* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 2.07 MB | |
| 2025-07-08 08:05:54 | |
 | |||||||
Nyilvános  145 | 921 | 1991. február 4. | Nagykanizsa megyei jogú város közgyűlése Napirendi javaslat: 1. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2. Az 1991. évi költségvetés tervkoncepció /Elsőlépcsős megbeszélése/ Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 3. Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat, Szolgáltató Költségvetési Üzem, Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat helyzete, ellátási szerepköre Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 4. Bölcsődék, szociális intézmények kihasználtsága, költségeik alakulása Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 5. A fürdő üzemeltetésére beérkezett pályázatok értékelése Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 6. A víz- csatornadíjak lakásbérlők által történő megtérítésének szabályozása Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 7. A Kanizsa Újság 1990. évi veszteségének kompenzálása Előadó: Marton István a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke 8. Egyebek SZAKMAI PROGRAM az 1991. évi egészségügyi gép- műszer beszerzéshez. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1-2/1991. MEGHÍVÓ Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését az 1990. évi LXV. törvény 12»§./2/ bekezdésében biztosított jogkörömben 1991. február 4-én /hétfő/ 14 órára összehívom. Az ülés helye; A Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme /Nagykanizsa, Széchenyi tér 5./ Napirendi .javaslat- 1. Polgármesteri" tájékoztató Előadó? Dr. Kereskai István polgármester 2. Az 1991. évi költségvetés tervkoncepció /Elsőlépcsős megbeszélése/ Előadó; Domötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 3. Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat, Szolgáltató Költségvetési Üzem, Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat helyzete, ellátási szerepköre ElőadóJesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 4« Bölcsődék, szociális intézmények kihasználtsága, költségeik alakulása Előadó• Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke A fürdő üzemeltetésére beérkezett pályázatok értékelése Előadó? Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke KÁJ>y A víz- csatornadíjak lakásbérlők által történő megtérítésének szabályozása Előadó Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 7« A Kanizsa Újság 1990. évi veszteségének kompenzálása Előadó- Marton István a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke , , '' , ^ r a) /UdW^ /¿Wo U.H^HÍT <n /* C^y^i/hC''if 8. Egyebek ¿§-z?c.<tdi ÍU.it . t L ) ¡VWA1^'' - - ^ 1 > 1/ /Íja 111 t /fí-f s / ^ — V 1 '' Az ülésre tisztelettel meghívom. crt / Nagykanizsa, 1991. január 30 ( Dr, Kereskai István í^f^Lj^M^ <¡4 . if Ji, . Kiegészítés Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1991. évi költségvetési tervi- oncepció jához Az Országgyűlés megalkotta a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésről szóló 1990. évi CIV. sz. törvényt. Az előzetes információkon alapuló tervkoncepció a népgazdasági költségvetés ismeretében pontosítást, változtatást igényel, mely sajnos összességében negatív előjelű. A koncepcióban szereplő l-es változatot célszerű minden megközelítés, kiindulás alapjánaK tekinteni, mivel csak ez az egy változat felel