* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.73 MB | |
| 2026-02-27 15:18:18 | |
 | |||||||
Nyilvános  177 | 273 | 1991. szeptember 9. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 135-től 149-ig Napirendi pontok 1. Javaslat Kiskanizsa csapadékvíz rendezésének tervezésére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke, Karmazin József osztályvezető 2. Javaslat a vízdíjról szóló 8/1991. számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Ig . Biz. elnöke 3. Javaslat az önkormányzat szociális, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai gyakorlásának átruházására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 4. Javaslat az Ady uti és a Bajcsai Napközi Otthonos Óvodák szakmai önállóságára (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt.és Kult. Bizottság elnöke 5. Javaslat Erzsébet térért alapítványra Előadó: Dr.Kereskai István polgármester 6. Javaslat mezőgazdasági kárbecslő bizottság létrehozására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 7. Egyebek a.) Javaslat beruházási célokmányok jóváhagyására Előadó: Karmazin József osztályvezető b.) Javaslat a 0110/1 hrsz. ingatlan elidegenítésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke c.) Képviselő önálló indítványa helyi adó kérdésében (írásban) Előadó: Göndör István képviselő d.) Nemzeti emlékhely alapítvány Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző e.) Javaslat intézményi költségvetési keret átcsoportosítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor és Gerenssér Tibor osztályvezetők f.) Javaslat Erzsébet téri parkoló üzemeltetésére Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Zárt ülés: g.) Javaslat ad-hoc bizottság létrehozására, az IKKV vagyonhasznosítási szerződés felülvizsgálatára h.) Kollégiumok ügye Előadó: Minorics Piroska az Okt.és Kult, Bizottság elnöke j.) Javaslat képviselői költségtérítésre Zárt ülés vége. k.) Javaslat a közgyűlés 1991. szeptember 30-i, 1991. október 7-i üléseinek napirendjére A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-15/1991 NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Jegyzőkönyve 1991. szeptember 9-i üléséről Határozatok száma: 135-től 149-ig Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991. szeptember 9-én (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa> Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr.Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Kovács János* Krémer József, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Takács Zoltán, képviselők. Igazoltan távol: Dr. Csákai Iván, Stamler Lajos. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Fazekas István, Karmazin József, Gerencsér Tibor, Cserti Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia városi főépítész, Dr. Lukácsa Erzsébet csoportvezető, Nagy Imre a Kanizsa Újság munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Gyuricza Béla altábornagy, Preininger Ambrus vezérőrnagy, Poprádi Zoltán alezredes Dr.Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. Javasolom, a napirendi pontok tárgyalása előtt honvédségi tájékoztató meghallgatását Gyuricza Béla altábornagy előadásában. A "közgyűlés a javaslattal egyhangúlag egyetért, zárt ülést rendel el. Gyuricza Béla: Tájékoztatom önöket városukban lévő katonai alakulatok jövőbeni sorsáról. A múlt évben megtörtént a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai alapelvek kidolgozása. 1991. juniusában az utolsó szovjet katonai szervezet is elhagyta az ország területét, így a magyar fegyveres erőkre hárul az ország szuverenitásának védelmed Ehhez néhány szervezeti lépést kellett megtenni. Befejeződtek azok a vizsgálatok, melyek -áttelepítések előtt- szokásosak. Jelen esetben a védelem általános szempontjain kivül figyelembe kellett venni a^gazdaságosságot, valamint a hivatásos állomány életében jelentkező egzisztenciális gondokat. Sok katonai objektumot megvizsgáltunk az országban a létszám csökkentésével természetes, hogy az objektum mok száma is kevesebb lesz. Az itt lévő laktanyákból mintegy másfelet szeretnénk felhasználni, a többit pedig felszabadítjuk, hasznosításukról egy későbbi kormányrendelet értelmében lehet szó. Szándékunk az, hogy a Thury laktanyát teljes egészében, a Kossuthnak pedig jelentős részét felszabadítjuk 1992. nyarától. - 2 - Az itt maradó létesítmények sorsáról a Kormánykuratórium dönt. Ezek az objektumok a Magyar Állam tulajdonát képezik, így csak bérbe adhatók. A szovjet csapatok miután elhagyták az ország területét, így az országunk keleti részén minimálisan rendelkeztünk harci egységekkel, ami egy szuverén állam védelmét biztosíthatná. Ezért a hadsereg csapatait a Tiszáról keletre szervezte át. 1989. novemberében kormányunk a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások meggyorsításaként önként elsőként 30-35 %-os létszámcsökkentést vállalt, amelyet a mai napig 32 %-ban teljesített. A másik ilyen lépés amelyet az év tavaszán valósítottunk meg, hogy a Magyar Köztársaság lemond olyan csapatról, amely nukleáris robbanófej célbajuttatását teszi lehetővé. Ezért került sor a tapolcai dandár felszámolására. Jelenleg 12 dandárral rendelkezünk. A kormány állásfoglalása alapján 1992. december 31-ig a Magyar Honvédség 90 ezer fős béke létszámmal rendelkezhet. A napokban született olyan döntés, hogy Lenti térségében meglévő dandárt nem mozdítják. Az előbb már említettem, hogy Nagykar nizsán szükitve lesznek a csapatok, az ittlévő rakéta légvédelmi alakulat máshová kerül, a Gábor Áron laktanyából. Palotás Tibor: A laktanyák mely részei kerülhetnek hasznosításra? Balassa Béla: Városunk lakóinak régi vágya, hogy főiskola létesüljön itt.Van-e arra lehetőség, hogy térítésmentesen juthassunk valamelyik kiürült objektumhoz. Volt-e már erre az országban precedens? Takács Zoltán: A laktanyán kivüli gyakorlótereket érinti-e ez az elképzelés? Krémer József: Jól értettem-e> hogy a Gábor Áron teljes egészében katonai célra maradna, és csupán a Kossuth laktanya egy része kerülhetne hasznosításra. Czotterné Ivády Zsuzsa: A kiskanizsai reptér a Honvédelmi Minisztérium tulajdonjogaként van bejegyezve? Ha igen, tervezik-e ennek fenntartását, vagy gördítenének-e akadályt az elé, ha mi ezt polgári célra kívánnánk fordítani. Gerencsér Tibor: A személyi állomány sorsa mi lesz. Az egészségügyi szolgáltatásokat, s az ezzel összefüggő együttműködést hogyan képzelik el? Cserti Tibor: Van-e a honvédségnek valamilyen elképzelése a földterületekkel kapcsolatban az önkormányzatokkal való együttműködésre? Gyuricza Béla: A Thury laktanya teljes objektum rendszere bérbe-adható (művelődési ház, rendelőintézet). Ugy gondoljuk ezek a létesítmények a városé maradhatnának, használhatnák az itt élők. A kuratórium jelenleg nem teszi lehetővé az eladást, csak a bérbeadást. 1992-től tudjuk megmondani, melyek azok a lőterek, gyakorlóterek, melyek szabaddá válnak. Ezeket a földterületeket, melyek korábban legelők voltak, megpróbáljuk az eredeti állapotuknak megfelelően visszaállítani. Ennek lebonyolítása a parlament döntésétől függ. A Kossuth laktanyában lévő kisebb raktárbázisokat, tárolótereket a honvédség megtartaná, a többi bérbe 3 - adható. A reptereinket megtartjuk, de nem zárkózunk el azok közös hasznosításától. Erről bővebb felvilágosítást mondani most még nem tudok, de az ezzel kapcsolatos szabályozás folyamatban van. Zárt ülés vége. A képviselők száma 26 főre csökkent, mivel Dr. Kereskai István polgármester más elfoglaltsága miatt az ülésről eltávozott. Továbbiakban a közgyűlést Farkas Zoltán alpolgármes-* ter vezeti. Farkas Zoltán: A meghívóban szereplő napirendi pontokon kivül van-e más javaslat? Czupi Gyula: Módosító indítványként javasolom, hogy a kollégiumok ügye ma ne kerüljön megtárgyalásra. Takács Zoltán: Az SZMSZ módosítására a következő javaslatot tetszem. Az SZMSZ 12. §-ának/3/ bekezdése úgy rendelkezik, hogy a soros ülésre szóló meghívót a közgyűlés napját megelőzően legalább 5 nappal ki kell kézbesíteni. Úgy módosítsuk, hogy legalább 4 munkanappal az ülés megkezdése előtt kapjuk kézhez az anyagot. Kérem, értsenek azzal egyet, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság foglalkozzon a kérdéssel. A Szervezeti és Működési Szabályzat több helyen kimondja, ha a közgyűlés elnöke távol van, az ülést az alpolgármester vezeti, ha ő sincs, akkor a bizottság elnöke. Üléseink 8-10 órásak, rendkívül fárasztó tevékenység egy embernek vezetni az ülést. Ezért indokolt, hogy a jelenlévő polgármester átadhassa az ülés levezetésének jogát az alpolgármesternek, vagy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnökének. Magyar József:Kapcsolódom Takács képviselő javaslatához, próbáljuk leszűkíteni a napirendi pontokat és csak rendkívüli esetben engedjük meg, hogy a napirendeken kivül még 2-3 előterjesztést kapjunk az ülések előtt. A mindenkori levezető elnök pedig ügyeljen arra, hogy a hozzászólások ne lépjék túl az előterjesztett anyag mennyiségét. Jancsi György: Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság fogalmazza meg azt is, hogy a testületi üléseken érezhető legyen a különbség a bizottsági üléssel szemben. A tárgyalásainknak felkészültebbeknek, eredményesebbeknek kell lennie. Farkas Zoltán: Egyetért-e a közgyűlés, hogy Takács Zoltán képviselő Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával kapcsolatos indítványát az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság vizsgálja meg, es azt terjessze a közgyűlés elé. A közgyűlés 26 szavazattal, egyhangúlag úgy foglal állást, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására tett javaslatot vizsgálja meg és az ezzel kapcsolatos megállapításait terjessze a közgyűlés elé. Balogh György:Kérem a kollégium ügyében foglaljunk állást. - 4 A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodással egyetért, hogy a kollégiumok ügyét ma tárgyalják. Marton István: A múltkori zárt ülésen az IKKV-ból alakítandó gyorsjavító részleggel kapcsolatosan a területi jog nem lett tisztázva, javasolom, hozzunk lékre egy ad-hoc bizottságot, amely döntési jogkörrel van felruházva. Farkas Zoltán: Az egyebek napirendi pont keretében a felvetésre visszatérünk. Ki ért egyet azzal, hogy az intézményi költségvetési keret átcsoportosítását a kiskanizsai csapadékvíz rendezését, az Erzsébet téri parkoló ügyét tárgyaljuk. Jesch Aladár: Kérem a kiskanizsai csapadékvíz rendezésével kapcsolatos előterjesztést előre venni. A közgyűlés az intézményi költségvetési keret átcsoportosításáról a kiskanizsai csapadékvíz rendezéséről szóló előterjesztés tárgyalásával egyhangúlag egyetért, az utóbbi megvitatását előbbre veszi. 