* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.01 MB | |
| 2026-02-27 14:12:27 | |
 | |||||||
Nyilvános  183 | 282 | 1991. november 4. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 179-től 193-ig. Rendeletek száma: 20/1991, 21/1991, 22/1991. Napirendi pontok 1. Dr. Spingár Ferencné óvodavezető fegyelmi ügye (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 2. A Pedagógus Szakszervezet vétója kollégium összevonás ügyében (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3. Javaslat a Kórház ápolási igazgatójának kinevezésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4. Önkormányzati vagyongondnokság és Házkezelési Intézmény vezetőjének kinevezésére javaslat (az 1991. október 28-i ülésen elkezdett téma folytatása) Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési bizottság elnöke 5. Javaslat a Nagykanizsa 3109/I hrsz-u önkormányzati tulajdonu ingatlan részterületének értékesítésére Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6. Javaslat egyes önkormányzati hatáskörök gyakorlásának átruházására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 7. Képviselői indítvány az SZMSZ módosítására /írásban/ Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Biz. elnöke 8. Javaslat az önkormányzati tisztségviselők és a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási és munkarendjére /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9. Javaslat a Humán GESZ-nél keletkezett adóhiány rendezésére /írásban/ Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 10. Javaslat a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság részére vizsgálatok végzésére /írásban/ Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke 11. A vásárcsarnok ügye /szóban/ Előadó: Jancsi György a városfejlesztési biz. elnöke 12. Tájékoztató a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakításának állásáról /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 13. javaslat a közterületek használatáról szóló 5/199. (III.4.) sz. és a 10/1991. (IV.18.) számú rendelettel módosított 1/1982. (II.4.) sz. tanácsrendelet módosítására /írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 14. Előterjesztés Rózsahegyi Ferencné ápolási díj fellebbezés ügyében (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a bizottság elnöke 15. Javaslat önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok elidegenítésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 16. Javaslat kamatadóval kapcsolatos pótigény rendezésére Előadó: Dr. Kereskaí István polgármester 17. Javaslat a Nagykanizsa 7108 hrsz-u ingatlan részterületének értékesítésére /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 18. Javaslat a Nagykanizsa, Kazanlak krt. 4-10. szám alatti üzletek területének értékesítésére /írásban/ Előadó: Karmazin József osztályvezető 19. Egyebek 20. Javaslat a közgyűlés 1991. november 25-i ülésének napirendjére. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-19/2/1991. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE 1991. november 4 - i üléséről Határozatok száma; 179-től 193~ig. Rendeletek száma : 20/1991, 21/1991, 22/1991. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991. november 4-én (hétfőn) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme /Nagykanizsa, Széchenyi tér 5./ Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők . Igazoltan távol: Magyar József. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Szőke János a VGV igazgatója, Dr. Fazekas István, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépitész, Dr. Spingár Ferencné óvodavezető, Dr. Noll László ügyvéd, Makrai Mártonná szakértő, Dr. Szabó Csaba orvosigazgató, Marton Ferencné, Kercsmaricsné Kövendi Ibolya, Szabó Piroska, Kovács Józsefné pályázók, Dr. Szöllősi Edit jogtanácsos, Tóth Lajos a Pedagógus Szakszervezet titkára, Nagy Imre a Kanizsa újság munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen részt vevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. Megkérdezem, hogy az október 28-i testületi ülésen meg nem tárgyal napirendi pontokon kivül van-e további javaslat. Dr. Henczi Edit: Javasolom, hogy a testület tárgyalja meg az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok elidegenitéséről szóló előterjesztést, Rózsahegyi Ferencné ápolási dijjal kapcsolatos fellebbezését. A 3. téma pedig a közterülethasználatról szóló 5/1991-es sz. rendelet módositása lenne. Szeretnénk ha a testület állást foglalna a kamattámogatás pótelőirányzatával kapcsolatosan is. 2 Balassa Béla: A helyi adó bevezetésével kapcsolatban egy rövid hozzászólásom lenne. Krémer József: Szeretnék a napirend előtt egy rövid hozzászólást tenni. Kovács János: Az elidegenitést tárgyalta-e a városfejlesztési bizottság? A Szent Flórián tér 15. sz. házas ingatlan helyén egy ut kerülne kialakitásra a fejlesztési terv szerint. CSerti Tibor: Ugy tudom a városfejlesztési bizottság megtárgyalta, a tervezett ut az ingatlant nem érinti, közvetlen mellette kerül kialakitásra. Czupi Gyula: Az elmúlt ülésen javasoltam, hogy az Erzsébet tér átalakításával kapcsolatos ütemtervet tárgyaljuk meg. Szerepel-e ma a napirenden? Kérem a 14. napirendi pontot - a Pedagógus Szakszervezet vétóját -előbb tárgyaljuk. Takács Zoltán: Az egyebek keretében két percre hozzászólást kérek. Dr. Kereskai István: Az Erzsébet tér rendezésével kapcsolatos ütemterv kérdésében az október 28-i ülésünkön ugy állapodtunk meg, hogy a következő rendes ülésen, tehát nem a mai folytatásoson tárgyaljuk meg. Czupi Gyula: Igen, elfogadom a választ. ■ü^-:—Kereskai—István: egyetért a jegyzőnő által javasolt napi- rendi pontokkal, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással egyetért, hogy a mai ülésen megtárgyalásra kerüljön az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok elidegenítése, Rózsahegyi Ferencné ápolási díj ügyében fellebbezés, a közterület használatáról szóló rendelet módosítása, a kamattámogatás pótelőirányzata. Czotterné Ivády Zsuzsa: Javasolom, hogy az október 28-i ülésen levett két napirendi pontot: Javaslat a Nagykanizsa, Kazanlak krt. 4-10. szám alatti üzletek területének értékesítése, továbbá Javaslat a Nagykanizsa 7108 hrsz-u ingatlan részterületének értékesítésére cimü napirend ma kerüljön megtárgyalásra. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással a képviselő javaslatát elfogadja. Dr. Kereskai István: Javaslom, hogy először a fegyelmi ügy kerüljön megtárgyalásra, ezt követően a szakszervezeti vétó, majd a kórház ápolási igazgatójának kinevezése, utána pedig a korábbi ülésen meghatározott sorrendben. A közgyűlés a napirendre vonatkozó javaslattal 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással egyetért. 1. Dr. Spingár Ferencné óvodavezető fegyelmi ügye (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Noll László: Dr. Spingár Ferencné személyes eljárása során olyan tájékoztatást kapott, hogy a tervezett fakivágáshoz nincs szükség engedély beszerzésére. Amennyiben ez a tájékoztatás helytálló, ugy a fegyelmi vétséget nem követte el. Ugyanis a fegyelmi vétség a munkaköri kötelezettség vétkes megszegéséhez kapcsolódó szankció. Ha erre az engedélyre nincs szükség, akkor a vétkes kötelezettségszegés nem állapitható meg, hiszen a dolgozó jóhiszeműsége egyértelműen megállapítható. Az iratok között nem láttam, hogy ez a kérdés megfelelően tisztázásra került volna, annak az ügyintézőnek a nyilatkozatát nem találom, aki ilyen jellegű felvilágosítást adott. Dr. Henczi Edit: Az ügyintézővel beszéltem, elmondása szerint a kérdés az volt, hogy az, óvoda területén lévő 2-3 fa kivágásához ftell''Hf"'' hatósági engedély?. Erre ő olyan tájékoztatást adott", "hogy hatosági engedély Intézmény területén történő fakivágáshoz nem szükséges, műszaki, illetve most már hatósági osztályi engedély a közterületen történő fakivágáshoz szükséges. Spingárné elmondta, hogy ő tudott arról, hogy az intézmény áttérvezTefés ere azért került sor? hogy a fák megmaradhassanak,. A fakivágást az ágazatilag illetékes ösztáíyo"k kai egyeztetni Kellett volna, mivel jelentős költségbe került az áttérveztetés azért, hogy a fák megmaradhassanak. Spingárné ezt elmulasztotta, ezt sérelmezte a városrész lakossága. Dr. Spingár Ferencné: A jegyzőnő kétféle fáról beszélt. Amelyeket az épület átterveztetése miatt kellett volna kivágatni, az egy más fakivágás volt. Ehhez valóban a hozzájárulást nem adták meg, de akkor sem a műszaki osztállyal volt ez rendezve, hanem a ZALABER _letjt felkérve, hogy a módosítást megcsinálják. Most más fákról van szó, az óvoda udvarán kitermelt fákról. Ennél viszont személyesen ott volt a részlegvezető, és nem számszerinti engedélyről volt szó, hanem arról, hogy kell-e engedély vagy sem a kivágáshoz. Olyan tájékoztatást kaptam, hogy a közterületen lévő fához igen, de az óvoda udvarán lévőhöz nem. Az eljárás során elvártam volna, hogy ezt a kérdéskört tisztázzák a részlegvezetővel az akkori műszaki osz tály dolgozói. Dr, Noll László: Az eljárás nyilvánossága megköveteli, hogy a bizonyítási eljárás is nyilvánosan történjen, amennyiben erre szükség van, akkor kérem, a felvilágosítást adó ügyintézőt a testület hallgassa meg. Karmazin József: Azt hiszem röviditené a dolgok megértését, hogyha elkülönítenénk a tulajdonosi jogokat és azt a bizonyos hatósági aktust, amelyik teljesen mindegy hogy 3 vagy az összes fáról van szó, mert ugyan ebben a témában nyilatkozott a műszaki osztály képviselője, de nem tulajdonosként. Ugyanis a tulajdonosnak nyilván hozzá kell járulni a fakivágáshoz, de egyértelműnek tűnik az, hogy hatósági engedélyre nincs szükség. Tehát J-io^yha tisztán látjuk, hogy a tulajdonos jogán lehet ezt a do lg (fl '' Yie^Vg eTni, akkor nincs szükség arra, hogy a kérdést továb''6'''':T*olytas suk. Dr. Noll László: A tulajdonos ebben az ügyben attól a pillanattól létezett, amikor a tulajdonjogot meghatározták az önkormányzati és egyéb tulajdonviszonyok megfogalmazásra kerültek. Ezt megelőzően - a_fak ivágás_j. dősza kában a ^ t u 1 a .i d qd, vJLs z olqalq k nem j» oltak tiszt ázva , ezeFTekeídésné£ a doígozó'' hátrányára törté iífr JWrYé l< elli r e ""mfe g i t ''é 1 é-sem szerint nincs lehetőség. Dr. Henczi Edit: A jogszabály értelmében az elmúlt év szeptemberétől az intézmények önkormányzati tulajdonba kerültek. Itt a kérdés az lehet, hogy az Intézményvezetőtulajdonosként intézkedhet-e ar igazi tulajdonos, az önkormányzat tüdti-"ésTTeleegyezése nélkül. Mi a magunk részéről, a körülményeket alaposan mérlegelve a leirtak szerinti eljárást tartjuk indokoltnak és szükségesnek, és ezek figyelembevételével javasoljuk a legenyhébb fegyelmi büntetést. Krémer József: Furcsállom, hogy a három szakértői vélemény összegszerűsége között nagy eltérések vannak. Én azt nem tudom elfogadni, hogy egy intézmény vezetője ekkora mennyiségű fát önkényesen kivágathasson . Makrai Mártonné: Számított értékről és becsült adatról van szó, én a gyökér átmérőjéből számítottam ki az értéket. Stamler Lajos: Nekem erősen kétséges, hogy itt kell szerepelnie e témának. Véleményem szerint ebben egy munkaügyi bíróságnak kellene döntenie. Ugy érzem jogi kérdésről lévén szó, nehéz állást foglalnunk, amikor a két jogász véleménye is különböző. Dr. Noll László: Egyetértek a képviselő ur felvetésével. Itt nem azt kell eldönteni, hogy milyen értékű fáról van szó, hiszen az előterjesztés sem ezt tartalmazza. Itt abban kellene dönteni, hogy akkor, amikor egy intézményvezető a beruházás során kivágat fákat, megsértett-e bizonyos előírásokat, vagy sem. Palotás Tibor: Az intézményvezető az elmondottak alapján a legjobb tudása szerint intézkedett úgy, hogy a fák kivágásra kerüljenek, mert ugy gondolta, hogy az óvoda udvara a gyermekek számára ezáltal jobban használható lesz. Mivel az intézményvezető ugy értékelte, hogy a fakivágás a belátására van bizva, ezért ugy döntött, s meggyőződése, hogy semmilyen büntetendő cselekményt nem követett el. Javaslatom, hogy Dr. Spingár Ferencné semmilyen fegyelmi büntetésben ne részesüljön. Dömötörffy Sándor; A fakivágást követően az óvoda vezetése mindent megtett, hogy ezt az intézkedését helyrehozza, arra tervet is készítettek. Javaslom a legenyhébb büntetési forma alkalmazását, mert az óvodavezető jóhiszeműen járt el, és próbálta helyrehozni az elkövetett hibát. Dr. Kereskai István: Palotás képviselő javaslatát teszem fel szavazásra. Ki ért egyet azzal, hogy dr. Spingár Ferencné semmilyen fegyelmi büntetésben ne részesüljön? A közgyűlés 4 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a módasitó javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztésben szereplő megrovás fegyelmi büntetéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a következő határozatot hozza: 179/1991. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Spingár Ferencné óvodavezetőt fegyelmi vétség elkövetése miatt a Mt. 55. §. /I/ bekezdés a./ pontja értelmében "megrovás" fegyelmi büntetéssel sújtja. A fegyelmi eljárás alá vont dolgozó személyes meghallgatása . az ügyben meghallgatott tanuk vallomása és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján megállapítást nyert, hogy nevezett személy az óvoda udvarán található fákat engedély nélkül vágatta ki. A közgyűlés elfogadja Imics József vállalkozó által benyújtott végelszámolást azzal, hogy az óvoda számára készítendő eszközök elkészültéről a Polgármesteri Hivatal tájékoztassa a közgyűlést. Utasítja a jegyzőt, hogy a fegyelmi határozat kézbesítéséről gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Gerencsér Tibor a Humán Osztály-vezetője Határidő: azonnal, és 1992. április 30. 