* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.54 MB | |
| 2026-02-27 13:38:17 | |
 | |||||||
Nyilvános  185 | 266 | 1991. október 28. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 166-tól 178-ig. Napirendi pontok 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2. Tájékoztató az 1992. évi központi és helyi költségvetési tervező munkáról (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 3. Javaslat helyi adók bevezetésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 4. Önkormányzati Vagyongondnokság és Házkezelési Intézmény vezetőjének kinevezésére javaslat (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5. Javaslat a Nagykanizsa 3109/1. hrsz-u önkormányzati tulajdonú ingatlan részterületének értékesítésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6. Javaslat egyes ünkormányzati hatáskörök gyakorlásának átruházására. (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 7. Képviselői indítvány az SZMSZ módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Ig. Biz. elnöke 8. Javaslat az önkormányzati tisztségviselők és a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási és munkarendjére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9. Javaslat a Humán GESZ-nél keletkezett adóhiány rendezésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 10. Javaslat a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság részére vizsgálatok végzésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Ig. Biz. elnöke 11. Dr. Spingár Ferencné óvodavezető fegyelmi ügye (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 12. Javaslat a Kórház ápolási igazgatójának kinevezésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 13. A vásárcsarnok ügye (szóban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 14. A Pedagógus Szakszervezet vétója kollégium összevonás ügyében (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 15. Tájékoztató a Városgazdálkodási És Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakításának állásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-19/1991. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE 1991. október 28-i üléséről Határozatok száma: 166-tól 178-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991. október 28-án (hétfőn) 9.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla,Balogh György, Balogh Tibor, Dr.Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Magyar József, Minorics Piroska, Németh László. Tanácskozási .joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Fazekas István, Karmazin József, Dr. Spingár László, Cserti Tibor osztályvezetők, Tüske Tibor csoportvezető, Berezeli Emilia főépítész, Dr. Szöllősi Edit jogtanácsos, Tóth Lajos Pedagógus Szakszervezet titkára, Szőke János a VGV igazgatója, Nagy Imre a Kanizsa Újság munkatársa, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést meg-nyitom;* A napirendi javaslatot a képviselők írásban megkapták, van-e más javaslat? Jesch Aladár: Kérem a 11. napirendi pontot hozzuk előbbre és 4. napirendként tárgyaljuk. A közgyűlés a javaslatot 24 szavazattal, egyhangúlag elfogadja. Palotás Tibor: Javasolom, hogy a 16. és 17. napirendi pontokat 5. és 6. témaként tárgyalja a testület. Czotterné Ivády Zsuzsa: Javasolom, hogy a 16. és 17. napirendeket ma ne tárgyalja a közgyűlés, mert azokkal a gazdasági bizottság előzetesen nem foglalkozott. Azt is javaslom, hogy a gazdasági bizottság tevékenységét a testület a következő ülésén tárgyalja meg. Javaslom a feloszlatását, ujjáválasztásához kérem az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság segítségét. Czupi Gyula: Napirend előtt 2-3 percet kérek. Balogh Tibor: Napirend előtt 1 percet kérek. Koczfán Ferenc: Napirend előtt 3 percet kérek. Takács Zoltán: : Napirend előtt 1 percet kérek. Balassa Béla: Közérdekű témában 2 x 1 percet kérek. Jancsi György: : A napirend végén 1 percet kérek. Farkas Zoltán: : A polgármesteri tájékoztató után röviden szeretném a testületet tájékoztatni az IKKV és a Költségvetési Üzem átalakítási munkáival kapcsolatos szerződések előkészítésére megalakított ad hoc bizottság tevékenységéről. Javaslom, hogy a 16. és 17. napirendekre külön szavazzunk, nem biz tos, hogy mind a kettőt le kell venni. A 17-es napirend megtartásával értek egyet. Dr. Kereskai István: Szavazzunk az elhangzás sorrendjében. Aki egyetért azzal, hogy a 16. és 17. napirendet 5. illetve 6. helyen tárgyaljuk, szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 12 tartózkodással ugy foglal állást, hogy a javasolt napirendeket nem hozza előbbre. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Czotterné Ivády Zsuzsa képviselőnő javaslatával, hogy a két témát vegyük le a napirendről, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 8 tartózkodással ugy dönt, hogy a 16. és 17. pontokat nem veszi le a napirendről. Dr Henczi Edit: Czotterné Ivády Zsuzsa képviselőnő javaslatai kö-zött szerepelt az is, hogy a 13-as napirendet vegye le a testület. Czotterné Ivády Zsuzsa: Eredetileg ezt nem kértem levenni, de abban egyetértek a jegyzőnővel, ha nem kaptunk uj irásos anyagot, azt kell hogy kérjem, hogy a Kazanlak krt. 4-10, és 9-11. sz. alatti üzletek területének értékesítésére vonatkozó javaslatot ma ne tárgyalja a közgyűlés. A közgyűlés 19 szavazattal, 5 tartózkodással ugy dönt, hogy a 13. napirendi pontot ma nem tárgyalja. - 3 - Dr. Kereskai István: Farkas Zoltán alpolgármester javaslatát teszem fel szavazásra. Ki ért egyet azzal, hogy'' a 16. napirendet a mai ülésen ne tárgyaljuk, viszont kerüljön megtárgyalásra a 17. napirend, amelyet elfogadása esetén 5,-ként tárgyaljuk. A közgyűlés 5 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a 16. sorszámú napirendet leveszi a mai ülés napirendjéről, á 17. napirendi pontot 5. napirendnek előrehozva tárgyalja, 16 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással. A közgyűlés 24 szavazattal, egyhangúlag a következő napirendi pontokat fogadja el: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2. Tájékoztató az 1992. évi központi és helyi költségvetési tervező munkáról (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 3. Javaslat helyi adók bevezetésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 4. Önkormányzati Vagyongondnokság és Házkezelési Intézmény vezetőjének kinevezésére javaslat (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5. Javaslat a Nagykanizsa 3109/1. hrsz-u önkormányzati tulajdonu ingatlan