23 szavazattal, 2 tartózkodással az Erzsébet téri parkoló ügyét az egyebek napirend keretében tárgyalja. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javasolt napirendi pontokat elfogadja. 1. Javaslat Kiskanizsa csapadékvíz rendezésének tervezésére(írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Karmazin József osztályvezető 2. Javaslat a vízdíjról szóló 8/1991. számú rendelet módosítására (írásban) Előadó : Balogh György az Ügyrendi és lg . Biz.elnöke 3. Javaslat az önkormányzat szociális, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai gyakorlásának átruházására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 4. Javaslat az Ady uti és a Bajcsai Napközi Otthonos Óvodák szakmai önállóságára (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt.és Kult. Bizottság elnöke 5. Javaslat Erzsébet térért alapítványra Előadó: Dr.Kereskai István polgármester 6. Javaslat mezőgazdasági kárbecslő bizottság létrehozására(írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 7. Egyebek a.) Javaslat beruházási célokmányok jóváhagyására Előadó: Karmazin József osztályvezető b.) Javaslat a 0110/1 hrsz. ingatlan elidegenítésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke - 5 - c.) Képviselő önálló indítványa helyi adó kérdésében (írásban) Előadó: Göndör István képviselő d.) Nemzeti emlékhely alapítvány Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző e.) Javaslat intézményi költségvetési keret átcsoportosítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor és Gerenssér Tibor osztályvezetők f.) Javaslat Erzsébet téri parkoló üzemeltetésére Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Zárt ülés: g.) Javaslat ad-hoc bizottság létrehozására, az IKKV vagyonhasznosítási szerződés felülvizsgálatára h.) Kollégiumok ügye Előadó: Minorics Piroska az Okt.és Kult, Bizottság elnöke j.) Javaslat képviselői költségtérítésre Zárt ülés vége. k.) Javaslat a közgyűlés 1991. szeptember 30-i, 1991. október 7-i üléseinek napirendjére 1. Javaslat Kiskanizsai csapadékvíz rendezésének tervezésére Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Karmazin József osztályvezető Takács Zoltán: Javasolom, hogy aki a szennyvíz elvezetését tervezi, az kapja meg a csapadékvíz elvezetésének tervezését is, mert a kettő összefügg. Kérem, hogy a tervezés egy lépcsőben valósuljon meg. A közgyűlés Takács Zoltán képviselő javaslatát 25 szavazattal, egyhangúlag elfogadja, és a következő határozatot hozza: 135/1991. számú határozat A közgyűlés a kiskanizsai városrész csatornázására vonatkozó pályázat nyertesét egyúttal megbízza a csapadékvíz elvezetési rendszer tervezésével is. A két terv egyidejű elkészíttetése szakmailag indokolt és költségkimélő is. Határidő: 1991. szeptember 30. Felelős: Karmazin József osztályvezető 2. Javaslat a vízdíjról szóló 8/1991. számú rendelet módosítására Előadó:Balogh György az Ügyrendi és lg.Bizottság elnöke 6 Balogh György: Palotás úr javaslatával,mely a rendelet módosítására irányult, egyetértünk, bevezetését január 1-tól javasolom. Palotás Tibor: Nem értek egyet a január 1-i bevezetéssel, hanem az azonnalit javasolom, mivel semmi sem indokolja elhalasztását. Határozott utasítást kapjon az IKKV jogutódja, hogy egy hónapon belül dolgozza ki a javaslat alapján a véleményét, s terjessze a közgyűlés októberi ülése elé. s Balogh György: A mostani rendszer nem igazságos elosztási módszer, ezért módosítani kell. Véleményem szerint a Palotás képviselő úr által felvetett szorzókat most nem fogadhatjuk el, azt pontosan ki kell dolgozni a városüzemeltetési bizottság és az ügyrendi és igazgatási bizottsággal közösen, legkésőbb január l-ig módosítani kell a rendeletet. Annyi vizet fogyaszt a lakosság, amennyit a vízmérőről leolvasnak. A vita tárgyát az képezi, j hogy egy-egy vízmérőhöz tartozó fogyasztók milyen arányban osztoznak ezen a díjon. A nagycsaládosokat valóban hátrányosan érinti. Pilczer Éva: A bizottság tagjaként résztvettem a tárgyalásokon, ahol elhangzott, hogy junius 30-ig a befizetett és a vizmű által mért díj közötti különbség 100 ezer Ft az önkormányzati bérlakásoknál és ez nem indokolja, hogy a tavalyi vízfogyasztás 70 %-át vegyük alapul. Egyetértek Palotás képviselő azon véleményével, ahol 7-en 8-an laknak akkor engedményt, vagy kedvezményt biztosítsunk. Nem javaslom a rendelet január l-e előtt való módosítását. Takács Zoltán: Meggyőződésem, hogy ez a rendszer nem igazságos. Az csak akkor lehetne, ha mindenki külön vízórával rendelkezne. Módosító javaslatom, hogy január l-re készítsenek elő egy űj vizdíj rendeletet, továbbá, hogy az a család, amely 1.500 Ft-nál több vízdíjat fizet, ha szükséges szociális alapon kapjon kiegészítést. Hosszú távon célként kell kitűzni az önálló vízórák felszerelését, még oly módon is, hogy ez a lakbérekből levonható lenne. A bizottságok dolgozzák ki az önálló vízóra felszerelésének lehetőségét, rendszerét. Farkas Zoltán: Az eddig elhangzottak alapján két vélemény alakult ki. Az egyik, mely az előterjesztésben is megfogalmazásra került Palotás képviselő javaslatával azonos. Az eltérés a vizdíj bevezetésének időpontjában van. Palotás képviselő szerint a rendelet módosítását a következő közgyűlésre kell hozni, annak elfogadása után azonnal bevezetni. Czupi Gyula: Szabad-e a vizsgálatokat megelőzve a végeredményről dönteni. Ez azt jelentené, hogy előre megmondjuk, hogy milyen határidővel lépjen hatályba. Nem volna-e jobb, ha azt kérnénk, hogy Olyan előterjesztés legyen, ami megvilágítja azt, hogy mit jelent ha visszamenőleg léptetjük hatályba a rendeletet és mivel járna, ha a jövő év elejétől kerülne bevezetésre. Marton István: .Javasolom, hogy ne a következő közgyűlésen, hanem azt követően kerüljön sor a rendelet módosításának megtárgyalására, arra elő lehet készíteni. - 7 - Farkas Zoltán: Javaslat az, hogy október végéig a rendelet módosítására kerüljön sor, s annak bevezetésének időpontjáról akkor döntsön a testület. Kérem a képviselőket, az elhangzott javaslattal kapcsolatosan szavazzanak. A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : 136/1991.számú határozat A közgyűlés a víz- és csatornadíjaknak a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról szóló 8/1991. (III.25.) számú rendelet módosítását szükségesnek tartja. A rendeletmódosítás kidolgozásával az Ügyrendi és Igazgatási-, valamint a Városüzemeltetési Bizottságot bízza meg. Határidő: 1991. október 31. Felelős: Balogh György az Ügyrendi és lg.Biz. elnöke Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke 3 Javaslat az önkormányzat szociális, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai gyakorlásának átruházására Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző Dr.Henczi Edit: A következő időszakban több esetben is kellene ilyen kérdéskörrel foglalkoznunk. Magyar úr felvetette, hogy nagyon sok a napirend, hosszúak az ülések. Természetesen ezt mi is tudjuk, többek között ezért is fogjuk a következő időszakban több alkalommal kezdeményezni, hogy a testület a hatáskörök gyakorlását ruházza át a bizottságra, vagy a polgármesterre.Ilyen esetben beszámolási kötelezettség van a hatáskör gyakorlásával megbizottnak. Jogszabály jelent meg az önkormányzat szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatairól. A részletes feladatköröket felsoroltuk, a határozati javaslatot több variációban terjesszük a képviselőtestület elé. Azt szeretnénk, ha a testület egyetértene azzal, hogy a hatáskörök gyakorlására kijelölt szervezet évente egyszer számoljon be március 31-i határidővel. Palotás Tibor: Ha bármelyik változatot is fogadjuk el, lehetőség van-e arra, hogy az állampolgári panaszok itt a közgyűlés előtt kerüljenek megtárgyalásra? Dr.Henczi Edit: Amennyiben a testület ezt a jogkörét akár a bizottságra, akár a polgármesterre átruházza, a hozott határozat elleni fellebbezés a közgyűlésre tartozik. Dr.Matoltsyné dr.Horváth Ágnes: A Népjóléti Bizottság ülésén tárgyaltuk e témát, és úgy gondoljuk, hogy a 2-es megoldás lenne jobb, ugyanis a hivatal munkáját nagy mértékben akadályozná a feladatkörök szétválasztása. - 8 - Krémer József: A 3-as variációban szerepelnek olyan témák (orvosi körzetek megállapítása, társadalmi gondozók, idősek klubjában orvosi munkát végzők