2. A Pedagógus Szakszervezet vétója kollégium összevonás ügyében (szóban) Előadó? Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A Pedagógus Szakszervezet illetve az ő képviselőjük Tóth Lajos ur egy levelet küldött hozzám, amelyben arról értesít, hogy a szakszervezet vétőt emel a kollégiumok illetve az iskola és a kollégiumok összevonása ellen. A vétót a veszprémi köztársasági megbízotti hivatalba juttatta el. (Ismerteti a vétó szövegét.) A képviselőtestületnek abban kell állást foglalnia, hogy elfogadja-e a vétót, ha igen, akkor milyen intézkedést tart szükségesnek. Kérem Tóth Lajost, ismertesse a Köztársasági Megbízotti Hivatal válaszát. Tóth Lajos: (Ismerteti Dr. Hegedűs Tamás címzetes államtitkár, köztársasági megbízott levelét, melynek 1 pld-a a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Takács Zoltán: Ha a vétó vétó, akkor nincs kompetenciánk kérdőjelet tenni mögé. Ha viszont nem az, akkor meg jogszabály dönti el, azt pedig nem nekünk kell véleményezni. Dr. Henczi Edit: A szakszervezetnek joga van vétót benyújtani a képviselőtestülethez, annak döntésével szemben. Erről rendelkezik a Mtv. 14. §. 3. bekezdése. A munkajogi szabályokat a testület döntése során figyelembe vette, tehát jogszabályt nem sértett, ezért vétónak nincs helye. Farkas Zoltán: Ebben a kérdésben a szakszervezetnek nincs vétójoga, kérem, hogy ne szavazzunk e tárgyban. Tóth Lajos: Nem a testület döntése ellen történt a vétó, mert a közgyűlés a saját belátása szerint döntött a kérdésben. Elvi kérdésként kezeltük, mert ugy éreztük, hogy az előzetes, minden részletre kiterjedő és pontokba foglalt egyeztető eljárás nem történt meg. Szerintem ez azt jelenti, hogy meg kellett volna állapodni mi történik akkor, ha a kollégiumok önállósága mellett szavaz a testület, és mi lesz akkor, ha iskolakollégium mellett dönt. Nem lehet vitás, hogy az iskola és a kollégium nevelőtestületének véleménye eltér, már funkciójukból eredően is. Változatlanul fenntartjuk álláspontunkat, szükségesnek tartjuk a működési szabályzat elkészítését, melyet a testületnek kell elfogadnia. Kérem a közgyűléstől, hogy a következő döntéseikben ha lehetséges, akkor sokkal körültekintőbb előterjesztéssel készítsék elő döntéseiket . A közgyűlés egyhangúlag jóváhagyólag tudomásul veszi a köztársasági megbízott válaszát, a Pedagógus Szakszervezetnek a kollégiumok összevonásával kapcsolatos kezdeményezésével nem kiván foglalkozni. - 7 - 3» Javaslat a Kórház ápolási igazgatójának kinevezésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Csákai Iván: Kérem a pályázók közül Szabó Piroska személyét se zárjuk ki, a szakirányú főiskolai végzettség alól a népjóléti miniszter részére felmentést adott. Czotterné Ivády Zsuzsa: Mit kell az alatt érteni, hogy a népjóléti miniszter Szabó Piroskát csak korlátozott tevékenységre tartja alkalmasnak? Marton István: A szakdolgozok vélemény-nyilvánítása milyen volt a pályázókra vonatkozóan? Dr. Csákai Iván: A szakdolgozók 46,55 %-a, 292 fő vett részt a véleménynyilvánításban. Szabó Piroska 147, Marton Ferencné 91, Kercsmaricsné Kövendi Ibola 35, Kovács Józsefné 18 szavazatot kapott. Öten alkalmatlannak tartják mind a négy jelöltet, egy szavazat pedig érvénytelen volt. Dr. Henczi Edit: Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, hogy a dolgozók véleménynyilvánítása alapján lehet csak kinevezni, tehát figyelembe lehet venni, dé nem kötelező. Pilczer Éva: A kórház igazgatójának véleményét szeretném hallani a döntésünk előtt. Dr. Szabó Csaba: Szeretném kihangsúlyozni, hogy az én véleményem elfogadása sem kötelező a pályázókra vonatkozóan. Nehéz helyzetben vagyok azért, mert 4 pályázó van, de csak egy ápolási igazgató lehet. Mind a négy pályázót mint munkatársat ismerem, Marton Ferencné pályázóval együtt dolgoztam, bebizonyította, hogy alkalmas az ápolási igazgatói állásra. Krémer József: Marton Ferencné pályázatában olvasom, hogy a rendelőitnézet dolgozói közvetlenül hozzá tartoznak8 munkájukat irányítja. Azt tapasztaltam, hogy a rendelőintézet tisztaságán javítani kell, a rendelési időt nem tartják be, az illemhelyek tisztasága kívánni valót hagy maga után. Dr. Szabó Csaba: Örülök, hogy ilyen rövid ideig sorolta a képviselő ur a hiányosságokat. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy a pályázó nem felel meg az elvárásoknak, hisz fél éve két feladatot lát el, sajátmaga munkáját és az ápolási igazgatóhelyettesét. Azt gondolom, hogy ilyen fontos személyi változás nem köthető össze egy közismerten rossz egészségügyi struktura hibáinak tételes felsorolásával. Azon leszünk, hogy ezeket a hiányosságokat mihamarabb felszámoljuk, de megjegyezni kívánom, hogy a lakosság magatartásának változására is szükség lenne. 8 Dr. Henczi Edit: Ha az ápolási igazgatót a testület kinevezi, akkor hány forint áll rendelkezésre e célra, az eddig hasonló munkakörben dolgozó személynek mennyi volt a munkabére? Dr. Szabó Csaba: Átmeneti bérmegtakarítással módunk van kigazdálkodni a 2 hónapra eső bért. Javasolom, hogy azt a bért fogadja el a közgyűlés, amelyet a megelőző eredménytelen pályázat során javasoltak, A korlátozott tevékenységre vonatkozóan a következőket tudom válaszolni: A szakirányú végzettséghez képest az a különbség, hogy az intézetvezetői szakon végzett egészségügyi főiskola azokat a kötelezettségeket, munkajogi és egyéb ismereteket is oktatja^ amit a szakoktatói ezak nem. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az ápolási igazgató munkáltatói jogok gyakorlásában nem képzett, a szakoktatói végzettsége van. Ez volt az oka, hogy a minisztérium kifogást emelt. Jancsi György: Szükséges-e a kórház ápolási igazgatójának a munkáltatói jogokkal kapcsolatos ismeret, mert ugy gondolom, hogy itt az. ápolási munka szervezéséről van szó. Dr. Szabó Csaba: Az ápolási igazgató közvetlen munkáltatói jogokat gyakorol a szakdolgozók felett. Palotás Tibori Marton ferencné és Szabó Piroska pályázó azonos szakmai tudással rendelkezik. A kórház igazgatója melyik pályázótól kaphat nagyobb segitséget, precízebb munkát. Dr. Szabó Csaba: Az ápolási igazgató és az osztályvezető főnővérek zavartalan együttműködése nélkül nem képzelhető el az egészségügyben javulás. Marton Ferencné fél éve ápolási igazgatói tevékenységi körben dolgozik, és a levont következtetéseim alapján mondtam azt, hogy alkalmasnak találom ápolási igazgatónak* Ebben a mun kakörben több mint 5 éve intézetvezető helyettes főnővér volt, mig a másik három pályázó ilyen tevékenységet nem végzett. Dr. Kereskai István: A kinevezést megelőzően döntenünk kell a munkabérről. Olyan javaslat hangzott el, hogy az ápolási igazgató bérét a gazdasági igazgatóéhoz hasonló összegben állapítsuk meg, A gazdasági igazgató bére a kinevezéskor 42.000.- Ft volt. Ki ért egyet azzal, hogy az ápolási igazgató bérét 42.000.« Ft-ban állapítsuk meg. A közgyűlés 17 szavazattal, 7 tartózkodással az ápolási igazgató havi munkabérét 42.ooo Ft-ban állapítja meg. Dr. Kereskai István: Az előterjesztés sorrendjében teszem fel a pályázókat szavazásra. Aki egyetért azzal, hogy Marton Ferencné pályázót nevezzük ki ápolási igazgatónak, kérem szavazzon. 9 A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslattal egyetért és a következő határozatot hozza: 180/1991. számú határozat A közgyűlés a Kórház-Rendelőintézet ápolási igazgatójává Marton Ferencnét öt évi időtartamra - 1991. november 1-től 1996. október 31-ig -kinevezi. Havi munkabérét 42.000.- Ft-ban állapítja meg. Megbízza a polgármestert a munkáltatói feladatok ellátásával, Határidő: 1991. november 1, Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 4. Önkormányzati vagyongondnokság és Házkezelési Intézmény vezetőjének kinevezésére javaslat (az 1991. október 28-i Ülésen elkezdett téma folytatása) Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési bizottság elnöke Jesch Aladár: A múltkori ülésünkön Dömötörffy Sándor képviselő a jelölttel szemben olyan kifejezéseket használt,ami nem engedhető meg a testületi ülésen. Ezért felszólítom, hogy a jelölttől kérjen elnézést, és szeretném, ha a véleményét megváltoztatná. A bizottság változatlanul fenntartja Dr. Szöllősi Edit jelölését az intézményvezetői tisztségre. Dömötörffy Sándor: A kifejezésekért elnézést kérek a jelölttől, de a tartalmi részt nem vonom vissza, vagyis én nem tartom alkalmas nak a pályázót e tisztség betöltésére. E kérdésben a gazdasági bizottság véleménye eltér a városüzemeltető si bizottság véleményétől, amit írásban a képviselők megkaptak. Véleményünk, ha gondnokságról beszélünk, akkor elsősorban műszaki szervezetről van szó, mely élére műszaki végzettségű személy szükséges, mig a vállalkozói irodához elsősorban pénzügyi szakember beállítása szükséges. A két intézmény funkcióit ne keverjük össze, éppen ezért a gazdasági bizottság két önálló intézmény létrehozását javasolja a közgyűlésnek. Mivel a pályázat kiírása véleményünk szerint pontatlan volt, ezért azt javasoljuk, hogy a testület irjon ki uj pályázatot, annak Hl" bírálásáig bizza meg Szécsi László főkönyvelőt a vezetői feladatok ellátásával. - 1Ö - Dr. Kereskai István: Ma délelőtt a másik pályázó, Sasvári Gyula megkeresett és bejelentette, hogy pályázatát visszavonja. Jesch Aladár: Ki kell hangsúlyoznom, hogy a városüzemeltetési bizottság tevékenysége e témával kapcsolatosan kizárólag a közgyűlési döntésekre volt alapozva, a testület irta ki a pályázat szövegét, a mi feladatunk, hogy a beérkezett pályázatokat elbíráljuk és döntsünk azok alapján. Véleményünk az, hogy a pályázók között van egy olyan személy, aki az intézményvezetői munkakört el tudja látni. Ahhoz, hogy a gazdasági bizottság javaslatával foglalkozzunk, a közgyűlés előző döntéseit kell megváltoztatni. Jancsi György: Tudomásom szerint a testület 13 hónapja foglalkozik az IKKV átalakításával. Van a városnak egy rendkívül gazdaságtalanul működő létesítménye, ennek a további sorsáról most már kellene olyan eredményt produkálni, ami az elkövetkezendő 5 esztendőre elő-'' rernutató lenne. Az önkormányzat a szűkös anyagi lehetőségeire tekintettel tudja és képes legyen finanszírozni. Farkas Zoltán: A mult közgyűlésen már elkezdtük e téma tárgyalását, a városüzemeltetési bizottság előkészítésében. Most a gazdasági bizottság anélkül, hogy valaki felkérte volna, kidolgozott egy olyan előterjesztést, ami alapjaiban változtatja meg a korábban meghozott döntéseinket. A városüzemeltetési bizottság a pályázat elbírálásakor a közgyűlés határozatát hajtotta végre. A gazdasági bizottság javaslata már egyszer megtárgyalásra került. A magam részéről nem értek egyet azzal, hogy egy bizottság a közgyűlés felhatalmazása nélkül végez munkát és igy mintegy ránkerőltetni a korábban már el nem fogadott javaslatát. Kérem, hogy folytassuk a múltkori közgyűlésen megkezdettek szerint a téma tárgyalását. Göndör István: Egyetértek, hogy folytassuk a múltkori közgyűlést. Azért szüntettük meg az IKKV-t, hogy olyan minimális működési kiadásunk legyen a lakbérekből, és a maradó Összeget a lakások fenntartására, üzemeltetésére fordítsuk. A városüzemeltetési bizottság javaslatából nem derült ki, hogy a pályázat konkrétan mire vonatkozik, mekkora szervezet felépítésére vállalkozik a pályázó vagy tesz javaslatot. A pályázótól többször azt hallottam, hogy a ház-kezelőséget nem szívesen vállalná, holott nekünk pillanatnyilag a legfájóbb pontunk a lakásvagyon kezelése. A testület elvárása a pályázatokban nem tükröződik vissza, mást mondott a pályázó mint a bizottság. Ha a gazdasági bizottság előterjesztésével foglalkozunk, akkor ki kell mondanunk, hogy a pályázatunk semmis és uj pályázatot kell kiírni. Ha mégis ugy döntünk, hogy a pályázat érvényes, akkor javasolom, hogy a kinevezés időtartama legfeljebb két év legyen. Véleményem szerint ennyi idő alatt is fel lehet mutatni eredményeket, Pilczer Éva: Nem értek egyet az alpolgármester által elmondottakkal, mert véleményem szerint bármely bizottságnak joga van ahhoz, hogy a napirenddel kapcsolatban véleményt alkosson.Mi ezt az anyagot azért készítettük, mert a múltkori testületi ülésen e témában érződött a határozatlanság. - 11 Marton István; A testület vagyongondnokság és házkezelési vezetői állásra hirdetett meg pályázatot, mely azt is tartalmazta, hogy a pályázó ismertesse a városi vagyon és ingatlan kezelésével és hasznosításával kapcsolatos elképzeléseit. Mint már a korábbi közgyűlésen is elmondtam, az elnevezéssel azért nem értek egyet, mert az ingatlanvagyon a városi vagyon egy része, tehát a halmaznak egy részét nem illik külön is kiemelni abból, de tartalmával egyetértek. A kiirt pályázatot követően a gazdasági bizottság attól eltérő javaslattal állt elő. Kérem a testületet, hogy a gazdasági bizottság előterjesztésével ne foglalkozzon. Az, hogy két intézmény legyen vezetőkkel, apparátussal, annak óriási költségvetési vonzata van. En a kiadások drasztikus csökkentésének a hive vagyok, nem pedig két intézmény alakításának, Javasolom, hogy a témában rendeljenek el szavazást. Czotterné Ivády Zsuzsa.