részterületének értékesítésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6. Javaslat egyes ünkormányzati hatáskörök gyakorlásának átruházására. (írásban) Előadó? Dr. Kereskai István polgármester 7. Képviselői indítvány az SZMSZ módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke 8. Javaslat az önkormányzati tisztségviselők és a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási és munkarendjére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9. Javaslat a Humán GESZ-nél keletkezett adóhiány rendezésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető p - 4 10. Javaslat a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság részére vizsgálatok végzésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke 11. Dr. Spingár Ferencné óvodavezető fegyelmi ügye (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 12. Javaslat a Kórház ápolási igazgatójának kinevezésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 13. A vásárcsarnok ügye (szóban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 14. A Pedagógus Szakszervezet vétója kollégium összevonás ügyében (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 15. Tájékoztató a Városgazdálkodási És Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakításának állásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Napirend előtti felszólalások: Czupi Gyula: A napokban 1956-ra emlékezünk, ezzel kapcsolatban egy különösen szép napra szeretném felhívni a figyelmet, hagyomány-teremtésre tennék javaslatot. A korabeli kanizsai sajtó 1956. november 1-jéről mint a forradalom egyik legszebb napja-ként emlékezik meg. Kérem a város polgárait és a közgyűlés tagjait, hogy ennek emlékére a Károlyi kerti kopjafánál gyújtsanak egy szál gyertyát közös halottainkra emlékezve. Balogh Tibor: A Kanizsai Közéleti Klub október 30-án 18 órára meghívja tagjait és az érdeklődőket a Hevesi Sándor Művelődési Központ felnőtt klubjába. A megjelenteket tájékoztatják a KKK 2 éves tevékenységéről és javasolni fogjuk, hogy a városban közbiztonsági csoportok alakuljanak a megromlott közbiztonság miatt. Koczfán Ferenc: A korábbi közgyűlésen döntöttünk az IKKV dolgozóinak illetve vagyonának sorsáról. A napokban levelet kaptam az IKKV Szakszervezeti Bizottságától, amelyben elég szomorú dolgokat ir le. Én nem tudom lenyomozni, hogy ezek a dolgok igazak-e, de semmi okom kétségbevonni. Az abban foglaltak kivizsgálására valamilyen felügyelő bizottságot kellene létrehozni, hiszen több mint 100 ember sorsáról van szó. A Zalai Hírlapban megjelent a közgyűlés helyi addókkal kapcsolatos tervezete. Véleményem szerint elég szerencsétlenül, mert csak az van bent, amivel el lehet riogatni az állampolgárokat.Kérem, hogy legközelebb a lakosság számára kedvező lehetőségeket is tartalmazza az újságcikk. - 5 - Takács Zoltán: November 8-9-10-én válik esedékessé a "Kanizsáért -Délnyugat-Magyarországért" alapitvány II. Regionális Menedzser Konferenciája, amely a régió fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. Fővédnöke: Göncz Árpád köztársasági elnök. A közgyűlés tagjait erre tisztelettel meghívom. Balassa Béla: A Hevesi csomópontnál nagyon sok baleset történik. Javaslom, hogy a városban működő biztosító társaságok anyagiakkal járuljanak hozzá a csomópont technikai megoldásához. A közlekedésbiztonsági versenyen elnyert 1 millió Ft-tal együtt ugy gondolom e két forrás elegendő lesz a csomópont biztonságosabb technikai megoldására. A kormány a világkiállítás kapcsán olyan kötelezettségvállalást tett, hogy 1996-ig a központi költségvetésből 30 milliárd forintot fordit a vidék infrastruktúrájának fejlesztésére. Ugy gondolom, hogy vissza nem térő alkalom arra, hogy Nagykanizsa telefonhelyzete megoldásának időbeni előrehozatalához szükséges pénzügyi forrás átütemezését kérjük. Kérem, hogy a Polgármesteri Hivatal vezetése ez ügyben járjon el. Palotás Tibor: A Koczfán képviselő által felvetett IKKV-s vizsgálatot a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság fel tudja vállalni. A mai ülés napirendjén 10. pontként szerepel a PEB részére vizsgálatok végzésére javaslat, ennek keretében tárgyaljunk a képviselői javaslatról. Dr. Kereskai István: Palotás képviselő javaslatával ugy gondplom egyetérthetünk. A Hevesi csomópont technikai megoldására tett javaslatot, illetve annak lehetőségeit a hivatal megvizsgálja. Az 1 millió forintot teljes egészében e célra nem használhatjuk fel. E kérdésben a rendőrséggel előzetesen egyeztetnünk kell és a településellátási és fejlesztési osztályt a javasolt munkával megbízom. A telefonellátás javítására a Távközlési Vállalattal együttműködve keressük a lehetőséget, a javasolt megoldásra intézkedünk. A közgyűlés a felszólalásokra adott válaszokkal egyhangúlag egyetért . 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A Hámán Kató Leánykollégium fűtésrekonstrukciója tárgyában kérem most ne nyissunk vitát. Javaslom, hogy az illetékes bizottságok az osztályokkal együttműködve dolgozzák ki a megoldási lehetőséget és a következő alkalomra hozzan-ak a testület elé javaslatot. Takács Zoltán: A közgyűlés elmúlt ülésén vetődött fel a müncheni kiállítással kapcsolatos kérdés, A jegyzőnőt kértük fel arra, tájékozódjon, kik kapták ezt a lehetőséget, a város-e, vagy egyes személyek. Kérjük az ezzel kapcsolatos tájékoztatást. Czupi Gyula: A polgármesteri beszámoló végén szerepel egy ütemterv az Erzsébet tér rendezésére. Foglalkozunk-e még ezzel a későbbiek során? Dr. Henczi Edit: Az ütemterv a 105/1991-es önkormányzati határozatra jelentés része, amely a költségkihatásokkal foglalkozik. Tájékoztatás céljából csatoltuk, hogy a testület tudja milyen további lépéseket szándékozunk tenni az Erzsébet tér rendezésére. Czupi Gyula: Javasolom, hogy a következő közgyűlés témájaként az Erzsébet tér rendezése szerepeljen. Palotás Tibor: Kifogást emelek az ütemterv ellen, mert minden egyes pontja, mindenegyes összege számomra elfogadhatatlan. De leginkább az^l millió forintos lebontási összeg. Majd amikor arra sor kerül, előterjesztem a javaslatomat, hogy véleményem szerint mennyibe kerül az emlékmű lebontása. Dr. Kereskai István: Egyetért-e a testület azzal, hogy a következő ülésen kerüljön sor az Erzsébet tér rendezésének megtárgyalására? A közgyűlés egyhangúlag egyetért azzal, hogy a következő ülésen napirendként szerepeljen az Erzsébet tér átalakítása. Jancsi György: A közgyűlés 3 létesítmény beruházásában döntött, illetve a bizottságok jóváhagyták. Egy