* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.2 MB | |
| 2026-02-23 17:02:40 | |
 | |||||||
Nyilvános  186 | 278 | 1993. április 5. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 9/1993, 10/1993. Határozatok száma: 35-tól - 50-ig. Napirendi pontok: 1.) Interpellációk, kérdések 2.) Jelentés interpelláció intézéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 3.) Piarista iskola elhelyezése 4.) Jelentés a Zárda utcai piac területén az alkohol és alkoholtartalmú italok árusításával kapcsolatban hozott 175/b/1992. számú közgyűlési határozat végrehajtásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról és a helyi vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló helyi rendelet alkotásra (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Előterjesztés az 1993. és 1994. évi címzett és céltámogatási igényekről (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7. ) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi iparűzési adóról szóló 23/1992. (XII. 14.) számú rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 8.) Javaslat a normatív állami támogatás lemondásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Tájékoztató Nagykanizsa Általános Rendezési Terv felülvizsgálatáról (írásban) Elóadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 10.) Tájékoztató a városi könyvtár tervezésére kiírt pályázatról (írásban) Elóadó: Farkas Zoltán alpolgármester a Bíráló Bizottság elnöke 11.) Jelentés a 105/1992. (VII. 6.) számú határozat végrehajtásáról (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 12.) A városi könyvtár épületének visszaadása (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 13. ) Beszámoló Nagykanizsa nemzetközi kapcsolatainak helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 14.) Tájékoztató a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról (írásban) Előadó: Dr. Fazekas István mb. jegyző 15.) Tájékoztató a földkiadó bizottságok megválasztásáról és működésük feltételeiről (írásban) Előadó: Dr. Fazekas István mb. jegyző A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-4/1993. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Az 1993. évi április 5-i üléséről Rendeletek száma: 9/1993, 10/1993. Határozatok száma: 35-tól - 50-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. április 5-én (hétfőn) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: A Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán. Igazoltan távol: Böröcz Zoltán, Krémer József, Minorics Piroska. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Fazekas István mb. jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emília főépítész, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Nemesvári Márta csoportvezetők, Pintér Béla a Városi Könyvtár igazgatója, Kovács Zoltán a Városi Kórház gazdasági igazgatója, Dr. Gerinczy András a Piarista Tartományfőnökség jogi képviselője, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Egészségi állapotom miatt az ülés vezetésére Farkas Zoltán alpolgármestert kérem fel. Farkas Zoltán: A meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül van-e további javaslat? Czupi Gyula: Kérem, hogy a 7. napirendi pont 4-ként kerüljön megtárgyalásra. Farkas Zoltán: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Csákai Iván: Kérem, hogy Marton István önálló képviselői indítványa kerüljön levételre, mivel az általa megszüntetésre javasolt mindkét intézmény működtetésére vonatkozó elképzelésünket a közeljövőben a közgyűlés elé hozzuk. - 2 - Farkas Zoltán: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 15 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Palotás Tibor: Kérem, hogy a piarista iskola elhelyezése 3. napirendi pontként kerüljön megtárgyalásra. Farkas Zoltán: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki a módosított napirendi pontokat összességében elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Interpellációk, kérdések 2.) Jelentés interpelláció intézéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 3.) Piarista iskola elhelyezése 4.) Jelentés a Zárda utcai piac területén az alkohol és alkoholtartalmú italok árusításával kapcsolatban hozott 175/b/1992. számú közgyűlési határozat végrehajtásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról és a helyi vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló helyi rendeletalkotásra (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Előterjesztés az 1993. és 1994. évi címzett és céltámogatási igényekről (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7. ) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi iparűzési adóról szóló 23/1992. (XII. 14.) számú rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 8.) Javaslat a normatív állami támogatás lemondásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Tájékoztató Nagykanizsa Általános Rendezési Terv felülvizsgálatáról (írásban) Elóadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 10.) Tájékoztató a városi könyvtár tervezésére kiírt pályázatról (írásban) Elóadó: Farkas Zoltán alpolgármester a Bíráló Bizottság elnöke 11.) Jelentés a 105/1992. (VII. 6.) számú határozat végrehajtásáról (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 12.) A városi könyvtár épületének visszaadása (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 13. ) Beszámoló Nagykanizsa nemzetközi kapcsolatainak helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 14.) Tájékoztató a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról (írásban) Előadó: Dr. Fazekas István mb. jegyző 15.) Tájékoztató a földkiadó bizottságok megválasztásáról és működésük feltételeiről (írásban) Előadó: Dr. Fazekas István mb. jegyző Napirend előtt Czupi Gyula: A Nagykanizsa Délnyugat-Magyarországért Alapítvány kuratórium tagjaként - az elnök Katona Gyula felkérésére meghívom Önöket április 17-én a HSMK-ban rendezendő Csengey Dénes vers-és prózamondó versenyre. Koczfán Ferenc: Tudomásom szerint az év közepén a fogorvosi rendelők megszűnnek, mivel azokat a helyiségeket a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak kell átadni. Milyen elképzelések vannak a fogászat elhelyezésére? Dr. Kereskai István: A fogászati rendelók nem szűnnek meg, csak a jelenlegi épületből kell kiköltözni. E tárgyban a Társadalombiztosítási Igazgatósággal és a Kórházzal tárgyalásokat folytattunk, hogy hol tudjuk megoldani az elhelyezést, jelenleg ezt nem tudom megmondani. Június 30-ig kell megoldanunk a fogászati rendelók elhelyezését. 1.) Interpellációk, kérdések Pilczer Éva: A lakásrendelettel kapcsolatban többen megkerestek, a lakások értékelésének módjával és eljárásával kapcsolatosan emeltek kifogást. A Csokonai utca 2/A és 6/A lakótömbökben úgy történt a lakásértékesítés, hogy két személy felkereste az ottlakókat és megkérdezte hány éve bérlók, öt éven belül volt-e IKKV felújítás, hányadrészben tulajdonosok a pincénél. Úgy gondolom mindezek az adatok az IKI nyilvántartásában szerepelnek. Kérem, a közgyűlés kérje fel a Gazdasági Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen módon történik a lakások forgalmi értékének meghatározása, szúrópróbaszerűen egy-két árajánlatot nézzen meg. A Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalattól a napokban kaptam levelet, melyben felszólítanak, hogy január 1-tól visszamenőleg fizessek havonta plusz 200 forintot szemétdíjként. Mi az oka a szolgáltatási díj emelésének? Szeretném, ha a szemétszállítási díjtételre vonatkozó rendeletet a TEFO és a Városüzemeltetési Bizottság megvizsgálná. A szemétszállítási díjjal kapcsolatos kérésemet kérem továbbítsák a VGV felé, írásos választ kérek. 