díjazása, stb.) melyek nem rendszeresek. Ebben nem kivánja-e a bizottság az álláspontját érvényesíteni? Dr.Matoltsyné dr.Horváth Ágnes: A bizottság a felsorolásban szereplő lényeges dolgokat fogja megtárgyalni, valamennyi ügy intézését nem tudja felvállalni. e Farkas Zoltán: A hatáskör telepítés nem azt jelenti, hogy a bizottság az előkészítő munkából ki van zárva. Ha a polgármesternél van a hatáskör, a jó döntéshozatalhoz ezekben az esetekben a bizottság és a szakemberek véleményét is ki fogják kérni. A munkának a színvonalát az minősíti, hogy hány fellebbezés kerül a közgyűlés elé. -> Magyar József: Jogi rendelkezés értelmében a segélyezések felülvizsgálatára két évenként kerül sor. Jogszabály írja elő, hogy pl. kik kaphatnak tejjegyet. Ha valaki kimarad ebből, mi a teendő. Jelentkeznie kell? Dr.Henczi Edit: Az általunk nyilvántartásba vett családok a jogszabályban meghatározott feltételek szerint részesülhettek tejjegyben. Ha egy hátrányos helyzetű család nyilvántartásunkban nem szerepel, akkor jelentkeznie kell. Farkas Zoltán: Ilyen esetek elkerülése érdekében azt lehetne tenni, hogy a jogosultság feltételeit közzétenni, hogy aki kimaradt, tudja, hogy ő jogosult és akkor jelentkezni fog. Böröcz Zoltán: A 3. variációval értek egyet. Balogh György: Megkérdeztem a bizottságot, el tudja-e látni azt a feladatot, melyet a 3. variáció elfogadása esetén kapna. Olyan választ kaptam, nem. Farkas Zoltán: A 2-es és 3-as változatra hangzottak el javaslatok, kérem a képviselőket szavazzanak. A közgyűlés a határozati javaslat 2. pontját 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja, a 3-as variációt 7 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 9 tartózkodással nem fogadja el. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 137/1991. számú határozat A közgyűlés az 1991: XX. tv. 135. §-ának a-t; pontjaiban meghatározott szociális, valamint gyermek-és ifjúságvédelmi hatáskörének gyakorlását a polgármesterre átruházza. Utasítja a polgármestert, hogy az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről évente egyszer számoljon be. Határidő: évente március 31. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester Dr.Csákai Iván biz.elnök - 9 - 4. Javaslat az Ady uti és a Bajcsai Napközi Otthonos Óvodák szakmai önállóságára Előadó: Minorics Piroska az Okt.és Kult.Bizottság elnöke Czupi Gyula: Az átszervezés járhat munkahely vesztéssel is? Gerencsér Tibor: A döntésnek sze«mélyi vonzata is lehet. Az érintettek ettől függetlenül kérik az állást. A Zetkin uti és az Ady utcai óvoda megadja azt a lehetőséget, hogy egy óvodavezető legyen. Abban az esetben, ha különválik a két intézmény, akkor egyvalaki elveszíti az állását, a másik oldalról megspórol egy státuszt. Ettől függetlenül mindkét intézmény kéri az önállóságát. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza. (A jelenlévő képviselők száma 23 fő) 138/1991.számú határozat A közgyűlés egyetért azzal, hogy az Ady uti Napközi Otthonos Óvoda az V.sz. Óvodai Igazgatóságtól, a Bajcsai Napközi Otthonos óvoda a III.sz. Óvodai Igazgatóságtól külön, szakmailag önálló egységként működjön. Az önállóvá vált intézmények vezetői álláshelyeit meg kell pályáztatni. Az új vezető kinevezéséig a szakmai irányítást mindkét intézményben a jelenlegi részlegvezető végzi, gazdálkodási feladatait -a többi óvodához hasonlóan- a Humán GESZ bonyolítja. Határidő: 1991. október 1. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester 5. Javaslat Erzsébet térért alapítványra Előadó: Dr.Kereskai István polgármester Dr.Henczi Edit: A korábbi testületi ülésen félbeszakítottuk e téma tárgyalását, mert a kuratórium tagjaiként javasolt személyek a testületi ülésen nem voltak jelen és nem tudtak nyilatkozni, hogy vállalják-e a megbízást. A javasolt személyek közül Szabó Bakos Szilárd, Lovrencsics Lajos, Csiki György, Makrai Mártonné, Berezeli Emilia elfogadták a megbízatást. Nincs akadálya annak, hogy az alapítványt létrehozzuk. 19 képviselő tett alapítványi hozzájárulást 3.000 - 3.000 Ft összegben, amely összesen 57.000 Ft. Az alapítvány tárgyalásakor szóbakerült, hogy amennyivel az alapító tagok támogatják az alapítványt, ugyanekkora összeggel az önkormányzat is anyagi segítséget nyújt. Az alapítvány célja, az Erzsébet térről az 1945-ös szobor eltávolítása és a tér új arculatának kialakítása, megteremtése. 10 Krémer József: Én is hozzá kivánok járulni az alapítványhoz 3.000 Ft-tal. Palotás Tibor: Elhangzott mi az alapítvány célja. Megkérdezem, hogy ez a kuratórium fog-e foglalkozni az Erzsébet tér átalakításával? A közgyűlés feladatokat határozott meg október 23-ig. Szeretném bejelenteni, mint az Alfától az Omegáig ügyvezetője, 40 ezer Ft-ig a KFT részt vállalna az Erzsébet téri építmény lebontásában. Ha a jelenleg rendelkezésre álló összeg nem elég, akkor ki fogja pótolni? Dr.Henczi Edit: (felolvassa a kuratórium szabályát) Köszönjük a KFT felajánlását, a képviselőtestület döntött arról, hogy október 23-ig a szobrot el kell távolítani, továbbá a városházáról a régi címert le kell venni. Miután ezt a hivatal feladatul tűzte ki, az ehhez szükséges összeget a Polgármesteri Hivatal költségvetéséből kell biztosítani. Az alapítvány létrehozása későn történt, amennyiben a célhoz szükséges összeg nem áll rendelkezésre, a hiányzó összeget a hivatal megelőlegezi. A sírok exhumálása, a szobor eltávolítása ügyében a szovjet nagykövetséget megkerestük, ahonnan eddig válasz még nem érkezett. A tér arculatának kialakítását az alapító tagok döntik el. Göndör István: Ha a feladat teljesül, az alapítvány tőkéje a városi költségvetésbe kerül? Dr.Henczi Edit: Az alapító okirat 8. pontja tartalmazza, hogyha az alapítvány célja megvalósul, vagy lehetetlenné válik közérdekű kulturális célra használható fel. Farkas Zoltán: Az elhangzott javaslatokra figyelemmel kérem a képviselőket szavazzanak. A közgyűlés az alapító okiratot 22 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. (A jelenlévő képviselők száma 24 fő) A kuratórium elnökének 20 szavazattal, 4 tartózkodásai Szabó Bakos Szilárdot választja. A közgyűlés a kuratórium tagjainak Lovrencsics Lajos - 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással Berezeli Emilia - 21 szavazattal, 3 tartózkodással Csiki György - 22 szavazattal, 2 tartózkodással Makrai Mártonná - 21 szavazattal, 3 tartózkodással személyeket választja. A közgyűlés az alapítványhoz 21. tagként -22 szavazattal, 2 tar-tozkodassal- 60" ezer Ft-tal hozzájárul. 11 - Cserti Tibor: Mivel pótelőirányzatról van szó, annak forrásoldalát is meg kellene határozni. Farkas Zoltán: Tekintettel arra, hogy ez előkészítő munkát igényel, javasolom a testület hozzon olyan határozatot, hogy a következő alkalomra a gazdasági osztály jelölje meg a 60 ezer Ft lehetséges forrását. tr- A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással egyetért a javaslattal. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 139/1991. számú határozat a.) A közgyűlés az Erzsébet térért alapítvány alapító okiratában foglaltakkal -a melléklet szerint- egyetért . Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a bejegyzéssel kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1991. szeptember 30. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester b.) A közgyűlés alapító tagként 60 ezer Ft-tal járul hozzá az alapítványhoz, mely forrásoldalának meghatározását a gazdasági osztály dolgozza ki. Határidő: 1991. szeptember 30. Felelős: Cserti Tibor osztályvezető 6. Javaslat mezőgazdasági kárbecslő bizottság létrehozására Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Minorics Piroska: A bizottság 4 tagú lesz? Dr.Henczi Edit: A javaslat szerint igen, ahol szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. A képviselőtestületnek 2 személyt kell javasolnia, mindkettőt a testület tagjai közül. Németh László: Czotterné Ivády Zsuzsát javasolom. (Czotterné Ivády Zsuzsa a jelölést elfogadja.) Palotás Tibor: Nem értem, hogy a biztosító társaságok miért nem szerepelnek a bizottságban? Itt olyan területekről van szó, melyek nincsenek biztosítva? Cserti Tibor: Mezőgazdasági földterületeket ért elemi csapás által okozott kárókkal foglalkozik ez a bizottság és teljesen független bármely más ingatlannal kapcsolatos biztosítási jogügylettől. Itt önkormányzati feladatok ellátásáról van szó. r - 12 - Farkas Zoltán: Dömötörffy Sándor képviselőt javasolom. (Dömötörffy Sándor a jelölést nem fogadja el.) Krémer József: Javasolom Kovács János képviselőt. (Kovács János a jelölést elfogadja.) Farkas Zoltán: Aki a javasolt személyekkel egyetért, kérem szavazzon. e A közgyűlés Czotterné Ivády Zsuzsa személyével 23 szavazattal, 1 tartózkodással; Kovács János jelölésével 23 szavazattal, 1 tartózkodással egyetért. A közgyűlés 24 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : 140/1991. számú határozat A közgyűlés a közigazgatási területén keletkezett mezőgazdasági elemi károk felmérésére és a károk mértékének megállapítására kárbecslő bizottságot hoz létre a helyi Önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. §. /2/ bekezdés ej pontjában kiadott felhatalmazás alapján. A bizottság tagjai: 1.) Az adóhatóság dolgozója, a bizottság elnöke. 2.) A településellátási és fejlesztési osztály mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó ügyintézője (mezőgazdasági szakember). 