- A három pályázó a kiirt pályázatot eltérően értelmezte és határozta meg a feladatokat. Az elmúlt közgyűlésen ezért mondtam el, hogy a hibát abban látom, hogy a pályázat kiírását megelőzően nem határoztuk meg a vagyongazdálkodás fogalmát. Ennek a szervezetnek az lenne a feladata, hogy nemcsak a saját dolgozói bérét teremtse meg, hanem a városnak sokmillió forintot termeljen. Szükséges lenne, hogy a vagyont a szervezet ne csak kezelje, hanem abból jelentős bevételre tegyen szert. Böröcz Zoltán: A gazdasági bizottság előterjesztése szétválasztotta a házkezelést és a vagyonkezelést, megfogalmazott határidőket is. A javaslatban szereplő két intézmény racionálisan el tudná látni a feladatokat. Kérem a gazdasági osztály vezetőjét, mondja el véleményét, elképzelhetőnek tartja-e a bizottság javaslatát. Farkas Zoltán: Ügyrendi javaslatom, döntsön a közgyűlés arról, hogy kíván-e" foglalkozni a gazdasági bizottság anyagával. Takács Zoltán: Az ingatlankezelő és vagyongazdálkodó szervezet döntően azonos információkkal rendelkezik, ezért én célszerűnek látom hogy a két szervezet ugy működjön, ahogy a városüzemeltetési bizottság javasolta. Azt el kell ismernem, hogy a bizottság elkövette azt a hibát, hogy nem írásban terjesztette javaslatát a közgyűlés elé. Jancsi György: Szeretném felhívni a közgyűlés figyelmét, hogy amikor az utcanévtábla változtatása szerepelt a testület előtt, három ülésen foglalkoztunk vele, 270.000.- Ft volt a bekerülési költség és 15 oldalas írásos előterjesztés alapján döntött az utcanévtáblák sorsáról a testület. Ezért kérdezem, mi lehet az oka, hogy amikor a város vagyonáról, lakásállományáról, ami többszáz millió forintot ér, valamint egyéb vagyontárgyakról dönt a közgyűlés, akkor semmilyen Írásos anyag nem kerül a testület elé. - 12 Szükségesnek tartanám, hogy mindig Írásban készüljenek az anyagok, javaslatok. Kérem, fogadja el a közgyűlés a városüzemeltetési bizottság szóbeli előterjesztését azzal, hogy azt Írásban is készítse el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy ma a gazdasági bizottság által ideterjesztett anyagot is tárgyaljuk, az szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással úgy dönt, hogy a gazdasági bizottság javaslatával a mai ülésén foglalkozik. Jesch Aladár: Valóban igaz, hogy nem adtunk írásbeli anyagot, de azért, mert a bizottsági ülés és a következő testületi ülés között olyan rövid idő állt rendelkezésre, hogy azt nem tudtuk előkészíteni. A programra vonatkozóan az a véleményem, hogy először ki kell nevezni az intézmény vezetőjét, majd vele együtt meghatározni a programot. Cserti Tibor: A bérlakás állomány folyamatos, zavartalan és gazdaságos kezelése az önkormányzat számára alapvető fontosságú. Én megbíznék egy személyt, akár kisebb csoportot a feladataikat pontosan körülhatárolva, mivel aggasztó gondok vannak ezen a területen. A közgyűlés határozata alapján én nem tudom értelmezni a december 16-tal megszüntető határozatot, mivel közben átalakításról is szó van. A vállalati formából intézményt nem tudom hogyan akar kialakítani a közgyűlés. Tudomásom szerint a vállalat megszűnésekor felszámolási eljárásra van szükség és az uj intézménynek is meg kell határozni a nevét, feladatát, típusát, szervezetét és a vezetői kritériumokat. Javaslom, hogy a polgármester ur adjon tájékoztatót az IKKV gazdasági vezetőjével együtt arról, hogy eddig mennyibe került az átalakítás és el kellene dönteni, hogy az alapfeladat ellátása mellett milyen formában kell biztosítani a feladat végrehajtását . Palotás Tibor: A gazdasági osztály vezetőjének szavaiból az derül ki, hogy az IKKV-nál azonnal végleges állapotot kellene teremteni, akár átalakítással, vagy megszüntetéssel.Az intézménynek vezetőre van szüksége, és ezért nem tartom megoldásnak a gazdasági bizottság javaslatát, hogy két hónapra nevezzünk ki vezetőt. Krémer József: Ugy nem lehet pályázatot kiirni, hogy nem mi határozzuk meg az intézmény feladatait, illetve az intézmény vezetőjének jogkörét, mert az a közgyűlés feladata. Farkas Zoltán: A gazdasági bizottság javaslata szerint egy lakbérbeszedő és házmesteri társaságot hozna létre a vagyongondnokságből és házkezelésből. Ennél a szervezetnél olyan keveset tudunk fizetni, hogy szakemberek alkalmazása nehézségbe ütközik. Az IKKV-nál 13 - jelenleg végeznek értékbecslést, vagyonértékelést, ingatlanközvetítést. Ha ezeket az embereket egy másik intézménybe helyezzük át, akkor ott meg kell teremteni a működéshez szükséges feltételeket. Göndör István: A házkezelést a polgármesteri hivatal részeként gondoltam, a vagyonkezeléssel a gazdasági osztályt kellene megbizni. Ügyrendi javaslatom , hogy először döntsünk arról, hogy a kiirt pályázat eredményes volt-e vagy sem. Utasitsunk néhány bizottságot a beterjesztett anyag kidolgozására, hogy alkalmas legyen tárgyalásra. Czotterné Ivády Zsuzsa: Ha az eredeti variációnál maradunk, akkor meg kell határoznunk, hogy ki kinek tartozik felelősséggel, milyen függőségi viszony alakul ki, és mi lesz a létrehozandó intézmény feladatköre. Balogh György: Nekünk kell meghatározni az intézmény feladatkörét, és nem a pályázatot elnyert vezetőnek. Jesch Aladár: Ha valakit alkalmasnak tartunk egy munkakör betöltésére, akkor annak legalább annyi joga van beleszólni a feladatkör kialakításába mint a megbizójának. Dr. Henczi Edit: Az intézmény a közgyűlésnek alárendelten működik, a polgármesteri hivatal szakmai munkában segiti. Az intézmény önálló jogi személy, önállóan gazdálkodik, de a pénzügyi kereteit a közgyűlés határozza meg. A testület már többször kinyilvánitotta, hogy az IKKV felszámolásának előkészítése és egy uj intézmény kialakítása volt a feladat, melyre a pályázatot kiirták. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a pályázat eredményes volt, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a kiirt pályázatot eredményesnek tartja. Pilczer Éva: Kérem, hogy a vezető személyére a képviselők név szerint szavazzanak. Farkas Zoltán: Javaslom, hogy a közgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően kerüljön az intézmény kialakításra. Nevezzük ki a vezetőjét. Az intézmény hatásköre terjedjen ki az IKKV által jelenleg kezelt vagyoni körre. A vezető az intézmény felépítésére, működési szabályzatára november 20-ig tegyen javaslatot, melyet a bizottságok és a hivatali apparátus vizsgálja meg, véleményezze, majd ezt követően kerüljön a közgyűlés elé. A vezető a szükséges átszervezéseket hajtsa végre, hogy az intézmény 1992. január l-jétől működni tudjon. Ha az intézmény nem ugy működik, ahogy elvártuk, - 14 akkor lépjen életbe a gazdasági bizottság javaslata és az intézményt válasszuk ketté. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az alpolgármester módosító indítványával, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással Farkas Zoltán módosító indítványát elfogadja. Dr. Kereskai István: Az intézményvezető fizetésére kérek javaslatot. Jesch Aladár: 40.000. Ft fizetést javasolok. A közgyűlés 14 szavazattal, 10 tartózkodással az intézményvezető havi munkabérét 40.000. Ft-ban állapítja meg. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy az intézményvezető személyéről név szerint szavazzunk, kérem jelezze. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással egyetért a névszerinti szavazással. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Dr. Szöllősi Edit legyen az intézmény vezetője, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 8 tartózkodással Dr. Szöllősi Edit kinevezésével nem ért egyet. (A név szerinti szavazás eredménye a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr. Kereskai István: Jelenleg Dormán István az intézmény megbízott vezetője. A testűlet milyen megoldást javasol a továbbiakban az IKKV-ra vonatkozóan? Dömötörffy Sándor: Javaslom, hogy az IKKV főkönyvelőjét, Szécsi Lászlót bízzuk meg az intézmény vezetői feladataival. Pilczer Éva: A gazdasági bizottság javaslatát tárgyaljuk meg és annak alapján írjunk ki uj pályázatot. Dr. Kereskai István: A testületnek meg kellene valakit bizni azoknak a feladatoknak az ellátásával az IKKV-nál, melyről érvényes határozataink vannak. 15 - Palotás Tibor: Ezeknek a feladatoknak az ellátására Dr.Szöllősi Editet látom alkalmasnak. Balogh György: Meg kell kérdezni, hogy Dr. Szöllősi Edit elfogadja-e a megbizást. Szécsi László: Ez évben pénzügyi gondokkal küzdött az IKKV. Ennek oka, hogy megszűnt az állami támogatás a lakóházielujitáshoz, másrészt pedig az, hogy 120 embert bocsátottunk el, ennek költségkihatása 12 millió forint volt. Ezt az összeget a bevételeinkből ezévben nem tudtuk kigazdálkodni, sőt várhatóan veszteséggel zárunk az év végén. További 150 ember végkielégitésével is számolni kell. Az IKKV dolgozóinak nevében is kérem a közgyűlést, hogy valamilyen döntést hozzon már e tárgyban. Dr. Kereskai István: Vállalja-e Szécsi László december 31-ig a megbizást? Szécsi László: Igen, december 31-ig elvállalom a feladatot. Dr. Szöllősi Edit: Nem vállalja ezt a megbizást. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Szécsi László legyen az intézmény vezetője 1991. december 31-ig, a gazdasági bizottság anyagának 4. pontjában leírtak szerint, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 6 tartózkodással egyetért Szécsi László megbizásával, és a következő határozatot hozza: 181/1991. számú határozat a/ A közgyűlés az Önkormányzati Vagyongondnokság és Házkezelési Intézmény vezetői állására kiírt pályázatokat elbírálta. Megállapította, hogy Sasvári Gyula pályázó visszalépett, Dr. Szöllősi Edit pedig nem kapta meg a kinevezéshez szükséges kellőszámu szavazatot. Ezért a közgyűlés Szécsi Lászlót az intézményvezetői feladattal 1991. november 5-től 1991. december 31-ig havi 40.000.-Ft-os munkabérrel megbízza. Egyúttal Dormán István korábbi megbízott vezetőt e tisztsége alól felmenti. Utasítja a megbízott vezetőt, hogy a közgyűlés határozatainak megfelelően az intézmény felépítésére és működési szabályzatára tegyen javaslatot, a szükséges átszervezéseket hajtsa végre. Határidő: 1991. november 20., 1991. de-cember 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Szécsi László intézményvezető - 16 b/ A közgyűlés felkéri a gazdasági bizottságot, hogy amennyiben az intézmény vezetője 1991. december 31-ig a rábízott feladatokat nem hajtja végre, ugy dolgozzon ki javaslatot az intézmény további működtetésének lehetséges formáira. Határidő: 1992. február 28. Felelős ; Dömötörffy Sándor a bizottság elnöke 5. Javaslat a Nagykanizsa 3109/1 hrsz-u önkormányzati tulajdonu ingatlan részterületének értékesítésére Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Stamler Lajos: Kifogásom van a terület benzinkút céljára történő értékesítése miatt. Egy viszonylag sürünlakott terület ez, ahol szerintem a környezetbarát üzemeltetést nem lehet megoldani az ott parkoló gépkocsik miatt. Takács Zoltán: Kérem a polgármesteri hivatal illetékes dolgozói nyilatkozzanak arról, hogy a rendezési tervben e területre milyen elképzelések szerepelnek, illetőleg hogy a benzinkút mennyiben illeszthető be ebbe az általános koncepcióba. Ismerjük-e a telepítésről a lakosság véleményét, szüksége van-e erre a benzinkútra a városnak. Egy városi vagyontárgyat lehet másként is működtetni, nemcsak eladni. Pl. bérbeadható, apportként bevihető. Balogh Tibor: Én ugy értesültem, hogy a laktanya nem kerül megszüntetésre, és így a benzinkút a laktanyában lévő üzemanyagraktárakhoz közel kerül elhelyezésre. Milyen hatása lesz ennek egy katasztrófa esetén? Pilczer Éva: A gazdasági bizottság tárgyalta a kérdést, és egyetértünk a városfejlesztési bizottsággal. Foglalkoztunk az eladás és az apport kérdésével is, egybehangzóan az eladás mellett döntöttünk. Palotás Tibor: Ki javasolta ezt a területet benzinkút céljára hasznosítani? Jancsi György: A jelenlegi rendezési tervben nincs olyan terület kijelölve, mely egy vagy több benzinkút telepitésére alkalmas lenne. A terv felülvizsgálata során ezt beépitjük. A javasolt terület benzinkút építésére alkalmas, a telepitőnek kell majd a szakhatósági előírásokat betartani és az engedélyeket beszerezni. Eredetileg két elképzelés szerepelt, az egyik az volt, hogy részben benyulott volna a laktanya területébe a benzinkút, míg a másik a rendelkezésre álló területet használja fel. Az a véleményünk, lehetőséget kell arra teremteni, hogy 1992 nyaráig 4-5 benzinkút települjön Nagykanizsára . 17 - Karmazin József: A kérdések nagy részére az Írásos anyag választ ad. A Herkules Kft és a Déli Autópálya Kft egyaránt egymástól függetlenül benzinkút céljára alkalmas területet keresett Nagykanizsán. Tudomásom szerint még nem dőlt el, hogy a két beépítési javaslatból melyik kerül elfogadásra. Az eladást azért javasoltuk, mert ha részesedést kívánunk kapni a bevételből, az töredékét teszi ki a vételárnak, ugyanakkor a beruházó határozott kívánsága, hogy a területet megvásárolják. A városrendezési tervekkel kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy egyes területek mennyire terhelhetők, mekkora a lakóterület közelsége. Ebben az esetben olyan technológia kerrülne megvalósításra, ahol a töltés, ürítés teljesen zárt rendszerben történik, a környezetet semmiféle szennyezés nem éri. A gépkocsiparkkal kapcsolatban javulás figyelhető meg az elmúlt évekhez képest. Cserti Tibor: Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az apportként való bevitelt mérlegelhessük, ezért javasoltuk az értékesítést. Kérem véleményüket, hogy a 3000.