meg a pénzügyi egyensúlyi helyzet követelményeinek. Bevételek: A számításba vett bevételek közül változik a személyi jövedelemadó és az elérhető céltámogatás összege. Személyi jövedelemadó: csökkenteni szükséges az SZJA kiegészítés összeget 6.555 eFt-tál, mivel a Parlament a városok esetében -az 1989. január 1-jei állandó lakónépességre vetítve- az 5.000 Ft/főre történő kiegészítést a korábban kapott kedvező információ ellenére 25 millió Ft-ban maximálta. Célhoz kötött támogatás során elérhető összeg változásának az az oka, hogy a folyamatban lévő beruházások közül az alsófokú oktatás keretében -Miklósfai Ált.Iskola- történő fejlesztéshez a támogatási mérték 25 % helyett 40 %, így a várható céltámogatás 546 eFt-tal nő. Ki adások: A költségvetési törvény a felemelt lakáskamat megfizetésére kötelezettek szociális alapon történő támogatását, valamint az első lakáshoz jutó személyi tulajdonú lakás vásárlásának támogatását az önkormányzatok hatáskörébe utalta. A megjelent szabályozás szerint a kommunális tevékenység normativ támogatási, összegén belül e cimen egy állandó lakosra vetítve 500 (200+300) Ft áll rendelkezésre. Ez az információ a tervkoncepció készítésének időszakában nem volt ismert, így annak kiadásait nem tervezhettük. Felemelt kamat támogatásra azok a családok jogosultak, akik a fel-emelt kamat megfizetésére szociális helyzetük alapján nem képesek. A támogatást azoknak a családoknak célszerű nyújtani, amelyek több kölcsöntartozást fizetnek és így 1991-ben a havi terheik többször 1.500 Ft-tal növekednek, törlesztőrészletük meghaladja az egy havi jövedelmük 20-25 %-át. E célra állandó lakosonként megállapított 200 Ft alapján 11.366 eFt tervezendő, amely kiadási többletet jelent. Első lakáshoz jutók támogatása: 1990-ben kormányrendelet az első lakáshoz jutók támogatására 150 eFt egyszeri vissza nem térítendő támogatást biztosított alanyi jogon a pénzintézeteken keresztül. E lehetőség 1991-től önkormányzati hatáskörbe került. Az e célra állandó lakosonként megállapított 300 Ft alapján 17.045 eFt tervezendő, amely szintén kiadási többletet jelent. - 2 - Az előzőekben felsorolt változtatások figyelembevételével a tervkoncepció l-es változata szerint a bevételek és a kiadások egymáshoz viszonyítva az alábbi képet mutatják: Bevételek összesen: 1.779.055 eFt Kiadások összesen: 1.613.479 eFt Hiány: 34.424 eFt (A változásokat a mellékelt bevételi és kiadási táblázatok tartalmazzák.) Az így keletkezett hiány megszüntetése egyrészt a koncepció l-es változatában szereplő kiadási tételek összegének kényszerű csökkentésével és többletbevételek elérésével érhető el. A tervezés továbbfolytatásához a költségvetési javaslat kidolgozásához szükséges megállapítani azon beruházások körét, amelyek megvalósítása ellátási szempontból fontos és ezekhez az állami költségvetés szabályozása szerint céltámogatás igényelhető. Ez egyben a koncepcióban szereplő forrásokon tűi többletbevételt is eredményezhet. A céltámogatott beruházások lehetséges köre a tervkoncepcióban szereplő célok figyelembevételével a következő: A./ Folyamatban lévő beruházások, rekonstrukciók: - Szennyvíztisztító bővítés - Thury György SZKJ. épület rekonstrukció - Ált.Iskola bővítés (Miklósfa) Az elérhető céltámogatás összege: 36.477 - 37.992 eFt B./ Indításra elképzelt beruházások: - Működő egészségügyi intézmények gépműszer beszerzése - Vízkezelési eljárás IV.záporkiömlő építés - Vízkezelési eljárás záportározó rekonstrukció - Csatornahálózat építés (Kiskanizsa) - Csatornahálózat építés x (Katonarét) - Csatornahálózat építés x (Petőfi u.) - Vízhálózat építés x (Fakos) Az elérhető céltámogatás összege: 21.800 - 23.000 eFt x Megjegyzés: Az induló kategóriában szerepeltetett utolsó három célt nem tartalmazza a tervkoncepció, az csak a megalapozó számításban szereplő elképzelések között van. A felsorolt beruházásokról céltámogatás igénybejelentő lapokat kell készíteni február 22-ig. A célok részei lesznek annak a cél támogatási keretfelosztási javaslatnak, amit a kormány az illeté kes parlamenti bizottságokkal és az önkormányzatok érdekszövetsé gével egyeztetve az Országgyűlés elé bocsájt 1991. március 31-ig A céltámogatással elérhető összegek tájékoztató jellegűek, amelyek a feltételek pontosítása során változhatnak. Nagykanizsa, 1991, január 30. Gazdasági Bizottság 1. sz.melléklet 1991. évre tervezett bevételek _1.000 Ft-ban Megnevezés Éves előirányzat I• Saját bevételek 1./ Lakossági adék 7 .872 2./ Intézményi míiködési bevételek 60 .208 3./ Ár- és díjbevételek 119 .895 4./ Lakás- és telekforg.bevételei 19 .060 5./ Telekhasználati díj 5 .000 6./ Átvett pénzeszközök 34 .094 7./ Különféle egyéb bevételek 3 .760 Saját bevételek összesen: 249 .889 II. Megosztott bevételek 1./ Személyi jövedelemadó (50 %) 252.460 III.Állami támogatás 1./ Normativ állami támogatás 788.526 2./ Céljellegű állami támogatás 36.477 3./ Személyi jöv.adó kiegészítés 25.000 Állami támogatás összesen: 850.003 IV. Társadalombizt.Alap finanszírozás 426.703 BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN: 1.779.055 2. sz .melléklet 1991. évre tervezett kiadások 1. 000 Ft-ban Megnevezés Tervezett ki adások I. Költségvetési szervek működési kiadásai: 1./ Egészségügyi - szociális ágazat 630. 969 2.1 Oktatási, kulturális ágazat 725. 057 3./ Polgármesteri Hivatal 179. 310 4./ Felújítások 11. 800 I. Összesen: 1.547. 136 II. Vállalati kiadások: 1./ Fedett fürdő üzemeltetése 21. 800 2.1 Lakóházfelújítás - II. Összesen: 21. 800 III .Fejlesztési kiadások: 1./ Beruházás jellegű 137. A48 2.1 Nem beruházás jellegű 107. 095 ebből: kamatadó és lakásvásárlás támogatás 28. 415 III.Összesen: 244. 543 IV. Tartalék - KIADÁSOK MINDÖSSZESEN: 1.813. 479 H i á n y : 34. 424 Ki^ft ¿¿í ^M/.fr. L) SZAKMAI PROGRAM az 1991. évi egészségügyi gép- műszer beszerzéshez. Az Önkormányzati költségvetést terhelő gép- műszerbeszerzés tervezésekor a megelőzés, a korszerű és gazdaságos bajmegállapítás, valamint az életet veszélyeztető betegségek gyógyításának igényeit érvényesítettük. E három, egymástól elkülönülő szakterület az igények oldaláról egyenrangú, további privilégiumok megállapítása az egészségügy gyógyító feladatának alapelveit teszi két -ségessé azzal, hogy a jövő célkitűzéseinek kiemelésével kockáztatja a jelen feladatok ellátását. Megjegyezzük, hogy az említett forrás szolgál jelenleg a működtetett orvosi technika felújítására is, oly körülmények között, amikor azok átlagos elhasználtsági foka 50 % alatt van. A szakmai program tekintetbe veszi az egészségügy reformjának strukturális és funkcionális szempontjait, számol a lakosság korösszetételének változásával, megbetegedési és halálozási összefüggéseivel, és ezek alapján készül fel a jövő feladataira. Az