* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 9.41 MB | |
| 2025-06-06 14:27:27 | |
 | |||||||
Nyilvános  138 | 890 | 1989. május 25. | Városi Tanács ülése Napirend: 1. Javaslat tanácstag lemondásának tudomásulvételére, póttanácstagok beiktatására és tanácsi bizottságok kiegészítésére /írásban/ Előadó: Dr. Pásztor Lászlóné ált.tanácselnök-h. 2. A tanácselnök beszámolója /írásban/ Előadó: Dr. Pásztor Lászlóné ált. tanácselnök-h. 3. Interpelláció 4. Beszámoló a tanács 1988. évi működési—, fenntartási és fejlesztési tervének végrehajtásáról /zárszámadás/ /írásban/ Előadó: Bácsai Attiláné osztályvezető 5. A helyközi-, helyi közlekedés és szállítás helyzete a városban és a városkörnyékben /írásban és szóban/ Előadó: Karmazin József oszt. vez. főépítész 6. Beszámoló az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság munkájáról /írásban/ Előadó: Dr. Fenyves János a bizottság elnöke 7. Javaslat középfokú intézmények megszüntetésére, átszervezésére /írásban/ Előadó: Tüske Tibor osztályvezető 8. Javaslat a Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetségébe való belépésre /írásban/ Előadó: Dr. Pásztor Lászlóné ált.tanácselnök-h. 9. Szervezeti és személyi ügyek Előadó: Temesvári Andor a HNF városi titkára A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: VÁROSI TANÁCS VÉGREmjTÓ BIZOTTSÁGA NAGYKANIZSA 7-18/1989, M E G H l V Ó Nagykanizsa. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a. városi tanács-ülést IqBq» .MiiUS 25-én /csütörtök/ I3 órára, összehívja» Az ülés helyet a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme /Nagykanizsa, Széchenyi tér 5,/ Napirendii l. Javaslat tanácstag lemondásának tudomásulvételére. pót tanács tagok beiktatására és tanácsi bizottságok kiegészítésére /Írásban/ Előadói Dr. Pásztor Lászlóné ált.tanácselnök-h. 2» A tanácselnök beszámolója /írásban/ Előadóí Dr. Pásztor Lászlóné ált. tanácséInök-h, 3t Interpelláció \ / Beszámoló a tanács I988. évi működési—, fenntartási és fejlesztési tervének végrehajtásáról /zárszámadás/ /írásban/ Előadó.» Bácsai Attiláné osztályvezető \i5» A helyközia helyi közlekedés és szállítás helyzete a városban és a. városkörnyékben /írásban és szóban/ Előadó: Karmazin József oszt. vez* főépítész 6» Beszámoló az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság munkájáról /írásban/ Előadó 1 Dr. Fenyves János a bizottság elnöke Javaslat középfokú intézmények megszüntetésére, átszervezésére /írásban/ Előadói Tüske Tibor osztályvezető Javaslat a Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetségébe való belépésre /írásban/ Előadót Dr. Pásztor Lászlóné ált.tanácséInök-h. 9. Szervezeti és személyi ügyek Előadó: Temesvári Andor a HNF városi titkára A tanácsülésen kérem szíves megjelenésétI Nagykanizsa, lg89. május la» Dr, lázs Sándor s.k. vh, titkár Dr .Pásztor Lászlóné s*k, ált.tanácselnök-helyettes P-t- k Y BESZÁMOLÓ A TANÁCS 1988. ÉVI MŰKÖDÉSI, FENNTARTÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL (Zárszámadás) Tisztelt Tanácsi Az 1988. évi terv végrehajtása a tanács 2/1988. számú határozatával megállapított elvek és célkitűzések alapján történt. Az elmúlt évi gazdálkodást tükröző számadatok is jelzik, hogy a kitűzött feladatok teljesültek. Ehhez hozzájárult, hogy a tervben jóváhagyott célokhoz a források időben és folyamatosan rendelkezésre álltak, az irányitó és finanszirozó tevékenységünket tervszerűség jellemezte, az eszközök elsősorban az intézményüzemeltetés zavartalan ellátásának elősegítésére irányultak. Gondot elsősorban a tovább szigorodó gazdasági környezet negativ hatásai, az infláció tervezettet meghaladó mértéke, az áremelkedések, az általános forgalmi adó nem ellentételezett részének hatása jelentett. I. BEVÉTELEK Az egységes pénzalap bevételei 1.178,4 millió Ft-ra teljesültek. A módositott előirányzathoz viszonyítottan 102,9 %-ra. Előirányzataink év közben 191 millió Ft-tal emelkedtek, mely elsősorban az állami támogatás, a személyi jövedelemadó és egyes érdekeltségi bevételek túlteljesítésével függ össze. Szabályozott források 441 millió Ft-ra teljesültek, az összbevételből 37 %-ot tesznek ki. A működési bevételek előirányzata év közben az élelmezési norma emelésével növekedtek. Tényleges teljesítésük viszont 88,6 %-os. A bevételi kiesés alapvető oka az intézményi szolgáltatások - elsősorban a bölcsődék és a középiskolai kollégiumok - csökkenő i-génybevétele. Lakossági adóknál az eredeti terv 5,6 millió Ft-tal túlteljesült. Többlet keletkezett a gépjárműadónál - a jármüvek számának szaporodásából valamint az általános jövedelemadónál. A magánszemélyek jövedelemadója az un. utókezelési időszakot is figyelembe véve, 104 %-ra, 380 millió Ft-ra teljesült. Gondot okozott viszont évközi ingadozása, a várható teljesités bizonytalansága, amit az is érzékeltet, hogy év végén még az ebből adódó bevételi kiesés 11 millió Ft volt. Az állami támogatás előirányzata év közben 52,4 millió Ft-tal e-melkedett. Ebből 3 millió Ft a beruházások céltámogatása, mig a másik része egyéb évközi változásokra - elsősorban központi feladatok pótelőirányzataira - jutott. Az érdekeltségi bevételek 305,6 millió Ft-ra teljesültek, az összbevétel 26 %-át alkották. Az ár- és díjbevételek a tervet meghaladó összegben realizálódtak, ami pozitiv elmozdulás az intézményi érdekeltség irányában. Jelentős túlteljesítésről adhat számot a Szociális Foglalkoztató. A bevétel felfutás profilbővüléssel, a TUNGSRAM RT-nek végzett bérmunka tevékenységgel függ össze. - 2 - A telek- és lakásforgalmazásból származó bevételek szintén a tervezettet meghaladó mértékben teljesültek. A többlet a lakáshasználatbavételi dijakból, az épitési hozzájárulásból, valamint a tanácsi bérlakások értékesítéséből származott. A telekhasználati dij a tervezett szinten teljesült. Az átvett pénzeszközökből 17,2 millió Ft működési célokat, 91,6 millió Ft fejlesztési célokat szolgált. A működési célú átvett pénzeszközök egy része a városüzemeltetés gondjait enyhitette. A fejlesztési célra átvett pénzeszközökből továbbra is jelentős a lakásépítésre, az üzlethálózat fejlesztésre átvett pénzeszközök nagyságrendje. Lakásépités, vásárlás helyi támogatására 9 millió Ft, magánerős lakásépítéshez kapcsolódó telekkialakitásra, telepszerűen épülő lakások terület előkészítésére, a Garai utca rendezésére, a kórházi gép-müszer vásárlásra 45 millió Ft összegű hitelt vettünk i-génybe. Az intézmények által nyújtott adóköteles szolgáltatások után, valamint a visszaigényelhető általános forgalmi adó 9,0 millió Ft-ot tett ki. A visszaigénylés döntő többsége a tanács központi előirányzatát érintette. A városkörnyéki ut-hid előirányzatok és a közös hitelalap technikai jellegű teljesítéssel szerepel a város előirányzatai között. Az egységes pénzalap 1988. évi bevételeit az 1. számú melléklet tartalmazza. II. KIADÁSOK Az egységes pénzalap kiadásai 1.137,3 millió Ft-ra - 99,3 %-ra -teljesültek. A teljesített kiadásokból 68 % működési, 5,3 % vállalati kiadás, 26,7 % fejlesztési célokat szolgált. Az egységes pénzalap 1988. évi kiadásait a 2. számú melléklet tartalmazza. 1. Működési kiadások Intézmény-fenntartásra, kommunális és városüzemeltetési feladatokra, vállalati és egyéb működési kiadásokra 820,5 millió Ft-ot költöttünk. A felhasználás tartalmazza az év közben hozott központi intézkedések hatásait is, mint pl. a bérbruttó-sitás, ÁFA ellentételezés, áremelés, élelmezési normaemelés, stb. Városüzemeltetési és kommunális_célokra 57,3 millió Ft jutott, meIy"5"tirDIeten~a~izxntentirtlst~nefn~biztositotta. Az összeg az utak, hidak fenntartását, felújítását, belvízrendezést, parkfenntartást, köztisztaságot, a közvilágítási áram-költségek fedezetét szolgálta. 3 Az utak, hidak fenntartására, felújítására 12,1 millió Ft-ot használtunk fel. Fő feladat volt a kitűzött korszerűsítési munkák maradéktalan elvégzése, valamint az utak, járdák folyamatos helyreállítása, karbantartása. Az év során elkészült többek között a Kisfaludy ut burkolat felújítása^ a Hevesi S. Művelődési Ház előtti tér helyreállítása, sor került a Bajosai uti ut- és járdafelújításra. Köztisztasági feladatok ellátására 5,1 millió, parkfenntartásra 10,7 millió, a belvízrendezésre 3,2 millió, mig a közvilágítási áramdíjakra 21,5 millió Ft-ot költöttünk. Az utak-hidak, a belvizelvezetési munkák 1988. évi kiadásait a 7. számú melléklet részletezi. Egészségügyi_és_szociális_ellátásra 291,2 millió Ft-ot költöt-tünkT Az~ágazitban~ilapvető~feladatként a szintentartást tekintettük. Ehhez a pénzügyi feltételek, ha szűkösen is, általában adottak voltak. A Kórház-Rendelőintézet előirányzata év közben az ÁFA-ra, az áremelkedésekre, az egészségügyi dolgozók részleges bérrendezésére, bérbruttósitási többletre együttesen 11,6 millió Ft-tal nőtt. Az intézmény ágykihasználtsága 81,3 %-os volt, a pszichiátria kihasználtságának növekedése miatt 3,4 %-kal magasabb az előző évinél. Az egy kórházi ágyra jutó költség 149,5 E Ft volt. Az előző évinél 15 %-kal magasabb költség elsősorban az áremelkedések és az ÁFA hatását tükrözik. A járőbetegellátás keretében a felnőtt orvosi hálózat működtetés 11 millió Ft-ba, a gyermekorvosi 6,6 millió Ft-ba, a rendelőintézeti ellátás 31,9 millió Ft-ba került. A bölcsődék iránti igény az elmúlt évben tovább csökkent. Ennek megfelelően év közben megszűnt a 40 férőhelyes Korvin uti bölcsőde, igy a férőhelyek száma 359. A szociális otthoni ellátás iránti igény tovább nőtt, A szervezetében is megujuló szociális intézményhálózat a különböző gondozási formák keretében mintegy 460 fő ellátását biztosította . Az év során tovább emelkedett a pénzbeni támogatásra fordítható segélyek összege. Szociális étkeztetésre 0,6 millió Ft, segélyezésre 7,4 millió Ft került felhasználásra. 104 fő rendszeres, 1631 esetben rendkívüli segélyezésre került sor. A Szociális Foglalkoztató bevétele év közben 15 millió Ft-tal, eredménye 40,0 %-kal emelkedett az előző időszakhoz viszonyítottan . 4 intézményeink működtetésére 353,5 millió Ft-5t~f6r3Itöttünk. Ebből az alsófoku oktatás 188,5 millió, a középfokú- és szakmunkásképzés 139,3 millió, a közmüve-lődéSj az ifjúsági- és sporttevékenység 25,7 millió Ft-tal részesedett . Övodai férőhelyeink száma nem változott. Az ellátást igénybevevők száma ezen intézményeinknél is tovább mérséklődött. így a kihasználtság 95 % körül alakult. A ráfordított összes költség 44,7 millió Ft volt, 12 %-kal magasabb az előző évinél. Az általános iskolákban az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma 27 fő volt, 4 %-kal kevesebb a bázisnál. Az egy tanulócsoportra jutó éves költség 259 E Ft-ra emelkedett, mig egy tanuló oktatása 9.959 Ft-ba került. Az általános iskolai tanulók közel háromnegyede részesült valamilyen diákszociális ellátásban az elmúlt évben. Az igénybevétel a napközi otthoni ellátásban csökkent jelentősebb számban . A tanulói létszám emelkedésével a középfokú képzésre kellett elsősorban koncentrálni. Ezért tovább bővitettük a szakmunkásképzés, a gimnáziumi és szakközépiskolai (technikusi) oktatás lehetőségeit. Közművelődésre 4,3 millió Ft-tal több állt rendelkezésre az eredetileg tervezettnél. Ennek lehetőségét az intézménynél keletkezett különféle bevételek teremtették meg. 3og-_és_rendbiztonsági^_igazgatási feladataink 35,6 millió Ft-ot igényelte!