- Ft/m2-t elfogadhatónak tartják-e. Berezeli Emília: A területet az általános rendezési terv tartalmazza csak, semmilyen más hasznosításra nem alkalmas, a méretei alapján sem engedhető meg más beépítés. Ha az Arai Hungária Kft olyan.üzemeltetési feltételekkel dolgozik, mely megfelel a környezetvédelmi előírásoknak és a lakókat sem zavarja, ebben az esetben javaslom a terület eladását azzal a megkötéssel, hogy a laktanya területébe ne nyúljon be. Miklósfán is felmerült igényként a Déli Autópálya elkerülő ut mentén benzinkút telepítése. Az általános rendezési terv felülvizsgálata során konkrét javaslatokat adunk a város mely részén milyen feltételekkel telepíthető benzinkút. Göndör István: Nem mi döntünk abban, hogy a vállalkozónak megéri-e a telepítés, mi csak abban foglalunk állást, hogy hol és mennyiért biztosítjuk hozzá a területet. Ebbe a vállalkozásba a területet apportként bevinni nem éri meg. Balassa Béla: Felmerült a vétel-eladás, vagy az apport bevitel kérdése, én ez utóbbi mellett vagyok. Zalaegerszegi példát felhozva az ott létesítendő kutak átlagos forgalma alapján a bevitt területrész két év alatt térül meg. Nagykanizsán abból kell kiindulni, hogy milyen a város költségvetési helyzete, ez nagymértékben meghatározza hogy a területet értékesítenünk kell. Hisz várhatóan 300 millió Ft-os hiánnyal kell számolnunk a jövő évben. 0r- Csákai Iván: A korábbiakban egy benzinkút kialakításra vonatkozó igényt már nem szavaztunk meg. Kérem szavazzunk, hogy kell-e vagy sem a városnak az előterjesztésben szereplő benzinkút. Marton István: Jelenleg a városban három benzinkút üzemel, kettőnél az elmúlt évben a forgalom 50 %-kal csökkent. Véleményem szerint és a felmérésem alapján a város igényeinek ellátásához nem kell benzinkút. Megkerestem a Tűzoltóság illetékeseit, ők azt mondták, hogy oda nem lehet benzinkutat telepíteni, a javasolt területbe be lehet zsúfolni, de nem ajánlják. Ha ezt a belvárosi telket mindenáron értékesíteni akarjuk, akkor ezt versenytárgyalás utján kell megtennünk. - 18 - A tervezett benzinkút mellett lévő laktanya várhatóan a jövő évben kiüritésre kerül, itt számolnunk kell, hogyha most oda elhelyezünk egy benzinkutat, akkor beszükitjük a további lehetőségeinket és sokkal nagyobb értékvesztést érhetünk el a területen, mint amennyi összeget most ebből nyerünk. Egyetértek azzal, hogy legyenek benzinkutak, de a javaslatban szereplő épitésével nem értek egyet. El tudnám képzelni egy benzinkút telepitését pl. MiklÓsfa közelében, Böröcz Zoltán: Én támogatom azokat a vállalkozásokat, melyek benzinkút telepitését végzik a városban. Amennyiben azok a város ellátásához szükségesek. Takács Zoltán: Az a véleményem, hogy a területet apportként vagy bérletként biztositsuk a vállalkozóknak. Dr. Kereskai István: Az Arai Hungária Kft a 7-es elkerülő szakaszán a meglévő benzinkúttal szemben kiván kialakítani üzemanyagtöltő állomást. A területet megvásárolni kivánja, amennyiben az általa kért területet nem.kapja meg, ugy eláll szándékától. Aki az előterjesztésben foglaltakkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozza: 182/1991. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa, 3109/1. hrsz-u közterületből a 3051/40. hrsz-u üzlet és a 3109/2. hrsz-u garázs közötti 4270 m2 tömböt - a Thury György laktanya területének igénybevétele nélkül -üzemanyagtöltő állomás és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elhelyezése céljára az Arai Hungária Kft részére értékesítésre kijelöli . A vételárat az önkormányzat - a napi forgalmi érték figyelembevételével - 3ooo*- Ft/m2-ben álla-pitja meg. A terület ut-, villany-, viz-, gáz-, csatornaközmüvei ellátott. A közterület megosztása során a beruházáshoz szükséges ingatlan északi és déli telekhatárát a meglévő épületektől 1,00 m-re kell kialakitani. A szerződés időpontjáig az Arai Hungária Kft-nek a telepítéshez szükséges szakhatósági és egyéb szervek állásfoglalását be kell szerezni, Utasitja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a közgyűlési döntésnek megfelelően a terület értékesítését bonyolítsa le. Határidő: 1991. november 30. Felelős ; Dr. Kereskai István polgármester - 19 - 6* Javaslat egyes önkormányzati hatáskörök gyakorlásának átruházá-sára (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Henczi Edit: A korábban már átruházásra került hatáskörök gyakorlásáról is szól ez az előterjesztés. Ezzel az volt a szándékunk, hogy a különböző helyen fellelhető átruházásról szóló határozatokat hatályon kivül helyeznék és most egy előterjesztésben mindezekkel foglalkoznának. A későbbiek során, amikor majd ezt az SZMSZ mellékleteként kell feltüntetni könnyebb lesz megtalálni a forrást. Czotterné Ivády ZsuzsA: Kérem, hogy a lehető legrövidebb időn belül készüljön el a teljes hatásköri lebontás, mely polgármester, alpolgármester, jegyző, hivatal, osztályvezetők, közgyűlés, bizottságok, jegyzékét tartalmazza a feladat- és hatáskörökről. Dr. Henczi Edit: Ez az előterjesztés pontosan ezt tartalmazza. Az ágazati jogszabályok megjelenését követően tudjuk azt teljes részletességgel kidolgozni, ezért több alkalommal kerül Önök elé hasonló előterjesztés. Palotás Tibor: A határozati javaslat c./ pontjában gondolatjelekkel vannak a témák megjelölve, melyek azok a feladatok, amelyet a polgármesterre kívánunk átruházni. Olvashatjuk azt is, hogy a fegyelmi elbocsátás kivételével. Javaslatom az, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlásának kivételével lássa el a polgármester a felsorolt feladatokat, A 3. oldalon olvashatjuk azt, hogy hozzájárulást ad külterületen a közút tengelyétől számított 5o méteren belül autópálya, autóut és főútvonal esetén 100 m-en belüli építmény elhelyezéséhez stb. Kérem, hogy ezt ne vegyük ki a közgyűlés, a városfejlesztési bizottság hatásköréből. Ugyancsak a 3. oldalon található a következő: "Ellátja a lakbér megfizetésének támogatásával összefüggő feladatokat." Nem tudom mit takar e fogalom, ugy gondolom, a képviselőtestületnek sok olyan feladata lesz, mely a lakbérügyekkel összefügg. Véleményem szerint e téma nem a polgármester hatáskörébe kell hogy tartozzon. Hasonló felvetésem a szociális segélyekre vonatkozóan is: "Megállapítja, módosítja és megszünteti a központi szociális segélyt". Ugy érzem, ebben a megfogalmazásban ezt nem lehet elfogadni. A 4. oldalon a 3. és 4. bekezdés "megállapítja az orvosi körzet területét, több községre kiterjedő körzet esetén a székhelyét, továbbá kialakít egy-egy városban, fővárosi kerületben működő körzet-csoportokat". Ezt szintén nem kellene a közgyűlés hatásköréből kivenni, Ugyanez a véleményem az ezt követő bekezdésnél is, mely a bölcsődékkel foglalkozik. Dr. Henczi Edit: A lakbérfizetési támogatással, a szociális segéllyel, orvosi körzetekkel kapcsolatosan a testület már korábban döntött, ez csak megismétlése annak. A lakbérfizetési támogatás; nem az, amikor lakbért állapit meg a polgármester, hanem az, amikor valaki a jogszabály erejénél fogva valamiféle lakbértéritésben kötelezően részesül. Javaslatunk az, hogy ne a képviselőtestület döntsön ebben. - 20 - A hatáskör gyakorlás átruházására azért van szükség, mert a képviselőtestületnek igy is egy-egy alkalommal 14-18 napirendet kell megtárgyalnia. A mai alkalommal is már 7 órája megy a napirendi pontok tárgyalása és még azok felében sem döntött. Ha minden apró ügyben a képviselőtestület akar dönteni, egyedileg foglalkozni, akkor várhatóan heti 2 alkalommal kell a közgyűlésnek tárgyalnia. A fegyelmi ügyek száma várhatóan több lesz, mint amennyit szeretnénk. Nem tartjuk célszerűnek, hogy a fegyelmi eljárás elindításáról, az eljárás lefolytatásáról, a határozathozatalról a testület döntsön és mindezt a város teljes nyilvánossága előtt. Jó megoldásnak tartanám, ha valamelyik bizottság felvállalná e hatáskörök gyakorlását. Palotás Tibor: A lakbérmegfizetés és szociális segély témákban tett javaslatomat a jegyzőnő által elmondottak figyelembevételével, visszavonom. Az első ponttal kapcsolatosan javasolom mérlegeljék a képviselők, hogy a fegyelmi ügyekben gyakorolják-e a hatáskört. Azt el tudom fogadni, hogy az elinditást a hivatal végezné, azt viszont nem, hogy a kő, kavics stb., az orvosi körzetek határa, a köztársasági megbizott kezdeményezésére kijelölhető bölcsőde... hogy ezeket kivegyük a hatáskörünkből. Véleményem továbbra is az, hogy ezek nem olyan gyakran előforduló ügyek és a testület ezeknél sokkal kisebb ügyekkel is foglalkozott. Dr. Csákai Iván: Az orvosi körzetek megállapítása jogszabályi keretek alapján történik 1500-től 1800 főig kerül egy-egy körzet kialakításra. Véleményem szerint a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya dolgozza ki az ezzel kapcsolatos javaslatot, figyelemmel a népjóléti bizottság által meghatározottakra. Jelenleg 17 körzeti orvos van, 13 gyermekorvosi körzet. Felmerül 7 körzet fejlesztése, ennek kellő meghatározására az apparátus képes. Czupi Gyula: A c./ ponttal kapcsolatos észrevételem a következő: az egyéb munkáltatói jogoknál találjuk felsorolásként a szabadságokat. Véleményem szerint ezt ne vállaljuk fel, viszont a bérfejlesztés kérdéséről vitatkoznunk kell, valamint a jutalomról is, ha vezetőkről van szó. Az a javaslatom, hogy a bérfejlesztés és jutalom ügyében valami formát találjunk, hogy ne csak évente egyszer kapjunk tájékoztatást, hanem közvetlenebb információnk lehessen róla, esetleg a döntésbe is beleszólhassunk. A fegyelmi ügyekkel kapcsolatosan azt javasolnám, hogy azokról közvetlenül kapjunk tájékoztatást, vagy pedig beleszólhassunk. Dr. Henczi Edit: Az egyéb munkáltatói jogokat a Munka Törvénykönyve sorolja fel. Ebbe beletartozik többek között a fizetésnélküli szabadság engedélyezése, tanulmányi szerződés kötése stb. A fegyelmi jogkör, illetve az azzal kapcsolatos megosztásról az a véleményem, hogy amikor egy fegyelmi eljárást elinditunk, nem lehet tudni, mivel fejeződik be. Gondolok itt arra, hogyha a polgármester ur egy fegyelmi elbocsátási ügyet terjeszt a testület elé, a képviselőtestület viszont ugy dönt hogy szigorú megrovásban részesiti az illetőt, akkor a fokozatot nem tudjuk tartani. - 21 El kell dönteni, hogyha a polgármesterre ruházza át a testület e hatáskör gyakorlását, milyen büntetés kiszabása esetén köteles mondjuk az Ügyrendi Bizottság véleményét kikérni. Tehát a bizottság véleményével, egyetértésével szabhat ki a meghatározottaknál súlyosabb szankciót. Ezt olyan szabálynak érzem, ami a képviselőtestület számára is elfogadható, ugyanakkor a polgármester is a lehető legrövidebb időn belül a fegyelmi eljárást lefolytathatja és nem telik el annyi idő, mint Dr. Spingár Ferencné ügyében. Dr. Fazekas István: Dr. Spingárnénak a munkaviszonya november 7-én járt le. Ha most nincs döntés, akkor egy lehetőség van, a közgyűlés az uj munkaadó figyelmét felhivja az általa elkövetettekre, de ott nem kötelező a fegyelmi eljárás lefolytatása. Az előterjesztésben szereplő javaslatok praktikus meggondolásból születtek, az Ügyrendi Bizottságnak is az volt a véleménye, hogy a fegyelmi elbocsátás az a kategória, amelyhez a közgyűlés véleményét ki kell kérni, ha intézményvezető, vállalatvezetőről van szó. Elindult az a folyamat, melyet a testület már régóta szorgalmazott, hogy a közgyűlés és szervei hatás- és feladatkörét próbáljuk körvonalazni. A korábbi közgyűlési döntéseket azért helyeztük hatályon kivül, mert egyhelyen szeretnénk megjelentetni a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként. December 31-ig szeretnénk a közgyűlés elé hozni és taxative felsorolni a feladat- és hatásköröket. Természetesen ennek az is függvénye, hogy az ágazati minisztériumok elkészitik-e a feladat-és hatásköri jegyzéket. Ugy érzem, ma már kellő alapul szolgálnak a jelenlegi jogszabályok ahhoz, hogy a közgyűlés valamennyi szervének a hatás- és feladatkörét megközelitő pontossággal el tudjuk határolni és a testület elé hozni. Ezek mind az SZMSZ mellékletét képezik. Takács Zoltán: Nem látom még feladatként sem meghatározva, hogy a közgyűlés, annak bizottságai és a képviselők mint egy szervezeti egység hogy integrálódna a hivatal tevékenységébe. A szervezeti és működési szabályzat 96. §-a arról rendelkezik, hogyha egy képviselő közérdekű ügyben óhajt eljárni, akkor a Polgármesteri Hivatalhoz fordulhat. Kérem, hogy a határozati javaslat b./ pontjában fogalmazzuk meg, hogy konkrétan kihez, polgármesterhez, a jegyzőhöz, vagy az egyes szervezeti egységek vezetőihez. Dr. Henczi Edit: A b./ pontba egyáltalán nem lehet beilleszteni mert egészen más feladatról szól. Egy önálló pontban viszont lehet erről rendelkezni, de nem tudom, hogy szükséges-e. Megkérdezem Takács képviselő urat, előfordult-e, hogy valamilyen ügyben intézkedést kért és az nem történt meg. Takács Zoltán: Igen, legalább hármat tudnék mondani. Jelenleg is van egy ügy, melyre három hónapja nem kaptam választ sem Írásban, sem szóban. Dr. Kereskai István: A közelmúltban megkérdeztem, hogy az Írásos válaszom felöleli-e azt a problémakört, amit a képviselő ur felvetett. Mi az amire még nem kapott választ? - 22 - Takács Zoltán: A lakossági fórumon felvetett hiányosságokra, észrevételekre megkaptam a választ. Jancsi György: Javasolom, hogy a következő módositó javaslattal fogadjuk el az előterjesztést. 3. oldal 1. bekezdés városfejlesztési, környezetvédelmi bizottság, főépítész véleménye figyelembevételével. 