2.) Jelentés interpelláció intézéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: Az elmúlt közgyűlésen Göndör István képviselő a március 15-i ünnepség megrendezésével kapcsolatosan interpellált. Megkérdezem az interpellálót és a közgyűlést, hogy az írásos választ elfogadják-e. Göndör István: Elfogadom a választ. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással az interpellációra adott írásos választ elfogadja. 3.) Piarista iskola elhelyezése Dr. Gerinczy András: A piarista iskola elhelyezésével kapcsolatos kérelmet ismerteti, mely a jegyzőkönyvhöz csatolva. Palotás Tibor: A Humán Osztály vezetőjének véleménye is az, hogy az idő sürget a beiskolázások, távlati tervek miatt. Tudomásom szerint az oktatási koncepció hamarosan napirendi pontként a közgyűlés elé kerül. Lehetőség van-e arra, hogy a koncepcióval egyidejűleg a piarista iskola elhelyezésének kérdése is megoldódjon? Gerencsér Tibor: Az Oktatási és Kulturális Bizottság véleményével egyetértek, hogy az oktatási koncepciótól célszerű különválasztani a piarista iskola ügyét, először a piarista iskola elhelyezésével kellene foglalkozni. Ebben a hónapban történik meg az általános iskolások beiratkozása, addig véglegesen nem tudunk állást foglalni. Palotás Tibor: Úgy érzem minden feltétel, ismeret adott, már csak az szükséges, hogy a képviselőtestület döntsön az ügyben. Gerencsér Tibor: Az 1991. évi XX. törvény 100. §-a kimondja, hogy a képviselőtestület az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával stb. - összefüggő döntés előtt - a polgármester az intézmény dolgozóinak közösségével és a szolgáltatást igénybe vevők képviselőivel köteles megvitatni. A véleményekről az önkormányzatot a döntés meghozatala előtt tájékoztatni kell. Erre időt kell fordítani, most nem lehet e tárgyban dönteni, mivel Kiskanizsa lakossága nem kéri, hogy a Piarista iskola a Templomtéri Általános Iskolában nyerjen elhelyezést. Ezért újból kell indítani az ügyet a törvény előírásainak megfelelően. Farkas Zoltán: Fogadjuk el a Rend javaslatát, hogy a belvárosban oldjuk meg a piarista iskola elhelyezését, teremtsük meg ennek a feltételeit. Czotterné Ivády Zsuzsa: Egyetértek, hogy a piarista iskola a belvárosban legyen. Ne zárjuk le addig e témát, amíg a Humán Osztály vezetője nem mond időpontot arra, hogy mikor tárgyaljuk. Koczfán Ferenc: Legkésőbb május 24-én döntsünk ebben az ügyben. Kötelezzük a Humán Osztályt, hogy addig a törvényi előírásoknak megfelelően járjon el. Marton István: Tavaly március óta ebben az ügyben nem történt előrelépés. Ez nem csak a város, de a térség piarista iskolája is lesz, mely 120 000 embert érint. Szerintem a Rozgonyi-Hunyadi-Sugár-Királyi Pál utcák által határolt területen lenne jó helye. Egyetértek azzal, hogy először a piarista iskola elhelyezését kell megoldani, majd azt követően határozni meg a város oktatási koncepcióját. Jesch Aladár: Végleges megoldást kell keresni, amely mindkét fél megelégedésére szolgál. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság a Humán Osztállyal együtt dolgozzon ki megoldást arra, hogy a piarista iskola a belvárosban, belvárosi intézményben nyerjen elhelyezést? Az ezzel kapcsolatos napirendi pontot a május 24-i közgyűlés elé kell terjeszteni. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 35/1993. számú határozat A közgyűlés felkéri az Oktatási és Kulturális Bizottságot, valamint a Humán Osztályt, hogy együttesen dolgozzon ki megoldást a piarista iskola belvárosban történő elhelyezésére. Az ezzel kapcsolatos napirendi pontot terjessze a közgyűlés 1993. május 24-i ülésére. Határidő: 1993. május 24. Felelős : Minorics Piroska az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke Dr. Kereskai István polgármester 4.) Jelentés a Zárda utcai piac területén az alkohol és alkoholtartalmú italok árusításával kapcsolatban hozott 175/1992. számú közgyűlési határozat végrehajtásáról (írásban) El6adó: Dr. Kereskai István polgármester Czupi Gyula: A mostani jogi szituáció elfogadható-e? Farkas Zoltán: A múltkori döntéssel olyan helyzet alakult ki, amely a piac egy részén engedélyezi, míg más részén megtiltja a szeszesital árusítását. Dönteni kell az ügyben. Az előterjesztés három változatban készült el. Aki az I. változattal ért egyet, mely a szeszárusítás tilalmának felfüggesztését a piac teljes területére kimondja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az I. változatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 9/1993. (IV. 5.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/1993. (IV. 5.) számú rendelete a vásárokról és piacokról szóló többszörösen módosított 5/1985. (XII. 5.) számú rendelet módosítására és a 27/1992. (XII. 14.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 5.) Javaslat az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló helyi rendeletalkotásra (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Cserti Tibor: A rendelettervezetet az érintetteknek megküldtük, a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalattól érkezett észrevétel, melyet elfogadásra javasolok. Kérem a 8. § (4) bekezdés a.) pontjának kiegészítését "kivéve, ha az alapító okirat másképp rendelkezik" - mondatrésszel. A VGV esetében ez azt jelentené, hogy a vállalat 2 millió forint értékhatárig mentességet kapna. A 8. § (5) bekezdésénél a "hasznosításáról" helyett az "elidegenítéséről" kifejezést. Takács Zoltán: A rendelettervezetben többféle mindőségben került szóba a tulajdonjogváltozás. Számomra nem egyértelmű a vagyon gazdasági társaságba vitele. Cserti Tibor: Tulajdoni változásról van szó. Dr. Kereskai István: Az önkormányzat korlátlanul nem viheti be vagyonát olyan vállalkozásba, melynek sorsáról a későbbiekben nem ő, hanem a társaság dönt. így nem viheti be a törzsvagyont, csak azt a vagyonrészt, mely az alaptevékenységi feladatok ellátását nem veszélyezteti. Magyar József; Tudjuk-e Nagykanizsa Önkormányzatának vagyonát pontosan? Cserti Tibor: Igen, tudjuk. 95%-ban a vitás kérdések is tisztázottak már. A zárszámadás keretében az önkormányzati vagyont be fogjuk mutatni, erre vonatkozóan táblázatot készítünk. Számitógépes nyilvántartással rendelkezünk a vagyonállományról, melynek feldolgozása folyamatos. Dr. Fazekas István: Mit értettek eredetileg (8. § (5)) az ingatlanvagyon-hasznositás alatt, ebben szerepel a szerzés, elidegenítés, megterhelés is? Cserti Tibor: Teljes körű hasznosításról volt szó, mely alatt a bérleti jogviszonytól a tulajdonváltozással nem járó teljes tevékenységi kört értettük. Most csak az elidegenítés kategóriáját javasoljuk megjelölni. Marton István: A három fejezetet jobb lett volna egybe összefoglalni. Az önkormányzati törvényből eredően az önkormányzatra hárul a közszolgáltatásoknak az ellátása. A kötelező feladatoknak megfelelő vagyon nem kap kellő hangsúlyt annak ellenére, hogy ez a törvényből következik (77-80. §). A törvény általános koncepciójával is az áll összhangban, hogy az önkormányzatok tulajdonosi érdekeltséggel vegyenek részt a közszolgáltatások szervezésében, biztosításában (törzsvagyon), ugyanakkor vállalkozói tevékenységeket garantáló vagyonmennyiséggel is rendelkezzenek. Úgy érzem, ez az "is" kapott fő hangsúlyt, ezzel az arányokat felborította, hisz utólag foglalkozunk a "nagyobbik résszel", aminek meghatározónak kellene lennie. A javaslat második bekezdése más dokumentumokra hivatkozik, az SZMSZ-re, a vállalkozás és vagyonhasznosítás szabályozásáról szóló 14/1992. számú önkormányzati rendeletre. Ez utóbbi