<7~meIy5oI a~béralap~is ennek járuléka 23,6 millió Ft volt. 31,1 millió Ft állt rendelke-zésreT E5ből~97í_röillió Ft ai~egészségügyi, 20,2 millió Ft az oktatási, kulturális ágazatban, 1,0 millió Ft polgári védelmi feladatokra került felhasználásra. Befejeződött a Kórház-Rendelőintézet "B" épületének, a Dr.Mező Ferenc Gimnázium felújításának munkálatai. Megkezdődött a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola kazánház felujitása. Kifizettük a Könyvtár és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház tervezői dijait. A felujitások részletezését a 4. számú melléklet tartalmazza. y§ll§i§íi_!íi§dásokra ^l millió Ft került felhasználásra, melyből IÖ~mIIlió~Ft~5~fedett uszoda és fürdő üzemeltetését, 51 millió Ft lakóházjavitási célokat szolgált. A lakóházjavitási keretből megvalósult a Lenin u. 8. szám alatti épület (Bazár-udvar) teljes rekonstrukciója, impozáns épületsorok kialakítása. Folytatódott és az év végére átadásra került a Béke u.1-3. szám alatti épületegyüttes I. ütemének felujitása. Ezen túlmenően az év során korszerűsödött 7 db lakás és felújításra került 16 db. - 5 - 2j_ Fejlesztési célú kiadások Fejlesztésekre és azokkal összefüggő egyéb kiadásokra összesen 296,8 millió Ft-ot fordítottunk. A felhasználás 64,7 %-a beruházásokra, 7,0 %-a beruházási célú támogatásra, 28,3 %-a egyéb nem beruházási jellegű kötelezettségek rendezésére irányult. A beruházási célú felhasználás 76,2 %-ban az áthúzódó beruházások tervszerű befejezését, illetve tovább folytatását szolgálta. A költségek prognosztizálásában év közben gondot okozott, hogy a kivitelező vállalatok döntő részt csak a II. negyedév során hajtották végre a központilag előirt szerződés-módositásokat. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy csak jelentős késéssel tudtuk pontosan felmérni az árrendezés és az ÁFA beruházásokra gyakorolt hatását. Törekedtünk a beruházási követelményrendszer további fokozására, azonban a kialakult térségi beruházási piaci viszonyok kedvező irányú változása nem következett be, sőt bizonyos területeken a feszültségek tovább éleződtek. Az építőipari szervezetek vállalkozói készsége, szerződéses fegyelme sem javult kellőképpen. A vázolt gondok ellenére a fejlesztési célkitűzések összességében teljesültek, az azonban tény, hogy több műszaki terv,vagy beruházás csak a tervezettnél később, vagy módositott határidőre készült el. Az induló beruházások készültségi szintje is több esetben a tervezett szint alatt maradt. A beruházói-gazdálkodói munka összességében feszitett volt, de a folyamatos intézkedések hatására a finanszírozás feltételei biztosítottak voltak. Ezt kedvező irányban segitette elő a gazdasági koordinációs tevékenység is. Lakásépítésre és az azzal összefüggő területi-műszaki előkészi-tesre~osszesen 133,6 millió Ft-ot forditottunk. Az év során összesen 393 db lakás épült fel, az alábbi összetételben ? Megnevezés Terv Tény Index OTP értékesitésü 244 244 100,0 Családi ház 100 149 149,0 Összesen s 344 393 114,2 Városrendezési és egyéb okok miatt lebontásra került 78 db lakás. így a nettó lakásszaporulat 315 db. Az OTP lakások 35 %-a a belvárosban, 65 %-a a lakótelepeken épült fel. Hegtörtént az első lakóépület átadása az újonnan előkészitett észak-keleti lakótelepen. A megnövekedett igények kielégitése érdekében négy területen összesen 112 db épitési telek előkészítésére került sor. A korábban kialakított telkekkel együtt összesen 123 db telek állt rendelkezésre, melyből az év végéig 70 db értékesítése történt meg. 6 A lakások építésével párhuzamosan elkészültek a legfontosabb, rendeltetésszerű üzemeltetést biztosító járulékos beruházások is. Az év során a mélyépítési munkák egy része azonban elmaradt az előzetesen igényelt ütemtől, minőségük több esetben kifogásolható volt, az átadás-átvétel kényszerintézkedéseket váltott ki, A lakásépítések folyamatossága érdekében megkezdődött,illetve folytatódott 204 db telepszerű lakás építése, melyek átadása ez évre ütemezett. Egyéb_kommunális feladatokra összesen 32,1 millió Ft-ot hasz-náltünk~feI7~£bboI~I97S millió Ft a fedett uszoda befejezését és üzembehelyezését szolgálta, az uszoda kisebb hiánypótlási munkái azonban áthúzódtak 1989. évre« A KM alapberuházásában elkészült a 7. sz. fkl. ut városi elkerülő szakaszának közel 3 km hosszúságú II. üteme. A beruházás keretében vállalt városi tanácsi feladatokra, valamint a Garai u. városképi rendezésére összesen 9,5 millió Ft-ot fordítottunk. A fennmaradó összeget az ágazatban végzett társadalmi munkák anyagköltség fedezetének biztosításán túlmenően, a városi szeméttelep bővítésére, a hulladék elhelyezési feladatok megoldására használtuk fel« Okt§tásii_közmüvelődési2_sgort_célokra összesen 16,2 millió Ft került''kifIzetésíe~ Megkezdodött~éi~megfelelő készültségi fokot ért el a Landler 3. Gimnázium 8 tanteremmel való bővítése. Folytatódott a Cserháti S. Szakközépiskola és a KBMSZ bővítésének műszaki tervezése. Egyúttal a végelszámolás keretében rendeztük az elmaradó 16 tantermes gimnázium időarányos tervezési diját. Jelentős vállalati és lakossági összefogással befejeződött a középtávú terv egyik legfontosabb társadalmi munkacélként kijelölt létesítménye, a Mindenki Sportpályája létesitése. A Hevesi S. Művelődési Központ előterének díszítésére készülő nagyméretű kerámia tűzzománc képzőművészeti alkot asra a szerződésben foglaltaknak megfelelően, előlegként 1,4 millió Ft-ot kifizettünk. A középtávú beszerzési tervben foglaltaknak megfelelően megtörtént a GAMESZ tárgyévre ütemezett gépkocsi cseréje. Az egészségügyi ágazatban folytatódott a kórházi gép-müszer cse-re"melyre a tervezettnek megfelelően 5 millió Ft került felhasználásra . A kereskedelmi ágazatban a vállalt koordinációs szerződésnek rnegfelelően"a~clpőnagykefeskedelmi raktár kialakítására került sor a miklósfai városrészben. A lakásépítésekkel párhuzamosan elkészült a Zrínyi M. utca déli oldalának tömbbelsőjében felépített lakóház földszintjén 727 m2 kereskedelmi és szolgáltató üzletsor. Ugyancsak átadásra került a Lenin uti husáruház és cipőbolt 461 m2 alapterülettel. - 7 - Tovább folytatódott az Eötvös téri 75 lakás földszintjén az 1133 m2 alapterületű kereskedelmi, szolgáltató létesítmények épitése, befejező szakaszba jutott a Bazárudvar földszintjének kereskedelmi célú átadása. Ez utóbbinál az elmúlt évben további 6 üzlet alakult ki 834 m2 alapterülettel. Az_igazgatási_ágazatban 50 %-os központi támogatással a közigazgatás" korszerűsítési programja keretében számitógép beszerzésre került sor 0,1 millió Ft összegben. íáü}°S§í§§r§ összesen 20.8 millió Ft-ot fordítottunk, milyBőI 17,B"miIX3~Ff átmeneti, visszatérítendő. A köztisztaság gépi kapacitás fejlesztésén túlmenően a támogatás elősegítette a korpavári városrész vezetékes ivóviz ellátását, az uj ÁFOR üzemanyagtöltő állomás megépítését, valamint a tanácsi beruházásokban érintett kivitelező vállalatok kapacitás felkészültségének javítását. Nem beruházási célra összesen 84 millió Ft-ot használtunk fel. E~kI5dIsök~4373~^-áí a lakásépítéssel és vásárlással kapcsolatos támogatásra, valamint a tanácsi bérlakások visszavételével összefüggő térítésekre fordítottuk. Az elmúlt évben 137 család kapott lakásépítéshez» -vásárláshoz támogatást. A vissza nem téritendő támogatás összege átlagosan 82 ezer Ft volt. A visszavételre tervezett 60-70 lakással szemben - feltehetőleg a térítési dij hatszorosra történő felemeléséből adódóan - 99 db tanácsi bérlakás visszavételére került sor. A tervezettnél nagyobb arányú visszavétel valamelyest enyhítette a lakásgazdálkodás feszültségeit. A kamatterhek csökkentése érdekében - három hónappal a véghatáridőt megelőzően - az év végén kiegyenlítésre került a magánerős lakásépítés telekkialakitásához felvett 12 millió Ft hitel is, az egyéb esedékes hiteltörlesztésekkel és kamatokkal együtt. A tanácsi apparátusban és intézményhálózatban dolgozók részére - a korábban nyújtott támogatások törlesztő részletein felül -1 millió Ft összegű támogatást nyujtottunk. A városrendezéssel, tömegtájékoztatással., valamint a társadalmi szervezetek működésével összefüggő támogatásokra összesen 6.140 ezer Ft-ot biztosítottunk. A közmunkahelyek fenntartásával kapcsolatos városi teher az elmúlt évben 292 ezer Ft volt. A széleskörű társadalmi összefogással megtörtént a Csónakázó tó biológiai egyensúlyát helyreállító tómeder rendezés, iszaptala-nitás, továbbá a kiegészítő műtárgyak kiépítése. A helyreállításhoz a külső szervektől kapott hozzájárulásokon felül 1,5 millió Ft fejlesztési célú támogatás kapcsolódott. Az év végén célszerűségi okokból - de főként a tervszerűtlenül alakult beruházási pénzmaradvány kamatoztatása miatt - 20 millió Ft kincstárjegy vásárlásra került sor három hónap időtartamra. A fejlesztési célú kiadásokat az 5. sz. melléklet tartalmazza. Határozati javaslat? Nagykanizsa Város Tanácsa a Végrehajtő Bizottság, a Városfejlesztési és a Számvizsgáló Bizottság javaslata alapján a tanács"1988. évi működési, fenntartási és fejlesztési tervének végrehajtásáról készült jelentést az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja. A tanács egységes pénzalapjának 1988. évi teljesitését 1,178.356 EFt bevétellel, 1,137.315 EFt kiadással, 41.041 EFt maradvánnyal jóváhagyja. Nagykanizsa, 1989. április 25. á^GREHAJTÓ BIZOTTSÁG 1. sz. melléklet A tanács egységes pénzalapjának 1988. évi bevételei 1.000 Ft-ban! M . Eredeti Módositott Tényleges , , *nd®Ln .. 9 _előirányzat teijesités I. Szabályozott bevételek: 1. Működési bevétel 55.487 54.171 47.994 86,5 88,6 2. Lakossági adók 6.640 12.140 12.220 184,0 100,7 3. Földadó 1.381 1.381 740 53,6 53,6 4. Magánszem.jöv.adója 365.404 365.404 380.019 104,0 104,0 I, összesen; 428.912 433.096 440.973 102,0 101,8 II* Állami támogatás össz. 323.836 373.453 373.453 115,3 100,0 - költségv. célra 272.821 322.438 322.438 118,2 100,0 - fejlesztési célra 51.015 51.015 51.015 100,0 100,0 III.Egyéb érdekelts.bev.s 5. Ár- és díjbevétel 50.728 68.041 72.454 142,8 106,5 6. Telep.feji.hozzáj. 2.000 5.780 5.817 290,8 100,6 7. Telekérték, és haszn. szárm.bevétel 11.000 23.251 42.755 388,7 183,9 8. Lakásép. és jutt. kapcs.bevétel 2.500 - - - - 9. Telekhaszn. dij 15.500 15.500 15.517 100,1 100,1 10. Hitel: célhitel 25.000 45.000 44.992 179,9 100,0 lakásép.,vás. 9.000 9.000 9.000 100,0 100,0 működ.célú - 1.500 1.500 - 100,0 11. Átvett pénzeszközök - költségv. célra 3.646 16.221 17.249 473,1 106,3 - fejlesztési célra 61.100 96.813 91.593 149,9 94,6 12. Egyéb bevételek - költségv.célra 800 1.600 1.708 213,5 106,7 - fejlesztési célra 200 280 3.052 1526,0 1090,0 III. összesen: 181.474 282.986 305.637 168,4 108,0 IV. Egyéb bevételek: Kiszáml.term,forg.adó - 7.662 8.177 - 106,7 ÁFA visszaigénylés - - 852 - - Megtérülések - - 1.583 - - Tan.közös hit.ut,hid - 10.421 10.421 - 100,0 IV. összesen: - 18.083 21.033 - 116,3 V. Céltámogatás 12.517 15.276 15.276 122,0 100,0 VI. Előző évi pénzmaradv. 