3. oldal 6. bekezdés: két évenként helyett vagy évenként, vagy folyamatosan felülvizsgáltatja. 5. oldal e./ bekezdés utolsó sor: évente helyett félévente. Dr. Henczi Edit: Lehet féléves, vagy negyedéves beszámolást is előírni, de nem biztos, hogy teljesíteni tudjuk. Többezer ügyiratot intéz évente a gyámügyi előadó, emellett évente valamennyi személynél környezettanulmányt végez. Mi áttekintettük a feladatainkat, és ugy gondoltuk, hogy kétévente tudjuk elvégezni javaslatban is, ezért ez a határidő szerepel. Krémer József: A 3. oldal 1. bekezdésében én is fontosnak tartom a bizottságok részvételét ezekben a döntésekben, mivel koncepcionális kérdésekről van szó. Göndör István: Kérem a közgyűlést, fogadja el a hatáskör gyakorlásának átruházására tett javaslatot,a polgármester, a hivatal felelősségérzettel látja el a rábízott feladatot. A tett intézkedésekről adott beszámolóból tájékoztatást kapunk, hogy a rábízott feladatokat hogyan végezték el. Karmazin József: A 3. oldal 1. bekezdésében felsorolt feladatokat a jogszabály nem az építészeti oldalról közelíti meg, hanem a közlekedés oldaláról. Példaként említhetném, hogyha a jogszabály a hó eltakarítását a közút kezelőjének feladatául szabja meg és kimondja, hogy a közút kezelője a közgyűlés, akkor ha hó esik, a közgyűlés beleegyezése nélkül nem intézkedhetünk? Marton István: A 2. oldal c./ pontjának első bekezdését egyszerűsíteni lehetne. Véleményem szerint a közgyűlés bizottságainak hatáskörét kellene növelni. Számomra elfogadható lenne, ha az intézményvezetők fegyelmi ügyeivel az igazgatási és ügyrendi bizottság foglalkozna. Amikor felmerülne az elbocsátás esetleges szükségessége, csak abban az esetben kerülne az ügy a közgyűlés elé, egyébként meg az illetékes osztállyal közreműködve döntene. A bérfejlesztés és jutalom kérdésében is azt tartom jónak, hogy amelyik szakbizottsághoz tartozik az intézmény, az a bizottság döntsön. Gerencsér Tibor: Az intézményeknél a béremelés, a jutalom kérdése nem azonos időpontban fordul elő többnyire. Jelentős számban kell foglalkozni a szabadságokkal is. Az előterjesztésben az szerepel, hogy a fenti hatáskörben tett intézkedésről évente egy alkalommal beszámol a polgármester. Ezt is pontosítani kellene, hogy pl. ha többszáz szabadságkérelemről is számot kell-e adni ennek során. - 33 - Dr. Kereskai István: Megkérdezem a bizottság vezetőitől, pl. az oktatási bizottságtól, felvállalja-e, hogy az egyéni munkáltatói kérdésekben dönt. A városüzemeltetési bizottság a vállalatok vezetőivel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlásánál operativ módon közremüködne-e? Minorics Piroska: Nem szívesen vállalnám fel ezt a feladatot. Jesch Aladár: A legkevésbé sem vállaljuk. Megbizunk a polgármester ur intézkedésében. Czupi Gyula: Kérem, hogy a bérfejlesztés, a jutalom, a fegyelmi ügyekben hozott intézkedésekről a polgármester a legközelebbi közgyűlésen a polgármesteri tájékoztatóban adjon számot. Minorics Piroska: Ügyrendi javaslatom, zárjuk le a vitát, szavazzunk a témáról. Dr. Kereskai István: Czupi Gyula képviselő módosító indítványa volt hogy a bérfejlesztés, fegyelmi, jutalom kérdésében tett intézkedésekről a következő ülésen adjunk tájékoztatást. Szavazásra teszem fel az indítványt. A közgyűlés 6 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a módosító indítványt elveti. Palotás Tibor: A fegyelmivel kapcsolatos módosító indítványom volt, hogy az 55. §. c./ pontjában meghatározott fegyelmi büntetéstől a büntetés kiszabása, tehát nem az eljárás megindítása, a képviselőtestület hatáskörébe tartozzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással elfogadja, hogy a Munka Törvénykönyv 55. §. /!/ bekezdés a./ és b./ pontjában meghatározottakban a polgármester, mig a c.-f/ pontokban meghatározott esetekben a közgyűlés dönt. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20- szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza : 183/1991. számú határozat a/ A közgyűlés felkéri az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat 89. §-ában foglaltak szerint a polgármesterii 24 hivatal közreműködésével munkálja ki a polgármester, valamint a bizottságok feladat- és ha -táskörének jegyzékét és azt terjessze a testület elé. Határidő: 1991. december 31. Felelős i Balogh György a bizottság elnöke Dr. Henczi Edit jegyző b/ Megbízza a jegyzőt, hogy az időközben megjelenő jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel dolgozza ki az egyes belső szervezeti egységek részletes feladatait, létszámát és szakképzettségét bemutató helyzetképet és azt terjessze a testület elé. Határidő: 1991. december 31. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző c/ A közgyűlés a helyi önkormányzatokról Szóló 1990. évi LXV. tv. 9. f. /3/ bekezdésében kapott jogszabályi felhatalmazás alapján az alább felsorolt hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át: - a közgyűlés kinevezési hatáskörébe tartozó intézmények és vállalatok vezetői és vezető állású dolgozói tekintetében az un. egyéb munkáltatói jogok gyakorlása (szabadság, bérfejlesztés, jutalom stb*) a Mt. 55. §. /1/ bekezdés c.-f./ pontja kivételével; - a szabálysértés miatt kiszabott pénzbirság - ideértve az elzárásra átváltoztatott pénzbírságot is? valamint az elkobzás alá eső dolog értékének megfelelő összeg végrehajtását méltányosságból, részben vagy teljesen mellőzheti, az elkobzott dolgokat visszaadhatja, ha az ügyben I. fokon a jegyző járt el. (1991. évi XX. tv. 35. §. a szabálysértésekről szóló módositott 1968. évi I. tv. 75.§-a alapján megállapított hatáskör). - Hozzájárulást ad külterületen /az 1991. évi XX. tv. 92.§. /8/, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. §-a alapján megállapított hatáskör) ■ a közút tengeélyétől számított 50 méteren autópálya, autóut és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, - 25 - a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához. - Megállapítja, módosítja és megszünteti a rendszeres szociális segélyt, illetve a vakok rendszeres segélyét. - Elrendeli a jogtalanul felvett, illetve a tartás elmulasztása miatt kifizetett segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez. - Indokolt esetben mentesítést ad a jogtalanul felvett és a tartás elmulasztása miatt adott rendszeres szociális segély /vakok rendszeres szociális segélye/ visszafizetési kötelezettsége alól. - Engedélyezi a jogszabályban meghatározott értékhatárnál magasabb összegű rendszeres segély folyósítását. - Kétévenként felülvizsgálja a segélyezettek és a tartásra kötelezett hozzátartozóik szociális helyzetét, kiegészítheti segéllyel a tsz-tagok munkaképtelenségi, öregségi vagy özvegyi járadékát. - Dönt az esetenkénti szociális segély $ a temetési segély valamint az elemi károsultak segélye odaítéléséről, továbbá engedélyezi a köztemetést. Indokolt esetben méltányosságból elrendelheti a jogszabályban meghatározott mértéknél magasabb összegű esetenkénti segély folyósítását. - Ellátja a lakbér megfizetésének támogatásával összefüggő feladatokat. - Megállapítja, módosítja és megszünteti a központi szociális segélyt. - Dönt a gondozási központba és az idősek klubjába történő felvétel iránti kérelemről és megállapítja a téritési dijat. « Megállapítja az ápolási dijra jogosultságot és a dij összegét, az ápolási kötelezettség teljesítését folyamatosan figyelemmel kiséri és a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja, követelheti a jogtalanul felvett dij visszafizetését . 26 - Elbírálja az üzemanyagköltség hozzájárulás iránti kérelmet, - Megállapítja az orvosi körzet területét, több községre is kiterjedő körzet esetén a körzet székhelyét, továbbá kialakítja az egy-egy városban, fővárosi kerületekben működő körzeti egészségügyi szolgálatokból a körzetcsoportokat. - Dont az önkormányzati bölcsődébe történő felvételről. - A köztársasági megbízott kezdeményezésére kijelölhet a területén lévő bölcsődék közül továbbképzési és meghatározott módszertani feladatok ellátására egy arra alkalmas bölcsődét. - Megállapítja a társadalmi gondozók, valamint az idősek klubjában orvosi munkát végzők díjazását. - Segélyt állapit meg védő- és óvóintézkedésként. - Kétévenként felülvizsgálja a rendszeres nevelési segélyre való jogosultság feltételeit. - Kötelezi a jogtalanul felvett segély visszafizetésére a törvényes képviselőt vagy a segélyezettet, ha a rendszeres nevelési segély folyósításához szükséges feltételek megváltozásának bejelentését elmulasztják. - Megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot. A fenti hatáskörökben tett intézkedésekről évente egyszer beszámol. - Önállóan gazdálkodó intézmények költségvetési előirányzatait indokolt esetben - 1 millió Ft összeghatárig - átcsoportosítsa. Az átcsoportosításról a közgyűlést a legközelebbi ülésén tájékoztatja. d/ A polgármester önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a közgyűlés bírálja el. A fellebbezés elbírálásának előkészítésében nem vehet részt az az osztályvezető, ügyintéző, aki az I. fokú döntés meghozatalában közreműködött. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző - 27 e/ A közgyűlés a volt IKKV kezelésében lévő és önkormányzati tulajdonba került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek un. kezelői feladatai gyakorlását /bérleti szerződések kötése, bérleti dijak megállapitása, elidegenítések lebonyolítása, és a tulajdonosi jogok fölötti őrködés stb./ az 1991. augusztus l-jével létrehozott Önkormányzati Vagyongondnokság és Házkezelési Intézményre ruházza. Erről illetőleg e feladatok mikénti ellátásáról aZ: intézmény vezetője a testületnek évente köteles beszámolni. Határidő: Évente március 31. Felelős : az intézmény vezetője f/ A közgyűlés a kórház rendelőintézet vezető állású dolgozói feletti munkáltatói jogok gyakorlása tárgyában hozott 54/1991. számú határozatát, az önkormányzat szociális valamint gyermek- és ifjúságvédelmi hatásköre gyakorlásának a polgármesterre történő átruházására vonatkozó 137/1991. számú határozatát, valamint az önállóan gazdálkodó intézmények költségvetési előirányzatai átcsopor-tositási lehetőségét tartalmazó 145/B. számú határozatát hatályon kívül helyezi. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 7. Képviselői indítvány az SZMSZ módosítására /írásban/ Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Biz, elnöke Balogh György: Jelenleg 4 munkanappal előbb kapják meg a képviselők a közgyűlés anyagát. A javaslatunk azt jelenti, hogy a hétfői közgyűlést figyelembe véve a testületi ülést megelőző héten kedden a képviselők kezében kell lennie a közgyűlés anyagának. A bizottság egyhangúlag támogatja ezt a javaslatot, de szeretném felhívni a képviselők figyelmét, hogy ez nem a polgármesteri hivatalt biztatja precízebb munkára, hanem bennünket. Ahhoz, hogy a javasolt időpontot teljesíteni lehessen, szükséges, hogy a bizottságok is időben leadják az anyagot, hogy az előterjesztéseket sokszorosítani és postázni lehessen. Dr. Kereskai István: SZMSZ módosításáról van szó, ezért a tervezet elfogadásához 2/3-os többségre van szükség* Ki ért egyet az előterjesztéssel? A közgyűlés 23 szavazattal, egyhangúlag a tervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: - 11 - 20/1991. /XI.4./ számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/1991. /XI.4./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1991. /II.25./ számú rendelete módositásáról. /A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva./ 8. Javaslat az önkormányzati tisztségviselők és a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási és munkarendjére /Írásban/ Előadó? Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Megkérdeztem a hivatal dolgozóit és nem alakult ki egyértelmű vélemény, hogy a jelenlegi munkarendet vagy a javasolt változatot fogadnák el. Véleményem szerint a szerdai ügyfélfogadás jelenlegi rendjén változtatni kell. A meghosszabbított szerdai ügyfélfogadáson megjelenő állampolgárok száma alacsony, ugyanakkor mivel valamennyi ügyintéző nincs a hivatalban ebben az időszakban, emiatt ügyüket kevés esetben tudják elintézni. Ezért a szerdai munkarendnél a b./ változat elfogadását javasolom. 8-17,30-ig és az ügyfélfogadást is ahhoz igazítanánk. Czotterné Ivády Zsuzsa: A hivatal több dolgozójától olyan információt kaptam, hogy többen 1/2 8-kor már a hivatalban tartózkodnak, ennek az oka az, hogy a tömegközlekedési eszközzel igy érnek be munkahelyükre. Ettől kezdve folyamatosan cseng a telefon a hivatalban, tehát lenne igény arra, hogy a munkakezdés 1/2 8-kor legyen. Ha a közgyűlés 7,30-tól 16,00 óráig a munkarendet nem tartaná jónak, akkor kérem, biztosítson arra lehetőséget, hogy az osztályokon belül lépcsőzetes munkakezdés valósulhasson meg. Semmiképp ne maradjon ki a 7,30-as munkaidőkezdés. Takács Zoltán: A képviselőnő által felvetetteket praktikus oldalról közelíteném meg. Közismert, hogy a városban 8 óra után nem lehet telefonálni, igy a hivatal is nehezen elérhető. Ha előbb történne a munkakezdés, akkor ilyen szempontból is kedvezőbb lenne az állampolgárok számára. Emiatt a 2/b. változatot javasolom. Dr. Kereskai István: Nagyon sok kisgyermekes szülő dolgozik a hivatalban, akiknek óvodába illetve iskolába kell kísérni gyermeküket, ezért javasoltam, hogy ne borítsuk fel a jelenlegi munkarendet. Dr. Henczi Edit: Áthidaló megoldást javasolnék. Ha a képviselőtestület egyetért azzal, hogy a polgármestert feljogosítja, hogy félórával eltérjen a megállapított időponttól, akkor mindkét kérés teljesíthető. - 29 Göndör István: Nem foglalkoztak azzal, hogy esetleg rugalmas munkaidőben kívánnak dolgozni? Dr. Kereskai István: Foglalkoztunk ezzel a lehetőséggel is, ennek két akadályát látom jelenleg. Az egyik: nehezen tudjuk nélkülözni, hogy a félfogadáson valamely ügyintéző ne legyen jelen, a másik ok: amikor nincs félfogadás, sok ügyintézőnek környezettanulmányt kell végeznie a városban. Pillanatnyilag a technikai regisztrálását sem tudom elképzelni. Minden dolgozónak megengedem, hogy hivatalos dolgát elintézze munkaidőben. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth ágnes: Az a tapasztalatom, hogy fölösleges a hivatalt 16,30 óra után nyitvatartani, mert mindenki napközben intézi hivatalos dolgait. Dr. Kereskai István: Szerintünk a szerdai meghosszabbítás nem lenne eredménytelen, mert a hivatal valamennyi dolgozóját bent lehetne találni. A jegyzőnő által javasolt félórás eltéréssel a magam részéről egyetértek. Göndör István: Ezek után támogatom a 2/b. változatot, aazal a kiegészítéssel, hogy az ügyfélfogadás rendjét hozzá kell igazítani, szerdán 17.00 óráig, és a polgármesternek munkáltatói joga legyen az, hogy egyéni kérelmek alapján a megállapított munkarendtől szükség szerint eltérhessen. Czupi Gyula: Ez azt jelenti, hogy 7,30-kor már találunk valakit a hivatalban, illetve 17,30-kor is? Balogh György: Mindkét esetben a 2/b. változatot javasolták, azzal, hogy szerdán az ügyfélfogadás 17.00 óráig legyen, és ettől a polgármester a felhatalmazásunk alapján eltérhet, én ezzel egyetértek. Takács Zoltán: A polgármester, alpolgármester havi egy alkalommal történő ügyfélfogadása nem kevés? Mert számomra annak tűnik. Dr. Kereskai István: Egy hónapban 5 óra az ügyfélfogadásunk. bárkit meghallgatunk, azonban minden nap nem tudunk állampolgárokat fogadni. Farkas Zoltán: Véleményem szerint a jelenleg meghatározott ügyfélfogadási idő elegendő. Nagyon sok problémás esetet oldunk meg. Takács Zoltán: Módosító javaslatom, hogy a tisztségviselők 3,5 órás ügyfélfogadása emelkedjen a duplájára. Farkas Zoltán: Ha a közgyűlés ezt a javaslatot megszavazza, magam részéről szigorúan ehhez tartom magam, és minden ügyfélnek, aki a félfogadási időn kivül jön, elmondom, hogy most nem fogadom, csak a meghatározott időpontban. Nem tudom melyik kedvezőbb a lakosságnak, ha olyan panasszal jön, amikor meg tudjuk hallgatni, vagy szigorúan ragaszkodunk a félfogadási időponthoz. - 30 Balogh Tibor: Miért kell az ügyfélfogadási időt meghatározni, ha úgyis mindig fogadják az ügyfeleket? Dr. Henczi Edit: A meghatározott ügyfélfogadási időben más programot a tisztségviselők nem szervezhetnek. Ez az időpont arra szolgál, hogy az állampolgár az ország másik részéről is, a város peremterületeiről is tudja, hogy mely az az időpont, amikor biztosan beszélni tud valamelyik tisztségviselővel. Palotás Tibor: Nagyon megoldhatatlan az, hogy nem 12.00 óráig, hanem egész nap fogadnának? Dr. Kereskai István: Számomra a képviselőtestület döntése a meghatározó, ha ugy foglalnak állást, hogy egész nap fogadjuk az ügyfeleket, akkor ezt megteszem. Takács Zoltán képviselő módositó javaslatát teszem fel szavazásra, ki ért egyet azzal, hogy a tisztségviselők a havi munkaidejük 4 fsában fogadjanak ügyfeleket? A közgyűlés 6 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a módositó javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Palotás képviselő javaslatát teszem fel szavazásra. Ki ért egyet azzal, hogy a tisztségviselők szerdán 8-12-ig, és 13.00-tól 16.00 óráig fogadjanak ügyfeleket? A közgyűlés 4 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a képviselői javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: A rendelettervezetet teszem fel szavazásra. Ezt megelőzően kérem, szavazzanak a Göndör képviselő által javasoltakra . A közgyűlés 23 szavazattal, egyhangúlag egyetért Göndör képviselő javaslatával. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 21/1991. /XI.4./ számú rendelet Nagykanizsa Megyei Oogú Város Közgyűlésének 21/1991. /XI.4./ számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/1991. /II.25./ számú rendelet kiegészítéséről. /A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva./ - 31 9. Javaslat a Humán GESZ-nél keletkezett adóhiány rendezésére /Írásban/ Előadó: Cserti Tibor osztályvezető A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 184/1991. számú határozat A közgyűlés hozzájárul a Humán GESZ 1991. évi költségvetésének 231.000 Ft-tal történő felemeléséhez. Az előirányzat módosítást a lakossági adók 1991. évi többletbevétele terhére engedélyezi. Utasítja a Gazdasági Osztályt a további teendők megtételére . Határidő: 1991. november 30. Felelős : Cserti Tibor osztályvezető 10. Javaslat a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság részére vizsgálatok végzésére /írásban/ Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke Marton István: A javaslatban mindössze 3 vizsgálat szerepel, ami úgy érzem egyetlen bizottságnak sem kötheti le az energiáját. Az első vizsgálatnál nem került feltüntetésre a határidő, január 1-től javaslom a vizsgálatot. Göndör István: A 2. pontnál hangsúlyozni szeretném a IV. negyedéves vizszgálatot, mivel itt olyan átalakulásról van szó, hogy a dolgozók a vezetővel együtt kerülnek át a Kft-be, tehát utólag nehogy olyan vád érjen bennünket, hogy módjukban állt ismerni a mostmár szerző -dési feltételeket és minden egyebet, s ezáltal számukra kedvező feltételeket teremtenének. Farkas Zoltán: Én nem tudom megítélni, hogy a 3 vizsgálat sok vagy kevés, de van olyan feladatunk, amit már korábban elhatároztunk, gondolok itt a VOLÁN Vállalatnál a helyi közlekedés tarifáinak a vizsgálatára. Ez azért is aktuális, mert a mult héten Egerben egy közlekedési konferencián vettünk részt, ahol bejelentették, hogy jövőre várhatóan 25-30 %-os emeléssel állnak elő a Volán Vállalatok az önkormányzatok irányába. - 32 - Tehát e szempontok miatt is célszerű a vizsgálatot elvégezni, hogy ismerjük a reális adatokat. Marton István: A VOLÁN-nál történő vizsgálatot azért nem emiitettem meg, mert korábbi megállapodásunk értelmében negyedévenként végzünk ott vizsgálatot. Amennyiben szükséges, természetes, hogy tartsunk vizsgálatot a vállalatnál. Palotás Tibor: Az 1. pontban megjelölt vizsgálatot, illetőleg annak megállapításait január 15-ére tudjuk hozni. Ezt azért kérem, mert az egész évet vizsgáljuk, előbb nem tudjuk elkésziteni. Cserti Tibor: Ha az alapitó szerv az IKKV-t meg akarja szüntetni, akkor ezt követően teljesen felesleges vizsgálni. Javaslom a figyelmet arra koncentrálni, amit a jelenlegi állapot mutat. Az APEH a vállalatnál az állami adókapcsolatot vizsgálja. Kérem a testületet, határozza meg a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság részére a tartalmi vizsgálat fő irányát, módját, célját. Javaslom a jelenlegi vállalat által kezelt vállalati vagyon vizsgálatát is napirendre tűzni. Az ilyen jellegű vizsgálatoknál erre alkalmas szakértők bevonása is indokolt. Dr. Kereskai István: Marton István képviselő javasolta, hogy az IKKV-nál a vizsgálat 1991. január 1-től legyen. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a képviselő javaslatát elfogadja. Dr. Kereskai István: A Szolgáltató Költségvetési Üzem vonatkozásában Göndör István képviselő javasolta, hogy a 2-es pontot egészitsük ki azzal, hogy a vizsgálat különösen a IV. negyedévi gazdasági évre terjedjen ki. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a képviselői javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Javaslatként hangzott el az is, hogy a vizsgálat a VOLÁN Vállalat tarifáira is terjedjen ki. Erre vonatkozóan már van határozatunk, de aki egyetért azzal, hogy a munkatervbe ez is épül jön be, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, egyhangúlag egyetért azzal, hogy a munkaterv tartalmazza a VOLÁN Vállalat tarifáinak vizsgálatát is. Dr. Kereskai István: A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke módositó indítványként terjesztette elő, hogy az 1. pont vizsgálatának végső határideje ne december 31, hanem január 15. legyen. - 33 Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással ugy dönt, hogy az 1. pont határideje 1992. január 15. Farkas Zoltán: Várhatóan december hónapban kerül elénk a VOLÁN Vállalat tarifára vonatkozó javaslata, ezért kérem határozzuk meg, hogy a PEB a vizsgálatot november végéig végezze el. Marton István: Nem történt meg a II. negyedévnek a kiértékelése, a VOLÁN vállalatnál, javaslom a II. és III. negyedév vizsgálatát is. Dr. Kereskai István: Két javaslat hangzott el, aki egyetért azokkal, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja, hogy a VOLÁN Vállalatnál tarifavizsgálatra november végéig kerüljön sor, melyet ugy kell elvégezni, hogy a II. és III. negyedévet is át kell tekinteni. Dr. Kereskai István: Kérem a közgyűlést, hogy az elhangzott kiegé-szitésekkel fogadja el az előterjesztést. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a kiegészítésekkel a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 185/1991. számú határozat A közgyűlés a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vizsgálati tervét az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság javaslatának megfelelően a megjelölt kiegészítésekkel elfogadja . A vizsgálatok realizálásáért felelős a PEB elnöke. Felelős : Palotás Tibor a bizottság elnöke 11. A vásárcsarnok ügye /szóban/ Előadó: Jancsi György a városfejlesztési biz. elnöke Jesch Aladár: Ezt.a témát 3 bizottság közös ülésen tárgyalta meg, s ezt követően készítette el javaslatát. Véleményem szerint hasonlóan a benzinkút kérdésének tárgyalásakor a vásárcsarnok elhelyezésére szolgáló földterületet el kell adni., és azt javaslom, ne versenytárgyalás utján értékesítsük. ■ Jt ü. Marton István: Javaslom apportként bevinni a területet. Kovács János: A város több mint 20 éve szeretné ha a fedett piac megvalósulhatna, mellyel én is egyetértek, azonban szükségesnek tartom meghatározni azt, hogyha ezt a területet eladjuk, mekkora m2 nagyságú legyen a kosaraspiac. Határozzuk meg azt is, hogy a vállalkozónak mit kell megépitenie parkoló stb., de gondolok arra is, hogy a piac diját is meg kellene határozni, nehogy a vállalkozó korlátlanul emelje az árakat. De legfontosabbnak azt tartom, hogy ott, azon a területen vásárcsarnok épüljön és ne más létesitmény. Dr. Kereskai István: A városüzemeltetési bizottság elnöke javasolta, hogy a föld értékesitése ne pályáztatás utján történjen. Aki ezzel egyetért, szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Marton István képviselő azon javaslatával, hogy a területet apportként vigyük be, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal egyetért, hogy a területet apportként vigye be. Kovács János: Nem tudom, hogy kellene minimális szerződési feltételt előirni, ha mi apportként visszük be a területet. Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy a városfejlesztési, a városüzemeltetési és a gazdasági bizottság vezetője állitson össze egy javaslatot, hogy az apportként való bevitel esetén milyen feltételeket határozzunk meg a vállalkozónak. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással egyetért azzal, hogy a három bizottság elnöke állitson össze a szerződéssel kapcsolatos javaslatot. Palotás Tibor: Nem esett még szó a határozati javaslatról. Dr. Kereskai István: Módositó inditványok hangzottak el, mely alapján az előterjesztésből a 2. és 3. pont kimarad, az elsővel és a negyedikkel kellene foglalkoznunk. Palotás Tibor: A határozati javaslat első pontja azt tartalmazza, hogy a létesitmény átadását követően a jelenlegi élelmiszerpiac funkciója megszűnik, egyéb hasznositási mód kerül kidolgozásra. Ez a 107/1991-es számú önkormányzati határozatban kerüli; megfogalmazásra. A javaslat értelmében ez most törlésre kerülne. - 35 - A 107-es határozat junius 24-én került meghozatalra. Azóta néhány hónap telt el, és az előterjesztő meg akarja változtatni a határozatot. Az alpolgármester ur javaslatára közvéleménykutatás volt a városban, a kiküldött 1000 kérdőivből 600 került vissza, és többszáz pozitiv válasz értelmében a közgyűlés hozott egy határozatot. Arra szeretném felhivni a közgyűlés figyelmét, hogyha határozatainkat néhány hónapos időközönként változtatni fogjuk, akkor ugy érzem, hogy ez a város sohasem fogja tudni, hogy a közgyűlés melyik hónapban melyik napon fogja a már meghozott határozatát megváltoztatni. A kereskedők számára sem lenne kedvező ez a döntés. A város egészét valószinüleg nem képviselné a határozat módosítása, hiszen a közvéleménykutatás eredménye egyértelmű volt. Balassa Béla: Az e témát tárgyaló bizottsági ülésen a változtatáshoz Palotás képviselő ur és a jelenlévő másik ügyvezető is hozzájárult. Most a testület elfogadta azt a javaslatot, hogy e beruházásba a város apportként száll be, én meghajlok a többségi vélemény előtt. Dr. Kereskai István: Palotás Tibor képviselő javasolta, hogy az első határozati pontot ne fogadja el a testület. Mi ezzel kapcsolatosan a gazdasági bizottság elnökének véleménye? Dömötörffy Sándor: A bizottság többségi álláspontja a határozati javaslatban megfogalmazott volt, de személy szerint én Palotás képviselő véleményét osztottam. Kovács János: Egyetértek én is Palotás képviselővel, ezért