a lakásnak az, amit a vevőnek ki kell fizetnie. Erre jönnek bizonyos fizetési kedvezmények. Más az érték, ha készpénzben kifizeti az egészet, vagy ha részletfizetést vesz igénybe. A részletfizetésnél a részlet összege ne legyen kisebb, mint a jelenlegi lakbére a lakásnak. Szerintem a rendeletnek az a része nem fogadható el, hogyha a vevő kedvezménnyel vásárolta meg a lakást, nem idegeníthető el 5 évig. Véleményem szerint ez a lakás is eladható, de fel kell ajánlani az eredeti tulajdonosnak, az önkormányzatnak bizonyos határidőn belül (3 év) és csak akkor adhatja el, ha az eredeti tulajdonos visszavásárlási jjgával nem él. Ezt a pontot vagy hagyjuk el, vagy Így tegyük bele. A bérlőkijelölési joggal rendelkező lakások esetében az a célszerű, ha ott a bérlőkijelölési joggal rendelkező vállalat, a bérlő és az önkormányzat külön szabályozza, hogy élnek ezzel a joggal. Pilczer Éva: Felolvasom a vállalati, illetve bérlőkijelölési joggal rendelkező vállalatoknak a rendelettervezettel kapcsolatos véleményét. (A levél a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr. Lukácsa Erzsébet: A jegyzék tényleges tiltást sorol fel, a közgyűlés hatáskörébe tartozik, hogy mit kiván eladni. Szerintem ebben most meg kellene állapodni. Balassa képviselő javasolta a 8. §. 2. bekezdésének törlését, ez is a közgyűlés hatásköre. Takács képviselőnek válaszolom, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről az önkormányzat nem kíván lemondani, csak azokról, amelyek a lakásokhoz közvetlenül hozzátartoznak. Az 5. §. 2. bekezdésével kapcsolatos kérdésre válaszolom, hogy a nyugdíjasok kivételével eladható az állami ingatlan,, az un. szociális bérlakás, és szabadrendelkezésüvé válik, amikor megveszi valaki kívülálló. A lakás megvásárolható úgy is, hogy haszonélvezeti joggal terhelt, a haszonélvezőknek elővásárlási joga van. Vágvölgyi Tamás: Elhangzott, hogy a nem lakás bérlemények eladását miért nem tervezzük. Tudomásul kell venni, hogy csak a lakásbérlemények bevételéből a kezelést, üzemeltetést, karbantartást, felújítást képtelenség elvégezni, még akkor is, ha az eladás folytán csökken a lakásszám. Úgy érzem, hogy a nem lakás bérleményekkel a közeljövőben nem nagyon szerencsés foglalkozni. Az önkormányzati lakásokra vonatkozóan korábban már készült kimutatás, melyet a képviselőknek eljuttattunk. bérlők 15, illetve 22 Ft-ot fizetnek négyzetméterenként, ez attól függ, hogy komfortos vagy összkomfortos. A komfortnélküli lakásoknál ez az összeg kevesebb. Az üzemeltetésre és karbantartásra 55 illetve 32 millió forint volt tervezve, amely összeg azóta már emelkedett. A lakásoknál és a nem lakás céljára szolgáló bérleményeknél a fizetési fegyelem rossz, emiatt nem tudunk pénzt felújításra íordítani. 15 Takács Zoltán: Mikortól érvényesek a rendeletben szereplő időpontok? Dr. Kereskai István: A szerződéskötés időpontjától. Dömötörffy Sándor: A vételár nem gazdasági szempontok alapján lett rögzítve, hanem valamilyen egyéb módon, ami a gazdasági érdekkel ellentétes. Öjssze van keverve a rendeletnek ebben a részében a szociálpolitika és a piaci helyzet. A kettőt külön kell venni ^""semmiképpen sem szabad összekeverni. A forgalmi érték már a kedvezményekkel csökkentett érték, itt pedig azzal kezdjük, hogy a forgalmi értékből milyen kedvezményeket kell biztosítani. Teljesen ellentmondásos dolog. Nem értek egyet a 8. §. 2. bekezdésével: "Ha a házingatlant a vevő kedvezménnyel vásárolta meg, 5 évig nem idegeníthető el." Azt kellene megfogalmazni, hogy bármikor eladhatja, de a kapott kedvezményt vissza kell fizetni. Véleményem szerint ma alkossuk meg a rendeletet, a forgalmi érték reálisan tükrözze a piaci árakat. Marton István: Egyetértek Jesch képviselővel, hogy a 6. §-on, mely a fizetési feltételeket határozza meg, változtatni kell. Az árkedvezményt nem lehet összekeverni a fizetési kedvezménnyel. Javaslom, hogy 30 %-os fizetési kedvezményt kapjon a forgalmi értékből az, aki bentlakik, és 15-20 %-ot az, aki készpénzzel fizet. Sokmindent hiányolok az el nem idegeníthető ingatlanokról szóló javaslatban, véleményem az, hogy egyszerűsíteni kell ezt a rendelettervezetet. Takács Zoltán: Javasolom a 3. §. 1. bekezdésének a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló elidegenítési tilalom törlését. A törlesztő részleteket határozzuk meg úgy, hogy az arra a lakásra esedékessé váló bérleti díj legyen a havi törlesztés minimuma. Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Nagyon magas az el nem adható lakások száma, kérem ezt szűkíteni...... Pilczer Éva: Véleményem szerint is sürgős a rendeletalkotás. A 8. §. 2. bekezdését törölni kellene. Dr. Csákai Iván: A tervezetben nincsen szociális kedvezmény. Jesch Aladár: Véleményem szerint a lakáseladás elsősorban az önkormányzat érdeke és csak másodsorban a lakosságnak. Az is az önkormányzat érdeke, hogy a vevő ne végeztethessen olyan munkát az épületen, ami a városképet befolyásolja. Ezt a szerződésben ki kell kötni. 16 Balassa Béla: Kérem, hogy ma ne döntsünk, mivel túl sok a módosító indítvány. Dr. Kereskai István: Az építészeti értékekkel kapcsolatosan helyi rendelettervezet készül, ezt a legközelebbi közgyűlésre kellene hozni és együtt kellene a két témát tárgyalni, ha ma nem tudunk dönteni. Böröcz Zoltán: Egyetértek Balassa képviselő véleményével. Pilczer Éva: Az építészeti értékek védelmének helyi szabályozását már megtárgyalta a gazdasági bizottság azért, hogy a lakáselidegenítéssel együtt tárgyalni tudja a testület, azonban a városfejlesztési bizottság még nem foglalkozott vele. Takács Zoltán: Javasolom, hogy a bevétel 50 %-át különítsük el, és használjuk fel az infrastruktúra fejlesztésére. Pilczer Éva: Javaslom, hogy az 1. § utolsó mondatát hagyjuk el. Dr. Fazekas István: Csatlakozom Pilczer Éva javaslatához. Jelenlegi jogi szabályozás szerint kötelező a kárpótlási jegyek elfogadása. Dr. Kereskai - István: Aki egyetért azzal, hogy az 1. § utolsó mondatát elhagyjuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Mivel rendeletről van szó, 15 igenlő szavazatra van ahhoz szükség, hogy a javaslatot elfogadjuk. Javaslom ismételjük meg a szavazást az 1. §-ról. A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki a 2. §-t elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal egyhangúlag elfogadja a javaslatot. Palotás Tibor: A 3. § (1) bekezdésének második sorát úgy módosítanám, hogy műemlék és műemlék jellegű épületben lévő 17 lakások nem jelölhetők ki elidegenítésre. Dr. Kereskai István: Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 3. § (1) bekezdésének 3. sorát töröljük, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 3. §-t a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Palotás Tibor: A 4. § (7) bekezdése így szóljon: ha a nyugdíjas, ill. a szociális bérlakásra jogosult vásárlási jogával nem él a lakás, a lakásbérleti jogviszonya fennállásáig nem idegeníthető el. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: az 5. § (1) bekezdése következőképpen módosuljon: ha a bérlő nem élt vételi jogával, elidegenítési szándék esetén az elidegenítéssel megbízott szervezet előzetes megállapodás alapján a bérlő részére megfelelő cserelakást kell, hogy felajánljon. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: A 6. § (1) bekezdéséhez javaslom, hogy ha a házingatlan lakott, akkor a forgalmi értékből 30 % árkedvezményt kell biztosítani. Készpénz fizetés esetén a vásárlót továbbra is 30 %-os árkedvezmény illeti meg, ez azt jelenti, hogy valaki egy 1 millió forintos forgalmi értékű lakásért 490 ezer forintot fog 18 fizetni. Jesch Aladár: Forgalmi értéknél figyelembe kell venni, hogy a lakás lakott. Nem azonos a forgalmi értéke egy lakott és egy üres lakásnak. Dr. Kereskai István: A bentlakó eleve 30 %-al indulna. Jesch Aladár: Én 50 %-ra gondoltam, de volt olyan város, ahol 60 % volt a kedvezmény. Pilczer Éva: A kategóriákat úgy állapítanám meg, hogy a forgalmi érték 70 %-áért vásárolhassák meg az 5-15 éves lakásokat, a 16-50 éveseket 55 %-ért, az 50 év feletti lakásokat 40 %-ért. Aki részletben fizeti ki a vételárat, a törvényben megszabott maximum kedvezményt, 40 %-ot kapja meg. Javaslom, hogy további 10 % illesse meg azt, aki készpénzzel, kárpótlási jegy nélkül fizeti ki a vételárat. '' — '' " Palotás Tibor: A 6. § b) pontjához 30 %-ot, a c) ponthoz 40 %-ot, a d) ponthoz 50 %-ot és az e) ponthoz 60 % kedvezményt javaslok. A 6. § (7) bekezdésénél, ha a bérlő lakottan vásárolja meg a lakást, akkor ne csak az (1) bekezdés felsorolt kedvezménye illesse meg, hanem a (4)-(5) bekezdésben foglaltak is. Balogh György: Konkrétan meg kellene határoznunk, hogy mit számítunk bele a forgalmi értékbe. Marton István: Azt kell kimondani, hogy a piaci értéket. Balogh György: Ki kell mondanunk, hogy a forgalmi érték alatt az üresen álló lakások piaci értékét értjük." Balassa Béla: Tudomásom szerint országos viszonylatban a bérlakások értéke a magántulajdonban lévők értékének 50 %-a. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a bent lakó bérlő már egy bizonyos összeget ráfordított a lakásra. Balogh György: Vegyük alapul a piaci értéket, ami üresen álló lakás esetében becsült összeg, mivel az érték akkor derül ki, amikor megveszik. Farkas Zoltán: Mondjon nekem valaki olyan tulajdonszerzési formát, ahol 10 % előleg lefizetésével 25 évre, 3 %-os kamattal, tulajdonhoz lehet jutni. Nagy az esélye annak, hogy egy garázs is 300-400 ezer forintba fog kerülni, ezért nem szeretném, ha 19 lakást olcsóbban lehetne vásárolni mint garázst. Jesch Aladár: Visszavonom a javaslatomat. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (1) bekezdésénél a lakásokat forgalmi értéken kell elidegeníteni, ha a házingatlan lakott, akkor ebból a forgalmi értékből 30 %-os kedvezményt kell biztosítani, és ha készpénzzel fizetik a vételárat, akkor további 30 %-os kedvezmény illeti meg a vásárlót, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 6. § (2) bekezdésével az eredeti szöveg szerint egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2, tartózkodással a javaslatot elfogadja. Jesch Aladár: A 6. § (3) bekezdéséhez javasolom, hogy a havi törlesztő részlet nem lehet kisebb, mint az eladáskori lakbér 1,5-szerese. Dr. Kereskai István: Aki ezzel a kiegészítéssel a 6. § (3) bekezdését elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (4) bekezdésénél a 40 % helyett 30 % árengedményt adjunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Palotás Tibor: Aki a teljes visszafizetést el nem érő, de legalább 1 évi törlesztést egyösszegben kifizet, akkor kapjon 30 % árengedményt. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (5) bekezdésének utolsó mondata elmaradjon, kérem szavazzon. 20 A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (5) bekezdésénél a teljes visszafizetést el nem érő rendkívüli törlesztés esetén is 30 % kedvezményt kell adni a vevőnek, amennyiben legalább 1 évi törlesztőösszeget egy részletben kifizet, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Czupi Gyula: A 6. § (6) bekezdéséből hiányzik, hogy a 4. § (1)-(4) bekezdéséről van szó. Dr. Kereskai István: Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal a javaslatot egyhangúlag elfogadja. Palotás Tibor: A 6. § (7) bekezdésében ne csak az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény legyen, hanem az (5) bekezdésnél is illesse meg a vevőt a kedvezmény. Dr. Kereskai István: Ha a házingatlat kívülálló vevő, bérlő által lakottan vásárolja meg az (1) és (5) bekezdésben foglalt kedvezmény illeti meg, azonban a szerződéskötéskor legalább a vételár 50 %-át egyösszegben, a vételár hátralékot pedig 10 év alatt 3 %-os kamat mellett, egyenlő havi részletekben kell megfizetni. Aki a 6. § (7) bekezdését így elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 7. § (1) bekezdését az eredeti szöveg szerint elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 7. § (2) és (3) bekezdésével az eredeti szöveg szerint egyetért, kérem szavazzon. 21 A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 8. § (2) bekezdése elmaradjon, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 9. § (1) és (2) bekezdését az eredeti szöveg szerint elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a 10 §-t az eredeti szöveg szerint elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Takács Zoltán: A 6. § (2) bekezdéséből maradjanak ki "közül a garázs" szavak. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Pilczer Éva: Kérem, hogy az IKI képviselői kapjanak szót, mielőtt az egész rendeletet elfogadjuk. Jogszabály kimondja, hogy amennyiben a vásárló a vételárat egy összegben kifizeti, 40 % kedvezmény illeti meg és nem azt, hogy maximum 40 % kedvezmény adható, melyen belül az önkormányzat kategorizálhat. Dömötörffy Sándor: Ezzel a rendelettel azt fogjuk elérni, hogy a jó lakásokat el fogjuk adni, a rosszaktól pedig nem tudunk megszabadulni. Vágvölgyi Tamás: Nagyon fontos, hogy a közgyűlés olyan rendeletet hozzon, mely nem jogszabálysértő. Megítélésem szerint ha a rendelet a módosításokkal lép életbe, akkor azt érjük el, hogy <a jó állapotban lévő lakásokat, melyekre keveset kell költeni el 22 tudjuk adni, viszont a rossz állapotúakat ezekkel a feltételekkel nem. Dr. Kereskai István: Kérem, hogy a rendeletet a módosításokkal fogadjuk el, és ha a 30 % jogszabálysértő, akkor ezt a következő alkalommal módosítani fogjuk. Aki a rendeletet a kiegészítésekkel , elfogadja,kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 17/1992. (X.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város 17/1992. (X.26.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú házingatlanok értékesítéséről. (A rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 6.) Javaslat az átmeneti lakások átminősítésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Dömötörffy Sándor: A tanácsi lakások felújítása leállt, ezért a jelenlegi átmeneti lakásokra nincs szükség, így indokolt az átminősítésük. Figyelembe véve a városban az általános szociális helyzetet, bizottságunk az épületek közül csak egynek az eladását javasolta, kettőnek az átminősítését szociális lakássá, egyet pedig meghagynánk átmeneti lakásnak. Balassa Béla: A városnak visszatérő problémája, hogy frekventált helyeken rendezetlen épületek vannak, amelyekhez nem lehet hozzányúlni, mert 15-20 tulajdonos van. Egy pénzalapot kellene létrehozni, hogy ezeket a város fel tudja számolni. A Fő út 18-20 szám alatti épületek elidegenítéséből befolyt összeg, valamint a bérlakások, a nem lakás céljára szolgáló építményekből befolyt összeg 1 %-a a városrendezési, területrendezési feladatokra felhasználható lenne. Ezzel javaslom a c) pontot kiegészíteni. Krémer József: A Magyar út 2-ben egy lakónak 1991-ben lejár a szerződése, de van több ilyen lakó is. Ha jól gondolom Ók rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak minősíthetők. Összesen öt ilyen lakó van, velük mi fog történni? Dr. Kereskai István: Felkérjük a Népjóléti Bizottságot alakítsa ki az álláspontját az ilyen lakók elhelyezésével kapcsolatban. Dr. Csákai Iván: Nem tudom, hogy a Népjóléti Bizottság mennyiben 23 kompetens ebben a kérdésben, hiszen a jogszabály a kilakoltatá-sokat gyakorlatilag előírja. Pilczer Éva: Ez a pénz, ami a Fő út 18-20. értékesítéséből befolyna, már most hiányzik a költségvetésből. Balassa Béla: Visszavonom a javaslatomat. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: 157/1992. számú határozat A Közgyűlés az átmeneti lakások átminősítéséről szóló javaslatot elfogadja és egyetért azzal, hogy a lakások a jelenlegitől hatékonyabb formában kerüljenek hasznosításra. Ezért az alábbi határozatot hozza: a.) A Nagykanizsa, Rozgonyi u. 2. sz. alatti 16 lakásos épületből az önkormányzat tulajdonát képező 15 lakást továbbra is átmeneti szállásiként biztosítja. Az épületrész kezelésével megbízza az Ingatlankezelési Intézményt azzal, hogy az ott lévő lakásokat kizárólag az önkormányzat tulajdonát képező lakások karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, vagy bővítésével kapcsolatos munkák végzése miatt átmenetileg kiköltöztetett bérlők elhelyezését szolgálja. Határidő: 19 92. november 1. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Vágvölgyi Tamás IKI vezetője b. ) Az önkormányzat tulajdonában lévő Nagykanizsa, Erzsébet tér 11. és Magyar u. 2. sz. alatti kétszer 12 lakásos épületet szociális bérlakássá minősíti és bevonja a lakásgazdálkodás körébe. Határidő: 1992. november 1. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester c.) A Nagykanizsa, Fő u. 18-20. sz. alatti 16 lakásos épületet értékesítésre kijelöli. Az értékesítést a vállalkozási szabályzatban rögzí- 24 tettek szerint kell végezni. Az értékesítéssel a Polgármesteri Hivatal Vállalkozási Irodáját bízza meg. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester d. ) A Közgyűlés felkéri a Népjóléti Bizottságot, hogy a lefolytatott környezettanulmány alapján alakítsa ki álláspontját az átmeneti lakásban lakók kihelyezéséről, és tegyen javaslatot a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának. Határidő: 1992. november 15. Felelős : Dr. Csákai Iván Népjóléti Bizottság elnöke 7.) Tájékoztató a megemelt lakáskamattal érintett rászoruló családok 1992. évi támogatásáról (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke Palotás Tibor: Az anyagban szerepel, hogy a várható pénzmaradvány 2.005.000 forint. Javaslom, hogy ezt az összeget azok kapják meg, akik a rendeleti alsóhatárhoz közel állnak. Cserti Tibor: Az önkormányzat a támogatást a helyi rendelettel szabályozta. Tavaly további 11 millió forintot osztottak fel családoknak támogatás címén, ezért maradt az idén maradvány. A költségvetés tárgyalásakor a közgyűlés dönthet a maradvány felosztásáról. Ezt a maradványt az állami költségvetés nem vonja el, mi gazdálkodhatunk vele. Dr. Spingár László: Mi is gondoltunk arra, hogy felosztjuk ezt a maradványt, de olyan módszert nem találtunk, amely igazságos elosztást tenne lehetővé. Javasoljuk, hogy ebből a pénzből és más forrásból 6-10 lakás épülhetne, mivel jelenleg 1800 lakásigénlőnk van. Dr. Kereskai István: Kérem, hogy a közgyűlés a tájékoztatót vegye tudomásul, a kérdésre a költségvetési előirányzatok III. negyedévi tájékoztatója során visszatérünk, figyelembe véve Spingár úr javaslatát is. A közgyűlés 16 szavazattal egyhangúlag a tájékoztatót elfogadja. 8. ) Javaslat az Űrhajós utcai üzletsor területének értékesítésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 25 Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozza: 158/1992. számú határozat A Közgyűlés az üzletek részére való telekértéke-sités módjával, a jelenlegi Kinizsi utcai üzletsor tulajdonosai részére az alapáron való elővételi jog biztosításával egyetért. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt az ingatlanértékesítés lebonyolítására. Határidő: 1992. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 9.) Javaslat a Garai utcai garázssor területének értékesítésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Böröcz Zoltán: Ezer embert érint ez a garázsépítés. A Garai utca páratlan oldala 1978-tól lakott és a másik oldal is, de a lakók amikor odaköltöztek még nem tudták, hogy az elkerülő szakasz ott fog megépülni. Az út elviselhetetlen zajt okoz, amikor 1988-ban többen lakást cseréltek és akkor derült ki az, hogy 10-15 %-al csökkent a lakások forgalmi értéke az elkerülő út megépítése miatt. Az önkormányzat tavasszal tárgyalta a garázsépítés lehetőségét. A most elkészült tervek két alternatívában 59 garázs építését teszik lehetővé. A földdel fedett típus várható bekerülési költsége 275 ezer forint, ami 15.803 Ft/m2 költséget jelent csak a felépítményre. Ehhez útépítés, csapadékvíz elvezetés, villamosenergia ellátás, térvilágítás és tervezési költségek adódnak, ami garázsonként további 122 ezer forintot jelent. E szerint 397 ezer forintos költséggel juthatnának a lakók garázshoz. Másik változatnál 244 ezer forint a felépítmény és 122 ezer forint a járulékos költség, összesen 366 ezer forint, de ez nem tartalmazza a megvásárolandó telek árát, ami további 59 ezer forint lenne. Böröcz Zoltán felolvassa a Garai utcában lakók 5 pontban megfogalmazott kérelmét. Kérem, hogy a határozati javaslatot a közgyűlés az említett indokok miatt ne fogadja el, hanem a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságok e kérdésben folytassanak tárgyalást a lakók képviselőivel. Marton István: Elfogadhatatlan, hogy 22-26 ezer forint legyen egy 26 garázs m2-enkénti ára, mivel a belvárosban a lakásoknak ennyi az ára. Már korábban is mondtam, hogy a zaj elviselhetőbbé tétele érdekében tenni kellett volna valamit, és most ez a mi feladatunk. Ha ezt a garázsépítéssel együtt csináljuk, akkor jelentősen csökkenhet a költség. Cserti Tibor: Az előterjesztés tervpályázat alapján készült, közgyűlése határozatra és piaci árakon készült a kalkuláció. Mi jeleztük, hogy önerős építkezés esetén az építési költség jelentősen csökken. A 7-es út elkerülő szakaszának megépülése a KPM alapberuházása volt és az alapberuházási feladatok közé tartozott a zajvédelem megoldása is, amit nem oldottak meg. Ezen igényét a városnak a KPM részére be kell nyújtani. Dr. Kereskai István: Fogadjuk el azt a javaslatot, hogy a Gazdasági és a Városfejlesztési Bizottság egyeztessen az ott lakókkal, majd hozzon előterjesztést a közgyűlésre. Balassa Béla: Ahhoz, hogy a két bizottság egyeztethessen a lakókkal, közgyűlési felhatalmazás kell, hogy milyen értékcsökkenéssel vásárolható meg a terület. Fel kell venni a KPM-el a kapcsolatot, hogy az elmaradt hanggátló fal mai áron történő ellentételezését utalja át a Polgármesteri Hivatalnak, és ezzel az összeggel járuljon hozzá az önkormányzat a 7-es út északi részéhez közel eső garázsépítéshez és a másik rész zajvédelmére fordítandó összeg pedig maradjon meg. Palotás Tibor: Javaslom, hogy az ott lakók a lakásuk értékének 10 %-át kitevő kedvezményt kapjanak a garázsépítéshez, és támogatom a terv elfogadását. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a lakók képviselői a Gazdasági és a Városfejlesztési Bizottsággal egyeztessenek, majd a bizottságok javaslatukat a közgyűlés elé terjesszék, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal a javaslatot egyhangúlag elfogadja. 10.) Javaslat az I. sz. téglagyár privatizációjához (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Cserti Tibor: A kiírt pályázat első fordulója eredményes volt, mivel több pályázó jelentette be igényét a gyár megvételére. A dolgozók és az önkormányzat együttes ajánlata is mérlegelésre került és úgy tűnik, hogy a második fordulóban ajánlatunk versenyképes lehet. 27 Jesch Aladár: Érdemes-e ebbe az üzembe pénzt befektetni? Dr. Kereskai István: Ez egy prosperáló cég, amely olyan minőségű - főleg burkoló - téglát gyárt, ami eladható a piacon. Ez a közös javaslat csak arra az esetre szól, ha más vevő jobb ajánlatot nem tud tenni az ÁVÜ-nek. Marton István: Szeretném tudni, hogy a javaslat első oldalának harmadik bekezdésén mit kell érteni. Dr. Kereskai István: Ha azt mondjuk, hogy a társaságba belépünk a földterület értékével, az kb. 14 % lenne és nem 24,3 %, amit az önkormányzatnak ajánlanak. Ha privatizációra kerül sor és el akarjuk adni a földterületet, akkor a földterület első részét valószínűleg értékesíteni tudjuk piaci értéken, de a mögötte lévő részt csak az a társaság tudja hasznosítani, amely majd a gyárat üzemelteti, mivel ott egy bányagödörszerű terület is van. Én a téglagyár javaslatát kedvezőnek ítélem. Marton István: Arról van szó, hogy a 10 %-nak megfelelő 6 millió forintot nekünk kell kifizetnünk? Dr. Kereskai István: Nem kell fizetnünk, a dolgozók alsó áron szeretnék megvenni a gyárat és 9,8 millió forint lenne a 24,3 %-os tulajdonrész. Saját hatáskörömben is elfogadhattam volna a Gazdasági Bizottság javaslatára a Téglagyár árajánlatát, ha azonban 60 millió forintért veszik meg a gyárat, akkor már közgyűlési hatáskör az ajánlatról való döntés, ezért tisztességesebbnek tartottuk, hogy már most ide hozzuk az ügyet. Marton István: A mi üzletrészünket így túlértékelnék. Dr. Kereskai István: Annyiban igen, hogy hajlandóak lennének egy magasabb üzletrészt átengedni az önkormányzatnak, mivel így jobban járnak, mintha egy küldöldi venné meg a gyárat, és elbocsátaná a dolgozókat. Marton István: így elfogadható az üzlet. Pilczer Éva: A Gazdasági Bizottság nevében javaslom fogadjuk el az ajánlatot, és abban az esetben, ha a dolgozók veszik meg ezt a gyárat erre a 24,3 %-ra vissza kell térni, mivel az osztalék és a veszteség a tulajdoni rész arányában terheli a tulajdonosokat. Most csak egy elvi hozzájárulást adnánk, és ha a dolgozók szerzik meg a gyárat, akkor kell szerződésben lefektetni az egymással szembeni elvárásokat. 28 Jesch Aladár: Egy külföldi valószínűleg azért küldené el az embereket, hogy a gyár működése gazdaságos legyen. Dr. Kereskai István: Valószínűleg más technikát hozna ide a külfüldi vállalkozó, és ezért bocsátaná el a dolgozókat. A dolgozó kollektíva kijelentette, hogy technikai ráfordítás nélkül is tudnak gazdaságosan üzemelni. Palotás Tibor: A Somogy-Zala Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tartozása milyen mértékben érintené az önkormányzatot? Dr. Kereskai István: Én úgy tudom, hogy nincs a kanizsai gyárnak adóssága. Ha ezt a tulajdonrészt csak úgy nyerhetnénk el, hogy adósságot kellene fizetnünk, akkor én fogom mondani, hogy ne hagyjuk jóvá az ajánlatot. Pilczer Éva: Az ÁVÜ privatizálja a tröszt leányvállalatait és ezáltal kívánják az adósságokat is kifizetni. Ha valaki megveszi a kanizsai téglagyárat, akkor ez önálló vállalatként fog működni és a tartozások nem fogják terhelni. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 159/1992. számú határozat A közgyűlés a nagykanizsai I. sz. Téglagyár privatizációjával kapcsolatban, a polgármester által előzetesen kiadott elvi állásfoglalással egyetért. Ezzel kinyilatkoztatja azt a szándékát, hogy a leányvállalat dolgozóival közösen részt kíván venni a gyáregység megvásárlására vonatkozó pályázatban és elfogadja a gyár dolgozói által felajánlott 24,3 %-os tulajdonrészt. Egyúttal felkéri a polgármestert, hogy az ÁVÜ döntése után az együttműködés részletes feltételeinek kidolgozására térjen vissza. Határidő: 1992. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11.) Javaslat "A holtak nyugalmáért, az élők békéjéért" alapít- 29 vány létrehozására (Írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Balogh Tibor: Szép és nemes gondolat az alapítvány, de nem javaslom a támogatását mivel a Kanizsai Közéleti Klubban is ezt az álláspontot fogadtuk el. Minden faluban készültek már emlékművek, melyekhez a lakosság kötődik, de azt, hogy a baki tetőn elhelyezett megyei létesítményhez mi 500 ezer forinttal hozzájáruljunk azt nem tartom helyesnek. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 12.) Egyebek a.) Palotás Tibor kérdése Palotás Tibor: Én az SZMSZ szerinti szabályos időben adtam be a képviselői indítványomat, melynek címe: Önálló képviselői indítvány Dr. Kereskai István magatartásával kapcsolatban. Palotás Tibor felolvassa az indítványt. Valószínűleg igazuk van azoknak a képviselőknek, akik azt mondják, hogy ez csak egy kérdés. Továbbra is azt kérdezem, miért kell szégyelnem magam polgármester úr. Dr. Kereskai István: Órák hosszat sorolhatnám Palotás úr magatartásával kapcsolatosan számomra és a közgyűlés számára is dehonesztáló mozzanatait. Azért mondtam Palotás úrnak, hogy szégyelje magát mivel feltételezte, hogy májusban beadott önálló képviselői indítványát nem vizsgáltattam meg, vagy a hivatal részéről bárki ezzel kapcsolatosan mulasztást követett el. Ezt a kérdést a közgyűlés napirendre se engedte venni. Ha a közgyűlés tájékoztatásomat nem fogadja el, akkor állok elébe a további vizsgálatnak. Palotás úr már több alkalommal, de először a szennyvíztisztóval kapcsolatos indítványainál feltételezte, hogy a hivatal dolgozói nem viselkednek tisztességesen. Folytathatnám ezt a költségvetés tervezésekor az utolsó pillanatban bedobott javaslatával, majd a közgyűlés tudta és beleegyezése nélkül a TÁKISZ-hoz és a köztársasági megbízotthoz fordult, mint PEB elnök, a legutolsó eset pedig az volt, amit a testület etikai vétségnek minősített. Ilyen esetben megilleti valaki, hogy keményebben rendre utasítsák, még akkor is, ha ez az állampolgárok előtt nem feltétlenül jó színben tünteti fel. Törekszem a továbbiakban, hogy úgy viselkedjem, ahogy elvárják az ülés levezetőjétől, és kérem Palotás urat, hogy szívlelje meg azt, 30 amit a testület tagjai Önnel kapcsolatban elmondtak az etikai ügy kapcsán. Ebben a kérdésben, amit feltett legalább olyan bűnös Ön is mint én, amikor a heves kijelentést tettem. Palotás Tibor: Nem fogadható el ez a válasz. Polgármester úr elmondta véleményét, minósitette cselekedetét. Én most hallottam először, hogy miért kellene szégyelnem magamat örülök, hogy erről tájékoztattak. Az, hogy a polgármester úr két szót nem tudott kimondani, az nem engem minősít, mivel én azt mondtam volna helyette, hogy bocsánatot kérek, vagy elnézést kérek. Farkas Zoltán: Megkérdezem a testületet, hogy elfogadja-e Dr. Kereskai István válaszát? A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a kérdésre adott választ elfogadja. b.) Bizottságok kiegészítése Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Igazg. Bizottság elnöke Balogh György: Múltkori közgyűlésen határozatot hoztunk arról, hogy Palotás úr helyett PEB elnököt választunk. A pártok egyeztetése során került elő Böröcz Zoltán neve, amivel mindannyian egyetértettünk, így most Böröcz Zoltánt javaslom a PEB elnökének. Dr. Fazekas István: Két bizottságnak nem lehet elnöke Böröcz Zoltán, előbb le kellene mondania az Etnikai és Nemzetiségi Bizottság elnöki tisztéről. Böröcz Zoltán: Az Etnikai és Nemzetiségi Bizottságban szeretnék tag maradni, ha nem lehetséges akkor mint örökös meghívott, mivel nekem a cigánysággal kapcsolatban elkötelezettségem van. Elvállalom a PEB elnöki tisztét, több szakembert kértem fel, akik engem ebben a munkában támogatni fognak, mivel nem vagyok pénzügyi szakember. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Böröcz Zoltán a PEB elnöke és az Etnikai és Nemzetiségi Bizottságnak pedig tagja legyen, kérem szavazzon. Megválasztásához 15 igenlő szavazat szükséges. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh György: PEB tagnak Böröcz úr helyett Kovács Jánost 31 javaslom. Kovács János: Elvállalom a megbízást. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Kovács János a PEB tagja legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh György: A Népjóléti Bizottság tagjává javaslom Balogh Tibort. Balogh Tibor: Köszönöm elvállalom. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Balogh Tibor a Népjóléti Bizottság tagja legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh György: A Népjóléti Bizottságban a betöltetlen nem képviselői helyre Horváth Gézánét javaslom. Dr. Kereskai István: Horváth Gézáné a Kórház szociálpolitikai ügyekkel foglalkozó vezetőnővére." Czupi Gyula: Az eddigi javaslatokkal kapcsolatban megegyeztünk a pártközi egyeztetés során, de a Népjóléti Bizottság külső tagjáról nem döntöttünk. Mi azt szeretnénk, ha a Nagycsaládosok Egyesülete delegálna valakit ebbe a bizottságba. Kérem, hogy ma ne döntsünk ennek a helynek a betöltéséről. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Népjóléti Bizottságban a betöltetlen helyről ne döntsünk, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh Tibor: Czobor Zoltán Gazdasági Bizottsági tagságával kapcsolatban két nézet merült fel, az egyik szerint a képviselő továbbra is tagja a bizottságnak, a másik szerint pedig újra szavazni kell, hogy Czobor Zoltán képviselőként tagja lehessen 32 a Gazdasági Bizottságnak. Marton István: Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a múltkori ülésen a jegyzőúr egyértelmű választ adott. Dr. Fazekas István: A KMB Hivatal vezetője, Dr. Hóbor Erzsébet támogatta az én felfogásomat azzal együtt, hogy ez a kérdés nincs jogilag szabályozva. Marton István: Ha valaki képviselő és bizottsági tag is egyben, és amikor lemond a képviselői mandátumáról, utánna bizottsági tag marad? Szerintem nem, mivel a bizottsági tagok úgy lettek megválasztva, hogy először választottuk meg a belső, majd a külső tagokat. Jesch Aladár: Nem tartom indokoltnak, hogy a bizottságokban nagyobb legyen a képviselői létszám, mint a minimum, több külsős tagra van szükség. Balogh György: Ha Czobor úr képviselőként lesz tag, Így egy külsőssel több tagja lehet a Gazdasági Bizottságnak. Szeretném ha erről a kérdésről a következő közgyűlésen döntenénk. Krémer József: A Városfejlesztési Bizottságnál is van egy betöltetlen képviselői hely, melyre Kovács Jánost javaslom. Balogh György: Nem csak a Városfejlesztési Bizottság hiányos, hanem az Ügyrendi és Igazgatási, az Etnikai és Nemzetiség, valamint az Oktatási és Kultúrális Bizottság is. Az egyeztetés befejeztével remélem minden bizottsági hely be lesz töltve. Kovács János az Oktatási és Kultúrális Bizottság tagságát is fontolgatja, ezért kérem ma ne döntsünk a Városfejlesztési Bizottságban lévő üres hely betöltéséről. A közgyűlés az előzőkben részletezett szavazatok alapján a következő határozatot hozza: 160/1992. számú határozat A közgyűlés Böröcz Zoltán képviselőt a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöki tisztségéből - a képviselő egyetértésével - felmenti és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének, valamint az Etnikai és Nemzetiségi Bizottság tagjának, 33 Kovács János képviselőt a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjának, Balogh Tibor képviselőt a Népjóléti Bizottság tagjának megválasztja. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Javaslatot kérek a következő közgyűlés időpontjára. Balogh György: Következő közgyűlés 4 hét múlva legyen, 1992. november 23-át javaslom. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal a javaslatot egyhangúlag elfogadja. Czupi Gyula: Következő ülésen vegyük napirendre a közalkalmazottak 13 havi fizetésével kapcsolatos ügyet, valamint a partnervárosokkal kapcsolatos előterjesztést. Dr. Kereskai István: A partnervárosokkal kapcsolatos előterjesztést véleményezésre az Oktatási és Kultúrális Bizottság elé visszük. Dr. Kereskai István polgármester más tárgy nem lévén az ülést bezárja 22 óra 45 perckor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