7.100 21.984 21.984 309,6 100,0 Bevételek összesen: 953.839 1.144.878 1.178.356 123,5 102,9 Függő,kiegy.,átfutó bev. _ 149.619 _ _ Társadalmi munka 94.971 102.236 102.805 - - BEVÉTELEK FŐÖSSZEGEi 1 .048.810 1.247.114 1.430.780 2. sz. melléklet A tanács egységes pénzalapjának 1988. évi kiadásai 1.000 Ft-ban! Index Megnevezés Eredeti Módosított Tényleges ___eloiranyzat teljesites el6irányzathoz 1. Költségvetési szervek működési kiadásai 695.007 755 .463 730.018 105,0 96,6 ebbőls - béralap 320.032 330 .526 323.004 100,9 97,7 - felújítás (ÁFA nél- kül) 24.994 25 .103 24.467 97,9 97,5 - utak, hidak 13.000 13 .000 12.116 93,2 93,2 - mük.gazd.tart. 8.000 8 .000 - - - 2. Vállalati kiadás 59.000 65 .000 61.000 103,4 93,8 ebből: lakóházjav.tám. 49.000 51 .000 51.000 104,1 100,0 3. Céltámogatás működtetésre 717 - - - - 4. Működési kiadásokat terhelő ÁFA - 29 .517 29.517 - 100,0 Működési és vállalati kiadás összesent 754 .724 849, ,980 820 .535 108,7 96,5 Fejlesztési kiadás .115 279, ,111 296 .842 149,1 106,4 ebből; - tanácsi beruházások 147 .195 182, ,858 167 .481 113,8 91,6 - beruh.célu átadás 10 .620 18, ,500 20 .769 195,6 112,3 - nem beruh.j.kiad. 37 .300 49, ,157 83 .996 225,2 170,9 - gazdáik.tartalék 4 .000 4, .000 - - - - fejlesztési célokat terhelő ÁFA - 24, ,596 24 .596 - 100,0 7. Tanácsok hitelalapja és egyéb átadás - 10, .421 9.939 95,4 8. Egyéb intézményi feji. kiadás _ 5, .366 5.544 103,3 9. Egyéb ÁFA befizetés - - 4.455 - 10.Kiadások összesen (5+6+7+8+9): 953, .839 1.144, .878 1.137.315 119,2 99,3 11. Függő, kiegyenlítő, átfutó kiadás 170.326 •> — 12.Társadalmi munka 94, .971 102, .236 102.805 - KIADÁSOK FŐÖSSZEGE (10+11+12): 1.048, .810 1.247, ,114 1.410.446 3 sz. melléklet A Városi Tanács közvetlen irányitása alá tartozó költségvetési szervek pénzforgalmi előirányzatainak teljesítése 1989. évben Ezer Ft-banJ Bevétel Kiadás Béralap ~ Megnevezés Eredeti Módosított Teljesítés Eredeti Módosított Teljes. Eredeti Módosít. Teljes. _előirányzat_összege_előirányzat_összege előirányzat_összege Kórház-Rendelőintézet 5, ,432 6, .624 7 .423 180 .823 187, .333 186, ,140 96, .377 99, .663 99 ,352 Egészségügyi Gondnokság 5, ,001 5 .001 4 .347 25 .110 24, .950 23, .884 14. ,732 14, .304 14, ,053 Szoc. és Eü.Int. GESZ 2, 71 A , 312 2, .607 2 .737 22 .375 26, .252 25, .365 7, .389 7, ,802 7, k ¿-¿-.J Szociális Foglalkoztató 26, ,900 36, .994 37 .298 26 .900 41, ,912 38, ,773 9. .891 13, .065 12, .740 Alsőfoku Okt.Int.GAMESZ 36, ,915 36, .324 34 .592 183 .235 189, .935 185, .115 96, .076 98, .031 95, .531 406-os Ipari Szakmunk.Int. 4. ,264 4, .441 4 .327 27 .854 29, .350 28, .452 14, ,001 14. .918 14, ,619 Landler 3. Gimnázium 1. 565 2, .970 3 .136 15 .050 17, .464 17, ,082 8, ,763 9, .178 8, .922 Dr.Mező F. Gimnázium 6. 135 8, .702 8 .085 23 .512 25, ,702 24, ,822 11. .533 12, ,068 11, .673 Zsigmondy V. KBMSZ 2. ,653 4, .816 4 .833 22 .294 25, .832 25, .106 12. .204 12. ,886 12, ,■510 Cserháti S.Mezőgazd.SZKI 3. ,480 3, .814 L .895 21 .246 23, ,754 22, .157 10, .396 10, ,913 10, ,178 Thury Gy. Keresk. SZKI 1. ,785 1, .785 1 .972 9 .902 10, ,804 10, .569 6, .098 6, .246 c J, ,985 Hevesi S. Művelőd,Központ 3. 843 6, .405 7 .441 14 .097 18, ,317 17, .207 8, ,107 8, ,201 8, .016 Családi Iroda 730 83G 878 1 .975 2, ,120 2, ,129 609 779 746 Központi gazdálkodás 5. 802 9, .266 10 .004 86 .245 98. ,635 98, ,750 23, ,826 22. .472 21, ,456 Intézmények összesen; 106. 817 130, ,779 129 .968 660 .618 722, ,360 705. .551 320. .002 330. ,526 323. ,004 Felújítási alap(ÁFA nélkül) _ _ _ 24 .994 25. ,103 24, ,467 Fejlesztési többlet 138 - - 1 j. .362 Szakmai program - - - 33 - - 30 Gazdáik.tartalék - - - rj O .000 8. ,000 Vállalati kiadás - - - 59 .000 65. ,000 61, .000 Lakossági adók 6. 640 12. ,140 12 .220 Magánszem.jöv.adója 365. 404 365. ,404 380 .019 Földadó 1. 381 1. ,381 740 Állami támogatás 323. 836 388. ,729 388 .729 Költségv.szervek befiz. 800 1 X c ,600 1 .708 Lakossági települési.hj. 2. 000 c; ,780 5 .817 Lakás és telekforg.bev. 13. 500 23! ,251 42 .755 Telekhasználati dij 15. 500 15. ,500 15, .517 Különféle tanácsi bev. 200 280 3, .052 - 2 - B e v é t e 1 K i a d á s Béralap Megnevezés Eredeti Módosított Teljesítés Eredeti Módosított Teljes. Eredeti Módosít» Teljes előir ányzat összege ..... - előirányzat összege előirányzat összege Átvett pénzeszközök - fejlesztésre 61.100 96.813 91.593 - működtetésre 2.906 7.654 7.729 Hitel bevétel 34.000 55.500 55.492 Megtérülések - - 1.583 Előző évi pénzmaradvány 7.100 21.984 21.984 Összesen| 941.322 1.126.795 1.158.906 754.007 820.463 791.01B 320.032 330.526 323.004 Fejlesztési kiadás 187.315 254.515 272.246 Intézményi feji. kiadás 5.366 5.544 Vásárolt term.ÁFA-jas - működtetés 29.517 29.517 - fejlesztés 24.596 24.596 Ált.forg.adó befizetés 4.455 Kiszáml.term. ÁFA-ja 7.662 8.177 Forg.adó visszatérülés 852 Tanácsi közös hitelalap és pénzeszk.átvét. 10.421 10.421 - 10.421 9.939 Céltámogatás 12.517 - - 12.517 - - FÖÖSSZEGs 953.839 1.144.878 1.178.356 953.839 1.144.878 1.137.315 320.032 330.526 323.004 4. sz„ melléklet Az 1980. évi felújítási előirányzatok teljesítése 1.000 Ft-ban! Megnevezés Eredeti előir Módosít. ányzat Tényl.teljesítés összesen ebbőls ÁFA Index eredeti módos előirányzathoz 1/ Egészségügyi és szociális ellátás; Kórház - "B" épület bővítés 5.655 6.585 6.585 1.521 116,4 100,0 - kórbonctan tetőfeluj. 261 268 268 54 102,7 100, 0 - konyhai berend.feluj. 392 436 436 87 111,2 100,0 - rendelőint.-i szárny 957 1.026 1.026 205 107,2 100,0 tetőfeluj. - rendelők tetőfelujit. és átalakítása 461 521 521 104 113,0 100,0 - "A" ép. lépcsőház felujitása 194 272 272 54 140,2 100,0 Összesen % 7.920 9.108 9.108 2.025 115,0 100 »0 2/ Oktatási, kulturális, sport ellátás; Dr.Mező F. Gimnázium felujitása 11, .474 13, ,671 13, .671 2.636 119,1 100,0 Cserháti S. Mezőg.SZKI kazánfeluj. 3, ,000 3, ,436 2, ,800 560 93 J 3 81,5 Városi Könyvtár feluj. 2, ,600 2, ,816 2, o i í ibio 410 108,3 100,0 Móricz Zs. Müv.Ház felujitása -» 280 280 57 - 100,0 Összesen .* 17, ,074 20, .203 19, .567 3.663 114,6 96,9 3/ Igazgatási ágazat; Polgári védelmi raktár felujitása - 1.771 1,771 291 - 100,0 MINDÖSSZESEN: 24.994 31.082 30.446 5.979 121,8 97,9 I 5. sz„ melléklet Fejlesztési célú kiadások alakulása 1988. év 1.000 Ft-ban! , Eredeti Módosit. Tényl.teljesítés_I n d e x 10 ™ előirányzat összesen ebből; eredeti módos* _ÁFA előirányzathoz I. Tanácsi beruházások 1. Lakásellátást - Lakásép.területelők. 54. 442 54 .442 44. 092 7 .528 81,0 P3T ft öx , U - Eötvös t,D-i old.beép. 26. 100 54 .000 44. 446 3 .859 170,3 8291 - Péterfai u. 64 lakás 10. 000 6 .870 3» 284 657 32,8 47,8 - Városkapu krt. 5 lak. - 7 .500 6. 159 1 .232 - 82,1 ~ Magánerős lakásép. telekkialakitás 11. 000 19 .500 35. 595 4 .471 323,6 132,5 Összesent 101. 542 142 .312 133. 576 1 7 i / .747 131,5 Q~H Ö Sj |SF E9yéb_kommunális_felad^ - Társ.munka anyag ktg. 1.000 - Hulladékelh.feladatok 2.500 - 7.sz.fkl.teherment.szak. 3.100 - Városrend.feladatok (Garai u.) 12.000 - Fedett uszoda épit. 11.753 - Munkásőr u.beép.terv 2.200 2.500 3.100 1.137 2.300 1.600 - 113,7 92,0 51,6 51,7 92,0 51,6 12.000 22.440 300 7.602 19.206 293 3 3.721 58 63,4 163,4 85.6 97.7 42.540 32.138 3.782 105,9 75,5 Összesen? 30.35: 3. Qktatás^_közmüyelődési sgort^ - 16 tt-es gimn.terv.díj 1 .100 400 400 80 36,4 IOÖJÖ - Landler Gimn.bőv.8 tt. 8 .350 8 .350 11 .714 2.338 140,3 140 J » Cserháti SZKI bővit. terv»díj 700 700 - - - » - Intézményi gk.csere 150 150 163 32 108,7 108,7 - Társ.munka anyag ktg. - 260 260 - m X UL. | v - Mindenki Sportpályája - 2 .250 2 .226 431 - Éffi'' Ó Képzőművészeti alkot. - 1 .446 1 .446 - - 100 0 Összesens 10 .300 13 .556 16 .209 2.881 157,4 119,''6 - Kórházi gép-müszer beszerzés 5.000 5.000 5.000 147 100,0 100,0 - 2 - Megnevezés Eredeti Módosit*: Tényl.teljesítés Index előirányzat összesen ebbőli eredeti módos* __________|__ÁFA előirányzathoz 5, Kereskedelemi - Cipőnagyker.raktár - 3.800 5.000 27 - 131,6 - Piac,vásárcsarnok 34 34 - 100,0 Összesen? - 3.834 5.034 27 - 131,3 6. Közigazgatás? - Számitógép beszerzés - 200 108 - - 54,0 Tanácsi beruházás összes.? 147.195 207.442 192.065 24.584 130,5 92,6 II. Beruházás célú keretátadás - VGV - gépfejlesztés 1.500 1.500 1.500 - 100,0 100,0 - OTP - Husáruház 4.320 - - _ _ _ - ÉK-i vr. ZÖLDÉRT ABC 4.800 - _ _ - Korpavár vízellátása - 1.500 1.500 100,0 - ÁFOR töltőállomás - 11.500 11.500 100,0 - Ép.ip.Szöv. -középisk.fejl, 4.000 4.000 100,0 - Előleg - ÉK-i ltp-i ge~ rincközmü - - 2.269 - - összesen: 10.620 18.500 20.769 - 195,6 112,3 III. Nem beruházás jellegű kiadások: - Támogatások: - MHSZ - 200 200 - - 100,0 - TUNGSRAM - 500 500 - m 100,0 - MÁV - 40 40 - - 100,0 - Zalai Hirlap - 400 400 - - 100,0 ZM.Vendéglátó V. - 5 .000 5 .000 - m 100,0 - Hiteltörleszt. és kamat 14 .500 14 .500 19 .051 - 131,4 131,4 - Lakásép., vásári, támog. 10 .000 10 .000 11 .609 - 116,1 116,1 Lakásmobilitás 12 .000 14 .883 23 .796 - 198,3 159,9 - Tanácsi dolg.lakásép.tám. 500 1 .000 1 .000 - 200,0 100,0 - Ki nem utalt bérl.-ek ktg. 200 200 243 9 121,5 121,5 - Közmunka - VGV - 446 292 m - 65,5 - Garázsmobilitás - 100 177 3 - 177,0 - egyéb 100 100 - - - - - Ingatlan megszerzés - 200 200 - - 100,0 - Csónakázó tó felujit. - 1 .500 1 .500 - - 100,0 - Kincstárjegy - - 20 .000 - - - - Városkörnyéki alap tám. - 100 - - - - Összesen | rit 37 .300 49 .169 P4 .008 12 225,2 170,9 IV.Gazdálkodási tartalék 4 .000 4 .000 _ _ _ MINDÖSSZESEN: 199.115 279.111 296.842 24.596 149,1 106,4 6. sz. melléklet Az 1988. évi költségvetés fontosabb feladatmutatóinak teljesítése rQi „r4„+mil + „ + ,t Mertek- ns - Teljesített Valto- reladatmutato meg- Elozo evi -u—-— x ö egy- , , , , zas az nevezese ÍJ zaro atlag záró ,~ Z seg a elozo _ __évhez Egészségügyi és szociális ellátás Gyógyintézeti ágyak száma db 815 815 815 _ Szakorvosi órák száma óra 274 274 274 - Ált.orvosi körzetek száma db 19 19 19 - Gyermekorvosi körzetek száma db 11 11 11 - Bölcsődei férőhelyek száma db 399 399 359 - 40 Öregek klubja fő 60 60 60 - Ált.szoc.otthoni férőhely db 36 36 36 - Szakositott szoc.otth.férőh. db 70 70 70 - Értelmi fogyatékosok napközi otthoni férőhely db 20 20 20 - Oktatási, kulturális szolg. Óvodai férőhely db 2 .069 2 ,069 2 .069 - Ált.iskolai tanulócsoport db 268 268 268 - Ált,iskolai napközis csoport db 153 154 156 + 3 Ált.iskolások szervezett étkeztetése fő 2 ,534 2 .459 2 .294 -240 Gyógypedagógiai tanulócsop. db 18 18 17 - 1 Szakrnunk . tan. osztályok száma db 53 53 54 + 1 Gimnáziumi osztályok száma db 28 28,3 29 + 1 Szakközépisk.osztályok száma db 56 56,3 57 + 1 Középisk.kollégiumi férőhely db 1 .076 1 .076 1 .076 - Középiskolások szervezett étkeztetése fő 1 .487 1 .505 1 .557 + 70 7. sz. melléklet Utak, hidak fenntartására és felújítására fordított pénzeszközök 1988. évben 1.000 Ft-ban! Megnevezés Összeg 1. Fenntartás - Útburkolaton5 műtárgyon, padkán végzett munkák 4.090 - Kórház u., Bolgárhadsereg u. aszfaltozás 408 - Művelődési Ház előtti aszfaltozási munkák 1.637 - Miklósfa Krúdy Gy., Bagola Bagoly uti útépítés 105 - Néphadsereg "vendég" ut aszfaltozás 309 - Béke uti járda felújítás 183 - Egyéb fenntartási munkák 152 Összesen;; 6.884 2• Felújítás, korszerűsítés - Kisfaludy u. felújítása 1.239 - Bajosai u. járdafelújítás 455 - Bajosai u. útfelújítás 994 - Ady E. u. járdafelújítás 862 - Szentgyörgyvári ut 483 - Miklósfa Kiss 3. ut és Köztársaság tér 257 - Lenin uti járdafelújítás 301 - Kaán K. ut aszfaltozása 641 Összesenj 5.232 1-2. ÖSSZESEN; 12.116 Vízrendezésre, belvízelvezetésre fordított pénzeszközök 1988. évben VIZMÜ csapadékvizelvezetési hozzájárulásra 2.000 Csapadékvíz-csatornák üzemeltetésére 300 Társulati érdekeltségi hozzájárulás 150 Kiskanizsa-Palini vízrendezésre, csapadékvíz elvezetésre 280 Csemetekerti árok karbantartására 115 Lazsnak csatorna védtöltés fenntartására 137 Dózsa Gy. tér vízrendezése, vezeték építésre 205 Nagyrác uti ároktisztításra 13 Összesen j 3.200 7 t *Mt*tM*+P-t ÖJ I A helyközi-, a helyi közlekedés & z állítás helyzete a városban és városkörnyékben Tisztelt Tanács 1 A helyközi-, a helyi közlekedés és szállítás témakörét átfogóan még nem értékelte a testület, Egyes részterületeket a végrehajtó bizottság megtárgyalt és meghatározta a feladatokat. Többek között a vasúti szállítás helyzetét, a városközpónt megváltozott forgalmi rendjét, a közúti tömegközlekedést, a tanácsi és országos úthálózat állapotát további ejlesztésének feladatait * A határozatok jól segítették az egyes közlekedési ágazatok fejlődését, fejlesztésété A városban és a várossal együttélő