is javasoltam, hogy a képviselőtestület valamilyen formában állítsa fel követelményeit a piac működtetésével kapcsolatosan. Farkas Zoltán: A 4-es pont azt tartalmazza, hogy a vállalkozások élénkítése érdekében a hivatal dolgozzon ki ehhez kapcsolódó pályáztatások elvi rendszerét. A vállalkozásokat alapvetően támogatni elsősorban biztos gazdasági környezettel lehet. Ha egy döntést megváltoztatok, mint pl. ebben a témában is, akkor az már feltételez egy nem stabil gazdasági környezetet, s elriasztja a vállalkozókat. Ha elkészül a program, mely azt tartalmazza, hogy Nagykanizsán milyen lehetőségek lesznek, hova lehet tőkét befektetni, ezeket ismertetjük a vállalkozóval, akkor ők csak ugy jönnek, ha az emiitett stabil gazdasági környezetet biztositjuk, amit mi a határozatainkkal kialakitunk. Krémer József: Elhangzott, hogy közvéleménykutatás történt a piac áthelyezésével kapcsolatban, melyet én nem tartok mértékadónak. Magam részéről az egyes pont megtartását javasolom. Támogatom a vásárcsarnok építését, de alternatívában gondolkodva és nem monopolhelyzetet teremtve a városban. Balogh György: Örömmel hallom azt a kérést, hogy döntéseinket ne másítsuk meg. Szeretném emlékeztetni Palotás képviselőt, hogy az - 36 - ifjúsági ház ügyében hozott kéthetes döntést épp ők kezdeményezték, hogy változtassuk meg. Egyetértek a stabil gazdasági környezettel kapcsolatosan elmondottakkal, de az a véleményem, nem mindegy, hogy milyen áron biztositjuk azt. A múltkori alkalommal is elmondtam, hogy monopóliumokat nem adhatunk, s különösen kényes most ez a helyzet, amikor a testület ugy döntött, hogy apportként száll be a vállalkozásba. Pilczer Éva; Palotás Tibortól kérdezem e téma vitájában képviselőként, vagy az Alfától Omegáig Kft ügyvezetője vesz-e részt. Palotás Tibor: Képviselőként veszek részt, mivel semmi olyan kérdés nem hangzott el, ami a Kft-re vonatkozott volna. Pilczer Éva: Akkor azt kérdezem, milyen jogon von vissza egy olyan megegyezést,-amely a három bizottság együttes ülésén volt - miszerint a Kft érdekeit nem sérti az, ha az emiitett határozatnak az utolsó mondatát elhagyjuk. Dr. Kereskai István: A három bizottság többségi döntést hozott, mely alapján testület elé terjesztettek egy határozati javaslatot, amit Palotás Tibor képviselő is elfogadott akkor, most mégis annak a megváltoztatását javasolja. Palotás Tibor: Mint képviselő mondtam el azt a problémát, hogy nem jó egy testületre nézve, ha határozatát változtatja. Azt is hozzáteszem, hogy személy szerint mint a Kft vezetője, hogy részünkről teljesen mindegy, hogy a közgyűlés melyik változatot fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Palotás Tibor képviselő érdekelt ebben a tárgyban és ne szavazzon, az kérem; kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással ugy dönt, hogy az egyes pontban Palotás Tibor érdekelt, ezért annak szavazásában nem vehet részt . Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a határozati javaslatban szereplő l-es pont megmaradjon? A közgyűlés 10 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodással elveti, igy az l-es pont kimarad. Marton István: A határozati javaslat 4-es pontjánál "a vállalkozások támogatásának és élénkítésének" mondatrészből a "támogatásának és" szavak maradjanak el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a módositó indítvánnyal, kérem szavazzon. - 37 - A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Az előterjesztés két pontra szükült le, aki egyetért a módosításokkal, törlésekkel, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 186/1991. számú határozat a) A közgyűlés a 93/1. hrsz-u /2 hektár 2088 m2/ és a 123/1. hrsz-u /3479 m2/ önkormányzati tulajdonban lévő földterületeket a vásárcsarnokkal kapcsolatos vállalkozásba apportként beviszi. Felkéri a Városfejlesztési, a Városüzemeltetési és a Gazdasági Bizottság vezetőjét, hogy dolgozzanak ki javaslatot, hogy az apportként való bevitel esetén milyen feltételeket határoz meg a vállalkozónak és ezt terjessze a közgyűlés elé. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester és a bizottságok elnökei b) A vállalkozások elősegítése érdekében a Polgármesteri Hivatal dolgozza ki a vállalkozások élénkítésének, valamint az ehhez kapcsolódó pályáztatások elvi rendszerét. Határidő: 1991. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 12. Tájékoztató a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakításának állásáról /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A határozati javaslat utolsó mondatát kellene pontosítanunk, azt, hogy a közgyűlés 1992-ben meddig döntsön. Javaslom az első félév végéig lévő időszakot és 1992. I. félévében döntsünk. Marton István: Ugy gondolom a közbeékelt félmondatot kihúzhatjuk, mert a másik két vállalat átalakítása során szerzett tapasztalatok igy teljességgel érvénytelenek. Az a javaslatom, hogy ez már az I. negyedévben történjen meg, ugyanis ezt a tevékenységet elhuztuk egy évvel. 38 - Dr. Henczi Edit: A más vállalatok átalakításáról szerzett tapasztalatoknál nem arra gondoltunk, hogy ugyanugy kell átalakítani, mint az IKKV-t, hanem arra, hogy egy kicsit jobban meg kellene fontolni, előkészíteni az átalakítást, nehogy akkora veszteséggel történjen az is, mint az IKKV-nál. Ezért tettük azt a javaslatot, hogy inkább háromszor tárgyalják a bizottságok együttesen az előkészítés fázisában az átalakítás ütemét, menetrendjét, részleteit, nehogy az átalakítás után derüljön ki, hogy ugy járunk mint az IKKV-nál, hogy volt vezetője, nincs vezetője, nem tudjuk, hogy pályáztassunk, ne pályáztassunk, milyen formában legyen az, Ezért javasoltuk a végső határidőt a következő év I. félévében megjelölni . Dr. Kereskai István: Először a módosító indítványt teszem fel szavazásra. Aki egyetért Marton képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a félév végéig döntsön a testület e témában, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 187/1991. számú határozat A Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakításáról — figyelembe véve egyéb vállalatok átalakítása során szerzett tapasztalatokat is -a közgyűlés 1992 I. félévében dönt. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 13. javaslat a közterületek használatáról szóló 5/199. (III.4.) sz. és a 10/1991. (IV.18.) számú rendelettel módosított 1/1982. (II.4.) sz. tanácsrendelet módosítására /írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A helyi rendelet eddig is tiltotta a közterületen lévő szeszesital f ocfyfesztást. Az utóbbi időben a Jugoszláviában bekövetkezett események miatt rendkívül nagymértékű szeszcsempészet indult meg, és ezeket engedéllyel és engedély nélkül közterületen kívánják árusítani. Kifejezett és határozott tiltó rendelkezésünk i - 39 - nem volt ezídeig, és szeretnénk elérni azt, hogy a közterületen sem személygépkocsiról, sem kisasztalról ne lehessen ilyet árusítani. Ezért kérjük a rendelet módositását. Balassa,Béla: Ez vonatkozik-e a vendéglátóegységek teraszos részeire is? Dr. Henczi Edit: Nem erről van szó, külön a rendelet melléklete meghatározza, hogy milyen feltételek mellett engedélyezhető ez. Itt arról van szó csupán, hogy ne lehessen árusitani a vállalkozói igazolvány alapján a parkolókban, közterületen. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 22/1991. (XI.4.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 22/1991. (XI.4.) számú rendelete a módosított 1/1982. (II.4.) számú tanácsrendelet kiegészítésére. /A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva./ 14. Előterjesztés Rózsahegyi Ferencné ápolási díj fellebbezés ügyében (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a bizottság elnöke Krémer József: Ha nem hajlandó más ápolni, mint a néhai férje unoka huga, akkor f§ el kell utasítanunk? Dr. Kereskaí István: A jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy ezért díjazást állapítson meg neki a testület. Czotterné Ivády Zsuzsa: Nincs-e arra lehetőség, hogy rendszeres szociális segélyben, vagy más anyagi juttatásban részesítsük a személyt? Takács Zoltán: Kezdeményezni kellene az erre vonatkozó jogszabály módosítását. Dr. Kereskaí István: A jogszabály a Polgári Törvénykönyv általános szabályaira hivatkozik, mely szabályozza, hogy ki értendő hozzá- 4 0- tartozónak, aki nem tartozik ebbe a körbe, ápolási díjban nem részesülhet . Palotás Tibor: A közgyűlés szándéka érződik, hogy segíteni szeretnénk ebben az ügyben. Ha ápolási díjban nem részesülhet, akkc-r havonta hasonló összeget szociális segély címén kapjon, ha erre lehetőség van. Dr. Spingár László: Csupán a fogalmak tisztázása céljából szeretnék tájékoztatást adni. Az ápolási díjat az ápoló kapja, mig a szociális segélyben az részesülhet, aki egy másik jogszabály alapján a rászorultsága miatt igényelheti. Ez utóbbi egy külön vizsgálat tárgyát képezheti. Tehát most szociális segélyezési ügyben nem dönthet a testület, hanem az ápolási dij tárgyában. Az erre vonatkozó jogszabály azt akarja elősegíteni, hogy a betegek a családban kerüljenek ápolásra. Dr. Henczi Edit: Két különböző jogintézményről van szó. Az egyik, ha valaki anyagi juttatásra szorul, mert a saját eltartására nem képes, az eseti, vagy rendszeres segélyben részesülhet. Mig a másik, az ápolási dij annak jár, aki vállalja, hogy valamelyik családtagját ápolja. Tehát ténylegesen munkát végez, s ezt gyakorlatilag bizonyos feltételek esetén munkaviszonynak elismerik. Ezt a kérelmet azért kell elutasítani, mert ápolási díjra a Ptk. szabályai szerint ez a rokonsági fok már nem jogosít. A hivatalnak kötelessége, hogy megvizsgálja az ápolt oldaláról milyen segítséget tudunk adni, de ez nem a napirend tárgya. Balogh György: A határozati javaslat jogosan került-e elénk, magasabb jogszabály ellen hozhatunk-e határozatot? Dr. Henczi Edit: Az elsőfokú jogkört a képviselőtestület a polgármesterre ruházta. A jogszabály értelmében ápolási dij Rózsahegyi Ferencnének nemiadható, ezért kérelme elutasításra került. Minden elsőfokú határozat ellen fellebbezési lehetőség van, mivel első fokon átruházott hatáskörben a polgármester járt el, másodfokon a képviselőtestületnek kell döntenie. Dr. Csákai Iván:A bizottsági ülésen is megfontolásra került, hogy a kérelmező milyen sgélyezési formában részesíthető, mivel ápolási dij nem adható a részére. A környezettanulmány alapján részére csak eseti rendkívüli segély adható, mely problémáját nem oldja meg. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon . A közgyűlés 23 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: - 41 - 188/1991. számú határozat A közgyűlés Rózsahegyi Ferencné Nagykanizsa, Törökvári u. 107. szám alatti lakos ápolási díj ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja. Utasítja a Polgármestert, hogy a kérelmező részére az indoklással ellátott elutasító határozat megszerkesztéséről és kikézbesítéséről gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 15. Javaslat önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok elidegenítésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Kovács János: Javasolom, hogy a Szent Flórián tér 15. számú ingatlan elidegenítéséről ma ne döntsünk. Balassa Béla: Van-e arra valamilyen technika, ha a kikiáltási áron a telek nem kel el? Dr. Kereskai István: A meghatározott összegnél kevesebbért az ingatlanokat nem lehet értékesíteni, ezeket minimálárnak nevezzük. Karmazin József: A városrendezési terv szerint a Szent Flórián tér 16. számú ingatlanon kerül bevezetésre a tömbfeltáró ut. Nem érinti az eladásra javasolt területet. Kovács János: Kiskanizsán mindenki ugy tudja, hogy ezen az ingatlanon lesz a tömbfeltáró ut. Ha ez most eladásra kerül, akkor az ezzel kapcsolatos elképzelés hosszú ideig nem valósulhat meg.g Palotás Tibor: Pontosan arról van szó, hogy az a terület amit most el akarunk adni, ott lehetne a bevezető utat megoldani. A tervezett uton családi ház áll jelenleg, amelyet szanálni kellene ahhoz, hogy ott utat lehessen épiteni. Most lehetőségünk lenne az ut helyét megoldani, igaz nem pont a tervezett módon, hanem mellette, ezért javasolta Kovács képviselő ur, hogy a bizottságok ezt mégegyezer vizsgálják meg. Cserti Tibor: Fontosnak tartom , hogy most került ide ez az anyag , mert a költségvetésnek szüksége van pótlólagos források bevonására. E napirend egyeztetése a bizottságokkal megtörtént. Dr. Kereskai István: Szavazzunk a képviselői indítványról. - 42 - A közgyűlés 18 szavazattal, 5 tartózkodással ugy dönt, hogy a Szent Flórián tér 15. számú házasingatlan elidegenítésével ma nem foglalkozik. Marton István: Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok elidegenítését, az azzal kapcsolatos versenytárgyalásokat korábban az IKKV végezte, most pedig van egy Vagyongondnokság és Házkezelési Intézmény. Kérem, hogy ez utóbbi szervezet végezze a versenytárgyalásokat és ne a gazdasági osztály. Cserti Tibor: A gazdasági osztály nem ragaszkodik a többletfeladatokhoz, de megkérdezem Marton képviselő úrtól, hogy az augusztus óta létrehozott intézmény funkcionál-e a gyakorlatban, be van-e jegyezve, vagy sem. Marton István: Fenntartom az indítványomat, a kérdést feleslegesnek Ítélem meg, ugyanis annak a vállalatnak van ilyen jogosítványa és gyakorlata is van ebben. Dr. Henczi Edit: A polgármesteri hivatalnak is van ilyen gyakorlata, és ha az ingatlanokat nem a hivatalon keresztül idegenitjük el, a bevételek sem az önkormányzat közvetlen bevételei lesznek. Czupi Gyula: Kiderült, hogy a javaslat csak a költségvetési bevételek javítását szolgálja. Ez azt jelenti, hogy máskor 10.000 Ft-os döntés után a gazdasági osztály vezetője jelezte, hogy a forrást nevezzük meg, most fordítva van. Teremtünk forrást, de nem tudjuk, mire lesz elköltve. Az előterjesztés ezt nem tartalmazza. Sserti Tibor: Nem többletforrásról van szó, városi szinten a költségvetési egyensúlyt 1991. november végéig látom megalapozottnak. Decemberben is gazdálkodniok kell az intézményeknek, és a beruházásokat is finanszírozni kell. Erre kell megteremteni az alapot, amely lehet ingatlanértékesítés is. Dr. Kereskai István: Szavazásra teszem fel a javaslatot. Ki ért egyet azzal, hogy az ingatlanértékesítést az IKKV jogutódja bonyolítsa le? A közgyűlés 5 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. Karmazin József: A 3. és 4. ponthoz az észrevételem a következő: a beépítés feltételei nem pontosak, ez félrevezető lehet. A Petőfi u. 17. szám ugyanis a rendezési terv szerint tömbtelken helyezkedik el, tehát önállóan nem beépíthető. Amig ott nem történik telekossze-vonás, vagy a rendezési terv módosítása, addig ez nem hasznosítható. 