rendeletben az önkormányzati vagyonkezeléssel a TEFO van megbízva. E két rendelet között nincs meg az összhang a feladat-és hatáskört illetően. Több helyen a rendelettervezet más, korábban alkotott rendeletre hivatkozik, az összhangnak ugyanis teljesen fordított arányúnak kellene lennie, pl. alkotmányban sincs olyan hivatkozás, hogy más törvényben már szabályozott módon. Kérdésem, hogy a munka hiányzó feltételei alatt mit ért az előterjesztő? Mit, kinek kell biztosítani a hiányzó feltételeket? Úgy gondolom a feltételrendszer itt részletesen szabályozva kellett volna bemutatni. Véleményem szerint a törzsvagyon mértékéről pontosabb fogalmunknak kellene lenni, ha az anyag már a testület elé került. A 3. § (1) bekezdés b.) pontja a forgalomképtelen vagyonok között felsorolja tereket, parkokat (megjegyezve: mindenkori rendezési tervben feltűntetett). Ezt nem értem, mert a rendezési tervben mindig a tervezett állapotok vannak lefedve. így felmerül, hogy azt is korlátozzuk, ami még nincs is kialakítva. Ezt az ellentmondást úgy kellene feloldani, hogy az ingatlannyilvántartás lenne a mérvadó a rendelet szempontjából. A 4. § nem teljes körű, itt kellene szólni az energiaellátás, a távközlés, a vezetékes tévé, a sportlétesítmények stb. vagyontárgyakról is. Az 5. § szintén hivatkozik a 14/1992. számú rendeletünkre, pedig a forgalomképes vagyon meghatározásának itt lenne - 8 - a helye. A 6. § a rendelet szerkezetének hiányosságára utal, mivel a tulajdonosi jogok gyakorlása fejezet megelőzi a 3. § (3) bekezdését, mely szintén ilyen kérdéssel foglalkozik. A Polgármesteri Hivatal hatásköri jegyzékében meghatározottak szerint ez azért meglepő, mert én eddig ezzel még nem találkoztam. A 7. § formai hibája, hogy van (l)-es bekezdése, de nincs további. Formai hiba ugyancsak, hogy néhány helyen a cim alatt van a paragrafus, mig más esetben felette, így mintha több paragrafusra is vonatkozna pl. 4. §. A 7. § forgalomképes ingatlanokról szól és nem vagyonról, ezt nem tudom értelmezni. A 8. § (1) a 4. §-ra hivatkozik, pedig az önkormányzat a 3. §-ba tartozó vagyont is szerezhet. Összességében a hivatkozások miatt nehezen kezelhető. A vagyonkezelés, -hasznosítás, -gazdálkodás több, mint az itt használt fogalmak. A 9. § (4) bekezdésénél miért csak a (2) és (3) bekezdés szerinti eljárás kerül a nyilvántartásba. A 9. § (6) bekezdésében a "Polgármesteri Hivatalt" jelöli meg, míg más fejezetekben a "belső szervezeti egységeket". Ilyen szempontból is legyen következetes a rendelet. A 16. § (2) tartalmazza, hogy a folyamatos karbantartással a jegyző a Gazdasági Osztályt bízza meg. A 16. § (3)-nél olvasható, hogy a vagyonnyilvántartó (Gazdasági Osztály) e tevékenység keretében utasítást adhat. Kinek? A vagyonnyilvántartáshoz történő hozzáférést lehetővé kell tenni, feltételeit, módszereit is szabályozni kell. Ez a tervezetből kimaradt. Az általam felsorolt tartalmi és formai hiba miatt javasolom, hogy e tervezettel a mai nap tovább ne foglalkozzunk, a 14/1992. számú rendelettel együttesen kellene kezelni. Cserti Tibor: Számomra nyilvánvaló, hogy az Alkotmány a legfontosabb jogforrás. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok legfontosabb feladatává teszi a kötelező feladatok ellátásához igazodó vagyontárgyak biztosítását, ezek fokozott védelmét kívánjuk megoldani helyi rendeleti szabályozással. Véleményem szerint a rendelettervezet elfogadható. Takács Zoltán: Azt állítom a 8. § kapcsán, hogy a rendelettervezet a Gazdasági Bizottságnak az érintett kérdésekben a közgyűlés felett vétó jogot ad. A 8. § (1) kimondja, hogy a közgyűlés rendelkezik e vagyontárgyak felett, utána hoz kivételeket. Ha az ( 1-3) bekezdéseket összehasonlítjuk, akkor az (3)-nél olvashatjuk "... ingatlanok gazdasági társaságba való viteléről értékhatárra tekintet nélkül a Gazdasági Bizottság hozzájárulása szükséges". A hozzájárulás egyetértési jog, az pedig vétójog. E szerint ha a Gazdasági Bizottság nem járul hozzá, akkor a közgyűlésnek nincs joga megszavazni. Majdnem ugyanezt mondja ki a (4) bekezdés d.) pontja összevetve a (4) bekezdés egészével. Kérem ezeket az ellentmondásokat a rendeletben szüntessük meg. Javasolom a 8. § (3) bekezdésének és (4) bekezdés d.) pontjának törlését. Palotás Tibor: Egyetértek Marton képviselővel, most ne fogadjuk el az előterjesztett formában a rendelettervezetet. A 9. § (2)-nél kérdezem, az előterjesztő valóban a vagyontárgyak hasznosítását értékhatár nélkül gondolta a polgármester hatáskörébe adni? A 14. § (2) szabályozza, hogy a közgyűlés a tulajdonosi jog gyakorlását értékhatártól függetlenül bármely esetben magához vonhatja. Szeretném, ha a rendelet szabályozná, milyen szavazati - 9 - aránnyal történhet ez. A 16. § (5) kimondja, hogy az önkormányzati ingatlanvagyon kataszter elkészítésével egyidejűleg az ingatlanvagyon felértékelését nem rendeli el. Nem okoz-e gondot? Miért nem szükséges az ingatlanvagyon felértékelésének elvégzése? Dömötörffy Sándor: A Gazdasági Bizottság kérte a rendelettervezetben megjelölt jogkört, hasonló jogkörrel rendelkezik pl. az Oktatási és Kulturális Bizottság a kulturális pénzeszközök felosztásánál. A Vállalkozási Szabályzat 5 millió forintig engedélyezi a polgármesternek a felhasználást, 5-10 millió forint között a Gazdasági Bizottság egyetértésével. Én e rendeletnél is ezt a megoldást tudnám elfogadni. Magyar József: Úgy gondolom, ha valamit el akarok adni, akkor tudnom kell, hogy annak mennyi az értéke. A Vállalkozási Szabályzat tartalmazza, ha valamit el akarunk adni, akkor azt fel kell értékeltetni. A tulajdonosi jogok gyakorlása című fejezetnél (6. §) be kellene írni, hogy elidegenítéskor a Vállalkozási Szabályzat szerint kell eljárni. Jesch Aladár: Takács képviselő felhívta a figyelmet a 8. § (1) bekezdésére, hogy a közgyűlés rendelkezik az önkormányzati vagyonról, míg a (4) bekezdésnél az általa megválasztott szervnek rendeli alá magát, ezt én is ellentmondásosnak tartom. Farkas Zoltán: Marton képviselő javasolta, hogy a témát vegyük le a napirendről azzal, hogy kerüljön a 14/1992. számú rendelettel közösen kidolgozásra az elhangzott észrevételek figyelembevételével. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 36/1993. számú határozat A közgyűlés szükségesnek tartja az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról rendelet alkotását. Felkéri a polgármestert, gondoskodjon az ezzel kapcsolatos rendelettervezet átdolgozásáról - a közgyűlésen elhangzott észrevételek figyelembevételével - és a vállalkozási és vagyonhasznosítás szabályozásáról szóló 14/1992. (VII. 6.) számú rendelettel egységes szerkezetbe foglalásáról. Határidő: 1993. május 24. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 6.) Előterjesztés az 1993. és 1994. évi címzett és céltámogatási igényekről (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke - 10 - Czotterné Ivády Zsuzsa: Az 5/A és B pont foglalkozik a Városi Könyvtár címzett támogatással történő megvalósításával. Mi az oka, hogy 1995-től kérjük, miért nem 1994-től? Farkas Zoltán: Ennek az az oka, hogy ne egy időben nyújtsunk be kártalanítási és címzett támogatási igényt. Czupi Gyula: A Gazdasági és a Városfejlesztési Bizottságon kívül tárgyalta-e más bizottság ezt az anyagot? Cserti Tibor: Én úgy tudom, hogy nem tárgyalta. Részleteiben egyes célokat tárgyalt, de egészében az előterjesztést nem. Palotás Tibor: A céltámogatások előterjesztéséből az tűnik ki, hogy a pályázat megnyeréséhez minimum engedélyezési tervre van szükség. Nem látszik az, hogy a Kórház engedélyezési terve elkészül-e a határidőre. A palini iskola ügye milyen szinten lett megtárgyalva? Döntött-e valaki a bővítéséről? Akarják-e oda a szülők a gyerekeiket beiratni, reális-e a céltámogatások felvetése a Palini Általános Iskolával kapcsolatban? Farkas Zoltán: A Palini Általános Iskolára szükség van. Jelenleg is megfelelő kihasználtsággal működik. A címzett támogatással megvalósuló beruházás tartalmazza a tornaterem kérdésének a megoldását. A céltámogatás a tornateremre azért került bele, hogy ha a címzett támogatás elutasításra kerül. Ha az egyik változat nem valósul meg, akkor a másik ezzel csökkenti az önkormányzat terhét egy esetleges felújítás, rendbetétel kapcsán. Magyar József: A harmadik oldalon az olvasható, hogy "a változások következtében a Városi Könyvtár és a Zsinagóga címzett támogatási igény benyújtásának feltételei csak 1994. évi benyújtásra, 1995. évi beruházás kezdésére teremthetők meg". A 2. számú mellékletben ,hogy 100 millió forint címzett támogatás van feltüntetve. A Zsinagógánál is ez a probléma, hogy 45 millió forinttal szintén fel van tüntetve. Kérdezem, hogy ez így szinkronban van-e egymással. Kovács Zoltán: A három társult önkormányzat Letenye, Hahót és Zalakaros a tavalyi képviselőtestületi határozatukat megerősítették, hogy az önkormányzati szövetségbe változatlanul -ugyanazzal a pénzösszeggel és feltétellel - tagok kívánnak lenni. Az előterjesztésben szerepel,hogy erre az évre egészségügyi gépműszer beszerzésre,az önkormányzat az alapellátás céljára 4 millió forintot biztosít saját forráson felül. Hét alapítvány l-l millió forintot, (összesen 7 millió forint) vállalt forrásként, tehát a Kórháznál saját forrásként 11 millió forint áll rendelkezésre. Már csak az van hátra, hogy az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala is ezt a megállapodást aláírja. Indítványát felolvassa: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház vezetői azon kéréssel fordulnak a T. Önkormányzat Közgyűléséhez, hogy alternatív lehetőségként 1994. évre egészségügyi gép-műszer beszerzésre céltámogatási pályázatot adjon be. Amennyiben a Kórház rekonstrukciós céltámogatási pályázat eredményes lesz, úgy a fenti pályázat megvalósítása nem történne meg. A kért pályázat teljes mértékben megegyezik az 1992. évben összesen 66,6 millió - 11 - forint összköltségű céltámogatási önkormányzati beruházás határozatával. Kérésünket a vonatkozó 46/1993. Kormányrendelet szerinti határidőre és feltételekkel biztosítani szíveskedjenek." Szeretném kérni, hogy ezen indítványunkkal a közgyűlés foglalkozzon, ennek indoka, hogy ha nincs Kórház rekonstrukció, akkor maradjon lehetőség arra, hogy 1994-re céltámogatásos gépműszer beszerzés történjen. A Kormányrendelet megjelenése előtt a rendelettervezettel már megismerkedtünk, és az építési engedéllyel kapcsolatos feladatokat már megkezdtük. A június 10-i határidőt úgy néz ki, hogy tudjuk tartani. Farkas Zoltán: A Könyvtárral kapcsolatban valóban nincs szinkron a táblázat és a szöveges rész között. Ha a közgyűlés úgy döntene, hogy a beruházást hozzuk előre 1994-re, akkor jó a táblázat. A Zsinagógával kapcsolatban ugyanez a helyzet. Dr. Bogár Gáspár: A palini lakossági fórumon jelenlévők sérelmezték, hogy az iskola felújítása ebben az évben nem indulhat el. Marton István: Javasolom, hogy a 8./ pontban a palini városrész és a Teleki út északi részének csatornázásához vegyük hozzá Sánc városrész csatornázását is. Palotás Tibor: Javasolom a ligetvárosi és bagolai vízmű vastala-nítójának mielőbbi elkészítését. Koczfán Ferenc: Mi történik akkor, ha a céltámogatási összegnek csak a felét, vagy 1/4 részét kapjuk meg, akkor melyik célokat fogjuk megvalósítani? Farkas Zoltán: Ezeknél a céloknál mindig a képviselőtestület fog majd dönteni, hogy a rendelkezésére álló szabad forrásokat mire használja fel. Czobor Zoltán: Javasolom, hogy a Téglagyári út csatornázása is fejeződjön be. Karmazin József: Meg fogjuk vizsgálni a kérdést, és ha ez a csatornázás az önkormányzat feladata, akkor szerepeltetni fogjuk a célok között. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy 1995. évre nyújtsuk be a címzett támogatási igényeinket, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy ha a kórházi céltámogatási programot elutasítják, és nem indulhat az 1,3 milliárdos program, erre az esetben az önkormányzat 1994. évre 60 millió forintot tartalékoljon gép-műszer vásárlásra, kérem szavazzon. - 12 - A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy a Polgármesteri Hivatal által összegyűjtött igényként felmerült célok bővüljenek ki Sánc, valamint Téglagyári út végének csatornázásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy a célok közé Bagola és Ligetváros vizmű vastalanítójának elkészítését felvegyük, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Karmazin József: Az 1993. évi költségvetésben 1 millió forint szerepel a céltámogatott vízügyi ágazati beruházások előkészítésére, ami számításaink szerint a palini és a Teleki uti csatornázást fedezi. A most megszavazott három további cél tervi előkészítésére nincs fedezet. Dr. Kereskai István: Kisebb mértékű költségvetési tartalék áll a rendelkezésünkre, én ezeket a célokat ennek a tartalék terhére tudom elképzelni, de erről majd a közgyűlésnek kell dönteni. Farkas Zoltán: Aki az előterjesztést a módosító javaslatokkal el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) az alábbi határozatokat hozza: 37/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Péterfy S. és Zemplén Gy. általános iskola tornatermének céltámogatási igényére vonatkozó 121/1992. (VIII.17.) és a 122/1992. (VIII.17.) számú határozatokat hatályon kívül helyezi. Határidő: 1993. április 6. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 13 - 38/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete egyetért a Kórház rekonstrukció -céltámogatással megvalósuló 1.326.500 eFt összköltségű - társult önkormányzati közös beruházással . A képviselőtestület saját forrásként 530.600 eFt-ot - a beruházási adatlap szerinti ütemezésben -az éves költségvetési rendeletében biztosítja. A képviselőtestület egyetért azzal, hogy ameny-nyiben a Kórház rekonstrukció egyáltalán nem kapja meg az igényelt céltámogatást, akkor önállóan kerüljön összeállításra egy 60 millió Ft-os program 1994. évre. Ebből saját forrás 36 millió forint, a céltámogatási igény 24 millió forint. A program alternatív jelleggel kerüljön 1993. április 23-ig felterjesztésre. Határidő: 1993. április 23. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 39/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete egyetért az egészségügyi gép-műszer beszerzés - céltámogatással megvalósuló 18.333 eFt összköltségű - önkormányzati beruházással. A képviselőtestület saját forrásként 11.000 eFt-ot - a beruházási adatlap szerinti ütemezésben -az éves költségvetési rendeletében biztosítja. Határidó: 1993. április 23. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 40/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete egyetért a Dózsa György út csatornázás - céltámogatással megvalósuló 3.000 eFt összköltségű - önkormányzati beruházással. A képviselőtestület saját forrásként 2.100 eFt-ot - a beruházási adatlap szerinti ütemezésben - az éves költségvetési rendeletében biztosítja. Határidő: 1993. április 23. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 14 - 41/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete a Városi Könyvtár beruházás címzett támogatási igényét 1995. évi indításként terjeszti fel, ezért ennek tárgyalását későbbre halasztja. Utasítja a polgármestert, hogy a beruházás címzett támogatásához szükséges előkészítést a Városfejlesztési Bizottsággal, a Gazdasági Bizottsággal és az Oktatási és Kultúrális Bizottsággal történő előzetes egyeztetést követően 1993. június 30-ig terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1993. június 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 42/1993. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete egyetért a Palini Általános Iskola - címzett támogatással megvalósuló 81.859 eFt összköltségű önkormányzati beruházással. A képviselőtestület saját forrásként 1.859 eFt-ot - a beruházási adatlap szerinti ütemezésében - az éves költségvetési rendeletében biztosítja. Határidő: 1993. május 14. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete egyetért a Palini Általános Iskola tornaterem - céltámogatással megvalósuló 30.000 eFt összköltségű -önkormányzati beruházással. A képviselőtestület saját forrásként 18.240 eFt-ot - a beruházási adatlap szerinti ütemezésben - az éves költségvetési rendeletében biztosítja. Határidő: 1993. április 23. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 43/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete a Zsinagóga felújítás címzett támogatási igényét 1995. évre terjeszti fel, ezért ennek tárgyalását későbbre halasztja. - 15 - Utasltja a polgármestert, hogy a felújítás címzett támogatásához és az egyéb 1995. évre ütemezett címzett- és céltámogatásos beruházások előkészítését a Városfejlesztési Bizottsággal, a Gazdasági Bizottsággal és az érintett ágazati bizottságokkal történő egyeztetést követően 1993. június 30-ig terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1993. június 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 44/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete az 1993. évi költségvetési rendeletében szereplő 1.000 eFt előirányzat terhére a Palini városrész, Sánc városrész, a Teleki út északi részének, Téglagyári út végének csatornázási terveinek elkészítését határozza el. Egyetért továbbá a Ligetvárosi és Bagolai Vízmű vastalanító terveinek elkészítésével, melynek költségfedezeteként az általános tartalékot jelöli meg azzal a megkötéssel, hogy a tervezési munkák indítására külön közgyűlési döntést követően kerülhet sor. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 7.) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi iparűzési adóról szóló 23/1992. (XII.14.) számú rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a következő rendeletet alkotja: 10/1993. (IV.5.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 10/1993. (IV.5.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 23/1992. (XII.14.) számú rendeletének kiegészítéséről. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 8.) Javaslat a normatív állami támogatás lemondásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester - 16 - Farkas Zoltán: Ki ért egyet az előterjesztéssel? A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) az előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza: 45/1993. számú határozat A közgyűlés egyetért a normatív állami hozzájárulás módosításának kezdeményezésével, a mellékelt adatközlő lap alapján. Megbízza a polgármestert, hogy a lemondással kapcsolatos szükséges intézkedéseket a BM Zala Megyei TÁKISZ felé tegye meg. Határidő: 1993. április 6. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 9.) Tájékoztató Nagykanizsa Általános Rendezési Terv felülvizsgálatáról (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Palotás Tibor: A város közlekedésfejlesztési koncepciójával a közgyűlés többször és behatóan foglalkozott. Ezt az ÁRT-et ugyanazok a tervező kollegák készítik, akik korábban elkészítették Nagykanizsára azt a tervet, amit a közgyűlés nem fogadott el. Kérdés, hogy az valósul-e meg a tervben amit a tervezők szeretnének, vagy pedig az, amit a közgyűlés szeretne. A 74-es út a tervben öt változattal szerepel, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a közgyűlés a d. ) változatot támogatta. Kértük a Hevesi utcának, mint forgalmi útnak a kikapcsolását, ennek ellenére szerepel a tervben. Bekerült a tervbe a Zrínyi-Kisfaludy utca összekötése az Olajbányász-pálya felüljáróval való áthidalásával és ezt a közgyűlés szintén kihagyta a tervből. Ha az ÁRT így készül el, akkor ez a közgyűlés akarata ellenére, és a város kárára fog elkészülni. A közgyűlés által elfogadott közlekedési koncepciónál megszavaztuk Bagola városrész bekapcsolását, ez ebben a tervben nem szerepel. Kérem az illetékeseket, hogy szerezzenek érvényt a közgyűlési határozatoknak, vagy pedig ha azok rosszak, módosítani kell őket. Takács Zoltán: Javasoltam már korábban, hogy Kiskanizsa déli részén nyissunk egy összekötő utat, és kérem, hogy szerepeljen ez a tervben. Jancsi György: A közgyűlés előtt az ÁRT felülvizsgálatáról szóló tájékoztató van, a végleges anyagnak május 15-ig kell elkészülnie. A közgyűlésnek kell kialakítania azt a koncepciót, ami szerint az ÁRT elkészül majd. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Szeretném, ha a Kisberki és az Irtás utcai garázssor építése is szerepelne a tervben. - 17 - Farkas Zoltán: A garázssor építésének lehetőségét már vizsgálják az illetékesek. Marton István: Mit jelent az az 1. számú melléklet címében, hogy probléma feltáró diagnózis? A területfelhasználási és szerkezeti vázlat nem csak így kicsinyítve, hanem eredetiben, színesben is kezelhetetlen. Az alaptérkép régi, hibásak a jelölések, pl. az utóbbi évtizedek változásai nincsenek átvezetve, de a Thury Laktanyát részletesen kidolgozzák. Az 1. számú melléklet hibái is arra utalnak, hogy a tervezők nem törekedtek a város alapos megismerésére, így a problémákat sem érzékelhetik. A város népessége még mindig növekszik, írják az előterjesztésben. Ez a megállapítás azonban az utóbbi évek adatai szerint nem helytálló. Az, hogy hiányzik a műszaki nyilvántartás, ez nem igaz, csak olyan, amilyen feltételek a vezetéséhez biztosítottak. Nagykanizsához intenzíven kötődő települések az anyag szerint Miklósfa, Bagola. Ez igaz, de ilyen még Kiskanizsa, Bajcsa, Korpavár, Sánc településrészek, tehát nem települések. A tágabb-lazább kapcsolat alatt Magyarszerdahelytől Bajcsáig, Bocskától Kisfakosig mindent összekever a tervező, mert véleményem szerint vagy városon belüli kötődést értékeljen, de azt teljes körűen, vagy pedig a szűk városkörnyéket. Javasolom, hogy a határozatban fogalmazzuk meg a feladathoz illő tervezői komolyság igényét is. Jesch Aladár: Szükségtelen erről a kérdésről most vitatkoznunk, hiszen a határozati javaslat a.) pontja szerint szükséges, hogy a lakossággal együttműködve történjen a tervezési munka, melynek érdekében városrészenként lakossági fórumot kell szervezni. Ahhoz, hogy a végleges ÁRT jó legyen, minden képviselőnek írásban kellene beadnia a javaslatát. Én a képviselőktől április végéig kérném a javaslatokat. A határozati javaslatban meghatározott október 31-i határidőt szeptember 15-re változtatnám. Magyar József: A Camping utat megszélesítve ki kellene nyitni a 7-es elkerülő útra, hogy a városból a teherforgalmat eltereljük. Gerencsér Tibor: Az előterjesztésben többször is megemlítik, hogy a Rozgonyi és a Zrínyi út forgalmát mesterségesen növelni kívánják. A Környezetvédelmi Bizottság elnöke már egy korábbi közgyűlésen tiltakozott az ellen, hogy a forgalmat mesterségesen növeljék olyan helyeken, ahol gyermekintézmények vannak. Ennek ellenére a mostani előterjesztésben ez továbbra is szerepel. Megfontolandó, hogy itt szabad-e a gépjárműforgalmat növelni, a kerékpárforgalom azonban, mivel nem környezetszennyező, növelhető. Palotás Tibor: Javasolom, hogy a határozati javaslat a.) pontjának második mondata a következőképpen szóljon: "Szükségesnek tartja, hogy a lakossággal együttműködve az elfogadott közlekedésfejlesztési javaslat alapján történjen a tervezési munka." Jancsi György: Az 1993. október 31-i határidő azért lett így megállapítva, hogy a városrészekben meg lehessen tartani a lakossági fórumokat. Lehet korábbi határidőt is szabni, de abban - 18 - az esetben ez a munkarész nem lesz tökéletes. Kérem, hogy az október 31-i határidót ne változtassuk meg. Jesch Aladár: Visszavonom az október 31-el kapcsolatos módosító indítványomat, de kérem, hogy a képviselők április végéig adják le javaslataikat. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy határozati javaslat a.) pontjának második mondata a következőképpen szóljon: "szükségesnek tartja, hogy a lakossággal együttműködve az elfogadott közlekedésfejlesztési javaslat alapján történjen a tervezési munka, melynek érdekében városrészenként lakossági fórumot kell szervezni, és az ott felvetett kérdéseket és javaslatokat a terv programjába be kell dolgozni", kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki a módosítással együtt az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 46/1993. számú határozat a.) A Közgyűlés az Általános Rendezési Terv felülvizsgálatáról szóló tájékoztatót elfogadja. Szükségesnek tartja, hogy a lakossággal együttműködve az elfogadott közlekedésfejlesztési javaslat alapján történjen a tervezési munka, melynek érdekében városrészenként lakossági fórumot kell szervezni és az ott felvetett kéréseket és javaslatokat a terv programjába be kell dolgozni. Határidő: folyamatos, legkésőbb 1993. október 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy az Általános Rendezési Tervre vonatkozó jogszabályban előírt egyeztetések lefolytatását követően a tervi fázis alapjául szolgáló programjavaslatot készítse elő jóváhagyásra. Határidő: 1993. október 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 19 - 10.) Tájékoztató a Városi Könyvtár tervezésére kiírt pályázatról (írásban) Elóadó: Farkas Zoltán alpolgármester a Bíráló Bizottság elnöke Palotás Tibor; Nehéz helyzetbe hozta a Bíráló Bizottság a közgyűlést azzal, hogy a pályaműveket nem merte rangsorolni, a 3 második díjban részesített pályamű közül kellett volna választania. Nincs nyertes pályamű, ezért nekünk kellene dönteni. Az egyik változat szerint mind a három tervező kollektíva vegyen részt a tervezésben, ez szerintem végrehajthatatlan és a tervezői gyakorlattól eltér. Én az első és a harmadik helyen bemutatott tervező kollektíva közül választanék. Farkas Zoltán: Javasolom az a. ) pont elfogadását, a b.) pontból pedig az I. változatot. A Bíráló Bizottság szerintem sem járt el ésszerűen, mivel a 2. számú pályamű különösebb változtatás nélkül megvalósítható. Ennél a pályázatnál csak az volt a kifogás, hogy szokványos a megoldása, ezért nem kapott első díjat. A másik két 2. díjas pályaműről elmondták a szakemberek, hogy mindkettő egyformán alkalmatlan jelenlegi állapotában arra, hogy kiviteli terv alapját képezze. A közgyűlés dönthet úgy, hogy a 2. számú pályamű tervező kollektíváját bízza meg a kiviteli terv elkészítésével, de ez nagyon költségigényes lenne, ezért szerepel ab.) pontban az első változat szerinti megoldás. A 3. pályaműnél azt mondta a tervező, hogy a megvalósítás költsége 100.000 Ft/m2, és itt kb. 5.500 m2-ről van szó. Nagykanizsán nem az a helyzet, hogy van könyvtárunk és pénzünk, és akarunk egy új könyvtárat, hanem az, hogy nincs pénzünk, de könyvtárat szeretnénk. Egyetértek Palotás úrral abban, hogy lehetett volna bátrabb is a zsűri. Egy fővállalkozási pályázat keretében biztosítva lenne a lehetőség a tervezőknek, hogy csökkentsék a m2-t mivel ezt mindenki túllépte, és akiknél a könyvtártechnológia nem megfelelő, azok szakembereket vonhatnak be a munkába tervezőként és ez esetben biztos lesz olyan pályamunka, mely elnyeri a közgyűlés tetszését. Koczfán Ferenc: Ha már volt egy rangsorolás, akkor célszerű lenne csak ezzel a három második helyre sorolt pályaművel foglalkozni. Csak ezt a három pályaművet kellene lakossági fórum elé vinni, és ezek a tervezők adjanak egy tervezési árajánlatot és egy bekerülési költségbecslést. Marton István: Kérem a 3. számú pályázattal ne foglalkozzunk, így marad az 5. és a 2. pályamű. Szerintem a lakossági és szakmai vélemények alapján a pályázatban résztvevő három második díjas pályázat közül kerüljön kiválasztásra egy tervező kollektíva, ezáltal az időt is és a költséget is csökkentenénk. Bízom benne, hogy a 2-es számú pályamű fogja elnyerni a lakosság és a zsűri tetszését. Pintér Béla: Véleményem szerint a 3-as számú terv nem a költségei, nem a formája, hanem a megvalósíthatatlansága miatt ne kerüljön a közvélemény elé. Igen fegyelmezetten és nagyon - 20 - szépen oldotta meg a pályamű a szolgálati részt, de a közönségforgalmi területeknek a fogaskerékhez hasonlítható épületrészt szánták, ami ennek a funkciónak nem megfelelő. Gondoljanak arra, hogy egy kör alakú épületben könyvespolcokból, állványokból rendkívül keveset lehet elhelyezni. Javasolom, hogy a másik két pályamű közül válassza ki a közgyűlés a megfelelőt, azzal a kikötéssel, hogy a tervezőnek figyelembe kell vennie a zsűri ajánlásait, hogy 4500 m2-nél ne legyen nagyobb az alapterület. Bízza meg az önkormányzat saját intézményének szakembereit azzal, hogy folytassák a tervezővel a konzultációt. Célszerű lenne a közgyűlés és a lakosság által kiválasztott tervező kollektívát kiviteli terv készítésére megbízni és majd versenyeztetni a vállalkozó kivitelezőket. Tehát nem magukat a terveket kellene versenyeztetni és a tervezőket, mert akkor nincs erkölcsi alap arra, hogy bármelyik terv tervezőjét kihagyjuk. Farkas Zoltán: El tudom fogadni ezt a megoldást, és akkor a lilás számú változat kerül előtérbe. Az eddigi gyakorlat alapján azok a tervezési munkák, amelyeket nem fővállalkozásban végeztettünk el, hanem megterveztettük és utána versenyeztettük a kivitelezőt, a kiviteli árak közül a legalacsonyabb is messze meghaladta azt a költségvetést, amit a tervező nekünk adott. Én ezért vagyok a fővállalkozói rendszer mellett. Az a tervező, akinek nem jó könyvtártechnológiai szempontból a terve, maga mellé vesz társtervezőnek egy könyvtártechnológust, akivel átdolgozza a tervét. Marton István: Módosítom az eredeti javaslatomat azzal, hogy fővállalkozási pályázatot az 5-ös és a 2-es számú tervező szervezetre kell kiírni és ez kerülne a lakosság elé is. Palotás Tibor: Szerintem se vigyük a 3-as számút lakosság elé. A 4-es pályamű semmi súlyos kifogást nem tartalmaz. A 3-as számút hagyjuk ki, de helyére vegyük fel ezt a 4-es számút és vigyük a lakosság elé. Ha a helyi tervezőket előnyben akarjuk részesíteni, akkor így a 4-esnek adjuk meg az esélyt, hogy lakosság elé kerüljön. Farkas Zoltán: Palotás képviselő Marton képviselő javaslatát ki egészítette azzal, hogy ne csak az 5-ös és a 2-es, hanem az l-es számú pályázat is ki legyen állítva és fővállalkozási pályázat keretében meghirdetve. Pintér Béla: Amit Palotás képviselő javasolt, annak az a legnagyobb hibája, hogy a főbejárata az épületnek egy nagyon eldugott, a Rozgonyi uti oldalra kerül, ennek az áthelyezése jelentős külső képi változást okozna, amit nem biztos, hogy a tervezők vállalnának. Magyar József: Nekem a 4-es számú pályamű a szimpatikusabb. Célszerűnek tartottam volna ismertetni, hogy melyik pályaműnek mi az előnye és mi a hátránya. Javasolom, hogy azokat a pályaműveket ne vigyük lakossági fórum elé, amelyek megvalósulása reménytelen. Én nem vinném oda az 5-öst sem, de a 4-est igen. Jó lenne, ha a lakossági fórumon a pályaművek alá ki lenne írva, hogy mi az előnyük és a hátrányuk. Farkas Zoltán: Természetesen ez a pályaművek alá ki lesz írva. Gerencsér Tibor: A szakemberek szerint a 2-es számú pályamű az, amelyik a legolcsóbban megépíthető, a leggazdaságosabban működtetthető és a legkevesebb személyzettel üzemeltethető. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy a b. ) pont l-es számú változat az 5-ös és a 2-es számú tervre vonatkozzon, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy az 5-ös és a 2-es számú egészüljön ki az l-es számú pályamunkával, és hogy fővállalkozási pályázatot kell kiírni, melyre biztosítani kell e három pályamű tervező szervezeteinek résztvételét, azok lakossági fórumon való bemutatását, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Farkas Zoltán: Aki egyetért az a.) és b/I. változattal - a módosításokra figyelemmel - kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja az előterjesztést és a következő határozatot hozza: 47/1993. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa Városi Könyvtár tervezésére kiírt pályázatról szóló tájékoztatót, valamint a tervpályázat zárójelentését elfogadja és az alábbi határozatot hozza: a.) Lakossági fórumon a beérkezett pályaművek közül az l-est, 2-est, és az 5-öst be kell mutatni. Az észrevételek alapján a tovább tervezéshez szükséges tervezési programot a könyvtárszakmai és városfejlesztési szempontok figyelembevételével kell kidolgozni. Határidő: 1993. május 31. Felelős : Farkas Zoltán alpolgármester - 22 - b.) Fővállalkozási pályázatot kell kiírni, melyre biztosítani kell az 1-2-5-ös bírálatú sorszámú pályaműveket tervező szervezetek részvételét. Határidő: 1993. május 31. Felelős : Farkas Zoltán alpolgármester 11.) Jelentés a 105/1992. (VII. 6.) számú határozat végrehajtásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Koczfán Ferenc: Mekkora az az összeg, amely 6 millió forinttal túlteljesítésre került? Olvashatjuk, hogy a költségeknél a megtakarítás 28 millió forint, mekkora volt az eredeti összeg? Hány ember között kerül felosztásra a 300 000 forint bruttó összeg? Cserti Tibor: Minden esetben forgalmi értékhez viszonyítva kellene akár a megtakarítást, akár a többletteljesítést viszonyítani. Ez a forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására vonatkozott. Minden egyes elidegenítésre kerülő vagyontárgy mellé külön szakértővel értékbecslést készítettünk, Önök köteleztek erre minket. A licit kapcsán ez ennyivel növekedett. Öt embert érint a konkrét szám. Dr. Bogár Gáspár: A palini városrészben az Emelőgépgyártó Vállalat privatizációjára került sor. A vállalat területén több szolgálati lakás van, a benntlakók egy része nyugdíjas ill. munkanélküli. Az új tulajdonos felszólította ezeket a lakókat, hogy 60 napon belül költözzenek ki. Jogos-e az új tulajdonos intézkedése, ki fog lakást biztosítani ezeknek az embereknek? A vállalat 20 hektárnyi területéért mekkora összegben részesült a város? Dr. Kereskai István: Jelen esetben nem privatizációról van szó, hanem felszámolási eljárásról. Az említett területért nem kaptunk ellenértéket, ez nincs megfelelően szabályozva. Az új tulajdonos lakókkal együtt vette meg az ingatlant, ha nem tud a bérlőkkel megegyezni, akkor bírósághoz kell fordulni. Palotás Tibor: A 300 000 forintos bruttó jutalom összeget mi módon számították ki, milyen rendelkezés alapján? Dr. Kereskai István: A 105/1992. számú határozat c.) pontja rendelkezik a Vállalkozási Iroda anyagi ösztönzésü rendszeréről. Kimondja, hogy az iroda dolgozóinak éves alapbére maximum 20%-áig terjedő jutalom kifizetése engedélyezhető abban az esetben, ha a megfogalmazott feladatokat teljesíti, véleményem szerint ez megtörtént. A jutalom összegeként nem kérik az évi bér 20%-át, hanem annál jóval kevesebb összeget. Koczfán Ferenc: A költségvetés időarányos végrehajtásával kapcsolatos beszámoló (I-III. negyedév) I. számú melléklete - 23 - földingatlan értékesítésére 25 millió forint volt a terv, a teljesítés pedig 14 millió forint. A mostani előterjesztésben szereplő 6 millió forint mihez képest több? A 28 millió forintra változatlanul nem találok semmilyen adatot. A Hivatalban sok olyan munkaterület van, ahol az alapfizetésen kívül kevés lehetőség van jutalom adására pl. a szociális csoport, amikor 150 személy helyett 300-nak adtak támogatást. Ugyanakkor más csoportokat több oldalról is dotálni tudunk arra való hivatkozással, hogy az önkormányzatot többletbevételhez juttatja, holott ez a feladatuk. Nem látom, hogy egyes beosztásoknál mi az a tevékenység, amelyiket az alapfizetésért kell elvégezni, és mi az, amit azon felüli összegért. Nem tudom elfogadni ezt a határozati javaslatot. Farkas Zoltán: Én megkérdőjelezem, hogy a Hivatalban mindenkinek egyformán kellene fizetést kapnia. A most javasolt összeg kevesebb az évi fizetésük 20%-ánál. Cserti Tibor: A kitűzött feladatok 100%-ig teljesítésre kerültek. A Koczfán képviselő által említett adatok az I-III. negyedévre vonatkoztak, ezek a IV. negyedévi adatokkal, 17 ingatlan értékesítésére került sor. Marton István: Tudomásom szerint a Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Irodában öten dolgoznak, de a tavalyi évben ennél kevesebben, mindössze hárman. Döntésünkhöz szükséges lenne e csoport és az érintett osztályvezető 1992. évi alapbérének ismerete. Javasolom vegyük le a napirendről és három hét múlva tárgyaljuk. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy e témát a napirendről levegyük és három hét múlva - pontosítás után - újratárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja az ügyrendi javaslatot és leveszi a napirendről azzal, hogy április 26-án újra tárgyalja. 12.) A városi könyvtár épületének visszaadása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Palotás Tibor: Az önkormányzat mikor biztosítja az előterjesztésben szereplő helyiséget? Hogyan fogjuk elérni, hogy a Máltai Szeretetszolgálat számára is megfelelő helyiség kerüljön biztosításra? Ez a megállapodás egészüljön ki egy határidővel és azzal, hogy az önkormányzat ezt a vállalt kötelezettséget a másik fél megelégedésére is teljesíti. Dr. Kereskai István: Ezt a megállapodást Kövér Imre a szombathelyi kirendeltség vezetője készítette el a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet nevében a mi kérésünkre. 2 hónapról van szó, ez idő alatt kell a Máltai Szeretetszolgálat egyetértésével helyiséget találni. Dr. Fazekas István: Javasolom, hogy a 12. pontnál a 2. ütem úgy szóljon: "... az önkormányzat kártalanítási igényének - 24 - kielégítését követően legkésőbb 1995. december 31-ig kerül sor". Ez azt jelenti, hogy a többi rész átadására csak az önkormányzat kártalanítási igényének kielégítését követően kerülhet sor. Farkas Zoltán: Ez jogilag valóban így pontos, hiszen azt ígértük, hogy a kártalaníás kézhez vételét követő két év múlva adjuk vissza az ingatlant. A kártalanítás tervezett időpontja 1994. június 30-a. Ezért kerül be az 1996. december 31., mint legutolsó időpont a visszaadásra. Javasolom, hogy ezt a módosítást fogadjuk el. Palotás Tibor: Én nem értek egyet a jegyző úrral. Szerintem, ha már egy megállapodás alá van írva, akkor tisztességtelen megváltoztatni a másik fél nélkül. Az ígért két hónap kerüljön bele a megállapodásba. Dr. Kereskai István: Javasolom fogadják el jegyző úr javaslatát, mert ha nem írja alá az egyház, akkor újból ide kerül ez a megállapodás. Farkas Zoltán: Az ingatlant kártalanítás nélkül nem tudjuk visszaadni, mivel nem tudjuk a könyvtár elhelyezését enélkül megoldani. A kártalanítást követő két év múlva a teljes ingatlant vissza kell adni. Jesch Aladár: A módosításokra figyelemmel a szerződést újra kell írni. Dr. Bogár Gáspár: A kert vagy az udvari rész nincs rögzítve, hogy azt vissza kapta-e a Ferences Rend. Farkas Zoltán: Ez a terület közös használatú. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe került az épület és az önkormányzat kötelezve van arra, hogy minden évben a szükséges karbantartási munkákat végezze el, bérleti díjat viszont nem kell fizetnünk. Magyar József: Amikor újra megpróbáljuk megfogalmazni ezt a megállapodást, arra is kellene gondolnunk, hogy nem fogunk 149 millió forintot kapni érte. Elképzelhető, hogy az igényelt összeggel szemben jóval kevesebb kártalanítást kapunk. Ez a megállapítás valamilyen hatással van a korábban már üzemeltetéssel kapcsolatos megegyezésre? Farkas Zoltán: Az önkormányzat fizeti a közműköltségeket. Azzal, hogy a folyosó megmaradt a könyvtár használatában, nem sérül a könyvtár feladatellátásának lényegi része, a raktárhelyiséget pedig elfogadta a Máltai Szeretetszolgálat ruharaktárnak. A két intézmény ezen a módon együttesen tudja a feladatait ellátni, amíg ez az állapot fennáll. Magyar József: Mi az álláspontunk akkor, ha nem kapjuk meg a 149 millió forint kártérítést? - 25 - Farkas Zoltán: Akkor ez a megállapodás nem érvényes, új megállapodást kell kötni. Dr. Kereskai István: Ha ezt a megállapodást nem fogadják el, akkor az érvénytelen és a Tárcaközi Bizottság fogja kimondani, hogy lesz-e tiz éven belül visszaadás vagy sem. Palotás Tibor: Az új megállapodásnak rendelkeznie kellene a közmüvekről, arról, hogy kifizesse az azzal járó költségeket. A kerthasználattal kapcsolatos felvetés is jogos. Farkas Zoltán: A megállapodás 1. ütemében megjelöltek teljesítésre kerültek, ezzel a Ferences Rend és a Máltai Szeretetszolgálat is egyetértett. A közműdíjak és az egyéb felvetések nem ennek a megállapodásnak a részei, mert azt a kezelő (Kincstári Vagyonkezelő Szervezet) rendezi a használókkal. Marton István: Véleményem szerint a 149 millió forintos kártalanítási összeggel elégedettek lehetünk. Kérem, hogy az eredeti megállapodást fogadjuk el. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy a megállapodást az előterjesztésnek megfelelően elfogadjuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a megállapodást az előterjesztésnek megfelelően elfogadja és a következő határozatot hozza: 48/1993. számú határozat A közgyűlés a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szűz Máriáról nevezett Ferences Tartományfőnökség között létrejött megállapodást - az előterjesztésnek megfelelően - elfogadja. Felkéri a polgármestert gondoskodjon a megállapodásban foglaltak teljesítéséről. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 13. ) Beszámoló Nagykanizsa nemzetközi kapcsolatainak helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A hétvégén Kovásznán három kérdésről tárgyaltunk. Az egyiket ez az előterjesztés is tartalmazza, miszerint ősszel a közgyűlés a kovásznai új testülettel szentesítené a városaink között fennálló régi kapcsolatot. Szeptembertől két kovásznai gyermek középiskolai taníttatásának költségeit vállalja önkormányzatunk. Palotás Tibor: A határozati javaslat szerint a közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatok ellátását a Hivatal egy dolgozója munkaköri kötelezettségként lássa el. Ez új dolgozó felvételét jelenti? Dr. Kereskai István: Ez nem jelenti új dolgozó felvételét, a költségvetéskor elfogadtunk egy bizonyos létszámfejlesztés, annak keretében ezt meg lehet oldani. Balogh Tibor felolvassa a Kanizsa Közéleti Klub 1993. február 16-án tartott megbeszélésén e témával kapcsolatosan kialakult véleményeket, javaslatokat. (A levél a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Farkas Zoltán: A munkaprogram kidolgozásakor ezeket a javaslatokat figyelembe kell venni. Németh László: Számításba kellene venni a németországi Dortmund várossal való kapcsolatot is, mert e város Iparkamarája 1 millió márkát ajánlott fel Nagykanizsának tanoncképzésre. Czupi Gyula: Kérem a polgármestert, hogy amikor az a.) pont teljesítésével foglalkozik a Kanizsa Közéleti Klub javaslata alapján, akkor mérje fel, hogy mely szervezetek milyen kapcsolatban vannak ezekkel a városokkal és az ő javaslataikat is kérje ki. Javasolom, hogy a következő költségvetés előkészítésénél gondoljunk arra is, hogy a nemzetközi kapcsolatoknak az útiköltségen kívül más anyagi vonzata is van. Dr. Kereskai István: Egyetértek a javaslattal, de úgy érzem, hogy valamennyi városban lévő szervezet nemzetközi kapcsolatát nem kell belevennünk a cselekvési programba, hisz bárki a saját maga vonalán kialakított nemzetközi kapcsolatait ápolhatja. Magyar József: Jónak tartanám, ha ezeket az utazásokat megelőzné valamiféle olyan előkészítés, például prospektusokat kérni magán ill. állami vállalatoktól, melyeket a küldöttség magával vinne. A küldöttség tagjainak nem kellene feltétlenül képviselőnek lennie, hanem a város jól gazdálkodó cégeinek vezetőit is fel lehetne kérni. Lehet, hogy az a vállalat, aki ezt a lehetőséget megkapná még finanszírozná is az utazás költségeit. Farkas Zoltán: A felvetéseket folyamatosan napirenden tartjuk. Aki az előterjesztéssel, a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 49/1993. számú határozat A közgyűlés egyetért azzal, hogy a város eddig kialakított nemzetközi kapcsolatait fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni. - 27 - a.) A közgyűlés megbízza a polgármestert, hogy készítsen konkrét cselekvési tervet az 1993. évi nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére felelősök és határidők megjelölésével és ezt a tervet terjessze a közgyűlés elé. Szükségesnek tartja a közgyűlés azt is, hogy a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatok ellátását a Hivatal egy dolgozója munkaköri kötelezettségként lássa el. Határidő: 1993. május 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) A közgyűlés a nemzetközi kapcsolatok fenntartásához illetve továbbfejlesztéséhez az 1993. évi költségvetésében 300 000 forint pénzügyi fedezetet biztosított. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a valutakeretet -figyelemmel az év során várható látogatásokra és utazásokra -a BM közigazgatási államtitkárától igényelje. Határidő: 1993. április 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 14.) Tájékoztató a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról (írásban) Előadó: Dr. Fazekas István mb. jegyző Farkas Zoltán: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a tájékoztatót elfogadja. 15.) Tájékozatató a földkiadó bizottságok megválasztásáról és működésük feltételeiről (írásban) Előadó: Dr. Fazekas István mb. jegyző Farkas Zoltán: Aki az előterjesztést, a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: - 28 - 50/1993. számú határozat A közgyűlés a földkiadó bizottságok választásáról és működési feltételeiről szóló tájékoztatást elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy a bizottság működésének költségeit az önkormányzat költségvetéséből havonta előlegezze meg és gondoskodjon annak visszaigényléséről. Határidő: folyamatos Felelős : Dr. Fazekas István mb. jegyző Farkas Zoltán: A következő közgyűlést munkaterv szerint április 26-án 14.00 órakor tartjuk. Más tárgy nem lévén Farkas Zoltán alpolgármester az ülést bezárja 20.00 órakor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