városkörnyékben az út-, a vasúthálózat, a közlekedés feladata a termelést, az elosztást és a fogyasztást szolgáló helyváltoztatási és szállítási igények kielégítése, vagyis az üzemek működéséhez szükséges munkaerő, nyersanyagf késztermék szállítása, a tanulást, munkábajárást és egyéb személyes célokat szolgáló utazások lebonyolítása. A közlekedésnek kiemelt jelentősége van a gazdasági életben. Az agglomerációban - melynek kiterjedését a közlekedési hálózat és a közlekedés színvonala is meghatározza - jellegzetes kapcsolatok alakultak ki: - a város közintézményei, létesítményei a városkörnyéki települések lakóit is szolgálják /kórházf rendelőintézet, alsó-és középfokú oktatás, sport, kereskedelem stb./; - a városkörnyéki települések lakói pótolják a városban hiányzó munkaerőt; - a városkörnyék letelepedési lehetőséget ad azoknak, akik anyagi, vagy más okból nem tudnak a városban lakni. Alapvetően a közlekedési és szállítási feladatokat a városban és városkörnyékben: - vasúti személy- és teherszállításnál a MÁV Nagykanizsai és Zalaegerszegi Üzemfőnöksége, - közúti személyszállításnál a ZALAVOLÁN és a magánszemélyek, - közúti áruszállításnál a ZALAVOLÁN, a vállalatok és a magánszemélyek látják el. A vasúti közlekedés a térségben két fővonalon bonyolódik le. A főváros, illetve Balaton irányából a Budapest-Murakereszturi, Szombathely irányából az Ágfalva-Nagykanizsai fővonalon. Mindkét vasútvonal egyvágányú és dieselvontatásu. A vasútvonalak Nagykanizsával együtt 13 települést érintenek /Nagykanizsa, Nagyrécse, Zalaszentjakab, Zalakomár, Fityeházs Murakeresztur, Belezna, Újudvar, Magyar szerdahely, Gelse, Kilimán, Felsőrajk, Pötréte/, A városkörnyéki településekről 1988-ban a vasúton ingázók száma 785 fő volt, az összes ingázók 11,4 %-a. Az évi fizető utasszám folyamatosan csökken, Igys-ben mintegy 8I5 ezer utas volt a térségben, lg88-ban pedig 547 ezer. A csökkenésnek több összetevője van« A személygépkocsik számának növekedésével párhuzamosan gyarapodott a kötetlen egyéni utazások száma« Jelen*$s utascsökkenést eredményezett a vasúti közlekedési dijszabásmódositás is, de az autóbuszok korszerűsödése, a járatsürüség növelése is érezteti a hatását„ A vasúti teherszállításban meghatározó szereppel bir a Murakeresz-tuvi hat ár forgalom* Jellemző, hogy mig 1988-ban Nagykanizsán a fel adott kocsirakomány mintegy 227 ezer tonna volt, addig a Mura-kereszturi határforgalom ennek több mint tízszerese, 2548 ezer ton na. A teherforgalmi teljesítmények is csökkentek 1975-höz viszo-nyitva> ennek oka a közúti áruszállítás erősödésében rejlik. Az állomások teherforgalmára az iparvágányok is hatással vannak. A városkörnyékben Zalakomár és Murakeresztur állomásokhoz kapcsolódóan van, Nagykanizsán I2 üzemet szolgál ki iparvágány. A vasúti közlekedéshez a feltételek adottak. A Nagykanizsai vasútállomás felújítása 1986-ban fejeződött be, az építés 125, évfordulójára. Az utaslétszám és a teherforgalom a tovább fejlesztéséi nem indokolj a. Legközelebbi feladat a Budapest-Murakereszturi fővonal villamosítása, mely a tervekben I99I-Í határidővel szerepel, de számolni kell a későbbi megvalósítással. A város és környéke közlekedési kapcsolatában a tömegközlekedés, ezen belül a helyközi autóbuszközlekedés a meghatározó. Ezt a szolgáltatást a ZALAVOLÁN Üzemegysége biztosítja a város és 47 település között, 57 autóbusszal. Az autóbuszok követési időközét az üzemeltetés gazdaságossága határozza megt a települések több mint 80 %-ánál 60 percnél rövidebb a jármükövetési idő. Az autóbuszállomány korszerű, a kényelmes utazási igényeknek megfelel. Az utazási színvonal az elmúlt években folyamatosan javult„ A VOLÁN 1975-ben 55 autóbusszal 7,1 millió utast szállított, 1988-ban 57-tel 8 milliót. A két időpont között 2,3-szeresére nőtt a férőhelykilométer, 3-5-szörösére az utaskilométer. A helyközi közlekedés centruma az autóbuszállomás, mely 1971-ben épült, de utasterhelése a kapacitását már meghaladj a. Indokolt lenne az autóbusz indítóhelyek bővítése, a dolgozók szociális ellátási feltételeinek javítása. A megoldásra a rendezési terv bővítési területet biztosit az autóbuszállomástól északi irányba, ahol az indítóhelyek elhelyezhetők a parkolókkal együtt„ A szociális ellátás javitására a VOLÁN intézkedéseket kezdeményezett. A TANÉP telephelyen építésre tervezett lakóépületek földszintjén forgalmi irodák, szociális létesítmények is elhelyezésre kerülnek. A helyi tömegközlekedés 23 vonalra szerveződik, melyek szakaszosan egymást átfedik. A hálózat sugaras-átszelő rendszerű, három decentrummal /vasútállomás, Kunfi Zsigmond tér, Városkapu körút/ és az autóbuszállomással. Forgalmi szolgálat a Városkapu körúton is van, itt sincs kielégítően megoldva a járatszemélyzetek szociális ellátása. A VOLÁN ideiglenes épület elhelyezésével tervezi a gondokat enyhíteni. A helyi tömegközlekedésben I975-88 között történt a legnagyobb fejlődés«, 1975-ben I7 autóbusz volt a helyijárati vonalakon, ma 25 van. Az évi szállított utasszám 7,5 millió ról 23,6 millióra növekedett. Az 1986-ban végzett utasszámlálás szerint egy nap alatt több mint 40 ezer utazás történt a helyijá-ratokon^ A reggeli munka- és tanitáskezdés időszakában /s,00-7,00 óra között/ a napi utazások 73,6 %~a bonyolódott le, ami jelentős zsúfoltságot eredményezett„ Ennek ellensúlyozása- a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével, vagy az autóbuszok befogadóképességének növelésével lehetséges. A VOLÁN az eszközbővitési lehetőségeit már kihasználta, ezért a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése a szolgáltatási színvonal javítása, a zsúfoltság csökkentése már halaszthatatlan. & közúti tömegközlekedés kiszolgáló létesítményei a biztonságos közlekedésre alkalmasaki Ahol a közút forgalmi terhelése és a járatsürüség indokolja, leállósávos megállók állnak rendelkezésre. Az utasvárók elavultak, még felújítás esetén is rontják a városképetindokolt a folyamatos cseréjük. A VOLÁN taxik száma 1975-től csökkent, de az ellensúlyozásra itt is megjelent a magánszektor. 1975-ben 11 taxi volt, 1988. végén a magántaxikkal együtt 44 db, A szolgáltatás a lakosság igényének megfelel„ Ebben az ágazatban is a forgalmi létesítmények bővítése a feladat, A Deák téri indulóhely a 7 VOLÁN taxinak megfelel, de a Kölcsey utca torkolatánál a 4-6 db felállóhelyre 37 magántaxi jut. Intézkedés szükséges uj belvárosi taxi indulóhelyek kijelölésére, a Kölcsey utcai parkoló biztonságának és rendjének növelésére. A közúti teherszállításban szinte valamennyi vállalat, intézmény részt vesz, így az összteljesítmény meghatározhatatlan. A VOLÁN a teherforgalmat I94 tehergépkocsival és l32 pótkocsival bonyolítja le. A tehergépkocsiállomány 1975-től csak 26-tal bővült, viszont a pótkocsik száma több mint négyszeresére nőtt. Az elmúlt IS évben a VOLÁN teherszállítási teljesítménye egyenletesen fejlődött. Ebben az ágazatban is fontos szerepet látnak el a magánfuvarozók. Jelenleg 84 tehergépkocsival, főleg a lakossági szállítási igényeket elégítik ki. A tehergépkocsik elhelyezése elsősorban a lakótelepeken, de a város egyéb területein is fokozódó gondot jelent. A nagyméretű és nagysúlyú jármüvek zavarják a l akossag nyugalmát. Elfoglalják a személygépkocsik parkolóhelyeit, akadályozzák a közlekedéstt A kamionoknak a városban nincs kiépített parkolóhelyük. Zalako-márban utmenti leállósáv, a letenyei határátkelőhelyen kamiontelep épült, de ez a városra nincs jelentős hatással. A 7-es elkerülő ut építése során gazdasági társulás szándékával /ZALAVOLÁN, ÁFOR, Alkotmány MGTSZ/ előkészületek történtek az uj üzemanyagtöltő állomás közelében egy kamionparkoló létesítésére. Az elkészített tanulmányterv szerint a kamionparkolót 30 ágyas motel, éjjel-nappali folyamatos üzem tenné komfortossá. A beruházás megvalósítását segítettük, közreműködtünk a helykijelölésben, a hatósági hozzájárulások megszerzésében. A kivitelezésre ennek ellenére sem került sor, a társulás nem jött létre. Megítélésünk szerint a kamionparkoló ügyével tovább kell foglalkozni, a város érdekében szorgalmazzuk a megvalósítást. A város és környéke gépjármüüzemi létesítményekkel való ellátottsága megfelelő. A város két szervizállomásának évi kapacitása I32.5OO üzemóra, mely kiegészül az Autóklub szervizével és az autójavító kisiparral. Az üzemanyagellátást Nagykanizsán 3 töltőállomás biztosítja, l9 kútoszloppal. Zalakaroson, Zalakomárban és Hahóton egy-egy üzemanyagtöltő állomás üzemel. A gépjárműállomány gyarapodása a szervizkapacitás fejlesztését, a töltőállomások számának növelését igényli. Itt reálisan a szövetkezeti, illetve a magánerő bevonásával számolunk. - 4 - A közúthálózat gerincét a városban és városkörnyékben a 7. sz, főközlekedési út, a 6l-es és 74-es sz. országos közutak alkotják. Ehhez a főhálózathoz csatlakoznak a települések összekötő, illetve bekötő utakkal. Valamennyi település szilárd burkolatu utón közelíthető meg. Az utak kiépítettsége, szélessége és vonalvezetése a forgalmi igényeknek megfelel. Ezekhez, a Szombathelyi Közúti Igazgatóság kezelésében lévő utakhoz csatlakoznak a helyi forgalmat lebonyolító tanácsi kezelésű utak, melyek 76 %-a kiépített, Nagykanizsa közúti közlekedésének is meghatározói a közúti igazgatóság kezelésében lévő utak, melyek városon belüli hossza 48,8 km, szélességük 6-I2 m között változó. A forgalom lefolyását a városközpontban összehangolt jelzőlámparendszer segíti» Kritikus forgalmi állapot nincs, de előfordul zsúfoltság - főleg a délutáni csúcsidőben - a Lenin úton, a Szabadság téren. Az elkerülő útszakasz I988. novemberi üzembehelyezése a gondokon enyhített, de további intézkedések szükségesek, A városi átmenő forgalom csökkentésére az elkerülő utat szükséges a gépjárművezetők számára vonzóbbá> komfortosabbá tenni parkolóhelyekkelszálláslehetőséggel> kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények elhelyezésével. A forgalmi módosításokat olyan tervekkel kell előkészítenit melyek meghatározzák a teendőket, a végrehajtás ütemét és a szükséges anyagiakat. A megvalósításnál hosszabb folyamatra kell számítani, melynek eredményeként ^kialakulhat egy nyugodt, minimális forgalommal terhelt városközpont. Az elkerülő útszakasz forgalmi hatásainak vizsgálatakor kiemelt figyelmet kell fordítani az Alpári Gy, és Munkásőr utcai lakások ^zaj terhelésének csökkentésére is. Rendezni szükséges a többi közúti igazgatósági kezelésben lévő út fenntartását, forgalmi szerepkörét is. A város I33,1 km hosszú úthálózata az elmúlt 2O évben jelentősen változott. A kiépítettség az l975, évi 86,3 %-ról 96 %-ra növekedett, viszont az átlagos kiépítési szélesség ma sem éri el az 5,5 métert, A burkolatfelület több mint fele a közepes minőségi szinten, vagy az alatt van, A fenntartásra fordítható pénzeszközök reálértéke évről-évre csökkent, így minden erőforrásunkat a már megindult - és megállíthatatlannak tűnő - romlási folyamat lassítására fordítjuk. A •járdahálózat hossza a városban 182 km, ebből kiépített I53 km, a kiépítettség 83,7 %~os, A város területén csak a kiskanizsai Nefelejcs és Dobó utcákban nincs egyik oldalon sem kiépített járda. A járdákon is érzékelhető a romlási folyamat. A kiépített járdák több mint felét - főleg a peremterületeken - indokolt felújítani. Kerékpárút a városban nincs, a városkörnyékben 1988-ban Galambok-Zalakaros között épült. Jelenleg előkészítés alatt van a 74-es út mellett -az Űrhajós utca és Palin között - kerékpárút építése, A városközpont összehangolt jelzőlámpás és zsúfolt utjain kerékpárút kijelölésére, kiépítésére egyelőre nincs lehetőség. A forgalom tervszerűen befolyásolt átrendeződése hozhatja meg a kerékpáros hálózat továbbfejlesztésének feltételeit. 