43 - A Kinizsi u, 15-nél szintén félrevezető az uszótelkes megjelölés, hiszen ebben a térségben nincsenek uszótelkek. Palotás Tibor: Kérem az illetékeseket, szóljanak hozzá, vagy a javasolt két pontot hagyjuk ki. Cserti Tibor: Ugy tudom, hogy ezt az előterjesztést a városfejlesztési bizottság megtárgyalta, a főépitész megerősítette. Amennyiben kockázatosnak tartják a döntést, ezt a napirendet teljes egészében le kell venni. Berezeli Emilia: A Petőfi utcára készült rendezési terv, mely olyan formában javasolja a 17-es számú lakótelek beépítését, hogy az épületet befordítja. Tehát az a javaslat, amely tömbtelkes beépítést javasol már nem él. A Kinizsi utcára átnyitást javasol a terv> de nem zárta ki a lezárást sem. A Szent Flórián tér 15. számú házasingatlan eladása nem akadálya az ut kialakításának. A 42.-44. számú épületre olyan beépítés van javasolva, hogy teljes befordítással többlakásos épületsáv alakítható ki. Palotás Tibor: Javasolom, hogy a Petőfi és Kinizsi utcai telek-értékesités csak a következő ülésen kerüljön megtárgyalásra, mivel a városfejlesztési bizottság véleménye nincs itt. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. Koczfán Ferenc: A 6-os pontnál a Kazanlak krt-nél 350 Ft/m2 az ár, mig a benzinkútnál 3000.- Ft/m2. Ez a terület ennyivel értéktelenebb? Dr. Henczi Edit: Amikor az árakat kialakítottuk, ugy gondoltuk, hogy az ide épülő orvosi rendelő, gyógyszertár részére kedvezményt adunk. Palotás Tüibor: Itt nem az orvosi rendelő területéről van szó, hanem a gyógyszertáréról, mely a Kft tulajdona lesz. Dr.Kereskai István: Aki az előterjesztés szerinti javaslattal - a 2. pont kivételével - egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 189/1991. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa - Rákóczi u. 42* sz. alatti lakótelket 650.000.- Ft kikiáltási árral, - 44 - - Petőfi u. 17.Ik. alatti lakótelket 750.000.- Ft kikiáltási árral, - Kinizsi u. 15. sz. alatti uszötelket kikiáltási árral, 1.350.000.- Ft - Csengerí u. 107. sz.alatti telket kikiáltási árral, 450.000.- Ft - Zemplén Gy-Kazanlak krt.3063/24.hrsz-u ingatlanból 350 m2-t 525.000.- Ft telekárral értékesítésre kijelöli. Utasítja a Gazdasági Osztály vezetőjét, hogy az értékesítéssel kapcsolatos hirdetési és versenytárgyalási fela-adatok elvégzését biztosítsa. Határidő: 1991. december 15. Felelős Cserti Tibor osztályvezető 16. Javaslat kamatadóval kapcsolatos pótigény rendezésére Előadó: Dr. Kereskaí István polgármester Dr. Kereskai István: A mult ülésünkön a kamattámogatás megteremtésének kérdésében ugy foglaltunk állást, hogy a 6 millió forintot a testület zárolja, mig döntés nem születik a felülvizsgálat során, hogy milyen forrásból tudjuk ezt megvalósítani. A bizottság és a hivatal javaslata, hogy fogadja el az előterjesztést a testület. A segélyből ilyen célra fordítható összeget kamatmentes kölcsönként adnánk a rászorulóknak. Ahogy ez visszafolyik a polgármesteri hivatalhoz, a továbbiakban segélyre fordítanánk. Palotás Tibor: A népjóléti bizottság és a hatósági osztály ezt jónak tartja-e? □r. Spingár László: A 6 millió forint elvétele után is marad közel 6 millió forint, melyből folyamatosan történik kifizetés a jövő évi illetve ezévi tanévre. Ez 3.200.000.- Ft. 1,5 millió forintot tudunk átütemezni a rendszeres nevelési segély céljára, és közel 1 millió forint marad még év végéig segélyezésre. Kérem fogadják el polgármester ur javaslatát azzal a feltétellel, hogy a visszafolyó 9 millió forint arányosan legyen megosztva a segélyre, a lakásmobilitásra, illetve a fiatalok pályakezdők lakáshoz jutásának támogatására. Dr. Csákai Iván: A népjóléti bizottság azzal a feltétellel fogadta el ezt az előterjesztést, hogy a visszajutó összeg szociális segélyre lesz fordítva. Az első lakáshoz jutóknál igyekeztünk ugy gazdálkodni, hogy tartalékkal is rendelkezünk. 45 Dr. Kereskai István: Kérem a közgyűlést fogadja el az előterjesztést a hatósági osztály vezetőjének kiegészítésével. A közgyűlés 22 szavazattal egyhangúlag az előterjesztést elfogadja. Dr. Spingár László: Kérem a testület továbbra is hatalmazza fel a népjóléti bizottságot, a lakáskamat támogatásának odaítélésére. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 190/1991. számú határozat a/ A közgyűlés az 1991. évi kedvezményes kamatozású kölcsöntartozások kiváltása céljából szükséges további 11 millió Ft-ot az alábbi forrásokból biztosltja: - az 1991. évi lakásmobilitás biztosítására rendelkezésre álló összegből 3,5 millió Ft-ot - első lakáshoz jutó fiatalok támogatására tervezett összegből 1,5 millió Ft-ot - a költségvetésben gyámügyi segé lyezésre biztositott összegből 6,0 millió Ft-ot A támogatási összegek kamatmentesen a kölcsöntartozás kiváltására folyósithatók. A törlesztőrészletek beérkezését követően ezeket az összegeket az átcsoportosítás arányában az eredeti célra lehet csak felhasználni. Határidő: 1992. december 31. 1996. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b/ A közgyűlés felkéri a népjóléti bizottságot, hogy a lakásgazdálkodásról szóld helyi rendeletnek megfelelően döntsön a lakáskamat támogatási összegek odaité-léséről. Határidő: 1991. december 31. Felelős : Dr. Csákai Iván a bizottság elnöke c/ A közgyűlés a 163/1991. számú határozat a./ pontját hatályon kivül helyezi. i 46 - 17. Javaslat a Nagykanizsa 7108 hrsz-u ingatlan részterületének értékesítésére /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Czotterné Ivády Zsuzsa: A tervrajzon látható, hogy a 7108 hrsz-u telek egyrészét venné meg a kérelmező, mivel annak másik részén kialakítás önállóan nem kezdhető. Javasolom, hogy 50.- Ft/m2-rel olcsóbban, tehát 300.- Ft/m2-ért adjuk el ezt a területet, de akkor az egészet. Takács Zoltán: Szükséges, hogy ottmaradjon a közterület, a másik ok pedig az, hogy középfeszültségű vezeték húzódik a területen. Dr. Kereskai István: A kérelmező nem hajlandó nagyobb területet megvenni, mert nincs rá szüksége, de ha ezt a területet nem adjuk el, akkor az nem hasznosítható . Czotterné Ivády Zsuzsa: Próbáljuk meg a kérelmezővel konszenzusra jutni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért ezzel a kedvezményezett összeggel kérem szavazzon. a javaslattal, hogy próbáljuk meg egyezségre jutni a kérelmezővel, A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.ugy, hogy a Polgármesteri Hivatal nyilatkoztassa az állampolgárt, meg kivánja-e vásárolni az egész területet, és ezt követően dönt a testület a terület elidegenítéséről. 18. Javaslat a Nagykanizsa, Kazanlak krt. 4-10. szám alatti üzletek területének értékesítésére /írásban/ Előadó: Karmazin József osztályvezető Czotterné Ivády Zsuzsa: Javaslat a két vásárolni szándékozó vállalkozó ügyében elutasítást tartalmazott, amit Írásban kézhez kaptunk. A jogszabály értelmében lehetőség van arra, hogy az önkormányzat saját hatáskörében dönthessen a tulajdonába tartozó vagyontárgyak elidegenítéséről. A vásárcsarnok tárgyalása során is megfogalmaztuk, hogy a vállalkozásokat segíteni kell. Arra gondoltunk, hogy egységes határozatnak kell születni és az előbbiekben megfogalmazott szellemben próbáljuk kidolgozni, Az önkormányzat bizza meg ezzel a gazdasági bizottságot, mérje fel azokat a területeket, ahova építési engedélyek kerültek kiadásra és ezek közül városfejlesztési, városüzemeltetési szempontból elfogadható hosszabb távon akkor azokról készül egy külön lista és felkinálhatók a vállalkozóknak, akik birtokolják az építményeket ezeken a területeken. - 47 - Azt szeretném elkerülni, hogy egyesével kerüljenek elénk ezek az ügyek. Ezért javaslom ma a döntés elnapolását a feltételek kidolgozásáig, ezzel egyidejűleg az érdeklődők értesitését. A közgyűlés 18 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 191/1991. számú határozat a) A közgyűlés a Nagykanizsa, Kazanlak krt. 4-10, 9-11. szám alatti üzletek tulajdonosainak kérelmére az üzletek alatti terület elidegenítéséről akkor dönt, ha a gazdasági bizottság az egész várost felölelő javaslatát e tárgykörben leteszi. Addig a kérelmek elbírálását felfüggeszti. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy erről az érintetteket értesítse. Határidő: 1991. november 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b) A közgyűlés felkéri a gazdasági bizottságot, hogy a városfejlesztési és a városüzemeltetési bizottság közreműködésével vizsgálja meg, hogy melyek azok a közterületen létesített üzletek, (szolgáltató egységek) amelyeknek hosszú távú fenntartása indokolt és igy az ottani területek értékesítése célszerű az üzlettulajdonosok részére. A javaslatot követően egyszerre dönt az elidegenítés iránti kérelmekről. Határidő: 1992. március 31. Felelős : érintett bizottságok elnökei 19. Egyebek a) Krémer József: Arra kérném Polgármester Urat, minthogy Siklós Csaba közlekedési miniszter úr jelen lesz hétvégén a konferencián, adjon át a miniszter urnák egy levelet, melyben kéri, hogy támogassa városunk telefonhelyzetének javítására irányuló erőfeszítéseinket . A közgyűlés 18 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. - 48 - b) Balassa Béla: A környezetemben nagy visszhangot váltott ki a helyi adók bevezetése. A központi pénzforrások leszükitése miatt az önkormányzatoknak juttatott keretek mérséklődnek és emiatt nem is öncélú, de szükségszerű a helyi adók bevezetése. Célja mindenképpen az legyen, hogy méltányos, igazságos és széles társadalmi konszenzuson nyugodjon. Ahhoz, hogy a teherviselés igazságos legyen, helyi tebhnikát kellene kidolgozni. Az iparűzési adót az alkalmazási keretek rendeletileg behatárolták, ami a nettó éves árbevétel 3 ezreléke. El kellene érni, hogy Nagykanizsán is azt mondhassák, érdemes vállalkozni. Meg kellene akadályozni azt a tendenciát, hogy tömeges elvándorlásra, vagy telephely kitelepítésre kerüljön sor. Egyik megoldás lehetne, hogy nem kellene ragaszkodni a 3 ezrelékhez. Előfordulhat az a kétes helyzet, hogy a költségek a várost terhelik, mig az árbevétel falun jelentkezik. c) Dr. Henczi Edit: A Szerencsejáték Felügyelettől levél érkezett hivatalunkhoz, hogy kivánunk-e engedélyt adni ilyen tevékenységre, ebben kérem a testület elvi állásfoglalását. (Ismerteti a levél tartalmát). Czotterné Ivády Zsuzsa: Azt jelentené-e, hogyha ilyet engedélyeznénk a nyereségből az önkormányzat részesül-e? Dr. Kereskai István: Szerencsejátékból befolyt összeg az állami költségvetés bevételét képezi. Aki az engedély megadásával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 6 tartózkodással a következő határozatot hozza: 192/1991. számú határozat a) A közgyűlés hozzájárul Nagykanizsa város területén - a vonatkozó jogszabályi keretek között - szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység folytatásához, az Országos Szerencsejáték Felügyelet megkeresése alapján. Határidő: 1991. november 15. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző b) Utasitja a jegyzőt, hogy ilyen irányú kérelem esetén a szükséges hozzájárulást adja meg. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző - 49 - 20. Javaslat a közgyűlés 1991. november 25-i ülésének napirendjére. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 193/1991. gzámu határozat A közgyűlés a következő ülését 1991. november 25-én /hétfő/ du. 14.00 órakor tartja. Napirendi pontok Polgármesteri tájékoztató. Javaslat az Erzsébet tér rendezésének, sirok áthelyezésének ütemtervére. Javaslat a nyilvános illemhelyek üzemeltetésére. Javaslat a Közterület Felügyelet Környezetvédelmi Felügyeletté alakitására. Nagykanizsa Közbiztonságáért Alapitvány létrehozása. Javaslat a víz-és csatornadijaknak a lakások és a nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról szóló 8/1991. (III.25.) számú rendelet módosítására. Tájékoztató a helyi adókról szóló rendelet-tervezetek előkészítéséről. Javaslat a Nagykanizsa 7108 hrsz-u ingatlan részterületének értékesítésére. Piac vállalkozásba adásának lehetősége. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző Más tárgy nem lévén, Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf . "■^ivwv, Dr. Kereskai István polgármester MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJE NAGYKANIZSA |