3.) A képviselőtestület által kijelölt két személy: Czotterné Ivády Zsuzsa Kovács János A képviselőtestület felkéri a bizottság választott tagjait, hogy a kárbecsléssel kapcsolatos feladatok ellátásában vegyenek részt. 7. Egyebek a.) Javaslat beruházási célokmányok jóváhagyására Előadó: Karmazin József osztályvezető Balogh György: Zárt ülésen javaslom a téma megtárgyalását. Farkas Zoltán: Ügyrendi kérdés hangzott el, kérem a testület véleményét. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással, 3 ellenszavazattal zárt ülést rendel el, a kollégiumok ügyének tárgyalására. - 13 Farkas Zoltán: A beruházási célokmányok jóváhagyásával kapcsolatban az 1. pontban a Hámán Kató Leánykollégium fűtésrekonstrukciójára az előirányzott 4 millió Ft helyett az eddigi tárgyalások eredményeként a bekerülési költség várható összege 5,2 millió Ft. A tervezett összeg ez évben,míg a fennmaradó 1,2 millió Ft 1992-b.en kerülne kifizetésre! 4 millió Ft-ért erre a munkára nem tudunk vállalkozót találni. Koczfán Ferenc: Az ajánlatok mennyire részletesek? Cserti Tibor: A célokmány 2-es mellékletében a tervi megoldás befejezéséhez 1991. augusztusi időpont van megjelölve. Tehát a célokmányt módosítás nélkül most már nem lehet jóváhagyni. Úgy tudom a tervező részletes tervet a mai napig nem nyújtott be. Az alapberuházó ezzel kapcsolatban be kivánja jelenteni kötbér igényét. Kérem, hogy ennek alapján a beruházási célokmányt is ilyen tartalommal hagyja jóvá a közgyűlés. Palotás Tibor: A költségvetés módosítása során ütemezve lett az intézmények fűtésrekonstrukciója, melyre az illetékes osztály tett javaslatot. A 4 millió Ft kevésnek bizonyult, nem tudom miről kellene most dönteni, ha a kivitelező az 5,2 millió Ft két összegben való kifizetését elfogadta. Cserti Tibor: Az első ütem jóváhagyott kiviteli tervei nem állnak rendelkezésre. A Polgármesteri Hivatalnak garanciát kell kapnia arra, hogy a tervi megoldás nem akadálya a kivitelezésnek, Jancsi Györgyi Az anyagban az található, hogy intézményi megbízás alapján a fűtés átalakítás tervei elkészültek. A most elmondottak szerint ez nem így van, akkor hogyan lehet pályázatot terv nélkül kiírni, hogyan lehet megállapítani, hogy az 5,2 mill.Ft-ba kerül. Palotás Tibor: A tervek elkészültek, a kivitelező árajánlatot adott. Nem feltétlenül szükséges a fűtési idény megkezdéséig ezt a rekonstrukciót elvégezni, mivel a gőz-távvezeték üzemelésére továbbiakban is szükség van. A Péterfi iskola, a Fiúkollégium és a tanműhelyek továbbra is a mostani módszerrel lesznek fűtve. Marton István: Melyik pályázó nyerte a versenytárgyalást? Tartható-e az anyagban szereplő október 1S-1 határidő? Palotás Tibor: Azok a gőzkazánok, amelyek a régi tanácsház mellett működnek, tönkrementek, maximum még két fűtési idényt bírnak ki. A fűtésrekonstrukció indokolt, mely nem egy ütemben valósul meg. A gőz-távvezeték három intézményt lát el, az egyik most kiesik és gázkazánnal fog működni, a másik kettő pedig gőz-távvezetékről üzemel mindaddig, amig a gázkazán, illetve a hőcserélő el nem készül. A versenytárgyalást az Állami Építőipari Vállalat nyerte az említett összeggel. A Colosseum Kisszövetkezet a tervezést végzi az intézmény külön megrendelése alapján. 14 - Farkas Zoltán: Kérem szavazzunk a fűtésrekonstrukció összegére vonatkozóan elhangzott javaslatról. A közgyűlés 8 szavazattal, 13 tartózkodással nem ért egyet a Hámán Kató Leánykollégium fűtésrekonstrukciójának 1991. évi 4 millió Ft-os, 1992. évi 1,2 millió Ft-os összegével. Dr.Bogár Gáspár: Kérem képviselőtársaimat mérlegeljék még egyszer döntésüket, mjvel az elmúlt télen a Hámán Kató Kollégiumban a diákok 12-13 -os hőmérséklet mellett tanultak. Cserti Tibor: A rekonstrukciós beruházások vonatkozásában az intézményeknek nincs jogkörük, az az önkormányzaté. Javasolom, hogy a közgyűlés kötelezze a Polgármesteri Hivatalt kiegészítő célokmány készítésére, amiben a második ütem előkészítése és költségei körvonalazva vannak. Palotás Tibor: A beruházás elindításáról egyszer már szavaztunk a költségvetés elfogadásakor. Fogadjuk el Cserti Tibor javaslatát a célokmány módosítására. Marton István: Amennyiben új tény merül fel, el lehet rendelni az új szavazást. Koczfán Ferenc: Véleményem szerint nagyon kevés információ alapján szavaztunk. Én ezért is tartózkodtam. Farkas Zoltán: Amikor a testület hoz egy gazdasági döntést,anélkül, hogy ismerné a lehetőségeket, amikor a 4 millió Ft-ot szavaztuk meg, ezt csak irányként lehet kezelni, nem pedig végső számként. Az nem következhet be, hogyha az emiitett összegért nincs kivitelező, akkor az intézménynél ne legyen fűtés. Aki egyetért azzal, hogy a Polgármesteri Hivatal további ütem tervezésére írjon ki pályázatot, illetve beruházásra célokmány készüljön el úgy, hogy ez évben 4,0 millió Ft az előirányzott összeg, 1992-ben 1,2 millió Ft, az kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja . Farkas Zoltán: Aki a határozati javaslat 2.pontjában megjelölt IV.jelű záporkiömlő elvezető csatorna költségeként 30 millió Ft-tal ért egyet, az szavazzon. A közgyűlés az előterjesztést 18 szavazattal, 6 tartózkodással elfogadja. Palotás Tibor: A záportározó rekonstrukciójának előirányzata 6 millió Ft. Amikor Ez a költségvetés előirányzatai közé bekerült, már akkor beszéltünk arról, hogy felmérés szükséges és részletes ajánlat. Én akkor azt reméltem, hogy ebben az évben nem kerül kivitelezésre a létesítmény és nem ennyi összegért. A Vízmű területén történt a záportározó rekonstrukciója, a Vízműnek fenn kellett volna tartania, most miért kell erre 6 millió Ft-ot áldozni* Farkas Zoltán: Az összes bekerülési költség 6 millió Ft, az egységes pénzalapot 2,4 millió Ft-tal érinti. 15 - Cserti Tibor: Elkészült a szennyvíztisztítómű, melyhez kapcsolódik a záportározó rekonstrukciója, aminek a hatósági engedélyezése folyamatban van. A bizottsági viták során figyelemmel kisértük a munkát. A komplex helyreállítás költsége várhatóan 10,5 millió Ft. Önök e kérdésben egyszer már döntöttek, a megvalósítás céltámogatáshoz kapcsolódik, melyből 3,6 millió Ft-ot a kormány biztosít, a beruházás teljes megvalósulásával e város szennyvíztisztítása hosszaib távon megoldódik. Palotás Tibor: Azt is elfogadom, hogy a vízügyi igazgatóság előírta már évekkel ezelőtt, hogy üzembe kell helyezni. Sajnos kiderült, hogy közben tönkrement a záportározó, mert nem tartotta fenn az, akinek a területén van, s akinek ez feladata lett volna. Amikor korábban e témáról szó volt, elhangzott, hogy felül kell vizsgálni mennyibe kerül ez a rekonstrukció. Az összeg nem változott, ezért gondoltam, hogy részletes felülvizsgálat nem A történt. Ki fizeti a 4 millió Ft-os különbözetet? Meg kellett volna nézni, hogy ténylegesen mennyibe kerül, s ebből az önkormányzat mennyit fizessen. Pl. a 2,4 milliónak a felét, a másik felét pedig a Vízmű. A bekerülési költség tényleges kimunkálását kérem, s így várhatóan az előirányzott összeg kevesebb lesz. Marton István: A beruházási költségek az egységes pénzalapból biztosíthatók. Az előterjesztés tartalmazza, hogy a 2,4 millió Ft-ból 1,2 millió Ft a Vízmű-tői átvett pénzeszköz. Ennek a beruházási célokmánynak 3 számát kell megjegyezni. Az összes előirányzat 6 millió Ft, a céltámogatás 3,6 millió Ft, míg a 2,4 millió Ft felét a Vízmű, másik felét az önkormányzat biztosítja. Farkas Zoltán: Aki elfogadja a záportározó rekonstrukciójára vonatkozó előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés a záportározó rekonstrukciójának célokmányát 22 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Farkas Zoltán: Aki egyetért a határozati javaslat 4-5. pontjában megjelölt célokmányokkal, kérem szavazzon. A közgyűlés Nagykanizsa-Miklósfa általános iskola tornaterem 26 millió Ft-os beruházási célokmányával 24 szavazattal egyhangúlag egyetért, a 406.sz.Ipari Szakmunkásképző Iskola bővítés I.ütemének 10.840 ezer Ft beruházási célokmányával 23 szavazattal, 1 tartózkodással egyetért. Dr.Bogár Gáspár: Kérem a közgyűlést, hogy a juniusi ülésünkön elhangzottaknak megfelelően a palini új lakótelepi orvosi rendelő tervdokumentációjának elkészítésével, illetve építésével bízza meg a településellátási és fejlesztési osztályt a beruházási célokmány elkészítésével, mely előirányzata 400 ezer Ft. A palini új lakótelepen élők száma annyira megnőtt, hogy szükséges lenne minél előbb a gyermek és felnőtt orvosi rendelő kialakítása. Javasolom, hogy az idén még készüljön el a tervdokumentáció . Farkas Zoltán: Javasolom, a közgyűlés értsen egyet azzal, hogy a palini új lakótelepi orvosi rendelő beruházási célokmányát a Polgármesteri Hivatal TEF0 osztálya készítse el, mely költségelőirányzata 400 ezer Ft, forrása az 1992. évi költségvetésből. - 16 A közgyűlés a palini új lakótelepi orvosi rendelő beruházási célokmányának készítésére tett javaslattal 24 szavazattal»egyhangúlag egyetért. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 141/1991. számú határozat a.) A közgyűlés a beruházási célokmányokat a mellékletben foglalt részletes tartalommal az alábbiak szerint jóváhagyja. Megnevezés Össz.előirányzat - Intézményi fűtésrekonstrukció I.ütem Leánykollégium 5.200 eFt 1991 évben 4.000 eFt 1992 évben 1.200 eFt - IV.jelű záporkiömlő elvezető csatornája 30.000 eFt - Záportározó rekonstrukció 6.000 eFt - Nagykanizsa-Miklósfa általános iskola tornaterem 26.000 eFt - 406.sz.Ipari Szakmunkásképző Iskola bővítés I.ütem 10.840 eFt Utasítja a településellátási és fejlesztési osztályt, hogy az intézményi fűtésrekonstrukció II.