előterjesztés tudomásul veszi a költségvetés igen korlátozott forrásait, ezért csak a legfontosabb igényt fogalmazza meg. A felsorolás az állóeszköz értékhatárt elérő gépeketműszereket tartalmazza, a további indokolt - főként az alapellátásba szükséges - műszerek beszerzésére az intézmény vezetése egyéb forrásokat biztosít. - 2- A gép- műszer beszerzésre előterjesztett eszközök fel- sorolása szakmai csoportonként: A megelőzés és az egészség megőrzésének céljait szolgáló eszközök: Holter monitor 3,0 m Ft Transcranialis Doppler 3,3 H2 analizátor 0,4 A diagnosztikai készülékek: COMET tip. seb. képerősitő 3,0 EDR 75o tip. B. tip .rtg. készülék 2,5 Mikroton és mikrotom-kés élező 0,8 Fundus -kamera 0,4 Naso-pharyngo-laryngoscop 0,5 Hysteroscop 0,4 Ultrahangos vizsgáló fej 0,4 Miniatűr véráramlás-mérő 0,3 Életveszélyes állapotok ellátását biztositó eszközök: Léleggeztető-gép /felnőtt/ 3,4 Lélegeztető-gép /gyermek/ 0,8 Altatógép 1,0 Az elhasználódott eszközök korszerű pótlását biztositó készülékek: Extensiós vibrátor Resectoscop 1,0 0,8 22,0 m ft 3 Az előterjesztett állóeszközök értéke meghaladja az 1991. évi költségvetési tervkoncepcióban előirányzott összeget. Az igény támogatását és elfogadását annak figyelembevételével kérjük, hogy a céltámogatással, a kórház alapítványi lehetőségeivel és támogatási vonzataival kiegészült forrásai elegendő fedezetet jelentenek a teljesüléshez. Nagykanizsa, 1991. január 29. dr.Szabó Csaba orvos-igazgató Nagykanizsai fürdő üzemeltetésére benyújtott pályázatok értékelése Tisztelt Közgyűlés! Az .1990, november 12-i testületi ülésen elhangzottak alapján a Városi fürdő üzemeltetésére hirdetőt tettünk közzé. A hirdetésre három pályázó nyújtott be több változatú üzemeltetési javaslatot. A pályázókon kívül a Délzalai Viz-» Csatornamű és Fürdő Vállalat mint jelenlegi üzemeltető is készitett öt féle változatot az 1991, évi üzemeltetésre, így összesen 12 üzemeltetési javaslat és a mellérendelt költségek összehasonlítását és értékelését végezte el a Városüzemeltetési Bizottság az 1991.január 4-i bizottsági ülésen. Mind a negy ja vaslattevő a nyitvatartási idők változtatásával - mely a teljes nyitvatartásiéi az erősen korlátozott nyitvatartási időig együtt - és az ezzel együttjáró Költségváltoztatással adta meg javaslatát. Az ajánlatokban tervezett kiadás és tervezett bevétel függvényeként a támogatási igény - figyelembe véve az állandó költségként felmerülő értékcsökkenési leirást - 19,622 eft és a 23.792 eFt között számszerűsíthető. Az ajánlatok részletesebb vizsgálata alapján számitható, hogy a közel azonos nyitvatartási időtartam minden pályázó esetében közel azonos költségigényt feltételez . A pályázók egyik ajánlatukban sem számoltak a 91. évi várható áremelkedésekkel, azonban nyilatkozták, hogy a tényleges áremelkedést önkormányzati támogatásként érvényesíteni kivánják. A Bizottság az egységes összehasonlíthatóság érdekében úgy határozott, hogy az alábbi szempontok meghatározásával a pályázóktól kiegészítést kér és minden ajánlattevővel illetve annak képviselőjével személyes beszélgetést folytat. Egységes ajánlattételi szempontok: - nyitvatartási idő hétfő .14,00 - 19,00 keod-szombat: 6,00 - 18,00 vasárnap; 9,00 - 18,00 - Szabadtéri strand nyitvatartása május 15. - szeptember 15. 