létesítmény versenykiírása mégsem ennek megfelelően történt, a Hunyadi általános iskoláról van szó. A bizottsági előkészítő munka és a közgyűlés határozatai közötti összhangot a Polgármesteri Hivatalnak biztosítani kell. Dr. Kereskai István: Az észrevételt megvizsgáljuk és intézkedni fogunk. Dr. Henczi Edit: Olyan ígéretet tettem, hogy írásban adunk választ a müncheni kiállítással kapcsolatosan. Az a kollégám, aki ezzel foglalkozik ezideig szabadságon volt, csupán a mai naptól dolgozik, ezért nem tudtam a pontos választ megadni. E témában Dömötörffy képviselő rendelkezik megfelelő információkkal, ugy gondolom, hogy Önöknek megadja a választ. Dömötörffy Sándor: A kiállítás rendezési jogát az Exim Kft kapta. Mindenki kétségét szeretném eloszlatni, mert ezt a jogot nem a város kapta, és nem Puchheim város adta, a kiállítás Münchenben volt. t - T - A kiállítás szervezője egy német ur, ő adta a Kft-nek ezt a lehetőséget, mivel november 2-ával német-magyar vegyesvállalattá alakul az Exim Kft, melynek vezetője én vagyok, Münchenben pedig Rolf Mózer. A Kft elsősorban Nagykanizsáról szeretett volna kiállítókat vinni, ami teljes egészében nem sikerült, mert többen visszamondták, ezért voltunk kénytelenek az ország más részéről is vállalatokat szervezni. Dr. Kereskai István: Magánbeszélgetésen megkérdeztem a puchheimi polgármestert, hogy ezekről a magánkapcsolatokról mi a véleménye, hogyan próbáljuk ezeket alakítani, illetve szervezni. Elmondta, hogy 6 a világ legtermészetesebb dolgának veszi, hogy a két város közötti partnerkapcsolat alapján létrejönnek gazdasági és egyéb kapcsolatok. Elmondta azonban azt is, hogy ezek szigorúan magánjellegűek, és ugy foglalt állást a testületük, hogy a magánszférában létrejött gazdasági kapcsolatokat ők támogatni nem kívánják. Ha nálam jelentkezik valaki ilyennel, csak akkor foglalkozzam ezzel a kéréssel, ha a puchheimi polgármester vagy a testület írásos hozzájárulását hozza. Kérem, hogy ezeket a válaszokat a testület fogadja el, mert ez teljesen a privát szférába tartozó dolog, nem a két város hivatalos kapcsolata között történt. Palotás Tibor: A polgármesteri beszámoló 2. pontjára szeretnék kitérni és felhívom Katonarét lakosságát az abban foglaltakra. A polgármesteri hivatal közvéleménykutatást végzett, melynek során kiküldtek 297 kérdőivet, hogy a buszközlekedés milyen legyen. Visszaérkezett 238, melyből 54 % a jelenlegi utvonalat tartotta megfelelőnek. E témában korábban már szerveztünk fórumot, melyről jegyzőkönyv készült, akkor a lakosság véleménye homlokegyenest ellenkező volt a jelenlegivel. Most már Katonarétnek kell eldönteni, hogy mit akar. Marton István: Ebből az anyagból egy nagyon lényeges dolog nem derül ki, mégpedig az, hogy a kérdőiven 3 utvonalat jelöltek meg, és ha ebből egy kap 54 %-ot döntő fölénynek minősül. A közlekedés szempontjából leglogikusabbnak tünő javaslat, hogy a Szekeres utcában közlekedjen a busz - messze lemaradt, legkevesebbet kapott, mig a korábbi nyomvonalon kb. 40 %-a kérte a véleményt nyilvánító lakosoknak, hogy továbbra is arra menjen a busz. Ugy gondolom, mivel a 297 kérdőívből 238 visszajött, ebből egy-egy témára 129 szavazat jut, az nagyon megnyugtató, és ezt az anyagot én ilyen formában támogatom. Az természetes, hogy aki kisebbségben marad, annak ez nem szimpatikus. Nem tartom célszerűnek, hogy kéthetente egy városrésznyi néphez fordulunk és kikérjük a véleményét, amivel izgatjuk a kedélyeket. Czotterné Ivády Zsuzsa: A múltkori közgyűlésen téma volt, de bizottsági üléseken is szerepelt, hogy ma megtárgyalásra kerül a városi nyilvános illemhelyek felújítása és hasznosítása. Kérdezem, hogy ma miért nem szerepel napirenden? - 8 - Dr. Henczi Edit: Az elmúlt testületi ülésen a javasolt napirend előkészítését a városüzemeltetési bizottság vállalta fel. Kérdezem a bizottság elnökét, hogy hol tartanak az előkészítésben. Jesch Aladár: Bizottsági ülésen nem foglalkoztunk vele, beszéltünk az illetékes osztállyal, a közgyűlés következő ülésére a bizottság javaslatát tudjuk hozni. Dr, Kereskai István: Elfogadja-e a testület a polgármesteri beszámolót a kiegészítésekkel együtt. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a polgármesteri beszámolót elfogadja és a következő határozatot hozza: 166/1991. számú határozat A közgyűlés a 105/1991, a 108/1991, a 133/1991, a 135/1991 , a 138/1991 , a 139/a/b/1991,,a 141/a/ 1991, a 142/1991, a 147/1991, a 153/1991. számú önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. Farkas Zoltán-. Az ad hoc bizottság munkájáról kivánok számot adni. A Házkezelési Intézmény és Czobor Zoltán vállalkozó közötti szerződések megkötését, illetve a Költségvetési Üzem és a Hivatal között kötendő szerződéseket készitette elő a bizottság. Az ezzel kapcsolatosan elkészitett tervezeteket átnézte, és ennek alapján hatalmazta fel a házkezelési intézmény vezetőjét a szerződések aláírására, eddig 3 szerződés készült el: bérleti szerződés, vállalkozási szerződés és lizing-szerződés. Folyamatban van a munkaerőfoglalkoztatási szerződés kidolgozása. A Költségvetési Üzemmel kapcsolatosan is 4 szerződés megkötésére kerül sor, közülük a bérleti szerződés az, amelyik hamarosan aláírásra kerül. Folyamatban van az adásvételi, egy kölcsönszerződés és egy vállalkozási szerződés kimunkálása. Takács Zoltán: Mind a két határozattal kapcsolatosan célszerűnek tartanám a képviselők Írásban történő tájékoztatását. Bejelentem - ugyan ott voltam az ad hoc bizottság ülésén, de a kiindulási helyzetet annyira elfogadhatatlannak tartottam, hogy nem vettem részt a döntéshozatalban és attól elhatárolom magamat, a Költségvetési Üzem vonatkozásában, mert a másikban nem voltam érdekelt. Kérdésem az, hogy amikor adókról tárgyalunk a következő napirendben, akkor mi jogon adunk kamatmentesen kölcsönt valakinek évekre, mégpedig milliókat, mi jogon fizetünk mi öt évre előre megszolgálandó tevékenységért ekkora összeget,amikor jövőre csak adók 100 millióival tudjuk egyensúlyban tartani a város költségvetését. Farkas Zoltán; Egyet is értenék az elmondottakkal, ha áz ad hoc bizottság nem a közgyűlési határozat alapján dolgozott volna. - 9 - A Költségvetési üzemre olyan megfontolásból született a határozat, hogy az induló vállalkozást elősegítsük. Azt szeretette volna az önkormányzat elkerülni, hogy megismétlődjön az IKKV esete, amikor 100 vagy 200 embert kell elbocsátani. Az üzemnél a vállalkozási kedv megvolt, és ugy gondolom nem inkorrekt a közgyűlés részéről egy ilyen mértékű anyagi támogatás biztosítása. Ezzel Takács képviselő kivételével az ad hoc bizottság egyetértett. Palotás Tibor: Kiemelendő, hogy ez a városnak egyetlen forintjába sem kerül, ugyanis meglévő anyagokról, értékekről van szó, amiket évek alatt fizet vissza ez a vállalkozás. Hangsúlyozom, hogy pénzt a vállalkozás nem kap, csak a már meglévő marad ott. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az ad hoc bizottság tevékenységéről adott tájékoztatással, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a tájékoztatót elfogadja. 2. Tájékoztató az 1992. évi központi és helyi költségvetési terv-vező munkáról (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Cserti Tibor: Kérem a közgyűlést határozattal erősítse meg az 1992. évi céltámogatási igényeket. Ez évben 8 induló fejlesztésünk volt, mig 1992-ben további 3 igényt terjesztünk fel. A kiskanizsai csatornázás határidőre való elkészítése érdekében a saját erő mellett célszerű volt mellérendelni egy 10 millió Ft-os ütemet. Abban az esetben, ha ez a 10 millió Ft és a 6 millió Ft-os céltámogatás még ez évben megelőlegezésre kerül, ugy a központi számitógépes programcsomag az ezután esedékes céltámogatási részt nem fogadja be. A város ezen összegtől elesett volna, ezért ezt az ütemet saját magunk végrehajtottuk a TÁKISZ-szal, mert különben a társulati rész csak 1992-ben indulhatna, önálló munkarészként. Javaslom, hogy egyenként szavazzon a testület a céltámogatási igényekről. Palotás Tibor: Kiskanizsa csatornázására 10 millióval megemelt összeget a testület már elfogadta. Ugyanerről van szó? Ha nem, akkor szeretném tudni mennyivel támogatja a közgyűlés Kiskanizsa csatornázását . A Zsigmondy-Winkler középiskola tornatermének építéséről ma kell-e döntenünk, vagy később foglalkozunk-e azzal. Czupi Gyula: A céltámogatási pályázatok már elküldésére kerültek, és azokat a testület most utólag szentesíti. Véleményem szerint 10 - ez tanulság arra, hogy a következő költségvetési évben erre időben készüljünk, és már a tervezés során szerepeljen a céltámogatott beruházások köre. Cserti Tibor: A Zsigmondy-Winkler középiskola tornaterem építése nem tartozik a céltámogatottak közé, ezért az igény sem került megfogalmazásra. A tornaterem építését a testület 27,2 millió Ft-tal támogatja, korábbi döntésének megfelelően. A Bóly ai Általános Iskola tornatermének építéséhez a liszói képviselőtestület 2 millió forinttal járul hozzá, mivel a községből a gyermekek ebben az általános iskolában tanulnak. Dr. Kereskai István: Kérem, hogy a céltámogatási igényekről egyenként szavazzunk. A közgyűlés 24 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 167/1991. számú határozat A közgyűlés a xáporkiömlő műtárgy megépítésével egyetért. A beruházás megvalósításához 1992-ben is központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap -összeget 8 millió Ft-tal biztosítja. Határidő: 1992. március 30. Felelős : 0r. Kereskai István polgármester A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 168/1991. számú határozat A közgyűlés a városi szennyviztisztitó záportározó műtárgyának rekonstrukciójával egyetért. A munkák megvalósításához 1992-ben is igényli az 1991. évi XXI. tv. 4. sz, mellékletében 271. sorszámon szereplő céltámogatást. A rekonstrukcióhoz jelzett 2.400.000.-Ft önkormányzati pénzalap összegét,amely az 1991. évi költségvetési rendeletében szerepel e célra ez évben felhasználja. Határidő: 1991. december 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11 A közgyűlés 24 szavazattal,egyhangúlag a következő határozatot hozza: 169/1991. számú határozat A közgyűlés a Katonarét csatornázásával egyetért, lakossági források bevonásával. A munkák megvalósításához 1992-ben is igényli a központi céltámogatást. A csatornázáshoz jelzett 4.800.000.- Ft önkormányzati pénzalap összegét, amely az 1991, évi költségvetési rendeletében szerepel e célra ez évben felhasználja. Határidő: 1991. december 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a következő határozatot hozza : 170/1991. számú határ,ozat A közgyűlés a kiskanizsai városrész csatornázásának megvalósításával egyetért lakossági források bevonásával A beruházás megvalósításához 1992-ben is központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetésben a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 30 millió forinttal biztosítja. Határidő: 1992. március 30. Felelős ; Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 171/1991. számú határozat A közgyűlés a Petőfi utca csatornázásának megvalósításával egyetért a lakossági források bevonásával. A beruházás megvalósításhoz 1992-ben is központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 600.000,-Ft-tal biztosítja. Határidő: 1992. március 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 12 - A közgyűlés 25 Szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : 172/1991. számú határozat A közgyűlés támogatja az egészségügyi intézmények gép-műszerbeszerzését. A cél megvalósításához 1992-ben is igényli az 1991. évi XXI. tv. 4. számú mellékletében 430. sorszámon szereplő céltámogatást. A beszerzésekhez a jelzett 2.700.000.- Ft önkormányzati pénzalap összegét, amely az 1991. évi költségvetési rendeletében szerepel a célra ez évben felhasználja . Határidő: 1991. december 30, Felelős : Dr. KereSkai István polgármester A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 173/1991. számú határozat A közgyűlés a Hunyadi Általános Iskola tornaterem építésével egyetért. A beruházás megvalósitásához 1992-ben is központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992.évi költségvetési rendeletében a jelzett - helyi forrásból képezhető - összeget 15.600.000.- Ft-ot biztosítja . Határidő: 1992. március 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 20 szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozza: 174/1991. számú határozat A közgyűlés a miklósfai általános iskola tornaterem építését jóváhagyja. A beruházás megvalósitásához 1992-ben is központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 16.500.000.