ütemének célokmányát készítse el és ebben az 1,2 millió Ft többletköltséget vegye figyelembe. A beruházás folytatására írjon ki pályázatot. A beruházási engedélyokiratok aláírásával a polgármestert bízza meg. Határidő: 1991. szeptember 30. 1992. február 28. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester b.) A településellátási és fejlesztési osztály a beruházások állásáról 1992. év elején a polgármesteri beszámolóban adjon tájékoztatást. Határidő: 1992. február 28. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester c.) A településellátási és fejlesztési osztály készítse él a palini városrész új orvosi rendelőjének célokmányát. A terveztetést úgy végezze el, hogy annak költsége az 1992. évi költségvetést terhelje. Határidő: 1991. szeptember 30. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester - 17 7. b.) Javaslat a 0110/1. hrsz. ingatlan elidegenítésére Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Sneff Mária: Milyen szakértői vélemény alapján került megállapításra a 300 Ft/m2-es vételár? A Csónakázó tó környékével milyen fejlesztési elképzelései vannak a városnak, ezek ismeretében 2-10 év múlva mennyit ér egy m2-es terület? □ömötrffy Sándor: Az ingatlan forgalmi értékét a Polgármesteri Hivatal TEF0 osztálya jelölte meg. Az hogy az elkövetkező években a terület forgalmi értéke hogy változik, nem tudom megmondani. Dr.Henczi Edit: Külterületi ingatlanról van szó, melyen egy felépítmény van és így nem szabadon értékesíthető a terület. Az elmúlt években az ingatlanforgalom külterületen teljesen kizárt volt, így reális külterületi forgalmi érték a következő egy-két évben derül ki. A testületnek kell eldöntenie, hogy milyen áron akarja értékesíteni. Krémer József: Ismereteim szerint a város tulajdonát képezi a tó és annak környezete. Ezzel az értékesítéssel megszakítunk egy állapotot és egy üzem tulajdonába kerül a Csónakázó tó parti szakaszának egy része.Mielőtt döntünk mindezeket vegyük számításba. Palotás Tibor: Olyan területről van szó, amelyen a csónakház áll, ez az ingatlan eddig állami terület volt, most a bútorgyár szeretné megvásárolni. Egyetértek Krémer képviselővel, meg kell vizsgálni, hogy mennyiért biztosítjuk a gyár számára a területet. Koczfán Ferenc: Az a véleményem, ne adjuk el a Csónakázó tónak azt a részét, amelyik a vizzel érintkezik, nehogy ennek az elidegenítésnek olyan következménye legyen, hogy hamarosan a Csónakázó tó 3/4 része beépítésre kerüljön, és a tó megközelítése az állampolgárok részére így nem, illetve nehezen lehetséges. Marton István: Ahhoz, hogy teljesen beépüljön a tópart,építési engedély is szükséges. A partszakasz attól lett értékes, hogy ez az objektum 10 évvel ezelőtt odaépült. Forgalmi értéken lehet vitatkozni. Én a javaslattal egyetértek. Cserti Tibor: Marton képviselő úr által említett értéknövelő tényezők fennállnak. Megkérdezem, hogyha ez az elidegenítés nem jön létre, akkor mi történik. A vállalat eddig is ingyen és bér fizetése nélkül használta a területet. Az ingatlan eladásával megjelenik a tulajdonos olyan kötelezettsége, hogy a tó működéséhez, fenntartásához tulajdonosi részarányban vegyen részt. Ez egy olyan járulékos többletteher, amit most az értékesítéssel együtt indokolt rendezni. Jancsi György: Ha eladja az önkormányzat, akkor ezt úgy kellene megoldani, hogy az ingatlan megközelítése megfelelő legyen. - 18 Dr.Henczi Edit: Az ingatlanokat úgy kell kialakítani, hogy azok megközelítése közúton biztosítható legyen, jelen esetben az út az önkormányzat tulajdonában van. Czotterné Ivády Zsuzsa: Ha a 350 m2-es területet a bútorgyárnak eladjuk, a fennmaradó közel 9,5 hektáros terület az értéket pozitív, vagy negatív irányban befolyásolja-e? Farkas Zoltán: Azzal, hogy lehetőséget teremtünk, hogy a tó partján terület szerezhető, ez értéknövelő hatású is lehet. Elhangzott, hogy célszerű a tópartot körben eladni, bizonyos határokat azonban szabni kell. Ennek eldöntése nem e napirend keretében történik. Koczfán képviselő úr indítványát módosító javaslatként kezelem, mely szerint ma ne foglalkozzunk az ingatlan eladásával. Először azt kell meghatároznunk, hogy mi a Csónakázó tó környékével kapcsolatos fejlesztési elképzelés. Dömötörffy Sándor: A javasolt témát a Városfejlesztési Bizottságnak fel kell vállalnia, a Csónakázó tó környékére vonatkozó elképzeléseket még ebben az évben ki kellene alakítani és dönteni benne. Balogh György: Javasolom, hogy az illetékes bizottságok vizsgálják meg mi legyen a Csónakázó tó környékén lévő ingatlanokkal és az kerüljön a közgyűlés elé. Döntsünk, hogy privatizáljunk, vagy sem. Ezt követően foglalkozhatnánk a bútorgyár kérelmével, ne felejtsük el, hogy ez a csónakázóház nem nyaralóépület, hanem fiatalok sportolására szolgál. Farkas Zoltán: Határozzuk meg az időpontot mikor kerüljön közgyűlés elé e téma. A Városfejlesztési Bizottság mint ennek a kérdésnek a fő koordinátora mire tudja elvégezni az ezzel kapcsolatos munkát. Jancsi György: A zártkertre, Csónakázó tóra többféle rendezési elképzelés van. Az év végéig lehetőséget látok arra, hogy ezt áttanulmányozzuk, egyeztessük az érdekeltekkel. A Csónakázó tó fejlesztésével kapcsolatos koncepciót tájékoztatás céljából a képviselők az elmúlt évben megkapták. Berezeli Emília: A rendezési terv felülvizsgálatát jelentené az említett javaslat. Nem a magántulajdonú telkekkel van probléma, hanem camping létesítésére van igény, valamint úthálózati rendszer fejlesztésére, esetleg a területrészeknek más jellegű hasznosítására . Farkas Zoltán: Nem a részletes rendezési tervről lenne szó, hanem a koncepció,az irányvonal meghatározásáról. Czotterné Ivády Zsuzsa: Jelentene-e kompromisszumos megoldást, ha ez a téma kapcsolódna egy másikhoz, amivel szerves egységet képezhetne. A közgyűlés néhány hónappal ezelőtt elfogadott egy olyan javaslatot, hogy a hivatal dolgozzon ki gazdasági stratégiát, s ennek része lehetne a Csónakázó tó funkcionális hasznosítása is. Németh László: Ugy gondolom, a bútorgyár érdekeit is nézni kel-lene, nogy milyen a forgalmi értéke annak az épületnek, mely az - 19 - ingatlanon áll. Javasolom fogadjuk el az előterjesztést. Palotás Tibor: Az elhangzottak alapján (gyermekek sportolási lehetősége biztosított itt) méginkább meg kell gondolni az eladást . Farkas Zoltán: Czotterné képviselő indítványával egyet lehet érteni . Először a módosító indítványról fcell szavaznunk, mely lényege, hogy még ez évben kerüljön a közgyűlés elé önálló napirendként a Csónakázó tóval kapcsolatos koncepció. Ennek függvényében kell döntenünk erről az egyedi kérelemről. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 142/1991. számú határozat A közgyűlés indokoltnak tartja a Csónakázó tóval kapcsolatos koncepció ez év végéig történő megtárgyalását, melynek elkészítésével a Városfejlesztési Bizottságot és a városi főépítészt bízza meg. A koncepció elfogadását követően dönt a Nagykanizsai 0110/1 hrsz-ú ingatlan elidegenítéséről. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a döntésről a kérelmezőt a Kanizsa Bútorgyárat értesítse. Határidő: 1991. szeptember 30. 1991. november 30. Felelős: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke Berezeli Emilia városi főépítész Dr.Henczi Edit jegyző 7.c.) Képviselő önálló indítványa helyi adó kérdésében Előadó: Göndör István képviselő Göndör István: A városi televízióban riport hangzott el a helyi adókra vonatkozó indítványomról. Ez egy nagy jelentőségű kérdés, A költségvetésünk egyik oldalán a kiadásaink jelentkeznek, míg másik oldalon sok olyan feladat jelenik meg, melyhez nem tudunk fedezetet teremteni. A problémát valahogy meg kell oldani. Az egyik lehetőség, hogy központi költségvetésből,normatív támogatásból oldjuk meg. A másik, amely már számtalan közgyűlésen felvetődött, hogy értékesítsük vagyontárgyainkat. Ha most valamit eladunk, tudunk-e úgy befektetni, hogy ez a jövőnket megalapozza, vagy ezt a pillanatnyi pénzzavarunkat ebből megoldjuk. Ez nem járható út, ezért tettem az indítványt, hogy mérlegeljük, gondoljuk végig a helyi adók bevezetését. Javaslom a kommunális, és iparűzési adó bevezetését. Ez a két adó önadózás formájában teljesíthető, az adófizető valija be évente egyszer év végén, s év közben előleget köteles fizetni. Kérem a képviselőket, a városban működő érdekképviseleti szerveket gondolják végig,ahol az adóból kedvezményt kell adnunk, várom javaslataikat, indítványaikat. - 20 - Németh László: A vállalatok is fizetnének iparűzési adót, kommunális adót? Nem tudom a 100 millió Ft hogy jönne össze, Nagykanizsa város területén 10 ezer dolgozó van, így csak 20 millió Ft jön ki. Nem értek egyet az éves nettó árbevétel 3 ezreléke után fizetendő adóval, javasolom, hogy az iparűzési adó 3 ezreléke helyett a Vállalkozó is 2.000 Ft-ot fizessen. e Göndör István: A két adó bevezetese nem zárja ki egymást. Amikor közel 100 millió Ft-os összegről beszélek, akkor nem a jövedelemről, hanem az árbevételről van sző, melyből a költségek nincsenek levonva, 3 ezreléknél nem lehet nagyobb, mert a törvény ezt írja elő. A 100 millió Ft-ot úgy számoltam ki, hogy a városban minimum 10 ezer munkavállaló van, az összes többi a város vállalatainak és vállalkozóinak az árbevételeiből adódik, melyre pontos adat nem áll rendelkezésünkre. Magyar József: Támogatom Göndör képviselő indítványát. Úgy érzem, akkor nem lesz probléma a városban,az iparűzési és a kommunális adóból befolyó pénzzel