9,00 - 18,00-ig - Fedett uszoda zárva évente két alkalommal junius 11-29. augusztus 21. - szeptember 1. - Strand és fedett fürdő költségeinek megosztása. - Az úszó és vízilabda szakosztály költségeit az ajánlat nem tartalmazza. - A rendszeres iskolai úszásoktatás lehetőségének biztosítása. - Utalái a 91. évi várható áremelkedések érvényesítésére vagy az ajánlatba történő szerepeltetésére. Fenti szempontok alapján pályázók az ajánlatukat kiegészitve ill. módositva 1991. január 15-ig megküldték. (Ajánlatok pénzügyi tartalmát az 1. sz. melléklet tartalmazza), A Bizottság a módosított pályázatok kiértékelése és az 1991. január 22-én a pályázókkal tartott személyes beszélgetés alapján pályázónként az alábbi értékelést, megállapitást teszi: 1.) Délzalai Viz-? Csatornamű és Fürdő Vállalat A jelenlegi üzemeltető VIZMÖ Vállalat 1991. évben a meghatározott nyitvatartási rend mellett 24.000 eFt önkormányzati támogatás biztosításával hajlandó az üzemeltetést folytatni. Ez az ajánlati összeg tartalmazza a várható áremelkedéseket, az úszószakosztály további vállalati működtetését. A Vállalat a képződő amortizáció terhére megkezdi ill. folytatja a korábban tervezett strand korszerüsitést, (régi öltöző bontását, gyermekpan-csoló és szabadtéri úszómedence felujitása) Igény esetén a városi fürdőt a vállalat önálló elszámoló egységeként szer*-vezi át. 2.) Molnár István (Városi fürdő vezetője) Pályázatát két különböző szervezeti üzemeltetési módra nyújtotta be és vállalkozik, hogy bármelyik üzemeltetési mód kiválasztása esetén a fürdő vezetője lesz. a.) VIZMÖ Vállalat irányitása alatt, önálló elszámoló egységként a várható áremelkedések nélkül 20,652 eFt támogatást igényel. Kiírásnak megfelelően sportszakosztályt nem működtet, Kizárólag 50-50 %-os villamos-, és gázenergia áremelkedéssel kalkulálva a támogatási igény 23.617 eFt-ra emelkedik. b.) Az önkormányzati önálló intézményként történő üzemeltetési mód költsége és támogatási igénye az előző évvel szinte teljesen megegyezik. Az ajánlat szerint ez az üzemeltetési mód sem kedvezőbb s egyúttal sok működtetési probléma megoldása az önkormányzat feladatává válik. 3.) FORMEX Kisszövetkezet, Budapest Üzemeltetési ajánlatában áremelkedéssel nem számolva 20.740 eFt önkormányzati támogatás mellett vállalkozik a létesitmény üzemeltetésére. Az energiaárak 50 %-os kalkulált emelkedése esetén a támogatási igény 24,180 eFt-ra módosul. Ajánlatában kitért rá, hogy a meghatározottól eltérően kedvezőbb nyitvatartási rendet javasol. E javaslat költségigénye mindössze 400 eFt-al kevesebb, de egyúttal a fedett uszoda nyáron háromszor két hét időtartamra zár be. A vállalkozó anyagi garanciája a 15 MFt értékű vagyon és 150 MFt éves termelési érték. Sportszakosztály működését nem támogatja. - 3 - 4.) COLOSSEUM KISSZÖVETKEZET Ajánlatában 21,220 eFt támogatási igényt fogalmazott mag, s egyúttal kifejezte licitálási szándékát. Személyes beszélgetés során az árengedményt és a várható áremelkedést is figyelembe véve a pályázó 23.820 eFt-ban véglegesítette egyösszegű vállalkozói ajánlatát. A vállalkozó a dolgozók 1 havi bérét biztosítja anyagi garanciaként. Sportszakosztályt nem működtet. Összegezve a pályázatok értékeléséből megállapítható, hogy a legkedvezőbb üzemeltetési, szolgáltatási és fejlesztési feltételeket a jelenlegi üzemeltető VIZMÖ Vállalat ajánlott, egyúttal a támogatási igényt a többi vállalkozó igényével azonos mértékben határozta meg. A Városüzemeltetési Bizottság a beérkezett pályázatok gazdaságossági mutatóinak összehasonlítása, a biztosított szolgáltatási színvonal, az üzemeltetésben szerzett tapasztalatok és az alábbi indokok alapján javasoljuk a régi üzemeltetővel a szerződést a jövőben is megtartani: 1.) A VIZMÖ anyagi lehetőségeinek függvényében vállalja a felújítások, rekonstrukciók-, a szabadtéri medence vizforgatás rendszerre való átalakításának lebonyolítását, irányítását. 