5 - A közlekedés fejlesztésének módját, irányát az országos hatályú és helyi rendezési tervek kőt időtávra /2005-ig és 2030-ig/ határoz iák meg, A feladatúk.között szerepel valamennyi közlekedési ágazat működési feltételeinek hiztositása az úthálózattól a gépjármű kiszolgáló létesítményekig* A tendezési tervek terület felhasználási munkarészei a létesítmények elhelyezését biztosítják, Ajnegvalósitás a közlekedési ágazat, a tanács anyagi lehetőségének függvénye. A helyközia helyi közlekedés helyzetének értékelésekor összességében megállapíthatjukj hogy a feltételek a jelenlegi igényekkel összhangban biztosítottak, A személy- és teherszállítás teljesítménye egy tízéves visszaesés után lassú fejlődésnek indult» Kiemelkedő teljesítménynövekedést a helyi tömegközlekedésben tapasztaltunk, Az úthálózat fejlődött, a közlekedés igényeinek általában megfelel, A város belső forgalma a 7-es elkerülő út megépítése következtében előnyösen változhat, de ezt részletes tervekkel szükséges megalapozni, A városkörnyéki települések szerkezetében, közlekedésében az ezredfordulóig jelentős változások nem várhatók. Továbbra is biztosítani kell a munkábajárás és egyéb személyes jellegű utazások, a teherszállítás feltételrendszerét, figyelemmel a hosszú- és nagytávu fejlesztési célkitűzésekre, a településrendezési tervekre, Határozati javaslat: A Tanács a város és városkörnyék közlekedésének és szállításának helyzetéről és a további feladatokról szóló beszámolót elfogadja. Megállapítja, hogy a közlekedés feltételrendszere a jelentkező igényekre és szükségletekre figyelemmel fejlődött, A további fejlesztések rendezési és egyéb tervekkel megalapozottak, az ágazat ezeket figyelemmel kiséri. Az anyagi lehetőségek csökkenése miatt nagy figyelmet kell fordítani a forgalomszervezésre, a kapcsolódó beruházások körültekintő előkészítésére az érdekelt lakossággal együttműködve. A meglévő létesítmények fenntartása kiemelt feladat, lassítani kell a közlekedési hálózaton kialakult állagromlást. Több olyan forgalomszervezési intézkedést kell tenni, mely a közlekedésben résztvevők, a településen lakók közérzetét javítja. Ennek érdekében a közlekedés fejlesztésében, szervezésében és lebonyolításában résztvevő szervezetek, vállalatok átgondolt munkája szükséges a tanácsi szervek szükségletek kielégítésre orientáló összehangoló, koordináló tevékenységével, a,/ A y-es elkerülő út városra gyakorolt hatását részletes vizsgálatokkal, forgalomszámlálásokkal szükséges elemezni. A tendenciák megismerése után meg kell határozni azokat a teendőket, a központ forgalomcsillapításához, a forgalom által keltett káros hatások csökkentéséhez szükségesek. A terv legyen része a városrendezési célkitűzéseknek és a megvalósítását az abban érdekeltekkel évente rendszeresen értékelni kell. Határidő: Iggó. április 30-ig évente Felelősi Dr. Pásztor Lászlóné ált.tanácselnök-helyettes felkérésre: Molnár László igazgató, a Szombathelyi Közúti Igazgatóság vezetője 6 b./ A tömegközlekedés színvonalának javitásáta is összehangolt intézkedések szükségesek. Biztosítani kell az utasforgalom kulturált kiszolgálását a j ármüveken, a megállókban, a vég-állomásokon* Indokolt az autóbuszállomás bővítésének tanulmányozása a költségek megismerése, a műszaki**területi előkészítés érdekében. A tehermentesítés lehetőségét is vizsgálni kell további helyiforgalmi decentrumok kialakításával, A munkába]árás feltételeit a férőhely növelésével már nem gazdaságos biztosítani, ezért intézkedéseket kell kezdeményezni a lépcsőzetes munka- és tanításkezdés bevezetésére. Határidőt I99O. április 30, Feleí''osj* Dr. Pásztor Lászlóné ált. tanácselnök-helyettes c./ Folyamatosan tartani kell az illetékes vasúti szervekkel a kapcsolatot a vasútvillamositás megvalósítása érdekében. Ezzel összefüggésben támogatni kell a várost érintő beruházási feladatok végrehajtását. A villamos főnökség létrehozásához szükséges munkaerőnek biztosítani kell a lakásigények vevőkijelöléses alapon történő kielégítését a koordinációs lakásépítésen kivül is. Kiemelt feladat a beruházás megvalósításának figyelemmel kisérése, a városra háruló szervező, összehangoló feladatok végrehajtása. Határidő: I99I, december 3I. FeLeLősl Dr. Pásztor Lászlóné ált.tanácselnök-helyettes d./ A város és városkörnyék út- és járdahálózatának fenntartására fokozott gondot kell fordítani. A városkörnyéki bizottság rendszeresen tűzze napirendre a közúti igazgatóság kezelésében lévő utak állapotának értékelését, a megyei együttműködési megállapodás végrehajtásának tapasztalatait. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket a romlási folyamat lassítására, lehetőség szerint megállítására kell fordítani. A közlekedés biztonságát az úthálózat állapota jelentősen befolyásolja. A baleseti adatok rendszeres értékelésével fel kell tárni azokat a területeket, ahol a balesetek előfordulása az útburkolat nem megfelelő állapotával összefügg. Az értékelés megállapításait az útfelújítási és korszerűsítési tervek készítésénél figyelembe kell venni. Határidő: Iggó, április 30-ig évente FeLeLősl Dr, Pásztor Lászlóné ált.tanácselnök-helyettes felkérésre: Dr. Gotthárd Jenő r. alezredes, a Városi Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke e./ Fontos feladat a városközpont mentesítése a gépjármühözle-kedés káros hatásai alól, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása. A teendőket a rendezési tervek meghatározzák, de konkrét intézkedések, beruházások szükségesek. Továbbra is igényelni kell a kerékpárút-építéshez az állami támogatást a rendelkezésünkre álló pénzeszközök kielégítésére, - 7 - Alapvető célként a peremvárosrészek kerékpárut-kapcsolatai-nak kiépítését indokolt kitűzni. A Városi Közlekedésbiztonsági Tanács a közlekedési nevelő munkája során fordítson kiemelt figyelmet a kerékpáros közlekedési szabályok propagálására. Határidő: Ippő, április 30, FeLeLős;~~ Dr, Pásztor Lászlóné ált.tanácselnök-helyettes felkérésre: Dr, Gotthárd Jenő r. alezredes, a Városi Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke Nagykanizsa, l989. május I7» A Végrehajtó Bizottság Nagykanizsa és környéke közlekedésének és szállításának helyzete, feladatai 1988 Nagykanizsa és környéke közlekedésének és szállításának helyzete, feladatai 1988 kiadvány készült Nagykanizsai Városi Tanács V.B. megbízásából! a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben Összeállította: Szálka Miklós vezető tervező Grafika: Fábián Tiborné VÁTI ROTA 89 051 1. NAGYKANIZSA vonzáskörzete településhálózati rendszer 3 2. NAGYKANIZSA környékének köz lekedésf ej lesz tése 4 NAGYKANIZSA ÉS KÖRNYÉKE KÖZLEKEDÉSÉNEK ÉS SZÁLLÍTÁSÁNAK HELYZETE, FELADATAI 1988 Milyen szerepet játszik a közlekedés mindennapi életünkben? Hogyan változik mindez napjainkban? Mit lehet és mit kell tennünk! Ezekkel a kérdésekkel óhatatlanul nap, mint nap szembetaláljuk magunkat. A válasz máshogy fogalmazható meg egy nagyvárosban, ahol a túlzott motorizáció árnyoldalát magunkbaszívni kényszerülünk és máshogy a Zalai tájra oly jellemző aprófalvakban, ahol a motorizáció, a rendszeres autóbuszközlekedés magát az életet jelenti, összeállításunkban Nagykanizsa és környéke közlekedésével foglalkozunk ezen belül a közúti közlekedéssel, vasúti közlekedéssel, tömegközlekedéssel, gyalogosközlekedéssel és a gyalogosövezet létesítésével. Nagykanizsa és környéke Zala megye Zalahátság tájegységéhez tartozik, a közlekedés révén már a római idők óta jelentős térség. Sormás, Magyarszerdahely, Nagykanizsa, Nagyrécse határában Aquincum felé vezetett a híres Borostyán út, ezt követően a középkorban főleg É—D-i irányban fejlődtek ki posta-útvonalak. A XIX. sz.-ban a vasútépítés kedvezően hatott a térség fejlődésére; 1860-ban a Déli Vasúttársaság trieszti vasútvonala itt keresztezi a Sopron—Pécs-i vasútvonalat. Igy kapcsolat létesült Nagykanizsa és a főváros, a tengerpart illetve az osztrák tartományok között. Ennek hatására fellendült a gabona és állatkereskedelem, amelynek hatásövezete egészen a Balkánra kiterjedt. A fejlődés lendületét azonban a Kaposváron átvezető fiumei vasútvonal megnyitása megtörte, majd a trianoni béke által megszabott új országhatár hatására Nagykanizsa szinte határváros lett, elvesztette korábbi vonzáskörzetének jelentős részét, kedvező közlekedési heyzete is megszűnt. A második világháború után az urbanizáció helytelen felfogása miatt a fejlesztések gyakorlatilag a megye két nagy városára Zalaegerszegre és Nagykanizsára koncentrálódtak, ennek hatására az aprófalvakból jelentős lett a népességelvándorlás, amely napjainkig, bár csökkenő mértékben, de tart. Nagykanizsa vonzáskörzete: Közigazgatásilag Nagykanizsához tartozó települések mellett az 1. sz. rajzi melléklet a városkörnyéki települések elhelyezkedését mutatja be. Függetlenül a közigazgatási besorolástól a közlekedési vonzáskörzet kirajzolódik az ingázók száma alapján is. Ebből megállapítható, hogy a közigazgatási és közlekedési vonzáskörzet jól illeszkedik egymáshoz. A legtöbb ingázó Nagyrécséről, Szepetnekről, Újudvarról, Gelséről, Murakeresztúrról, Surd és Zalaszentbalázshoz csatlakozó területről jön be Nagykanizsára. Fenti települések lakosszáma az elfogadható tömegközlekedési kapcsolat ellenére lassan fogy (kivétel Zalakaros, Nagyrécse). 1. sz. táblázat A városkörnyéki községek közlekedése A település neve A lakosság száma Ingázók 1988-ban 1975 1980 1985 1988 vonattal busszal ZALAKAROS 640 987 1 055 _ Galambok 1 310 1 241 1 210 — Zalaszentjakab 541 398 412 2 491 2 626 2 677 6 218 GELSE 1 422 1 326 1 350 1 320 60 212 Gelsesziget 385 323 264 296 — 82 Kilimán 380 377 337 328 7 59 Kerecseny 540 451 386 391 — 82 Orosztony 786 696 649 641 4 86 Újudvar 1035 839 924 950 4 221 4 537 4012 3910 3 926 75 742 5 1. sz táblázat folytatása A lakosság száma Ingázók 1988-ban A település neve 1975 1980 1985 1988 vonattal busszal GARABONC Nagyrada Zalamerenye Zalaszabar 977 874 591 1 054 3 496 % 974 804 509 961 3 248 917 734 427 868 2 946 887 664 346 776 2 673 - nincs adat FŰZVÖLGY Bocs ka Magyarszerdahely Magyarszentmiklós Hosszúvölgy Homokkomárom 216 459 670 365 302 342 2 354 209 451 658 356 293 327 2 294 185 412 608 339 242 223 2 009 169 397 568 332 237 225 1 928 — 86 105 164 134 78 87 654 SZEPETNEK Sormás Eszteregnye 1 860 875 940 3 675 1 761 900 891 3 552 1 672 852 860 3 384 1 691 869 840 3 400 - 700 NAGYRÉCSE Nagybakónak Kisrécse Zalasárszeg Csapi Zalaújlak 839 702 206 124 269 264 2 404 894 725 212 110 244 250 2 435 932 676 242 105 230 235 2 420 992 595 209 89 190 170 2 245 - 738 ZALAKOMÁROM Balatonmagyaród 3 576 937 4513 3 571 843 4414 3 541 796 4 337 3 332 750 4 082 MURAKERESZTÚR Fityeház 2 206 947 2212 923 2 208 861 2 210 836 3 046 225 52 277 350 151 501 SURD Pátró Liszó Belezna 3 006 2 825 2 676 2 605 - 676 HAHÓT 2 074 1 723 1 594 1 524 - 235 FELSŐRAJK Alsórajk Pötréte 1 147 657 597 2 401 1 030 573 487 2 090 946 546 468 1 960 878 499 429 1 806 20 1 29 50 88 66 19 173 ZALASZENTBALÁZS Kacorlak Börzönce Pölöskefő 2 127 2 063 2 025 1 939 — 386 MIHÁLD Pat Sand 2 100 2 050 2 000 2 000 377 3 Vasúti közlekedés Nagykanizsa és vonzáskörzetét két vasútvonal érinti. Az egyik a Budapest—Murakeresztúr-i fővonal, amely császári és királyi Szabad Déli Vaspálya Társaság által 1857-1861 között épített Trieszt-Pragerhof—Csákánytornya—Nagykanizsa, -budapesti vonalak része. Az első világháború utáni az országhatárokat is jelentősen érintő politikai változások ellenére a vonal nemcsak jelentős belföldi, hanem számottevő nemzetközi forgalmat is lebonyolít mind a személy, mind a teherforgalomban. A második vasútvonal az ugyancsak a Délivasút Társaság által épített Wiener-Neustadt-Sop-ron-Nagykanizsa tranzverzális fővonal, melyen Sopron és Nagykanizsa között 1865-ben indult meg a forgalom. A vasútvonal Murakeresztúr és Barcs közötti meghosszabbítására 1868-ban került sor. A vasútvonal építésének célja az volt, hogy elősegítse a Délmagyarországi mezőgazdasági cikkek eljuttatását Bécsbe. A trianoni országcsonkítás után a DNy-i határ közelében végigfutó transzverzális vasútvonal jelentősége nem csökkent. A vonal jól egészíti ki a túlzottan centrális vasúti fővonalhálózatot. A két vasútvonal és az egyéb közlekedési hálózatok találkozása jelentős gócponttá tette Nagykanizsát és ez ösztönzőleg hatott a város, illetve a vasúthoz csatlakozó területek fejlődésére. Mindkét vasútvonal egyvágányú és diesel vontatású. A településcsoport községei közül a következők rendelkeznek vasútállomással, megállóhellyel: Nagykanizsa Nagyrécse Újudvar Magyarszerdahely Gelse Felsőrajk Pötréte Zalaszent ja kab Zalakomárom Figyeháza Murakeresztúr Belezna A térség jelentősebb vasútállomásainak forgalmára a 2. sz. táblázat, ill. 2., 3., 4. sz. ábrák utalnak. A vasúti személyszállítás 1975 és 1985 évek közötti forgalomcsökkenését stagnálás jellemzi 1985 és 1988 között, míg a vasúti teherszállításban 1985 évben fordulópont volt,az addig csökkenő teljesítmények 1988 évre újból növekednek. A vasúti határforgalomban az elmúlt 15 évben állandó. A vasútvonalak szintben keresztezik a fontosabb első és másodrendű főutakat kivétel a 7. sz. főút és a 74. sz. főút felüljárója a soproni vasútvonal felett. 