elszámolunk és a lakosság látja, hogy az önkormányzat az ebből befolyó pénzösszeget mire költötte, gondolok itt pl. a közlekedés, telefonhelyzet enyhítésére. Tudom, hogy a lakosság egyre nagyobb része kerül olyan életkörülmények közé, hogy a szolgáltatáSükat-pl. cipész, szabó- új termék vásárlása helyett veszi igénybe. Ezen a területen kell kedvezményt adnunk. Farkas Zoltán: Az előkészítő munka során a kedvezményekre elhangzott javaslatot figyelembe kell venni. Jancsi György: A költségvetés tárgyalása két ütemben történt, javaslom, hogy e téma megvitatása is így történjen, Czotterné Ivády Zsuzsa: Elméleti kérdést szeretnék feltenni, az" előkészítő bizottság amennyire a lehetősége engedi, kérem foglalkozzon vele. A helyi önkormányzat a költségvetésének túlnyomó többsége állami támogatásból adódik. Ha a helyi adók széleskörű bevezetésre kerülnek, akkor várhatóan az a helyzet áll elő, ami a helyi önkormányzat bevételét képezi, azt a központiból le lehet vonni. Ebből következik, hogy a központi költségvetés adóbevételei jelentősen csökkennek, így a parlament különböző jogcímeken a településeknek kevesebb pénzösszeget tud biztosítani. Attól tartok, hogy a központi költségvetésből annyival kevesebbet kapunk, mint amennyi helyileg befolyna az adókból. Cserti Tibor: A döntés meghozatala előtt gondolni kell arra, hogy a helyi adók automatikusan 1991. december 31-én megszűnnek. Figyelembe kell azt is venni, hogy a vállalkozói kör eddig telekhasználatbavételi díjjal volt érdekelve, mely automatikusan csökken. 1990-ben 20 millió Ft volt, 1991-ben 10 millió Ft, 1992. év végéig a privatizáció befejezésével automatikusan megszűnik, ez kieső forrás lesz. Czotterné felvetését elvi kérdésként kell kezelni. Az 1992-es előtérvek birtokában megállapítható, hogy a helyi adó bevezetése a központi költségvetés és az önkormányzat kapcsolatát nem érinti hátrányosan. Javaslom a helyi adók bevezetését úgy, hogy a központi költségvetés és egyéb források mellett kiegészítő 21 - bevételt jelentsen. A helyi adók bevezetésére a Polgármesteri Hivatal felkészült, az APEH-al együttműködve az adólajstrom rendelkezésünkre áll,az elmúlt évi adatok alapján a próbaszámításokat elvégeztük. Nemcsak erre a két adónemre vonatkozó programokkal rendelkezünk. Számítások alapján a 100 millió Ft teljesíthető. Egyetértek a kétlépcsős módszerrel. A javasolt két adónemen kivül megfontolandónak tartom az építményadó differenciált bevezetését. Az adók bevezetésével párhuzamosan javaslom önálló érdekeltségi rendszer bevezetését, valamint hogy hozzunk létre érdekegyeztető tanácsot. Dömötörffy Sándor: Javasolom, hogy a testület ne hozzon olyan határozatot, hogy az adókat 1992. január 1-ével bevezetjük, hanem úgy határozzuk meg, hogy az érdekeltek bevonásával meg kell vitatni, a bizottságok tárgyalják meg a javaslatot és 1991.október 15-ig kerüljön a közgyűlés elé. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy ne döntsünk most arról, hogy 1992. január 1-től bevezetjük az adót, hanem csak akkor amikor a rendeletet elfogadjuk, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. (A jelenlévő képviselők száma 21 fő.) Farkas Zoltán: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a határozati javaslat 2. pontjával 20 szavazattal, 1 tartózkodással egyetért. Palotás Tibor: Kérem, hogy a bizottsági munkával együtt kezdődjön meg az érdekegyeztető munka is. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslattal egyetért. Göndör István: A határozati javaslat 3. pontjában megjelölt október fa-TE időpontot irreálisnak tartom, javaslom október 25-ét. Farkas Zoltán: Aki az elhangzott módosítással egyetért, kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés a határozati javaslat 3.pontját 21 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, úgy hogy az abban megjelölt határidő október 25-ében állapítja meg. (A jelenlévő képviselők száma 22 fő) A közgyűlés a következő határozatot hozza: 143/1991. számú határozat a.) Nagykanizsa város önkormányzata helyi adók beveze-* tését tervezi a gazdálkodó szervezetekre és vállalkozókra vonatkozóan. - 22 b.) A rendelet tervezetet össze kell állítani 1991. szeptember 30-ig. Felelős: Polgármesteri Hivatal c.) A rendelet tervezetet a - gazdasági, - pénzügyi ellenőrzési - ügyrendi bizottságok - az erre a célra létrehozott érdekegyeztető tanács 1991. október 25-ig tárgyalják meg és az egységes szerkezetben megfogalmazott rendeletet október végén a közgyűlés tárgyalja meg. Felelős: Dr.Henczi Edit jegyző 7.d.) Nemzeti emlékhely alapítvány Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző Dr.Henczi Edit: (az írásos anyag mellékelve) A város állandó lakosai után 2,- Ft-ot javasolok fizetni a nemzeti emlékhely alapítványra. Tehát ez 110 ezer Ft-ot jelentene, melynek jelenleg nincs forrása. Jancsi György: Egy urnát kellene elhelyezni az Erzsébet téren, hátha így összegyűlne a pénz az alapítványra. Czotterné Ivády Zsuzsa: A költségvetésünkhöz képest úgy érzem ez az összeg nem okozhat gondot. Palotás Tibor: Úgy vélem, ezt a 2,- Ft-ot személyenként ki tudjuk fizetni, szavazzuk meg. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Cserti Tibor: Kérem megjelölni, minek a terhére történjen az átutalás. Dr.Matoltsyné dr.Horváth Ágnes: Az a véleményem, hogy helyezzünk ki urnákat, tehát elsősorban közadakozásból próbáljuk előteremteni erre a célra a pénzt és a hiányzó összeget egészítsük ki. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással Dr.Matoltsyné dr. Horváth Ágnes képviselő módosító javaslatát elfogadja. Farkas Zoltán: Amennyiben november 30-ig közadakozásból nem jön össze a 110 ezer Ft, akkor a javaslatnak megfelelően egészítsük ki . 23 - A közgyűlés a következő határozatot hozza: 144/1991. számú határozat A közgyűlés egyetért a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában felállítandó síremlék létesítésével. A nemzeti emlékhely javára 2,- Ft/állandó lakos hozzájárulást ajánl meg. Felkéri a lakosságot, hogy adakozzon az emlékmű céljára. A közgyűlés az adakozásból származó összeget kiegészíti és azt az év végéig az alapítványra átutalja. Határidő: 1991. december 31» i Felelős: Dr.Kereskai István polgármester 7.e.) javaslat intézményi költségvetési kéret átcsoportosítására Előadó: Cserti Tibor és Gerencsér Tibor osztályvezetők Palotás Tibor: Túl soknak találom az 1,0 millió Ft összeghatárig történő átcsoportosítást, az indokok alapján 500 ezer Ft-ot javasolok. Farkas Zoltán: A b.) pontra Palotás Tibor képviselő módosító indítványt tett. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés a módosító indítványt elveti 1 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 8 tartózkodással. Farkas Zoltán: Kérem szavazzanak az a.) pontra és a határozati javaslatban szereplő b.) pontra. A közgyűlés a határozati javaslat a.) pontját 21 szavazattal, 1 tartózkodással, a b,3 pontját 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 145/1991.számú határozat a.) A közgyűlés -figyelemmel a napközis ellátást igénylő tanulók létszámának csökkenésére- 1991. szeptember 1. napjától a Hevesi utí Általános Iskolában egy napközis csoportot megszüntet és az ehhez járó havi 10.000 Ft bért tb. járulékával együtt zárolja * Ezzel egyidejűleg a fenti intézménynél megszüntetett csoportot bérrel együtt a Zemplén Általános Iskola részére -a megnövekedett igények kielégítése céljából- fejlesztésként biztosítja. Utasítja az érdekelt osztályok vezetőit a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal FelelősCserti Tibor és Gerencsér Tibor osztályvezetők 24 b.) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önállóan gazdálkodó intézmények költségvetési előirányzatait indokolt esetben - 1 millió Ft összeghatárig- átcsoportosítsa. Az átcsoportosításról a közgyűlést a legközelebbi ülésén tájékoztatni kell. e e Határidő: azonnal Felelős: Dr.Kereskai István polgármester 7.f.) Javaslat Erzsébet téri parkoló üzemeltetésére Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Az írásos előterjesztés az anyaghoz csatolva. Palotás Tibor: A pénzügyi ellenőrző bizottság nem tárgyalta meg az anyagot. Nem értem miért van szükség a fix Összeg meghatározására, miért nem lehet újra versenyeztetni. Farkas Zoltán: A parkoló versenytárgyalása szép eredménnyel zárult. Két hét múlva azonban visszaadták, s felmondták a bérleti szerződéseket. Ezután került sor erre a licitre, hogy maximum 6 ezer Ft-ot lehet kérni parkolóhelyenként. Ezt lehet vitatni, hogy jó, vagy nem jó, dönteni kellene, hogy elfogadják-e ezt az ajánlatot, vagy bontsuk a szerződést és újabb versenytárgyalást írjunk ki. Marton István:Egyetértek a leírtakkal, azt azonban nem értem, hogy egy lezajlott versenytárgyalást közgyűlési határozattal miért akarunk megmásítani. Szerintem versenytárgyalást kell kiírni, de meghatározhatnánk egy maximumot és kiköthetjük, hogy aki tisztességesen üzemelteti a parkolót, eljutunk a maximumban meghatározott összegig, ők kapnák meg az üzemeltetést. Balogh György: A parkolókat versenytárgyaláson nyerték el, nem mondták vissza. Nem értem, mi a probléma? Marton István: Az önkormányzatnak 1.022 ezer Ft járna, a pályázatot elnyert vállalkozó ezt levinné 670 ezer Ft-ra. Tehát 350 ezer Ft kedvezményhez jutna, de nekünk negyedmilliót adna, ha a maximális licitértéket nézzük. Tehát osztozni akar a 600 ezer Ft-on,, én ezt tisztességesnek tartom, csak az eljárást nem. A 6 ezer Ft-os maximált ár helyett 10 ezer Ft-ot is ,el tudok képzelni. v Böröcz Zoltán: Az a véleményem, hogy ez a vállalkozó tisztességesen jár el. Pontosan tájékoztat bennünket arról, mi az amit nyereségesen ki tud termelni és mi az amit nem tud vállalni. Ezzel a vállalkozóval eddig nem volt semmi gond, fogadjuk el a javaslatát. Balogh György: A Tempó Team BT elnyert már egy pályázatot, melyet nem mondott vissza, ezért valamiféle előnyt kell biztosítani számára. Egy korrekt ajánlatot tett, fogadjuk el. 25 - Krémer József: A közgyűlés megteheti, hogy nem versenyeztet, hanem elfogadja a vállalkozó ajánlatát. Farkas Zoltán: Módosító javaslat hangzott el Marton és Palotás képviselők részéről, mely szerint a közgyűlés ezzel a témával ne foglalkozzon, hanem versenytárgyalást írjunk ki. Palotás Tibor: Szerintem a 6 ezer«Ft-ot rosszul határozták meg, javasolom, hogy 10-11 ezer Ft legyen, de a parkolási díj ne kerüljön többe 10 Ft-nál. Farkas Zoltán: Rendkívül nehéz korrekt módon meghatározni a maximumot, mert akik vállalkoztak, az első lépcsőben nagyon sokat ajánlottak és vissza kellett adniuk a parkolókat. Magyar József: A vállalkozói az első licit alkalmával magas össze-.! get ajánlottak fel, azonban a várható nyereséget nem érték el. Ezután szakemberek vizsgálták meg az ügyet, s így jött a 6 ezer Ft-os ajánlat. Javasolom, hogy a szerződés lejártát követően kerüljön sor módosításra. Balassa Béla: A szerződésekben az időtartamot is meg kell jelölni, mégpedig arra az időre, amelyre ennek a testületnek mandátuma van, ugyanis létrejött egy Erzsébet téri alapítvány, amely felvállalta a tér környékének rendezését is, s ebbe beletartozik a parkoló. Farkas Zoltán: Javasolom, napoljuk el a kérdést, vizsgálják meg a bizottságok, a szakemberek és a következő közgyűlésen döntsünk erről. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással úgy foglal állást, hogy az Erzsébet téri parkoló témáját elnapolja azzal, hogy a bizottságok, szakemberek vizsgálják meg és javaslataikkal a közgyűlés következő ülése elé hozzák. Zárt ülés 7.g.) Javaslat ad-hoc bizottság létrehozására, az IKKV vagyonhasznosítási szerződésének felülvizsgálatára Marton István: A múltkori zárt ülésen a bérleti szerződés ügyében döntöttünk és most úgy tűnik, hogy a vállalkozó a szerződési feltételeket félre értelmezte. Javaslatom, hogy a közgyűlés bízza meg az alpolgármestert, hogy 3-4 személlyel hozzon létre egy ad-hoc bizottságot a szerződés kidolgozására. A vállalkozó egyéb eszközök bérletét is tervezi, holott a telephelyet az ott fellelhető eszközökkel adtuk bérbe és nem többleteszközökkel. Javaslom továbbá, hogy a bizottság a Szolgáltató Költségvetési Üzem szerződését is készítse el a következő közgyűlésig. Farkas Zoltán: Czobor Zoltán nyerte el a Zrínyi u.42. bérleti jogát 2 millió Ft-tal. Közben kiderült, hogy akik ott vannak nem elégségesek ahhoz, hogy a vállalkozást folytatni lehessen. Ezen kivül további eszközt kellene bérbe venni. Úgy gondoltam, nem 26 írhatok alá olyan megállapodást,amely többet tartalmaz, mint amit a közgyűlés meghatározott. Összesen 4 millió Ft eszköz használatáról van szó. Annak érdekében, hogy ne a közgyűlésen kelljen e kérdésben a legapróbb részleteket is megtárgyalni* pl. egy dolgozónál lévő 10 ezer Ft-os szerszámkészlettel mi legyen stb. ezért gondoltunk egy ad-hoc bizottság létrehozására, aki ezeket a szerződéseket megköthetné, ha most a közgyűlés döntési joggal ruházná fel. Krémer József: Egyetértek a bizottság létrehozásával, de meghat tároznám a feladatkörét. Arra gondolok* hogy néhány dolgozó, aki felveszi a végkielégítést és pár nap múlva újra ugyanitt kiván munkába állni, ezt ne tehesse. Javaslom, hogy erre intézkedést dolgozzunk ki. A mi szándékunk, hogy munkát adjunk az embereknek a gyorsjavító részlegnél, megtakarítva ezzel nem kis pénzt a városnak, meg kell akadályozni, hogy ezzel visszaéljenek. Farkas Zoltán: Saját hatáskörömben megpróbáltam rendezni ezt a kérdést oly módon, hogy utasítást adtam Dormán Istvánnak, hogy Czobor Zoltánnal jelöljék ki azokat az embereket, akik munkahelye ennél a vállalkozásnál lesz. Ez 20-25 főt érint. A felajánlott munkahelyre vonatkozóan a dolgozónak írásban kell nyilatkoznia, hogy elfogadja-e vagy sem. Ha nem fogadják el, a kollektív szerződés értelmében nem jár nekik a végkielégítés és a felmondás lép hatályba. Magyar József: Átadom a jegyzőnőnek az olajiparon belül hozott szabályzatot, mivel itt is hasonló esetek fordultak elő. Többen felvetették nekem, hogy az IKKV megszűnésével egy sor feladatot a gyorsjavító részleg nem tud ellátni, a másik részleg pedig még nem alakult meg. Gondolok itt a zöldterületek gondozására stb. Farkas Zoltán: Foglalkozni kell ezekkel a munkákkal, de jelenleg nagyobb kapacitású feladatok állnak előtérbe. Göndör István: Nem értem, hogy miért akarjuk elvárni valakitől, hogy saját érdekei ellen tegyen. Czobor Zoltán vállalkozó abban érdekelt, hogy minél többen végkielégítéssel jöjjenek a vállalattól és hozzák magukkal a pénzt, melyből eszközöket, gépeket lehet vásárolni. Farkas Zoltán: Czobor Zoltán azt vesz fel akit akar. Valószínűleg alkalmaz olyan embereket is, akik végkielégítésben részesültek. Az előzetes kijelölés éppen azt célozná, hogy minél kevesebb legyen azok száma, akik végkielégítést kapnak, s még munkahelyük is lesz, mert ez erkölcstelen azokkal szemben, akik kapnak ugyan végkielégítést, de azonkívül munkalehetőséget nem tudunk felajánlani számukra. Palotás Tibor: Ezt sarkalatos kérdésnek tartom, hiszen az alapvető szempont az volt, hogy a végkielégítés összegét csökkentsék. Marton István: Nem értem a problémát, hiszen Czobor Zoltán saját üzleti érdeke és a miénk ott találkozik, hogy felajánlottuk szabadon választhat, tehát viheti a legjobb munkaerőket, ami nem biztos, hogy számára azokat a személyeket jelenti, akik magasabb végkielégítést kaptak. 27 - Kovács János: Mi a garancia arra nézve, hogy a 20-25 főt már másnap nem bocsájtja el, s helyettük olyat vesz fel, akik végkielégítést kaptak? Farkas Zoltán: Reméljük, 20-25 embernek fel tudunk ajánlani munkahelyet és nekik nem kell fizetni végkielégítést. Az, hogy a későbbiek során olyan személyek kerülnek -akik most a Czobor Zoltán és Dormán István által egyeztetett listán nem szerepelnek- a vállalkozásba, akik most végkielégítést kaptak, ezt nem tudjuk kivédeni . Magyar József: Szerintem a jó dolgozó mérgelődik azon, hogy a másik végkielégítést kap, ő meg anélkül álljon munkába Czobor Zoltánnál . Farkas Zoltán: Azt javasolom, hogy ennek a kérdésnek az eldönté-j sét bízzuk a bizottságra. Palotás Tibor: Egyetértek azzal, hogy kerüljön a bizottság hatáskörébe, de kérem továbbra is, hogy a közgyűlés határozzon abban, hogy legalább 20 olyan ember kerüljön Czobor Zoltán vállalkozóhoz, akinek különben végkielégítés járt volna. Legyen ez a tárgyalás lényege. Farkas Zoltán: Kérem alakítsuk meg a bizottságot. Aki egyetért Marton képviselő javaslatával, hogy a bizottság elnöke én legyek, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással az ad-hoc bizottság elnökének Farkas Zoltán alpolgármestert választja. Farkas Zoltán: A bizottság tagjainak javaslom Jesch Aladár, Takács Zoltán, Magyar József képviselőket, akik a Városüzemeltetési Bizottság tagjai, továbbá javaslom Palotás Tibor, Krémer József, Göndör István képviselőket. (Valamennyi javasolt személy a jelölést elfogadja.) Jancsi György: Véleményem szerint a bizottságban egy jogászra is szükség lenne, mivel munkajogilag erősen megkérdőjelezhető az a levél, amelyet Dormán István kapott. Farkas Zoltán: Aki sérelmezi, hogy nem kap végkielégítést, az Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. A bizottság tagjaira tett javaslatokat személyenként külön-külön teszem fel szavazásra, kérem a közgyűlés véleményét. A közgyűlés az ad-hoc bizottság tagjának: Palotás Tibort -13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartóz- kodással- Göndör Istvánt -20 szavazattal, 1 tartózkodással-Krémer Józsefet -18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tar- tózkodással- Jesch Aladárt -20 szavazattal, 1 tartózkodással-Takács Zoltánt -20 szavazattal, 1 tartózkodással-Magyar Józsefet -20 szavazattal, 1 tartózkodással megválasztja. 28 A közgyűlés a következő határozatot hozza: 146/1991. számú határozat A közgyűlés az IKKV átalakítása során a pályázatot elnyert Czobor Zoltán vállalkozóval megkötésre kerülő vállalkozói szerződés részletes szabályainak kidolgozására ad-hoc bizottságot hoz létre. Elnöke: Farkas Zoltán alpolgármester Tagjai: Göndör István Jesch Aladár Krémer József Magyar József Palotás Tibor Takács Zoltán képviselők A közgyűlés e bizottságot feljogosítja arra, hogy a képviselőtestület nevében a bizottsági tagok többségének egybehangzó állásfoglalása alapján a szerződést megkösse. Határidő: 1991. szeptember 30. Felelős: Farkas Zoltán az ad-hoc bizottság elnöke 7.h.) Kollégiumok ügye Előadó: Minorics Piroska az Okt.