- Ft-ot biztosítja. Határidő: 1992. március 30. Felelős : Dr, Kereskai István polgármester - 13 - A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 175/1991. számú határozat A közgyűlés a Bolyai János Általános Iskola tornatermének épitésével egyetért. A beruházás megvalósításához központi céltámogatást is igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 11.167.000 Ft-ot biztosítja. Határidő: 1992. március 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 176/1991. számú határozat A közgyűlés a fakosi városrész vízellátásának megoldásával egyetért. A beruházáshoz központi céltámogatást is igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 6.000.000 Ft-ot biztosítja. Határidő: 1992. március 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 177/1991. számú határozat A közgyűlés továbbra is támogatja az egészségügyi intézmények gép-műszerbeszerzését. A fejlesztéshez 1992-ben is igényli a központi céltámogatást. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1992. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 15.000.000 Ft-ot biztosítja. Határidő: 1992. március 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 14 3. Javaslat helyi adók bevezetésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Jancsi György: Az adótörvény megfogalmazza, hogy milyen adókat célszerű bizonyos célokhoz kötni. Ezt a helyi adók kialakításánál is figyelembe kellene venni. Az adó.mértékének megállapítása körültekintő kell hogy legyen, mivel többféle áremelkedésnek illetve adóforma bevezetésének nézhetünk elébe a helyi adókon kivül is. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkanélküliek száma emelkedni fog. Krémer József: A magánszemélyek adóztatásával nem értek egyet. Itt arra gondolok, hogy az építményadó azokat sújtaná, akiknek tulajdonában lakás van, és nem érintené azokat az embereket, ákik az indokoltnál nagyobb méretű állami lakásban laknak. Nem értek egyet a magánszemélyek kommunális adójával sem. A másik két adónemet támogatom. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Az, hogy milyen mértékű adó kerül megállapításra nagyon gondosan meg kell fontolni, a 100 Ft/m2-t soknak tartom. Takács Zoltán: A magánszemélyekre vonatkozó adónál elfogadhatónak tartanék egy két dolgot, ha a teherviselés arányos lenne. A telekadóra kidolgozott tervezetet ebben a formájában nem tudom elfogadni. Göndör István: Javaslatom, hogy egy-egy adónemről röviden, pár percben beszéljünk. Ezt követően döntsük el, hogy azt az adónemet akarjuk-e, vagy sem. Két adónem - a vállalkozók kommunális adóját és a helyi iparűzési adót - bevezetését támogatom. A jelen időszakban semmiféle, a lakosságot közvetlenül terhelő adó bevezetésével nem értek egyet. Koczfán Ferenc: Nem javaslom a vállalkozók kommunális adójának bevezetését, mivel a munkanélküliség korszakát éljük, és ha a vállalkozó munkahelyet létesít 2000.- Ft-tal adóztatják. A javasolt többi adónemmel egyetértek. A lakásoknál a 25 m2/fő adómentességet figyelembe kell venni. Balassa Béla: Ahhoz, hogy egy önkormányzat működni tudjon, helyi adókra szükség van, nemcsak a központi támogatásokra kell számitanunk, hanem fel kell vállalnunk az ilyen hálátlan feladatokat is. Pilczer Éva: Többen elhatárolták már magukat a magánszemélyek adóztatásától. Ebben a városban 60 ezer ember él, nekik kell a városnak a jövőjét meghatározni, és nem annak a 2000 vállalkozónak, akikre egyesek szerint már két adót is kivethetünk. 15 Marton István: Hat adónemről kaptunk előterjesztést, ebből vagysni tipusu az építményadó és a telekadó, kommunális jellegű a magánszemélyek illetve a vállalkozók kommunális adója, valamint van még idegenforgalmi adó és helyi iparűzési adó. Az a javaslatom, hogy először azokkal foglalkozzunk, amiben egyetértés van köztünk. A korábbi tárgyalásokon egyértelmű vált, hogy az idegenforgalmi adó bevezetését senki sem akarja. Az iparűzési adó, a vállalkozók Él a magánszemélyek kommunális adójának bevezetésében többségi egyetértés van. Javaslom ezekkel foglalkozni. Dr. Kereskai István: Javaslat hangzott el, hogy elsőként a helyi iparűzési adóval és a vállalkozók kommunális adójával foglalkozzunk. Aki ezzel egyetért4 kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással ugy foglal állást, hogy a helyi iparűzési és a vállalkozók kommunális adójával részletesen foglalkozik, azok bevezetését tartja legalapvetőbbnek, legmegfelelőbbnek . Göndör István: Döntenünk kellene abban is, hogy a testület indokoltnak tartja-e, hogy ezzel kapcsolatosan az érdekegyeztetés elkezdődjön . Balogh György: A polgármesteri hivatal helyi adónemekre vonatkozó rendelet-tervezetet készitett és hogy azok bevezetésre kerülnek-e alaposan meg kell fontolnunk. A vállalkozókkal kapcsolatos: javaslat felett már szavazott a testület, abban is állást kellene foglalni, hogy lakossági körben kiván-e adóztatást vagy sem, ha igen, akkor egyenként kellene sorbamenni a rendeleteken, Dr. Kereskai István: Kérdezem a testületet, hogy az iparűzési és a vállalkozók kommunális adójára vonatkozó előterjesztést alkalmasnaktartja-e arra, hogy az érdekegyeztetés ennek alapján elindulhasson? A közgyűlés 26 szavazattal, egyhangúlag egyetért a két adónemben az érdekegyeztetés megkezdésével. Dr. Kereskai István: Foglalkozni kiván-e a testület a magánszemélyek adóztatásával? A közgyűlés 20 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással ugy dönt, hogy foglalkozik a mai ülésén a magánszemélyek adóztatásával is. Dr. Kereskai István? A lakossági adókra vonatkozóan 3 tervezet van előttünk. Azt kell a testületnek meghatározni, hogy melyiket tartja alkalmasnak a tárgyalásra. 16 Jancsi György; A költségvetés tárgyalása is kétfordulós volt, java-solom? hogy a képviselők a bizottságokban mondják el véleményüket az adónemekre és ezeket összegezve el kell juttatni a gazdasági osztályhoz. Ha szükségesnek látszik, utána kezdődhetne az érdekegyeztetés. Farkas Zoltán: Megkérem Markó Lászlót, a hivatal adócsoportjának vezetőjét, hogy a 3 lakossági adónemről, a bevezetés technikai lehetőségeiről, a kimunkálás során szerzett tapasztalatairól adjon rövid tájékoztatást. Markó László: Amikor az osztály az adónemek kimunkálására a felada^ tot kapta, vagyontipusu, tevékenységtipusu adónemben gondolkodtunk. A vagyontipusu adó egy másik tanácsrendelet kiváltására lenne célszerű, melynek tekintélyes részét már most is fizetik az állampolgárok. Mig a másik két adónem - a vállalkozók kommunális adója és az iparűzési adó számunkra is teljesen ismeretlen volt. Az építményadó nemcsak a magánszemélyeket érinti, hanem a vállalkozó vállalatokat is. Három kategóriát különböztetünk meg: a külterületi ingatlanokat, a belterületi lakásokat és a belterületi nem lakáscélú építményeket. Ebben az esetben a lakáscélú építmények adóztatása nem tekintélyes nagyságrendű. A nem lakáscélú építmények fogalmába tartoznak