1.sz. ¿bra. 7 2. sz. táblázat A vasúti forgalom teljesítményei 1975 1980 1985 1988 1. Fizető utas- szám (fő/év) Nagykanizsa - vasútállomás 647 529 563 795 428 770 421 924 Mura keresztúr vasútállomás 107 059 88 884 62 426 56 811 Újudvar vá. 2 358 2 058 Gelse vá. 9 713 13 069 Zalaszent- jakab vá. 21 240 17 540 15710 16 380 Zalakomá- rom vá. 38 993 39 274 42 273 36 600 2. Leadott ko- csirako- mány/áru (kocsi/tonna) Nagykanizsa vasútállomás 21 212 14 864 11 154 17 318 Murakeresztúr vasútállomás 2 411/49 705 1349/23 777 470/12 941 698/20 519 Újudvar vá. 1142/74 585 1217/43 275 Gelse vá. Zalaszentja- kab vá. Zalakomá- rom vá. 1 858/41 561 2074/46 728 2216/86 514 2510/88 916 3. Feladott ko- csirako- mány/áru (kocsi/tonna) Nagykanizsa vá. 19 762/228 400 17 829/282 628 12 054/281 063 15 215/226 552 Mura ke reszt- úr vá. 2 637/52 979 997/16 690 504 12 365 542/17 093 Újudvar vá. 2 065/96 624 594/19 852 Gelse vá. 362/9 066 417/11 568 Zalaszent- jakab vá. - - - — Zalakomá- rom vá. 3 038/73 313 3216/90 429 3059/123 846 3712/155 484 Ebből iparvágá- nyon feladott kocsi (db) Nagykanizsa vá. 15 085 16 247 11 092 10 258 Murakereszt- úr vá. - - 390 Zalakomá- rom vá. 825 823 1 016 1 732 4. Határforga- lom Murakereszt- úron. (kocsi/ tonna) 137 522/2 447 759 125 452/2 568 132 95 322/2 100 375 106 839/2 547 535 8 A VASÚTI TEHERSZÁLLÍTÁS ALAKULÁSA 1975 -1988 VASÚTI HATÁRFORGALOM ALAKULÁSA MURAKERESZTÚR 1975-1988 KOCSISZAM /¿V 1975 1980 1985 1968 EV 3. sz. ábra. A vasúti hálózatot és létesítményeket érintő távlati elképzelések: Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa—Murakeresztúr—országhatár, országos jelentőségű törzshálózati vasútvonal. A jelenleg csak Lepsényig kétvágányú vasútvonal további szakaszainak kétvágányúsítására kisebb ütemekben várhatóan 2015 évig fog sor kerülni. A vasútvonal villamosítása jelenleg folyik Nagykanizsa térségére 1990-91 között kerül sor (Nagykanizsa 1990, Gyékényes 1991). Nagykanizsa-Szombathely—soproni vasútvonal nem része az ország törzshálózatának jelenleg és a jövőben is egyvágányú marad. A vasútvonal nem kerül az ezredfordulóig villamosításra. Nagykanizsa vasúti pályaudvara városfejlesztési szempontból kedvező helyen van. Jelentős fejlesztésre az elkövetkező időben nem kerül sor. A városkörnyéki települések vasútállomásainak megállóhelyeinek jelenlegi szerepköre várhatóan nem változik. 9 Nagykanizsán a következő üzemek rendelkeznek iparvágánnyal: TUNGSRAM DÖMUS DKG Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat Győri Szeszipari Vállalat Zala megyei Állami Építőipari Vállalat Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ZÖLDÉRT SÖRGYÁR Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Állami Gazdaság A városkörnyéki települések közül Mura kereszt úron és Zalakomárom vasútállomáson van iparvágány forgalom. Nagykanizsa és településcsoportja általános rendezési terve nem tervez új iparvágány létesítését. A jelenlegi iparterületek a jövőben is megmaradnak, mivel nem akadályozzák a város fejlődését. Új ipari telephelyeket az iparvágánnyal ellátott É-i iparterületen lehet a leggazdaságosabban kialakítani. Közúti közlekedés Nagykanizsa és a városkörnyékének közlekedését a K—Ny-i irányban áthaladó 7. sz. Budapest-Nagykanizsa—Letenye-i I. rendű főút és a közel É-D-i irányban vezető 61. sz. Dunaföldvár— Dombóvár—Nagy kanizsai-i II. rendű főút, illetve a 74. sz. Nagykanizsa—Zalaegerszeg—Vasvár-i II. rendű főút határozza meg. Fenti főhálózathoz csatlakoznak a vonzáskörzethez tartozó települések összekötő és bekötő útjai. A közelmúltban 1988. év végén átadásra került a főleg külterületen vezető 7. sz. főút. Az összes többi fontosabb út a kialakult úthálózati rendszerből adódóan a város, illetve településközpontokon halad át, amelynek hatására leromlott a környezet minősége (légszennyezés, zajártalom) ott, ahol általában a legjelentősebb a gyalogos és a kerékpárforgalom is. A 7. sz. Budapest—Nagykanizsa—Letenye-i I. rendű főút a Bakónaki patak keresztezése után Nagykanizsa É-i részén (Gábor Á. u., Garai u. térségében) vezet át, s halad Sormáson át Letenyére. A főút két forgalmi sávos keresztmetszeti kialakítású, forgalma 3665-14369 E jmű/nap nagyságrendet ér el (átlagos napi forgalom). A 7. sz. főúton Nagykanizsa térségében a cél és átmenő-forgalo m aránya 70—30%, ami azt jelenti, hogy a 7. sz. főút új nyomvonalának átadásával is jelentős forgalomnagyság marad az egykori nyomvonalon (Petőfi S. út, Lenin út, Bajcsy Zs. út). A közúti forgalom városkörnyezeti hatását csökkentendő az említett útvonalon súlykorlátozást fognak bevezetni. Ezáltal távoltartható a városközponttól a camion és nehézforgalom. A 61. sz. főút Dunaföldvár-Dombóvár—Nagykanizsa-i II. rendű főút délkelet felől érkezik be Nagykanizsára és a Kaposvári, majd a Néphadsereg úton vezet be az Eötvös térig. A főút két forgalmi sávos kialakítása, forgalma 2013-5287 E jmű/nap ÁNF között változik. Jelenlegi átkelési szakasz kedvező, szabályozási szélessége elegendő. Egyedüli kapacitás-csökkentést a Sáncnál levő szintben vasúti átkelőhely okoz. A 7. sz. és 61. sz. főutak között levő Hevesi S. u.-ön át a főutak közötti forgalom lebonyolódhat a városközpont érintése nélkül. A 74. sz. Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár-i II. rendű főút észak felől, a megyeszékhely Zalaegerszeg irányából a Magyar utcán vezet be a Szabadság téren át Nagykanizsára. A főút Kaposvár térségében korszerű felüljáróval keresztezi a Nagykanizsa—Szombathely-i vasútvonalat. A 7,0 m burkolat szélességű főút forgalma Nagykanizsa térségében 7437 E jmű/nap ÁNF érték, ami 70%-os kapacitás-kihasználtságot takar. A 74. sz. főút Magyarszentmiklóst érintve Bocs-kán. Zalaszentbalázson, Hahóton vezet át. Az átkelési szakaszok keresztmetszeti kialakítása következtében lényegesen nem csökken a főút kapacitása. 10 Nagykanizsa alábbi utcái az állomási úthálózat része: Lenin út, Ady E. u. (vasútállomáshoz vezető út), Béke u. (gyékényesi összekötő út), Petőfi S. u. (zalakomán összekötő út). Kiskanizsa és a városkörnyéki települések, fontosabb útjai az állami alsórendű úthálózathoz tartoznak, sok helyen más kiépített út ezeken kívül nincs. A fenti összekötő út és bekötő utak burkolatszélessége a rajtuk lebonyolódó forgalommal összefügg, nagyobb kapacitáskorlát sehol sincs. Tömegközlekedés Nagykanizsa és a városkörnyéki községek kapcsolatában legfontosabb szerepet a tömegközlekedés játszik, ezen belül is elsősorban a helyközi autóbuszközlekedés. A tömegközlekedés határozza meg, hogy a városkörnyéki falvakból megoldható-e a munkábajárás vagy középiskolábajárás, ugyanúgy, mint egyéb funkciók ellátása: pl. középfokú orvosi ellátás, kereskedelem stb. Sokszor ez a közlekedési kapcsolat határozza meg a községekben lakók életmódját. Nagykanizsához tartozó Miklósfa, Palin, Korpavár, Bajcsa, Sánc, Bagola, Kisfakos helyiségekbe helyi tömegközlekedési járatok járnak, míg a városkörnyéki települések elérhetőségét a helyközi autóbusz-viszonylatok biztosítják. 1986-ban a helyi autóbuszokon végzett hivatásforgalmi utasszámlálás szerint naponta 40 423 utazás történt a ZALA VOLÁN autóbuszain. Az utazások részletes időbeni megoszlását vizsgálva szembetűnő az 5.45—6.00, illetve a 6.45—7.00 órák közötti időszakok utasterhelésének nagysága. Ez a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének értelmére hívja fel a figyelmet. 3. sz. táblázat Nagykanizsa és városkörnyéki települései közötti tömegközlekedési kapcsolat autóbuszon és vasúton Közúton Vasúton Felsőraj k 8 autóbuszpár 5 vonatpár Alsórajk 8 autóbuszpár - Pötréte 2 autóbuszpár 5 vonatpár Fűzvölgy 9 autóbuszpár - Bocska 23 autóbuszpár - Homokkomárom 13 autó buszpár - Hosszúvölgy 11 autóbuszpár - Magyarszerdahely 5 autóbuszpár 5 vonatpár Magyarszentmiklós 29 autóbuszpár - Garabonc 19 autóbuszpár - Nagyrada 16 autóbuszpár - Zalamerenye 11 autóbuszpár - Zalaszabar 19 autóbuszpár - Gelse 16 autóbuszpár 5 vonatpár Gelsesziget 16 autóbuszpár - Kerecseny 7 autó busz pár - Kilimán 12 autóbuszpár - Orosztony 8 autóbuszpár - Újudvar 23 autóbuszpár 5 vonatpár Hahót 21 autóbuszpár - Miháld 16 autóbuszpár - Pat 13 autóbuszpár - Sand 16 autóbuszpár - Murakeresztúr 11 autóbuszpár 10 vonatpár Fityeháza 11 autóbuszpár 10 vonatpár Nagyrécse 23 autóbuszpár 21 vonatpár Csapi 7 autóbuszpár - Kisrécse 5 autóbusz pár - Nagybakónak 14 autóbuszpár - Zalasárszeg 9 autóbuszpár - Zalaújlak 7 autóbuszpár - Surd 11 autóbuszpár - Belezna 11 autóbuszpár 10 vonatpár Liszó 21 autóbuszpár - Pátró 11 autóbuszpár - Szepetnek 26 autóbuszpár _ Eszteregnye 24 autóbuszpár - Sormás 37 autóbuszpár - Zalakaros 28 autóbuszpár - Galambok 46 autóbuszpár - Zalaszentjakab 8 autóbuszpár 21 vonatpár Zalakomárom 21 autóbuszpár 21 vonatpár Balatonmogyoród 11 nutóbuszpár - Zalaszentbalázs 29 autóbuszpár - Börzönce 3 autóbuszpár Kacorlak 5 autóbuszpár _ Pölöskefő 7 autóbuszpár - 11 A 3. sz. táblázat alapján megállapítható, hogy Nagykanizsának minden városkörnyéki községével van tömegközlekedési kapcsolata, a gond itt elsősorban a járatsűrűségben rejlik. Általában a városkörnyéki tömegközlekedést a periodikus menetrend és a 60 percen belüli járműkövetési idő jellemzi. Ez több község esetében nem teljesül (pl. Pötréte, Magyarszerdahely, Kerecseny, Orosz-tony, Kisrécse, Börzönce, Kacorlak, Pölöskefő). A nagyobb járatsűrűségnek - főleg a kistelepülések esetében — az üzemvitel gazdaságossága szab határt, ezért foglalkozni kell a kisebb befogadóképességű autóbuszok, esetleg mikrobuszok alkalmazásával, itt felmerülhet a magánerő bevonása is. Nagykanizsa helyi tömegközlekedését ugyanúgy mint a városkörnyéki falvak helyközi tömegközlekedését a ZALAVOLÁN autóbuszai bonyolítják le. Nagykanizsa helyi közlekedése 23 db viszonylatra szerveződik. Legsűrűbb autóbusz közlekedés a Szabadság tér és a Hevesi S. u. között van. A tömegközlekedési hálózat súlypontja a Terv u.