és Kult.biz.elnöke Balogh György: Tisztázni kell, hogy az iskola van a kollégiumért, vagy fordítva. A kollégiumban lakó gyermekek nagy része az iskolába jár, így az intézmény joggal elvárhatja, hogy beleszólhasson a szakmai munkába,gazdaságilag a kollégium az iskolához tartozik. Jelenleg három önálló intézmény van, két kollégium, egy iskola, három igazgatóval. □r.Matoltsyné dr.Horváth Ágnes: Módosító javaslatom, hogy a kollégium igazgatói állását a közgyűlés pályáztassa meg. Farkas Zoltán: A kollégium vezetője az igazgató helyettese lesz, akit az igazgatónak kell kineveznie. Czupi Gyula: E téma tárgyalásakor felvetődik az autonómia, vagy nem autonómiának a kérdése. Az autonómia fenntartására is találunk megoldást, ha erre lehetőséget adunk, ha ezt értéknek tekintjük. Eredetileg azért javasoltam, hogy ma ne tárgyaljuk meg e témát, mivel a korábbi közgyűlésen is megmerevedtek az ezzel kapcsolatos álláspontok és egy harmadik variáció körvonalai kezdtek kirajzolódni. Nem tudok megoldást javasolni a nagyszámú kollégiumi nevelő problémáira, sem arra, hogy a kollégiumok hogyan legyenek hatékonyan kihasználva. Azt reméltem, hogy a megkezdett tanév után olyan nyomós érv merül fel, mely megkönnyíti a döntést. 29 - Minorics Piroska: Az Oktatási és Kulturális Bizottság az iskola-kollégiumot tartja legcélszerűbbnek. Nem autonómia-ellenes vagyok» hanem a gazdasági szempontokat vegyük figyelembe. Itt nem pártok érdekeit kell figyelembe venni. Magyar József: Úgy tudom, hogy a Cserháti lakodalmakra nagyon sok alkalommal kiadja az épület egy részét, ebből a bevételből az önkormányzat részesedjen. u Farkas Zoltán: A bevételt az iskola és a kollégium között kell megosztani. Magyar József: A 3. variáció nem került megszavazásra a korábbiak során. Arról volt sző, hogy legyen egy önálló kollégium, akinek egy igazgatója van. Minorics Piroska: Vizsgáltuk a kollégiumi létszám alakulását, nincs a városban olyan lehetőség, hogy önálló városi fiúkollégiumot hozzunk létre, s ezáltal egy épületet felszabadítsunk. A kollégium hasznosításából származó bevételeket ennek az intézménynek kell biztosítani. Az oktatási intézmények elhelyezésére, átszervezésére vonatkozó javaslatot a korábbi közgyűlés elé terjesztettem, melyre kettő alternatívát javasoltam. Az előbb elmondottak alapján az A. alternatívát javaslom azzal a kiegészítéssel, hogy a kollégium hasznosításából származó bevételeket az intézmény a kollégiumra köteles fordítani. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy a határozat tartalmazza azt is, hogy az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátását a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya félévenként ellenőrizze. Czotterné Ivády Zsuzsa: Szükségesnek tartom, hogy az intézmény igazgatójának feladat- és hatáskörét pontosan határozzuk meg. Dr.Henczi Edit: A munkáltatói jogokat a képviselőtestület gyakorolja, így a részletek kidolgozásával megbízhatja a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályát. Az iskolaigazgató megbízatása határozott időre szól, Janzsó Antal megbízatása egy év múlva lejár . Farkas Zoltán: Az intézményvezetők kinevezése ügyében a közgyűlés dönt, így egy év múlva abban is állást foglalhat, hogy az intézmény vezetője Janzsó Antal legyen. Palotás Tibor: Név szerinti szavazást kérek. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással az "A" alternatívát fogadja el. (A név szerinti szavazás eredménye a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 147/1991. számú határozat A közgyűlés a Cserháti és Zrínyi kollégiumokat mint részben önálló intézményeket megszünteti és szervezetileg összevonja. Az összevont intézmény gazdálkodási feladatait a Cserháti Szakközépiskola, mint önállóan gazdálkodó egység biztosítja. - 30 - A kollégium iskolakollégium szervezeti formában működik, a szakmai feladatok irányítását az intézmény igazgatója által kinevezett kollégiumvezető látja el, igazgatóhelyettesi státuszban. Gondoskodni kell az intézmény igazgatója feladat-és hatáskörének pontos kimunkálásáról, amelyet a Humán Osztály terjesszen a közgyűlés elé. A kollégium hasznosításából származó bevételeket az intézmény a kollégiumra köteles fordítani. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátását a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya félévenként ellenőrizze. Határidő: 1991. szeptember 10. Felelős: Or.Hencz L Edit jegyző Gerencsér Tibor és Cserti Tibor osztályvezetők 7.j.) Javaslat képviselői költségtérítésre Balogh György: Véleményem szerint nem szabad ilyen hosszú időtartamig tartanunk a testületi ülést, a legközelebbi alkalommal hozzunk határozatot, hogy meddig tudunk érdemben tárgyalni. Javasolom, szabályozzuk mellékletben a képviselők - költségátalányát. Az SZMSZ úgy rendelkezik, hogy a képviselő amely hónapban nem vesz részt a képviselőtestület, bizottság munkájában, úgy az átalány nem illeti meg. Ezt a Polgármesteri Hivatalban úgy értelmezték, hogy mivel augusztusban nem volt közgyűlés, ezért a költségátalányt nem számfejtették. Mindannyian úgy gondoljuk, hogy a munkánk nemcsak abból áll, hogy a testületi, vagy a bizottsági ülésen résztveszünk. Dr.Henczi Edit: Amikor a költségátalány megállapításra került, azt követően olyan szempontokat adtunk a hivatal dolgozóinak, hogy a testületi, bizottsági ülések jelenléti ivei alapján történjen az elszámolás, így a bizottságok elnökeitől a következő hónap 5.-éig kértük az elmúlt havi jegyzőkönyveket, illetve jelenléti ivet. A képviselőknek a közgyűlési jelenléti ív alapján utaltuk ki az összeget. Arra nem számítottunk, hogy lesz olyan hónap, amikor nem lesz képviselőtestületi ülés. Olyan állásfoglalás Szükséges a testülettől, mely alapján augusztus hónapra is kifizethetjük a 3.000 Ft-ot, mert természetesen a képviselők dolgoztak ez idő alatt is, annak ellenére, hogy testületi ülés nem volt, azonban olyan alapdokumentum nem áll rendelkezésre, mely alapján a költségtérítést fizethetnénk. Palotás Tibor: Az SZMSZ kimondja, az a képviselő nem jogosult költségtérítésre, aki a közgyűlésen, illetve a bizottság munkájában adott hónapban nem vett részt. Szerintem ez pontos megfogal-mazás, itt nem arról van szó, hogy adott hónapban nincs testületi ülés, hanem arról, hogyha volt közgyűlés, bizottsági ülés és azon nem vett részt a képviselő, így ebben az esetben nem jár a díjazás. Pontosan volt megfogalmazva, csak az értelmezése körül volt vita. 31 Pilczer Éva: A kompromisszumos javaslatom a következő. A 3.000 Ft a képviselőtestületi munkáért automatikusan járjon, míg a bizottsági tevékenységért jelenléti ív alapulvételével. Krémer József: Nem tennék semmiféle különbséget, véleményem szerint mindenki lelkiismeretére van bízva, hogy résztvesz-e a testületi üléseken, vagy sem, ezt nem jelenléti ívhez kellene kötni, úgyis az állampolgár mond véleményt munkánkról. Dr.Henczi Edit: Ha a képviselőtestület módosítja a költségtérítésre vonatkozó rendeletét, s úgy foglal állást, hogy automatikusan jár a költségtérítés, akkor a hivatal számára az összeg utalása egyszerűbb, mert minden hónap 5.-én automatikusan számfejtik és nem kell hozzá dokumentáció, bizottsági és testületi munkában egyaránt. Balassa Béla: Az SZMSZ nem tartalmazza azt, hogy az elszámolás jelenléti ív alapján történhet, így szerintem nem szükséges módosítani az ezzel kapcsolatos rendeletet, hanem állásfoglalást kell hozni. Palotás Tibor: Javasolom, hogy a bizottsági elnökök feladatába tegyük, hogy eldöntse, melyik bizottsági tag érdemel pénzt, vannak külső munkatársak, akik egyáltalán nem járnak bizottsági ülésekre. Farkas Zoltán: Az elhangzott javaslatok alapján kérem, foglaljunk állást e témában. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással, 6 ellenszavazattal a következő határozatot hozza: (A jelenlévő képviselők száma 24 fő) 148/1991. számú határozat A közgyűlés kinyilvánítja, hogy a képviselők és a bizottsági tagok költségtérítéséről szóló rendeletét úgy kell értelmezni, hogy minden külön nyilvántartás nélkül folyósítandó a költségátalány. A képviselők és a bizottsági tagok akkor is végeznek munkát, ha a képviselőtestület, illetve a bizottság ülésén egy, vagy több alkalommal nem vesznek részt. A közgyűlés utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy - az 1991. augusztus hónapra is folyósítsa a képviselői költségátalányt, amikor a testület ülést nem tartott, - a jövőben automatikusan számfejtse, utólag, a következő hónap 5-ig a költségátalányt. Felelős: Dr.Henczi Edit jegyző Zárt ülés vége. - 32 - 7.k.) Javaslat a közgyűlés 1991. szeptember 30-i, 1991. október 7-i üléseinek napirendjére. Farkas Zoltán: A közgyűlés következő időpontjának 1991. szeptember 30-át javasolom, napirendként azokat a témákat, melyek a korábbi alkalommal nem kerültek megtárgyalásra. Ezt követően 1991. október 7-én napirendként közmeghallgatást javasolok. Kérem a képviselőtestület véleményét. A közgyűlés egyhangúlag, 22 szavazattal a következő határozatot hozza: 149/1991. számú határozat a.) A közgyűlés a következő ülését 1991. szeptember 30-án (hétfő) 14,00 órakor tartja. Napirendi javaslat: Polgármesteri tájékoztató Tájékoztató a nagykanizsai munkanélküliség helyzetéről Beszámoló a 101/1991.számú, az egészségügyi GESZ, GAMESZ összevonásáról szóló határozat végrehajtásáról Javaslat a Népjóléti Bizottság kamatadóval kapcsolatos pótigénye rendezésére Javaslat az Erzsébet tér rendezésére létrejött alapítvány önkormányzati támogatási összegének forrására Javaslat a Nagykanizsa Csengery u . 111.sz.alatti ingatlan elidegenítésére Javaslat az Erzsébet téri parkoló üzemeltetésére Felelős: Dr.Henczi Edit jegyző b.) A közgyűlés 1991. október 7-én hétfőn 14,00 órakor tartja ülését. Napirendi javaslat: Közmeghallgatás Felelős: Dr.Henczi Edit jegyző Más tárgy nem lévén Farkas Zoltán alpolgármester a közgyűlést 22,45 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel késztTit.) NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VAROS POLGÁRMESTERE |