2.) A VIZMÖ belépőjegyből származó bevétele kisebb, mint a COLOSSEUM esetében, s ez a kisebb mértékű jegyáremelésből fakad. 3.) Kisebbnek látja a bizottság az épület és az egész vagyon elhasználódásának kockázatát, ha egy nagyobb anyagi hátterű üzemeltető gondjaira van az bizva. Ezt nem a bizalmatlanság a Kisszövetkezettel szemben, hanem csupán a józan megfontolás mondatja velünk. 4.) A VIZMÖ - megbízatásának meghosszabbítása esetén - vállalja, hogy a fürdőkomplexumot teljesen önelszámoló egységként fogja üzemeltetni, így anyagi jellegű ellenőrzése az önkormányzat által lényegesen egyszerűbb lesz. 5.) Az önkormányzati törvények késlekedése miatt nincs tisztázva az egész szóbanforgó intézmény tulajdonjoga. Ez a pályázatok elbírálására ugyan nem volt hatással, de szükségesnek látszik e kérdés minél előbbi tisztázása. 6.) A VIZMÖ továbbra is patronálja a VIZMÖ SE. úszó-és vízilabda szakosztályát az adott árajánlatán túlmenően, további önkormányzati teher nélkül. A Bizottság további javaslatai; 1.) A VIZMÖ tegyen javaslatot a tapasztalata alapján legkedvezőbb nyitvatartási idő meghatározására. 2.) A belépődijakat 1991. évben maximum 30 %-al magasabb áron határozzák meg, figyelemmel arra, hogy a vendégkör lehetőleg ne csökkenjen. 3.) A bevételek növelése érdekében a VIZMÖ kezdeményezze a külső területek hasznosítását, és tegyen javaslatot egyéb jövedelmező tevékenység bevezetésére, mely az önkormányzati hozzájárulást tovább csökkentheti. A javaslatot a Bizottság 4 tagja (1 fő érdekeltség miatt az értékelésben nem vett részt) egyhangúlag - a Polgármesteri Hivatallal egyetértésben - állította össze, A Bizottság kéri a közgyűlést, hogy a javaslatot hagyja jóvá és utasítsa a Polgármesteri Hivatalt, hogy a fentiek szerint az üzemeltetési szerződést a VIZMÖ Vállalattal kösse meg. Nagykanizsa, 1991. január 25. r t • // íesch Aladár Városüzemeltetési Bizottság Elnöke 1. sz. melléklet Nagykanizsai fürdő üzemeltetésére benyújtott pályázatok értékelése Az egységesitett szempontok alapján a pályázók (és a VIZMO) benyújtották üzemeltetési javaslatukat és árajánlatukat. A benyújtott ajánlatok Összesitett számai a következők (Az ÉCS minden ajánlatnál figyelembe lett véve) VIZMO_MOLNÁR I._FORMEX_COLOSSEUM Összes költség 26.500 23.152 22.511,7 23.820 Tervezett bevétel 2.500 2.500 1,771 2.600 Önkormányzati tám.igény 24.000* 20.652 20.740,7 21-220 x A VÍZMŰ AJÁNLATA TARTALMAZZA AZ 1991 ÉVI VÁRHATÓ ÁREMELKEDÉST IS. Ajánlatok alakulása a várható áremelkedés (50 % elektromos energia és 50 % gázenergia) figyelembevételével i VIZMO_MOLNÁR I._FORMES_COLOSSEUM Összes ktg. 26.500 26.317 25.951 26.820 tervezett bev. 2.500 2,500 1.771 3.000 Önkormányzati tám.igény 24.000 23.817 24.180 23.820 x x COLOSSEUM KISSZÖVETKEZET ÁTALÁNYÁRAS EGYÖSSZEGŰ AJÁNLATA Nagykanizsa, 1991. január 25. kJUX MJ.h (o , ^ A víz és csatornadíjak lakásoérlők által történő megtérítésének szabályozása Tisztelt