-i autóbuszpályaudvar, amely egyben a helyközi és távolsági autóbuszjáratok végállomása is. Helyi decentrum van a vasútállomásnál és a Kunfy Zs. téren. A helyi járatot 25, a helyközi járatot 57 autóbusz bonyolítja le. A folyamatosan növekvő utazási teljesítményeket változatlanul autóbuszokkal kell lebonyolítani, amely aránytalanul megnöveli az autóbuszok futási teljesítményét. A 3. sz. táblázat, illetve 4. a, b, c sz. ábrák bemutatják az 1975. és 1980 év között a személyszállítási és teherszállítási teljesítmények alakulását. Mind a személyszállításban, mind a teherszállításban egyenletes fejlődésre kell számítani az 1988. évet követő időszakra. 4. táblázat A ZALAVOLÁN személy-és teherforgalmi adatai Nagykanizsai Üzemegység Mértékegység 1975. 1980. 1985. 1988. 1. Személyforgalom Átlagos gk. állomány helyi db 17 23 25 25 helyközi db 55 56 57 57 Hasznos kilométer helyi 1000 km 780 965 1 105 1 306 helyközi 1000 km 4 578 4 979 4 679 4 930 Férőhelykilométer helyi 1000 km 57 072 84 451 102 406 130 610 helyközi 1000 km 264 777 334 500 318 119 338 693 Utaskilométer helyi 1000 km 18 189 41 576 60 566 64 471 helyközi 1000 km 112686 129 000 111 227 113 305 Szállítót utas helyi 1000 fő 7 505 14 507 21 970 23614 helyközi 1000 fő 7 129 9 300 8 022 8 059 Helyijárati vonal db 19 19 20 23 hossz km 98,7 98,7 103,5 131,2 2. Taxi-forgalom Átlagos gk. állomány db 11 12 8 7 Hasznos km. 1000 km 485 495 408 351 Szállított utas 1000 fő 143 183 193 156 Magántaxi db - - 21 37 3. Teherforgalom Átlagos gk. állomány db 168 178 191 194 Árutonna km 1000 km 24 748 39 045 50 874 73 845 Szállított súly- 1000 to 960 980 872 1 019 Átlagos pótkocsi állomány db 31 77 115 132 Magán teherszállító db - — 38 84 12 A HELYI JÁRATÚ AUTOBUSZOK TELJESÍTMÉNYE 1000 km 4o .sz obra. A HELYI JÁRATOKON SZÁlllTOTT UTASOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 4b.sz. ábra. A TEHERSZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMENY FEJLODESE A ZALAVOLÁN ÁLLOMÁNYÁBAN 1000 k m 4c. sz. ábra. Gépjárműüzemi létesítmények Szerviz: A város területén két szervizállomás működik az egykori 7. sz. főút átkelési szakaszán. A Petőfi S. u.-i szervizállomás kapacitása 130 000 üzemóra, míg a Vár u.-i szerviz kapacitása 2500 üzemóra. Töltőállomás: A város területén három helyen, mindkét szervizállomás mellett és a 7. sz. főút új átkelési szakaszán (Gábor Á. u.) van töltőállomás, összesen 19 kútoszloppal. 13 Forgalmi telep. A ZALAVOLÁN telephelye a Virág Benedek u.-ban van. Itt 100 autóbuszt és 21 tehergépkocsit tudnak tárolni. A városban ezen kívül az Egyesül Izzó és a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat rendelkezik telephellyel. A közúthálózatot érintő távlati elképzelések Nagykanizsa térségében A közlekedési fejlesztéseket általában két időtávra, hosszú távra (2005 év) és nagytávlatra (2020-2030 évek) vetítik előre. Az országos úthálózatot érintő fejlesztéseket az Országos Úthálózatfejlesztési Terv tartalmazza, míg Nagykanizsa közúthálózatának fejlesztésével az 1979-ben elkészített általános rendezési terv foglalkozik. Hosszú távú fejlesztések Ebben a tervidőszak legfontosabb célkitűzései a városközpont forgalmi tehermentesítésével függnek össze. — A városi főforgalmi gyűrű kiépítése a Hevesi S. utca és Oswald u. között, a Farkas I. u. folytatásában közúti felüljáró építésével. -Sánc térségében megépítendő a 61. sz. főút felüljárója a Budapest-Murakeresztúr-i vasútvonal felé. — A 74. sz. főút folytatásában a Garai u. és Lenin út között a Magyar u.-t kiváltó új forgalmi út építendő. Nagytávlatú elképzelések — A városi főforgalmi gyűrű befejező Ny-i szakaszának kiépítése. — Zrínyi M. u. mint tehermentesítő útvonal kialakítása, ezáltal megvalósítható a gyalogövezet a Lenin úton, ill. a Deák F. téren. — M7 autópálya megépítése Palin térségében. — 61. sz. főút új nyomvonalának kiépítése Sánc és M7 autópálya között. Az általános rendezési tervet követően került kidolgozásra az Országos Közúthálózatfejlesztési Terv (OKFT), amely bizonyos vonatkozásokban eltér az általános rendezési tervtől. A 74. sz. főút az OKFT szerint mint 86. sz. Rajka—Letenyei I. rendű főút vezet Nagykanizsától É-ra, a szombathelyi vasútvonal és a Principális csatorna között. A 86. sz. főút sehol sem vezet át belterületeken, így a tervézett nyomvonal K-ről kerüli el Zalaszentbalázst és Ny-ról Hahótot. Az OKFT a 61. sz. főút új nyomvonala (M7 autópálya és a csónakázó tó bejárati útja között) szintén kisebb mértékben eltér az általános rendezési tervben javasoltaktól. A tervek által javasolt és előrevetített közlekedési változások legfontosabb hatásai a következők lesznek: Nagykanizsán a forgalmi gyűrűk kiépítésével a belső várostest mentesül az átmenőforgalomtól, gyalogosövezet alakítható ki a Lenin úton, Deák téren. A gyalogosövezet létesítésével egyidőben az övezet határán nagyobb befogadóképességű parkolóhelyeket lehet kiépíteni (Lenin út burkolatszélességének felhasználásával). A belső várostesten belül kerékpárutak jelölhetők ki, de a hálózat kiépítendő a keleti városrész lakótelep és a csónakázó tó között is. A város úthálózatának átstrukturálódásával a közlekedés okozta légszennyeződés, zajártalom intenzitása lecsökken a belvárosban — külső gyűrűkre, útvonalakra terelődik át, oda, ahol ellenük hatékonyabban lehet védekezni (fásítás, nagyobb szabályozási szélesség). 14 Gépjárműüzemi létesítmények Szerviz: ^ Ezredfordulóig a térség gépjárműkarbantartásához további 200 000 üzemóra kapacitású szervizállomások szükségesek. Ez elsősorban a szövetkezeti, illetve magánerő bevonásával lehetséges. Nagytávlatban 790 000 munkaóra szervizkapacitás biztosítandó. Üzemanyagtöltő állomás: Ezredfordulóig a jelenlegi 19 kútoszlopon túlmenően 15 kútoszlop létesítéséről kell gondoskodni, míg nagytávlatban további 4 kútoszlop elégíti ki az igényeket. Új üzemanyagtöltő állomások létesítésére a 74. sz. főút új bevezető szakasza mellett, ill. a KÖGÁZ telep térségében van lehetőség (Körút DK-i szektora mellett). Környezetbarát közlekedésfejlesztési fejlesztések: Ha feltételezzük, hogy a közlekedési tárca a költségvetésből való részesedési aránya a jövőben sem fog lényegesen változni, nem valószínű, hogy a fent megfogalmazott közlekedési fejlesztésekre (pl. M7 autópálya, 74. sz. főút új átkelési szakasza, felüljárók stb.) 30 éven belül sor kerül. Ezért rendkívül fontos, hogy a kevés rendelkezésre álló pénzt mire fordítják. A környezetbarát közlekedésfejlesztések körébe tartozó intézkedések pl. gyalogosövezet, csökkentett forgalmú övezet, lakó-pihenő övezet megvalósításához általában nem kell sok pénz. Igy-van ez Nagykanizsa esetében is. A gyalogosövezet létesítéséhez a Zrínyi Miklós u.-t ki kell építeni a Katona J. u. és Kórház u. között. Ez 200 m útépítést és néhány lakóépület bontását jelenti. Hasonlóan kevés ráfordítással lehet forgalomcsillapítási intézkedéseket hozni egyes lakóterületeken (pl. lakó-pihenőövezet kijelölése). Valamivel több anyagi áldozattal jár a kerékpárúthálózat kiépítése, de ezáltal lecsökken a gépjármű-forgalom és lecsökken a levegőszennyeződés is. Rendkívül fontos a közlekedési létesítmények építésénél, fenntartásánál, hogy gondot fordítsanak a fasorok, bokorsorok ültetésére, karbantartására, amely révén légszennyezést, zajártalmakat csökkenteni lehet. Nagykanizsa Lenin út A 7. sz. főút új nyomvonalának átadásával is jelentős teherforgalom maradt a városközpontban A gépjárműforgalom korlátozásával gyalogosutca létesíthető 15 A gyalogos városközpont feltétele a Zrínyi utca Néphadsereg útig való kiépítése Nagykanizsa autóbuszpályudvar A 7. sz. főút új átkelési szakasza az ÁFOR üzemanyagtöltőállomással Zalakaros autóbuszállomás Korszerű, és esztétikus, tájbaillő autóbuszvárók 16 Zalaszabari autóbuszforduló A 7. sz. főút felüljárója a szombathelyi vasútvonal felett Galambok és Zalakaros közötti közös gyalog- és Gelse kerékpárút hídja Kiskanizsa, a kerékpárforgalom leválasztása forgalombiztonsági szempontból előnyös lenne Murakeresztúri új MÁV felvételi épület 17 BES ZÁMOLÓ muí-Mi i H^IBI I -"^I^IW^I i —''"*—"""Iii Hinni ---- AZ ÜGYREEM ÉS IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL Tisztelt Tanács ! Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság legutóbb 1983. október 6-án számolt be munkájáról a Tanácsnak. 1 Tanács a tervszerűen végzett eredményes munka elismerése mellett határozatban további feladatok végzésére hivta fel a figyelmet, i&y; - a szocialista demokrácia kiszélesítésének segitésére} - az Ügyfélszolgálati Iroda feladat és hatáskörének, hatósági jogkörének további bővitésére, leiró iroda kialakításának segitésére, - a középtávú korszerűsítési program megvalósítására, - a tanácsrendeletek betartásának ellenőrzésére, különös tekintettel a lakásgazdálkodás uj elemeinek és szabályainak gyakorlati alkalmazására. A tanács határozatának megfelelően - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint - tervszerűen végeztük munkánka t. A bizottság a beszámolási időszak alatt 1985. junius 20-ig 9> majd a választást követően 7 fővel végzi munkáját. A bizottság összetétele kedvezően alakult az uj választással, mert egyes szakkérdések eldöntéséhez a területet érintő tanácstagok kerültek a bizottságba, igy jogászok, gazdasági és pénzügyi szakemberek, A bizottság munkáját a tanács munkatervére építve végezte. Tevékenységét az éves munkaterv alapján folytatja, A terv össze állításánál mindenkor figyelembe vette a végrehajtó bizottság munkatervében foglaltakat és az igazgatási osztály munkafeladatait. Igazodott a tanács előtt álló és jogszabályból adódó feladatainak végrehajtásához a tanácsrendeletek alkotásában. A végzett vizsgálataiban a msgállapitásaiva1 törekedett arra, hogy elosegitse a hiányosságok feltárását és javaslatot tegyen annak megszüntetésére. A működéssel kapcsolatos szervező munka megfelelő, a tagok ¿ne gr jelenés! aránya 87 %-os volt. A bizottság évente négy alkalomnál, illetve szükség szerint ülésezett. A beszámolási időszakban 19 alkalommal ülésezett, 38 isapirendet vitatott meg, 8 ellenőrzést végzett. A tanácshatározatban foglaltaknak megfelelően I szocialista demokrácia szélesitése érdekében 13 kibővitett ülést tartott, ahol a város állampolgárait érintő tanácsrendelet tervezeteket vitatta meg, Több fontos ügyben javaslatot tett annak érdekében, hogy a szakigazgatási szervek figyelmét a hatékonyabb munka végzésre"irányítsa. 2 A bizottság feladata a mandátumvizsgálat is, melyet a tanácstagok általános választása és időszaki választások alkalmával teljesített. Ilyen vizsgálatot végzett, illetve jelentést adott 1985« junius 2Ö-án az alakuló tanácsülésén, majd a pótválaszt ist követően, továbbá; lemondás és elhalálozás miatt megüresedett helyekre történő választás alkalmával, A tanácstörvény érvényesülésének tapasztalatai, valamint az HSZMP UII. kongresszusa irányelveiben .megfogalmazottak alapjtn szíüksé-gessé vált a tanácstestület szerepének további nőve lése - az államigazgatási funkció betöltésén iil - a népképviseleti, önkormányzati gelleg''erositése. Ízért indokolttá vált i Tanács Szervezeti Él Működési Szabályzatának felülvizsgálata, illetve újrafogalmazása . 