a garázsok, üzletek és műhelyek. Eddig a 16 m2-nél kisebb garázsok után nem kellett adót fizetni, A külterületi hegyi ingatlanok közül jelenleg 2000 adóköteles. Az épitményadó 5-6000 főt érinthet maximálisan. Magánszemélyek kommunális adójával lehet terhelni az önkormányzat működési területén lévő lakásokat, üzleteket, műhelyeket, garázsokat, külterületi ingatlanokat. Ebben az adónemben 26.000 adóalanyt találtunk. Jelenleg 8.000 lakás házadő mentes, a legutolsó mentesség 2013-ban szűnik meg. Nem tudtuk meghatározni a létminimumot, hogy hol lehet meghúzni azt a jövedelemmentes határt, mely alatt nem szabad fizetniök az állampolgároknak. A magánszemélyek kommunális adójánál sok méltányossági kérelemmel kellene számolni. A harmadik kategória a telekadó. A testületnek meg kell állapítani hogy a lakáshoz mekkora belterületi földrészlet tartozhat, jelenleg a földhivatali nyilvántartás 4oo m2-t határoz meg. Ez az adónem elsősorban a peremterületeket érintené. Abban az esetben viszont, ha a lakosság részt vesz kommunális beruházásban adómentességben részesül, igy pl. Kiskanizsa. Farkas Zoltán: A földadó mint adótípus megszűnik. A telekadó bevezetésével mennyiben lenne követője a földadónak? Markó László: Információm szerint az uj koncepció a magánszemélyek földadóját át fogja rendezni. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozna a m2-re adóztatott magánszemélyek földadója. Eddig a belterületi földrészlet, amennyiben az 15oo m2-t nem haladta meg, akkor adómentes volt. Balogh György: Ugy gondolom a telekadó bevezetése nem célszerű. Az: épitményadó bevezetését támogatom. Gondoljunk arra, nagyon sok mentességi forma van ebben. Véleményem szerint akik bérlakásban laknak a jövedelmi viszonyuktól, és a lakás minőségétől függően kell a lakbért megállapítani. - 17 Palotás Tibor: Az adókötelezettség megállapításánál a szociális körülményeket is figyelembe kell venni. Balogh György: A rendelettervezetek tartalmazzák a mentességeket. Marton István: Az itt elhangzottak alapján javaslom, hogy vessük el a magánszemélyek kommunális adóját, mert jónak tartom a hivatal azon érvelését, hogy inkább súlyponti, a vagyonhoz kötött építményadó alkalmazása a valószínűbb. Böröcz Zoltán: A lakossági adó bevezetését nem támogatom, mert társadalmi igazságtalanságnak tartanám, ha a bérleményben lévőket nem, míg az építmény tulajdonosát adóztatjuk. Farkas Zoltán: El tudok képzelni az építményadónál egy olyan konstrukciót is — es akkor a tarsadalmi igazságosság alapvetően nem szerved nagy csorbát hogy az építményadó kategóriából kivennénk a lakáscélú építményeket és akkor ebben a körben a nem lakás céljára szolgáló építmények maradnának. Nem lenne különbség a saját tulajdonu lakásban illetve a bérlakásban élők között. Bár ez a különbségtétel is csak átmeneti, ha arra gondolunk, hogy egy lakbéremelés előtt állunk. Véleményem szerint az építményadót be kellene vezetni, mégha ezekkel a módosításokkal is. Marton István: Nem szabad kivenni az építményadót, mert várhatóan fél éven belül meglesz a lakástörvény, és akkor olyan rendeletet kell hozni, ami a lakásokra is vonatkozik. Balogh György: A polgármesteri hivatal előzetes számításai szerint az összes lakáscélú létesítmény adóbevétele 500.000 Ft az egész városra vetítve. Stamler Lajos: El kellene azon gondolkodni, ha csak ilyen csekély bevételről van szó, szabad-e ezt az adónemet bevezetni. Marton István: A pénzügyminisztérium a helyi adókat az országos költségvetésben 7 %-kal vette figyelembe. A jövő évi költségvetésünkben 150-200 millió Ft közötti adóra lenne szükség, ha tartani akarnánk a tervezett országos átlagot. Ha a 3 adónemet megszavaznánk, akkor 120 millió Ft bevételhez jutnánk, ami kb. a felét teszi ki annak, mint amit a központi költségvetés tervbe vesz. Farkas Zoltán: A jövő évi költségvetési elképzelések teljesítése érdekében a források megteremtésére is szükség van, aminek egy részét csak az adókivetéssel tudjuk megtenni. A tavalyi évhez képest az állami támogatás összege várhatóan 200 millió forinttal csökken. Fontosnak tartom, hogy e hiány pótlására a közgyűlés a helyi adókkal próbáljon megoldást találni. Krémer József: Én is jobb megoldásnak tartanám, ha a lakásokat kivennénk a rendeletünkből, és csak a nem lakás céljára szolgáló építményekkel foglalkoznánk. Nem tartom olyan egyszerinek, hogy először megfogalmazzuk a kiadási oldalt és utána keressük hozzá a forrást. 18 Az embereknek is van egyfajta tűrőképességük. A rendelet-tervezetben megfogalmazott mentességek, kedvezmények további pontositása, illetőleg azok szélesitése esetén a rendelet elfogadható lenne. Jancsi György: A kommunális adónak az infrastruktúra fejlesztése és a környezet ellátása a lényege, amelyre a városnak szüksége lenne, ezért meg kell találni annak megoldási módját. Az adók másik köre az épitményadó, melyben az adózók körét már központilag leszűkítették. Helyi adót csak azok részére tudnánk kivetni, akik ebben valamilyen módon bennemaradtak, mert nem jól készítették el a bevallásukat, vagy nem voltak elég ügyesek. Azt gondolom, hogy a lakásadóval nem kellene foglalkozni, annál is inkább, mivel ez nem nagy összeg, addig, amig ki nem alakul egy olyan lakásgazdálkodási elképzelés, hogy az adóztatást mindenféle lakásra ki lehet terjeszteni, tehát a közteher mindenkire egységesen háruljon. Ne legyenek olyan rendeleteink, ahol kiskapuk vannak, különböző technikai és bevallási manőverekkel mentesíteni tudják magukat az állampolgárok. Azt javaslom, hogy a vállalkozók és a magánszemélyek kommunális adójával foglalkozzunk most. Farkas Zoltán: Kérdésem, hogy az építményadót teljesen elvetné-e, vagy csak a lakás céljára szolgáló építményt nem tenné be a körbe. Jancsi György: Pontositanám a rendeletet, a lakás céljára szolgáló építményeket nem tenném ebbe a körbe. Göndör István: Egyrészt az épitményadó ellen szólnom kell. Ha ezt igy bevezetjük, akkor ez azt jelenti, hogy a vállalkozói körre a 3. adót rakjuk rá. Szeretném felhívni a figyelmet erre, mert az iparűzési és a kommunális adó mellett ezt is megkapják. A város lakói Nagykanizsa fejlődését várják, ehhez pénz szükséges, a pénzt ésszerűen kell ekölteni, hogy erről tanúbizonyságot tegyünk az majd a következő üléseknek a feladata lesz. Farkas Zoltán: Több vélemény hangzott el, mondjuk ki, hogy az építményadót teljeskörüen, de a lakás céljára szolgáló építményekre csak akkor, ha a lakástörvény megjelenik, egyidőben a lakbéremeléssel . Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: A vállalkozókkal érdekegyeztető tanácskozásra kerül sor, ennek eredménye ismeretében foglalkozzunk e témával. Dr. Kereskai István: Ha elviekben eldöntjük, hogy melyik adónem kerüljön bevezetésre, ezzel még nem zártuk ki az érdekegyeztetést, sőt állást kell foglalnunk, hogy mi kerüljön oda. Az én véleményem is az, hogy a magánszemélyeket érintő épitményadó a lakástörvénnyel kapcsolatos módosítás után kerüjlön újra tárgyalásra. Farkas Zoltán: Most meghoznánk egy elvi döntést és a bevezetés időpontját később .határoznánk meg. 19 Dr. Kereskai István: A testület eldöntötte, hogy a helyi iparűzési adót és a vállalkozók kommunális adóját be fogja vezetni. Abban kellene határoznunk, hogy milyen módon fogalmazzuk meg az adó bevezetését. Jesch Aladár: Javaslatom,, hogy az építményadót korlátozzuk a nem lakás céljára szolgáló épületekre, ezekre vezessük be az adót. A lakás céljára szolgáló építményeket tárgyaljuk együtt a lakbérekkel . Dr. Bogár Gáspár: Többen elmondták, hogy nem szimpatikus nekik a magánszemélyek megadóztatása, ezzel én is igy vagyok. A kiadási oldalt nézem, és arra gondolok, hogy az elmúlt években a peremterületek nem kapták meg a kellő fejlesztést, legalábbis az ottlakók űgy érzik. El tudom képzelni, hasonló sorsra jutnánk a jövőben is, ha a költségvetés pénzszűkében lesz. Palinban 10 év alatt 300 méteres járdaszakaszt nem tudtunk megépíteni. Szükségesnek tartom bevezetni a magánszemélyek megadóztatását, olyan formában, hogy az építményadót a nem lakás céljára szolgáló építményekre vezessük be, akik ilyen jellegű adót nem fizetnek, azok pedig magánszemélyek kommunális adóját fizessenek. Dr. Kereskai István: Kérem a képviselők véleményét arról, hogy a magánszemélyek valamilyen adónemben meg legyenek-e adóztatva? A közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavazattal , 2 tartózkodással ugy foglal állást, hogy a magánszemélyeket valamilyen adóval terheli. Dr. Kereskai István: Egyetért-e a testület a magánszemélyek kommi*-nális adójának bevezetésével? A közgyűlés 5 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 6 tartózkodással ugy dönt, hogy a magánszemélyek kommunális adóját nem vezeti be. Dr. Kereskai István: Egyetért-e a közgyűlés az építményadó bevezetésével? A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással az építményadó bevezetésével egyetért. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy 1992, január 1-től az építményadó a lakásokkal együtt, teljes körben kerüljön bevezetésre? A közgyűlés 3 szavazattal, 18 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. 19 - Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az épitményadó bevezetésével olyan formában, hogy jelenleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek adóztatását vezetjük be, a lakásingatlanok adóztatását pedig a központi lakásügyi jogszabályok függvényében újra tárgyalja a közgyűlés. A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a telekadó beveztésével? A közgyűlés 18 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a telekadó bevezetését elveti. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 178/1991. számú határozat A közgyűlés három adófajta bevezetését tartja lehetségesnek és indokoltnak: a magánszemélyek - nem lakás céljára szolgáló helyiségeinek épitményadóval történő adóztatását; a vállalkozók - kommunális adóval történő terhelését; - helyi iparűzési adójának megállapítását. A közgyűlés a lakásingatlanok adóztatását 1992. január l-jével nem vezeti be. Annak indokoltságát az új központi lakásügyi jogszabályok függvényében újra tárgyalja. Az adóztatásban érintettek érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezeteivel széleskörű véleményezési és egyeztetési lehetőséget kell biztosítani. A képviselőtestület 1991. november 25-i ülésén kíván dönteni az adók bevezetéséről, ezért az érdekegyeztetést ezt megelőzően kell elvégezni. Határidő: 1991. november 25, Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Cserti Tibor gazdasági osztályvezető - III - 4. Önkormányzati Vagyongondnokság és Házkezelési Intézmény vezetőjének kinevezésére javaslat (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Jesch Aladár: Az intézmény vezetői állására határidőn belül 2 pályázat érkezett, azon túl további egy. A bizottság ülésén a 3. pályázót is meghallgattuk. A pályázók meghallgatása után az a véleményünk, hogy Dr« Szöllősi Edit alkalmas a vezetői feladatok ellátására. A pályázati kiírás feltétele volt legalább 5 éves szakmai vezetői gyakorlat. Felvetődött, hogy aki jogtanácsosként dolgozott az IKKV-nál, az elfogadható-e vezetői gyakorlatnak. Elfogadtuk. A bizottság véleménye szerint a vezetői megbízás időtartama 1-2 év legyen. Takács Zoltán: A bizottság ülésén az is elhangzott, és kérem ugy hozzuk a döntést, hogy két éves megbízás esetén, amennyiben alkalmas a személy a vezetői feladatokra, további időtartamra a megbízást meghosszabitjuk, ujabb pályázat kiirása nélkül. Dr. Kereskai István: Határozott idejű megbízás esetén ugyanugy pályázhat mint bárki más, pályázatot kell kiírni. Dr. Henczi Edit: Kinevezni határozott időre lehet. Ha a kinevezés és a munkaviszony elválik, akkor megbízásról van szó. Ez azt jelenti, ha valakinek munkaviszonya van és vezetői feladattal bizzák meg, határozott időre, a munkaviszony további fenntartása mellett vezetőnek nem lehet kinevezni. Balogh György: Javasolom, először azt meghatározni, hogy az intézmény, annak vezetője milyen jogosítványokkal rendelkezik, milyen mértékben, mi az a munkakör, amit be kell tölteni, mennyi időre, ezt követően a bérről döntsünk és a pályázat felett. Takács Zoltán: Amikor a pályázati kiírás megtörtént, döntöttünk a tevékenységi körről is. A pályázati kiírás ezt tartalmazza. Dr. Kereskai István: A vagyonkört jelenleg tisztázni nem tudjuk, korábban, a pályázat kiírását megelőzően ugy döntöttünk, hogy az uj intézmény tevékenységi köre a lakás- és nem lakás célját szolgáló bérleményekre, valamint arra a vagyonra terjed ki, ami eddig az IKKV kezelésében volt. Dr. Szöllősi Edit: Ha a pályázat szövegét igy kell értelmezni, akkor én nem erre adtam be a pályázatomat. En egy olyan vagyongond-nokságban gondolkodtam, amely az önkormányzat összes vagyonát kezeli, mert ha a közgyűlés ugy értékeli, hogy ez egy házkezelési osztály lesz, akkor én ezt a munkát nem vállalom. 