Közgyűlés! A 18/1990, (1.31.) MT. sz, rendelet kimondja, hogy minden bérbeadás útján hasznosított lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozóan a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért a bérlő dijmegtéritést köteles fizetni a bérbeadó részire. A dijmegtérités havi összegének meghatározásánál lényeges az, hogy a lakás vízfogyasztása mérhető, vagy nem, Amennyiben mérhető, úgy az előző évi vízfogyasztás alapján meghatározott víz- és csatornadíj egytizenkét ed részét kell fizetni. Ha nem mérhető, akkor a lakás komfortfokozatától és szobaszámától függően meghatározott átlagos fogyasztás egyhavi költségét kell téríteni. A minisztertanács lehetőséget ad arra, hogy helyi rendelet a dijmegtéritésre más szabályokat írjon elő. de a megállapított díjbevételnek fedezetet kell nyújtani a tényleges víz-és csatornadijakra. Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat jelenleg a lakásbérlemények komfortfokozatától és szobaszámától függő átlagos fogyasztás alapján szedi be a díjat. 1990-ben a VIZMÜ Vállalat 14,125 eFt-ot számlázott, ebből a normatívák szerint 12,059 eFt-ot szedhettek be a bérlőktől, A helyi rendelet megalkotása azért szükséges, hogy az önkormányzat a jelenlegi dijmegtéritésre igazságosabb megoldást határozzon meg, vagyis az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat ne fizessen a bérlők helyett, másrészt a bérlemény alapterülete, a bérlők száma legyen meghatározó a fizetendő dijakra, A rendelet megalkotásához a következő alternatívák mérlegelését javasoljuk: Az ingatlanonként meglévő vízmérőn leolvasott vízfogyasztást az ingatlanon található lakások alapterületére szükséges vetíteni. A meghatározott egy négyzetméterre eső dij igy a lakások alapterületére terhelhető. Ezzel a módszerrel a lakásban élők számát figyelmen kivül hagyjuk. A lakásban élők számára vetített vízfelhasználásnak az előnye, hogy a fogyasztás az azt befolyásoló személyek számához igazodik. Hátránya viszont, hogy a lakók számának végleges vagy ideiglenes változása nem követhető, A lakásalapterületre vetített vízfelhasználás, a lakásban élők számával súlyozva elfogadható és igazságos változat, de az előző kettő hátrányai megmaradnaks A legjobb megoldás az lenne, ha valamennyi bérlemény vízfogyasztását külön vízmérővel mérik, igy a bérlők a ténylegesen elfogyasztott víz után fizetnek díjat. A mérőfelszerelés viszont költséges, és vannak olyan lakások, melyeknek több oldali betáplálása van. Az ingatlanok bekötővezetékén leolvasott vízfogyasztás legdemokratikusabb elosztási módja a bérlők egymás közti megállapodása. A megállapodás során figyelembe vehető a lakásalapterület ás a lakók számaT 2 A Városüzemeltetési Bizottság javasolja a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy alkosson helyi rendeletet a víz- és csatornadíjak lakásbérlők által történő megtérítésének szabályozására. A rendelet a megtérítés alapelvének a bérlőközösségek megállapodását határozza meg azzal, hogy megállapodás hiányában a lakásalapterületre vetített és a lakásban élők számával súlyozott vízfelhasználás után keli a dijat megtéríteni. Azoknál a lakásoknál, amelyek vízfogyasztása külön vízmérővel mérhető, ott a mért vízmennyiség ára térítendő. Nagykanizsa, 1991. január 28. Kiadmány hiteléül 44a fós ¿ajU Nyákas Istváruafes» adm. Jesch Aladár sk. Városüzemeltetési Bizottság elnöke |