1 szempontokat figyelembe véve végezte el a szabályzat felülvizsgálatit - szakemberek bevonásával - és tettünk javaslatot az ujjá-alkot ás ára, A rendsiet mér tartalmazza azokat az uj vonásokat, aüely a demokrácia kiszélesítését, a lakosság széles rétegeit érintő ügyekben a társadalmi vita lebonyolításának rendjét, kétfordulós tanácsülés tartásának lehetősigét, a tanácsi bizottságok szerepének növelését biztosítja. A tanács önkormányzati jellege érvényesülésének egyik feltétele a tanácsrendelet alkotás. A bizottság: folyamatosan éltékeli és figyelemmel kiséri azokat a társadalmi viszonyokat, áielyeket indokolt és szükséges, hogy helyileg a testület szabályozzon. Slemzi és ellenőrzi a tanácsrendeletek végrehajtásának tapasztalatait, indokolt esetben javaslatot tesz felli''ivizsigliatiikra. A tanácsrendeletek közül az egyik legjelentősebb is a lakosság egészét érintő i lakásügyi jogszabályoknak a helyi viszonyokra történi szabályozása. A lakásjpzdálkodáat szabályzó tanácsrendeletet az elmúlt évek során a gyakorlati élet változásaihoz, I lehetőségekhez éa az igények teljesebb összhangjának megteremtése érdekében javasoltuk atódositani. Egységes szerkezetbe foglalás 1986. #vben történt meg, azóta már két alkalommal került sor ujabb mód ősit ásra, melyet részben a mf,gjelenő jogszabályok, részben a tanács rendelkezésére álló pénzeszközök tettek szükslgessé. A legjelentősebb módosítást a lakásvásárlást és épitlst segitő IBlp támogatás rendszerének kidolgozása jelentette. Célunk az volt, hogy a kiemelt rétegek, fi ''.atal házasok, kettő Is többgyermekes családok lakáshoz juttatásét elősegítsük, A lakásgazdálkodás kedvezőbb alakulását kivántuk támogatni azzal, hogy javasoltuk a leadott tanácsi bér lakisok esetén a használatbavétfli dij összegének hatszorosára történő felemelését és ezzel is elősegiteni az 5lacsony jövedelemme 1 rendé 1 kezők igényének kiiléjfitéiét. Részt vettünk a tanácsrendeletek megalkotásának előkészitásé-ben, igy többek között a temetők rendjéről, s lakó SS Llt CB Ö2.Z01 Íí — s ágokról szóló tanácsrendeletek esetében. 3 Ja vasoltak a településfejlesztésről szóló tanácsrendelet hatályon tervül helyezését* A bizottság éves Munkatervének megfelelően vizsgálja az egyes szakigazgatási szerveknél a hatósfgi tevékenységet, a lakosságot érintő jogszabályok, tanácshat ározatok hatályosulás át. Ellenőrizte a szakigazgatási szervek városkörnyéki feladatainak ellátását, az uj eljárási törvény gyakorlati alkalmazását, a középtávú korszerüsitési terv időarányos végrehajtásit, az ügyfélszolgálati iroda működésit. Megállapította, hogy a szakigazgatási szervek a tanácstörvényben foglaltak alapján az ÖsszkorMnyzati elv betartása mellett a községi szakigazgatási szervek önálló tevékenységét, fejlődését segit#tte. A másodfokú tevékenység végzésire megfelelően felkészültek. Az ügyfélszolgálati iroda működését vizsgálva javasolta az irodától az egyes építésügyi igazgatási feladatokat ismételten az osztályhoz telepíteni, amely megtörtént. A lakásügyi igazgatásban pedig a személyi feltételt javasolta biztosítani, amely egy létszám átcsoportosít ás áva1 megoldott. Vizsgálta a szakigazgatási szerveknél a közérdekű bejelentések, javaslftok, panaszok intézését. A megállapított hiányosságokról az érintettek a jelzéseket megkapták. Felhivta a figyelmet 1 beadványok m.inősitéa-ér-e, a nyilvántartások naprakész vezetésére. A 24/1985. az. tanácshatározat hatályosulását a pénzügyi, a termelésellátás felügyeleti, valamint a műszaki osztályokon e llenőrizte. Megállapította, hogy a szakigazgatási szervek törvényességi felügyeleti vizsgálatkor munkatervükben foglaltakat ütemezik és: megfelelő .színvonalon elvégzik. A bizottság feladatkörét érintő tanács és v.b. testületi anyagok előkésaitésében részt vett, igy fiz éves tervek vitájában véleményét és javaslatát az előterjesztések tartalmazzák. Megtárgyalta és véleményt mondott az igazgátási osztály munkáját érintő testületi anyagokról, amelyek a hozott határozatokban megfogalmazást nyertek, igy s gyámügyi eljárás tapasztfla tálról, i 3 éves lakáshoz jutás helyi programjához, az osztály másodfokú tevékenységéről, a VII» ötéves terv lakáselosztásáról és gazdálkodásiról szóló előterjesztésekről. Kiemelt feladatként kezeli Is évente¿öégtárgyaIta a^város jogpropaganda tevékenységének koordinálását és értékelését. 4 A bizottság az lllfili években betöltötte szerepét, munkájával elősegitette a népképviseleti, mind az önkormányzati Is államigazgatási funkciók ellátásit. Határozati javaslat: A Tanács az Ügyrendi-és Igazgatási Bizottság munkájáról szóló beszámolót elfogadja. Megállapítja, hogy a bizottság a Tanácstörvény, valamint a Szervezeti es Működési Szabályzat eíJirásainak megfelelően szervezte és végezte munkáját. A bizottság tevékenységéve 1 eredményesen segítette a tanács, a végrehajtó bizottság és m szakigazgatási szervek munkáját. A beszámolási időszakban több, a lakosságot közvetlenül érintő tanácsrendelet megalkotásában vett riszt és tett javaslatot, ellenőrizte a tanácshatározatokban foglaltak végrehajtását. 4 Bizoíttíág tevékenységének további fejlesztése érdekében az alábbiakat határozza: Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság szerepének növelése érdékiben nagyobb hangsúlyt kell adni a döntések előkészítésében és ellenőrzésében végzett munkának. Folyamatossá kell tenni a tanácsrendeletek its határozatokban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését a változó körülményekre figyelemmel, indokolt esetben kezdeményezni kell a szükságes módosításokat , kiegészitéseket. Segits© a tanácsi munka egyszerűsítésére és korszerüsitáöére hozott középtávú intézkedési terv időarányos végrehajtását. Határidő: 1995. március 31., és évente március 31. Fe lel ős : Ügyrendi és Igazgatási Bizottság Elnöke Nagykanizsa, 1989. május 3. / c f J C í « T-to JiVA 3 IA T középfokú intézmények megszüntetésére, átszervezésére. fisztelt Tanács í Városunkban jelenleg l.o?6 kollégiumi férőhely biztositja a középiskolás és szakmunkás tanulók diákotthoni elhelyezését. Az intézményekben 571 tanuló igényli a kollégiumi ellátást, igy a kihasználtság 55 f° körüli; Felméréseink alapján - a demográfiai csúcs idejére - középiskolai tanulóink létszámának növekedésével a kollégiumi elhelyezést igénylők aránya mérsékelten emelkedik. A kihasználtság! mutatók alapján nem indokolt az l.o76 kollégiumi férőhely fenntartása, az egyes intézmények gazdaságtalan üzemeltetése . A Srinyi Miklós Fiúkollégium 61 tanulója már 1987. szeptember hónaptól a Cserháti Kollégium épületébe költözött. A kollégium épületét átmenetileg a felujitás előtt álló Városi Könyvtár részére adtuk át. A Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola és a Kollégium jelenlegi rendszerében korszerűtlenné vált. A gazdasági feladatok egységes irányitása, a munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodás, az ingatlanok elhelyezése indokolja a három intézmény hatékonyabb szervezeti egységben történő üzemeltetését. Ezért szervezeti változásként alternativ javaslatot terjesztünk a Tanács elé. I. Javasoljuk a Cserháti Kollégium és a Zrinyi Miklós Fiúkollégium részben önálló intézményként való megszüntetését. Ezáltal a szakmai és gazdasági feladatokat a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola mint önállóan gazdálkodó egység biztosit ja. II. A kollégium szakmai önállóságának megtartásával Zrinyi Miklós Fiúkollégium névvel részben önálló intézmény létrehozását javasoljuk. Az intézmény gazdasági feladatait továbbra is a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola látja el. Az intézmények megszüntetésére és a javasolt átszervezésre előterjesztett javaslatunkat a szakmai felügyeletet ellátó megyei művelődési osztály és a tanács művelődési bizottsága támogatja. - 2 - Határozati javaslat A Tanács - a Tt. lo*§. /!/ bekezdés c./ pontja, illetve a Vhr. 5.§. /I/ bekezdés b./ pontjára figyelemmel - a Zrinyi Miklós Fiúkollégiumot / Nagykanizsa, Ady u, 14./ és a Cserháti Sándor Középiskolai Kollégiumot / Nagykanizsa, Ady u. 74/a./ mint részben önálló intézményeket 1989. julius 3>l-i hatállyal megszünteti. I. változat 1989. augusztus 1-el a kollégiumok szakmai és gazdasági irányitását a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola igazgatója látja el. II. változat 1989. augusztus 1-el Nagykanizsa, Ady u. 74/a. szám alatt Z.rinyi Miklós Fiúkollégium névvel, részben önálló intézményt hoz létre. A kollégium pedagógiai szakmai munkáját a végrehajtó bizottság által kinevezett igazgató irányítja. A gazdálkodást megosztott költségvetéssel a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola látja el. Utasitja a művelődésügyi, a pénzügyi osztályvezetőit, hogy a megszüntetéssel, illetve átszervezéssel kapcsolatos intézkedéseket tegyék meg. Határidő: 1989. augusztus 31. Felelős : Tüske Tibor és Bácsai Attiláné osztályvezetők Nagykanizsa, 1989. május 12. A Végrehajtó Bizottság Javaslat a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségébe való belépésre Tisztelt Tanácsi A Magyar Urbanisztikai Társaság. Városok Tagozata 1988* december 14~én úgy határozott, hogy létre kell hozni a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségét. Az Előkészítő Bizottság elkészítette az Alapszabály-tervezetet és annak megvitatására, a Szövetség megalakítására 1989. március 10-én meghívta a helyi tanácsok képviselőit. A Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége önálló szervezetek (tanácsok, elöljáróságok) demokratikus, a tagok képviselői által közvetlenül vagy küldöttei útján választott képviselettel rendelkező szervezet, amely a tagok érdekképviseletét és érdekvédelmét különösen - a jogszabályalkotás folyamatában, - a tanácsi vagyon gyarapításában és mind eredményesebb működtetése terén, - az ágazati együttműködésben, - az információáramlásban és a szakmai továbbképzés területén, valamint ~ a nemzetközi kapcsolatokban kívánja ellátni. A Szövetség a társadalmi fejlődés jelen időszakában elsősorban a közös érdekek megfogalmazására és érvényesítésére törekszik minden olyan ügyben, amely a tanácsi önkormányzatok jogállását, jövőbeni szerepét és lehetőségeit érinti. Időszerű feladatának tartja, hogy egyeztetett véleményt nyilvá-QÍ.^gQjQ. a készülő Alkotmánnyal, Tanácstörvénnyel, a költségvetési, a szociálpolitikai reformmal és minden olyan fontosabb kérdéssel összefüggésben, amely a tanácsi önkormányzatok által képviselt lakosság érdekeit, helyzetét számottevően "befolyásolja. A Szövetség az önkormányzatok részére szolgáltató funkciókat is ellátna. Várhatóan a Szövetség hatáskörébe kerül a testvérvárosi .kapcsolatok tartalmas kihasználása. Szerepe lenne a szakmai információk áramoltatásában, a korszerűsítés tartalmi- és technikai koordinálásában. Gazdálkodási szinten is előnyök származhatnak az intézményműködtetésben, mert az egységes beszerzés jelentői? értékcsökkentő tényező lehet. A Szövetség önfenntartó, önálló szervezetét maga kivánja kialakítani. Tagja lehet minden olyan tanácsi önkormányzat, amely az Önkéntesség, a szolidaritás, konszenzus és a közös teherviselés elveinek tiszteletben tartása mellett együtt kiván működni. A március 10-i alakuló közgyűlésen több mint 140 tanács képviselője — köztük Nagykanizsa város tanács is - irt alá belépési szándéknyilatkozatot elfogadva az Alapszabályt és a tagsági díjat amely évente állandó lakosonként 2.-Ft. A szándéknyilatkozatot aláiró önkormányzatok ezideig 5,3 millió állampolgárt képviselnek A Szövetség teljes jogú tagságához a tisztelt Tanács jóváhagyása szükséges. Határozati javaslat Nagykanizsa Város Tanácsa - megerősitve a szándéknyilatkozatot -kinyilvánítja, hogy tagja kiván lenni a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségének, elfogadja és évenként befizeti a Szövetség önfenntartását biztosító tagsági dij mértékét. - 3 - A tanács képviseletével a tanács elnökét, akadályoztatása esetén a többi tisztségviselőt bizza meg. Határidő; 1989. május 31., illetve folyamatos Felelős ; Dr. Pásztor lászlóné általános tanácselnök-helyettes Nagykanizsa, 1989. április 30. |