21 Ha ez a vagyongondnokság a mostan i maradék IKKV, ahhoz ehhez nem kell külön intézményt fenntartani, hanem elég ha a polgármesteri hivatal egyik osztálya ellátja ezt a feladatot. A Vagyonátadó Bizottság döntésével az IKKV kezelésében lévő vagyon önkormányzati tulajdonba kerül, akkor marad a házkezelési osztály, egy jogtanácsos, 3 ingatlanközvetítő. Itt nem kell munkaügyet intézni, számviteli feladatokat ellátni, én ezt nem vállalom, nem erre adtam be a pályázatomat. Farkas Zoltán: Az önkormányzati vagyon több részre osztható, ennek jelentős részét képezi a lakásvagyon és a nem lakás céljára szolgáló létesitmények. Ez az a vagyoni kör, mely önkormányzati tulajdon és valakinek kezelnie kell. Ezért jön létre a Vagyongondnokság. Dr. Szöllősi Edit: Elképzelésem szerint a privatizálásra kerülő vállalatok földterületéből az önkormányzati vagyonrész kezelése is éhhez a vagyonkezelő szervezethez kell hogy tartozzon. Farkas Zoltán: Aktuális döntés kérdése lesz, hogy ezzel bővül-e a szervezet feladatköre, vagy sem. Dr. Henczi Edit: A mai testületi ülés napirendjén szerepel az önkormányzati hatáskör gyakorlásának átruházására vonatkozó javaslatunk, melynek e./ pontja a következő: "A közgyűlés a volt IKKV kezelésében lévő és önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek un. kezelői feladatainak gyakorlását a létrehozott Önkormányzati Vagyongondnokság és Házkezelési Intézményre ruházza." Az elképzelésünk szerint az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok kezelési feladatait látná el ez az uj szervezet. Palotás Tibor: A bizottsági vita során is felvetődött, miért kell két helyen vagyont kezelni: a Polgármesteri Hivatalban illetőleg az IKKV utódszervénél, mikor fog ez egyszerűsödni. Ha erről van szó, akkor az uj intézmény hatásköre tovább szükithető, és akkor egyetértek Dr. Szöllősi Edittel, hogy egy osztályt kell létrehozni e feladatok ellátására. A másik oldala a dolognak, hogy egy-két ember dönthet milliós értékek felett, azt hiszem ezt illő lenne tisztázni . Dr. Henczi Edit: A vagyonnal kapcsolatosan csak a képviselőtestület dönthet, függetlenül attól, hogy milyen szervezet kezeli. Dr. Kereskai István: Ez a testület fogadta el, hogy az IKKV utód-szerve intézményi formában működjön. Számomra egyértelmű, hogy kell egy olyan szervezetet találni, amely a város vagyonát kezeli, mert az jelenleg is több helyen történik. Pillanatnyilag a meglévő önkormányzati vagyon kezeléséről kell e szervezetnek gondoskodni. 22 Krémer József: Korábbi döntéseinkben és a pályázat kiirásában is arról volt szó, hogy az uj szervezetnek az IKKV funkcióját, feladatát kell rugalmasabban ellátni. Ugy gondolom, hogy a döntés-előkészítéseket - melyek során nagyon sok szempontot kell figyelembe venni - továbbra is a Polgármesteri Hivatalban kell végezni, ahol a szakemberek rendelkezésre állnak. Czotterné Ivády Zsuzsa: Már a pályázók meghallgatásakor is felvetettem, hogy nem lehet pontosan megfogalmazni, mi tartozik a vagyongondnokság feladatkörébe. Én ugy fogtam fel, hogy ami a tőkehasznosítással, vagyongondnoksággal, vagyonkezeléssel összefügg, az ennek a szervezetnek a hatáskörébe tartozik. A szervezet megnevezésénél is ezt tartottuk elsődleges szempontnak. A három pályázó közül egyik sem értelmezte a pályázati kiírást egyformán, Dr. Szöllősi Edit elgondolása volt a legszélesebbkörü. Szükségesnek tartom pontosan meghatározni az intézmény feladatait. Marton István: A hozzászólásokból arra következtethetünk, hogy két vagyongondnokságban gondolkodnak. Ezt I félreértést az okozhatta, ahogy az intézmény elnevezése meghatározásra került, mivel egy magasabb rendű fogalomhoz tartozik egy harmadrendű fogalom. Dr. Szöllősi Edit: Ez az intézmény olyan lesz, melynek vezetője lényeges kérdésekben semmilyen döntési joggal nem rendelkezik. Ha az intézményvezetői megbízatást 2 évre elfogadom, akkor a pályázatomban leirt elképzeléseket ilyen rövid idő alatt megvalósi -tani nem tudom. Semmilyen garanciát nem látok arra, hogy a kétéves megbízatást követően ismét engem biz meg a közgyűlés a vezetői feladatokkal. Takács Zoltán: Szervezetileg hogyan fog a polgármesteri hivatalhoz kapcsolódni ez az intézmény? Dr. Kereskai István: Az intézményvezetők kinevezése, felmentése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik, míg az intézmény szakmai felügyeletét a Polgármesteri Hivatal településellátási és fejlesztési osztálya végzi, a pénzügyi része pedig a gazdasági osztályhoz tartozik. Palotás Tibor: Kérem fontolóra venni azt a javaslatot, hogy az intézményvezetőnek legyen joga a szervezet kialakítását követően a feladatok meghatározására. Kérem, hogy ma döntsük az intézményvezető személyében. □ r. Kereskai István: Dr. Szöllősi Edittől kérdezem, elvállalja-e az intézmény vezetését, ha a képviselőtestület ugy dönt. Dr. Szöllősi Edit:- A fizetésről még nem esett szó, és nem tisztázódott az intézmény feladatköre sem. 23 Dr. Kereskai István: Ez az intézmény mint.az IKKV utódja az előzőekben már általam elmondott feladatkörökkel rendelkezik. Az, hogy a Vagyongondnokság tárgyköre szélesedik-e vagy sem, illetve, hogy e fogalom alatt mit kell érteni ma eldönteni nem tudjuk. Dr. Szöllősi Edit: Én a házkezelési osztály vezetője nem akarok lenni. A pályázatomban sok szép feladatot határoztam meg, melyet jó lenne megoldani és egyben az intézmény részére is feladatokat határoztam meg vele. Dr. Kereskai István: A házkezeléssel összefüggő feladatokat nagyon fontosnak tartom. El tudja-e vállalni az intézményvezetői feladatokat? Dr. Szöllősi Edit: Igen elvállalom akkor, ha a jövőben a vagyonátadást követően visszatérünk rá. Dr. Kereskai István: Arra kérek javaslatot, mennyi időre, milyen fizetéssel nevezzük ki az intézmény vezetőjét. Dömötörffy Sándor: A pályázat kiírását követően 3-an nyújtottak be pályamunkát, egy részük csak a házkezelésre szükitette az elképzeléseit. Ugy gondolom sok embernek fogalma sincs arról, hogy ennek az intézménynek a vezetése mennyire fontos feladat, hisz itt milliókról kell dönteni. Én nem értek egyet Dr. Szöllősi Edit kinevezésével, mert nem volt olyan beosztásban, hogy milliók felett kellett volna döntenie és nem értek azzal egyet, hogy szinte kérjük, hogy fogadja el ezt a beosztást. Dr. Szöllősi Edit: Elhagyja az üléstermet. Dr. Kereskai István: Az ülést bezárom azzal, hogy egy hét múlva november 4-én du. 14 órakor folytatjuk ezzel a témával, illetve a ma megtárgyalásra nem került további napirendi pontokkal. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYE I JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
